Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat  

Szervezeti és Működési Szabályzat

(Egységes szerkezetben)

Elfogadva: Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselö-testületének  5/2014.(II.12.) rendeletével

Fábiánsebestyén Községi  Önkormányzat Képviselő-testületének 5./2014.(II.12.) önkormányzati rendelete

 Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat  Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

                Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

      6625 Fábiánsebestyén, Szabadság tér 2.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

          Fábiánsebestyén Község Önkormányzatának képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Fábiánsebestyén község közigazgatási területe. A

      közigazgatási terület adatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. § Az önkormányzat jelképei: a település címere, zászlója, pecsétje. Az önkormányzat

        jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja  

        meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és

       adományozására külön rendeletet alkot.

4. § A települési önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága

       a megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja.

5. § A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselő-testület tagjainak

      felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

      A képviselő-testület szervei:

      a) a polgármester

      b) a képviselő-testület bizottságai

      c) a képviselő-testület hivatala: Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. § (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, jegyző, polgármesteri hivatal) látják el.

7. § (1)            Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(2)       Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, és nonprofit szervezetén keresztül látja el.

(3)       A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, továbbá az általa alapított nonprofit társaság listáját a 2 függelék tartalmazza. A változást a Polgármesteri Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

8. § A képviselő-testület átruházott hatáskörei:

(1) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 7. melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület üléseinek száma

9. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

10. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év február 28-áig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatokat is figyelembe véve a jegyző állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) a meghívottak megnevezését,

11. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

b) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

A képviselő-testületi ülések összehívása

12. § (1) A képviselő-testületi ülést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásainak megfelelően hívják össze.

(2) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívüli településre összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 18. §-ban meghatározott módon, és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.

13. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

14. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

15. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester szükség esetén korlátozhatja.

(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhatja a Hivatal tárgy szerinti illetékes dolgozóit, valamint külső szakértőt.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 4 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásáról.

(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a polgármesternek,

b) képviselőknek,

c) a jegyzőnek,

d) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek, (a rendelet 2. számú mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, azon napirendi pontoknál, amelyekre meghívót kaptak.)

e) a nem állandó meghívottaknak

ea) az előterjesztőknek és

eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(8) A (7) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.

16. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás és az elektronikus levélben meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetekben el lehet tekintetni a 16. § (6) bekezdés szerinti határidőtől.

17. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) az illetékes országgyűlési képviselőt,

c) a könyvvizsgálót.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

18. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó önkormányzati honlapon történő közzététele.

 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók küldésével egy időben kell teljesíteni.

A képviselő-testület ülésének vezetése

19. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

1. a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
2.  a napirend előterjesztése,

c) a napirend elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a rendelet tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása (az ülés vezetőjének pontosan     meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát)

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása.

20. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni a meghívóhoz.

21. § (1) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülésre szóló meghívót postai úton vagy a hivatalsegéddel kell kiküldeni. Emellett még elektronikus levélben is elküldhető az érintetteknek.

(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő egymást követő három alkalommal úgy marad távol a képviselő-testület üléséről, hogy arról előzetesen nem tájékoztatja az önkormányzat polgármesterét, akkor a képviselő-testület - a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény szerint kell eljárni.

22. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

23. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólások számának korlátozásáról, akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(3) A zárt ülés elrendeléséről a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen csak azok a személyek vehetnek részt, akiknek a fent említett törvény megengedi.

24. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt soron kívül összehívott ülésre nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesztést. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést is szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

25. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei:

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,

(2) A költségvetési tárgyú előterjesztések elfogadásának részletes szabályai

a) a költségvetési tárgyú előterjesztéseket (költségvetési rendelet tervezetet, zárszámadási rendelettervezetet, költségvetési koncepciót, stb.) a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,

b) a költségvetési tárgyú előterjesztéseket akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,

26. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

27. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

28. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javaslatot, illetve rendelet tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

29. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

30. § A napirendi ponttal kapcsolatos szavazások előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni, amelyet a döntésnél figyelembe kell venni.

31. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

32. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges amelyről az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény így rendelkezik.

(2) Az önkormányzat nem él azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

 A képviselő-testület döntései

33. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról, elfogadásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről.

34. § (1) A képviselő-testület a 33. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nem név szerinti nyílt szavazással

b) név szerinti nyílt szavazással,

c) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíti. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden jelenlévő képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) az erről szóló külön nyilatkozaton rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés dátumát, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot (határozati javaslat, illetve rendelettervezet megnevezését), valamint azt, hogy a képviselő szavazata melyik javaslatra vonatkozott (támogatta, nem támogatta, tartózkodott).

35. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Bizottság tagjaira az ülés vezetője tesz javaslatot. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt, és csak adott alkalomra vonatkozik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem-, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem, és tartózkodom szavazat). A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

36. § (1) Az ülés vezetője a 34-35. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozati javaslatot, vagy a rendelet tervezetet elfogadta, vagy elutasította.

37. § A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat képviselő-testületének ..../..... (..... .....) Önkormányzati határozata a            -ról.

38. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, (és, ha a döntési javaslat tartalmazta) a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

39. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 3 munkanapra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

(4) Helyben szokásos módnak minősül:

- a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

- az önkormányzat honlapján történő közzététel.

(5) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendelet helyesbítésére vonatkozó szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

(7) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját /év (arab számmal), hónap (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel/.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat képviselő-testületének...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.

40. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárását a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény szabályozza.

41. § (1) Amennyiben a képviselő az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület - a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény előírásának megfelelően kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

42. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 23. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény figyelembe vételével - javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 2 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.

43. § (1) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent azon személynek, akinek nincs tanácskozási joga. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.

(2) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.

(3) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(4) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője a hozzászólási jogot megvonja, és javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(5) A (4) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

44. §. (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – önkormányzati ügyben – szóban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármestertől, illetve az érintettől az ülés végén kell előterjeszteni.

(4) A felvilágosítás-kérés tárgyában az érintettnek az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolnia.

45. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

 (3) Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, (vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált) továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

A jegyzőkönyv

46. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján közokiratnak minősül.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

47. (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben szabályozásoknak való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző által megbízott dolgozó kezel (ez a képviselő-testületi példány),

b) egy példányt meg kell küldeni a megyei kormányhivatalnak,

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

48. § (1) A Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A zárt ülésen szereplő adatokra vonatkozóan a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben megfogalmazottak szerint kell eljárni.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

49. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben  foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

50. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

52. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

53. § (1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott időn belül választ kell adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.

(2) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

54. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából évente egy alkalommal falugyűlést, illetve esetenként (fontosabb döntései tárgykörében) lakossági fórumot (későbbiekben együtt: fórumot) tarthat.      

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére az alpolgármester (akadályoztatása esetén a képviselő-testület által felkért képviselő) jogosult.

(3) A falugyűlés és az eseti jelleggel megtartott fórum olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

V. Fejezet

A települési képviselő

55. § (1) A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(2) A települési képviselők névsorát, megbízatását a rendelet 4. számú melléklet tartalmazza.

56. § (1) A települési képviselő köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

57. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló  törvényben  meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény tartalmazza.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

58. § A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a Polgármesteri Hivatal,

e) a társulás.

A polgármester és az alpolgármester

59. § (1) Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat polgármestere a feladatát társadalmi megbízásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

60. § (1) A polgármester lemondására a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.

61. § (1) A polgármester a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben  meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyzőnek a képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóóráit a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) A polgármester a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

62. § (1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 2 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

63. § Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

64. § Az alpolgármester fogadóórája:

     - minden hónap első  keddjén 11.00 - 12.00 óra között a Polgármesteri Hivatal  tanácskozótermében.

 A képviselő-testület bizottságai

65. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

66. § A képviselő-testület állandó bizottságai

a) a pénzügyi bizottság,

b) a szociális bizottság.

67. § Az önkormányzat bizottságainak létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

68. § (1) A pénzügyi bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) A pénzügyi bizottság feladatait a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

69. § (1) A szociális bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) A szociális bizottság feladatait a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(3) A szociális bizottságra átruházott állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatásköröket a szociális és gyermekvédelmi tárgyú helyi rendeletek határozzák meg.

70 § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

71. § A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény határozza meg.

72. § (1) A bizottságokra, a bizottságok működésének szabályaira a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatala látja el.

 A jegyző

73. § (1) A jegyző jogállására a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat  kell alkalmazni.

(2) A jegyzőnek a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,

d) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,

g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

74. § (1) A 73. § (2) bekezdés e) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

(2) A 73. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái:

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

75. § A jegyző kinevezését a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.

76. § A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben határozzák meg.

A Polgármesteri Hivatal

77. § (1) A képviselő-testület a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Fábiánsebestyén Község Önkormányzat  Polgármesteri Hivatal.

(3) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján polgármester is meghatározhatja. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal  SZMSZ) tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Polgármesteri Hivatali SZMSZ-t - a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5) A Polgármesteri Hivatali SZMSZ folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.

