Mindszent Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, 6. § (5) és (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya, az önkormányzati vagyon működtetése

1. § (1) E rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel Mindszent Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) szerinti nemzeti vagyonra (a továbbiakban: vagyon) és a vagyonnal való rendelkezési jogra terjed ki.

(2) E rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra, a lakáshoz tartozó egyéb helyiségekre, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre és a közterületek rendeltetéstől eltérő használatára csak a vonatkozó külön rendeletekben nem szabályozott kérdések tekintetében terjed ki.

2. § (1) Amennyiben jogszabály, vagy intézményi alapító okirat, vagy a Képviselő-testület döntése alapján kötött vagyonkezelési, vagy vagyonhasznosítási szerződés másként nem rendelkezik, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti működtetését a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal útján látja el.

(2) A vagyon működtetői kötelesek a tőlük elvárható gondossággal és a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint eljárni a vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, gazdasági társaságok vezetői, valamint a vagyonkezelők, haszonélvezők, vagyonhasznosítók felelnek.

2. Az önkormányzati vagyon és értékének meghatározása

3. § A nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (2) bekezdése szerinti

a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló vagyonát az 1. sz. függelék, az önkormányzat forgalomképtelen vagyonából a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon a rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősülnek a rendelet 3. sz. függelékében felsorolt vagyonelemek, míg az önkormányzat üzleti vagyonát a 4. sz. függelék tartalmazza

4. § (1) A vagyon nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására, megterhelésére, vagyonkezelésbe adására, vagy azon haszonélvezeti jog alapítására irányuló tulajdonosi döntést megelőzően a vagyon, valamint a hasznosítás, vagyonkezelésbe adás, haszonélvezeti jog díját, vagy értékét

a) ingatlan vagyontárgy esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján kell megállapítani,

b) olyan tartós, vagy forgatási célú tulajdon-, vagy hitelviszonyt megtestesítő részesedés, értékpapír esetében, amely a tőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyam alapján kell megállapítani,

c) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír esetében az értékpapír kereskedők által közzétett vételi középárfolyam alapján kell megállapítani,

d) a b) és c) pontokba nem tartozó üzletrész esetében 3 hónapnál nem régebbi vagyonértékelés alapján kell megállapítani,

e) a hasznosítás, a vagyonkezelésbe adás, a haszonélvezeti jog díja esetében 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés, vagy az illetékekről szóló törvény vagyoni értékű jogok értékére vonatkozó szabályai alapján kell megállapítani, ide nem értve az értékek felső határaira vonatkozó rendelkezéseket,

f) a koncesszió kivételével a vagyoni értékű jog értéke esetében 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés, vagy az illetékekről szóló törvény vagyoni értékű jogok értékére vonatkozó szabályai alapján kell megállapítani,

g) az a-f) pontokba nem besorolható vagyon esetében a számviteli nyilvántartás, vagy az adott piacon általában kért, vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított teljes ellenszolgáltatás alapján kell megállapítani.

(2) Az intézményekhez tartozó sportpályák, tornatermek és más sportlétesítmények hasznosítása esetében a hasznosítás adott időszakra vonatkozó díját a Képviselő-testület önköltségszámítás alapján, időszakonként előre határozattal megállapíthatja.

(3) A vagyon elidegenítésének, hasznosításának, vagyonkezelésének díjába, vagy értékébe az Önkormányzat számára nem pénzben teljesített szolgáltatások is beszámíthatók, amelyek figyelembe vételéről és értékeléséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A tulajdonosi döntésre jogosultat a vagyon e szakasz szerint megállapított értékének figyelembe vételével kell megállapítani.

(5) Amennyiben a tulajdonosi döntés tárgya egyszerre több vagyonelem, a döntésre jogosult megállapításakor a vagyonelemek együttes értéke irányadó.

(6) A tartós, vagy forgatási célú tulajdon-, vagy hitelviszonyt megtestesítő részesedések, értékpapírok esetében

a) egyedi értékesítésnek kell tekinteni az egy adott gazdasági társaságban meglévő részesedések, értékpapírok tulajdonjogának átruházását.

b) együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő részesedések, értékpapírok tulajdonjogának egy szerződés keretében történő átruházását, ideértve az egy pályázat keretén belüli megvételre történő felajánlást is.

5. § Vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi döntést a Képviselő-testület, vagy átruházott hatáskörében a Képviselő-testület bizottsága, vagy a polgármester hozhat. A tulajdonosi döntésről szóló, vagy az alapján tett nyilatkozatokat az Önkormányzat nevében a polgármester bocsátja ki.

3. A vagyonkezelés

6. § (1) Önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adására a Képviselő-testület jogosult. A Képviselő-testület a döntésében meghatározza a vagyonkezelés időtartamát, díját, térítésmentességét és a jogviszony további feltételeit.

(2) A vagyonkezelő köteles évente legkésőbb az éves számviteli beszámoló elkészítésével egyidejűleg beszámolni a vagyonkezelési kötelezettségek teljesítéséről és a jogviszonnyal kapcsolatos egyéb tevékenységéről.

7. § (1) A vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait az államháztartás számviteléről szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény alapján a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.

(2) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy a Képviselő-testület, vagy felhatalmazása alapján annak bizottsága, vagy a polgármester jogosult a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenőrzésére.

(3) Az ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás teljességének és helyességének biztosítása, a jogszerűtlen, a szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, vagy az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(4) Az ellenőrzés körében az Önkormányzat, vagy képviselője jogosult

a)  a vagyonkezelő vagyonkezelésében álló, az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan területére belépni,

b)  az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni,

c)   Vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(5) Az ellenőrzés körében az Önkormányzat, vagy képviselője

a)  jogait úgy gyakorolja, hogy a Vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b)  tevékenységének megkezdéséről a Vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatja,

c)  megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést a Vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

(6) A vagyonkezelő, vagy képviselője

a)  jogosult az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b)  jogosult az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni,

c)  köteles az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

d)  köteles az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

e)  köteles az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentumok teljességéről nyilatkozni,

f)   köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

g)  köteles az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

4. A vagyonnal való rendelkezés szabályai

8. § (1) Az önkormányzati vagyon ingyenes hasznosítására – a (2) bekezdés kivételével – kizárólag az önkormányzat intézményei, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint a közfeladat ellátását szerződés alapján vállaló átlátható szervezet és magánszemély jogosult.

(2) A vagyon a hasznosítás ideje alatt is az önkormányzat könyveiben kerül nyilvántartásra.

(3) A vagyon ellenérték fejében történő hasznosítására nettó 2 millió forint/alkalom vagy év értékhatár felett versenyeztetési eljárás útján kerülhet sor.

(4) A versenyeztetési eljárás megindítására, a felhívás közzétételére a polgármester jogosult.

(5) A versenyeztetési eljárás nyertesének kiválasztása nettó 2 millió forint/alkalom vagy év értékhatár alatt a polgármester hatáskörébe tartozik.

(6) A versenyeztetési eljárás nyertesének kiválasztása nettó 2 millió forint/alkalom vagy év értékhatártól a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

9. § (1) Az önkormányzat forgalomképes vagyonába tartozó ingatlanjainak elidegenítésére – amennyiben az ingatlan értékbecslő által meghatározott értéke meghaladja a 15 millió forintot – csak versenyeztetési eljárás útján kerülhet sor.

(2) A versenyeztetési eljárás megindítására, a felhívás közzétételére a polgármester jogosult.

(3) A versenyeztetési eljárás nyertesének kiválasztása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) 15 millió forint érték alatti ingatlan esetében a Képviselő-testület elé tárt, értékbecsléssel alátámasztott ajánlat elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(5) A tulajdonosi jogokat – az elidegenítés jogán kívül - a polgármester gyakorolja.

(6) A vagyonba tartozó ingatlanon, vagy idegen ingatlanon vagyoni értékű jog alapítása, ellenértékének megállapítása, vagyoni értékű jogról való lemondás 5 millió forint értékhatárig a polgármester, 5 millió forint értékhatártól a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

10. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a polgármester jogosult

1. az Önkormányzat beruházásai kapcsán tulajdonosi hozzájárulás megadására építési, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásban és a kivitelezés során, építési engedélyezési és kapcsolódó hatósági eljárás kezdeményezésére,
2. a vagyonba tartozó ingatlanon, vagy annak közvetlen szomszédjában harmadik személy által végzett beruházás kapcsán tulajdonosi hozzájárulás megadására és a feltételek meghatározására hatósági engedélyezési eljárásban, valamint a kivitelezés során,
3. a tulajdonost megillető birtokvédelem igénybevételére, szolgalmi jogok érvényesítésére, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítésére,
4. a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat, vagy vele jogviszonyban álló közszolgáltatója javára alapított vezetékjog alapítására,
5. az Önkormányzatot megillető jelzálogjog, terhelési, vagy elidegenítési tilalom esetén a tulajdonos írásbeli kérelmére a rangsorban az Önkormányzatot követően történő bejegyzéshez való hozzájárulás kiadása,
6. az Önkormányzat felé fennálló, jelzálogjoggal biztosított tartozás átvállalásakor a jelzálogjog átjegyzéséről, a szerződés teljesülése esetén a jelzálogjog törléséről szóló nyilatkozat kibocsátására,
7. a Képviselő-testület, vagy bizottsága szerződéskötésről szóló döntése alapján, a határozat keretei között a szövegszerűen nem elfogadott szerződés szövegének megállapítására, elfogadására, a szerződés aláírására,
8. az Önkormányzat vagyonának, vagy érdekeinek védelme, vagy érvényesítése céljából

ha) szerződés felbontására, megszüntetésére irányuló, vagy

hb) az Önkormányzat igényeinek, követeléseinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok megtételére,

hc) közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítására.

i. döntés meghozatalára a településrendezési eszközökben szabályozási vonallal érintett ingatlan, vagy ingatlanrész tulajdonjogának térítésmentes megszerzéséről, az erről szóló szerződés megkötésére,

j. döntés meghozatalára, valamint a szükséges eljárások megindítására és lefolytatására a Képviselő-testület által a településrendezési eszközökben elfogadott szabályozások végrehajtásához,

k. a víziközmű hálózattal ellátott területen fekvő, idegen tulajdonú ingatlan, vagy ingatlanrész térítésmentes önkormányzati tulajdonba vételére,

l. a vagyonba tartozó ingatlanon létesülő vonalas közműlétesítmény megvalósításához szükséges, terület igénybevételre vonatkozó megállapodás megkötésére,

m. tulajdonostársi hozzájárulás és nyilatkozat megadására a közös tulajdonban lévő vagyon hasznosítására, működtetésére, a vagyonon végzett beruházásokra vonatkozóan, amennyiben az ügylet nem eredményezi a közös tulajdon tárgyának elidegenítését, megterhelését, értékének csökkenését, állagának romlását,

n. döntést hozni az Önkormányzat követeléseiről részben, vagy egészben történő lemondásról bruttó 5 millió forint értékhatárig, az alábbi esetekben

1)      csődegyezségi megállapodásban,

2)      perbeli, vagy peren kívüli egyezség során,

3)      felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés behajthatatlannak minősül,

4)      végrehajtási eljárásban, ha a követelés az eljárás során nem, vagy csak részben térül meg,

5)      ha a követelés igazoltan csak veszteséggel, vagy aránytalan költségráfordítással érvényesíthető,

6)      ha a követelés kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított,

7)      a költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében, amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett.

o. tulajdonosi hozzájárulás megadására

1)    lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kialakításának engedélyezéséhez a vagyonba tartozó épületek tetőterében,

2)    lakás és helyiség rendeltetésének megváltoztatására,

3)    a vagyonba tartozó ingatlan székhelyként, telephelyként, vagy fióktelepként történő bejegyzéséhez,

4)    a vagyonba tartozó ingatlanok használatára rendezvények megtartása céljából.

11. § A vagyon hasznosítására, vagy tulajdonjogának átruházására vonatkozó, nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti versenyeztetés értékhatárát a nemzeti vagyonról és a költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A versenyeztetés indokolt esetben a résztvevők meghatározásával, zártkörűen is kiírható, amennyiben a vagyon jellege, jelentősége, leghatékonyabb hasznosítása indokolja.

5. A versenyeztetési eljárás

12. § (1) A versenyeztetési eljárás formája nyilvános pályáztatás vagy zártkörű pályáztatás lehet. A versenyeztetési eljárás formájáról és feltételeiről az eset összes körülményének mérlegelése alapján a hatáskör gyakorlója dönt. Zártkörű pályáztatás esetén az eljárást elrendelő döntésben annak okait indokolni kell.

(2) Pályáztatás esetén a vagyon hasznosítása és tulajdonjogának átruházása az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére történhet, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával.

