Mindszent Város Önkormányzatának

18/2000. (XII.15.) Kvt. sz. rendelete a temetőkről és a temetkezésekről

Mindszent Város Képviselőtestülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya Mindszent városban lévő önkormányzat tulajdonában álló, működő és lezárt temetőkre terjed ki, amelyek helyrajzi számai a következők:

• 0164 hrsz  Mindszent külterületén a Szentes – Hódmezővásárhely közút jobb oldalán lévő temető (működő köztemető)

• 306  hrsz  Mindszent Táncsics u. – Napkelet u. – Kiss Ernő u. és a Csokonai u-i ingatlanok által határolt temető (lezárt temető)
  

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a./, b./ pont alatti temető tulajdonosa Mindszent  Város Önkormányzata (Térkép másolat: 1. sz. melléklet)

(2)[1] Az önkormányzat a tulajdonában álló működő köztemető fenntartásáról és üzemeltetéséről kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel gondoskodik.

(3) A temetkezési szolgáltatásokat erre engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók látják el.

                                 Temető létesítése, lezárása, megszüntetése,

újra – használatbavétele

3. § A temető létesítésére, lezárására, megszüntetésére, újra használatba vételére a temetőkről és a temetkezésekről szóló törvény és a végrehajtásával kapcsolatos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Temetési helyek és szabályok

4. § (1) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak temetőben létesített temetési helyen lehet.

(2) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni és ennek megtörténtét az üzemeltetőnek a nyilvántartásban is fel kell jegyezni. Eltemettető személy hiányában az egyetértést a Ptk. 685. §-ának b./ pontja szerinti sorrendben az elhalt közelebb álló hozzátartozójától kell beszerezni.

5. § (1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket az üzemeltető jelöli ki.

(2) A sírhelytáblák és sorok kialakításáról, használatbavételéről, számozásáról a Temető Szabályzat rendelkezik.

(3) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek számára az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

(4) Szociális koporsós, valamint szociális urnás temetések céljára az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott köztemetőnek a következő 4 db EOV koordináta által határolt területe szolgál:

            a) észak: 129988, kelet: 738098,

            b) észak: 129978, kelet: 738098,

            c) észak: 129978, kelet: 738078,

            d) észak: 129988, kelet: 738078.

6. § (1) Az eltemetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történhet, egyházi vagy világi szertartás szerint.

(2) A hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet: urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna a koporsós temetési helyre rátemethető.

(3)[1] Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet: egyes sírhely, kettős sírhely, hármas sírhely, sírbolt, egyes fojtott kripta, kettős fojtott kripta.

7. § (1) A temetés időpontjáról az eltemettető és az üzemeltető közösen állapodnak meg.

(2) Az elhunytat az eltemetésre kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha a fölött rendelkezési joga van.

(3) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetkezési hely felett rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

(4) A sírboltba temetés rendjét a sírbolt könyv határozza meg.

(5) A ravatalozót legalább egy órával a temetés előtt ki kell nyitni.

(6) A temettetőknek a kegyeleti közszolgáltatásokért a rendelet 2. sz. melléklete szerinti díjakat kell fizetnie az üzemeltető részére.

(7) Az elhaltak szállítását, ravatalozását, eltemetését a legnagyobb körültekintéssel, kímélettel , a kegyeleti szokások megtartásával kell végezni.

(8)[1] Temetést végezni csak az Önkormányzat által kiadott engedély birtokában lehet.

8. § (1) A lezárt temetőben temetkezési tevékenységet nem lehet folytatni. A lezárt temetőt mindaddig kegyeleti helyként kell gondozni, amíg felszámolásáról döntés nem születik.

(2) Lezárt temetőből és sírhely-táblából a holtest-maradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a működő köztemetőbe.

Az exhumálást csak az illetékes tiszti főorvos engedélye és előírása szerint lehet elvégezni, lezárt temetőből történő elszállításhoz az üzemeltető külön engedélye is szükséges.

9. §[1] A működő köztemető infrastrukturális létesítményei: ravatalozó, holttestek hűtésére szolgáló hűtő, üzemeltetést szolgáló épület, vízhálózat-kutak és úthálózat.

