Az Áht. 24. § (3) bekezdése értelmében a költségvetési rendelet-tervezetet február 15-éig kell benyújtani a Képviselő-testület elé és a 25. § (1) bekezdés értelmében, március 15-ig kell elfogadni azt.

A Képviselő-testület elé határidőben beterjesztett, az önkormányzat 2023. évi költségvetésének tervezetéről a február 15-ei ülésen nem született döntés, ezért az, jelen alkalommal, átdolgozott formában, ismételten előterjesztésre kerül.

Amint azt látni fogják a Tisztelt Képviselők, a korábbi években megszokottól eltérő formában és tartalommal készült el a rendelet tervezete. Megítélésem szerint ez az új forma lényegesen áttekinthetőbb, könnyebben értelmezhető, ugyanakkor tartalmazza mindazokat a kötelező elemeket, melyet az államháztartási törvény megkövetel:

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és

ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

ba) kiemelt előirányzatok,

bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, finanszírozási bevételi előirányzatokat,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

i) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

Ezt meghaladóan mellékletként csatolásra kerül:

Költségvetésünk bevételi és kiadási fő előirányzatait a rendelet 2. §-a tartalmazza, mely az 1. sz. mellékletben mérleg szerűen mutatja be az önkormányzat és intézményei konszolidált működési és felhalmozási célú költségvetési bevételeit és kiadásai, valamint a finanszírozási célú bevételeit és kiadásait.

Működési jellegű kiadásaink, személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások, segélyek, HTKT részére átadott pénzeszköz, 1.434.225.023,-Ft-ban kerültek megállapításra, mely 518.690.008,-Ft-tal haladja meg működési célú bevételeinket, melynek tartalma állami normatíva, adó, közcélúak után kapott támogatás, intézményi bevételek, bérleti és egyéb díjak.

Felhalmozási kiadásaink, beruházásaink 1.163.340.290,-Ft összegben kerültek tervezésre, mely a 2023. évi felhalmozási célú bevételeinket 1.069.140779,-Ft összegben haladja meg.

A működési és felhalmozási kiadástöbbletek fedezete 1.587.830.786,-Ft finanszírozási többletként áll rendelkezésre. Csak az előző évi maradványunk 1.486.767.042,-Ft, amely elsősorban a már rendelkezésre álló pályázati forrásokból tevődik össze. A 2023-as költségvetési évben nyílik meg az a hitel lehetőség is, melynek felvételéről a korábbi évben döntött a Képviselő-testület, ez és a korábban szerződött, de még fel nem vett hitelek összege 134.639.278,-Ft. Az idei évben is rendelkezésre fog állni az 50 millió Ft összegű, likviditást segítő hitelkeret, melyet azonban az év végéig vissza is kell fizetni. Likviditásunkat segíti, hogy idén mindössze 10.700 ezer Ft összegű hitel visszafizetési kötelezettségünk van, mert az újonnan felvett hitelek törlesztésére ez évben moratóriumunk van.

Önkormányzatunk bevételét és kiadásait forrásonként a 2. sz. melléklet tartalmazza. Bevételként bemutatásra kerülnek az Önkormányzatot megillető állami támogatások, melyek aztán részben átadásra kerülnek majd az egyes intézmények részére fenntartói támogatásként. Működési bevételek között került megtervezésre a bérleti és haszonbérleti díjakból származó bevétel, illetve az áfa visszatérülés is. Működési kiadásként az önkormányzat alkalmazásában álló munkavállalók (védőnők, közcélú foglalkoztatottak) munkabére és járulékai, dologi kiadások a 4. sz. mellékletben részletezettek szerint, a segélyek, az átadott pénzeszközök (HTKT), valamint a tartalék összege.

Beruházásaink teljes egészében az önkormányzatnál kerültek megtervezésre, 1.163.340.290,-Ft összegben.

A működési és a felhalmozási kiadások fedezetét is a működési és felhalmozási bevételek, illetve a finanszírozási bevétel többlet jelenti.

Önkormányzatunkat megillető állami támogatás összegét jogcímenkénti bontásban a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. Az idei évben a megigényelt állami támogatáson felül pótlólagos támogatást is kapott önkormányzatunk a közvilágítás, a gyermekétkeztetés illetve az óvodai nevelés plusz költségeinek fedezetére, illetve a közművelődésben dolgozók bérkiegészítéséhez. Ezek a pluszforrások éves szinten 100 millió Ft-os nagyságrendben érkeznek, a nettó finanszírozás keretében.

Az önkormányzat dologi kiadásait feladatonkénti bontásban a 4. sz. melléklet tartalmazza. A tervezett dologi kiadásokat megbontottuk kötelező és nem kötelező feladatokhoz kapcsolódó költségekre. Kötelező feladatellátással kapcsolatban 450.400.000,-Ft , míg nem kötelező feladatokra 36.260.446,-Ft kiadást terveztünk. Az időskorúak bentlakásos ellátásával kapcsolatosan 150.000,-Ft mindössze a tervezett költség, mely számlás kifizetést feltételez. Az intézmény fenntartásával kapcsolatos költségek nem dologi kiadásként, hanem átadott pénzeszközként szerepelnek, melynek összege a 2. sz. mellékletben, 50 millió Ft-ban került tervezésre.

Az önkormányzat beruházási kiadásait célonkénti részletezettséggel és a források megjelölésével az 5. sz. melléklet tartalmazza. Mint látható, önerős beruházásra nem terveztünk kiadást, kizárólag a már elnyert pályázatokat szeretnénk megvalósítani, illetve a korábbi években elnyert pályázatokat pénzügyileg is lezárni.

Ingatlan felújítások a 6. sz. mellékletben kerülnek a későbbiek során meghatározásra. Jelenleg egyetlen ingatlan felújításával sem terveztünk. Az önkormányzat ingatlanai közül több is felújításra szorulna. Az év folyamán lehetőség lesz arra, hogy fontossági sorrendet állítsunk fel, és ütemezzük a felújítást annak megfelelően. Erre fedezetet nyújthat általános tartalékunk egy része.

Az önkormányzat általános és céltartalékát a 7. sz. melléklet tartalmazza. Céltartalék jelenleg nem kerül meghatározásra, általános tartalékon 150 millió Ft-ot szeretnénk elhelyezni. Ez egyrészt fedezetet nyújt a tervezett bevételek nem teljesülése esetére, illetve az év közben felmerülő és előre nem tervezett kiadásokra.

Az intézményekre vonatkozó bevételi és kiadási előirányzatokat a 8. sz. melléklet tartalmazza. A bevételek és kiadások egyezősége valamennyi intézmény vonatkozásában fenn áll.

A Polgármesteri Hivatal működését 574.846.156 Ft biztosítja. Ennek legnagyobb hányada a fenntartói támogatásból ered, melynek egy része állami támogatás, másik része átadott 177.263.818,- Ft összegű önkormányzati saját forrás. Jelentős a Hivatal saját bevétele is, mely az általa ellátott szakfeladatok bevételéből tevődik össze. Kiadási oldalon a munkavállalók (köztisztviselők, konyhai dolgozók, fizikai munkavállalók) személyi juttatása és annak járulékai a legnagyobb tétel, illetve jelentős a dologi kiadások összege, elsősorban a városüzemeltetésre fordított költség.

A Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár 49.454.390,-Ft költségvetésből tud gazdálkodni. Működési bevételeik 3.299.500,-Ft összegben várhatóak, elsősorban ingatlan bérbeadásból. Működésüket a 27.205.490,-Ft fenntartói támogatás biztosítja, mely állami támogatás és önkormányzati saját forrás. Kiadásaik döntő részét a foglalkoztatottak személyi juttatása és annak járuléka teszi ki, dologi költségeik legnagyobb hányadát a közüzemi díjak jelentik.

A TOP Plusz pályázat keretében terveink szerint az idei évben pályázatot nyújtunk be a művelődési ház épületének energetikai felújítására.

Károly Óvoda bevételei és kiadásai 226.066.867,-Ft-ban kerültek megtervezésre. Bevételeik döntő hányadát az állami támogatás és az önkormányzattól kapott 52.347.531,- Ft saját forrás jelenti. Kiadásaik legnagyobb része itt is a személyi juttatás és annak járulékai. Dologi költségeik elsősorban az óvodaépületek működtetésével kapcsolatos közüzemi díjak.

TOP Plusz pályázati forrásból ez évben 200 millió Ft értékben újítjuk fel a Károly óvoda központi épületét.

Az intézmények működéséhez önkormányzatunk az állami támogatás felett 256.816.839,-Ft saját forrással járul hozzá.

Az Önkormányzat és intézményei költségvetési mérlegeinek kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatokra történő bontását a 9. sz. melléklet tartalmazza.

Az Önkormányzat önként vállalt (nem kötelező) feladatait a 4. sz. melléklet tételesen tartalmazza.

A Polgármesteri Hivatal önként vállalt feladata a tanyagondnoki szolgálat ellátása, ami 5.678.020,-Ft kiadást jelent, ugyanakkor 5.142.300,-Ft állami támogatást is kapunk a működtetéséhez, így összességében 500 ezer ft plusz kiadás terhel csak éves szinten.

A Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár önként vállat feladatként működtet szakköröket, ahol költségként a szakkörvezetők bére és annak járuléka merül fel, ez éves szinten mindössze 1.340.400,-Ft-ot jelent.

Károly óvoda önként vállalt feladatot nem lát el.

Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek 2023. évben engedélyezett létszámát, a közfoglalkoztatottak létszám-előirányzatát a 10. sz. melléklet tartalmazza.

Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségei és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV Tv szerint meghatározott saját bevételeit a 11. sz. melléklet tartalmazza. Itt kerül bemutatásra a felvett hitelállomány összege, a tőke és kamat fizetési kötelezettség éves ütemezése, illetve az adó és egyéb saját bevételek alakulása.

Az Európai Uniós forrásból megvalósuló projekteket a 12. sz. melléklet tartalmazza. Pályázatonként, tételesen bemutatásra kerülnek az egyes éveket terhelő fizetési kötelezettségek, illetve a megvalósításhoz a támogatás felett esetlegesen szükséges önerő mértéke is.

Az önkormányzat előirányzat felhasználási ütemtervét a 13. sz. melléklet tartalmazza.

A 14. sz. mellékletben kerülnek bemutatásra az önkormányzat többéves kihatással járó döntései

Az Önkormányzat közvetett támogatásai a 15. sz. mellékletben kerülnek bemutatásra. Önkormányzatunk jelenleg 83 érintett részére összesen 759.330,-Ft kedvezményt nyújt, 129 személyt teljesen mentesít az adófizetési kötelezettség alól 1.438.595,-Ft összegben. Telekadó mentességet 11459m² után nyújtunk 687.540,-Ft összegben.

Az önkormányzat értékesítésre és megterhelésre kijelölt ingatlanainak felsorolását a 16. sz. melléklet tartalmazza.

A költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait a 17. sz. melléklet tartalmazza. Becsült értékek.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. §-ára tekintettel, a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazása alapján, az önkormányzatoknak az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét a költségvetés elfogadásával egyidejűleg a Képviselő-testületnek meg kell határoznia. A határozati javaslat jelen előterjesztés melléklete.

A költségvetési rendelet megalkotása elengedhetetlen az önkormányzat és intézményeinek megbízható, átlátható és gazdasági stabilitást biztosító működéséhez. A költségvetési egyensúly megfelelő biztonságot nyújt a gazdálkodáshoz mind a Képviselő-testület, a kötelezettségvállalók, a pénzügyi ellenjegyzők, mind a külső partnerek, a szállítók, az intézményi ellátásban részesülők számára. Makrogazdasági szempontból is megfelelő biztonságot jelent a központi költségvetés részét képező helyi önkormányzat stabil költségvetése. Ez alapján elmondható, hogy az önkormányzat és intézményeinek képviselői, tisztségviselői, partnerei, ellátottjai és Magyarország Kormánya közvetlenül érintett a folyamatos, kiszámítható gazdálkodás alapját megteremtő költségvetés megalkotásában.

Az ezen körbe nem tartozók, de Mindszent közigazgatási területén élőkre közvetett hatása van a rendelet megalkotásának.

A rendeletben foglaltak a jelenlegi helyzethez viszonyított számottevő környezeti és egészségügyi következménnyel várhatóan nem járnak.

A rendelet megalkotásával kapcsolatosan merül fel adminisztrációs feladat – a megalkotás, előterjesztés és elfogadás tekintetében. Mindszent Város Önkormányzatának hivatala azonban rendelkezik e feladatok ellátásával megbízott köztisztviselői állománnyal. E rendelet megalkotása jelentős többlet terhet nem jelent, így inkább a rendelet meg nem alkotása jelentene többlet-terhet a rendeletben szabályozottak meg nem létével kapcsolatos bizonytalansággal. A rendelet előterjesztése, elfogadása és azt követő kötelezettség szintén nem tekinthető jelentős tehernek.

A költségvetési rendelet megalkotását az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (Áht.) 24. §-a határozza meg, nem választható opció formájában, hanem kötelező jelleggel. Ez alapján a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig nyújtja be a Képviselő-testületnek.

Szintén az Áht. szabályozza a 25. §-ban, hogy abban az esetben, ha a Képviselő-testület (jelen esetben a polgármester) legkésőbb március 15-ig nem fogadja el a költségvetési rendeletet, az átmeneti gazdálkodásról kell rendeletet alkotnia, melyben felhatalmazást ad a bevételek folytatólagos beszedésére és a kiadások teljesítésére. Átmeneti gazdálkodás hiányában pedig a polgármester jogosult a bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére, melyről beszámolási kötelezettsége keletkezik a Képviselő-testület felé.

Az átmeneti gazdálkodás szabályairól szóló rendelet ugyan megalkotásra került, de az Önkormányzat 2023. évi költségvetéséről szóló rendelet azonnali megalkotásának szükségességét az alábbi jogszabályok támasztják alá (fentebb már ismertetett Áht.-n kívül):

Magyarország Kormánya a 27/2021. (I. 29) Korm. rendelettel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzet jelenleg is érvényben van.

A fenti módosításokat figyelembe véve az egyes keretszámok ismertté váltak, a gazdálkodás pontos folytatásához szükségszerű, hogy ne általános vagy időarányos előirányzati számokkal dolgozzunk, hanem a rendelet mellékleteiben meghatározott tényleges előirányzati összegekkel.

A 2023. évi költségvetési rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek előre láthatólag rendelkezésre állnak, többlet erőforrásra várhatóan nem lesz szükség. Bár figyelemmel kell lenni a – már látható – Közgazdasági Iroda személyi állományában várhatóan beálló változásokra.