(3) A versenyeztetési eljárás elsősorban nyilvános pályázat útján történik. Amennyiben a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános pályáztatás közérdeket, valakinek jogszabályban védett vagy méltányolható jogos magánérdekét sértené, meghívásos zártkörű pályázati eljárást lehet lefolytatni.

(4) Várospolitikailag fontosnak minősített vagyon hasznosítása esetén kétfordulós pályázat írható ki. A kiíró a pályázat első fordulójában a résztvevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, pénzügyi stabilitását és megbízhatóságát méri fel. A kiíró az első forduló eredménye alapján meghatározza a második fordulóban résztvevő ajánlattevők körét. A második fordulóban zárt körben, részletes és tényleges ajánlatkérésre kerül sor.

(5) A versenyeztetési eljárás során, annak minden résztvevője köteles biztosítani a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget.

6. A pályázati induló ár meghatározása

13. § A vagyontárgy tulajdonjogának átruházása vagy a vagyontárgy hasznosítása esetén az induló ár vagy az induló díj az értékbecslő által megállapított forgalmi érték figyelembevételével kerül meghatározásra.

7. A pályázat kiírása

14. § (1) A vagyontárgy tulajdonjogának átruházására vagy a vagyontárgy hasznosítására vonatkozó pályázat előkészítése a polgármesteri hivatal jogi irodájának feladata, a pályázatot a polgármester írja ki.

(2) A pályázat meghirdetése helyi lapban, az önkormányzat hivatalos internetes honlapján (www.mindszent.hu), esetenként országos jellegű napilapban és az önkormányzat hirdetőtábláján 15 napig történő kifüggesztéssel történik. Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket azonos módon, írásban, egyidejűleg kell tájékoztatni.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az értékesíteni vagy hasznosítani kívánt vagyontárggyal és az értékesítéssel vagy hasznosítással kapcsolatos minden lényeges információt.

(4) Amennyiben a pályázat a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg, utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át, és a részletes pályázati kiírás a www.mindszent.hu internetes portálon is elérhető.

(5) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot az első alkalommal megjelentetett pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a kiírás közzététele és az ajánlatok benyújtásának határideje között legalább 15 nap elteljen.

(6) A kiíró pályázat útján történő hasznosítás esetén meghatározhatja a vagyontárgy hasznosításának konkrét célját, amennyiben az ingatlan jellege vagy a lakosság ellátása ezt indokolja. Ez esetben a hasznosítás célja a jogviszony fennállása alatt egyoldalúan nem változtatható meg.

(7) A kiíró a pályázati kiírást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig visszavonhatja. A pályázati kiírás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

8. A pályázati biztosíték (bánatpénz) és a pályázati ajánlat

15. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, amelyet az ajánlat benyújtásával egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A pályázati biztosíték (bánatpénz) a pályázati kiírásban szereplő összeg, legfeljebb az induló bruttó ár 10%-a, de minimum 5.000,- Ft, amelyről az induló ár meghatározásával egyidejűleg kell dönteni. A bánatpénz összegét a felek eredményes pályázat esetén foglalónak tekintik, fizetés esetén a vételárba beszámítják. Bérbeadás esetén a bánatpénz összege az egy havi bruttó bérleti díjjal megegyező összeg, amely eredményes pályázat esetén az óvadékba vagy a fizetendő bérleti díjba beszámít.

(3) A bánatpénz kamatmentesen visszajár a pályázati kiírás visszavonásától, az ajánlatok érvénytelenségének, a pályázat eredménytelenségének megállapításától számított 15 napon belül. Az ajánlatok érdemi elbírálása esetén a bánatpénz az ajánlati kötöttség lejártát követő 15 napon belül kerül kamatmentesen visszautalásra.

(4) Nem jár vissza a bánatpénz, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.

9. A pályázat benyújtása

16. § (1) A pályázatot zárt borítékban, a kiírásban meghatározott módon kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jeligét. A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha az ajánlattételi határidő lejártáig a kiírásban megadott címre beérkezik.

(2) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig, de legfeljebb az általa befizetett bánatpénz visszautalásának napjáig kötve marad.

10. A pályázatok bontása és a pályázatok érvénytelensége

17. § (1) A pályázatokat tartalmazó zárt borítékok felbontását a pályázati kiírásban megadott időpontban kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.

