Mindszent Város Önkormányzatának 2020. évi költségvetési zárszámadásáról

Részletes indokolás

Az 1–14. §-hoz

I. Önkormányzati feladatellátás általános értékelése

Az Mötv. 10. §-a alapján a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

A különböző települési önkormányzatoknak egymástól eltérő feladat- és hatásköreik lehetnek, melyet befolyásolnak a helyi önkormányzatok eltérő adottságai, különösen a gazdasági teljesítőképességük, a lakosságszámuk, a rendelkezésre álló erőforrásaik, illetve a közigazgatási területük nagysága.

A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágítás, kéményseprő-ipari szolgáltatás, a helyi közutak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

10. lakás- és helyiséggazdálkodás;

11. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

12. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

14. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

15. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

16. sport, ifjúsági ügyek;

17. nemzetiségi ügyek;

18. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

19. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

20. hulladékgazdálkodás;

21. távhőszolgáltatás;

22. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

Más törvény azonban a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskör ellátásához szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket.

A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását, melyek legtöbbjének támogatása a normatív támogatásról feladatalapú támogatásra változott.

Az önkormányzat és intézményei vállalkozási tevékenységet nem folytattak 2020. évben.

Mindszent Város Önkormányzata által ellátandó, illetve ellátott főbb feladatokat a következő táblázat mutatja be feladatellátási helyenként:

1. táblázat

Önkormányzati feladatok és azok feladatellátási helyei

Forrás: Saját gyűjtés

1. önként vállalt feladat, pályázatok

Az önkormányzat önként vállalt helyi közügyek vállalása esetén, annak ellátása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

Mindszent Város Önkormányzatának 2020. évi költségvetésének megalkotása, illetve év közben annak megvalósítása során nyilvánvaló volt, hogy az önkormányzat legfontosabb feladata a korábbi évekhez hasonlóan a működőképesség megőrzése, a kötelező és önként vállalt feladatok végrehajtásához szükséges forrás előteremtése.

Mint az látható lesz majd a IV. fejezetben, önkormányzatunk vállalt önként olyan feladatot, melyhez nem, vagy nem elegendő mennyiségű támogatást kaptunk, a különbséget saját forrásból kellett finanszírozni, de a feladat ellátása a helyi igények kielégítése szempontjából elengedhetetlen volt és van a mai napig is.

Mindezt figyelembe véve beruházást érintő pályázatokon csak alapos megfontolás után, testületi döntés alapján vettünk részt. Itt is elsődleges szempont volt, hogy a 100%-ban finanszírozott pályázatokat részesítettük előnyben. Viszont több olyan pályázati kiírás is megjelent, melyen szükséges vagy elengedhetetlen volt az elindulás annak ellenére is, ha esetleg biztosítani kellett hozzá saját önerőt – azért, hogy az elnyert pályázati összeg segítségével az egyes feladatokhoz kapcsolódó beruházás vagy felújítás segítségével magasabb színvonalon tudjuk kielégíteni a lakossági igényeket.

A projektek nem mindegyike valósult meg 2020. évben, azok áthúzódó jellege következtében – főleg a nagyberuházások – 2021. vagy azt követő év(ek)ben fognak befejeződni. A projektek befejezésének határideje a koronavírus világjárvánnyal kapcsolatos óvintézkedések következtében több esetben is lehetetlenné vált, így ezek határidejét általában a veszélyhelyzet idejével meghosszabbította a Kormány. A részben vagy egészben megvalósult felhalmozási kiadásokat részletesen a 2.F. melléklet és annak altáblái mutatják be, az Európai Uniós forrásból finanszírozott programokat, projekteket pedig a 13. melléklet.

1. Pályázatok

2. Közfoglalkoztatási pályázatok

Pályázatok közül elsőként a közfoglalkoztatási pályázatokat említeném meg, mely az 1. táblából látható, hogy kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódik.

1. táblázat

Mindszent Város Önkormányzata és intézményei 2020. évet érintő közfoglalkoztatási programjai

Forrás: Munkaügyi adatok, kiegészítve pénzügyi adatokkal

Mivel a polgármesteri hivatalban csak köztisztviselői és közalkalmazotti foglalkoztatott vállalhat munkát, így közfoglalkoztatott státusz nincs, pályázatot sem nyújthatunk be. Az önkormányzat és annak köznevelési és kulturális intézményei azonban folyamatosan pályáznak. 2020. évben a legnagyobb foglalkoztatást a start mintaprogramok és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok biztosították, mindkét fajta program áthúzódó, vagy 2019/2020. évet vagy 2020/2021. évet érintette. A nyári diákmunka keretében évközi pályázatok nyíltak meg, mindegyik ezek közül 2020. július-augusztus hónapjaira korlátozódtak. Részletesen a 2. táblázat mutatja be a közfoglalkoztatási programokat, mely tartalmazza a programokra kapott támogatási összegeket és a saját költségvetés terhére fizetendő önerő-hozzájárulást és az elköltött többletkiadás összegét is.

A táblázatban kimutatott 171,7 MFt támogatási összeg egésze nem 2020. évben érkezett az önkormányzathoz és intézményeihez, hiszek áthúzódó volta miatt egy része még 2019-ben előlegként folyósítva lett. Saját önerőként 1,4 MFt-ot kellett átvezetni, amely 164 főnek biztosított álláslehetőséget különböző időszakra. Ez átlagos statisztikai állományként 63,3 főt jelent (egész évre vetítve, teljes munkaidőre vonatkoztatva). Ahhoz, hogy a programok meg tudjanak valósulni, további 2 MFt-tal ki kellett egészíteni saját költségvetésből.

1. Egyéb pályázatok

Az egyéb pályázatok megnevezés magába foglalja a közfoglalkoztatás nélküli összes többi pályázatot. Az egyéb elnevezés a támogatási forma több variánsára utal, nem pedig a lényegtelenségre. Sőt, e pályázatok teszik ki az összes felhalmozási kiadások legnagyobb részét.

1. táblázat

Mindszent Város Önkormányzata elnyert 2020. évet érintő pályázatai

Forrás: Projekt iroda adatai

Pályázatok részletei (a Projektiroda tájékoztatása):

1. KEHOP-2.1.2-15 Ivóvízminőség-javító program: Kiemelt jelentőségű beruházásnak minősül, így az önkormányzatnak csak a teljesítés-adatokat kell lekönyvelnie, szervezési feladatokkal nem rendelkezik. Jelenlegi konzorciumi határidő 2021.08.30. A megvalósítás folyamatos. Műszaki tartalom-módosítási kérelem került benyújtásra a régi víztorony bontására vonatkozóan.

2. TOP-3.2.1-15 Mindszent Önkormányzati tulajdonú épületeinek energetikai korszerűsítése: az irányító hatóság a többletforrás igénylést jóváhagyta. A megvalósítási határidő módosítására vonatkozóan Támogatói szerződés módosítási kérelmet kell benyújtani.

3. TOP-1.1.1-15 Mindszent Város Önkormányzatának agrárlogisztikai célú ipari terület fejlesztése (Ipari park): A projekt kivitelezési munkálatai befejeződtek. A közüzemi rákötések folyamatban vannak. Várható befejezés: 2021.12.31.

4. TOP-2.1.1-15 Mindszent piacterének és kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának felújítása (Barnamezős): A projekt fizikai megvalósítása befejeződött, az elmaradt szakmai beszámolók és pénzügyi elszámolások benyújtása érdekében Támogatói szerződés módosítási kérelmet kell benyújtani.

5. TOP-2.1.2-15 Mindszenti központi tereinek felújítása (Zöldváros): A projekt megvalósítása megtörtént. A záró szakmai- és pénzügyi beszámoló benyújtása megtörtént. A záró helyszíni ellenőrzés 2020. októberében megtörtént, a hiányosságok, hiánypótlások teljesítése folyamatban van.

6. TOP-5.2.1-15 A mindszenti Dózsa-telep megújítása (Dózsa Szoft): a 2020 évben benyújtott egyedi kérelem elutasításra került. A teljes projekt áttervezése szükséges a pályázati feltételeknek való megfelelés érdekében. A várható befejezési dátum: 2021.12.30.

7. TOP-4.3.1-15 A mindszenti Dózsa-telep megújítása (Dózsa Infra): a 2020 évben benyújtott egyedi kérelem elutasításra került. A teljes projekt áttervezése szükséges a pályázati feltételeknek való megfelelés érdekében. A várható befejezési dátum: 2021.12.30.

8. TOP-1.2.1-16 A Mindszenti szabadstrand látványstranddá fejlesztése: A projekt megvalósítása a járványhelyzetre tekintettel felfüggesztésre került. A szükséges közműhálózat-bővítés a szolgáltató részéről 2021. augusztus végére várható. Várható befejezési dátum: 2021.12.31.

9. TOP-1.4.1-19-CS1-2020-00026 - Bölcsődei férőhelyek kialakítása: a támogatási szerződés 2020. októberében hatályba lépett. Kiválasztásra került a projektmenedzsment szervezet. A további beszerzési eljárások folyamatban vannak a tervező, a közbeszerzési tanácsadó, a műszaki ellenőr, és a nyilvánosság biztosítása tekintetében. Várható befejezés: 2022.12.31.

10. TOP-5.3.1-16 Helyi identitás és kohézió erősítése (Mindszent-Mártély): A projekt megvalósítása a járványhelyzetre tekintettel felfüggesztésre került. A teljes projekt áttervezése szükséges a pályázati feltételeknek való megfelelés érdekében. A várható befejezési dátum: 2022.06.30.

11. KÖFOP-1.2.1-VEKOP Mindszent Város Önkormányzata ASP központhoz való csatlakozása: A projekt megvalósítása megtörtént, a záró szakmai- és pénzügyi beszámolót az irányító hatóság elfogadta. A pályázat lezárásra került.

12. EFOP-1.5.3-16 Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben - Közösségi szolgáltatások fejlesztése Csongrád megyében (Közösség): A projekt megvalósítása folyamatos. Várható befejezési idő 2021.11.30.

13. EFOP-3.9.2-16 Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben (Gyermekeink a jövő) humán szolgáltatások minőségének fejlesztése Csongrád megyében: A projekt megvalósítása folyamatos. Várható befejezési idő: 2021.11.30.

14. VP6-7.2.1-7.4.1.2-16 Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapotjavításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzése: nem valósult meg.

15. VP6-19.2.1-84-2-17 A lakosság életminőségének és egészségi állapotának javítása (Egészségház): A projekt megvalósítása megtörtént, a beszerzett eszközök az Egészségház számára átadásra kerültek. A záró szakmai- és pénzügyi beszámolót az irányító hatóság elfogadta. A pályázat lezárásra került.

16. VP6-19.2.1-84-5-17 A településen élők hasznos szabadidő eltöltését segítő fejlesztések megvalósulása (Játszótér): A projekt megvalósítása megtörtént, a záró szakmai- és pénzügyi beszámolót az irányító hatóság elfogadta. A pályázat lezárásra került.

17. VP6-19_2_1_-84-9.1-19 - Ökoturisztikai, aktív turizmushoz kapcsolódó közösségi fejlesztések: tiszai szabadstrand-kemping felújítása, valamint a komp-kikötő területének felújítása. A támogatói okirat hatályba lépett. A kivitelezésre vonatkozó beszerzési eljárások folyamatban vannak. Megvalósítási határidő: 2021.12.31.

18. Kubinyi Ágoston Program 2018/2019: A projekt megvalósítása megtörtént, a vállalt feladatokat (Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár parketta csiszolási munkálatai) elvégezték. A záró szakmai- és pénzügyi beszámoló benyújtásra került az illetékes Minisztérium felé.

19. Kubinyi Ágoston Program 2019/2020: Rendelkezésre áll a támogatói szerződés, a megvalósítása folyamatban van. Elszámolási határidő 2021. 07.29.

20. Kompok-révek 2018/2019: A projekt megvalósítása sikeresen megtörtént, a záró szakmai- és pénzügyi beszámoló benyújtásra került az illetékes Minisztérium felé.

21. LVF/13997-17/2019-ITM Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása (2019/2020): A projekt megvalósítása folyamatos; a vállalt feladatok elvégzésének végső határideje: 2021. június 29.

22. LVF/17717-16/2020-ITM Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása: A projekt megvalósítása folyamatos; a vállalt feladatok elvégzésének végső határideje: 2021. december 31.

23. Közművelődési érdekeltségnövelő beruházás: A projekt megvalósítása sikeresen megtörtént, a záró szakmai- és pénzügyi beszámoló benyújtásra került az illetékes Minisztérium felé.

24. ÉlF/309-2/2019 - Ebrendészeti telep korszerűsítése: A projekt megvalósítása sikeresen megtörtént, a záró szakmai- és pénzügyi beszámoló benyújtásra került az illetékes Minisztérium felé.

25. BGA/5330/2020. Bethlen Gábor Alap - Országzászló állítása: a tervezési és engedélyezési eljárások megkezdődtek. Várható befejezés: 2021.05.31.

26. Konyhafejlesztés 2018: A projektben vállalt kivitelezési munkálatok és az eszközök beszerzése megtörtént. A pályázat elszámolási határideje: 2021. szeptember 30.

27. Károly Óvoda Móricz Zs. u. épület tálalókonyha felújítása, eszközbeszerzés - Önkormányzati étkezési fejlesztések támogatása 2020.: a felújításra vonatkozóan közmű-tervezés szükséges. Beszerzési eljárások folyamatban vannak. Megvalósítás határideje: 2022.12.30.

28. 2195-8/2016/HERMAN - „Tanyák, valamint tanyás térségek, megőrzése és fejlesztése érdekében a települési és térségi fejlesztések támogatására: Támogatói szerződés módosítása megtörtént, a megvalósítás folyamatban van. Elszámolási határidő: 2021.07.14.

29. 1498-12/2017/HERMAN Tanyafejlesztési program-TP-1-2017: A projektben vállalt eszközök beszerzése megtörtént. Szakmai- és pénzügyi beszámoló hiánypótlásának elfogadását követően kerül kiutalásra a támogatási összeg másik fele.

1. A feladatok ellátásához szükséges Létszám adatok

A 2020. évi eredeti létszám-előirányzat 117,3 fő volt, melyből intézményi alkalmazásban 104,9 fő, közfoglalkoztatási programban pedig 12,4 fő volt tervezve (8. melléklet). Ehhez képest 2020. december 31-én 160,4 fő volt a tényleges átlagos állományi statisztikai létszámadat, melyből intézményi alkalmazásban 97,1 fő, közfoglalkoztatásban 63,3 fő állt. Összesítve a létszámadatok a következőképpen oszlanak meg az egyes intézmények között:

1. táblázat

2018-2020. évi tényleges összesített létszámadatok

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési- és egyéb adatokból

A több éves adatok vizsgálatából megállapítható, hogy minimális változás (csökkenés) történt az intézményi foglalkoztatás területén. A bérgazdálkodásnál mindig szem előtt kell tartani, hogy bizonyos létszám alá csökkenés esetén maga a feladat-ellátás kerülhet veszélybe.

Az összesített adatok tekintetében látható, hogy a közfoglalkoztatási létszámadatok csökkentek az elmúlt időszakban, de azok mindig az illetékes foglalkoztatási osztály által indított programokok függvénye. Ez a helyi foglalkoztatottságra is negatívan hat, de a közfoglalkoztatottak által termelt érték is kevesebb.

A részletes adatok az éves beszámoló 8. számú melléklete tartalmazza, de találhatunk részletező létszámadatokat a 2.M. számú mellékletben is.

A 15. melléklet szerinti Éves beszámoló 08. és 09/A. űrlapjain pedig a foglalkoztatottak és választott tisztviselők összetételét, funkciócsoport szerinti megoszlását és személyi juttatásait kísérhetjük figyelemmel.

1. Veszélyhelyzet alatt ellátott feladatok

Magyarország Kormánya a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel veszélyhelyzetet hirdetett ki az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány (koronavírus) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében.

Ezt követően több kormányrendelet született, amelyek az állampolgárok életvitelére, illetve a gazdasági életre egyaránt befolyással bírtak. Módosításra került az elmúlt évben az adatszolgáltatások, a bevallások benyújtásának, az adófizetési kötelezettségnek a határideje. Leginkább a gépjárműadó helyi önkormányzatot megillető részének elvonása sújtotta az Önkormányzatot, ennek részletesebb bemutatása a III.1.1.2. pontban történik. A helyi iparűzési adó tekintetében a bevétel későbbi realizálódása okozott nehézséget, likviditási gondot.

Az intézmények, konyhák működése korlátozva volt, az intézményeket érintő változások a IV.2-IV.5. pontokban kerül ismertetésre.

II. Az államháztartási számviteli rend bemutatása

Mindszent Város Önkormányzata és intézményei, a Mindszenti Polgármesteri Hivatal, a Károly Óvoda és a Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár az állam önkormányzati alrendszerébe tartoznak. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (továbbiakban Áht.) 10. §-a értelmében a költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkezik. Így a gazdálkodási feladatokat a Mindszenti Polgármesteri Hivatal esetében annak Közgazdasági Irodája végzi el, Mindszent Város Önkormányzata esetében pedig fenti törvény szerint, annak intézményei tekintetében külön Munkamegosztási megállapodás alapján szintén a Közgazdasági Iroda.

A gazdálkodás alapját a mindenkori központi költségvetési törvény – jelen esetben Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény –, az Áht., az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet(továbbiakban Ávr.), valamint az Áhsz. képezi, azonban további törvényi előírásoknak is meg kell felelni, mint például

a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (Htv.)

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (Szja.)

a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. tv.

a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. (Szt.)

az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. tv. (Eat.)

az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. (Vagyon tv.)

az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (ÁFA tv.)

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (Mötv.)

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. (Stabilitási tv.)

nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. (Nvt.)

az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv.

az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. tv. (új Art.)

egyéb adó- és ágazati törvények

az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.31.) Korm. rendelet

a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet

az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX.19.) NGM rendelet

a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet

a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet, és

a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan további 10 jogszabály, illetve

egyéb ágazati jogszabályok

ismerete szükséges ahhoz, hogy munkánkat szabályszerűen tudjuk végezni, hogy annak eredményeként egy megbízható, valós összképet bemutató beszámolót, zárszámadást tudjunk nyújtani mind az adott szerv vezetőinek, jelen esetben a Tisztelt Képviselő-testületnek, mind a külső partnereknek.

Az Áht. 91. § (1) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.

Magyarország Kormánya által kihirdetett veszélyhelyzet már nem érinti a 2020.évről benyújtandó adatszolgáltatásokat, beszámolókat, zárszámadást, így ez utóbbira vonatkozó szabály az eredetiek szerint nyújtandó be a Képviselő-testületnek.

A zárszámadás alapját képezi a Magyar Államkincstár által biztosított elektronikus felületen benyújtott 2020. évi Éves költségvetési beszámoló, melyet a Magyar Államkincstár 2021. április 21-én jóvá is hagyott. A Pénzügyminisztérium általi pénzügyi jóváhagyására 2021. május 10-én került sor.

A helyi önkormányzatok bevételeit és kiadásait működési-, felhalmozási-, valamint finanszírozási bevételekre és kiadásokra bonthatjuk. Mindszent Város Önkormányzatának mérlege e séma alapján került összeállításra.

A bevételek egyrészt központi támogatásokra épülnek, más részüket a saját bevételek alkotják. A központi támogatások elsősorban már nem normatív támogatási rendszerre épülnek, hanem egyes területeken feladatalapú finanszírozást alkalmaz, mely azt jelenti, hogy az egyes ellátandó feladatokhoz valamilyen elszámolási alapot, természetes mértékegységet határoznak meg, mely mutatószám alapján történik a támogatási összeg meghatározása. Ilyen mutatószám például a lakosságszám, szilárd burkolatú úthálózat nagysága, ellátottak létszáma, étkezési adagszámok stb. A nyújtott támogatás pedig csak meghatározott típusú és meghatározott összegű kiadásra fordítható.

Az Mötv. alapján az önkormányzat saját bevételét alkotják

a helyi adók,

saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj,

átvett pénzeszközök,

törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj, valamint

az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei.

Az Áhsz. 2014. évi változtatásának eredményeként az államháztartási számviteli rend két részből áll, egyrészt a költségvetési számvitelből, másrészt a pénzügyi számvitelből.

1. Költségvetési számvitel

A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés meghatározott fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.

A helyi önkormányzat és intézményeinek költségvetési rendeletben megállapított bevételi és kiadási előirányzatai az Áhsz. 15. mellékletében meghatározott egységes rovatrend szerinti költségvetési számvitel szerinti bontásban készül. A költségvetési szerv gazdálkodásával összefüggésben elkészített, a költségvetési számvitelnek megfelelő rovatrend szerinti költségvetési adatokat a pénzforgalmi jelentés tartalmazza. E jelentést a Magyar Államkincstár által biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni minden hónap 20-áig. Az Éves költségvetési beszámoló 01-04. űrlapjai tartalmazzák a költségvetési szemlélet szerinti könyvelést, mely egy dinamikus szemléletű kimutatás, vagyis egy adott időszak (jelen esetben 2020.01.01-2020.12.31.) pénzforgalmát mutatja. Összehasonlításképpen bemutatjuk az előző 3 év adatát:

1. táblázat

2018-2020. évek Konszolidált Költségvetési jelentései (PM INFO-i) Ft-ban

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési adatokból

Az 5. tábla megmutatja, hogy a működési bevételek 2018. évben fedezetet nyújtottak a működési kiadásokra. 2019. évben azonban a működési bevételek alul maradtak a működési kiadásainknak, a különbözetet finanszírozási bevételekből sikerült teljesíteni, jellemzően maradvány összegből. 2020. évre úgy tűnik, hogy a működési bevételek fedezetet biztosítottak a működési kiadásokhoz, de fegyelembe véve, hogy közel 12 MFt-os szállítói tartozása volt az Önkormányzatnak 2020. december 31-én, akkor látható, hogy 4,7 MFt-tal alul maradtak a bevételek a kiadásoktól, melyre ’19. évhez hasonlóan a maradvány nyújtott fedezetet.

A működési támogatások (B1) összege 2019. évben 9,3 MFt-al, 2020. évben további 14,7 MFt-tal csökkent. A rovaton belüli támogatás megoszlása nagyon átrendeződött. Az egyik feladatot a változásoknak megfelelő támogatásnövekedés jellemez, a másik feladat viszont még a minimálbér-növekedés miatt elvárt növekedés összegét sem éri el, elmondható, hogy alulfinanszírozott. 2020. évi részletes támogatási összegeket az 1. melléklet tartalmazza, az előző 3 év adatainak összehasonlítása pedig a III.1.1.1. pontban történik.

A közhatalmi bevételek (B3) később kerülnek részletesen elemzésre a III.1.1.2. pontban, viszont az egyértelműen látszódik, hogy a helyi iparűzési adónak köszönhetően jelentős visszaesés következett be 2020. évben.

A működési bevételek (B4) tekintetében is változóan alakult az évek során a tényleges bevétel összege. Ilyen típusú bevétel pl. a szociális-, munkahelyi- és intézményi gyermekétkeztetés, de a tárgyi eszközök bérleti díja is e jogcímen kerül a költségvetésbe. Ezek azok a bevételek, amelyek nagy mértékben függnek attól, hogy mennyien veszik igénybe az adott szolgáltatást. Az alábbi táblázat az egyes étkezési típusok szerinti adagszámokat mutatja be az elmúlt 3 évben:

1. táblázat

2018-2020. években étkezést igénybe vevők számának

és az általuk igényelt adagszámok alakulása

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési adatokból

Az intézményi gyermekétkeztetés tekintetében az óvodai étkezők száma stagnált 2018-2019. években. Az iskolai étkezési adagszámok azonban 6,16%-kal estek vissza 2019. évben. A szociális étkeztetésben meglévő konkurencia ellenére 2019. évben növekedett az ellátottak száma 7,09%-kal. Az intézményi gyermekétkeztetés, valamint a munkahelyi- és vendégétkezés esetében folyamatos csökkenés tapasztalható. 2020. évben a koronavírus miatt jelentős adagszám-visszaesés tapasztalható szinte minden étkezési típus esetében. Az összesített adagszámokat tekintve 2019. évben 7,67%-kal, majd 2020. évben további 28,28%-kal igényeltek kevesebb ételt, vagyis a 2018. évi adagszámhoz viszonyítva 2/3-ára csökkent a 2020. évi adagszám.

A működési célú átvett pénzeszközök (B6) összege 2018. évben azért volt jelentősen magasabb, mert átvettük a Mindszenti Víziközmű Társulat vagyonát. 2019. és 2020. évi összeg az egyedi, lakosok által megfizetett víziközmű költségtérítéseket, illetve korábbi évek szociális visszafizetéseit tartalmazza.

A felhalmozási bevételek esetében is elmondhatjuk, hogy a 2018. évi bevétel fedezetet nyújtott a felhalmozási kiadásokra, 2019-2020. években azonban alul maradtak a felhalmozási bevételek a felhalmozási kiadásokhoz képest. Ebben az esetben is a finanszírozási bevételek nyújtottak lehetőséget a különbözetre, szintén maradvány igénybevételével, hiszen a korábbi években a támogatási előlegeket az Önkormányzat megigényelte, azok elkülönített számlára kerültek.

Felhalmozási célú támogatások (B2) 2017-2018. években érkeztek meg a bankszámlánkra, így 2019. évben már kisebb összegben realizálódott a felhalmozási támogatások összege. Az újonnan benyújtott sikeres pályázatoknak köszönhetően 2020. évben ismét növekedett a felhalmozási támogatások összege, közel duplájára a ’19. évi adatokhoz viszonyítva. A bevételként kapott felhalmozási támogatási összegek azonban kötelezettségvállalással terheltek, másra nem fordíthatóak, így azok fel nem használása esetén azok kötelezettséggel terhelt (felhalmozási célú) maradványként jelentkeznek. A jelentősebb pályázatok a 3. táblában bemutatásra kerültek, de részleteiben azokat a zárszámadási rendelet 2.F. számú mellékletei tartalmazzák.

A felhalmozási bevételek (B5) tekintetében 2018. évben csak a korábban nyújtott lakásvásárlási kölcsönök törlesztőrészletei érkeztek a számlánkra, 2019. évben azonban ingatlanértékesítés történt immateriális jószág (földhasználati jog) és jármű formájában. Ugyan a Képviselő-testület döntést hozott 2020. évben a Mindszent, Köztársaság tér 11. sz. alatti ingatlan értékesítéséről, annak bevétele csak 2021. évben realizálódott.

A működési kiadások első sora alapján látható, hogy a személyi juttatások (K1) a vizsgált 3 évben folyamatosan emelkedtek. Ennek oka a jelentős mértékű minimálbér- és garantált bérminimum-emelés volt, mely 2019. évben az emelés mértékének megfelelően emelkedett. 2020. évben már nem követte a minimálbér-emelkedés mértékét, csak 3,43%-os volt a növekedés.

A szociális hozzájárulási adó (K2) mértéke növekedett 2019. évben, de kisebb ütemű növekedés volt ez, mint a személyi juttatások esetében. 2020.évben pedig már érvényesül a kormány szociális hozzájárulási adócsökkentése, ennek eredményeként 3,73%-kal kevesebb volt az ilyen jellegű kiadás.

A dologi kiadások (K3) tekintetében az elmúlt évekre a megfontolt gazdálkodás volt jellemző, ellenére 2019. évben növekedett e kiadások összege. Ennek azonban az is az oka, hogy a pályázatokhoz kapcsolódóan nem csak beruházási vagy felújítási kiadások keletkeznek, hanem dologi kiadások is. A vírusveszélyre való tekintettel – ahogy az bemutatásra került az adagszámoknál is – az igényelt étkezési adagokhoz kapcsolódóan jelentős mértékben megcsökkent az élelmiszer alapanyag beszerzése is, melynek köszönhetően 16,98%-kal csökkent a dologi kiadások összege 2020. évben.

Az ellátottak juttatásai (K4) soron szereplő összegek között első ránézésre nem vonható le egységes következtetés. Az elmúlt években ennek támogatási összegei sajnos jelentős összeggel, folyamatosan csökkennek, azonban ennek felhasználása mindig attól függ, hogy hány rászoruló keresi fel a hivatalt, illetve a többi szociális jellegű kiadást mennyi összeggel kell kiegészíteni. Így 2018. évben még jelentősebb volt a közvetlenül az ellátottaknak nyújtott támogatás, melynek oka, hogy 2019. évtől sokkal kevesebb összeg jutott a lakáskorszerűsítési támogatásokra. 2020.évben viszont 9,91%-kal több támogatást kellett nyújtani a rászorulóknak, melyhez a koronavírus szintén nagy mértékben járult hozzá.

Az egyéb működési célú kiadások (K5) között tartjuk nyilván a civil szervezeteknek, a Mindszenti Városgazda Nonprofit Kft.-nek, a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulásnak nyújtott támogatásokat, illetve a központi költségvetés felé visszafizetendő támogatásokat. E két utóbbi összegeket rendszerint szerepeltetjük a települési önkormányzatok rendkívüli támogatása (régi Önhiki) pályázatban, így azok rendszerint utólag, sokszor a következő évben kerülnek kifizetésre, ezért nem lehet kellőképpen elemezni e sort.

A felhalmozási kiadások közül a legjelentősebb a beruházások (K6), melynek összege azért nem tükrözi teljes mértékben az elnyert pályázati összegeket, mert a legtöbb pályázat több év alatt valósul meg. A ténylegesen felhasznált összeg sem látható a költségvetési számvitel szerint, hiszen az nem veszi figyelembe, hogy sok esetben előleg került kifizetésre, melynek elszámolása csak a végszámla benyújtásakor történik meg. A 2019. évi jelentős növekedésnek azonban mindenképpen összetevője, hogy a legtöbb TOP-os beruházás jelentős kiadásai ebben az évben keletkeztek, illetve az ivóvízminőség-javító beruházásunk is nagymértékben hozzájárul a több, mint 6-szoros kiadásnövekedésnek. 2020. évben szintén hasonló a helyzet, de már kevesebb kiadási összeggel.

A felújítások (K7) – mivel kisebb munkákat jelentenek, ezért – szinte adott évben be is fejeződnek. Összege 2019. évben volt jelentősebb, ami a Strandi fejlesztéshez és a konyhafelújításhoz kapcsolódott. 2020. évben kisebb felújítások történtek, jellemzően a kompon és a Játszótér pályázathoz kapcsolódóan.

Az egyéb felhalmozási kiadások (K8) legjelentősebb összege a lakáskorszerűsítési támogatás, de ide tartozik a különböző biztosítékok visszafizetése is. A lakáskorszerűsítési támogatás esetében elmondható, hogy egyre kevésbé népszerű e támogatási forma, annak ellenére, hogy vissza nem térítendő támogatásról van szó. Ez a kiutalt összegek csökkenéséből látható.

A felhalmozási támogatások felhasználását tekintve összességében megállapítható, hogy a beruházások és felújítások teljesítési összegei növekedésével fordított arányban változik, azaz csökken a maradvány összege.

A költségvetési számvitel a rovatrend mellett tartalmazza a kormányzati funkció szerinti könyvelést. E szemlélet szerinti nyilvántartás alapján kell elszámolni az adott évben kapott feladatalapú támogatások felhasználásával. A kormányzati funkciók szerinti teljesített bevételek és kiadások a 15.A-15.D mellékletek szerinti Éves költségvetési beszámoló 05/A. és 06/A. űrlapjain találhatóak meg.

Szintén a költségvetési számvitel az alapja a Maradványkimutatásnak, melyet a 15.A-15.D mellékletek szerinti Éves beszámoló 07/A. űrlapjai szemléltetnek. Itt az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység maradványát lehet elkülöníteni. Mivel Mindszent Város Önkormányzata és intézményei vállalkozási tevékenységet nem végeznek, így az összes maradvány az alaptevékenység maradványa. Ez elkülönül kötelezettséggel terhelt és szabad maradványra, melyet részletesen a III.1.3.1. fejezet mutat be, illetve a zárszámadási rendelet 4.A és 4.B mellékletei.

Mindszent Város Önkormányzatának 2021. évi költségvetéséről szóló 3/2021. (III.2.) önkormányzati rendeletében mindaddig becsült maradványként szerepel a 2020. évi maradvány összege, amíg az elfogadásra nem kerül a 2020. évi zárszámadási rendeletben.

A korábban említett feladatalapú és egyéb támogatások felhasználásának elszámolása szintén a költségvetési számvitel szerint történik, mely a 15.A. melléklet szerinti Éves költségvetési beszámoló 11/A, 11/B, 11/C, 11/E, 11/H, 11/I, 11/J, 11/K és 11/L űrlapjain látható.

A 11/A. űrlap mutatja meg azokat a 2020. évben kapott állami támogatásokat (kiegészítő és kötött felhasználású támogatásokat), melyek egy része áthúzódó pályázatokhoz kapcsolódik. 2020. évben összesen 105 118 025 Ft ilyen típusú támogatási összegből 103 489 064 Ft-ot használtunk fel. A támogatásnak – annak áthúzódó volta miatt – 2021. évben is felhasználható része nem volt, így a fel nem használt, összesen 1 628 961 Ft támogatást kell visszatéríteni a központi költségvetésbe (minimálbér emelés hatásának kiegészítő támogatása és kulturális illetménypótlék jogcímen).

A 11/B. űrlap alapján összesen 9 048 916 Ft támogatás volt melyet még 2019. évben kaptunk, de jogszerűen 2020. évben is felhasználhattunk. Ebből 8 034 169 Ft-ot ténylegesen fel is használtunk, a fennmaradó 1 014 747 Ft felhasználását pedig a koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzetre való tekintettel meghosszabbították (komppályázathoz és Kubinyi Ágoston programhoz kapcsolódik).

A 11/C. űrlapon történt elszámolás alapján gyermekétkeztetés jogcímen 10 836 175 Ft, szociális étkeztetés jogcímen 65 360 Ft, rászoruló gyermekek szünidei étkeztetése jogcímen 57 000 Ft, összesen 10 958 535 Ft visszafizetési kötelezettség keletkezett, melynek oka az előző évben lecsökkent adagszámok miatt következett be.

A 11/H űrlap szerint 11 266 388 Ft használható fel 2021. évben is a határidő meghosszabbítása miatt. Ez a kapott támogatás a Konyhafejlesztési pályázatokhoz és a Kompfelújítási pályázatokhoz kapcsolódik.

Ez az elszámolás azonban a működési célú feladatalapú támogatások esetében csak előzetes, leginkább az elszámolás alapját képező mutatókban történt normatíva változása miatt történik. A támogatások felhasználásának részletes felülvizsgálata tényleges megkezdése általában a beszámoló elfogadását követően, szeptemberben kezdődik.

1. Pénzügyi számvitel

A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zártrendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.

1. Eredménykimutatás

Dinamikus szemléletben készül az Eredménykimutatás, melyek intézmények szerint a 15.A-15.D mellékletek Éves költségvetési beszámoló 13/A. űrlapjain található. Ezen űrlapon a tevékenységek eredményeként és a pénzügyi műveletek eredményeként állapítható meg a mérleg szerinti eredmény. Ennek a (minden intézmény együttes) konszolidált összege 2020. évben is negatív értéket eredményezett. Mértékét befolyásolják az időbeli elhatárolások, illetve az értékcsökkenés sincs finanszírozva közvetlenül bevételből. Az időbeli elhatárolások nagy összege abból adódik, hogy az elmúlt években történt KEOP Szennyvízberuházás támogatási összegét (szinte a teljes költségét – a 2012. óta tartó beruházás összes költségét tekintve, annak 99,22%-át) el kellett határolni, mely az éves értékcsökkenési leírás mértékével csökkenthető csak. Ez viszont – az egyes leírási kulcsok változatai miatt – több évig is eltart. Ehhez jön az elmúlt évek nagy beruházásait érintő aktiválások – függetlenül attól, hogy a teljes beruházás befejeződött-e –, illetve az utánuk elszámolandó értékcsökkenések.

1. táblázat

2018-2020. évek Konszolidált Eredménykimutatásai Ft-ban

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési adatokból

1. Mérleg

Az éves beszámoló pénzügyi számviteli szemléletben bemutatott egyik legfontosabb kimutatása a mérleg, amely egyben az átjárhatóságot biztosítja a vállalkozási számvitelhez. A valós, megbízható összkép folyamatos figyelemmel kísérésének biztosítása végett negyedévente mérlegjelentést kell készíteni a Magyar Államkincstár által biztosított elektronikus felületen minden negyedévet követő 20-áig. Az Éves beszámoló részeként bemutatott mérleget már valóban a lezárt költségvetési évet követően kell elkészíteni, amely egy adott időpontra, jelen esetben 2020. december 31-ére vonatkozóan mutatja be a költségvetési szerv vagyonát és annak forrását, tehát ez egy statikus szemléletű kimutatás. A 15. melléklet szerinti Éves költségvetési beszámoló 12/A. űrlapján található meg az Önkormányzat konszolidált 2020 évi mérlege. A konszolidált mérleg 3 évi összehasonlító adatait a következő táblázat mutatja be:

1. táblázat

2018-2020. évek Konszolidált Mérlegei Ft-ban

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési adatokból

1. Eszközök állománya

Az összesített adatokból látható, hogy a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök (A) értékében 8,81%-os növekedés volt 2018. évhez képest. Értékét befolyásolja ugyan az időszaki értékcsökkenés elszámolásából eredő mérlegérték-csökkenés, de az elmúlt évben nagyösszegű pályázatok fejeződtek be, aktiválásuk 2019. évben megtörtént. 2020. évben nem aktiváltunk annyi eszközt, mint a korábban már meglévő eszközök értékcsökkenése, ezért történt csökkenés a befektetett eszközök értékében (1,13%-os csökkenés).

A nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök (B) között kimutatott vásárolt készletek jelentik a legnagyobb arányt. Meg kell említeni, hogy itt nem csak a vásárolt élelmiszereket tartjuk nyilván (a legjelentősebb összegben), hanem a kazánprogramoknak köszönhetően tüzelőanyagot is (pl. szalmabálát, aprítékot), továbbá építőanyagot, ajándéktárgyakat. Bár %-os mértékben jelentősnek minősülne a növekedés, hiszen 25,16%, illetve az elmúlt évi 53,51% arányában nagy, de ez összegben nem éri el az 1,8, illetve 4,8 MFt-ot.

Jelentős változás az eszközök tekintetében, hogy a Pénzeszközök esetén 2019. évben 52,11%-os volt a csökkenés, illetve további 20,49%-kal csökkent 2020. évben. Mindennek oka a TOP-os pályázatok lekért előlegei, melyek azonban kötelezettséggel terhelt maradványként jelentkeznek a pénzforgalmi adatokban. A pénzmaradvány részletes bemutatása a III.1.3.1. pontban történik. A lekért előlegeket a Magyar Államkincstárnál elkülönített számlán kezeljük. 2019-2020. években e maradványösszegek nagymértékben felhasználásra kerültek.

A követelésekben (D) sajnos folyamatos az emelkedés, annak ellenére, hogy a Jogi Iroda és az Adócsoport mindent megtesz azért, hogy a hátralékok behajtásra kerüljenek. A behajtási cselekmények első lépése azonban az, hogy meg kell előlegezni a behajtási költségeket, melyek tovább generálják a követelések nagyságát. Ebben az összegben mind az adós, mind az önkormányzati egyéb követelés, az étkezéssel kapcsolatos követelés, illetve az intézmények esetleges más követelései is benne foglaltatnak. A követelések soron tartjuk nyilván a lejárt és nem lejárt határidejű követeléseket, így azokat is, amelyek törlesztő részletei az elkövetkező években lesznek aktuálisak (pl. lakásvásárlási kölcsön visszafizetése, melynek utolsó törlesztése 2030-ban várható, illetve az értékesített önkormányzati lakások törlesztő részletei, melyek szerződés szerinti részletei 2023-ban járnak le). Megvizsgálva részletesebben a követeléseket, közel 2,5-szeres növekedés történt 2019. évben. Bár ehhez képest a 2020. évi követelés összeg kb. felére csökkent, de 2018. éves adathoz képest még így is magasabb 28,46%-kal. Legnagyobb hányadot a beruházások miatti követelések jelentik: több pályázat esetében megkaptuk a Támogatói Okiratot, melyhez azonban a tényleges támogatás nem érkezett meg számlánkra. Elindult a DKMO-IMJP program is, így előírásra került annak támogatási összege is a követelések közé, annak teljesítése pedig a kiadások teljesülésének összegével egyezik meg, hiszen kiemelt beruházásként támogatási összeget ténylegesen, pénzforgalmilag nem is kapunk, amilyen ütemben kapjuk az értesítést a beruházás megvalósulásáról (kiadási összeg), úgy kell elkönyvelni a támogatást is (bevételi összeg). Általánosságban a követelések összege – a beruházásokat figyelembe nem véve is – a felére csökkent 2020. évben. Ehhez az is hozzájárult, hogy az új, központi ASP Gazdálkodási rendszer Adó szakrendszere 2019. évben tévesen tényleges követelésként vette figyelembe a 2020. évben fizetendő adóelőlegeket. A 2020. évi követelés összege már e tévesen értelmezett adattól letisztítva tartalmazza a helyes összeget. Természetesen a ténylegesen fennálló követelések leszorítása az idén továbbra is fontos cél kell, hogy legyen.

Az Egyéb sajátos eszközoldali elszámolás (E) soron az adófizetési kötelezettségünket tartjuk nyilván, a visszaigényelhető ÁFA összege jelentős, mely a bevallást (2021.01.20.) követő 60 napon belül realizálódhat.

Az aktív időbeli elhatárolások (F) között eredménynövelő tételeket lehet kimutatni, így pl. biztosítási díjakat, távközlési díjakat, melyeket kifizettünk ugyan 2020. évben, de azok 2021. évet terhelik.

A 16. melléklet szerinti Vagyonkimutatás részletesen bemutatja az Önkormányzat és intézményei vagyonát, illetve az elmúlt 3 évben történt módosulásokat a II.3. pont.

1. Források állománya

A Saját tőke (G) eleme minimális szinten változott az elmúlt időszakban. 2019. évben 1,75%-kal csökkent, 2020. évben pedig további 4,17%-kal. Összegét a mérleg szerinti eredmény nagy mértékben befolyásolja, aminek az Eredménykimutatás során látható volt, hogy 2019-2020. években negatív volt az értéke (-52 519 271 Ft és -122 952 957 Ft).

A források között szembetűnő a Kötelezettségek (H) megnövekedett összege, mely az eladósodottságunkat mutatja. Sajnos a települési önkormányzatok rendkívüli támogatásának összege az elmúlt években egyre kevesebb, így gondot okoz a szállítók határidőben történő kifizetése. Jelentős tételt a ki nem fizetett közüzemi díjak jelentenek, illetve a felhalmozási kiadási kötelezettség tekintetében az Alföldvíz Zrt.-nek fizetendő rendszer-felújítási kiadások. Sajnos ez utóbbi típusú kötelezettség – annak ellenére, hogy azok szükségesek a folyamatos feladatellátáshoz és számlás hátralékok – nem helyezhetők el a rendkívüli települési támogatásra irányuló pályázat részeként. Ennek ellenére tájékoztató jelleggel megjelenítjük a pályázatban, növelve ezzel az adósságállományunkat, azonban erre támogatást még egyetlen évben sem kaptunk. A kötelezettségek közé tartozik még pl. az adózók általi túlfizetések összege, de a hosszú lejáratú hitelünk állománya is. Rövid lejáratú hitel-kötelezettségünk nincs, hiszen nem lehet likvid célra hosszabb távú hitelt felvenni, így 2020. évben – bár kértünk Képviselő-testületi hozzájárulást – nem igényeltük meg a pénzintézettől, a szállítók türelmére alapoztunk, ennek következtében nem mertült fel a rövid lejáratú hitellel szembeni rendelkezésre tartási- vagy kamatfizetési kötelezettség. Szintén a kötelezettségek összegét növelik azok a kötelezettségek, amelyek a beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódóan keletkeztek, teljesítésük azonban még nem történt meg, így azok ki nem fizethetőek. A túlfizetések, letétek, biztosítékok összegét körültekintően kell kezelni, hiszen az ügyfelek vagy a szerződéses partnerek befizetései megérkeztek a számlánkra, azonban az nem az önkormányzat bevétele, így a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök összegébe nem számolható bele. Ennek összegével nem finanszírozható az önkormányzat kiadása.

A Passzív időbeli elhatárolások (J) között eredménycsökkentő tételeket lehet kimutatni, olyan bevételeket, amelyek megérkeztek a számlánkra, de azok több évre illetik meg az önkormányzatot. Ilyen pl. a KEOP Szennyvízberuházáshoz nyújtott Európai Uniós és állami támogatás több évre történő elhatárolásának összege, de az összes TOP-os beruházások támogatási összegei is, melyet minden évben csak az értékcsökkenés összegével lehet csökkenteni.

1. az önkormányzat vagyonának értékelése

2017. évben a konyhák a Polgármesteri Hivatalhoz kerültek, emiatt az önkormányzati vagyon szétosztásra került az adott feladatoknak megfelelően a különböző intézményekhez, így az adott feladatot ellátó intézmények Vagyonkezelői szerződés keretében átvették vagyonkezelésbe azokat az eszközöket (ingó és ingatlan), melyek a feladatuk ellátásához szükségesek. Ennek megfelelően a vagyonelemek továbbra is az Önkormányzat tulajdonát képezik, de a vagyonkezelésbe adás miatt a 0-s nyilvántartási számlákon vannak kimutatva. Az intézmények pedig a vagyonkezelésbe vett eszközök után elszámolhatják negyedévente az értékcsökkenést.

Az alábbi táblázatban látható Mindszent Város Önkormányzata előző 3 évi, konszolidált vagyonkimutatásának összehasonlítása. Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök az Nvt. szerinti megbontások szerint kerülnek bemutatásra. A kimutatás alapját képezi a zárszámadás 16. melléklete.

1. táblázat

2018-2020. évek konszolidált vagyonadatai

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési adatokból

A vagyonkezelésbe adás okozott némi szerkezetváltozást, de emiatt konszolidáltan nem változott a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök) értéke. Részleteiben vizsgálva a fő vagyonelemek esetében szinte nem történt változás, 2019. évben a folyamatban lévő beruházások nagysága növekedett jelentősen (több, mint 2,5-szeresére 2018. évhez képest). 2020. évben az immateriális javak változtak összességében, csak leíródott egy részük. A tárgyi eszközök értéke %-osan nem jelentős, de összességében számottevően, közel 674,5 MFt-tal növekedett ’18. évről ’19. évre, illetve további 138,7 MFt-tal 2020. évre. Részleteiben nőtt az ingatlanok, a gépek, berendezések és a beruházások aktivált értéke is mindkét évben, azonban a befektetett eszközök értéke (részesedések) nem változott. A vagyonkezelt eszközök is bekerültek a kimutatásba 2020. évben.

2019. évben összességében 9,6%-os vagyonnövekedést könyvelhettünk el, mely az elnyert pályázatoknak köszönhető, ezek be nem fejeződése miatt 2020. évben további 2,44%-kal nőtt összességében a vagyon bruttó értéke. Jelen táblázat nem tartalmazza az egyes típusokhoz tartozó értékcsökkenéseket, a 2020. évi értékcsökkenést a Vagyonkimutatás tartalmazza.

Mindszent Város Önkormányzatának konszolidált adataiból történő pénzügyi-, vagyoni helyzet kimutatása a következő táblázatban történik. Az önkormányzatiság jellegéből fakadóan jövedelmi helyzet vizsgálata nem releváns, hiszen alapvetően nem termelésből adódó árbevételre épülő bevétele van az Önkormányzatnak.

1. táblázat

Mindszent Város Önkormányzatának pénzügyi- és vagyoni helyzete 2018-2020. években

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési adatokból

Vagyoni helyzet elemzése:

1. Befektetett eszközök aránya (Befektetett eszközök/Eszközök)

Mindszent Város Önkormányzatának vagyonában a befektetett eszközök 90,38% arányt képeznek, ami az elmúlt évekre elmondható, hogy növekvő. Ez a fajta vagyonelem annyiban jelent hátrányt, hogy nehezen mozdítható finanszírozási formának minősül. Figyelembe véve azt, hogy ezen eszközök egy része korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképtelen kategóriába tartozik, ez még nehezíti ezen eszközök finanszírozásba való bevonását. Előre láthatólag a folyamatban lévő beruházások 2021. évi aktiválásának hatására további növekvő tendenciát fog mutatni az érték.

1. Tárgyi eszközök aránya (Tárgyi eszközök/Eszközök)

Azt jelzi, hogy a működő eszközökön belül mekkora hányadot képviselnek a több éven keresztül használatos tárgyi eszközök. Az elmúlt évben ennek aránya 89,52%, vagyis a befektetett eszközökön belül ez az elem képezi a legnagyobb hányadot. A vizsgált 3 évben ennek aránya növekvő tendenciát mutat.

1. Forgóeszközök aránya (Forgóeszközök/Eszközök)

A forgóeszközök arányát mutatja meg az eszközökhöz képest, vagyis azon forgóeszközök arányát, amelyek nem vonhatóak be azonnal a költségvetés szabad felhasználásába (bár a befektetett eszközöknél hamarabb lehet felszabadítani). Ennek 2018. évi mértéke 0,11%, 2019. évben 0,13%, 2020. évben pedig 0,22%, ami minimális növekedést jelent. Elmondható, hogy a finanszírozásba közepesen bevonható eszköz értéke jelentősen azért nem változott, vagyis a forgóeszközök értéke az eszközök értékén belül növekedett.

1. Tőkeerősség mutatója (Saját tőke/Források)

A szervezet megítélésében fontos szerepet játszik. Azt mutatja, hogy a saját források a kötelezettségek hány százalékát fedezik. Törekedni kell, hogy a mutató tartósan (jóval) 100% alatti értéket érjen el, ami jelen esetben 45,03%. Már a 60% körüli érték is jó értéknek minősül.

1. Vagyonfedezeti mutató (Saját tőke/Tárgyi eszközök)

A mutató azt jelzi, hogy a saját tőke milyen mértékben biztosít fedezetet a tartósan lekötött vagyonra, a mutató értéke 50,3%, ami a vizsgált időszakban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a saját tőke összegének folyamatos csökkenése miatt is.

Pénzügyi helyzet elemzése:

1. Követelés–Kötelezettség aránya (Követelések/Kötelezettségek)

A 1-nél kisebb érték jelzi, hogy a követelések nem finanszírozzák a szállítóállományt, vagyis nem fedezik a kötelezettségeket. Az alacsony mutatóérték a ki nem egyenlített szállítói állomány magas mértékére utal, fizetési gondot jelez. Az elmúlt 3 évben jelentős változás nem történt az értékben, 2,24-2,27 közötti értéket mutat mindhárom évben, vagyis több, mint kétszerese a követelés-állományunk, a kötelezettség-állományunknak. Ez jót jelent, bár magas a kötelezettség-állományunk, de annál magasabb a követelés-állomány értéke. Sajnos a követelés-állomány nehézkes behajtása rontja ennek megítélését.

1. Eladósodottság mértéke (Kötelezettségek/Saját tőke)

A költségvetési szerv megítélésében szintén fontos szerepet játszik. Azt mutatja, hogy a saját források a kötelezettségek hány százalékát fedezik. Ez az érték 2020. évben 5%, sajnos nem mondható jónak, az 1% alatti érték lenne elfogadható és mértéke nőtt 2018. évhez képest mindkét évben.

1. Eladósodási mutató (Kötelezettségek/Források)

Az összes forrásból az adósságállomány arányát fejezi ki. A gazdálkodás súlyos állapotát jelzi, ha ez az arány magas, 2020. évben a mértéke csökkent az értéke a 2019. évi 4,01%-ról 2,25%-ra.

1. Nettó eladósodottság ((Kötelezettségek–Követelések)/Saját tőke)

Azt mutatja, hogy a kintlévőségekkel csökkentett kötelezettségeket milyen mértékben fedezi a saját forrás. Ez feltételezi, hogy a követelések pénzügyileg előbb realizálódnak, mint ahogy a kötelezettségeket teljesíteni kell. A mutató minél kisebb értéke a kedvező. Mindhárom évben negatív az értéke, (2020. évben -6,31%), ami szintén mutatja, hogy a kötelezettség-állományunk kevesebb, mint a követelés-állományunk.

1. Hitelfedezeti mutató (Követelések/Rövid lejáratú Kötelezettségek)

Kifejezi, hogy a költségvetési szerv követelései milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. Ez az önkormányzatnál 9,66 értéket jelent 2020. évben, vagyis a rövid lejáratú kötelezettségek ennyiszer térülnek meg a követelések összegéből. Ismerve azonban azt a tényt, hogy milyen nehézkes és időigényes a követelések behajtása, így a valós megtérülés ennél kedvezőtlenebb megítélést prognosztizál.

1. – 12. Likviditási gyorsráta (+módosított) (Szabad Pénzeszköz/Rövid lejáratú Kötelezettségek)

Kifejezi, hogy a likvid eszközök értéke hányszorosa az éven belüli lejáratú idegen forrásoknak, ez 7,87-szorosa. Annál jobb, minél magasabb az érték.

Figyelembe kell azonban venni, hogy a pénzeszközök nagy része kötelezettséggel terhelt. A szabad pénzeszközöket vizsgálva, az érték ebben az esetben már csak 2,69, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök még így is ennyiszer fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket, ami jó érték. Az kedvező, ha ez az arány egyre növekvő, ami az azonnali fizetőképesség javulását jelezné. Ez 2020. évben növekvő érték a 2019. évi adathoz képest. Az 1 érték alatt veszélybe kerül az Önkormányzat likviditása, hiszen a szabad pénzeszközök nem fedeznék még a rövid lejáratú kötelezettségeket sem. Érdemes azonban megvizsgálni a teljes likviditási gyorsrátát is.

13 – 14. Likviditási gyorsráta (+módosított) (Szabad Pénzeszköz/Kötelezettségek)

Kifejezi, hogy a leglikvidebb eszközök értéke hányszorosa az éven belüli lejáratú idegen forrásoknak, ez 1,84-szorosa. Szintén annál jobb, minél magasabb az érték. A teljes kötelezettség-állomány már csak 1,84-szer térül meg a pénzeszközökben.

Figyelembe véve azt, hogy a pénzeszközök nagy része kötelezettséggel terhelt, a szabad pénzeszközöket kell vizsgálni. Az érték ebben az esetben már csak 0,63, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök így már nem fedezik a kötelezettségeket, ami nem jó. Az kedvező, ha ez az arány egyre növekvő az értéke pedig eléri vagy meghaladja az 1-et, ami az azonnali fizetőképesség javulását jelezné. Ez 2020. évben növekvő érték a 2019. évi adathoz képest, de sajnos így sem éri el az 1-et. Az 1 érték alatt veszélybe kerül az Önkormányzat likviditása, hiszen a szabad pénzeszközök nem fedezik a kötelezettségeket, így más eszközt kell bevonni a finanszírozásba, vagy más forrást kell találni rá.

1. Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok, illetve részesedések

Az Önkormányzat tulajdonában 2020. december 31.-én a következő táblázatban bemutatott gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek álltak.

1. táblázat

Mindszent Város Önkormányzatának 2020. december 31-én tulajdonában álló gazdasági társaságai és részesedései

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési- és egyéb adatokból

A különböző jogszabályok eltérően fogalmaznak a befolyást illetően, de egyik jogszabály szerint sem érjük el a többségi (50%-ot meghaladó) befolyást a Mindszenti Városgazda Nonprofit Kft.-n kívül.

A Mindszenti Városgazda Nonprofit Kft. részére 2015. évben még csak a jegyzett tőke 50%-át, azaz 1 500 000 Ft-ot fizettünk meg, a fennálló 1 500 000 Ft-ot pedig 2016. évben fizettük meg a feladatalapú támogatással együtt, 2017. évtől már nem állt fenn törzstőke tartozásunk, így csak a feladatalapú támogatást biztosítottuk részére az alábbiak szerint:

1. táblázat

A Mindszenti Városgazda Nonprofit Kft.-nek nyújtott feladatalapú támogatások összegei 2015-2020. években

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési- és egyéb adatokból

2018. évben nem tudtuk 100%-osan teljesíteni a ténylegesen elfogadott támogatási összeget (78 030 775 Ft), így a módosított különbözetet 2019. évben pótbefizetésként kellett teljesíteni, mivel a saját tőke összege két egymást követő évben nem csökkenhet a jegyzett tőke alá, különben annak a Számviteli tv. szerint szankciói vannak. Így 2019. évben nem csak a folyó évi támogatási összeget (106 781 966 Ft-ot) kellett megfizetni, hanem a megelőző évi pótbefizetés összegét is, amely együtt 130 269 966 Ft volt. Ez nagyon megterhelte költségvetésünket, hiszen a 2018. évben megfizetett támogatási összeghez képest 2019. évben kicsivel több mint 2,5-szeresét kellett teljesítenünk. 2020. évben a Kft. Üzleti Tervében kért és a 2020. évi költségvetési rendeletben elfogadott összeg maradék nélkül megfizetésre került. 2020. december 7-én került elfogadásra a Kft. egyszerűsített végelszámolással történő megszüntetéséről a 115/2020. Pm. sz. határozat. A Kft. 2020. évi Éves beszámolója a 45/2021. (III.30.) Pm. sz. határozattal került elfogadásra.

A Mindszenti ISB Építőanyag-gyártó Szociális Szövetkezet 2017. augusztus 25-én alakult 12,50%-os Önkormányzati tulajdonnal. Célja 5 fő foglalkoztatásával ISB lapok gyártása, „Fókuszban az Önkormányzati tagsággal rendelkező szociális szövetkezetek” című pályázat támogatásával. A támogatott időszak minimum 30 hónap.

Mivel mindegyik társaság valamilyen közfeladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, így az osztalékfizetés nem jellemző. Első alkalommal 2020. évben a Cs.M-i Kegyeleti Kft-től kaptunk 341 507 Ft összegű osztalékot. Az elmúlt évben (az előző évekhez hasonlóan) próbáltuk értékesíteni a kevésbé értékesnek ítélt részesedésünket, de sajnos ez a törekvésünk nem járt sikerrel.

III. Mindszent Város Önkormányzatának 2020. évi mérlegének (3. melléklet) értékelése

Az Mötv. értelmében működési hiányt nem lehet tervezni, mint ahogy az megengedett volt az új számviteli rendszer bevezetése előtt. Ezzel egyidőben pedig nem célszerű felhalmozási hiányt sem tervezni, hiszen évközben ha nem keletkezik plusz bevétel, nehezen határozható meg, hogy mely felhalmozási kiadások valósuljanak meg és melyek azok, amelyeknek el kell maradniuk, vagy későbbre kell őket halasztani. Abban az esetben, ha év közben mégis keletkezik olyan bevétel, melyre korábban nem számítottunk, figyelembe kell venni az elvárt bevételek teljesülését is és ettől függően be lehet építeni a költségvetésbe új kiadási sort.

E biztonsági háló mellett a 2020. évi költségvetés tervezésekor számba vett kiadásokat addig kellett csökkenteni, amíg az egyensúly biztosítva nem lett a tervezett kiadások és az elvárt bevételek között, természetesen figyelembe véve a követelések nagyságát, illetve az előző évi teljesítésekből tervezhető várható bevételek összegét.

Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. tv. rendelkezései alapján 2020. évben a gépjárműadóhoz kapcsolódó késedelmi pótlék és bírság teljes összegben a helyi önkormányzatot illette meg, míg magát a teljes gépjárműadó-bevételt a központi költségvetéshez kellett továbbítani a koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzet költségeinek enyhítése miatt. Ezen kívül a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni személyi jövedelemadó 100%-a szintén az Önkormányzatot illeti. Ennek ellenőrzése, beszedése nagy nehézségekbe ütközik, mert a tartós földhasználat van csak bejegyezve a Földhivatali nyilvántartásba, de ez pont mentességet élvez. Így viszont nem állapítható meg, hogy mely külterületi terület van bérbe adva vagy saját tulajdonú használatban. Emiatt az ebből származó bevétel jelentéktelen. További Önkormányzati bevétel az Önkormányzat által behajtott helyszíni- és szabálysértési bírság 100%-a, valamint a közigazgatási bírság 40%-a. Ezek azonban nagyon elenyésző összeget jelentenek a költségvetésünkben.

Az önkormányzati feladatok ellátása – mint már korábban említésre került – egyrészt működési, másrészt felhalmozási kiadással valósul meg, melyhez ennek megfelelően működési- és felhalmozási bevételekre van szüksége az önkormányzatnak. Ezek összhangját mutatja be a 3. számú melléklet.

1. Bevételi források és azok teljesítése

2. Működési bevételek

Mindszent Város Önkormányzata 2020. évi konszolidált költségvetési eredeti működési bevételi előirányzatának főösszege 880 569 213 Ft-ról 1 056 231 723 Ft-ra módosult, melyből 962 027 944 Ft realizálódott.

Ez 91,08%-os teljesítést jelent, ami az összes bevétel (1 902 914 379 Ft) 50,56%-a.

Látható, hogy a működési bevételeken belül a legnagyobb arányt a Működési célú támogatások (B1) (619 328 811 Ft) jelentik, ez az összes működési bevétel 64,38%-a.

A Közhatalmi bevételek (B3) alapvetően működési bevételek, melyek felhasználását a helyi adókról szóló törvény határozza meg. Ennek megfelelően – a korábbi évekhez hasonlóan – 2020. évközben is szükség volt az egyensúly fenntartása érdekében a felhalmozási és működési bevételek közötti átcsoportosításra. Ebből adódik, hogy e rovat megjelenik mind a működési, mind a felhalmozási táblában, néha pozitív, néha negatív előjellel. 2020. évben negatív előjellel jelenik meg a felhalmozási táblában, ami azt jelenti, hogy a működéshez kell csoportosítani a felhalmozási bevételeket. Az elmúlt évben a közhatalmi bevételek 225 803 448 Ft-os eredeti előirányzatát a várható adóbevételekre való tekintettel 270 938 427 Ft-ra kellett növelni, ami sajnos nem realizálódott teljes mértékben, csak 91,46%-ban, azaz 247 799 959 Ft összegben. Ez viszont tartalmazza az átcsoportosított bevételt, a tényleges adóbevétel összege 165 189 081 Ft, ami az összes működési bevételek 17,17%-át teszik ki. Az adóbevételek a III.1.1.2. pontban részletesen is bemutatásra kerülnek, illetve a Zárszámadási rendelet 10. melléklete.

További jelentős bevétel a Működési bevételek (B4), amely az ingatlanok, tárgyi eszközök hasznosításából származik, illetve a szolgáltatások díjaiból, pl. étkezési térítési díjakból. Az eredeti költségvetési előirányzat alapján 153 817 596 Ft bevételt vártunk, az év közbeni változások miatt csökkenteni kellett ennek összegét 124 053 018 Ft-ra, mely sajnos még így sem teljesült teljes mértékben. 92 625 275 Ft összegben 74,67%-os mértéken teljesült, mely így az összes működési bevételnek 9,63%-a.

Működési célú átvett pénzeszközök (B6) közé tartozik pl. a víziközmű hátralékok bevételei, valamint a jogtalanul igénybe vett szociális támogatások visszafizetési kötelezettségei. Eredeti előirányzatként 5 888 538 Ft bevételt vártunk, mely 6 426 839 Ft-ra növekedett az elmúlt év végére. Ebből 35,38% teljesült 2 273 899 Ft összegben, amely az összes működési bevételnek 0,24%-át teszi ki.

Központi költségvetéstől való függésünket mutatja, hogy a működési bevételeink több mint 2/3-ad részét adják a központi támogatások és saját bevételeink nem érik el a működési bevételek 1/3-át sem.

Mindszent Város Önkormányzatának és intézményeinek összesített bevételeit a zárszámadási rendelet 1.M. és 1.F. mellékletei (illetve azok almellékletei) mutatják be, kormányzati funkció szerinti bontásukat pedig a 15. melléklet szerinti Éves beszámoló 06/A. űrlapja. Az egyes elemek összehasonlítása az alábbi alpontokban történik meg:

1. Központi költségvetésből kapott költségvetési támogatások alakulása

Az alábbi táblázat a központi költségvetésből kapott támogatások alakulását mutatja be Ft-ban, az elmúlt 3 évre vonatkozóan. E táblázat adatai kizárólag a támogatásokra összpontosítanak és nem tartalmazzák azon kp-i költségvetésből származó támogatásokat, melyeket pályázatok útján nyertünk el (kivéve a rendkívüli települési támogatást és a 2019. évi Bérrendezési Alapot).

1. táblázat

2018-2020. évben kapott költségvetési támogatások

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési adatokból

2019. évben összességében 3,08%-kal alacsonyabb összegű támogatást kaptunk, mint 2018. évben, 2019. évben minimális, 0,07%-os növekedés realizálódott.

Vizsgálva az egyes támogatási típusokat, megállapíthatjuk, hogy a települési önkormányzatok működésének támogatására 2019.évben kaptunk minimális (1,3%-os) többlettámogatást, köszönhetően a magas (8%-os) minimálbér- és garantált bérminimum emelkedésének. 2020. évben a későbbiekben bemutatott bérrendezési támogatást beépítették a működési támogatásba, ennek ellenére 7,83%-kal kaptunk kevesebb támogatást. Ha az előző évben megítélt bérrendezési alapból származó támogatást kivesszük, akkor a támogatási összeg csak 166 070 051 Ft-nyi összeggel lenne egyenlő, ami 16,48%-os csökkenést jelent, függetlenül attól, hogy a minimálbér- és a garantált bérminimum összege ebben az évben is tovább növekedett 4%-kal.

Köznevelési támogatás tekintetében az óvodapedagógusok és az ő munkájukat közvetlenül segítők bértámogatás-növekedése nem volt jelentős 2019-ben, 2020-ban azonban a 12,01%-os növekedés már jelentősnek minősül. Az óvodaműködtetésre mindhárom évet figyelembe véve folyamatosan egyre több támogatást kapunk. A kettő támogatási forma átcsoportosítható egymás között.

Az ellátottak pénzbeli támogatása drasztikusa mértékben csökkent, a 2019. évi 12,41%-os csökkenés 6,3 MFt-os támogatás-csökkenést jelent, mely további 6,37%-kal, azaz 2,8 MFt-tal lett kevesebb a 2020. évi szociális normatíva összege.

A szociális és gyermekjóléti feladatokra (szociális étkeztetésre és tanyagondnoki szolgálatra) 2018. évről 2019. évre 18,47%-kal nagyobb összeget kapunk, 2020. évben pedig további 20,17%-kal lett magasabb a támogatási összeg. A szociális étkeztetésben 1 ellátottra 65 360 Ft támogatást kapunk, a tanyagondnoki szolgálatra 2019. évben 3,1 M Ft, 2019. évben pedig 4,25 MFt támogatásra voltunk, illetve vagyunk jogosultak.

Könyvtári és közművelődési feladatokhoz kapcsolódó támogatások esetén 2018-2019. években kevesebb támogatást kapunk a megelőző évhez képest, azonban 2020. évben közel 40%-os támogatás-többletet könyvelhettünk el, melynek oka, hogy előkészítésre került a közalkalmazotti státusz megszüntetéséhez szükséges anyagi fedezet. Plusz támogatásként bevezették a kulturális illetménypótlékot 2018. évben, sajnos egyre kevesebb összeggel.

A többi támogatási típushoz képest az önkormányzatok rendkívüli támogatása (régi ÖNHIKI) pályázat útján igényelhető, de mivel ez egy olyan típusú működési támogatás, amely nem követel további feladatot (mint pl. a közfoglalkoztatási pályázatok) és kiegészítésként szolgál azon feladatok finanszírozására, amelyekhez egyébként is kapunk támogatást, így itt kerülnek bemutatásra. 2019. évben két pályázatot is benyújtottunk, összességében 56,06%-kal, 17,4 MFt-tal kaptunk több támogatást, 2020. évben szintén 2 pályázatot nyújtottunk be, sajnos az e két pályázattal sem értük el a 2019. évi támogatási összeget. Összesen 34 923 142 Ft-ot könyvelhettünk el. A támogatást a HTKT-nak megállapodás alapján fizetendő orvosi ügyeleti ellátásához, közüzemi szolgáltatásokhoz, élelmiszer beszállítókhoz, egyéb szállítókhoz, valamint bérjellegű kifizetésekhez kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítésére tudtuk felhasználni.