A temetési helyek használati ideje, a használati díjak

10. § (1) Az egyes temetési helyeket – a díszsírhelyek kivételével – az eltemettetést végző(k)nek, illetve hozzátartozóiknak meg kell váltaniuk (egyszeri megváltás) és ezzel a temetési hely felett rendelkezési jogosultságot szereznek.

(2) A rendelkezési jogosultság kezdő napja a koporsós betemetés, illetve rátemetés napja.

(3) Az egyszeri megváltás időtartama:

• egyes sírhelyek esetén 25 év, illetőleg az utolsó rátemetés napjától számított 25 év,
• kettős és hármas sírhelyek esetén 25 év, illetőleg az utolsó betemetés napjától számított 25 év
• sírbolt esetén 60 év
• urnafülke és urnasírhely esetén 10 év vagy 25 év emelt díjtétellel
• urnasírbolt esetén 25 év
• egyes, kettős fojtott kripta esetén 60 év.[1]

(4) A rendelkezési jog a (3) bekezdés szerinti időtartammal meghosszabbítható (újraváltható). A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.

(5) Ha a rátemetés miatt a sír használati ideje meghosszabbodik, a használati díj időarányos részét meg kell fizetni. Ez a díj az 5 évre eső díjnál kevesebb nem lehet.

(6) A használati idő korlátozása esetén, továbbá akkor, ha a rendelkezésre jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

(7) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha

a./ a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár

b./ a temetési hely megszűnik

c./ a holtest új temetési helyre történő áthelyezésével (áttemetés)

d./ a holttest elhamvasztásával, kivéve az esetben, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

 (8) A megváltott, de fel nem használt temetkezési hely megváltáskori díját – a megváltástól számított egy éven belül – a kezelési költség levonásával az ügyfél

kérelmére vissza kell téríteni.

(9) A temetési helyek használati joga nem ruházható át, az nem örökölhető.

(10)[2] A sírhely megváltási és újraváltási díjakat jelen rendelet 1. sz., az egyéb temetői díjszabásokat a 2. sz. melléklete tartalmazza. A díjakat a temettetőnek előre kell megfizetnie. A megváltási díjak minden év január 1-jétől az előző év átlagos fogyasztói árindexe (infláció) Központi Statisztikai Hivatal által megállapított hivatalos mértékével változnak.

(11)[3] Előre megváltani csak a külön jogszabály szerinti építési engedéllyel (építési bejelentéssel) rendelkező, külön sorba telepítendő sírbolt (kripta), fojtott kripta, urnasírbolt helyét 6 hónapos, sorba telepített síremlék, családi urnasíremlék helyét pedig 3 hónapos kivitelezési és befejezési kötelezettséggel lehet.

A temetési helyek mérete

11. § (1)[1] A felnőtt sírhely méreteinek, ha a talajvízszint -250 cm alatti:

• egyes sírhely esetén 220 cm hosszúnak, 100 cm szélesnek és 200 cm mélynek,
• kettős sírhely esetén 220 cm hosszúnak, 200 cm szélesnek és 200 cm mélynek,
• hármas sírhely esetén 220 cm hosszúnak, 300 cm szélesnek és 200 cm mélynek,
• egyes fojtott kripta esetén 220 cm hosszúnak, 100 cm szélesnek és 200 cm mélynek,
• kettős fojtott kripta esetén 220 cm hosszúnak, 200 cm szélesnek és 200 cm mélynek

kell lennie.

(2)[2] A gyermeksírhelynek 160 cm hosszúnak, 100 cm szélesnek és 200 cm mélynek kell lennie. A gyermeksírhelynek 160 cm hosszúnak, 60 cm szélesnek és 200 cm mélynek kell lennie, ha a talajvízszint -250 cm alatti.

(3) Az urnasírhelynek 60 cm hosszúnak, 60 cm szélesnek, és 80 cm mélynek kell lennie.

(4)[3] Az (1) bekezdés a./ és b./ pontja és a (2) bekezdés szerinti sírmélység 160 cm, ha a talajvízszint -200 és -250 cm közötti.