 Társulás

78. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása:

   Fábiánsebestyén Községi Önkormányzata jelenleg nem tagja egyetlen társulásnak sem.

(2) A Társulásra egyebekben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben  foglaltakat kell alkalmazni.

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

79. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása

80. § Az önkormányzat gazdálkodására a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben  foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben szabályozza a felelősöket az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért, és  annak biztonságáért.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

81. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról  szóló 8/2013. (VII.18.) számú önkormányzati rendelete,

Fábiánsebestyén, 2014. február 10.

               Dr. Kós György                                                                Gyurisné Székely Erika

                polgármester                                                                                 jegyző

A rendelet kihirdetve:

Fábiánsebestyén, 2014…………                                                        Gyurisné Székely Erika 

                                                                                                                      jegyző

                                                                                                          1 számú melléklet

A település közigazgatási területének adatai:

Az igazgatási terület nagysága:            7173 ha 4400 m2

A belterület nagysága:                            165 ha 2000 m2

Zöld terület nagysága:                                3 ha 7300 m2

Mezőgazdasági terület nagysága:         6554 ha 7900 m2

2. számú melléklet:

Az őket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek

3. számú melléklet:

Az önkormányzat hivatalos lapjára, weboldalára vonatkozó adatok

A hivatalos lap neve: Fábiáni Objektív

A hivatalos lap megjelenésének gyakorisága: félévente

A lap formátuma, terjedelme: A/4-es formátum, 8-14 oldal (változó)

A lap terjesztésének módja: kézbesítés

A lap ára, vagy térítésmentessége: ingyenes

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat weboldala elérhető: fabiansebestyen.hu

4. számú melléklet

A polgármester és a települési képviselők névsora, megbízatásuk

5. számú melléklet:

A polgármester fogadóórái:

Hétfő:                  14.00 – 16.00

Kedd:                   14.00 – 16.00

Szerda:                14.00 – 16.00

Csütörtök:           14.00 – 16.00

Péntek:                14.00 – 15.00

6. számú melléklet

Az állandó bizottságok létszámai, a bizottságok feladata, hatásköre

A/ Pénzügyi Bizottság

A bizottság létszáma: 3 fő.

A bizottság feladat- és hatásköre:

- véleményezi az éves költségvetési javaslatot,

- véleményt alkot a féléves beszámolóról szóló előterjesztésről,

- az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezet véleményezése

- észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására,

- ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást,

- javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására,,

- részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben,

- ellenőrzi a beruházások végrehajtását,

- ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét,

- az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet.

A bizottság feladat- és hatásköre a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel, és a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatban:

            - képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,

            - a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,

- a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,

- a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,

- a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:

- a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,

- a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,

- a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét. A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmények képviselőjét.

B/ Szociális Bizottság

A bizottság létszáma: 3 fő.

A bizottság feladat- és hatásköre:

- a település szociális feladataival kapcsolatban

- részt vesz a szociális ellátást érintő éves és hosszú távú fejlesztési, felújítási, pénzügyi, költségvetési javaslatok kidolgozásában,

- véleményezi a helyi szociális rendeletet,

- véleményezi a szociális ágazatot érintő képviselő-testületi előterjesztéséket,

- dönt a képviselő-testület által átruházott szociális hatáskörökben

- figyelemmel kíséri a település szociális ellátásának tevékenységét, előkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti e feladatok ellátását segítő, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó döntéseket;

- részt vesz a szociális segélyezés elveinek kidolgozásában, ellenőrzi annak végrehajtását;

- felügyeli az Önkormányzat által fenntartott, szociális-, és családvédelmet ellátó intézményeket, koordinálja tevékenységüket;

- közreműködik az intézményi térítési díjak megállapításában.

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.

A szociális bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézménye, társulása képviselőjét.

7.melléklet

A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke

(1) Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzati segély megállapítását a Szociális Bizottság hatáskörébe utalja.

(2) Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a közgyógyellátás megállapítását jegyzői hatáskörbe utalja.

1. számú függelék

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat alaptevékenységére vonatkozó kormányzati funkciók

045120            Út, autópálya építése

052080            Szennyvízcsatorna építése, fenntartása üzemeltetése

063080            Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

013350            Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

011130            Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási

                        tevékenysége

011220            Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

064010            Közvilágítás

066020            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

018010            Önkormányzatok elszámolásai központi költségvetéssel

900020            Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről

900060            Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek

018030            Támogatási célú finanszírozási műveletek

072112            Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311            Fogorvosi alapellátás

074031            Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

084032            Civil szervezetek programtámogatása

041231            Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232            Start-munka program- Téli közfoglalkoztatás

041233            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása