1. § A rendelet célja Maroslele község közigazgatási területén a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település környezetvédelmi, vízminőség-védelmi, levegőtisztaság-védelmi, zöldterület-védelmi, termőtalaj-védelmi, tájvédelmi elemeinek meghatározása.

2. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Maroslele község közigazgatási területére, mely a kül- és belterületre egyaránt értendő.

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a magán- és közcélú zöldterületekre, a véderdőkre és valamennyi természetes és mesterségesen kialakult, illetve kialakított vízfelületre.

(3) A rendelet személyi hatálya kötelezően kiterjed Maroslele község közigazgatási területén belül, tekintet nélkül valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, ingatlantulajdonosra, vagy használóra (továbbiakban: tulajdonos).

3. § (1) A települési környezet védelme kiterjed a mindenkor hatályos Maroslele Község Általános Rendezési tervében szereplő összes terület-felhasználási kategóriába tartozó területre.

(2) A község köztisztaságának fenntartásában mindenki köteles közreműködni.

(3) A közterületek rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkező települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról Maroslele Község Önkormányzati Képviselő-testülete, az általa megbízott köztisztasági szolgáltatás végzésére jogosult útján gondoskodik.

4. § (1) A község közterületein szemetelni, vagy a közterületet más módon beszennyezni, oda engedély nélkül szemetet (építési és egyéb törmeléket, kerti nyesedéket stb.) lerakni, a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat beszennyezni és rongálni tilos.

(2) Aki bármilyen anyag szállítása, vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani, megszüntetni. Amennyiben a fuvarozó ennek a kötelességének nem tesz eleget, úgy ezt csak a rakodás helyén az köteles elvégezni, akinek részére, illetőleg akinek az érdekében a fuvarozás történt. Ha a közterület beszennyezője nem állapítható meg, úgy a szilárd burkolatú utak és közterületek esetében okozott szennyeződés megszüntetéséről a terület kezelője (fenntartója) köteles - a hozzá beérkező jelzés után - haladéktalanul gondoskodni, és a felderítés után a költséget áthárítani az elkövetőre.

(3) Aki a közterületen - engedély nélkül - hulladékot rak le, vagy szór el, köteles azt saját költségén eltakarítani. Ha a kötelezett ennek meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, az elszállításról - a kötelezett költségére - a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(4) A község belterületén évente egy alkalommal lomtalanítási akciót kell szervezni.

(5) A lakásokban használhatatlanná vált, nagyobb méretű háztartási felszerelési tárgyat, bútort és egyéb feleslegessé vált ingóságot - a lomtalanítási akció meghirdetését megelőzően legfeljebb 24 órával - lehet a közterületen elhelyezni.

(6) Gépjármű üzemeltetése során a közterületen keletkezett szennyeződést az előidézőnek haladéktalanul meg kell szüntetni. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a takarítás költségeit annak a részére kell megtérítenie, aki helyette a szennyeződést megszüntette.

(8) A háztartásban keletkezett veszélyes hulladékot a termelő köteles a 2000. évi XLIII. tv. 20. § (3) bekezdésének megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjteni, és az annak begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére átadni, valamint a szolgáltatásért járó díjat megfizetni.

5. § (1) A közterületre kihelyezett utcai hulladékgyűjtők tisztántartásáról, fertőtlenítéséről és karbantartásáról Maroslele Község Önkormányzata gondoskodik.

(2) Boltok, üzletek előtt és azok közvetlen környékén lévő közterületen szeszes ital fogyasztása tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik azoknak az árusítóhelyeknek közvetlen környékére (vendéglátó üzletek előtti kerthelyiség), amelyek közterületen történő árusításra rendelkeznek engedéllyel, és az üzlettel rendelkező vállalkozók mozgóárus pultjának környékére.

(3) Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról és azok üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.

(4) A szórakozóhelyek, vendéglátó ipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint az utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt - illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet - az üzemeltető köteles naponta feltakarítani.

(5) Az építést végző az építkezési területet és annak közvetlen környékét tartozik rendben, tisztán tartani.

(6) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni - az építési, bontási anyagot, továbbá a kiásott földet úgy kell tárolni - hogy szállópor és egyéb szennyeződés ne képződjön.

(7) Az építést végző az általa használt közterületet a napi munkavégzést követően a szükséges mértékben azonnal, majd az építési munkálatok befejezését követő 24 órán belül teljes mértékben megtisztítani köteles.

6. § (1) A közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről a közút kezelője gondoskodik.

(2) Engedély alapján, parkolás céljára elfoglalt közterületet a használó állandóan köteles tisztántartani.

(3) A helyközi tömegközlekedés céljára szolgáló járművek belterületi közterületen lévő megállóhelyeinek tekintetében Maroslele Község Önkormányzata köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.

7. § (1) Az ingatlan tulajdonos (használó) köteles gondoskodni:

8. § (1) A járdáról letakarított havat a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalog közlekedők számára megfelelő terület maradjon szabadon.

(2) A gyalogos és járműforgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:

9. § (1) A község közigazgatási területén lévő élővizek kialakult állapotát megváltoztatni csak környezetvédelmi előírások betartásával szabad.

(2) Az élővizek természetszerű állapotának fenntartásáról - iszaptalanításáról - az élővizek tulajdonosa köteles gondoskodni.

10. § (1) Szennyvizet csak erre a célra létesített szennyvíztárolóba szabad vezetni.

(2) Csapadékvíz csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet sem előtisztítás után, sem tisztítottan nem lehet engedni. Csapadékvizet, talajvizet a szennyvízcsatornába belevezetni tilos.

(3) Tilos a szennyvizet és egyéb szennyező anyagot (trágyalé, iszap, vegyszermaradvány, hulladék) nyílt vízfolyásba, használaton kívüli kútba, nyílt és zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, természetes vízfolyásba bevezetni, továbbá útra vagy zöldfelületre kiönteni.

(4) A szennyvíztároló folyamatos ürítéséről az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni.

11. § A zárt csapadékvíz-csatornák folyamatos és biztonságos működéséről Maroslele Község Önkormányzata gondoskodik. A csapadékvízgyűjtő árokban a víz elfolyását gátolni tilos.

12. § (1) Intézményi és ipari technológiából származó veszélyes folyékony hulladékot tilos közcsatornába vezetni, elhelyezni.

(3) Gépjárművet mosni tilos:

(4) Ásott és fúrt kút létesítése csak létesítési engedély alapján lehetséges.

13. § (1) Közkifolyóknál és tűzcsapnál járművet mosni, állatot itatni, vagy azokból vizet elvezetni tilos.

(2) Az ivóvíztermelő telep, ivóvíznyerő helyek védőterületén, a gyűjtővezetékek védősávján a környezetre káros hulladékok (szerves trágya, vegyi anyagok, növényvédő szerek stb.) tárolása és felhasználása tilos.

14. § (1) Települési folyékony hulladékot csak végső ártalmatlanítás céljából lehet külön engedély alapján elhelyezni, engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyen.

(2) A nem csatornázott területekről csak a szükséges engedélyekkel rendelkezők szállíthatják el a szennyvizet.

(3) A kiépített szennyvíz-csatorna hálózatra minden ingatlan tulajdonosnak vagy használónak rá kell kötnie. Aki e kötelezettségének nem tesz eleget, és külön jogszabály szerint a csatorna használat kötelezettsége alól nem mentesül, a külön önkormányzati rendeletben foglaltak szerint talajterhelési díjat köteles fizetni.

15. § (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban a közszolgáltató révén kell gondoskodni.

(2) Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékot belterületen égetni tilos.

(3) Mezőgazdasági hulladék külterületi nyílt téri égetését a Katasztrófavédelmi Igazgatóság engedélyezi.

16. § (1) Avar és kerti hulladék a kert rendeltetésszerű használata során, a növénytermesztéssel összefüggésben keletkező és hasznosításra alkalmatlan növényi hulladék, különösen fanyesedék, ág, gally, fű, lomb, szár, levél, kaszálék, gyökérmaradvány.

(2) Az avar és a kerti hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással kell gondoskodni. A nem komposztált avart és kerti hulladékot elsősorban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatóval kell elszállíttatni.

17. § (1) Nyílt téren csak az e rendeletben meghatározott időszakokban és feltételekkel lehet avart és kerti hulladékot égetni.

