1. § (1)¹ A rendelet hatálya a Maroslele Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, alábbi lakás céljára szolgáló ingatlanokra terjed ki:

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő azon lakásokra, illetve nem lakás célú helyiségekre, amelyeket az Önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaság részére, az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési intézmények részére, vagy más fenntartó által fenntartott költségvetési intézmények részére a feladataik ellátásához az Önkormányzat használatba, vagyonkezelésbe adott.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint az Önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

2. § (1)² Az önkormányzat tulajdonában lévő, az 1. § 1-3. pontjaiban meghatározott ingatlanokat

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló - e rendelet alapján hasznosítani kívánt - szociális bérlakások listáját és a költségelvű bérlakások listáját e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A lakások műszaki leírása és az alaprajzok függelékként a rendelethez csatolandók.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló - e rendelet hatálya alá tartozó - bérlakásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

(4) A szociális és a költségelvű lakások bérleti díját jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza. Kérelemre a Képviselő-testület a bérleti díjat méltányosságból csökkentheti.

(5) A jogosultsági feltételekben bekövetkező változást 15 napon belül a bérlőnek be kell jelentenie bérbeadó felé.

3. § (1) Szociális bérlakást csak határozott időre, legfeljebb öt évre lehet bérbe adni. A bérleti jogviszony a bérlő kérelmére meghosszabbítható. Ismételten benyújtott kérelem esetén a bérleti idő lejártát megelőzően a feltételeket ismételten vizsgálni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt felülvizsgálatra a szerződés lejártát megelőző 60 nappal korábban kerül sor.

(3) Ha a szociális bérlakásra való jogosultság továbbra is fennáll, a lakás ismételten, legfeljebb öt évre bérbe adható. Ha a feltételek már nem állnak fenn, úgy a szerződést meg kell szüntetni.

(4) A (3) bekezdés szerinti meghosszabbítás a bérlő írásbeli kérelmére maximum egy alkalommal adható amennyiben

4. § (1) A szociális bérlakásra az a nagykorú személy jogosult:

(2) Nem jogosult a szociális bérlakásra az igénylő, ha a kérelmezőnek vagy az együtt költöző családtagok bármelyikének állammal vagy önkormányzattal szemben adótartozása vagy adónak nem minősülő egyéb lejárt esedékességű tartozása van.

5. § (1) A kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

6. § (1) A 3. melléklet kitöltésével írásban benyújtott kérelmek alapján elkészített lakásigénylői névjegyzék készül. A névjegyzék alapján kell az igénylői rangsort megállapítani, melynek kialakításakor – sorrendben – a következő szempontokat kell figyelembe venni:

(2) A lakásigénylői kérelmek rangsorolásához környezettanulmány elkészítése szükséges.

(3) Az igénylői rangsor a következő évben megállapításra kerülő új sorrend kialakításáig marad érvényben.

(4) Szociális alapon bérbe adható lakás megüresedése esetén a polgármester a Képviselő-testület döntése alapján a lakásigénylői névjegyzék szerint kialakított rangsor legalacsonyabb számú helyén álló kérelmezőt írásban értesíti a megüresedés várható időpontjáról, a lakbér összegéről, a lakásbérlet feltételeiről.

7. § (1) A felek jogaira és kötelezettségeire a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a Polgári Törvényről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései vonatkoznak.

(2) Ha bérlő a bérbeadót terhelő egyéb kötelezettséget vállal át, úgy a lakbérmérséklés az egyedi külön megállapodás szerint, de legfeljebb a költségek mértéke erejéig a lakbér 50 %-ig terjedhet.

(3) A szociális bérlakások bérlője és együttköltöző családtagjai állatot nem tarthatnak sem a lakásban, sem a lakáshoz tartozó földrészleten.

8. § (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a törvényben meghatározottakon túl (a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 21. § (2) bekezdés) csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be más személyt.

(2) A befogadásról szóló hozzájárulását a befogadandó beköltözése előtt a bérbeadótól írásban kell kérni.

(3) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a feleknek tudomásuk van arról, hogy a bérlő halála esetén a befogadott a lakásbérleti jogviszony folytatására a tv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl nem jogosult. A bérlő halála esetén 60 napon belül, a bérlő bérleti jogviszonyának egyéb okból történő megszűnését követően pedig legkésőbb 30 napon belül a lakást el kell hagynia és elhelyezési igényt nem támaszthat.

(4) Nem adható hozzájárulás abban az esetben, ha a befogadó a befogadást életszerűen indokolni nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy ha a befogadandó eddigi magatartásából nyilvánvaló, hogy a lakóközösséget zavarná, vagy a lakás állagát veszélyeztetné.

(5) Vissza kell vonni a hozzájárulást, ha olyan feltétel következik be, amely fennállta esetén a hozzájárulást meg kellett volna tagadni.

9. § (1) Költségelven bérbe adható lakás pályázat kiírása útján adható bérbe legfeljebb öt év határozott időtartamra.

(2) A lakás megüresedését követően a bérbeadó hasznosítási elképzelésének megfelelően a lakás bérleti jogának megszerzése tárgyában a Képviselő-testület pályázatot köteles kiírni, melynek feltételeit saját hatáskörben állapítja meg. A pályázati kiírás legalább a következőket tartalmazza:

(3) Költségelven bérbe adható lakásra az a nagykorú magánszemély jogosult, akinek a családjában az egy főre eső nettó jövedelem - kérelem benyújtását megelőző - három havi átlaga eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 300 %-át.

(4) A pályázatot írásban, zárt borítékban kell benyújtani a pályázati kiírásban megjelölt valamennyi formai és tartalmi kellékkel együtt. A pályázatnak tartalmaznia kell továbbá a pályázó

(5) A pályázatok elbírálása a pályázati határidő leteltét követő soros testületi ülésen történik.

(6) A bérleti szerződést a meghirdetett lakásra vonatkozóan a Képviselő-testület döntése alapján azzal a pályázóval köti meg a polgármester, aki e rendelet szerint a legkedvezőbbnek minősített pályázatot nyújtja be. Amennyiben a nyertes pályázó a bérleti szerződés megkötésétől eláll, úgy a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester a második legkedvezőbbnek minősített pályázat benyújtójával kötheti meg a bérleti szerződést, vagy új pályázat kerülhet kiírásra.

(7) Költségelven történő hasznosításkor minden esetben előre ki kell kötni, hogy a pályázat kiírója a pályázat érvénytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

(8) Ha önkormányzati és állami feladatellátásban dolgozó közalkalmazott vagy köztisztviselő lakásbérleti igényt nyújt be, számára pályáztatás lefolytatása nélkül lehet lakást biztosítani.

10. § (1) A lakásbérlet megszűnik

(2) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásra nem tarthat igényt.

(3) A szerződésben foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén (pl.: rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel, bérleti díj hátralék, a berendezés pótlása stb.) a bérbeadó az óvadékból kielégítést nyer.

(4) Az óvadékkal a bérleti szerződés megszűnésekor el kell számolni, és a lakás jogszerű állapotban való visszaadása esetén a fel nem használt összeget a volt bérlőnek vissza kell adni.

11. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakbérrel azonos használati díjat köteles fizetni.

(2) A két hónap elteltével a hatodik hónap végéig a lakbér kétszeresének, a tizenkettedik hónap végéig a lakbér háromszorosának, ezt követően a lakbér ötszörösének megfelelő használati díjat köteles fizetni.

12. § (1) A lakbér, a lakáshasználati díj, a külön szolgáltatások díja és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos 2. melléklet szerinti költségek 2 hónapon túli meg nem fizetése esetén a költségvetési ügyintéző kötelező írásbeli tájékoztatását követően a Polgármester a közjegyzői hatáskörbe tartozó fizetési meghagyásos eljárás megindítása iránti intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni.

(2) A Polgármester az (1) bekezdésben részletezett eljárás megindítását megelőzően kérelemre méltányosságból – a bizottságok egyetértése alapján - engedélyezheti a jegybanki alapkamat kétszeresével megemelt lakbér, külön szolgáltatások díja és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos költségek részletekben történő megfizetését azzal a feltétellel, hogy egyetlen havi részlet elmulasztása a teljes összegű hátralék azonnali megfizetését vonja maga után. A Polgármester kérelem alapján méltányosságból a megfizetendő kamatokat elengedheti a bizottságok egyetértése mellett.

12/A. § (1) A Faluház használata iránti igényt a közösségi szervezőnél kell bejelenteni. A közösségi szervező a szóbeli foglalás során megjelölt időpontot egyezteti a Maroslelei Általános Iskola igazgatójával. Amennyiben a Maroslelei Általános Iskola a megjelölt időpontban nem tart igényt a Faluház használatára, a közösségszervező a szóbeli foglalást visszaigazolja. A Maroslelei Általános Iskola használati igénye elsőbbséget élvez minden más használati igénnyel szemben.

(2) A közösségi szervező együttműködési megállapodást köt a bérlővel. Az együttműködési megállapodás megkötésével egyidejűleg a közösségi szervező átadja a bérlőnek a kulcskezelés rendjéről szóló tájékoztatót.

(3) A Faluház használatáért bérleti díjat kell fizetni, melyet a használat előtt előre kell megfizetni. A Faluház bérleti díjait e rendelet 4. melléklete tartalmazza. A közösségi szervező a bérleti díjról számlát állít ki.

(4) A Faluház használata során, a bérlet időtartama alatt felmerült rezsiköltséget a bérlőnek meg kell térítenie. A teljes napot meg nem haladó rendezvények esetén a rezsiköltség megfizetése átalány alapján történik, amelyet a bérleti díj tartalmaz. A teljes napot igénybe vevő vagy azt meghaladó rendezvények esetén a rezsiköltséget a tényleges fogyasztás alapján kell a bérlőnek megfizetnie. A tényleges fogyasztás megállapításához a közösségszervező a Faluház bérlő részére történő átadásakor és visszavételekor rögzíti az óraállasokat (víz, gáz, villany), a tényleges fogyasztás a kettő különbsége.

(5) A Faluházat és helyiségeit évente egy alkalommal díjmentesen használhatják az alábbi civil szervezetek:

(6) Díjmentesen használhatják a Faluházat és helyiségeit:

12/B. § (1) A műfüves pálya bérbeadása során a 13. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Maroslelei Általános Iskola használati igénye nem élvez elsőbbséget minden más használati igénnyel szemben.

(2) A 13. § (2) bekezdését megfelelően kell alkalmazni.

(3) A műfüves pálya használatáért bérleti díjat kell fizetni, melyet a használat után utólag kell megfizetni. A műfüves pálya bérleti díjait e rendelet 4. melléklete tartalmazza. A közösségi szervező a bérleti díjról számlát állít ki.

(4) Díjmentesen használhatja a műfüves pályát a Maroslelei Sportegyesület havi egy alkalommal.

12/C. § (1) ) A Könyvtár udvar bérleti díját e rendelet 4. melléklete tartalmazza. A közösségi szervező a bérleti díjról számlát állít ki.

(2) Díjmentesen használhatja a Könyvtár helyiségeit:

12/D. § (1) A Faluház és helyiségeinek bérleti díja magában foglalja a kiegészítő eszközök bérleti díját is (asztal, szék, sörpad, stb.).

(2) A helyiséghasználat nélküli eszközbérlés díját e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

13. § Ez a rendelet 2016. május 12-én lép hatályba.