Maroslele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2016. (V. 11.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának feltételeiről

Hatályos: 2016. 05. 12

Maroslele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2016. (V. 11.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának feltételeiről

2016.05.12.

Maroslele Község Önkormányzati Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a Maroslele Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, alábbi lakás céljára szolgáló ingatlanokra terjed ki:

1. Maroslele, Rózsa u. 17/A. szám alatti házas ingatlan,

2. Maroslele, Árpád u. 2. szám alatti lakás,

3. Maroslele, Petőfi u. 34. szám alatti 7 lakásos társasház.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő azon lakásokra, illetve nem lakás célú helyiségekre, amelyeket az Önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaság részére, az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési intézmények részére, vagy más fenntartó által fenntartott költségvetési intézmények részére a feladataik ellátásához az Önkormányzat használatba, vagyonkezelésbe adott.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint az Önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

Általános rendelkezések

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, az 1. §-ában meghatározott ingatlanokat

a) szociális bérlakásként, vagy

b) költségelvű bérlakásként lehet bérbe adni.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló - e rendelet alapján hasznosítani kívánt - szociális bérlakások listáját és a költségelvű bérlakások listáját e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A lakások műszaki leírása és az alaprajzok függelékként a rendelethez csatolandók.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló - e rendelet hatálya alá tartozó - bérlakásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

(4) A szociális és a költségelvű lakások bérleti díját jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza. Kérelemre a Képviselő-testület a bérleti díjat méltányosságból csökkentheti.

(5) A jogosultsági feltételekben bekövetkező változást 15 napon belül a bérlőnek be kell jelentenie bérbeadó felé.

II. Fejezet

LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEI

Szociális bérlakás bérbeadásának feltételei

3. § (1) Szociális bérlakást csak határozott időre, legfeljebb öt évre lehet bérbe adni. A bérleti jogviszony a bérlő kérelmére meghosszabbítható. Ismételten benyújtott kérelem esetén a bérleti idő lejártát megelőzően a feltételeket ismételten vizsgálni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt felülvizsgálatra a szerződés lejártát megelőző 60 nappal korábban kerül sor.

(3) Ha a szociális bérlakásra való jogosultság továbbra is fennáll, a lakás ismételten, legfeljebb öt évre bérbe adható. Ha a feltételek már nem állnak fenn, úgy a szerződést meg kell szüntetni.

(4) A (3) bekezdés szerinti meghosszabbítás a bérlő írásbeli kérelmére maximum egy alkalommal adható amennyiben

a) a bérlő a bérleti díj-, valamint bérleti jogviszonyából eredő bármilyen jogcímen keletkezett díjfizetési kötelezettségének annak esedékessége időpontjában a bérleti szerződés teljes időtartama alatt maradéktalanul eleget tett,

b) az együttélésre vonatkozó szabályoknak a bérleti szerződés teljes időtartama alatt maradéktalanul eleget tett,

c) az a) és b) pontokon túli szerződésszerű kötelezettségeit a bérleti szerződés teljes időtartama alatt maradéktalanul teljesítette, és

d) szociális helyzete alapján továbbra is jogosultnak tekinthető.

4. § (1) A szociális bérlakásra az a nagykorú személy jogosult:

a) aki a község területén állandó lakcímmel rendelkezik vagy vállalja az állandó lakcím létesítését,

b) akinek a családjában az egy főre eső nettó jövedelem - kérelem benyújtását megelőző - három havi átlaga eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át, de nem haladja meg annak 400 %-át, egyedülálló esetén annak 500 %-át,

c) ha a kérelmező és az együttköltöző családtagok tulajdonában (1/1 tulajdoni hányadban) nincs beköltözhető lakás céljára alkalmas ingatlan, kivéve, ha az ingatlanra más személy javára szóló haszonélvezeti jog van bejegyezve,

d) a kérelmező vagy az együttköltöző családtagok legalább egyike határozatlan idejű munkaviszonyból származó, rendszeres munkabér jövedelemmel, illetve nyugdíjjal rendelkezik,

e) akiről alapos okkal feltételezhető, hogy önmaga még családja segítségével sem képes önállóan lakásproblémáját megoldani.

(2) Nem jogosult a szociális bérlakásra az igénylő, ha a kérelmezőnek vagy az együtt költöző családtagok bármelyikének állammal vagy önkormányzattal szemben adótartozása vagy adónak nem minősülő egyéb lejárt esedékességű tartozása van.

5. § (1) A kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

a) nyilatkozatot a 4. § a) és c) pontjában foglaltakról,

b) a család 3 havi kereseti kimutatását (nyugdíj-szelvény),

c) az igénylő és a vele együtt költözők nyilatkozatát a vagyoni helyzetükről,

d) nyilatkozatot, hogy a kérelmező bérleti díj megfizetésére képes, és annak

folyamatos megfizetését vállalja.

A szociális bérlakás kiadásának rangsorolása

6. § (1) A 3. melléklet kitöltésével írásban benyújtott kérelmek alapján elkészített lakásigénylői névjegyzék készül. A névjegyzék alapján kell az igénylői rangsort megállapítani, melynek kialakításakor – sorrendben – a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a kérelmező által háztartásában eltartott kiskorú gyermekek, valamint az egészségi állapotuk miatt jövedelemmel nem rendelkező és munkaképtelen hozzátartozók száma;

b) a kérelmező gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő;

c) a kérelmező és a vele egy háztartásban élő hozzátartozói méltatlan vagy egészségre ártalmas körülmények között, illetőleg szükséglakásban élnek,

d) a kérelem benyújtásának idején fennálló lakáshasználat jogcíme,

e) jövedelmi viszonyok.

(2) A lakásigénylői kérelmek rangsorolásához környezettanulmány elkészítése szükséges.

(3) Az igénylői rangsor a következő évben megállapításra kerülő új sorrend kialakításáig marad érvényben.

(4) Szociális alapon bérbe adható lakás megüresedése esetén a polgármester a Képviselő-testület döntése alapján a lakásigénylői névjegyzék szerint kialakított rangsor legalacsonyabb számú helyén álló kérelmezőt írásban értesíti a megüresedés várható időpontjáról, a lakbér összegéről, a lakásbérlet feltételeiről.

A felek jogai és kötelezettségei

7. § (1) A felek jogaira és kötelezettségeire a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a Polgári Törvényről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései vonatkoznak.

(2) Ha bérlő a bérbeadót terhelő egyéb kötelezettséget vállal át, úgy a lakbérmérséklés az egyedi külön megállapodás szerint, de legfeljebb a költségek mértéke erejéig a lakbér 50 %-ig terjedhet.

(3) A szociális bérlakások bérlője és együttköltöző családtagjai állatot nem tarthatnak sem a lakásban, sem a lakáshoz tartozó földrészleten.

Harmadik személy befogadása

8. § (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a törvényben meghatározottakon túl (a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 21. § (2) bekezdés) csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be más személyt.

(2) A befogadásról szóló hozzájárulását a befogadandó beköltözése előtt a bérbeadótól írásban kell kérni.

(3) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a feleknek tudomásuk van arról, hogy a bérlő halála esetén a befogadott a lakásbérleti jogviszony folytatására a tv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl nem jogosult. A bérlő halála esetén 60 napon belül, a bérlő bérleti jogviszonyának egyéb okból történő megszűnését követően pedig legkésőbb 30 napon belül a lakást el kell hagynia és elhelyezési igényt nem támaszthat.

(4) Nem adható hozzájárulás abban az esetben, ha a befogadó a befogadást életszerűen indokolni nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy ha a befogadandó eddigi magatartásából nyilvánvaló, hogy a lakóközösséget zavarná, vagy a lakás állagát veszélyeztetné.

(5) Vissza kell vonni a hozzájárulást, ha olyan feltétel következik be, amely fennállta esetén a hozzájárulást meg kellett volna tagadni.

Költségelven bérbe adható lakások hasznosítása

9. § (1) Költségelven bérbe adható lakás pályázat kiírása útján adható bérbe legfeljebb öt év határozott időtartamra.

(2) A lakás megüresedését követően a bérbeadó hasznosítási elképzelésének megfelelően a lakás bérleti jogának megszerzése tárgyában a Képviselő-testület pályázatot köteles kiírni, melynek feltételeit saját hatáskörben állapítja meg. A pályázati kiírás legalább a következőket tartalmazza:

a) lakás műszaki jellemzői és energiahatékonysági mutatója,

b) lakás épületen és településen belüli fekvése, pontos címe,

c) lakás lakbérének összege,

d) pályázat benyújtásának és elbírálásának határideje,

e) bérleti jogviszony időtartama,

f) egyéb pályázati feltételekkel kapcsolatos adatok és nyilatkozatok.

(3) Költségelven bérbe adható lakásra az a nagykorú magánszemély jogosult, akinek a családjában az egy főre eső nettó jövedelem - kérelem benyújtását megelőző - három havi átlaga eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 300 %-át.

(4) A pályázatot írásban, zárt borítékban kell benyújtani a pályázati kiírásban megjelölt valamennyi formai és tartalmi kellékkel együtt. A pályázatnak tartalmaznia kell továbbá a pályázó

a) személyi adatait és személyes körülményeit;

b) nyilatkozatát arról, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja,

c) a pályázónak vagy legalább az együttköltöző családtagok egyikének határozatlan idejű munkaviszonnyal kell rendelkeznie, az erről szóló munkáltatói igazolás (munkaviszony igazolás és jövedelemigazolás) a pályázathoz benyújtandó.

(5) A pályázatok elbírálása a pályázati határidő leteltét követő soros testületi ülésen történik.

(6) A bérleti szerződést a meghirdetett lakásra vonatkozóan a Képviselő-testület döntése alapján azzal a pályázóval köti meg a polgármester, aki e rendelet szerint a legkedvezőbbnek minősített pályázatot nyújtja be. Amennyiben a nyertes pályázó a bérleti szerződés megkötésétől eláll, úgy a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester a második legkedvezőbbnek minősített pályázat benyújtójával kötheti meg a bérleti szerződést, vagy új pályázat kerülhet kiírásra.

(7) Költségelven történő hasznosításkor minden esetben előre ki kell kötni, hogy a pályázat kiírója a pályázat érvénytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

(8) Ha önkormányzati és állami feladatellátásban dolgozó közalkalmazott vagy köztisztviselő lakásbérleti igényt nyújt be, számára pályáztatás lefolytatása nélkül lehet lakást biztosítani.

Lakásbérlet megszűnése

10. § (1) A lakásbérlet megszűnik

a) a be nem fizetett bérleti díj esedékességének napjától számított 60 napon belül. Ekkor az ingatlant a Bérlő 8 napon belül, elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni, egyben köteles az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni.

b) ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, illetve felbontják:

c) ha a lakás egyébként elpusztul vagy megsemmisül,

d) a Bérlő halálával,

e) a Bíróság ítélete, illetőleg a Hatóság határozata alapján,

f) a Bérbeadó, illetve a Bérlők felmondásával,

g) ha az együttköltöző családtagok együttesen vagy külön-külön lakóingatlan 1/1 tulajdoni hányadát megszerzik, kivéve, ha az ingatlanra más személy javára szóló haszonélvezeti jog van bejegyezve,

h) a szerződésben foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén (pl.: rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel, bérleti díj hátralék, a berendezés pótlása stb.)

(2) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásra nem tarthat igényt.

(3) A szerződésben foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén (pl.: rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel, bérleti díj hátralék, a berendezés pótlása stb.) a bérbeadó az óvadékból kielégítést nyer.

(4) Az óvadékkal a bérleti szerződés megszűnésekor el kell számolni, és a lakás jogszerű állapotban való visszaadása esetén a fel nem használt összeget a volt bérlőnek vissza kell adni.

Jogcím nélküli lakáshasználat

11. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakbérrel azonos használati díjat köteles fizetni.

(2) A két hónap elteltével a hatodik hónap végéig a lakbér kétszeresének, a tizenkettedik hónap végéig a lakbér háromszorosának, ezt követően a lakbér ötszörösének megfelelő használati díjat köteles fizetni.

A lakbér, a lakáshasználati díj, a külön szolgáltatások díja és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos költségek meg nem fizetésére vonatkozó szabályok

12. § (1) A lakbér, a lakáshasználati díj, a külön szolgáltatások díja és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos 2. melléklet szerinti költségek 2 hónapon túli meg nem fizetése esetén a költségvetési ügyintéző kötelező írásbeli tájékoztatását követően a Polgármester a közjegyzői hatáskörbe tartozó fizetési meghagyásos eljárás megindítása iránti intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni.

(2) A Polgármester az (1) bekezdésben részletezett eljárás megindítását megelőzően kérelemre méltányosságból – a bizottságok egyetértése alapján - engedélyezheti a jegybanki alapkamat kétszeresével megemelt lakbér, külön szolgáltatások díja és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos költségek részletekben történő megfizetését azzal a feltétellel, hogy egyetlen havi részlet elmulasztása a teljes összegű hátralék azonnali megfizetését vonja maga után. A Polgármester kérelem alapján méltányosságból a megfizetendő kamatokat elengedheti a bizottságok egyetértése mellett.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. § Ez a rendelet 2016. május 12-én lép hatályba.

1. melléklet

1. Szociális alapon bérbe adható lakások

cím

Alapterület (m2)

Komfort fokozat

Maroslele, Petőfi u. 34.
1. lakás

48,07

összkomfortos

Maroslele, Petőfi u. 34.
2. lakás

49,84

összkomfortos

Maroslele, Petőfi u. 34.
3. lakás

49,42

összkomfortos

Maroslele, Petőfi u. 34.
4. lakás

53,86

összkomfortos

Maroslele, Petőfi u. 34.
5. lakás

50,19

összkomfortos

Maroslele, Petőfi u. 34.
6. lakás

49,89

összkomfortos

Maroslele, Petőfi u. 34.
7. lakás

50,03

összkomfortos

2. Üzleti alapon bérbe adható lakások

Cím

Alapterület (m2)

Komfort fokozat

Maroslele, Rózsa u. 17/A.

86,33

összkomfortos

Maroslele, Árpád u. 2.

61,8

összkomfortos

2. melléklet

1. A bérlakások bérleti díjai:

1.1. Szociális bérlakás lakbérének mértéke a lakás alapterülete alapján:

- 300.- Ft/m2/hó
1.2. Költségelvű bérlakás lakbérének mértéke a lakás alapterülete alapján:
-300.- Ft/m2/hó