(2) A nyílttéri égetést egész évben szerdai és szombati napokon, 14.00 óra és 20.00 óra között lehet elvégezni, szélcsendes időben.

(3) Tilos az avar és kerti hulladék nyílttéri égetése

(4) Az avar és kerti hulladék égetése kizárólag nagykorú, cselekvőképes személy által és felügyelete mellett a tűzvédelmi előírások betartásával végezhető úgy, hogy az égetéssel, az égetés hősugárzásával környezeti, vagyoni kár ne keletkezzen, az égetés életet, testi épséget, egészséget nem veszélyeztethet, az avar és kerti hulladék az emberi egészségre ártalmas égésterméket kibocsátó anyagot nem tartalmazhat, a környezetre tűz- és robbanásveszélyt nem jelenthet. Az égetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot (műanyag, PVC, gumi, stb.).

(5) Az égetésre – a füstképződés csökkentése és a környező lakosok kímélete érdekében – száraz anyaggal, a meteorológiai viszonyokra figyelemmel, szélcsendes időben kerülhet sor. Az avar és kerti hulladék égetése kizárólag száraz állapotban történhet.

(6) az égetés folyamatának gyorsítása érdekében éghető folyadék vagy légszennyező segédanyag alkalmazása tilos.

(7) a Tűzrakó helyet épületektől és egyéb éghető anyagoktól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy azokra a tűz ne jelentsen veszélyt. A tűz őrzéséről és annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszerelést kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve a tűz eloltható.

(8) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni, továbbá meg kell győződni arról, hogy a tűz elaludt.

18. § (1) A levegőtisztaság védelme érdekében mindenféle anyag szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása csak úgy végezhető belterületen, hogy az ne legyen káros (por, bűz) hatással a környezetére.

(2) Káros légszennyezést okoz az a természetes és jogi személy (továbbiakban: légszennyező), aki az általa folytatott tevékenység vagy az általa üzemeltetett gép, gépi berendezés, gépjármű működése során a légszennyező anyagokra vonatkozó, számára megállapított kibocsátási értéket (emisszió) túllépi.

(3) A község közigazgatási területén közlekedő és áthaladó gépjármű, gépi meghajtású jármű tulajdonosa, kezelője, fenntartója tűrni köteles a szakhatóságok által végzett emissziós méréseket.

19. § (1) A 140 kW összteljesítmény alatti egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(2) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, különösen veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt elégethető tüzelőanyagokon túl egyéb tüzelőanyag felhasználását megelőzően engedélyeztetni kell az I. fokú Levegőtisztasági Hatósággal.

20. § (1) Bűzös anyagot - kivétel a (2) bekezdés - csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni.

(2) Trágyát szállítani és tárolni a belterületen - a kellemetlen bűzhatás megelőzés érdekében - csak lefedett állapotban szabad.

(3) Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt rakszelvényű vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani.

(4) Építési munkák során, valamint az úttest felbontásánál keletkező törmeléket és kiporzó anyagot a porképződés megakadályozására nedvesíteni kell a munkálatok jellegétől függően legalább havonta, illetve közterület esetében a közterület-foglalási engedélyben előírt időpontig el kell távolítani a munkavégzés helyszínétől vagy zárt konténerben kell tárolni.

21. § (1) Az allergiát okozó, valamint karantén-károsító növényeket a tulajdonos (használó) az ingatlanán és a vele határos közterületen köteles eltávolítani. Allergén növények: Parlagfű, karantén károsító növények: kis és nagy Aranka, Iva Xantifolium.

(2) Az egyéb közterületen Maroslele Község Önkormányzati Képviselőtestülete köteles az allergiát, mérgezést okozó növények eltávolításáról gondoskodni.

22. § (1) A község közigazgatási területén zöldfelületnek minősül a park, a temető, játszóterek, virágágyások, virágtartók, véderdők, intézményi - és magánházkertek, ipari és közlekedési területek biológiailag aktív felületei és bármely más zöldterületek.

(2) A zöldfelület tulajdonosa köteles a tulajdonában, kezelésében, használatában lévő zöldfelületeket (a hozzátartozó berendezési tárgyakkal, építményekkel együtt) rendeltetésszerűen használni, karbantartani és fenntartani.

