Az Országgyűlés még az elmúlt évben, a 2025. évi LXVII. törvénnyel módosította az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényt (Inytv.). A módosítás beiktatta az Inytv. új, 72/E §-át, melynek (1) bekezdése szerint „Ha az önkormányzat rendeletben lehetővé teszi, a tulajdonos – e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana (a továbbiakban: zártkerti ingatlan) művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzését.”

A módosítás beiktatta továbbá az Inytv. 91. §-ának új, (5) bekezdését, melynek értelmében „Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő testülete, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy rendeletben meghatározza a település azon részét, ahol a zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése kérelmezhető.

A módosító törvényhez fűzött indokolás úgy fogalmaz, hogy a módosítás célja, hogy elősegítse a zártkerti ingatlanok tényleges funkciójához igazodó szabályozási környezet kialakítását azáltal, hogy lehetővé teszi azok egyszerűsített módon történő kivonását a mezőgazdasági művelés alól. A jelenlegi szabályozás a zártkerti ingatlanokat ugyanis – függetlenül attól, hogy azok sok esetben ténylegesen már nem mezőgazdasági célú használatban vannak – szigorú forgalmi és használati korlátozások alá vonja, amely a tulajdonosok joggyakorlását elnehezíti. A módosítás ezért módot ad az önkormányzatok számára, hogy rendeletben tegyék lehetővé a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonását.

A jogszabály szövegét és az indokolást összevetve látható, hogy a cél egyrészt az ingatlan-nyilvántartás közhitelének és a termőföld-statisztika valóságtartalmának növelése (ami ténylegesen nincs művelve, azt ne tartsák nyilván úgy, mint meghatározott művelési ágú termőföldterületeket), másrészt a „szigorú forgalmi és használati korlátozások” alóli mentesítés. (Termőföld értékesítése esetén ugyanis az eladó és a vevő közötti szerződést a mezőgazdasági igazgatási szervnek jóvá kell hagynia, utána a szerződést meghatározott időre ki kell függeszteni az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetőtábláján és az erre létrehozott elektronikus felületen, végül előfordulhat, hogy azt nem az eredeti vevővel, hanem a földtörvény szerinti tulajdonszerzési rangsorban előrébb álló harmadik személlyel kell megkötni. A használati korlátozások közül pedig megemlíthető a művelési, termelési kötelezettség, ami adott esetben földvédelmi bírsággal kényszeríthető ki, vagy a más célú hasznosítás, pl. építmény létesítésének – művelési ágtól függő – szigorú vagy enyhébb tilalma.)

Előzőek alapján az önkormányzatnak tehát az Inytv. 91. § (5) bekezdése alapján arra van felhatalmazása, hogy:

- rendeletben állapítsa meg,

- azt a területet, ahol a zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése kérelmezhető.

1. Ha nem alkotja meg a rendeletet a Képviselő-testület, akkor ettől függetlenül, az eddigi szabályok szerint továbbra is kérelmezhető a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonása, csak a teljes (és nem az egyszerűsített) eljárás lefolytatásával, a felmerülő költségek megfizetésével, és annak kockázatával, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv pl. a termőföld minősége miatt megtagadja azt.

2. Ha megalkotja a rendeletet a Képviselő-testület és korlátozás nélkül, a teljes közigazgatási területén engedélyezi a művelés alóli kivonást, ez olyan „veszéllyel” járhat, hogy adott esetben „tömegével” vonatják ki a tulajdonosok a területeket a művelés alól, és az ilyen, művelés alól kivett területen megszűnik a Kormányhivatal (Földhivatal) ellenőrzési joga (határszemle alapján felszólítás a művelésre, a növényi kártevők elleni védekezésre, ennek eredménytelensége esetén pedig földvédelmi bírság kiszabása). Természetesen, ez csak egy lehetséges, de nem biztos, hogy bekövetkező verzió, a valószínűbb az, hogy azok kerülnek kivonásra, amelyeket már tényleg nem művelnek, mert pl. üdülőépület áll rajta, szabadidős tevékenységre hasznosítják.

3. Ha megalkotja a rendeletet a Képviselő-testület, a 2. ponthoz hasonlóan területi korlátozás nélkül, de valamilyen más korlátozással (pl. minimális telekméret, közútról történő megközelíthetőség, stb.), akkor az törvénysértő lenne, mert a terület meghatározásán túl más feltételek előírására az Inytv. nem ad felhatalmazást.

4. Ha megalkotja a Képviselő-testület a rendeletet, és a 2. ponttól eltérő területi korlátozást szeretne abban szabályozni, ez lehet pl. hogy a beépítésre szánt területeken lévő zártkerti ingatlanok esetén volna engedélyezett a művelés alóli kivonás. Jelenleg azonban Mindszenten a HÉSZ szerinti beépítésre szánt területeken nincs zártkert, azokat a területeket, ahol a zártkertek vannak, egy esetleges HÉSZ módosítás nyilváníthatná beépítésre szánt területté.

Vélhetően a javaslatok sorát még néhánnyal lehetne folytatni, de én a magam részéről, előterjesztőként azt javasolom, hogy T. Képviselő-testület a 2. pontba foglaltakat fogadja el, és területi korlátozás nélkül, a város közigazgatási területén lévő valamennyi zártkerti ingatlan esetén tegye lehetővé a művelés alóli kivonás kezdeményezését.