(2) A pályázatok bontását a pályázatot előkészítő végzi. A pályázat bontására meg kell hívni a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodájának egy köztisztviselőjét, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság egy, a bizottság által kijelölt tagját.

(3) A pályázatok felbontásánál az ajánlatkérő nevében eljáró személyek, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen.

(4) A pályázatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

(5) A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.

18. § (1) Érvénytelen a pályázat, ha

a) a pályázatot a benyújtásra meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

b) a bánatpénzt a pályázó határidőben nem fizette meg vagy annak megfizetését nem igazolta,

c) a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek.

(2) Az érvénytelen pályázatot benyújtók a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.

11. A pályázati tárgyalás

19. § (1) A pályázati tárgyalást a pályázati ajánlattételi határidő lejártát követő 8 napon belül meg kell tartani.

(2) A pályázati tárgyaláson csak az az ajánlattevő vehet részt, akinek az ajánlatát az ajánlatkérő nem minősítette érvénytelennek.

(3) A pályázati tárgyalást a pályázatot előkészítő vezeti.

(4) A pályázati tárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki

a) az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) az ajánlattevő vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja;

c) az ajánlattevő szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a) – c) pont szerinti személy hozzátartozója;

e) egyéb okból elfogult.

(5) A pályázatot előkészítő, kiíró vagy a pályázati tárgyalást lefolytató személy a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. A kizárási okot a pályázó is bejelentheti.

(6) A kizárási ok fennállásáról a jegyző dönt.

20. § (1) A licit lebonyolítása során az ajánlatokat legalább a licitet levezető személy által meghatározott összeggel lehet változtatni.

(2) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, aki a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempont szerinti legkedvezőbb ajánlatot adta.

(3) Ha a beérkezett vagy a pályázati tárgyalás (licit) során megtett ajánlatok összege megegyezik, és új ajánlatot egyik ajánlattevő sem tesz, a tárgyalást levezető személy a nyertes ajánlattevőt sorsolással állapítja meg.

(4) A levezető személy a pályázat eredményét a pályázati tárgyaláson kihirdeti. Az eredmény megállapítását követően az érintett ajánlattevőket tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről.

(5) A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a pályázati tárgyalás lényeges körülményeit a rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak szerint.

12. A pályázat eredménytelensége

21. § (1) Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen érvényes pályázat sem érkezett, egyetlen ajánlat sem érte el a meghirdetett összeget, a lefolytatott licit során sem volt érvényes ajánlat, vagy ha a pályázaton nyertes pályázó, valamint őt követően a második legjobbnak ítélt ajánlattevő az eredményhirdetést, valamint az értesítést követő 30 napon belül nem köt szerződést.

(2) Eredménytelen pályázat esetén – amennyiben ezen időszak alatt nem kerül sor újabb pályázat kiírására – az eredménytelenné nyilvánítástól számított 6 hónapon belül írásbeli ajánlat alapján a korábbi pályázati kiírásban szereplő feltételekkel megtörténhet a tulajdonjog átruházás vagy a hasznosítás, amennyiben törvény a pályáztatást nem teszi kötelezővé.

13. Az ismételt pályáztatás speciális szabályai

22. § (1) Eredménytelen pályázat esetén az ismételt pályáztatás csökkentett induló árral is kiírható.

(2) Az induló árat a hatáskör gyakorlója indokolt esetben az eredeti induló árhoz képest legfeljebb 30%-kal csökkentheti.

(3) A pályázati kiírásban az ajánlattételi határidő csökkenthető, de a megjelenéstől számított 5 napot legalább biztosítani kell.

(4) A megismételt pályáztatás során is kell írásbeli ajánlatot benyújtani.

(5) A vagyontárgyhoz kapcsolódó közüzemi költségek, társasházi közös költségek, egyéb járulékos költségek ismételt pályáztatás során sem csökkenthetők.

(6) Az ismételt pályáztatásra egyebekben a pályáztatás általános szabályait kell alkalmazni.

14. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban

23. § Gazdasági társaságban meglévő üzletrész, vagy tulajdonviszonyt megtestesítő részesedés, értékpapír (a továbbiakban: érdekeltség) kezelésével szolgáltató is megbízható.

24. § (1) Amennyiben a gazdasági társaságban az Önkormányzat érdekeltsége a 25%-ot meghaladja, a Képviselő-testület dönt a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben:

1. a társaság üzleti tervének, számviteli törvény szerinti beszámolójának jóváhagyása,
2. alaptőke felemelése, leszállítása,
3. az ügyvezető megválasztása, visszahívása,
4. a felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,
5. a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása,
6. az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása,
7. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,
8. a társasági szerződés módosítása, ide nem értve a tevékenységi körök, vagy telephely változtatása miatti módosításokat,
9. a társaságnál a döntések előkészítése érdekében társasági szervek mellett működő más szervek, bizottságok, tanácsadó testületek létrehozása, tagjainak kiválasztása, megszüntetése,
10. az egész társasági vagyon elidegenítése,
11. osztalékelőleg fizetésének elhatározása,
12. üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése,
13. elővásárlási jog gyakorlása a társaság által, az elővásárlásra jogosult személy kijelölése,
14. a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3) bekezdése szerinti szabályzat jóváhagyása,
15. mindazon ügyek, amelyeket törvény, vagy a társaság alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal,

(2) Amennyiben a gazdasági társaságban az Önkormányzat érdekeltsége a 25%-ot meghaladja a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó, (1) bekezdésben nem felsorolt ügyekben a döntéshozatalra a polgármester jogosult. Az e hatásköre gyakorlásához kapcsolódó adminisztratív teendők ellátására a polgármester írásbeli megbízása alapján megbízott személy is jogosult.

25. § Amennyiben a gazdasági társaságban az Önkormányzat érdekeltsége a 25%-ot nem haladja meg

1. de az érdekeltség értéke a 20 millió forintot meghaladja, a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogokat a polgármester az alábbiak kivételével gyakorolja:

aa)   alaptőke felemelése, leszállítása,

ab)   a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,

ac)    az egész társasági vagyon elidegenítése,

ad)   üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése,

ae)   elővásárlási jog gyakorlása a társaság által, az elővásárlásra jogosult személy kijelölése.

2. és a 20 millió forintot nem éri el, a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

26. § A Képviselő-testület gazdasági társaságonként, vagy ügyenként, ügycsoportonként határozatban dönthet úgy, hogy felhatalmazza a polgármestert, távolléte esetére pedig más személyt az Önkormányzat képviseletére a közreműködésével működő gazdasági társaságok taggyűlésében, vagy közgyűlésében. E felhatalmazása körében a polgármester a Képviselő-testület hatályos határozataival és rendeleteivel összhangban, az Önkormányzat érdekében látja el feladatát, a taggyűlésen, vagy közgyűlésen részt vehet, szavazhat, a szükséges jelenléti íveket, jegyzőkönyveket, dokumentumokat aláírhatja, hatásköre gyakorlásáról pedig a beszámolójában számol be a Képviselő-testület számára.

15. Az Önkormányzat képviselete társasházakban

27. § (1) A társasházakban az Önkormányzatot a Polgármester, vagy az általa meghatalmazott személy vagy szervezet képviseli (a továbbiakban: meghatalmazott).

(2) A meghatalmazott a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos jognyilatkozat tételére jogosult, de a közös költség elfogadásán kívül többlet befizetéssel járó pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat.

28. § (1) A Képviselő-testület jóváhagyása szükséges

a)    a társasházi alapító-okirat olyan módosításához, amelynek alapján a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a társasház tulajdonostársainak közössége gyakorolhatja, vagy a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakásra vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási vagy előbérleti jogot enged

b)    a szervezeti és működési szabályzat olyan módosításához, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakás használatának és hasznosításának szabályaira is kiterjed,

c)    olyan közgyűlési határozat elfogadásához, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati, nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítási módjának megváltoztatását megtiltaná

d)    az épület vagy egy részének felújításáról, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról, valamint – a közös költséget kivéve – a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról szóló döntéshez, amennyiben azok az adott évben az ötszázezer forintot meghaladják,

e)    közös tulajdon(rész) elidegenítéséről, vagy más módon való megszüntetéséről szóló döntéshez, ideértve az alapító okirat e kérdésekben való módosítását is.

(2) Amennyiben az Önkormányzat tulajdoni hányada a társasházban a 10%-ot nem haladja meg, az (1) bekezdésben meghatározott, valamint az ott nem szabályozott tulajdonosi döntések esetében a döntési jogot a polgármester gyakorolja.

16. Záró rendelkezések

29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

30. § Hatályát veszti az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól szóló 13/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet