Mindszent Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993 évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lakástörvény) 3.§ (1)–(2) bekezdése, 4.§ (3) bekezdése, 5.§ (3) bekezdése, 12.§ (5) bekezdése, 19.§ - a, 20.§ (3) bekezdése, 21.§ (6) bekezdése, 23.§ (3) bekezdése, 27.§ (2) bekezdése, 31. § (2) bekezdése, 33. § (3) bekezdése, 34. § (3) bekezdése, 35. § (2) bekezdése, 36. § (2) bekezdése, 42. § (2) bekezdése, 54. § (1) és (3) bekezdése, 58. § (2)-(3) bekezdése, 62. § (3) bekezdése, 68. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1.§ E rendelet célja, hogy a lakhatás biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza az önkormányzat lakásgazdálkodását oly módon, hogy

1. pályázati rendszer működtetésével a bérlakáshoz jutás lehetőségét felgyorsítja,
2. ösztönözni kívánja a bérlőket, hogy fizetési hajlandóságukat erősítsék, fizetési képességüket megőrizzék annak érdekében, hogy az esetleges hajléktalanná válást meg tudják előzni,
3. az önkormányzati vagyongazdálkodási bevételek növelése érdekében a nem lakás célú helyiségek, és a piaci alapon bérbe adandó lakások bérbe adásának szabályait rögzítse.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet szabályozza:

a) Mindszent Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakások bérletének szabályait,

     b) a nem lakás célú helyiségek bérbeadásának szabályait.

(2) E rendelet hatálya Mindszent Város Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

3. Értelmező rendelkezések

3.§ (1) E rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, egyedülálló fogalmak meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § a), b), c), d), i), j), és l) pontjaiban meghatározottak az irányadók.

(2) A jogos lakásigény mértékének felső határa:

1. 1 személy esetén                 1 lakószoba,
2. 2-3 személy esetén             1,5 lakószoba,
3. 4 személy esetén                 3 lakószoba.

II. Fejezet

Lakások bérlete

4. Önkormányzat tulajdonában álló lakás bérbeadása

4. § (1) A megüresedett bérlakásokra – hasznosítására vonatkozó egyéb elképzelés hiányában a lakás megüresedését követő 15 napon belül - a polgármester pályázatot ír ki.

(2) A pályázati felhívást a helyi újságban, a város honlapján (www.mindszent.hu), valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni úgy, hogy a felhívás közzétételének napja, és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló időtartam 8 napnál kevesebb nem lehet. A közzététel időpontja a pályázati kiírás Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történt kifüggesztésének időpontja.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a pályázók személyi körét e rendelet 5. §-ának megfelelően,

b) a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, valamint komfortfokozatát, fűtési módját,

c) a lakás helyszíni megtekintetésének időpontjait,

d) a megállapított lakbér havi összegét,

e) a bérleti jogviszony időtartamát,

f) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

g) a pályázat elbírálásának várható időpontját,

h) a lakás várható átlagos fenntartási költségét,

i) a lakás használatával együtt járó együttműködési kötelezettségek tartalmát.

(4) Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakásra külön pályázatot kell benyújtani.

5. § (1) A pályázat elbírálásáról, a bérlakáshoz jutásra való jogosultságról a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság dönt.

(2) Amennyiben a pályázat nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak, azt 3 munkanapos határidő tűzésével hiánypótlásra kell visszaadni. Ennek eredménytelensége esetén a kérelmet érvénytelennek kell tekinteni.

(3) Önkormányzati bérlakás bérletére irányuló pályázatot házas-, illetve élettársak csak együttesen nyújthatnak be.

(4) A pályázónak a pályázat benyújtásával egy időben igazolnia kell az alábbiakat:

a) apályázó és a vele együtt költöző háztartása együttesen az igényelt lakás nagysága szerint megállapított aktuális lakbér négyszeresét elérő jövedelemmel rendelkezik,

b) egyedülálló személy az igényelt lakás nagysága szerint megállapított aktuális lakbér 3,5-szeresét elérő jövedelemmel rendelkezik,

c) az igénylők közül legalább az egyik igénylőnek (vagy az egyedülállónak) rendszeres munkavégzésből származó jövedelme van,

d) a pályázó nagykorú, magyar állampolgár vagy a munkavállaló közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy.

(5) Vagyoni viszonyai alapján az egy főre jutó átlagjövedelemtől függetlenül nem létesíthető bérleti jogviszony azzal a pályázóval:

1. aki jogerősen megállapított szociális juttatás visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget a tartozásának megfizetése napjáig,
2. aki lakáscélú önkormányzati támogatásból eredő visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget a tartozásának megfizetése napjáig,
3. aki bérleti jogviszonyból az önkormányzattal szemben fennálló fizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget a tartozásának megfizetése napjáig,
4. akinek a bérleti jogát az önkormányzat rendkívüli felmondással megszüntette,
5. akinek vagy a vele együtt költöző személyek bármelyikének a bérbeadóval kötött bérleti szerződése az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartás tanúsítása miatt került megszüntetésre a pályázat benyújtását megelőző öt éven belül.

(6) A lakásbérleti szerződés megkötésére jogosult pályázó az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult és köteles megkötni a bérleti szerződést bérbeadóval. Amennyiben erre a pályázó önhibából eredő késedelme miatt nem kerül sor bérlőként történő kijelölése hatályát veszti.

(7) Bérleti jogviszony csak azzal a pályázóval létesíthető, aki vállalja és teljesíti egy összegben 40.000 Ft szerződési biztosítékként óvadék (kaució) befizetését. A bérleti jogviszony megszűnésekor, amennyiben valamennyi annak bérleti szerződésben meghatározott feltételei fennállnak, az óvadék összege a bérlőnek visszajár.

(8) Lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 év határozott időtartamra köthető.

5. A Köztársaság tér 12. szám alatti költségalapú lakások

bérbeadásának külön feltételei

6.§ A költségalapon meghatározott lakbérű bérleti szerződés legfeljebb 5 évre megállapított határozott időre szól. A lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően, de legalább 30 nappal a bérlő által benyújtott írásbeli kérelemre, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság döntése alapján a szerződést egy alkalommal újabb, legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamra lehet meghosszabbítani. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálása során elsősorban azt veszi figyelembe, hogy a bérlő az önálló lakás megszerzése érdekében a bérlet időtartama alatt mit tett.

7. § (1) A bérbeadó az üresen álló vagy megüresedett önkormányzati bérlakást nem lakás céljára csak a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján, az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adhatja bérbe.

(2) A képviselő-testület a lakásnak nem lakás céljára történő bérbeadásáról a település lakosságát, illetőleg a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatások érdekeit szolgáló feladatok megoldása céljából, esetenként dönt.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben említett döntése során azt is megjelöli, hogy a nem lakás céljára történő bérbeadás milyen időtartamra szól. A határozatlan időtartamú bérbeadás feltételeként a lakás pótlását, annak módját és határidejét a bérlő részére előírhatja.

8. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakásra bérlőtársi szerződést a bérlő házastársával korlátozás nélkül, nagykorú gyermekével, élettársával 3 évi együttlakás után köthet. A szerződés megkötését a tulajdonosnak írásban be kell jelentenie. A szerződésnek meg kell felelnie a törvényben, e rendeletben, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek, érvényessége a tulajdonos e megfelelőség vizsgálata után adott hozzájárulásával érvényes.

6. A felek jogai és kötelezettségei

9. § (1) Az önkormányzati tulajdonú bérlakásokban tilos a kisállattartás, hobbiállattartás bármilyen formája, bármilyen állatfajra vonatkozóan a lakások állapotának és a lakóközösség nyugalmának megtartása érdekében.

(2) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(3) A (2) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözést követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

10. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcímnélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcímnélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – a lakás lakbérének 3-szoros összegét kitevő használati díjat köteles megfizetni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat jogszerű igényt.

11. § (1) A lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermekét, valamint szülőjét.

(2) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3) A társbérlő a lakrészébe - a (2) bekezdésben említetteken kívül - más személyt csak a másik társbérlő írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása is szükséges, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat.

(5) A bérbeadó a jelen §-ban meghatározott esetekben a befogadáshoz való hozzájárulását köteles megadni, de hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban visszamaradó ezen személyek a lakásból kötelesek kiköltözni és önkormányzati elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

7. A lakások ellenőrzése

12. § (1) A bérbeadó a lakások rendeltetésszerű és gondos használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján, 8-18 óra között, az éves ellenőrzési tervben foglaltak szerinti időben, évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Nem rendeltetésszerű használatra vonatkozó bejelentés esetén előzetes értesítés nélkül is végezhető ellenőrzés.

(2) A bérlő köteles tűrni a bérbeadó igazolt képviselője általi ellenőrzést.

(3) Az 1. ponton túli rendkívüli káresemény, hibafeltárás, -elhárítás, illetőleg veszélyhelyzet fennállása miatt az ellenőrzést tűrni, valamint a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzését is köteles biztosítani a bérlő.

(4) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(5) Amennyiben a bérbeadó az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használta, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, albérletbe adta, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

(6) Bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt, minden negyedévet követő hónap 15. napjáig a bérbeadó lakásügyekkel foglalkozó irodájában köteles kétséget kizáró módon igazolni a bérelt lakás közüzemi díjai és egyéb fenntartási költségei megfizetését.

8. A lakásbérlet megszűnése

13. § (1) Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírósági döntés alapján a volt házastárs – saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül – az önkormányzati lakás elhagyására köteles, részére a bérbeadónak – amennyiben az rendelkezésre áll – másik lakást kell felajánlania.

(2) Az (1) bekezdésben említett másik lakás csak akkor adható bérbe, ha az elhelyezésre jogosult volt házastárs vállalja a lakásra megállapított lakbér megfizetését.

(3) A volt házastársat a rendelkezésre álló legalacsonyabb komfortfokozatú egy szobás lakás illeti meg.

(4) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében – a lakásbérleti jog folytatása ellenében – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(5) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását köteles megtagadni ha:

1. az eltartó 18. életévét még nem töltötte be,
2. az eltartó a 18. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
3. az eltartó az egészségügyi körülmények alapján a tartás teljesítésére nem képes,
4. a bérlő az életkora, illetőleg az egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul,
5. a bérlő tartásáról jogerős bírósági döntés, illetőleg érvényes tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik,
6. a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.

(6) A bérbeadó a hozzájárulást megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket köteles tisztázni.

14. § (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére másik lakást ad bérbe.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a bérlő:

1. kevesebb szobaszámú vagy kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú,
2. azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg
3. nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú, vagy nagyobb alapterületű lakás bérbeadását kérheti.

(3) A bérbeadó és a bérlő nem köthet olyan megegyezést a lakásbérleti szerződés megszüntetésére, hogy a bérbeadó a bérlő részére másik lakás bérbeadása mellett vagy másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.

15. § (1) A bérbeadó megállapodhat a bérlővel, hogy a Lakástörvény 26. § (1) bekezdés szerinti felmondás esetén lakás felajánlása helyett részére a felmondással érintett lakás forgalmi értéke 50%-ának megfelelő pénzbeli térítést fizet.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzbeli térítést a lakás elhagyásától számított 60 napon belül kell a bérlő részére megfizetni.

16. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni, a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul, a bérlő kijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járult hozzá.

(3) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő – e rendelet szabályai szerinti – bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(5) A (4) bekezdéstől foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

17.§ A lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a lakásban visszamaradó személy – a bérleti jog folytatására jogosult személy, és a törvényben felsorolt egyéb ok kivételével – másik lakásba való elhelyezésre nem tarthat igényt.

9. Az albérlet

18.§ (1) A bérlő a bérbe adott lakás legfeljebb 50%-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, lakás céljára albérletbe adhatja. Egy szobás lakás egy részének albérletbe adásához a bérbeadó hozzájárulást nem adhat.

(2) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(3) A hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül (ezt a lakásbérleti szerződésben is közölni kell), amely megalapozza a lakásbérleti szerződés rendkívüli felmondását.

10. A lakbér mértéke, a külön szolgáltatás díja, lakbértámogatás

19. § (1)

1. A lakbér havi mértéke négyzetméterenként, a Köztársaság tér 5. és 7. szám alatt található ingatlanok tekintetében egységesen 417,- forint.
2. A lakbér havi mértéke négyzetméterenként, a Köztársaság tér 12. szám alatt található ingatlanok tekintetében egységesen 482,- forint.
3. A szolgálati lakások havi bérleti díja, négyzetméterenként 342,- forint.

(2) A lakbért minden hónap 15-éig előre, egy összegben kell megfizetni.

(3) A bérlakásokhoz kapcsolódó további terhek, díjak:

1. Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bérleti díj szociális okokból tartalmazza a lakások közös költségét.
2. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bérleti díjon felül a bérlő köteles 4000 Ft közös költséget és 1050 Ft szemétszállítási díjat megfizetni. Ezen költségek mértékét minden évben a bérleti díjakkal egyidejűleg felülvizsgálja az önkormányzat.
3. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott díjat fizető, amennyiben a Köztársaság tér 5. vagy 7. szám alatti ingatlanban kerül elhelyezésre az a) pont szerint külön közös költséget nem fizet, amennyiben a Köztársaság tér 12. szám alatti ingatlanban kerül elhelyezésre, a b) pont szerinti díjat fizeti.

(4) Újonnan épült lakások esetében a bérleti díj nagysága a bérbeadás első évében nem lehet kevesebb, mint az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2%-a.

(5) A képviselő-testület a rendeletben megállapított lakás alapbérleti- és külön szolgáltatás díjait évente felülvizsgálja és minden év október 31. napjáig újólag megállapítja.

(6) Az új bérleti díjat a bérbeadó minden év január 1-ig köteles a bérlővel írásban közölni.

III. Fejezet

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete

11. A helyiségbérlet szabályai

20. § (1) A III. fejezet rendelkezései a 20. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Mindszent Város Önkormányzata tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban helyiség) terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

1. az Önkormányzat költségvetési szerve és intézménye használatában lévő helyiségekre, melyeknek bérbeadási feltételeit önállóan határozzák meg.
2. a Mindszenti Önkormányzat törzsvagyonára.

12. Tulajdonosi jogok gyakorlása

21. § (1) A helyiségek felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester gyakorolja.

(2) A képviselő-testület a bérbeadói jogkörének gyakorlására a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményének figyelembe vételével a Polgármester tesz javaslatot.

(3) A polgármester a tíz millió forint értékhatárt el nem érő helyiség, egy évnél nem hosszabb időtartamra szóló bérbeadásáról pályázati eljárás nélkül dönthet. A bérleti idő legfeljebb egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

13. A bérbeadás módja

22. § (1) Önkormányzati tulajdonú üres helyiséget a polgármester által közzé tett hirdetmény alapján benyújtott ajánlat útján kell hasznosítani.

(2) Üres helyiségnek minősül az a helyiség, ha a bérletére kötött határozott idejű bérleti jogviszony időtartama lejár, illetve a határozatlan idejű bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésben a felek megállapodtak, és a szerződés megszűnéséig kevesebb, mint két hónap van hátra.

14. Bérbeadás közzététel útján

23. § (1) A közzététel nyilvános, azon természetes személy és jogi személy egyaránt részt vehet és ajánlatot adhat be az ingatlan bérlet útján történő megszerzésére.

(2) A közzétételnek tartalmaznia kell a helyiség címét, nagyságát, esetleg a használat speciális feltételeit, a kifüggesztés napját, a szerződés biztosítékait, valamint a benyújtandó ajánlat kötelező mellékleteit.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a közzététel előírásokat tartalmazhat a versenytárgyalás szabályairól.

24. § (1) A közzétételt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 8 napra kifüggesztés útján is közszemlére kell tenni.

(2) A közzétételi eljárás során biztosítani kell, hogy az ajánlattevők a bérbeadás jogi feltételeiről részletes tájékoztatás kapjanak.

(3) Több ajánlat beérkezése esetén a polgármester a legkedvezőbb ajánlatot jogosult elfogadni, amelynek érdekében versenytárgyalás tartható.

(4) A (3) bekezdés szerinti legkedvezőbb ajánlat értékelése során figyelembe kell venni az ajánlatban foglalt bérleti díj mértékét, megfizetésének ütemezését, a bérlet időtartamát, a felhasználás módját, és egyéb tulajdonosi érdekeket.

25. § (1) Azoknak a pályázóknak, akik bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szereztek, a pályázati eljárás lezárását követő 15 napon belül a bánatpénzt vissza kell téríteni. A pályázat nyertese által befizetett pályázati díjat a megszerzési alapdíjba be kell számítani.

(2) Amennyiben a pályázat nyertese felhívás ellenére a bérleti szerződést 30 napon belül nem köti meg, úgy a megszerzési alapdíj 10 %-t kitevő bánatpénzt elveszíti, vagyis visszafizetésére a pályázó nem tarthat igényt és az fedezetül szolgál a pályázati eljárás során felmerült költségekre.

15. Hasznosítás közzététel nélkül

26. § Nincs szükség közzétételre:

1. a helyiségre az Önkormányzat szervének, intézményének, vállalatának vagy közüzemi társaságának van szüksége,
2. a korábbi hatályos jogszabályok szerint kötött szerződés értelmében a bérlőnek előbérleti joga van,
3. a három hónapnál nem hosszabb, ideiglenes jellegű bérletnél,
4. érvényes bérleti szerződés megújítása, illetve meghosszabbítása tárgyában a polgármester mérlegelési jogkörében hozott döntés alapján.

16. A bérleti szerződés megkötése

27. § (1) A helyiség bérletére vonatkozó szerződést azzal kell megkötni:

1. akinek a helyiségre elő-bérleti joga van,
2. aki a bérleti jogot nyertes ajánlattevőként nyerte el,
3. ideiglenes hasznosításra kijelölt bérlővel.

(2) Ideiglenes hasznosítás esetén a bérleti szerződés csak akkor köthető meg, ha a bérleti díjának befizetését a bérbevevő igazolja

17. A bérleti szerződés elemei

28. § (1) A helyiség határozott időre, de legfeljebb 10 évre, vagy a feltétel bekövetkeztéig adható bérbe.

(2) Bérleti szerződés a feltétel bekövetkeztéig akkor köthető:

1. a helyiség rendeltetése részletes rendezési terv miatt megváltozna, vagy az ingatlan bontását, felújítását, korszerűsítését határozták el, de ennek időpontja nem ismert,
2. a jogszabályban meghatározott kötelezettség vagy folyamatban lévő per okán a helyiség feletti tulajdonosi rendelkezés előre nem látható időpontban megszűnik,
3. a helyiségre az Önkormányzat szervének, intézményének, vállalatának, közüzemi társaságának van szüksége, de az igény teljesítésének időpontja nem határozható meg.

29.§ A bérleti jogot nyertes ajánlattevőként megszerző bérlővel az ajánlatában szereplő díjban, annak fizetési ütemezésében és a szerződés felmondással történő megszüntetésének határidőiről kell megállapodni, és abban, hogy a bérbeadó a helyiségért fizetendő bérleti díjat a KSH által hivatalosan közzétett inflációs ráta figyelembe vételével évente január 1-ével korrigálja.

30.§ (1) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje vagy berendezze.

(2) A bérbeadó a helyiséget, a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - eltérő megállapodás hiányában - eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

(4) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett:

1. az ingatlan külső karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotban tartásáról és a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,
2. életveszélyt okozó, az ingatlan állagát veszélyeztető, a helyiségek rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák kijavításáról.

(5) A bérlet tartama alatt a bérlő köteles gondoskodni:

1. az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, megvilágításáról, a tevékenységével összefüggő szemét elszállíttatásáról,
2. a helyiség felszerelésében, a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról illetőleg cseréjéről,
3. az épületben lévő általa kizárólagosan használt, illetve üzemben tartott központi berendezések karbantartásáról,
4. a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről.

(6) A felek a szerződésben a (4) és (5) bekezdésekben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak, illetve a már megkötött szerződést a bérleti díjra is kiterjedően módosíthatják akként, hogy a bérleti díj értékállandósága biztosított legyen.

(7) A közzététel nélkül ideiglenesen igénybevett helyiségre létrehozott, három hónapnál nem hosszabb bérleti jogviszonyt nem lehet meghosszabbítani, a három hónap letelte után a helyiséget közzététel útján kell hasznosítani

18. A helyiségbérlet megszűnése

31.§ (1) A helyiségbérlet megszűnésére a Lakástörvénynek a lakásbérlet megszűnésére, továbbá helyiségbérlet megszűnésére vonatkozó szabályokat egyaránt alkalmazni kell.

(2) A helyiség megsemmisülése esetén a bérlő cserehelyiségre vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(3) A felmondásnál rendeltetésellenes használatnak minősül, ha a bérlő:

1. a helyiséget a tulajdonos vagy a bérbeadó hozzájárulása nélkül, illetőleg ezen rendelet szabályainak megszegésével adja albérletbe,
2. valamint a helyiséget nem a jogosult használja, vagy a jogosult a helyiséget nem a pályázati hirdetményben illetőleg a kiutaló határozatban meghatározott rendeltetésének megfelelő célra használja.

(4) A határozott idejű bérleti jogviszonynak határidő előtti megszűnése esetén a bérlőt az általa bérleti jog megszerzéséért befizetett összegnek évenként számított időarányos része illeti meg.

(5) A bérlő a bérbeadótól a bérleti jogviszony szünetelésének időtartamára cserehelyiséget, továbbá a szünetelés miatt kártalanítást nem követelhet, a felek megállapodhatnak azonban a szünetelés idejére cserehelyiség biztosításában.

(6) A bérlő ha a helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak állapota az egészséget, életet, vagy közbiztonságot veszélyezteti, illetőleg annak felújítása helyreállítása, átalakítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el a költözéssel kapcsolatosan felmerülő költségek megtérítésére a bérlő nem tarthat igényt.

19. A bérbeadói hozzájárulás feltételei

32.§ (1) A bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adható hozzájárulás, ha a:

1. bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy tevékenységének együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,
2. befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződése megszűnésének esetén cserehelyiségre nem tart igényt,
3. befogadott személy tevékenysége a bérlő tevékenységével összefüggő, azt kiegészítő tevékenység,
4. bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni.

(2) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérbeadó és bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosítatásakor a bérleti díj megemelésében kell megállapodni és rögzíteni kell, hogy a befogadott személy a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, illetve cserehelyisége való igény nélkül köteles a helyiséget elhagyni.

33.§ (1) Az önkormányzati tulajdonú helyiség területének 50% -t a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával albérletbe adhatja

1. kizárólag olyan tevékenység folytatására, amit a jogszabály nem tilt, és ami nem ellentétes az önkormányzat érdekeivel,
2. kizárólag olyan albérleti szerződéshez, melynek időtartama nem terjed túl a bérlő szerződésének időtartamán, de maximum 3 évig, határozatlan idő esetén az albérletbe adás időpontja nem haladja meg az 5 évet.

(2) A bérlő az albérleti szerződést annak megkötésétől számított 8 napon belül köteles a tulajdonosnak megküldeni.

IV. Fejezet

Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése

20. Az elidegenítés feltételei

34. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor a Köztársaság tér 4-5-6 sz. alatti és a Köztársaság tér 7. sz. alatti lakóépületekben lévő, bérbeadás útján hasznosított lakások – az önkormányzati szolgálati lakások kivételével – elidegeníthetők.

(2) Az elidegenítés az önkormányzat ajánlattétele vagy a Lakástörvény 49. § (1) bekezdés szerint elővásárlási joggal rendelkező személyek kérelme alapján történhet.

(3) Az elidegenítés előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a bérbeadói feladatokat és hatásköröket gyakorló szerv látja el. A feladat ellátásával e tevékenység végzésére jogosult gazdálkodó szervezetet is megbízhat.

(4) Azon lakások, amelyeket költség alapon számított lakbér szerint adnak bérbe, a lakás felépítésétől számított 20 évig nem idegeníthetőek el.

35. § (1) A lakások vételárának megállapításához – az e tevékenység végzésére jogosult személytől vagy szervezettől – minden esetben forgalmi értékbecslést kell kérni. Az értékbecslés 12 hónapig érvényes.

(2) A vételár – a lakottság tényét is figyelembe véve – az (1) bekezdés szerint megállapított beköltözhető forgalmi érték.

(3) Ha a vételár megfizetése részletfizetés útján történik, akkor:

1. a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-a egy összegben fizetendő;0
2. a fennmaradó vételár hátralékot 15 évig havonta egyenlő részletekben kell törleszteni. A szerződés megkötésekor a vételár hátralékra évi 5%-os mértékű kamatot kell kikötni;
3. amennyiben a vevő a havi törlesztő részlet teljesítését elmulasztja és a felszólítást követő 15 napon belül sem fizeti meg, úgy ezen hátralékos részlet a Polgári Törvénykönyvben meghatározott mértékű kamat – az elmulasztott hónap első napjától a kiegyenlítés hónapjának utolsó napjáig történő – felszámítása mellett válik esedékessé. Ha az ily módon számított hátralékos összeg a megállapított rendes havi törlesztő részlet hatszorosát meghaladja, úgy a bérbeadó a tartozás bírósági végrehajtását köteles kezdeményezni. E kikötéseket a szerződésben szerepeltetni kell;
4. a teljes kamatokkal növelt vételárhátralék erejéig az önkormányzat javára az ingatlan nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételár és járulékai teljes kiegyenlítéséig elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni;
5. a vételár teljes kiegyenlítéséig a megvásárolt lakás elidegenítéséhez csak akkor lehet hozzájárulni, ha a szerződéskötéstől számított 5 év eltelt, az elidegenítés célja másik, beköltözhető lakás megszerzése és a lakás vevője a vételár hátralék megfizetését átvállalja, s a részéről való teljesítés okkal feltételezhető;
6. a vételár teljes megfizetéséig a megvásárolt lakás megterheléséhez hozzájárulás csak a képviselő-testület eseti engedélyezése alapján adható.

(4) Önkormányzati ajánlattétel esetén az elővásárlási jog jogosultja a tértivevénnyel megküldött ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles nyilatkozatát megtenni.

(5) Az ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás ingatlan nyilvántartási adatait, vételárát, a vételár megfizetésére vonatkozó feltételeket, valamint az (5) bekezdésben foglaltakra vonatkozó tájékoztatást.

21. Versenytárgyalás

36. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakás csak nyilvános versenytárgyalás útján idegeníthető el.

(2) A versenytárgyalásra a lakást az értékbecslés alapján megállapított teljes forgalmi értéken kell meghirdetni.

(3) Az elidegenítés csak a vételár egy összegben történő megfizetése mellett lehetséges, amely a szerződés aláírásakor esedékes. A vételár 50%-áig terjedhető összegre – amennyiben igazolható módon az csak később áll vevő rendelkezésére – legfeljebb 6 hónapi időtartamra részletekben történő teljesítés vagy fizetéshalasztás adható.

(4) A versenytárgyalást legalább 8 nappal megelőzően a helyi és megyei sajtóban meg kell hirdetni. A hirdetésnek tartalmaznia kell a lakás megnevezését, területi adatait, a (2) bekezdés szerinti induló vételárat, az esetleges helyszíni megtekintés idejét, valamint, hogy bővebb felvilágosítás kitől kérhető.

(5) A versenytárgyaláson a polgármesteri hivatal két köztisztviselőjének jelen kell lennie. Egyikük lehet a jegyzőkönyvvezető. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a versenytárgyalás helyét, időpontját, a megjelentek nevét, lakcímét, valamint a versenytárgyaláson történt minden lényeges körülményt.

(6) A versenytárgyalást akkor lehet megtartani, ha azon legalább két vételi ajánlattevő részt kíván venni. Amennyiben nincs, vagy csak egy ajánlattevő van, úgy a versenytárgyalást eredménytelennek kell tekinteni és 30 napon belül meg kell ismételni.

(7) A versenytárgyalás megkezdése előtt – az azt vezető polgármesternek – meg kell határoznia azt az összeget, amellyel az induló árat emelni lehet. Az összeg megállapításánál figyelembe kell vennie az induló ár nagyságát és figyelembe veheti a résztvevők javaslatát.

(8) A versenytárgyalás nyertese az, aki a legmagasabb vételár megfizetését vállalja. Amennyiben a (6) bekezdésben foglaltak szerint a versenytárgyalás megismétlésére kerül sor és azon csak egy ajánlattevő vesz részt – és az induló vételár megfizetését vállalja – úgy őt kell nyertesnek tekinteni.

(9) Az adás-vételi szerződést – amelynek költségei a versenytárgyalás nyertesét terhelik – 15 napon belül meg kell kötni.

(10) Amennyiben résztvevő hiányában a megismételt versenytárgyalás is eredménytelen, úgy a lakás a forgalmi értékbecslésben meghatározott vételárért versenytárgyaláson kívül eladható.

(11) Amennyiben a (2) és (10) bekezdés szerinti összeg alapján nem jön létre szerződés – mert nincs azon az értéken kereslet – a lakás csak a képviselő-testület által meghatározott vételárért idegeníthető el.

37. § (1) A Lakástörvény 58. § (1) bekezdése alapján elővásárlási joggal érintett egyéb, ún. nem lakás céljára szolgáló helyiségek nem idegeníthetőek el.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó helyiség csak nyilvános versenytárgyalás útján idegeníthető el, amelyen az induló vételárat az értékbecslés alapján megállapított teljes forgalmi értéken kell meghatározni. A versenytárgyalásra és elidegenítésre a 34/A § (3)-(11) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

38. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakások elidegenítéséből származó és elkülönített számlán elhelyezett bevétel csak a Lakástörvény 62. § (3) bekezdésében, 62/A §-ában és 62/B § (1) bekezdésében meghatározott célokra használható fel.

(2) A felhasználási célokat és azok várható fedezet igényét a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében vagy előre nem tervezett esetben az erre irányuló eseti döntésében határozza meg.

(3) Amennyiben a meghatározott cél lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtását szolgálja, úgy a fedezet felhasználása a helyi lakásépítési és lakásvásárlási támogatásokról szóló önkormányzati rendelet, elemi kár esetén a helyi szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet alapján történhet.

(4) A fedezet felhasználását érintő kiadásokat elkülönített főkönyvi számlán kell nyilvántartani.

(5) A polgármester az éves zárszámadás keretében köteles beszámolni a meghatározott cél mikénti megvalósulásáról és a pénzügyi fedezet felhasználásáról.

V. Fejezet

Önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadásának különös szabályai

22. Szociális intézményből elbocsátott személy részére történő bérbeadás

39. § Szociális intézményből elbocsátott személy részére – amennyiben korábbi bérlakásáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a bérbeadó javára – másik lakás akkor adható bérbe, ha

1. van rendelkezésre álló üres lakás, és annak szobaszáma nem haladja meg a kérelmező méltányolható lakásigényének mértékét,
2. vállalja a pénzbeli térítés összegének legkésőbb a másik lakásba költözés napjáig történő megfizetését, és
3. a korábbi lakásról történő lemondás, és a másik lakásba költözés iránti igény bejelentése között legfeljebb 5 év telt el.

23. Bérlő kijelölés

40. § (1) A polgármester a Köztársaság tér 5 és 7., valamint a Köztársaság tér 12. szám alatti bérlakásokból az önkormányzat hosszú-távú érdekeinek figyelembevétele mellett, a hatékony és optimális munkaerő-gazdálkodás követelményét figyelembe véve szolgálati lakást jelölhet ki az ágazati tevékenységi körükhöz tartozóan az önkormányzat költségvetési szerveik és gazdasági társaságai munkavállalói részére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt lakások bérlőit – ágazati tevékenységi körükhöz tartozóan – az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szervei, ezeken túli területhez tartozó lakások vonatkozásában a polgármester jelöli ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti bérbeadás során ki kell kötni, hogy:

1. a lakásbérleti szerződés a költségvetési szervvel (továbbiakban munkaadó) létrejött munkaviszony, illetőleg közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony fennállásáig, illetőleg határozott időtartamra szól,
2. a munkaviszony, illetőleg közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony vagy a határozott idő elteltekor a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő másik lakásban történő elhelyezésre vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt,
3. a bérlő a lakásba bármely más személyt csak a munkaadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be, de a bérleti jog folytathatóságának és elhelyezési igény támasztásának kizárásával,
4. a bérlő bérlőtársi, albérleti, tartási szerződést nem köthet,
5. a bérlő a lakást nem cserélheti el.

(4) A bérlő kijelölésére jogosultak a (3) bekezdésben foglaltakon túl további feltételeket is kiköthetnek.

(5) A bérlő kijelölésére jogosultak a kijelölt bérlő személyét, valamint a (3) és (4) bekezdés szerinti kikötéseket 15 napon belül közlik a bérbeadóval, amely szerv ezek kötelező figyelembevételével és az e rendeletben foglalt egyéb feltételek alapján 15 napon belül a bérleti szerződést megköti.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

41. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével - kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet 19. § (1) bekezdése 2017. január 1. napján lép hatályba.

42. § (1) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének szabályairól szóló 11/1994. (VI.13.) Kvt. sz. rendelet - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel -.

(2) A lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének szabályairól szóló 11/1994. (VI.13.) Kvt. sz. rendelet 21. §-a 2016. december 31. napján veszti hatályát.