(3) Tilos az önkormányzat tulajdonában lévő közhasználatú zöldterületek, valamint azok elemeinek, tartozékainak, felszerelési, berendezési tárgyainak, a növényzetnek (fák, cserjék, pázsitok, virágos felületek) a rongálása, pusztítása, károsítása – különösen gépjárművel -, továbbá olyan szakszerűtlen kezelése, amely állagsérelmet, értékcsökkenést, okoz.

(4) A zöldterületet vagy annak részét eredeti funkciójától eltérően felhasználni, beépíteni, megszüntetni csak a jóváhagyott általános rendezési terv alapján szabad.

(5) Nem minősül más célú felhasználásnak a zöldterületet ellátó nyomvonalas létesítmények és műtárgyak tartozékainak engedélyezett építése (pl: térvilágítás, öntözőhálózat stb.).

(6) Védőterületet az előzőekben megjelöltektől eltérő célra használni tilos.

23. § (1) Aki közterületen lévő élőfát, cserjét ki akar vágni, előzetesen köteles engedélyt kérni.

(2) Fakivágás iránti kérelmet:

24. § (1) A jegyző a kérelem benyújtását követő 30 napon belül a fa kivágását megtilthatja, ha annak további fenntartása indokolt, illetve kötelezheti a bejelentőt a kivágott fa pótlására.

25. § (1) Zöldfelületen tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése és a fák, virágágyások, rózsaágyak, cserjék, sövények és egyéb növények, valamint felszerelési tárgyak, (padok, hulladékgyűjtők, játszótéri berendezések stb.) rongálása.

(2) A fák törzsén reklámtáblát, feliratot, plakátot elhelyezni tilos.

(3) A rendeltetéstől eltérő ideiglenes használat megszűntével a zöldterületen az eredeti állapotot 30 napon belül helyre kell állítani. A szükségessé vált növénypótlást

(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő ideiglenes használat során a növényzet, valamint a felszerelési tárgyak, építmények, berendezések sérülése várható, a használó köteles

26. § (1) Közterületen viharkárok elhárításakor az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető fák fakivágási engedély nélkül is kitermelhetők, de a kitermelés tényét utólag a jegyzőnek be kell jelenteni.

(2) Az (1) bekezdés kivételével a közterületen élő és száraz fa kivételére egyaránt engedélyt kell kérni.

(3) A halasztást nem tűrő igénybevételek esetén (pl: csőtörés) az igénybevevőnek értesítenie kell Maroslele Község Polgármesterét a zöldfelület bontás tényéről, és az előírtaknak megfelelően gondoskodnia kell a helyreállításról.

27. § (1) A közterületen lévő játszóteret, azok játszószereit rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.

(2) A játszótér, játszószerek és berendezési tárgyak tervezése, létesítése és fenntartása során a mindenkori építésügyi, környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett, a játszótéri berendezésekre és a közterületi növénytelepítésre vonatkozó Magyar Szabvány előírások az irányadóak.

(3) Játszótéren kutyák sétáltatása, tartása szigorúan tilos.

(4) Játszótérre, gyepfelületekre, parkosított területekre és más zöld felületre gépkocsival vagy egyéb járművel behajtani, beállni tilos. Ez alól csak a fenntartást, fejlesztést, vagy hulladékszállítást végző gépjárművek képeznek kivételt.

(5) Közterületi zöldfelületen reklámhordozó elhelyezése csak a közterület-foglalás szabályai szerint engedélyezhető.

28. § A beépítésre szánt területek legkisebb zöldfelület mértékének meghatározására a mindenkor hatályos építési és településrendezési előírások alapján kell eljárni.

29. § (1) Közterületre gyümölcsfa csak engedéllyel telepíthető. Az engedéllyel rendelkező az engedélyben foglalt kötelezettségnek köteles eleget tenni.

(2) Közterületre díszfák, díszcserjék telepítését előzetesen egyeztetni kell a zöldfelület kezelését ellátóval. (A közművek elhelyezkedésére és a telepíteni kívánt egyedek fajaira vonatkozóan)

(3) Magánterületek esetén az ingatlan határától (telekhatártól)

30. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

31. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az emberi környezet szennyeződését, ártalmát vagy károsodását idézi elő, köteles: