Tisztelt Képviselő-testület!

A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelet (Ör.) felülvizsgálatára általában sort kerítünk így év elején, vizsgálandó, hogy az előző év munkaerőpiaci, valamint a nyugdíjrendszert és a szociális ellátórendszert érintő változásai indokolják-e esetleg a helyi szabályozás bármilyen korrekcióját. E mellett konkrét módosítási igény is felmerült, ugyanis a 2026. évi nyertes közfoglalkoztatási Értékteremtő mintaprogram keretében létrehozni szándékozott tésztagyártó üzemben – a helyi szociális- és gyermekétkeztetés igényeinek kielégítésén felül – keletkezett késztermék felesleg szociálisan rászoruló személyek, családok részére történő kiosztásának feltételeit az Ör-ben szükséges szabályozni.

1. Jogosultsági jövedelemhatárok, ellátási összegek felülvizsgálata

Az Ör. hatályos rendelkezései értelmében az egyes települési támogatásokra (lakásfenntartási, gyógyszervásárlási, tüzelővásárlási, iskolakezdési, óvodáztatási, rendkívüli) egységesen azok jogosultak, akiknek háztartásában

nem haladja meg, míg a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat esetén a jövedelemhatárt 2025-ben 200.000,- Ft/fő egy főre jutó jövedelemben határoztuk meg. Az újszülött utalványok, a karácsonyi ajándékutalvány, valamint az egyéb természetben juttatás esetén pedig nincs jövedelemvizsgálat, a születés ténye, illetve az adott, hátrányos helyzetű szociális csoportba, vagy adott korcsoportba tartozás alapozza meg a jogosultságot.

Összehasonlításképpen néhány adat az állami szociális ellátás jövedelemhatár szabályozásából. A 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet értelmében az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2026-ban is 28.500,- Ft, a 63/2006. (III. 27.) kormányrendelet alapján pedig a szociális vetítési alap összege idén szintén változatlanul 28.500,- Ft. Sok szociális ellátás összegét, illetve az arra való jogosultságot ezekből számolják, a téma szempontjából ezért meghatározók.

Pl. a szociális törvény értelmében a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére időskorúak járadéka biztosítható. Erre akkor jogosult valaki, ha a saját és a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 85%-át(!), azaz a 24.225,- Ft-ot (!) nem haladja meg. Egyedülálló, 75 évesnél fiatalabb személy esetén ugyanez a jövedelemhatár a nyugdíjminimum 100%-a (azaz 28.500,- Ft), a 75 évesnél idősebb egyedülálló esetén a 135%-a (azaz 38.475,- Ft). Tehát, ha ennél alacsonyabb jövedelmük van, akkor jogosultak a járadékra, mégpedig a jövedelemhatárral megegyező összegben, azaz akinek van házastársa, élettársa, az 24.225,- Ft-ra, 75 évesnél fiatalabb egyedülálló 28.500,- Ft-ra, a 75 évesnél idősebb egyedülálló 38.475,- Ft-ra.

Vagy pl. vehetjük az aktív korúak ellátását, ennek alapesetét, amikor a házastársak, élettársak egyikének megszűnik a munkaviszonya, már kimerítette a 3 hónapig járó álláskeresési járadékot is. Az aktív korúak ellátása csak akkor jár neki, ha saját magának és a családjának a megélhetése más módon nem biztosított. A törvény szerint pedig a megélhetés akkor nem biztosított, ha a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 90%-át (!), azaz a 25.650,- Ft-ot. A fogyasztási egység fogalom leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a befolyó jövedelmet egy kéttagú család esetén nem 2-vel, hanem csak 1,9-cel kell osztani (azaz így magasabbra jön ki az összeg, mint ha egy főre jutó jövedelmet számolnánk).

(Persze ezek a példák kizárólag az összehasonlítás kedvéért szerepelnek itt.)

Nyilvánvalóan ezen összehasonlításnál is fontosabb azonban, hogy az Önkormányzat gazdasági helyzete hogyan alakul az év folyamán. Jelen testületi ülés meghatározó napirendi pontja a 2026. évi költségvetés tárgyalása. Elmondható, hogy idén sem nézünk könnyebb gazdasági év elé, mint tavaly, a minimális saját bevételek és a folyamatosan nehéz likviditási helyzet miatt igen feszített lesz az idei büdzsé is. Ebből következően megítélésem szerint – legalábbis az előre tervezhető tételek között - nem vállalhatók fel olyan plusz kiadások, melyekre nem látszik biztosíthatónak a fedezet. Azaz a magam részéről sem a jogosultsági jövedelemhatárok emelését, sem az egyes ellátások összegének emelését nem javaslom, ebből a szempontból a rendelet módosítását nem indítványozom.

2. Szociális étkeztetés

Ennél az ellátási formánál úgy gondolom, hasonló a helyzet, mint a települési támogatások esetében. Szociális jellegéhez képest a jogosultsági jövedelemhatár házastársak, élettársak esetén 156.750,- Ft/fő egy főre jutó jövedelem, míg egyedülálló személy esetén az jogosult rá, akinek a havi jövedelme nem haladja meg a 199.500,- Ft-ot. Azaz házaspárok, élettársak csak akkor nem jogosultak étkeztetésre, ha havonta 313.500,- Ft-nál több a befolyó jövedelmük, egyedülállók pedig lényegében 200 ezer forintos nyugdíj felett.

E mellett a térítési díjakat is igyekszünk az ellátottak szociális helyzetéhez igazítani, hiszen a 85.500,- Ft havi jövedelem alattiaknak térítésmentes az ebéd, a 85.500-128.500,- Ft közötti jövedelműeknek pedig a törvény által megengedett 30% helyett csak 15%-ig terheljük a jövedelmét, tehát Ők legfeljebb a havi jövedelmük 15%-át fizetik az ebédért, függetlenül attól, hogy az intézményi térítési díj alapján ez magasabb összeg lenne.

3. Értékteremtő programban keletkezett termékfelesleg kiosztása

A járási start mintaprogram keretén belül Önkormányzatunk az Értékteremtő programban sikeresen pályázott egy tésztakészítő üzem létrehozására, beindítására, mely elsősorban a helyi szociális- és gyermekétkeztetési feladatok ellátásához gyártana száraztésztát.

A program felhívása, illetve tervezési segédlete értelmében az étkeztetési feladatok ellátásához szükséges mennyiségen felül rendelkezésre álló termékfelesleg piacon értékesíthető, vagy szociálisan rászoruló helyi lakosok részére kiosztható. Amennyiben még ezt követően is maradna felesleg, úgy az az Önkormányzatnál is intézményeinél alkalmazásban álló közfoglalkoztatottak részére lenne juttatható.

Mindezek alapvető feltétele, hogy a kiosztás, juttatás szabályait az Ör-ben meg kell határozni.

A közfoglalkoztatásért felelős Belügyminisztérium tájékoztatása alapján az elvárás e szabályokkal szemben az, hogy a szociálisan rászoruló helyi lakosok körét, akiknek ez a bizonyos termékfelesleg kiosztható, a helyi szociális jelzőrendszer, alapvetően a családsegítő szolgálat segítségével kell meghatározni. Erre tekintettel a javaslatom az, hogy a rendeletünkbe 2024. végén új ellátási formaként bekerülő egyéb természetbeni juttatás szabályaihoz hasonlóan állapítanánk meg ezeket a rendelkezéseket, hiszen azok éppen az említett elvárásoknak megfelelők. Az Ör-ben ugyanis úgy határoztuk meg az egyéb természetbeni ellátásra jogosultak körét, hogy az ellátás „a szociális vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő, valamint tényleges gondoskodásban, ellátásban nem részesülő, de hátrányos helyzete (különösen: alacsony foglalkoztatottság, iskolai végzettség, jövedelem, vagy elégtelen lakáskörülmények) miatt egyébként a helyi szociális és gyermekvédelmi jelzőrendszer - védőnők, nevelési-oktatási intézmények, családsegítő szolgálat, tanyagondnok, stb. - látókörében lévő, továbbá egyéb méltányolható körülmények (különösen: három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládok, csonka családok) miatt hátrányos helyzetben lévő személyek, családok részére nyújtott támogatás.”

4. Fentieken túl a rendelet 4. § (4) bekezdésének újraszabályozása is megtörténik. Bizottsági javaslat alapján - a gyermekek érdekében - az iskolakezdési és az óvodáztatási támogatások esetén a jövőben nem vizsgálandó, hogy a szülőnek fennáll-e tartozása az Önkormányzat felé, ezt követően ezek a támogatások tartozás esetén is nyújthatók.