A rátemetés

12. § (1) Egy felnőtt sírhelyre az üzemeltető engedélyével és az időarányos használati díj ( 10. § (5) bek. ) megfizetése mellett

a./ még egy gyermek koporsó -160 cm mélyre,

b./ a sír mélyítése mellett még egy felnőtt koporsó -160 cm mélyre (sírmélyítés korábban -160 cm mélyre temetett koporsó esetében csak 10 év elteltével és -250 cm talajvízszintnél lehetséges),

c./ urna -160 cm mélyre

temethető.

(2) A kettős sírhely egy-egy részébe az (1) bekezdésben meghatározottak szerint történhet rátemetés.

(3) A rátemetésre vonatkozó engedélyt az üzemeltető a sírnyitásra vonatkozó szabályok betartása mellett adhatja meg.

(4) Sírhelyeket kifalazni, kibetonozni, kideszkázni, más el nem bomló anyaggal kibélelni tilos.

Sírboltba temetés

13. § (1)[1] A temetőben sírbolt (kripta) csak a vonatkozó építésügyi külön jogszabályok  alapján és csak felépítményként létesíthető. Létesítő lehet: magánszemély, a temető tulajdonosa, a temető üzemeltetője.

(2)[2] Az üzemeltető köteles ellenőrizni az építési munka megkezdésekor, hogy a sírbolt építtetője rendelkezik-e építésügyi hatósági engedéllyel.

(3) A sírbolt felett rendelkezőnek az tekinthető, aki a megállapított sírbolthely díját megfizette és rendelkezői minőségét a sírbolt könyvbe bejegyeztette.

(4) Ha a sírbolt létesítője nem rendelkezett arról, hogy kik temetkezhetnek a sírboltba, annak házastársát, egyenes ági rokonait, továbbá az utóbbiak házastársait lehet benne eltemetni.

(5)[3] A temető területén új sírhelybe fojtott kriptát (előregyártott földalatti vasbeton műtárgyat) telepíteni az önkormányzat hozzájárulásával lehet. Meglévő sírhelybe, síremlékbe csak mellétemetési céllal, rátemetési tilalommal, a Polgármesteri Hivatal hozzájárulásával telepíthető egy-férőhelyes fojtott kripta.

Díszsírhelyek

14. § (1) Mindszent Város Önkormányzata azon elhunyt személyeknek, akik a település érdekében kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, díszsírhelyet adományozhat.

(2) A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.

(3) A díszsírhelyre – a sírnyitás és a rátemetés szabályainak megtartásával és költségeinek viselésével – az elhunyt özvegye is rátemethető.

(4) A díszsírhelyek gondozásáról és ápolásáról az elhaltak hozzátartozói, ilyenek hiányában a polgármester megbízásából – az önkormányzat költségére – az üzemeltető köteles gondoskodni.

(5) A díszsírhely adományozásáról az elhalt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni.

A síremlék

15. § (1) A temetési hely megjelölésére sírjel (síremlék) használható, illetőleg létesíthető.

(2) A sírjel (síremlék) tervét (vázlatát) vagy leírását az üzemeltetőnek az elhelyezés előtt be kell mutatni.

(3) Hatályon kívül helyezte a 4/2006. (II. 16.) Ör.

(4) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet (síremléket) elhelyezni nem szabad, a polgármester az ilyenek lebontását rendelheti el.

(5) Sírjel (síremlék) közé szilárd burkolatú kísérő járda építhető a sírhely határain belül.

(6) A sírhely használati ideje alatt a sírjelet (síremléket) eltávolítani vagy arról a halott nevét törölni tilos.

(7) A meglévő sírjelet (síremléket) kicserélni csak a kegyeleti igények tiszteletben tartásával a temető üzemeltetőjének hozzájárulásával lehet.

(8) A sírjel (síremlék) szabályszerű felállítását, átépítését, lebontását a temető üzemeltetője ellenőrzi.

Temetkezési szolgáltatások

16. § (1) A működő köztemetőben a temetkezési szolgáltatásokról az üzemeltető gondoskodik az azok végzésére engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatóval vagy szolgáltatókkal.

(2) A temetkezési szolgáltatást végzőknek a rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott temető fenntartási hozzájárulási díjat kell fizetni az üzemeltetőnek.

A temetők rendje

17. § (1) A működő köztemető nyitvatartása:

- november 1-től március 31-ig           7,00 – 16,00 óráig

- április 1-től október 31-ig                  7,00 – 19,00 óráig

A lezárt temetőben a nyitva tartás nem korlátozott.

(2) A nyitva tartás rendjét, valamint a temető rendjére vonatkozó rendelkezéseket az üzemeltető a temető bejáratánál kifüggeszteni köteles.

(3)[1] Az érintettek a sírok gondozását, díszítését szabad belátásuk szerint végezhetik. Ezen kívül miden temetői tevékenység sírhelyen belül (pad, koszorútartó elhelyezése, fa ültetése, stb.) csak az üzemeltető engedélyével lehetséges. A sírhely birtokosa köteles a sírhely és környékének gondozásáról, gyomtalanításáról gondoskodni. A sírhely birtokosa a sorok közötti gépi kaszálást a sírhelyen kívül telepített növényzettel, koszorútartóval, stb. nem akadályozhatja. Amennyiben ennek a birtokos nem tesz eleget, akkor az ebből eredő károkat Ő viseli, másra át nem háríthatja.

(4) A temetőben munkát végző vállalkozók (kőfaragó, kertész, temetkezési szolgáltató stb.) tevékenységük során az e rendeletben foglaltakat kötelesek betartani. Tevékenységük gyakorlása során a temető-látogatók kegyeleti érzéseit nem sérthetik, a szomszédos sírokban, a temető infrastrukturális létesítményeiben kárt nem okozhatnak, zajkeltéssel a szertartásokat nem

zavarhatják

(5) A temetőkben és azok közvetlen környezetében tilos minden olyan magatartás, amely a kegyeleti érzést és a szertartások rendjét sérti, valamint a látogatókat megbotránkoztatja.

(6) A temetőben 12 éven aluli gyermek csak szülői felügyelettel tartózkodhat.

(7) Kutyát – vakvezető kutya kivételével – a temetőbe bevinni tilos.

(8) Az építőanyag temetőbe történő beszállítását, építési vagy bontási munkák megkezdését vagy bontási anyag elszállítását a munkavégzés megkezdését megelőzően az üzemeltetőnek be kell jelenteni. Az építési hulladékot a keletkezezésétől számított 3 napon belül el kell szállítani.

(9)[2] A temetőbe járművel behajtani és azzal közlekedni – a mozgáskorlátozottak és a bejelentett, illetve engedélyezett munkálatokat végzők kivételével – tilos. Az (1) bekezdésben foglalt nyitvatartási időn túl a temető bejárati nagykapuját a temető kiskapujával együtt zárva kell tartani.

(10) A temetőben szemetelni, a kegyeleti tárgyakat, a növényeket és egyéb díszítő anyagokat bepiszkítani, rongálni, eltávolítani tilos.

18. § (1) A temetőben avart, elszáradt koszorút, virágmaradványt és egyéb anyagokat égetni tilos.

(2) A temetőben keletkezett hulladékot csak az üzemeltető által arra kijelölt helyre lehet lerakni.

(3) A sírok, urnasírok kerítéssel nem határolhatók körül.

19. § (1) Síremlék állítás vagy felújítás esetén a vállalkozó az elfoglalt területért a rendelet mellékletében meghatározott díjat köteles az üzemeltető részére megfizetni.

(2) A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát kiszállítani – vagyonvédelmi okokból – csak az üzemeltetőhöz történő előzetes bejelentés után szabad.

20. § A temetői munkák során (így különösen: rátemetés, exhumálás, áthelyezés) talált értékekről (pld. ékszer, nemesfémből készült protézis, stb.) és a találás körülményeiről az üzemeltetőnek jegyzőkönyvet kell felvennie és a jogosult részére történő átadásig gondoskodnia kell a talált érték biztonságos megőrzéséről.

Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült értéket képező dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az üzemeltető értesíti a jegyzőt.

Záró rendelkezések

21. § [1]

22. § (1) Ez a rendelet – a 2. sz. melléklet kivételével – kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet 2. sz. melléklete 2001. január hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a sírhely díjakról szóló 7/1997. (V.17.) Kvt. sz. rendelet hatályát veszti.

(3) A temető használatának rendjére vonatkozó egyéb szabályokat a temető szabályzat állapítja meg.

23. §[1] Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.