Szintén működési támogatásra irányuló pályázat volt a Bérrendezési Alap, mely során 17,2 MFt támogatást nyertünk el. Ennek köszönhetően meg tudtuk emelni az illetményalap összegét 38 650 Ft-ról 46 380 Ft-ra, mely a költségvetési törvény szerint 2008-tól a mai napig változatlan. Sajnos 2020. évben már nem kaptunk ilyen jogcímen plusz támogatást.

1. Közhatalmi bevételek alakulása

A települési önkormányzatok alapvető feladata a helyi közszolgáltatások biztosítása.

E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodási feltételeinek megteremtését. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzatok számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. Mindszent Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy alakítja ki a helyi adópolitikát, hogy az elvárt adóbevétel összhangban legyen az adózók teherbíró képességével, mégis a szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson.

Ez alapján Mindszent Város Önkormányzata 2016. évben – a korábban bevezetésre kerülő – építményadót kiterjesztette az összes ingatlanra, magánszemélyekre egyaránt, ezzel együtt pedig a kettős adóztatást elkerülve megszüntette a magánszemélyek kommunális adóját. Ezen adónemből a továbbiakban is várunk bevételt, hiszen a korábbi hátralékosokkal szembeni követelések megtérülését még elvárjuk, behajtásukról folyamatosan gondoskodik az adócsoport.

1999-től került bevezetésre a helyi iparűzési adó, melynek adómértéke a legmagasabb adókulcs szerinti 2%. A koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzet kapcsán meghozott gazdaságélénkítő kormányzati döntések következtében 2020. évben lehetőség volt a bevallások és – így a vele egyidőben megfizetendő – adóelőlegek, adók későbbi időpontban történő megfizetésére. Emiatt későbbre tolódott a bevételeink realizálódása, melynek következménye lett a likviditási helyzetünk romlása.

A fentiekben már említett, a kötelezően beszedendő gépjárműadó 40%-ával terveztünk év elején, melynek elvonása miatt újra kellett a költségvetésünket tervezni.

A termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadóból és a fenti adónemekhez kapcsolódó késedelmi, önellenőrzési pótlékból, valamint adó- és mulasztási bírságból vártuk bevételeinket. Ezen kívül más adók módjára behajtandó köztartozások (közigazgatási vagy szabálysértési bírság) esetén az önkormányzatot megillető rész képezheti még a közhatalmi bevételeket. Azonban az elemzéseknél nem vesszük figyelembe azon adók módjára behajtandó köztartozásokat, melyek nem az Önkormányzat bevételének minősülnek.

A közhatalmi bevételek összegében történt változásokat a következő táblázat mutatja be:

1. táblázat

2018-2020. közötti adóbevételek alakulása és megoszlása az összes adóbevételhez képest

(Ft-ban)

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési adatokból és a zárási összesítőből

Az építményadó 2016. évi kiterjesztésével átalakult a bevételek struktúrája. Drasztikusan lecsökkent a magánszemélyek kommunális adójából származó bevétel, és jelentősen megnőtt az építményadó-bevétel összege. Az építményadó az összes építményt (kivéve mentes építmények) megadóztatja, függetlenül a tulajdonos besorolásától (magánszemély-jogi személy), a telekadó pedig szintén – tulajdonosi kategóriától függetlenül – az összes telket adóztatja (kivétel itt is a mentes telek). A három adónemet együttesen kezelve a vizsgált években 25,4-21,8-26,4% körül alakult a bevételek nagysága az összes adóbevételhez képest. Ez viszont nem jelenti a bevételek drasztikus csökkenését, hanem csak átstrukturálódott a megoszlás, hiszen más adónem (helyi iparűzési adó) lett dominánsabb 2019.évben. A 16. táblázat mutatja meg, hogyan alakult egy-egy adónem a vizsgált 3 évben. Építményadó esetében minimális növekedés (1,55%) volt 2019. évben, melyet kb. ugyanekkor (1,3%) csökkenés követett 2020. évben. A telekadó és a magánszemélyek kommunális adójában folyamatos adóbevétel-csökkenés tapasztalható.

Legnagyobb hányadot minden évben a helyi iparűzési adó képvisel. 2018. évben 60,33% 2019. évben pedig 66,96%, illetve 2020. évben 65,57% volt a megoszlási aránya. Összegét tekintve minden évben jelentős növekedés következett be az iparűzési adóbevételekben. 2019. évben figyelemre méltó, 32,4 MFt-os növekedés történt, ami sajnos 2020. évben nem tudott realizálódni. A visszaesés mértéke 21,96%-os volt. Érdemes megvizsgálni az 1 lakosra jutó adóerőképesség nagyságát, melyet a következő diagram mutat be:

1. táblázat

2018-2020. közötti adóerőképesség alakulása (Ft-ban)

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési adatokból és a zárási összesítőből

A diagramból arra lehet következtetni, hogy a helyi iparűzési adóbevételek 1 lakosra vonatkoztatva folyamatos növekedést mutat még 2020. évben is, amikor a bevételek jóval elmaradtak a 2019. évi bevételekhez képest. A helyi gazdasági növekedés erőteljesen megnövekedett. Ennek oka lehet azonban az önkormányzati beruházások miatti adómegosztási kötelezettség is.

Jelentőségét vizsgálva 3. helyen a gépjárműadó állt 2019-ig a 7,2% körüli megoszlásával, összegében 18,54%-os növekedés volt 2018. évről 2019. évre. 2020. évben elvonta a Kormány a gépjárműadó önkormányzatokat megillető részét, így az előző évi bevétel még abból adódik, hogy 2019. évben a számlaürítést követően fizették meg az adózók a gépjárműadó hátralékukat. Ez illeti meg Mindszent Város Önkormányzatát. A 2020.01.01. után befizetett adók már a központi költségvetést illetik meg, az határidőre elutalásra került.

5-6% körüli hányadot jelent az egyéb közhatalmi bevételek megoszlása az összes adóbevételeken belül. Ilyen bevétel a késedelmi pótlék, bírság, illetve ezek közül is legnagyobb hányadot a talajterhelési díj jelent, ezért ezt külön soron mutatjuk be a többi egyéb közhatalmi bevételhez képest. 2018. évben volt magasabb összegű (10 MFt), 2019. évben kb. 7,3 MFt, 2020. évben pedig 11,5 MFt volt összességében az egyéb közhatalmi bevételek összege. Ez kb. 70% körüli értékre történő visszaesést jelent 2018-2019. évek között, illetve 150%-os növekedés volt tapasztalható 2019-2020. évek között. Ha csak a talajterhelési díj bevételeket vizsgáljuk, akkor hozzávetőlegesen ugyanez az arány jellemző a vizsgált évek tekintetében.

Az összesített adóbevételeket vizsgálva megállapítható, hogy 2019. évben 17,5%-os növekedést sikerült elérni, sajnos 2020. évben összességében 20,31%-os visszaesés történt az adóbevételekben.

Nem számítva a magánszemélyek kommunális adóját – hiszen az kifutó adónem –, a legnagyobb csökkenés a helyi iparűzési adóbevételek esetében történt. Sajnos az új program nem alkalmas arra, hogy az adózók számát megbízhatóan elemezzük, ezért az első 50 legnagyobb iparűzési adóalanyt vizsgáltuk meg. Elmondhatjuk, hogy 2019. évben az első 50 legnagyobb iparűzési adót fizető alany – vagyis az adófizetésre kötelezettek kb. 7%-a – fizette meg az összes iparűzési adó 73,6%-át, 102,2 MFt-ot. 2020. évben ez úgy módosult, hogy az első 50 legnagyobb adófizető (7%) az összes iparűzési adó 81,8%-át, azaz 88,6 MFt-ot fizetett meg. Vagyis lejjebb ment az a határ, amit a legnagyobbak megfizettek. A 2019. évi 50 legnagyobb adózó által megfizetett összeg nem sokkal marad el a 2020. évi összes bevételtől. A két év 50 legnagyobb adózóit összehasonlítva, a 2019. évi adózói lista 34%-a, azaz 17 adózó kiesett a 2020. évi legnagyobb adófizetői közül. Ez sajnos azt jelenti, hogy – bár lettek új adózók, akik felkerültek a listára és lettek olyanok, akik kikerültek onnan – a koronavírus miatti veszélyhelyzet következményeként fellépő gazdasági recesszió a helyi vállalkozásainkat is negatívan érintette.

1. táblázat

2018-2020. évi adóbevételek alakulása és viszonyszáma az előző időszakhoz képest
(Ft-ban)

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési adatokból és a zárási összesítőből

A közhatalmi bevételek elemzésénél fontos meghatározni az adózók számában és az adótárgyak számában történt változásokat, melyekből megállapítható, hogy az esetleges növekedéseknek, csökkenéseknek mi lehet az oka. Ez a korábbi években megtörtént, bár az adótárgyak száma már 2019. évben sem volt meghatározható. Kértük a program ilyen irányban történő fejlesztését, de sajnos a módosítás következtében most már az adózók száma sem megbízható, így ennek elemzéséről adathiány miatt eltekintünk.

A közhatalmi bevételek elemzésekor az egyik jelentős elemzési pont az adókövetelések és adókötelezettségek állományában bekövetkező változás tanulmányozása. A 17. táblázatban áttekinthetjük az elmúlt 3 év adókövetelésének és adókötelezettségeinek állományát az egyes adónemek tekintetében.

Az Adócsoport munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy a követelés-állomány egyre kevesebb legyen. Az összetételt vizsgálva változóan alakult az egyes adónemek teljesítettsége. Az építményadó és a helyi iparűzési adó tekintetében a követelések emelkedtek. Annak ellenére, hogy a bevétel is jelentősen nőtt, sajnos a hátralékok sem teljesültek egészében. A telekadó, magánszemélyek kommunális adója, viszonylag a gépjárműadó és az egyéb közhatalmi bevételek (adóbírság, késedelmi pótlék és talajterhelési díj) követelésállománya pedig csökkent. Összességében sajnálatos módon 40,9%-kal nőtt a követelések nagysága 2019. évben, 2020. évben azonban visszacsökkent a 2018. évi követelésállomány értéke alá, vagyis a 12,82%-os visszaesés 9,7 MFt-os csökkenést jelentett a megelőző évhez viszonyítva.

1. táblázat

2018-2020. évi adós követelések és kötelezettségek alakulása
(Ft-ban)

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési adatokból és a zárási összesítőből

A kötelezettségek esetében szintén változóan alakult az állomány összege. Történtek az egyes adónemek tekintetében és a különböző éveket nézve növekedések és csökkenések is, egyértelmű következtetést ebből nem lehet levonni. Összességében elmondható, hogy szinte minden adónem esetében csökkent a kötelezettség nagysága 2019. évben, amely tendenciát nem tudtuk tartani, így 2020. évre megnőtt ezen visszafizetési kötelezettségünk. 2019-ben az 1,9 MFt-os csökkenés 18,25%-os mérséklődést jelent. 2020. évben jelentősen (közel 3-szorosára) nőtt a kötelezettség-állomány (25,9 MFt-ra), mely az iparűzési adókötelezettség-növekedésnek köszönhető. A többi adónem esetében is inkább a növekedés volt jellemző, csak kisebb mértékkel. Kötelezettség-állományunk nagysága azonban független az Önkormányzat tevékenységétől, az esetleges többletfizetésekből keletkezik. Az Önkormányzatnak nincs kiutalási joga, csak abban az esetben történhet átutalás/átvezetés más számlára, vagy saját részre, ha azt az adózó kifejezetten nyomtatványon kéri.

A követelések és a kötelezettségek e formája kedvezőtlen közgazdasági megítélés szerint, hiszen a követelések nehezen bevonható likvid eszköznek minősülnek (először még be kell hajtani, azután lehet kifizetést teljesíteni belőle), a kötelezettségeket viszont elkülönítetten kell kezelni, hiszen tévesen finanszírozhatóak belőle az önkormányzat kiadásai.

Önkormányzatunk sajnos súlyos gondban van akkor, amikor a helyi vállalkozásoknak helyi kedvezményeket, mentességeket kellene megállapítani, hiszen a költségvetés hiány nélküli tervezése igen nehéz feladat elé állítja önkormányzatunkat minden évben. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy kedvezmények, mentességek nélkül nem tudunk új adózókat városunkba csalogatni, illetve más körülményeket is figyelembe véve veszélybe kerül a jelenlegi adózóink megtartása is. Az adópolitika kialakítása során azonban figyelembe kell venni, hogy adókedvezmények, elengedések esetén bevétel-kiesés fog bekövetkezni, mely befolyásolhatja költségvetési egyensúlyunkat. A 2020. évben nyújtott közvetlen támogatásokat a 14. mellékletben mutatjuk be.

1. Felhalmozási bevételek

A működési bevételek részletvizsgálatai után visszatérve a Zárszámadási rendelet 3. mellékletéhez, jól látható, hogy az Önkormányzat 2020. évi költségvetési eredeti felhalmozási bevételi előirányzatának főösszege 609 881 454 Ft-ról 1 315 000 377 Ft-ra emelkedett, melyből 224 159 094 Ft realizálódott. Ez 17,05%-os teljesítést jelent, ami abból adódik, hogy nyertes EU-s pályázataink nagy részében a Támogatói Okiratok megérkeztek, de a lekért előleg vagy maga a támogatási összeg nem (pl. az ivóvízminőség-javító program). A tényleges felhalmozási bevétel 11,78%-a az összes bevételnek (1 902 914 379 Ft).

Felhalmozási bevételeink tárgyévben jóval elmaradtak az eredetileg tervezett bevételektől, ami nagyrészt az említett pályázatoknak, így az ivóvízminőség-javító programnak tudható be. Az előző évben értékesítésre ki lett jelölve egy önkormányzati ingatlan (Köztársaság tér 11. sz. alatt), melynek Adás-vételi szerződése megkötésre került, azonban a tényleges megfizetés csak 2021. évben valósult meg. A korábban folyósított kamatmentes támogatások esetében a megtérülés folyamatos, maga az előirányzat viszont tartalmazza az összes követelést (következő évek követeléseit is).

Összes felhalmozási bevételeinknek 23,02%-a minősül saját bevételünknek, a fennmaradó 76,98% központi költségvetésből, EU-s támogatásból vagy egyéb forrásból származik. Ha viszont figyelembe vesszük a felhalmozási bevételek működési célú átcsoportosítását, akkor az egyenlegünk negatív értéket vesz fel,

A felhalmozási bevételeket részletesen az 1.F. és altáblái mutatják be, illetve a projektek bemutatásra kerültek az I.2.2. pontban.

1. Finanszírozási bevételek

A zárszámadási rendeletünk 3. melléklete tartalmazza külön kiemelve a finanszírozási bevételeket, melynek 2020. évi költségvetési eredeti előirányzatának főösszege 750 434 504 Ft-ról 741 847 036 Ft-ra csökkent, melyből 96,61% ténylegesen meg is térült. Ez ténylegesen 716 733 341 Ft teljesülést jelent. Ilyen típusú bevétel az intézményfinanszírozás, a decemberi bérhez kapcsolódó megelőlegezés, az előző évi maradvány igénybevétele és a hitel. A finanszírozási bevételek 37,66%-ot tesznek ki az összes bevételhez képest.

A finanszírozási bevételeket két csoportra oszthatjuk. Egy részük működési jellegű, más részük felhalmozási jellegű. Ez a megbontás egyaránt jellemző a hitelfelvételre, az intézményfinanszírozásra és a maradvány igénybevételére.

A hitellel kapcsolatban tehát megkülönböztetjük a működési jellegű (rövid lejáratú) hitelfelvételt és a felhalmozási jellegű (hosszú lejáratú) hitelfelvételt. A likvid hitel rulírozó, vagyis többször igénybe lehet venni és visszatölteni, de az önkormányzatok nagyobb bevételei az adófizetési kötelezettség határidejéhez kapcsolódik, így leginkább a kettő közötti időszakban van a hitelre szükség, hiszen a költségvetési év végével vissza kell törleszteni, ellenkező esetben hosszú lejáratúvá válna, ami pedig kormány engedély-köteles.

Likvid hitel-keretünk 25 M Ft volt 2019. évben, melyet teljes egészében ki is használtunk. 2020. évben szintén volt keretszerződésünk a folyószámla-vezető pénzintézettel egy 25 MFt-os keretösszegre, azonban ez felhasználásra nem került. A likviditási gondok áthidalásánál a szállítóink türelmére hagyatkoztunk, több partnertől kértünk fizetési halasztást.

A hosszú lejáratú, felhalmozási jellegű hitelszerződésünkkel kapcsolatban az alábbiakról szeretném tájékoztatni a Tisztelt Képviselő-testületet: a lefolytatott adósságkeletkeztető ügyletet követő kormányengedély megérkezése után szerződést kötöttünk a Takarékbank Zrt. jogelődjével egy 80 000 000 Ft-os felhalmozási célú hitel igénybevételére. Az elmúlt időszakban csak részben került lehívásra a hitel, egyrészt a műfüves pálya önerejéhez (7 775 682 Ft), másrészt az egyik TOP-os pályázat megvalósításához szükséges – a régi nevén – „Beton Bolt és Beton Kocsma” megvásárlására (15 000 000 Ft), valamint önkormányzati ingatlan (volt Gimnázium épület) részbeni felújítására (15 000 000 Ft). E hitelből 2019. évet megelőző években összesen 37 775 682 Ft került felhasználásra. A fennmaradó 42 224 318 Ft felhasználására részben új célokat fogalmazott meg a Tisztelt Képviselő-testület, melynek bírálata megtörtént, kérelmünket elfogadták. 2019. évben további 16 858 549 Ft került felhasználásra a hitelkeretből, a Gimnázium részbeni felújítására további 5 000 000 Ft, szociális- és gyermekjóléti feladatokhoz gépjármű-beszerzésre 4 000 000 Ft és a hivatal épületének többletkiadásaira 7 858 549 Ft. Így 25 365 769 Ft még 2020. évben felhasználhatóvá vált. Ebben az évben nem igényeltünk meg semmilyen jogcímen sem a hitelkeretből összeget, így a keret 2020. évi nyitó egyenlege megegyezik az év végi záróegyenlegével. Az elnyert pályázatok és megváltozott terveknek megfelelően ismét módosítási kérelmet nyújtottunk be a Kormányhoz a felhasználási célok módosítása érdekében. Ennek elbírálása folyamatban van.

A központi támogatások az önkormányzathoz érkeznek közvetlenül, hiszen az ellátandó feladat az önkormányzatot terheli. Az, hogy milyen formában látja el a feladatot, az önkormányzatra van bízva. Mindszent Város Önkormányzata a legtöbb feladatot hivatala vagy intézményei útján látja el, így az intézményfinanszírozással oldható meg, hogy az intézmények fizetőképességét biztosítani tudja az önkormányzat. Az intézmények működési kiadásaihoz működési intézményfinanszírozással, felhalmozási kiadásaikhoz felhalmozási intézményfinanszírozással járul hozzá. Az önkormányzat könyvelésében a kiadások között, az intézményeknél a bevételek között jelentkezik. Mivel a 3. melléklet konszolidáltan tartalmazza az adatokat, így az intézményfinanszírozás megjelenik mindkét oldalon, növelve ezzel azok összegét.

1. Maradvány alakulása

A 2020. évi maradvány tekintetében kétféle maradványról beszélhetünk.

Egyrészt a 2019. évi zárszámadással elfogadott 2019. évi maradvány összege 2020. évben kerül felhasználásra. A törvényi előírások megszabják, hogy az előző évben keletkezett maradványt kell elsősorban felhasználni. Abban az esetben, ha a valóságban mégsem történik meg az előző évi maradvány felhasználása, mert – egy beruházás több évet (akár 3 vagy annál több évet) ölel át és – a pénzeszköz elkülönítetten van kezelve, a valóságtól eltérően mégis le kell könyvelni a maradvány felhasználásának teljesítését és majd év végével ismételten meg kell állapítani a maradvány új összegét. A megbízható, valós összkép biztosítása érdekében jobb lenne, ha csak a ténylegesen felhasznált maradványt kellene könyvelni. Fenti szabályok miatt önkormányzatunk lekönyvelte az 161 927 254 Ft önkormányzati felhalmozási, a 49 817 219 Ft működési maradványt, illetve a több éve húzódó 25 018 474 Ft maradványkorrekciót. Így összesen 236 762 947 Ft maradvány-felhasználás történt az Önkormányzatnál. A többi intézménynél csak működési maradvány keletkezett, illetve ott is volt maradvány-korrekció. A Mindszenti Polgármesteri Hivatalnál összesen 3 240 824 Ft volt a maradványfelhasználás összege (ebből 469 091 Ft kötelezettséggel terhelt, 6 688 426 Ft szabad maradvány és -3 916 693 Ft maradványkorrekció). A Károly Óvodánál 1 960 555 Ft maradvány teljesülését kellett lekönyvelni (ebből 10 000 Ft kötelezettséggel terhelt, 1 949 805 Ft szabad maradvány és 750 Ft maradványkorrekcióra volt szükség). A Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár intézményünknél a keletkezett maradvány összege 342 449 Ft, melyek felhasználása szintén megtörtént (ebből szabad maradványként 181 272 Ft és maradványkorrekcióként 161 177 Ft-ot könyveltünk le). A 2018. évi maradvány felhasználását egységes szerkezetben a 4.A. melléklet mutatja be, melyből látható, hogy konszolidáltan az Önkormányzatnál 242 306 775 Ft maradvány-felhasználás történt.

Mindszent Város Önkormányzatának 2021. évi költségvetéséről szóló 3/2021. (III.2.) önkormányzati rendeletében annak megalkotásakor a 2020. évi maradvány csak becsült maradvány volt. A tényleges maradvány meghatározása a 2020. évi Éves beszámolóban történik, annak 07/A. űrlapján, illetve a zárszámadási rendelet 4.B. melléklet mutat be. Ebből látható az egyes intézmények esetében a felhalmozási és működési maradvány-megoszlás, illetve a szabad és a kötelezettséggel terhelt maradvány közötti megoszlás is.

Felhalmozási maradvány csak Mindszent Város Önkormányzatánál realizálódott 138 590 926 Ft kötelezettséggel terhelt maradvány formájában. Ez az elnyert pályázatok megküldött előlegeiből adódik, melyet részletesen bemutat a 4.B. melléklet. Szabad felhasználású felhalmozási maradvány nem keletkezett.

Működési maradvány minden intézménynél keletkezett, összesen 73 809 605 Ft összegben. Ebből az Önkormányzatnál 16 023 452 Ft kötelezettséggel terhelt és 52 544 373 Ft szabad maradvány, összesen 68 567 825 Ft. (Az Önkormányzat összes maradványa 207 158 751 Ft.)

A Polgármesteri Hivatalnál 651 330 Ft kötelezettséggel terhelt és 978 968 Ft szabad maradvány, összesen 1 630 298 Ft maradvány keletkezett.

A Károly Óvodánál 10 000 Ft kötelezettséggel terhelt és 3 423 228 Ft szabad maradvány, összesen 3 433 228 Ft volt a 2020. évi maradvány összege.

A Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár esetében pedig nincs kötelezettséggel terhelt maradvány, a szabad működési maradvány összege 178 254 Ft.

Mindszent Város Önkormányzatának 2020. évi konszolidált összes maradványa 212 400 531 Ft.

1. Kiadások alakulása

2. Működési kiadások

Még mindig a Zárszámadási rendelet 3. mellékleténél maradva jól látható, hogy az önkormányzat működési kiadásainak költségvetési eredeti előirányzata 979 335 669 Ft-ról 1 151 592 770 Ft-ra növekedett, melyből 917 908 008 Ft teljesült, ami 79,71% teljesítést jelent. Az összes (2 250 523 686 Ft-os) kiadás 54,3%-át teszik ki a működési kiadások.

Személyi juttatások (K1) esetében év közben nőttek az előirányzatok, melynek oka, hogy év elején nem lehet tervezni a bérkompenzáció és egyéb pótlékok összegével (annak ellenére, hogy már év elején ismert ennek összege), illetve évközben bevezetésre került új közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó bér- és járulékösszegek még ismeretlenek voltak a költségvetés tervezésekor. A tervadatok mindig a teljes engedélyezett létszámra történnek meg, azok azonban nem minden esetben vannak feltöltve. 425 727 999 Ft kiadással terveztünk eredetileg, mely év végére 459 918 724 Ft-ra növekedett. Ez 95,21%-ban, azaz 437 911 391 Ft összegben teljesült, mely a működési kiadások 47,71%-a.

A Munkaadói járulékok (K2) legnagyobb részét a szociális hozzájárulási adó adja, mely szorosan kapcsolódik a személyi juttatásokhoz, mértékét törvény határozza meg. 72 811 038 Ft-os eredeti előirányzatot követően 78 299 580 Ft-tal zártuk, mely 76 064 349 Ft-tal teljesült. Ez 97,15%-os teljesítést jelent, mely az összes működési kiadás 8,29%-a.

A Dologi kiadások (K3) esetében az eredeti előirányzathoz képest nőttek az előirányzatok, melynek egyik jelentős oka, hogy az elnyert pályázatainkat a beruházások vagy a felújítások között tartjuk nyilván, év közben azonban sok átsorolásra kerül a dologi kiadások közé annak rovatrend szerinti besorolása miatt. A közfoglalkoztatási pályázatok nem csak bérjellegű kiadásokat tartalmaznak, hanem dologi kiadásokat is, ezek év közben kerültek előírásra. Az év elejei 274 816 271 Ft-os eredeti előirányzat így 337 408 873 Ft-ra módosult, mely 259 684 680 Ft összegben, azaz 76,96%-ban teljesült. Ez az összes működési kiadások 28,29%-át adják.

Az ellátottak pénzbeli juttatásaira 41 864 718 Ft-ot kaptunk, mely összeg szociális rendeletben meghatározott segélyezési célokra történő teljeskörű fel nem használása esetén lehetőség van a fennmaradó összeg egyéb szociális és gyermekjóléti feladatokra történő átcsoportosítására. Ezért látható a 3. mellékletben, hogy a kapott támogatási összegtől eltér már az eredeti előirányzat összege is és a teljesítés összege is. A rendelet szerint a teljesítés egy része így a K3 Dologi kiadások, a K5 Egyéb működési célú kiadások és a K6 Beruházások között található. Így az eredeti előirányzat összege 21 864 718 Ft volt, mely év végére 19 724 718 Ft-ra növekedett. A teljesítése 14 037 760 Ft volt, mely 71,17%-os szintet jelent. Az összes működési kiadások 1,53%-át teszik ki.

Az egyéb működési célú kiadás magába foglalja a HTKT-nak nyújtott társulási hozzájárulást (idősgondozás, családsegítés, háziorvosi ügyeleti ellátás), a Civil Alap terhére kifizetett támogatásokat, a központi költségvetés felé történő elszámolásokat, illetve a Mindszenti Városgazda Nonprofit Kft. feladatalapú támogatását. Az Egyéb működési célú kiadások esetében azért növekedett meg az előirányzatok összege az eredetihez képest, mert átvezetésre kerültek a könyvelésben a pályázatokhoz kapcsolódó önrészek összegei, év közben módosult a tartalék összege is. Így az eredeti 184 115 643 Ft-os előirányzati összeg 256 240 875 Ft-ra növekedett, mely azonban csak 50,82%-ban teljesült. A 130 209 828 Ft-os teljesülés az összes működési kiadásnak a 14,18%-a.

Mindszent Város Önkormányzatának és intézményeinek összesített kiadásait a zárszámadási rendelet 2.M. és 2.F. mellékletei (és azok almellékletei) mutatják be, kormányzati funkció szerinti bontásukat pedig a 15. melléklet szerinti Éves beszámoló 05/A. űrlapja.

1. Felhalmozási kiadások

Az Éves beszámoló 3. melléklete mutatja be összefoglalóan, hogy az önkormányzat felhalmozási kiadásainak költségvetési eredeti előirányzata 786 830 933 Ft-ról 1 491 593 400 Ft-ra növekedett, melynek 21,97%-a valósult meg a költségvetési számvitel szerint. A 327 712 874 Ft-os teljesülés az összes kiadás (1 690 513 848 Ft) 19,39%-át teszi ki. A beruházások, felújítások kizárólag szinte csak 100%-ban támogatott pályázatok voltak, mint a TOP-os, EFOP-os pályázatok. A saját önerőt is igénylő vagy teljesen saját bevételből finanszírozott beruházásra, felújításra csupán a nagyon indokolt esetekben kerülhetett sor, melyek nélkül az intézményi működés vagy a feladat-ellátás biztosítása veszélybe került volna (mint pl. komp felújítása, vagyonvédelem, számítástechnikai eszközök).

A felhalmozási kiadások legnagyobb arányát a Beruházások adják, 662 841 683 Ft-tal terveztünk év elején, mely 1 406 687 921 Ft-ra emelkedett december 31-ére. 305 017 856 Ft-os teljesítési értéke 21,68%-a a tervezett előirányzatnak, melynek oka a nagy összegű ivóvízminőség-javító program részbeni megvalósulása miatti kiadás-elmaradás. Az összes felhalmozási kiadásnak 93,08%-a, melyből látszik, hogy 2020. évre már nem az előleg-kifizetések voltak a jellemzőek, hanem a megvalósítási időszak kezdődött el.

A felújítások eredetileg 101 489 250 Ft-tal kerültek be a költségvetési rendeletünkbe, mely majdnem felére csökkent év végére, így lett a módosított előirányzat összege 59 905 479 Ft. Ennek teljesítése 33,71%-kal, összesen 20 195 018 Ft-tal történt meg. Az összes felhalmozási kiadásnak 6,16%-át teszi ki. A felújítások rövidebb időt vesznek igénybe, így azok nagyobb valószínűséggel fejeződnek be adott évben, de legkésőbb az előleg megérkezését követő év végéig.

Az egyéb felhalmozási célú kiadások között tartjuk nyilván a lakáskorszerűsítési támogatások összegét. Év elején nem lehet olyan felhalmozási célú kiadásra tervezni, amelynek forrása a szociális normatíva, így év közben került átvezetésre a működési kiadásokról a tervezett 4 000 000 Ft. Év végén azonban a teljesítésnek megfelelő szintre kellett módosítani az előirányzat összegét, mely így 100%-os teljesítettséggel 2 500 000 Ft lett. Az összes felhalmozási kiadáshoz képest kis jelentőséggel bír, 0,76%-át teszi ki.

1. Finanszírozási kiadások

A Zárszámadási rendelet 3. melléklete tartalmazza külön kiemelve a finanszírozási kiadásokat is, melynek 2020. évi költségvetési eredeti előirányzatának főösszege 474 718 571 Ft-ról 469 892 966 Ft-ra módosult. Ez 444 892 966 Ft összegben teljesült, mely 94,68%-ot jelent. A finanszírozási kiadások 26,32%-ot tesznek ki az összes kiadáshoz (1 690 513 848 Ft-hoz) képest.

Mint azt a finanszírozási bevételek kapcsán bemutattuk, a finanszírozási kiadások is két csoportra oszthatóak. Egy részük működési jellegű, más részük felhalmozási jellegű. Ez a megbontás egyaránt jellemző a hitel visszafizetésére és az intézményfinanszírozásra is. Ezen kívül finanszírozási típusú kiadás még az előző évi decemberi bérhez kapcsolódó megelőlegezés visszatérítése is, mely a működési finanszírozást növeli.

Mint az a finanszírozási bevételeknél bemutatásra került, működési hitelkeretünk 25 000 000 Ft volt 2019. évben, melynek visszatörlesztése teljes egészében megtörtént. Mivel 2020. évben nem vettük igénybe a rövid lejáratú hitelt, így utána sem rendelkezésre tartási díjat sem kamatot nem kellett fizetni, vagyis a likviditásunkat garantáló biztonsági hálót a szállítók türelmére alapoztuk.

A 80 000 000 Ft-os hitel bemutatása a finanszírozási bevételeknél már megtörtént, itt kiadási szempontból történik az ismertetése: törlesztése 2019. évben megkezdődött, 2020. évben 10 700 000 Ft tőkeösszeget fizettünk. A 80 000 000 Ft-os hosszú lejáratú hitelkeretünk rendelkezésre tartásáért 2020. évben 123 305 Ft-ot számított fel a hitelintézet, illetve további 1 360 559 Ft kamatot, azaz összesen 1 483 864 Ft-ot.

Az államháztartáson belüli megelőlegezés visszafizetése az előző évi decemberi bérekhez kapcsolódik, mely az eredeti előirányzat szerinti 17 332 631 Ft-os eredeti összegével szemben év végén 20 059 303 Ft előirányzatot könyveltünk le, mely 100%-ban teljesítésre került.

A finanszírozási kiadások legnagyobb részét az intézmények finanszírozása adja, mely felhalmozási és működési intézmény finanszírozásra bontható. A konszolidált mérleg halmozottan tartalmazza ennek összegét, hiszen az intézményeknél bevételi oldalon, az önkormányzaton pedig kiadási oldalon jelentkezik ugyanaz az összeg, így növelve a mérleg főösszeget. Eredeti előirányzatként összesen 421 685 940 Ft-tal terveztük be az összegét (407 166 333 Ft működési és 14 519 607 Ft felhalmozási), mely az év közbeni módosításoknak köszönhetően összesen 414 133 663 Ft-ra csökkent (411 289 945 Ft működési és 2 843 718 Ft felhalmozási intézmény finanszírozásra) A teljesítés megegyezik a módosított kiadási előirányzat és a bevételi oldal intézményfinanszírozási adataival, vagyis 414 133 663 Ft-tal.

Lekötött bankbetéteink előirányzati és teljesítés adatai nem tartalmaznak adatot 2020. évre, mivel nem rendelkeztünk az elmúlt évben még időlegesen sem olyan pénzeszközzel, amelyet ki tudtunk volna vonni a likviditásból. A ténylegesen lekötött bankbetétek év végi összege a 15. melléklet szerinti Éves beszámoló 12/A. űrlapon található, mely szerint az év végén 0 Ft pénzeszköz volt lekötve.

IV. Az önkormányzat feladatainak és Intézményeinek 2020. évi gazdálkodásának elemzése

1. Feladatok elszámolásai

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az alapján tudjuk a leginkább követhetően csoportosítani, hogy a költségvetési törvény mely pontja alapján kapunk támogatást rá (ez alapján került bemutatásra az I. pontban is). Ezen támogatások az adott költségvetési törvény 2. melléklete alapján kerülnek meghatározásra. Az egyes feladattípusoknál az elnyert pályázatok is szerepelnek az adatok között, külön meghatározva a hozzájuk kapcsolódó maradványként jelentkező összegeket, hiszen azok nem finanszírozhatják a kiadásokat.

1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása az I.1.a. pont szerint

Mind az Önkormányzatnál, mind a Polgármesteri Hivatalnál ellátott jogalkotási tevékenység, választással, népszavazással kapcsolatos feladatok, illetve az önkormányzati tulajdonnal való gazdálkodás, adóigazgatási feladatok tartoznak ehhez a ponthoz.

1. táblázat

Önkormányzati hivatal működésének támogatása

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési- és egyéb adatokból

A táblából látható, hogy a kiadások nem térülnek meg a bevételekben. 66 742 834 Ft-ot kell átcsoportosítani a helyi adóbevételekből. A 2020. évi maradvány összege 117 610 585 Ft, melynek csak kis része kapcsolódik pályázatokhoz, jellemzően kötelezettséggel terhelt és szabad működési maradvány.

1. Településüzemeltetéshez kapcsolódó feladatok támogatása az I.1.b. pont szerint

Ebbe a feladatba tartozik a zöldterület kezelése, közvilágítás, köztemető fenntartása és az utak építése, fenntartása. Ezek a feladatok csak az Önkormányzatnál jelentkeznek, illetve a feladatok – kivéve a közvilágítást – át lettek adva a Mindszenti Városgazda Nonprofit Kft.-nek, így a K5 Egyéb működési célú kiadás soron leginkább a számára juttatott feladatalapú támogatások összegei találhatóak.

1. táblázat

Településüzemeltetési támogatás

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési- és egyéb adatokból

A táblázat alapján a településüzemeltetési típusú feladatok közül a zöldterület-kezelés szorul kiegészítésre, de mivel e feladatok egymás között (és az I.1.a és I.1.c feladatok között is) átcsoportosíthatóak, összességében nem kell kiegészíteni saját bevételből, sőt 7 644 347 Ft még át is csoportosítható más (I.1.a és I.1.c) feladatokra. A pályázatok ebben az évben ezekre a feladatokra nem jellemző, csak a Barnamezős beruházásnak volt kiadása és maradt továbbra is maradványa, ami esetleg befolyásolná az átcsoportosítható összeg nagyságát.

1. Egyéb önkormányzati feladatok támogatása az I.1.c. pont szerint

Az e típusba tartozó feladatokat az Önkormányzat és annak minden intézménye végzi.

1. táblázat

Egyéb önkormányzati feladatok támogatása

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési- és egyéb adatokból

Az Egyéb önkormányzati feladatok legtöbbjét saját bevétellel kell kiegészíteni, amiből a legnagyobb tételt az egészségügyi feladatok, a sport- és ifjúsági feladatok, valamint a városüzemeltetési feladatok jelentik. Mindhárom esetben a feladatot ellátó HTKT-nak vagy az önkormányzati cégnek nyújtott támogatás növeli meg a kiadásokat. Az utolsó oszlopban található pénzforgalmi műveletek tartalmazza az intézményfinanszírozást az egyéb bevétel sorban, így látható, hogy az adóbevételek fedezetet nyújtanak az egyéb önkormányzati feladatokhoz, sőt 69 867 843 Ft átcsoportosítható az I.1.a. Önkormányzati hivatal működésének támogatására.

Ha együttesen kezeljük e három feladattípust – hiszen egymás között szabadon átcsoportosíthatóak a támogatások–, akkor az összes bevétel 1 538 048 032 Ft, az összes kiadás pedig 1 527 278 676 Ft, vagyis a bevételek fedezik a kiadásokat, sőt 10 769 356 Ft további átcsoportosítható összeg marad.

1. Óvodaműködtetési feladatok támogatása a II.1.-II.2. pont szerint

Ez a feladat egyaránt jelentkezik a Károly Óvodánál (óvodai neveléssel kapcsolatos feladat, óvodaműködtetési feladat), valamint kisebb volumennel az Önkormányzatnál (óvodaműködtetési feladat).

1. táblázat

Óvodaműködtetésének támogatása

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési- és egyéb adatokból

A bértámogatásra kapott 107 900 458 Ft támogatási összeg sajnos nem fedezte a bér- és járulékfizetési kötelezettséget sem, így a kapott működési támogatást kellett átcsoportosítani a szakmai feladatokra. Az óvodáztatási feladatokat ennek ellenére összesen 6 016 310 Ft-tal kellett kiegészíteni 2020. évben.

1. Szociális feladatok támogatása a III.2.-III.5. pont szerint

Ebbe a feladatba tartozik a közvetlen rászorulóknak nyújtott segélyezés (szociális ellátások oszlop), a szociális étkeztetés, tanyagondnoki szolgálat, a társulásnak megállapodás alapján nyújtott támogatás, illetve az intézményi és intézményen kívüli (szünidei) gyermekétkeztetés. A feladat fajtájától függően az Önkormányzatnál és a Polgármesteri Hivatalnál jelenik meg a bevétel vagy a kiadás összege.

A táblázatból látszik, hogy összességében a szociális feladatok esetében nem kell saját bevétellel kiegészíteni a támogatást, mert a feladatalapú támogatáson kívül térítési díj-bevételből tudtuk fedezni a kiadásokat. A fő szabály az, hogy a szociális normatíva összege (41,9 MFt) ha nem kerül teljes egészében felhasználásra, akkor az átcsoportosítható a többi szociális jellegű feladatra. Sajnos visszafele ugyanez nem lehetséges. Így 25,7 MFt csoportosítható át a többi feladatra. A gyermekétkeztetésre kapott többlettámogatást vissza kell téríteni az Államkincstárnak, az másra nem használható fel. A többi feladat esetén úgy tűnik, mintha lenne visszafizetési kötelezettségünk, hiszen a többi feladathoz kapcsolódó negatív értékek összege nem haladja meg a szociális ellátásokból fennmaradó 25,7 MFt-ot, de mivel az elszámolás során a szociális étkeztetésből származó térítési díjbevételt nem veszik figyelembe, így a különbözet arra elszámolható.

1. táblázat

Szociális feladatok támogatása

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési- és egyéb adatokból

1. Kulturális feladatok támogatása a IV.1. pont szerint

Ide tartoznak a könyvtári- és a kulturális feladatok, illetve a múzeumi gyűjteményi tevékenység. Sajátossága a rendszernek, hogy mivel nem minősül a gyűjteményünk múzeumnak, ezért feladatalapú támogatást nem kapunk a fenntartásához, ennek ellenére a meglévő gyűjteményünket mégis fent kell tartani. A feladatok ellátása a Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtárnál valamint az Önkormányzatnál történik.

1. táblázat

Kulturális feladatok támogatása

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési- és egyéb adatokból

A támogatás nem különíti el a könyvtári és a kulturális feladatok után kapható összeget, az a kiadások arányában kerültek általunk megosztásra. A kulturális törvény meghatározza, hogy ilyen típusú intézmény fenntartásához milyen nagyságú és összetételű munkaerő-állományra van szükség, a feladat ellátásához nyújtott állami támogatás azonban a személyi bérekre sem elegendő, nemhogy a hozzá kapcsolódó járulékra, vagy az intézmény fenntartásához szükséges dologi, esetleg felhalmozási kiadásokra. A kulturális feladatokat így összességében 19 176 185 Ft saját bevétellel kellett kiegészíteni 2020. évben.

1. Mindszent Város Önkormányzata

Mindszent Város Önkormányzata önállóan működő költségvetési szerv, közvetlen irányítása alá tartozik a Mindszenti Polgármesteri Hivatal, a Károly Óvoda és a Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár.

Mindszent Város Önkormányzata személyi állományában a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó foglalkoztatottak és közalkalmazottak vannak. Ezen kívül minden évben több alkalommal nyújt be pályázatot közfoglalkoztatás támogatására a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal illetékes foglalkoztatási osztályához sikeresen.

Az Önkormányzat hatáskörébe tartozik az Egészségház irányítása. Az Egészségház keretein belül 3 háziorvosi körzet működik, illetve további 1 házi gyermekorvos látja el a gyermekek egészségének fenntartásával kapcsolatos feladatokat. Finanszírozás e feladatkörben nem történik az önkormányzaton keresztül, hiszen háziorvosaink közvetlenül kötöttek szerződést a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel.

Az Egészségházban a háziorvosi körzetek rendelési idejét követően ügyeleti ellátás történik, mely feladatot testületi döntést követően a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás látta el 2020. évben is. A háziorvosi és a háziorvosi ügyeleti ellátásra igényelhető támogatást mindkét esetben közvetlenül a vállalkozók igénylik, az Önkormányzat az ügyeleti feladatok ellátásához nyújt kiegészítést a költségek és a kapott támogatás különbözetének összegében.

További feladat az anya- és gyermekvédelem keretében a védőnői szolgálat. A mintavételi feladat ellátása keretén belül „kislabor” vizsgálatot végez az Egészségház laborasszisztense, „nagylabor” vizsgálatra a levett vért a szomszédos városba küldik kiértékelésre. Fizikoterápiás kezelések mellett gyógytornával és gyógymasszázzsal kiegészített terápiás kezelést látnak el.

Mint az látható volt az 1. táblázatból, a védőnői szolgálat kötelezően ellátandó feladat, viszont a fizikoterápiás és az egészségügyi labor szolgáltatás önként vállalt feladat. A két előbbi feladat ellátását a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő támogatja, a laborszolgáltatást azonban nem. A koronavírus miatti eszközhiányra való tekintettel pedig a kiegészítő eszközök (tesztcsíkok, vérvételi csövek) beszerzése is az Önkormányzatra hárul.

A Koronavírus járvány miatt az egészségügyi szolgáltatóknál, így Önkormányzatunknál is szigorú járványügyi intézkedések kerültek bevezetésre. Fokozott figyelmet fordítottunk az Egészségház épületének rendszeres fertőtlenítésére. Az Egészségház területére csak telefonon előre egyeztetett időpontban jelenhettek meg a lakosok háziorvosi, házi gyermekorvosi, védőnői tanácsadás vagy laborvizsgálat céljából. A fizioterápiás ellátás a járvány miatt 2020. április 15. napjától 2020. szeptember 7. napjáig szünetelt.

Az önkormányzat irányítása alá tartozik ezen kívül a tanyagondnoki szolgálat működtetése és a szociális étkeztetési feladatok is. A Koronavírus járvány megjelenésével 2020. március 16.-tól 2020. május 25. napjáig a szociális étkeztetést csak kiszállítással lehetett igénybe venni. Az Önkormányzat 3 gépjárművel tudta időben lakcímre szállítani a napi 145-160 adag ételt. Az étkeztetésben résztvevő segítők, gépjárművezetők a járványügyi intézkedések szigorú betartása mellet végezték és végzik most is munkájukat. A tanyagondnok feladatai is megsokszorozódtak a járvány megjelenésével. A tanyagondnoki feladatok mellett a szociális étkeztetés kiszállításában is aktív segítséget nyújtott.

Az önkormányzat 3 éves pénzforgalmi adatait a következő táblázat mutatja be:

1. táblázat

Mindszent Város Önkormányzata pénzforgalmi adatai 2018-2020. években (Ft-ban)

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési adatokból

2019. évben a magas bérköltségek oka a nagyobb létszámú közfoglalkoztatásnak köszönhető, 2020. évben ez visszaesett 2,54%-kal. A járulékcsökkenés 13,67%-os csökkenésének oka a bércsökkenés és a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenése.

2019. évben jelentősen nőtt a dologi kiadások összege 2018. évhez képest (29,03%-kal), viszont ebből nagy rész a pályázatokhoz kapcsolódik. A 2020. évi támogatáscsökkenés és adóelvonás következtében a bevezetett megszorítások elérték céljukat, hiszen összességében a működési kiadások – a felhalmozási kiadásokat korábbi évek eredményei – kb. 20%-kal csökkentek.

1. Mindszenti Polgármesteri Hivatal

A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat feladata sok esetben elkülönül egymástól, de sok esetben mégis vannak olyan feladatok, amelyek érintik mindkét intézményt. A Hivatal egyedül az önállóan működő és gazdálkodó szerv, hiszen a hivatal rendelkezik Gazdasági Szervezettel. Így a hivatal látja el valamennyi önállóan működő intézmény gazdasági feladatait, továbbá a képviselő-testület döntéseinek előkészítő és végrehajtói feladatát is végzi.

Mint az korábban már említésre került, 2017. január 1-jétől a hivatal látja el az intézményi gyermek-, intézményen kívüli szünidei- és vendég étkeztetési feladatokat (a szociális étkeztetés az önkormányzatnál maradt). A hivatal alatt működő konyhában állítják elő az önkormányzat alá tartozó szociális ebédet, így a felmerült költségek átkönyvelésére nincs lehetőség, csak átszámlázásra. Ebben az esetben azonban a bér- és járulék összegére is ÁFÁ-t kell kiszámlázni. Ez azt eredményezi, hogy az önkormányzat ÁFA-befizetővé válik, a hivatal pedig ÁFA-visszaigénylővé, konszolidáltan azonban ez nem jelent többlet-befizetést vagy többlet-visszaigénylést.

A Koronavírus járvány miatt a Kormány által meghozott védelmi intézkedések részeként az iskolai jelenléti oktatás 2020. március 16. napjától 2020. május 25-ig szünetelt. Az iskolákat ellátó főzőkonyha, illetve tálaló konya bezárt. A főzési feladatokat az óvoda főzőkonyhája vette át. Az iskola konyha dolgozói ebben az időszakban szabadságaikat töltötték, az óvoda főzőkonyhán dolgoztak, illetve a konyhák éves nagytakarítási munkáit végezték el. A lefőzött óvodai és iskolai adagszámok is drasztikusan lecsökkentek. A digitális oktatás idején házhozszállítással biztosítottunk ebédet az ingyenesen étkező gyermekek számára. Átlagosan 40 gyermek szülei igényelték az ellátást.

A nyári időszakban szünidei, a szociális, az óvodai étkeztetésen felül táborok étkezését biztosítottuk. Szeptembertől a 2020/2021 tanév, nevelési év kezdetével a konyhák a szigorú járványügyi szabályok betartása mellett kezdték meg működésüket. A HACCP előírásain felül a veszélyhelyzet alatt az élelmiszer előállításra vonatkozó szakmai előírásokat, higiéniai szabályokat a mai napig betartjuk, azok betartását rendszeresen ellenőrizzük.

A hivatal látja el a választással, népszavazással kapcsolatos teendőket is. 2020. évben nem volt ezzel kapcsolatos feladat.

Az önkormányzati hivatal működtetésére, adóügyi-, szociális tevékenységére, a hivatal épületével és egyéb kötelezettségeivel kapcsolatos feladatok ellátására köztisztviselői állományra van szükség, ezen kívül a konyhai feladatokat közalkalmazotti státuszban látják el a munkavállalók. A hivatal nem alkalmazhat közfoglalkoztatottakat, ezért nincs pályázat sem benyújtva a költségvetési szerv által.

A hivatali munkát szintén érintette a veszélyhelyzet. Előtérbe volt helyezve az online és a telefonos ügyintézés a minél kevesebb személyi kontaktus érdekében, ezért az ügyfelek csak előre egyeztett időpontban jelenhettek meg a Hivatal épületében. Különös figyelemmel voltunk a rendszeres fertőtlenítésre, a szájmaszk használatára, illetve a távolság betartására. Amennyire csak lehetett, a foglalkoztatottak „ügyeleti rendben” végezték a munkájukat, minden irodában 1-1 fő tartózkodott, a többiek home office-ban végezték napi munkájukat.

A hivatal egyedi pénzforgalmi mérlegének kiadási-bevételi értékeit a következő táblázat mutatja be.

1. táblázat

A Mindszenti Polgármesteri Hivatal pénzforgalmi adatai 2018-2020. években (Ft-ban)

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési adatokból

A személyi jellegű kiadások 6,72%-kal növekedtek az előző évhez képest, a járulékok viszont csökkentek. A dologi kiadásokban jelentős csökkenés realizálódott a megszorító intézkedéseknek köszönhetően. Mintegy 20,1%-ot tudtunk megtakarítani 2018-2019. adatához viszonyítva és további 13,89%-ot 2019-2020. évi adatok alapján. Beruházások, felújítások közel 80%-kal csökkentek, ami a konyhához kazánbeszerzéshez kapcsolódott.

A bevételek közül a feladatalapú támogatás, illetve a rendkívüli települési támogatás átstrukturálódott, mivel a támogatást az önkormányzat kapja, a feladatok – így a kiadások is – pedig mindkét szervnél jelentkeznek. Így az ezen bevételekből a Hivatalra jutó részt a 2020. évi adatoknál az önkormányzat kiegészítő támogatása soron, mint intézményfinanszírozás mutattuk ki. Saját bevételek a vizsgált években folyamatosan csökkennek, ezek összege mindig külső tényezőktől függ, hogy az adott szolgáltatást (legnagyobb arányban étkezést) hányan veszik igénybe. Sajnos az előző évi veszélyhelyzet miatti bezárások miatt az adagszámok csökkenésének következményeként a bevétel is jelentősen csökkent.

1. Károly Óvoda

A Károly Óvoda gazdálkodását meghatározó normatív támogatást két jogcímen igényelhet az önkormányzat a központi költségvetésből:

1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása.

A központi költségvetés a nevelő-oktató munkához szükséges normatív támogatást a mutató- és egyéb számok alapján (csoport átlaglétszám, foglalkozási időkeret, gyermekekkel töltendő kötött időkeret) meghatározott pedagógus és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámához, illetve az óvoda szakmai és üzemeltetési kiadásához nyújtott támogatásként juttatta az önkormányzatnak, aki intézményfinanszírozás formájában utalja tovább a Károly Óvodának.

1. Óvodaműködtetési támogatás jogcímen.

A 2020. költségvetési évben továbbra is a fenntarthatóság, pénzügyi szinten tartás volt a gazdálkodás alapja, a dologi előirányzat felhasználása kifejezetten a működést és karbantartást célozta az előző évekhez hasonlóan.

A Szabadság tér 4. szám alatti épület felújítására 30 millió Ft összeg elnyerésére a költségvetési törvény szerint pályázatot nyújtott be önkormányzatunk, azonban ez esetben sem részesültünk támogatásban, a pályázatot elutasították.

A Koronavírus (COVID-19) járvány magyarországi megjelenésével egyidőben 2020. március 16.-tól a köznevelési intézményekben a fenntartó hatáskörébe helyezték a rendkívüli szünet elrendelésének lehetőségét, a bölcsődék és az óvodák esetében az ügyelet egyidejű megszervezésével.

Mindszent Város Polgármestere a Károly Óvodában (6630 Mindszent, Szabadság tér 4.) és tagintézményében (Móricz Zs. u. 1/b.) 5 fős csoportokban engedélyezte az ügyelet tartását a munkahellyel rendelkező családok gyermekeinek, az érvényes egészségvédelmi szabályok betartásával. Az ügyeletben részesülő gyermekek létszámáról, az egyes feladat-ellátási helyek tekintetében naponta kellett adatot rögzítenie az intézménynek a KIR e célból megnyitott felületén.

2020. március 16. és 2020. május 25. között a teljes intézményi nyitásig- a Székhelyen átlagban 8-12 gyermek, a Móricz tagintézményben átlagban 3-5 gyermek vett részt az ügyeletben.

Az óvodapedagógusok, dajkák, pedagógiai asszisztensek felváltva ügyeltek, home office-ban dolgoztak, illetve szabadságukat töltötték, az intézményvezető által elrendelt munkarend szerint. Március 16.-tól kezdődően az épületek fertőtlenítése-központi fertőtlenítőszer beszerzéssel folyamatosan zajlik a mai napig.

Az óvodapszichológus ebben az időszakban home office-ban dolgozott, illetve szabadságát töltötte.

Az óvodai dajkák – home office-ban – kisvárosunk lakosainak több száz maszkot készítettek, segítve ezzel a települési egészségvédelmet.

A 2020. május 25.-i teljes intézményi nyitást követően továbbra is jelentési kötelezettségünk volt az ügyeleti létszámot illetően június 15.-ig.

A nyári időszakban EMMI rendelet alapján – a négy hét helyett – 2 hétre zárhattuk be az óvodai telephelyeket, karbantartás, nyári takarítás miatt; a megszokott rendben, a Székhely és a Tagintézmény felváltva volt zárva, biztosítva ezzel egész nyáron a gyermekek óvodai elhelyezését.

2020.09.01.-től a 2020/2021. nevelési évet teljes nyitva tartással megkezdte az óvoda, helyi intézkedési tervet vezetett be a vírussal szembeni védekezés protokolljaként, ami a mai napig hatályban van, a veszélyhelyzet fennállásáig.

2020. október 1. és 2020. december 31. között a Székhelyen 2, a József A. Utcai telephelyen 2, a tagintézményben 1 csoport (dolgozók, gyermekek) számára rendelt el az Oktatási Hivatal rendkívüli szünetet, COVID megbetegedés miatt.

1. Óvodai gyermeklétszám alakulása (2020. január 1.– 2020. december 31. között)

A 2020. költségvetési év 2 nevelési évet foglal magába:

1. 2019/2020. nevelési év – 2019. év első 8 hónap (január 01. – augusztus 31.-ig)

2. 2020/2021. nevelési év – 2020. év utolsó 4 hónap (szeptember 01. – december 31.-ig).

Ennek megfelelően a korcsoportok (gyermekcsoportok) létszáma is változott, a tankötelezettségüket megkezdőkkel történő létszám csökkenésével, illetve az új beiratkozói létszám növekedésével.

1. táblázat

2020. évi gyermeklétszám-adatok

Forrás: Károly Óvoda adatai

A táblázat adatai szerint a férőhelyek számában nem történt változás az elmúlt 3 évben, teljes kihasználtság esetén 245 gyermek lehetne a tényleges létszám. A gyermekek létszámának tényleges adata 96,94%-pontnak megfelelő mértékű volt 2019. év adatához viszonyítva. A 2020. évre vonatkozó teljesítés a 2019. évhez viszonyítva 6 fővel csökkent, így 190 fő volt a teljes létszám.

A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma megegyezik az előző, 2019.-es évivel. Az SNI-s gyermekek aránya az összes létszámhoz képest 4,21%. A 8 fő SNI gyermekek után járó normatívát nem igényelhetjük meg, mivel az utazó gyógypedagógusokat a Kozmutza Flóra EGYMI (Hódmezővásárhely) biztosítja intézményünk számára, így a szakmai fejlesztő feladatot ők látják el. A fejlesztő órákon kívüli időben azonban saját óvónőink látják el a gyermekek gondozását, ami sokkal megterhelőbb számukra, hiszen ők kiemelt figyelmet igényelnek, ennek ellenére sajnos ez többlet-támogatással nincs kompenzálva.

A férőhely kihasználtság 2020. évi teljesülése (2019. évhez viszonyítva) csekély mértékben, de csökkenést mutat.

A 2020. évi teljesülést tekintve összességében tehát elmondható, hogy minimális mértékben csökkent ugyan a gyermeklétszám, viszont az elmúlt 3 év átlagában kijelenthetjük, hogy az óvodai gyermeklétszám alakulása stagnálást mutat, így a férőhelyhez viszonyított teljesülés is.

1. Dolgozói létszám alakulása a 2020. költségvetési évben

Az óvodában az engedélyezett (indítható) csoportok számát ún. feladat-ellátási helyenként kellett meghatározni 2020. évben is (az előző évekhez hasonlóan). Az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően a Székhelyen 4, a Telephelyen (József. A. utcán) 2, a Tagintézményben (Móricz Zs. utcán) 3, összesen 9 óvodai csoport működött 2020. évben.

1. táblázat

2020. évi óvoda-pedagógusok létszáma

Forrás: Károly Óvoda adatai

2020. évben az 1 fő óvodapszichológusi álláshely továbbra is biztosított volt intézményünkben, mint pedagógus munkakör. A pszichológus bérköltségére normatív támogatást nem kapunk, a központi támogatás igénylésekor nem számítható a pedagógus létszámba, így a pszichológus teljes bérköltségét az intézményünk gazdálkodja ki.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. számú melléklete szerint a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma az óvodában a következő:

1. táblázat

2020. évi óvodapedagógusok munkáját közvetlenül segítők létszáma

Forrás: Károly Óvoda adatai

Az intézmény közfoglalkoztatási programjában részt vevő létszámadatok, illetve a tényleges statisztikai állományi létszám bemutatása a 2.M. és a 8. mellékletekben található.

1. 2020. évi pénzforgalmi adatok

A Károly Óvoda egyedi pénzforgalmának előző 3 évre vonatkozó kiadási-bevételi értékeit a következő táblázat mutatja be. Az intézmény egyedi mérlegének főbb értékei a következő:

1. táblázat

Károly Óvoda pénzforgalmi adatai 2018-2020. években (Ft-ban)

Forrás: Saját gyűjtés saját könyvelési adatok alapján

A III.1.1.1. pontban bemutatott elemzés együttesen tartalmazza az adott feladattal, jelen esetben a köznevelési feladattal szemben keletkezett bevételeket és kiadásokat önkormányzati szinten. Vagyis ott Mindszent Város Önkormányzatánál és a Károly Óvodánál együttesen jelentkező bevételek-kiadások vannak értékelve. Itt kizárólag a Károly Óvodánál keletkezett kiadásokat-bevételeket vesszük figyelembe.

Az együttes értékelés során a költségvetési támogatásokból már látható volt, hogy a központi támogatások az óvodai nevelés és ellátás szakmai és működtetési feladataira történt magasabb összegben, ez látható a kiadási oldalon is, hiszen a bérek folyamatosan növekedtek az elmúlt évek során. A bérnövekedés nem igazodik a garantált bérminimum-növekedéshez, melyből látható, hogy a köznevelési feladat esetén az átlagbér eltér a garantált bérminimum összegétől, hiszen a munkavállalók több mint fele diplomás. Az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó minimálisan, de csökkent, köszönhetően a csökkenő adómértéknek. A dologi kiadások 2020. évben a megszorítások ellenére növekedtek 71,66%-kal, melynek oka, hogy a karbantartási feladatokat a korábbi években a 100%-os önkormányzati cég látta el, így az ezzel kapcsolatos kiadások az Önkormányzat K5 rovatán jelentkeztek. A tavalyi évben pedig – a normatíva elszámolása miatt – közvetlenül ez kiszámlázásra került az intézménynek. A beruházások, 2020-ban is elmaradtak, összege minimális.

A feladatalapú támogatás 13,08%-kal növekedett ugyan, de ennek összege, kiegészítve a saját bevételekkel és a pályázati támogatásokkal – melyek minimális mértékkel emelkedtek –nem elegendőek az óvodai feladatok finanszírozására, így azt az önkormányzatnak saját bevételből kell minden évben pótolnia. Ennek pontos, konszolidált összegének bemutatása a IV.1.4. pontban megtörtént, itt csak – ahogy fentebb említésre került – kizárólag az intézménynek juttatott összeg szerepel és nem veszi figyelembe azon kiadást, amely az Önkormányzatnál jelentkezett.

1. Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár

A Mindszent Város Önkormányzata 14 évvel ezelőtt (2007-ben) hozta létre az intézményt, mely a kisváros közművelődésének szervezett kereteit biztosítja. Az összevonás eredményeképpen egy komplex kulturális létesítményben dolgozhatnak az intézmény munkatársai, melyben teljesen összeforrt már a művelődési házi, a könyvtári, az informatikai, illetve a helytörténethez kapcsolódó feladatok sora.

Az intézmény tevékenységein keresztül széles rétegeknek kínál általában hasznos szabadidős elfoglaltságot.

A mindszenti civil szervezetek, az oktatási és nevelési intézmények aktivitása és partneri kapcsolata az egyik legfontosabb együttműködés a kulturális élet tekintetében. Az önkéntes tevékenység a társadalmi szolidaritás egyik legnemesebb megnyilvánulási formája, amely szorosan egybeolvadt az aktív civil társadalom eszméjével. Az intézményben működő Önkéntes Pont koordinálja a települési önkéntes feladatok jelentős részét Mindszent határain innen és túl.

Elegendő anyagi forrás nélkül az intézmény működtetése nem egyszerű, éppen ezért fontos minden pályázati lehetőséget, támogatási formát megragadni.

A 30. táblázat az intézménynél alkalmazott létszám megoszlását, összetételét mutatja be. Részletes, statisztikai állományi létszámot és a közfoglalkoztatást is bemutató adatokat a 2.M. és 8. számú melléklet tartalmaz.

Az alábbi táblázatban a munkaköröket vizsgálva egyik munkakör sem kapcsolódik pénzügyi területhez. Célszerű lenne plusz feladatként egy intézményi titkár álláshely kialakítása, aki el tudná látni a munkaügyi és pénzügyi feladatokat. Figyelni kell a számviteli és Áfa törvényre, hogy mely időpontban változik az adómentes tevékenység adókötelessé, hogyan kell kiállítani egy számlát, milyen nyilvántartási, elszámolási és egyéb kötelezettség van. Mindez nem várható el teljeskörűen az intézményi munkatársaktól, hiszen ilyen irányú végzettséggel senki nem rendelkezik. Ha nincs lehetőség új munkakör kialakítására, akkor célszerű lenne a jelenlegi munkatársak közül ilyen irányú szakképzés támogatása, hiszen mindaddig amíg nincs ilyen végzettségű munkavállaló az intézmény vezetője felel a gazdálkodásért is.

1. táblázat

A Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár intézményegységeinek
létszámadata

Forrás: Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár adatai

1. Könyvtári, közművelődési adatok

1. táblázat

Könyvtár 2018-2020. évi adatai

Forrás: Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár adatai

A táblázat alapján elmondható, hogy jelentős változás nem történt 2018-2019. években. A vírushelyzet azonban felborította ezen a területen is az életet. Mindazonáltal a dokumentumok száma bizonyos kategóriákban jelentősen megemelkedett, bizonyos területeken pedig csökkent. Nehezítő tényező volt a vírus jelenléte a látogatottság szempontjából, az intézmény zárva tartása viszont lehetővé tette a teljes könyvtári leltár elkészítését tavasszal, ősztől pedig a könyvállomány feldolgozását kezdték meg a munkatársak, s mindeközben az elhasznált, tönkrement dokumentumok, könyvek, dvd-k leselejtezését is elvégezték.

1. táblázat

Tevékenység, csoportok száma, alkalmak

Forrás: Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár adatai

A tevékenységek vizsgálatánál is elmondható, hogy az egyes elemek esetében kiemelkedő változás történt, természetesen a pandémia miatt. Hiszen csak néhány hónapig tarthattunk nyitva, így a személyes jelenléttel megvalósuló tevékenységek száma sokkal kevesebb lett. Viszont új kategória, számukra is innováció, az online megjelenések száma, az online térbe látogatók száma, az online képzések száma.

Az összesített adatok 2019. évben bekövetkezett pozitív változása után 2020. évben szinte minden beltéri tevékenység száma drasztikusan lecsökkent. A külső helyszínen megtartott tevékenység számában viszont nem történt változás vagy még növekedni is tudott.

A Helytörténeti Gyűjtemény, mint közérdekű muzeális gyűjtemény állománya 3758 db, (ebből Samu Katalin szobrásznak 72 db műalkotása van), mely a mindszenti nagy adományozó kedvnek köszönhető. 2020-ban a 12 múzeumi-múzeumkerti rendezvényt 396 fő látogatta, a gyűjteménynek 576 látogatója volt.

A Hét Halász Háza Vendégházban leginkább a táborok zajlottak, ami azért így is elérte a 950 főt, valamint családi rendezvényeknek, és osztályoknak is ideális helyszín volt.

1. 2020. évi pénzforgalmi adatok

Az intézmény egyedi pénzforgalmának főbb kiadási értékeit a következő táblázat mutatja be:

1. táblázat

Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár pénzforgalmi adatai
2018-2020. években (Ft)

Forrás: Saját gyűjtés könyvelési adatokból

Személyi kiadások tekintetében a növekedés meghaladta a minimálbér-növekedés mértékét (4%), ami a nagyobb közfoglalkoztatásnak és egy munkatárs nyugdíjazásának – és ha hozzá kapcsolódó személyi jellegű kifizetésnek – köszönhető. A bérek tendenciáját követi a járulékok tendenciája is, de kisebb mértékben. Dologi kiadások tekintetében nem volt jelentősebb kiadás, éves összege kb. 30%-ot esett vissza. Egyéb működési kiadások az Erzsébet-táborokkal kapcsolatban merültek fel, ennek forrását a táborban résztvevő gyermekek önrész formájában biztosították, illetve az elnyert pályázati forrás lehetővé tette, hogy hiány nélkül zárhatott a táboroztatási feladat. Beruházások minimális értékben történtek, a legszükségesebb kis értékű tárgyi eszközök formájában. Sajnos a több éve tervezett felújítás forráshiány miatt nem valósult meg.

A saját bevételek is csökkentek több, mint 30%-kal 2020. évben, ami szintén a pandémia miatti látogatás-kiesés miatti szolgáltatás-kiesésnek köszönhető, hiszen e bevétel nagysága mindig függ a külső partnerektől, hogy mennyien veszik igénybe a szolgáltatásokat, mennyien bérlik a helyiségeket. A kapott feladatalapú támogatás folyamatosan növekedett az elmúlt években, a növekedés annak köszönhető, hogy kulturális illetménypótlék, illetve minimálbér-támogatás formájában további támogatást nyújt az állam, illetve az érdekeltségi célú támogatások összege is itt kerül kimutatásra. Az intézmények szerinti elkülönítés miatt a támogatást az önkormányzat kiegészítő során mutatjuk ki intézményfinanszírozás jogcímén, hiszen a támogatást közvetlenül az Önkormányzat kapja. Ennek összege látható a IV.1.6. pontban, ahol a két költségvetési szerv e feladatra jellemző összegei együttesen szerepelnek.

A muzeális feladatok esetében megemlítendő, hogy nem kapunk utána feladatalapú támogatást vagy bármilyen más támogatást. Csak azon önkormányzatok igényelhetnek e jogcímen támogatást, amelyek 2012. december 31-én a megyei múzeumi szervezetek tagintézményeként működtek és 2013. január 1-jén kerültek az önkormányzatokhoz. Hegytörténeti Gyűjteményünk pedig korábban is önkormányzati fenntartású volt. Így sajnos a feladatot el kell látni, a gyűjteményt gondozni kell, bevétel hiányában pedig az önkormányzatnak kell ezt fedeznie saját bevételéből.