Idén júniusi rendes ülésünk előtt önálló képviselői indítvány érkezett hozzám, mely a nemzeti és városi ünnepségek koszorúzási rendjének önkormányzati rendeletben történő szabályozását javasolta. Akkor a T. Képviselő-testület úgy döntött, hogy azon az ülésen nem tárgyal erről, viszont kérte, hogy a vonatkozó rendelet-tervezet kerüljön be a szeptemberi rendes ülés elé.

Az önálló képviselői indítványban foglaltaknak eleget téve ezért a témában a jelen ülésre az alábbi előterjesztést teszem:

A hivatkozott önálló képviselői indítvány szerint a rendelet megalkotását elsősorban az indokolná, hogy az utóbbi időben az ünnepekre, emléknapokra való megemlékezések, ünnepségek szervezése, előkészítése hagyott némi kívánnivalót maga után, a lakosság, a képviselők nem tudták, kinek a feladata a szervezés, esetleges kérdéseikkel kihez fordulhatnak, illetve ebből adódóan egyeseknek nem volt egyértelmű, hogy pontosan mikor és hol kerül sor az ünnepségre, megemlékezésre, vagy hogy egyáltalán szervez-e valaki ilyet az adott alkalomra. Ezen túlmenően az indítványozó szerint mulasztásban van az Önkormányzat azzal, hogy nem alkotta meg ezen rendeletét, amit számos településen megtettek már (az utóbbi megjegyzés igaz, valóban vannak ilyen rendeletek, de mulasztás nem történt, mert helyi jogalkotásra való kötelező felhatalmazás e tárgykörben nincs).

A rendelet-tervezet az előzőeknek megfelelően lefekteti egyrészt az ünnepségek szervezésének, előkészítésének legfontosabb keretszabályait (tervezet 1. §), másrészt meghatározza az egyes ünnepségeken a koszorúzás általános rendjét (tervezet 2. §).

A tervezet elkészítésekor ugyanis abból indultunk ki, hogy ennél mélyebb, részletesebb szabályozás nem lenne célszerű, hiszen a részletekbe menő szabályozás magában rejtene egyfajta rugalmatlanságot, kizárhatná az adott helyzethez való igazodás lehetőségét (pl. az önálló képviselői indítvány szerint minden esetben már két héttel az ünnepség előtt ki kellene küldeni a meghívókat, javasolja továbbá meghatározni, hogy mennyi koszorútartó állvány álljon rendelkezésre, mit tartalmazzon a koszorúk szalagján a felirat, az intézmények és civil szervezetek koszorúzási sorrendje név szerint legyen meghatározva, stb.).

Fentieken túl a tervezet igyekszik figyelembe venni az eddig kialakult gyakorlatot is. Az Alaptörvény 3 nemzeti (állami) ünnepet nevesít: március 15-ét, mint az 1848-as forradalom és szabadságharcra való emlékezés ünnepét; augusztus 20-át, mint Szent István király és egyben az államalapítás ünnepét (e miatt ez nemzeti ünnep jellege mellett a hivatalos állami ünnep is); végül október 23-át, mint az 1956-os forradalom és szabadságharcra való emlékezés ünnepét. Ennek – és az említett, kialakult gyakorlatnak – megfelelően a tervezet e három alkalom esetén rendeli el kötelezően az ünnepség megszervezését (tervezet 1. § (4) bekezdés).

A nemzeti ünnepek mellett vannak jeles történelmi eseményekhez, személyiségekhez kapcsolódó emléknapok, melyekről ünnepség vagy megemlékezés szervezését lehetőségként szabályozza a tervezet (1. § (5) bekezdés). A megemlékezést az ünnepség egyszerűbb formájának aposztrofálja az anyag, itt arra gondoltunk, hogy ebben az esetben nem lenne pl. ünnepi műsor, nem lennének fellépők, a résztvevők csupán az emlékezés virágait helyeznék el az adott emlékműnél, emléktáblánál, vagy esetleg még „egyszerűbb” formában pl. a testületi ülés keretében, egyperces néma főhajtással emlékeznének meg a történelmi eseményről, személyiségről.

Magyarország legfontosabb, törvényben rögzített nemzeti emléknapjai a következők:

Ezeken felül még számos egyéb emléknap van, melyek közül néhányat az önálló indítvány is megemlít. Csak példálózva: január 12. a doni áldozatok emléknapja, január 28. Keller Lajos plébános halálának évfordulója, június 29. az Ősök Napja, október 10. dr. Bene Ferenc születésének évfordulója, június utolsó szombatja a magyar szabadság napja, november 25. a Gulag emléknap, azaz a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok emléknapja, továbbá a magyar kultúra napja, a magyar költészet napja, Semmelweis nap, stb., stb.