1. § E rendelet célja, hogy a lakhatás biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza az önkormányzat lakásgazdálkodását oly módon, hogy

• a) pályázati rendszer működtetésével a bérlakáshoz jutás lehetőségét felgyorsítja,
• b) ösztönözni kívánja a bérlőket, hogy fizetési hajlandóságukat erősítsék, fizetési képességüket megőrizzék annak érdekében, hogy az esetleges hajléktalanná válást meg tudják előzni,
• c) az önkormányzati vagyongazdálkodási bevételek növelése érdekében a nem lakás célú helyiségek, és a piaci alapon bérbe adandó lakások bérbe adásának szabályait rögzítse.

2. § (1) E rendelet szabályozza:

• a) Mindszent Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakások bérletének szabályait,
• b) a nem lakás célú helyiségek bérbeadásának szabályait.

(2) E rendelet hatálya Mindszent Város Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

3. § (1) E rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, egyedülálló fogalmak meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § a), b), c), d), i), j), és l) pontjaiban meghatározottak az irányadók.

(2) A jogos lakásigény mértékének felső határa:

• a) 1 személy esetén 1 lakószoba,
• b) 2-3 személy esetén 1,5 lakószoba,
• c) 4 személy esetén 3 lakószoba.

4. § (1) A megüresedett bérlakásokra – hasznosítására vonatkozó egyéb elképzelés hiányában a lakás megüresedését követő 15 napon belül - a polgármester pályázatot ír ki.

(2) A pályázati felhívást a helyi újságban, a város honlapján (www.mindszent.hu), valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni úgy, hogy a felhívás közzétételének napja, és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló időtartam 8 napnál kevesebb nem lehet. A közzététel időpontja a pályázati kiírás Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történt kifüggesztésének időpontja.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

• a) a pályázók személyi körét e rendelet 5. §-ának megfelelően,
• b) a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, valamint komfortfokozatát, fűtési módját,
• c) a lakás helyszíni megtekintetésének időpontjait,
• d) a megállapított lakbér havi összegét,
• e) a bérleti jogviszony időtartamát,
• f) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét,
• g) a pályázat elbírálásának várható időpontját,
• h) a lakás várható átlagos fenntartási költségét,
• i) a lakás használatával együtt járó együttműködési kötelezettségek tartalmát.

(4) Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakásra külön pályázatot kell benyújtani.

5. § (1) A pályázat elbírálásáról, a bérlakáshoz jutásra való jogosultságról a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság dönt.

(2) Amennyiben a pályázat nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak, azt 3 munkanapos határidő tűzésével hiánypótlásra kell visszaadni. Ennek eredménytelensége esetén a kérelmet érvénytelennek kell tekinteni.

(3) Önkormányzati bérlakás bérletére irányuló pályázatot házas-, illetve élettársak csak együttesen nyújthatnak be.

(4) A pályázónak a pályázat benyújtásával egy időben igazolnia kell az alábbiakat:

• a) apályázó és a vele együtt költöző háztartása együttesen az igényelt lakás nagysága szerint megállapított aktuális lakbér négyszeresét elérő jövedelemmel rendelkezik,
• b) egyedülálló személy az igényelt lakás nagysága szerint megállapított aktuális lakbér 3,5-szeresét elérő jövedelemmel rendelkezik,
• c) az igénylők közül legalább az egyik igénylőnek (vagy az egyedülállónak) rendszeres munkavégzésből származó jövedelme van,
• d) a pályázó nagykorú, magyar állampolgár vagy a munkavállaló közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy.

(5) Vagyoni viszonyai alapján az egy főre jutó átlagjövedelemtől függetlenül nem létesíthető bérleti jogviszony azzal a pályázóval:

• a) aki jogerősen megállapított szociális juttatás visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget a tartozásának megfizetése napjáig,
• b) aki lakáscélú önkormányzati támogatásból eredő visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget a tartozásának megfizetése napjáig,
• c) aki bérleti jogviszonyból az önkormányzattal szemben fennálló fizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget a tartozásának megfizetése napjáig,
• d) akinek a bérleti jogát az önkormányzat rendkívüli felmondással megszüntette,
• e) akinek vagy a vele együtt költöző személyek bármelyikének a bérbeadóval kötött bérleti szerződése az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartás tanúsítása miatt került megszüntetésre a pályázat benyújtását megelőző öt éven belül.

(6) A lakásbérleti szerződés megkötésére jogosult pályázó az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult és köteles megkötni a bérleti szerződést bérbeadóval. Amennyiben erre a pályázó önhibából eredő késedelme miatt nem kerül sor bérlőként történő kijelölése hatályát veszti.

(7) Bérleti jogviszony csak azzal a pályázóval létesíthető, aki vállalja és teljesíti egy összegben 40.000 Ft szerződési biztosítékként óvadék (kaució) befizetését. A bérleti jogviszony megszűnésekor, amennyiben valamennyi annak bérleti szerződésben meghatározott feltételei fennállnak, az óvadék összege a bérlőnek visszajár.

(8) Lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 év határozott időtartamra köthető.

6. § A költségalapon meghatározott lakbérű bérleti szerződés legfeljebb 5 évre megállapított határozott időre szól. A lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően, de legalább 30 nappal a bérlő által benyújtott írásbeli kérelemre, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság döntése alapján a szerződést egy alkalommal újabb, legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamra lehet meghosszabbítani. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálása során elsősorban azt veszi figyelembe, hogy a bérlő az önálló lakás megszerzése érdekében a bérlet időtartama alatt mit tett.

7. § (1) A bérbeadó az üresen álló vagy megüresedett önkormányzati bérlakást nem lakás céljára csak a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján, az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adhatja bérbe.

(2) A képviselő-testület a lakásnak nem lakás céljára történő bérbeadásáról a település lakosságát, illetőleg a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatások érdekeit szolgáló feladatok megoldása céljából, esetenként dönt.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben említett döntése során azt is megjelöli, hogy a nem lakás céljára történő bérbeadás milyen időtartamra szól. A határozatlan időtartamú bérbeadás feltételeként a lakás pótlását, annak módját és határidejét a bérlő részére előírhatja.

8. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakásra bérlőtársi szerződést a bérlő házastársával korlátozás nélkül, nagykorú gyermekével, élettársával 3 évi együttlakás után köthet. A szerződés megkötését a tulajdonosnak írásban be kell jelentenie. A szerződésnek meg kell felelnie a törvényben, e rendeletben, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek, érvényessége a tulajdonos e megfelelőség vizsgálata után adott hozzájárulásával érvényes.

8/A. § (1) Önkormányzati szociális bérlakásra szociális helyzet alapján lakáskérelmet az nyújthat be, illetve bérleti szerződés azzal a nagykorú személlyel köthető, aki

• a) nem rendelkezik önkormányzati lakás bérleti (bérlőtársi) jogával és nincs részben vagy egészben a tulajdonában vagy haszonélvezetében beköltözhető lakóingatlan, továbbá nem illeti meg lakóingatlanon (lakrészen) állandó használat joga
• b) lakóhelye a bérbevételi kérelem benyújtásakor, valamint az azt megelőző három éven belül megszakítás nélkül Mindszenten volt.

(2) A szociális bérlakás bérleti szerződése legfeljebb 5 éves időtartamra megállapított határozott időre szól.

8/B. § (1) Az üres illetve megüresedett bérlakásra – a lakás megüresedését követő 15 napon belül - a polgármester pályázatot ír ki.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

• a) a lakásba, annak alapterületére figyelemmel maximum 5 fő költözhet be
• b) azt a felhívást, hogy a bérlőnek vállalnia kell az együttműködést a bérbeadó önkormányzattal a Szent Imre Közösségi Házat érintő, annak megvalósítását támogató projekt céljainak elérésében
• c) a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, valamint komfortfokozatát, fűtési módját,
• d) a lakás helyszíni megtekintetésének időpontjait,
• e) a kaució és a megállapított lakbér havi összegét,
• f) a bérleti jogviszony időtartamát,
• g) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét,
• h) a pályázat elbírálásának várható időpontját,
• i) a lakás várható átlagos fenntartási költségét,

(3) A pályázat elbírálásáról, a szociális bérlakáshoz jutásra való jogosultságról a Képviselő-testület dönt.

(4) Amennyiben a lakásra több kérelmező is nyújtott be érvényes pályázatot, a pályázók által önkéntesen szolgáltatott adatok és iratok, valamint a beszerzett környezettanulmány alapján a Képviselő-testület rangsorolja a pályázatokat.

(5) A rangsorolás elvégzése során előnyt élvez az a pályázó, aki

• a) a lakáspályázat benyújtását megelőzően legalább egy éve Mindszent szegregációval veszélyeztetett területén élő természetes személy
• b) a lakásigénylő vagy vele együtt költöző családtag tartós beteg, vagy súlyos fogyatékosságban szenved
• c) a pályázó kiskorú gyermekét egyedül neveli
• d) a pályázó családtagként vagy szívességi lakáshasználóként lakik jelenlegi lakásában és a lakás nem hladja meg a 15m²/fő alapterületet
• e) a pályázó jelenlegi lakásában nincs sem lakbér-, sem közüzemidíj-tartozása, valamint a lakás tiszta, rendezett állapotban tartja és az együttélés szabályait maradéktalanul betartja

8/C. § (1) A lakbér havi mértéke négyzetméterenként 300,- Ft, amelyet bérlő - számla ellenében - minden hónapban előre esedékesen köteles a tárgyhónap 15-éig megfizetni bérbeadó rézére.

(2) A bérleti díjon túl bérlő köteles a lakás használatával összefüggésben felmerülő rezsiköltség megfizetésére, közvetlenül a közüzemi szolgáltató részére.

8/D. § A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű és gondos használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését legalább hat havonta ellenőrzi. Bérlő az ellenőrzés alkalmával köteles kétséget kizáró módon igazolni a bérelt lakás közüzemi díjai és egyéb fenntartási költségei megfizetését.

8/E. § A lakás albérletbe nem adható.

9. § (1) Az önkormányzati tulajdonú bérlakásokban tilos a kisállattartás, hobbiállattartás bármilyen formája, bármilyen állatfajra vonatkozóan a lakások állapotának és a lakóközösség nyugalmának megtartása érdekében.

(2) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(3) A (2) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözést követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

10. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcímnélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcímnélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – a lakás lakbérének 3-szoros összegét kitevő használati díjat köteles megfizetni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat jogszerű igényt.

11. § (1) A lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermekét, valamint szülőjét.

(2) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3) A társbérlő a lakrészébe - a (2) bekezdésben említetteken kívül - más személyt csak a másik társbérlő írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása is szükséges, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat.

(5) A bérbeadó a jelen §-ban meghatározott esetekben a befogadáshoz való hozzájárulását köteles megadni, de hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban visszamaradó ezen személyek a lakásból kötelesek kiköltözni és önkormányzati elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

12. § (1) A bérbeadó a lakások rendeltetésszerű és gondos használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján, 8-18 óra között, az éves ellenőrzési tervben foglaltak szerinti időben, évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Nem rendeltetésszerű használatra vonatkozó bejelentés esetén előzetes értesítés nélkül is végezhető ellenőrzés.

(2) A bérlő köteles tűrni a bérbeadó igazolt képviselője általi ellenőrzést.

(3) Az 1. ponton túli rendkívüli káresemény, hibafeltárás, -elhárítás, illetőleg veszélyhelyzet fennállása miatt az ellenőrzést tűrni, valamint a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzését is köteles biztosítani a bérlő.

(4) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(5) Amennyiben a bérbeadó az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használta, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, albérletbe adta, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

(6) Bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt, minden negyedévet követő hónap 15. napjáig a bérbeadó lakásügyekkel foglalkozó irodájában köteles kétséget kizáró módon igazolni a bérelt lakás közüzemi díjai és egyéb fenntartási költségei megfizetését.

13. § (1) Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírósági döntés alapján a volt házastárs – saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül – az önkormányzati lakás elhagyására köteles, részére a bérbeadónak – amennyiben az rendelkezésre áll – másik lakást kell felajánlania.

(2) Az (1) bekezdésben említett másik lakás csak akkor adható bérbe, ha az elhelyezésre jogosult volt házastárs vállalja a lakásra megállapított lakbér megfizetését.

(3) A volt házastársat a rendelkezésre álló legalacsonyabb komfortfokozatú egy szobás lakás illeti meg.

(4) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében – a lakásbérleti jog folytatása ellenében – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(5) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását köteles megtagadni ha:

• a) az eltartó 18. életévét még nem töltötte be,
• b) az eltartó a 18. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
• c) az eltartó az egészségügyi körülmények alapján a tartás teljesítésére nem képes,
• d) a bérlő az életkora, illetőleg az egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul,
• e) a bérlő tartásáról jogerős bírósági döntés, illetőleg érvényes tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik,
• f) a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.

(6) A bérbeadó a hozzájárulást megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket köteles tisztázni.

14. § (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére másik lakást ad bérbe.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a bérlő:

• a) kevesebb szobaszámú vagy kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú,
• b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg
• c) nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú, vagy nagyobb alapterületű lakás bérbeadását kérheti.

(3) A bérbeadó és a bérlő nem köthet olyan megegyezést a lakásbérleti szerződés megszüntetésére, hogy a bérbeadó a bérlő részére másik lakás bérbeadása mellett vagy másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.

15. § (1) A bérbeadó megállapodhat a bérlővel, hogy a Lakástörvény 26. § (1) bekezdés szerinti felmondás esetén lakás felajánlása helyett részére a felmondással érintett lakás forgalmi értéke 50%-ának megfelelő pénzbeli térítést fizet.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzbeli térítést a lakás elhagyásától számított 60 napon belül kell a bérlő részére megfizetni.

16. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni, a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul, a bérlő kijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járult hozzá.

(3) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő – e rendelet szabályai szerinti – bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(5) A (4) bekezdéstől foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

17. § A lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a lakásban visszamaradó személy – a bérleti jog folytatására jogosult személy, és a törvényben felsorolt egyéb ok kivételével – másik lakásba való elhelyezésre nem tarthat igényt.

18. § (1) A bérlő a bérbe adott lakás legfeljebb 50%-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, lakás céljára albérletbe adhatja. Egy szobás lakás egy részének albérletbe adásához a bérbeadó hozzájárulást nem adhat.

(2) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(3) A hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül (ezt a lakásbérleti szerződésben is közölni kell), amely megalapozza a lakásbérleti szerződés rendkívüli felmondását.

19. § (1)

• a) A lakbér havi mértéke négyzetméterenként, a Köztársaság tér 5. és 7. szám alatt található ingatlanok tekintetében egységesen 417,- Ft.
• b) A lakbér havi mértéke négyzetméterenként, a Köztársaság tér 12. szám alatt található ingatlanok tekintetében egységesen 482,- Ft.
• c) A szolgálati lakások havi bérleti díja, négyzetméterenként 342,-Ft.

(2) A lakbért minden hónap 15-éig előre, egy összegben kell megfizetni.

(3) [4] A bérlakásokhoz kapcsolódó további terhek, díjak:

• a) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bérleti díj nem tartalmazza a lakások közös költségét, annak Társasház felé történő megfizetése részben az önkormányzat (felújítási alap, biztosítás), részben a bérlő kötelezettsége.
• b) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bérleti díjon felül a bérlő köteles 4.016,- Ft közös költséget és 1.054 Ft szemétszállítási díjat megfizetni. Ezen költségek mértékét minden évben a bérleti díjakkal egyidejűleg felülvizsgálja az önkormányzat.
• c) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott díjat fizető, amennyiben a Köztársaság tér 5. vagy 7. szám alatti ingatlanban kerül elhelyezésre az a) pont szerinti, amennyiben a Köztársaság tér 12. szám alatti ingatlanban kerül elhelyezésre, a b) pont szerinti díjat fizeti.

(4) Újonnan épült lakások esetében a bérleti díj nagysága a bérbeadás első évében nem lehet kevesebb, mint az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2%-a.

(5) A képviselő-testület a rendeletben megállapított lakás alapbérleti- és külön szolgáltatás díjait évente felülvizsgálja és minden év október 31. napjáig újólag megállapítja.

(6) Az új bérleti díjat a bérbeadó minden év január 1-ig köteles a bérlővel írásban közölni.

20. § (1) E rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Mindszent Város Önkormányzata tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

• a) az Önkormányzat gazdasági társasága, költségvetési szerve és intézménye használatában lévő helyiségekre, melyeknek bérbeadási feltételeit önállóan határozzák meg.
• b) Mindszent Város Önkormányzat törzsvagyonára.

21. § (1) A helyiségek felett a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület bérbeadói jogkörének gyakorlására a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

22. § (1) Önkormányzati tulajdonú üres helyiséget elsősorban pályázat útján kell hasznosítani, és ennek során alkalmazni kell a vagyonrendelet szabályait.

(2) Üres helyiségnek minősül a helyiség, ha a bérletére kötött határozott idejű bérleti jogviszony időtartama lejárt, vagy a felek a bérleti jogviszony közös megszüntetésében megállapodtak, és a helyiség átadás-átvétele megtörtént, illetve a határozatlan idejű bérleti jogviszonyt bármely fél jogszerűen felmondta, vagy a közös megegyezéssel történő megszüntetésben a felek megállapodtak, és a szerződés megszűnéséig kevesebb, mint két hónap van hátra.

(3) A kaució összege az ingatlan 2 havi bérleti díjának megfelelő összeg.

23. § (1) A meghirdetett pályázat nyilvános, azon természetes személy és jogi személy egyaránt részt vehet és pályázhat a bérleti jog megszerzésére.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a bérleti szerződés lényeges feltételeit, így különösen a helyiség címét, nagyságát, felszereltségét, a használat speciális feltételeit, a helyiség megtekintésére vonatkozó tudnivalókat, a pályázat benyújtásának határidejét, a felhívást arra nézve, hogy a pályázó tegyen ajánlatot az általa vállalt havi bérleti díj összegére, illetve, hogy vállalja az ajánlott bérleti díj kétszeres összegének kaucióként történő megfizetését.

(3) A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján legalább 15 napra kifüggesztés útján is közszemlére kell tenni, valamint Mindszent város honlapján is meg kell jelentetni. Eredménytelen pályázat esetén a kiírást a honlapon 2 hónapig, folyamatosan aktualizáltan fenn kell tartani.

(4) A pályázati eljárás során biztosítani kell, hogy az ajánlattevők a bérbeadás jogi feltételeiről részletes tájékoztatás kapjanak.

(5) A pályázati ajánlat érvényességének feltétele, hogy a pályázó az általa ajánlott bérleti díj összegének kétszeresét bánatpénzként befizesse az Önkormányzat számlájára.

(6) Azoknak a pályázóknak, akik a bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szereztek, a pályázati eljárás lezárását követő 8 napon belül a bánatpénzként befizetett összeget vissza kell fizetni.

(7) Amennyiben a pályázat nyertese felhívás ellenére a bérleti szerződést 30 napon belül nem köti meg, úgy a bánatpénz összegét elveszíti, a bérleti szerződés megkötése esetén a megfizetett bánatpénz kaucióként a szerződés biztosítékaként funkcionál.

(8) Több érvényes pályázat esetén, ha közel azonos ajánlatok érkeztek, versenytárgyalást kell tartani.

24. § (1) A beérkezett pályázatokat előzetesen a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményezi és a bérlőkijelölésre irányuló javaslatát a Képviselő–testület elé terjeszti.

(2) A bírálat során az érvényes ajánlatok közül az önkormányzat szempontjából összességében legkedvezőbb pályázatként történő értékelés meghozatalához a bérleti díj összegére vonatkozó ajánlat mellett figyelemmel kell lenni különösen az alábbi körülményekre:

• a) a munkahelyteremtés,
• b) a hasznosítási cél illeszkedése a településfejlesztési elképzelésekhez,
• c) az önkormányzat számára előnyösebb és a közösség céljaival összhangban álló tevékenység végzése.

25. § (1) Eredménytelen pályázat esetén újabb pályázatot kell kiírni.

26. § Nincs szükség pályázat kiírására, ha:

• a) a helyiségre az Önkormányzat szervének, intézményének, gazdasági társaságának van szüksége,
• b) a korábbi hatályos jogszabályok szerint kötött szerződés értelmében a bérlőnek elő-bérleti joga van,
• c) a három hónapnál nem hosszabb, ideiglenes jellegű bérletnél, ha ezt a város kulturális, gazdasági érdeke indokolja.

27. § (1) A helyiség bérletére vonatkozó szerződést azzal kell megkötni:

• a) akinek a helyiségre elő-bérleti joga van,
• b) aki a bérleti jogot nyertes ajánlattevőként nyerte el,
• c) amennyiben a nyertes pályázó a bérleti szerződést 30 napon belül nem köti meg, abban az esetben a pályázat második legjobb ajánlattevőjének lehet felajánlani a bérleti jogot,
• d) ideiglenes hasznosításra kijelölt bérlővel,
• e) akit a képviselő-testületbérlőként kijelölt.

(2) Ideiglenes hasznosítás esetén a bérleti szerződés csak akkor köthető meg, ha a bérleti díjának befizetését a bérbevevő igazolja.

28. § (1) A helyiség határozatlan időre, határozott időre, de legfeljebb 10 évre, vagy a feltétel bekövetkeztéig adható bérbe.

(2) Bérleti szerződés a feltétel bekövetkeztéig akkor köthető, ha:

• a) a helyiség rendeltetése részletes rendezési terv miatt megváltozna, vagy az ingatlan bontása, felújítása, korszerűsítése válik szükségessé, de ennek időpontja nem ismert,
• b) a jogszabályban meghatározott kötelezettség vagy folyamatban lévő per okán a helyiség feletti tulajdonosi rendelkezés előre nem látható időpontban megszűnik,
• c) a helyiségre az Önkormányzat szervének, intézményének, gazdasági társaságának van szüksége, de az igény teljesítésének időpontja nem határozható meg.

29. § A bérleti jogot nyertes ajánlattevőként megszerző bérlővel az ajánlatában szereplő bérleti díjban, annak fizetési ütemezésében és a szerződés felmondással történő megszüntetésének határidőiről kell megállapodni, és abban, hogy a bérbeadó a helyiségért fizetendő bérleti díjat a KSH által hivatalosan közzétett inflációs ráta figyelembe vételével évente január 1-ével korrigálja.

30. § (1) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje vagy berendezze.

(2) A bérbeadó a helyiséget, a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - eltérő megállapodás hiányában - eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

(4) A bérlet tartama alatt a bérlő tűrési kötelezettsége mellett a bérbeadó gondoskodik:

• a) az ingatlan külső karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotban tartásáról és a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,
• b) életveszélyt okozó, az ingatlan állagát veszélyeztető, a helyiségek rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák kijavításáról.

(5) A bérlet tartama alatt a bérlő köteles gondoskodni:

• a) az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, megvilágításáról, a tevékenységével összefüggő szemét elszállíttatásáról,
• b) a helyiség felszerelésében, a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról illetőleg cseréről,
• c) az épületben lévő általa kizárólagosan használt, illetve üzemben tartott központi berendezések karbantartásáról,
• d) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről.

(6) A felek a szerződésben a (4) és (5) bekezdésekben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak, illetve a már megkötött szerződést a bérleti díjra is kiterjedően módosíthatják akként, hogy a bérleti díj értékállandósága biztosított legyen.

(7) A pályázat kiírása nélkül ideiglenesen igénybevett helyiségre létrehozott, három hónapnál nem hosszabb bérleti jogviszonyt nem lehet meghosszabbítani, a három hónap letelte után a helyiséget pályáztatás útján kell hasznosítani.

31. § (1) A bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adható hozzájárulás, ha a:

• a) bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy tevékenységének együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,
• b) befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződése megszűnésének esetén cserehelyiségre nem tart igényt,
• c) befogadott személy tevékenysége a bérlő tevékenységével összefüggő, azt kiegészítő tevékenység.

(2) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérbeadó és bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosításakor a bérleti díj legalább kétszeres, legfeljebb háromszoros megemelésében kell megállapodni és rögzíteni kell, hogy a befogadott személy a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, illetve cserehelyiségre való igény nélkül köteles a helyiséget elhagyni.

32. § (1) A helyiségbérlet megszűnésére, megszüntetésére a Lakástörvénynek a lakásbérlet megszűnésére, továbbá helyiségbérlet megszűnésére vonatkozó szabályait egyaránt alkalmazni kell.

(2) A helyiség megsemmisülése esetén a bérlő cserehelyiségre vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

33. § (1) A bérleti jogviszony megszűnik:

• a) a határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig terjedő időre szóló szerződés szerinti meghatározott idő eltelik, illetőleg a feltétel bekövetkezik.
• b) az arra jogosult a rendes felmondás szabályai szerint felmond. Eltérő megállapodás hiányában a felmondási idő három hónapnál rövidebb nem lehet.
• c) a bérlő helyiségbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.
• d) a helyiségbérleti jogviszonyt a bíróság megszünteti.
• e) a bérlő meghal, illetve jogutód nélkül megszűnik.
• f) a helyiség megsemmisül.
• g) azonnali hatályú, rendkívüli felmondással.

(2) Rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal felmondható a bérleti szerződés, ha a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségét a másik fél súlyosan megszegi.

(3) A bérbeadó részéről rendkívüli felmondásnak van helye különösen:

• a) a helyiséget nem a jogosult használja, vagy a jogosult a helyiséget nem a bérleti szerződésben meghatározott célra használja,
• b) a bérlő a megállapodott bérleti díjat nem fizeti meg,
• c) a bérlő a bérleményt rendeltetésellenes módon használja.

(4) Felek a jogviszonyt közös megegyezéssel bármely jövőbeli időpontra megszüntethetik.

(5) A bérlő - ha a helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak állapota az egészséget, életet vagy a közbiztonságot veszélyezteti, illetőleg annak felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el - a költözéssel kapcsolatosan felmerülő költségek megtérítésére nem tarthat igényt.

34. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor a Köztársaság tér 4-5-6 sz. alatti és a Köztársaság tér 7. sz. alatti lakóépületekben lévő, bérbeadás útján hasznosított lakások – az önkormányzati szolgálati lakások kivételével – elidegeníthetők.

(2) Az elidegenítés az önkormányzat ajánlattétele vagy a Lakástörvény 49. § (1) bekezdés szerint elővásárlási joggal rendelkező személyek kérelme alapján történhet.

(3) Az elidegenítés előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a bérbeadói feladatokat és hatásköröket gyakorló szerv látja el. A feladat ellátásával e tevékenység végzésére jogosult gazdálkodó szervezetet is megbízhat.

(4) Azon lakások, amelyeket költség alapon számított lakbér szerint adnak bérbe, a lakás felépítésétől számított 20 évig nem idegeníthetőek el.

35. § (1) A lakások vételárának megállapításához – az e tevékenység végzésére jogosult személytől vagy szervezettől – minden esetben forgalmi értékbecslést kell kérni. Az értékbecslés 12 hónapig érvényes.

(2) A vételár – a lakottság tényét is figyelembe véve – az (1) bekezdés szerint megállapított beköltözhető forgalmi érték.

(3) Ha a vételár megfizetése részletfizetés útján történik, akkor:

• a) a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-a egy összegben fizetendő;0
• b) a fennmaradó vételár hátralékot 15 évig havonta egyenlő részletekben kell törleszteni. A szerződés megkötésekor a vételár hátralékra évi 5%-os mértékű kamatot kell kikötni;
• c) amennyiben a vevő a havi törlesztő részlet teljesítését elmulasztja és a felszólítást követő 15 napon belül sem fizeti meg, úgy ezen hátralékos részlet a Polgári Törvénykönyvben meghatározott mértékű kamat – az elmulasztott hónap első napjától a kiegyenlítés hónapjának utolsó napjáig történő – felszámítása mellett válik esedékessé. Ha az ily módon számított hátralékos összeg a megállapított rendes havi törlesztő részlet hatszorosát meghaladja, úgy a bérbeadó a tartozás bírósági végrehajtását köteles kezdeményezni. E kikötéseket a szerződésben szerepeltetni kell;
• d) a teljes kamatokkal növelt vételárhátralék erejéig az önkormányzat javára az ingatlan nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételár és járulékai teljes kiegyenlítéséig elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni;
• e) a vételár teljes kiegyenlítéséig a megvásárolt lakás elidegenítéséhez csak akkor lehet hozzájárulni, ha a szerződéskötéstől számított 5 év eltelt, az elidegenítés célja másik, beköltözhető lakás megszerzése és a lakás vevője a vételár hátralék megfizetését átvállalja, s a részéről való teljesítés okkal feltételezhető;
• f) a vételár teljes megfizetéséig a megvásárolt lakás megterheléséhez hozzájárulás csak a képviselő-testület eseti engedélyezése alapján adható.

(4) Önkormányzati ajánlattétel esetén az elővásárlási jog jogosultja a tértivevénnyel megküldött ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles nyilatkozatát megtenni.

(5) Az ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás ingatlan nyilvántartási adatait, vételárát, a vételár megfizetésére vonatkozó feltételeket, valamint az (5) bekezdésben foglaltakra vonatkozó tájékoztatást.

36. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakás csak nyilvános versenytárgyalás útján idegeníthető el.

(2) A versenytárgyalásra a lakást az értékbecslés alapján megállapított teljes forgalmi értéken kell meghirdetni.

(3) Az elidegenítés csak a vételár egy összegben történő megfizetése mellett lehetséges, amely a szerződés aláírásakor esedékes. A vételár 50%-áig terjedhető összegre – amennyiben igazolható módon az csak később áll vevő rendelkezésére – legfeljebb 6 hónapi időtartamra részletekben történő teljesítés vagy fizetéshalasztás adható.

(4) A versenytárgyalást legalább 8 nappal megelőzően a helyi és megyei sajtóban meg kell hirdetni. A hirdetésnek tartalmaznia kell a lakás megnevezését, területi adatait, a (2) bekezdés szerinti induló vételárat, az esetleges helyszíni megtekintés idejét, valamint, hogy bővebb felvilágosítás kitől kérhető.

(5) A versenytárgyaláson a polgármesteri hivatal két köztisztviselőjének jelen kell lennie. Egyikük lehet a jegyzőkönyvvezető. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a versenytárgyalás helyét, időpontját, a megjelentek nevét, lakcímét, valamint a versenytárgyaláson történt minden lényeges körülményt.

(6) A versenytárgyalást akkor lehet megtartani, ha azon legalább két vételi ajánlattevő részt kíván venni. Amennyiben nincs, vagy csak egy ajánlattevő van, úgy a versenytárgyalást eredménytelennek kell tekinteni és 30 napon belül meg kell ismételni.

(7) A versenytárgyalás megkezdése előtt – az azt vezető polgármesternek – meg kell határoznia azt az összeget, amellyel az induló árat emelni lehet. Az összeg megállapításánál figyelembe kell vennie az induló ár nagyságát és figyelembe veheti a résztvevők javaslatát.

(8) A versenytárgyalás nyertese az, aki a legmagasabb vételár megfizetését vállalja. Amennyiben a (6) bekezdésben foglaltak szerint a versenytárgyalás megismétlésére kerül sor és azon csak egy ajánlattevő vesz részt – és az induló vételár megfizetését vállalja – úgy őt kell nyertesnek tekinteni.

(9) Az adás-vételi szerződést – amelynek költségei a versenytárgyalás nyertesét terhelik – 15 napon belül meg kell kötni.

(10) Amennyiben résztvevő hiányában a megismételt versenytárgyalás is eredménytelen, úgy a lakás a forgalmi értékbecslésben meghatározott vételárért versenytárgyaláson kívül eladható.

(11) Amennyiben a (2) és (10) bekezdés szerinti összeg alapján nem jön létre szerződés – mert nincs azon az értéken kereslet – a lakás csak a képviselő-testület által meghatározott vételárért idegeníthető el.

37. § (1) A Lakástörvény 58. § (1) bekezdése alapján elővásárlási joggal érintett egyéb, ún. nem lakás céljára szolgáló helyiségek nem idegeníthetőek el.

(2) [6] Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó helyiség csak nyilvános versenytárgyalás útján idegeníthető el, amelyen az induló vételárat az értékbecslés alapján megállapított teljes forgalmi értéken kell meghatározni.

38. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakások elidegenítéséből származó és elkülönített számlán elhelyezett bevétel csak a Lakástörvény 62. § (3) bekezdésében, 62/A §-ában és 62/B § (1) bekezdésében meghatározott célokra használható fel.

(2) A felhasználási célokat és azok várható fedezet igényét a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében vagy előre nem tervezett esetben az erre irányuló eseti döntésében határozza meg.

(3) Amennyiben a meghatározott cél lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtását szolgálja, úgy a fedezet felhasználása a helyi lakásépítési és lakásvásárlási támogatásokról szóló önkormányzati rendelet, elemi kár esetén a helyi szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet alapján történhet.

(4) A fedezet felhasználását érintő kiadásokat elkülönített főkönyvi számlán kell nyilvántartani.

(5) A polgármester az éves zárszámadás keretében köteles beszámolni a meghatározott cél mikénti megvalósulásáról és a pénzügyi fedezet felhasználásáról.

39. § Szociális intézményből elbocsátott személy részére – amennyiben korábbi bérlakásáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a bérbeadó javára – másik lakás akkor adható bérbe, ha

40. § (1) A polgármester a Köztársaság tér 5 és 7., valamint a Köztársaság tér 12. szám alatti bérlakásokból az önkormányzat hosszú-távú érdekeinek figyelembevétele mellett, a hatékony és optimális munkaerő-gazdálkodás követelményét figyelembe véve szolgálati lakást jelölhet ki az ágazati tevékenységi körükhöz tartozóan az önkormányzat költségvetési szerveik és gazdasági társaságai munkavállalói részére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt lakások bérlőit – ágazati tevékenységi körükhöz tartozóan – az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szervei, ezeken túli területhez tartozó lakások vonatkozásában a polgármester jelöli ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti bérbeadás során ki kell kötni, hogy:

• a) a lakásbérleti szerződés a költségvetési szervvel (továbbiakban munkaadó) létrejött munkaviszony, illetőleg közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony fennállásáig, illetőleg határozott időtartamra szól,
• b) a munkaviszony, illetőleg közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony vagy a határozott idő elteltekor a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő másik lakásban történő elhelyezésre vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt,
• c) a bérlő a lakásba bármely más személyt csak a munkaadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be, de a bérleti jog folytathatóságának és elhelyezési igény támasztásának kizárásával,
• d) a bérlő bérlőtársi, albérleti, tartási szerződést nem köthet,
• e) a bérlő a lakást nem cserélheti el.

(4) A bérlő kijelölésére jogosultak a (3) bekezdésben foglaltakon túl további feltételeket is kiköthetnek.

(5) A bérlő kijelölésére jogosultak a kijelölt bérlő személyét, valamint a (3) és (4) bekezdés szerinti kikötéseket 15 napon belül közlik a bérbeadóval, amely szerv ezek kötelező figyelembevételével és az e rendeletben foglalt egyéb feltételek alapján 15 napon belül a bérleti szerződést megköti.

41. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével - kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet 19. § (1) bekezdése 2017. január 1. napján lép hatályba.

42. § (1) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének szabályairól szóló 11/1994. (VI.13.) Kvt. sz. rendelet - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel -.

(2) A lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének szabályairól szóló 11/1994. (VI.13.) Kvt. sz. rendelet 21. §-a 2016. december 31. napján veszti hatályát.