Maroslele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (IX. 8.) önkormányzati rendelete
Maroslele Községi Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 09. 09Maroslele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (IX. 8.) önkormányzati rendelete
Maroslele Községi Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] A rendeletalkotás célja, hogy a Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzat által, törvényességi ellenőrzés keretében feltárt hiányosságokat pótolja és a rendelet tartalmazzon minden kötelező rendeletalkotási tárgykört, továbbá, hogy a rendelet mindenben megfeleljen a jogszabályszerkesztés követelményeinek. E célok elérése érdekében célszerű új rendelet megalkotás.
[2] Maroslele Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Maroslele Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 6921 Maroslele, Szabadság tér 1.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Maroslele község közigazgatási területe.
(4) Az Önkormányzat Képviselő-testülete: Maroslele Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
(5) A képviselő-testület hivatalának neve: Maroslelei Polgármesteri Hivatal, rövid neve: Polgármesteri Hivatal.
(6) Az Önkormányzat szervei:
a) a polgármester,
b) a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,
c) a Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottsága,
d) a Maroslelei Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal),
e) a jegyző,
f) az önkormányzat társulásai:
fa) Önkormányzati Társulás Makó város és Térsége szennyvízcsatornázásának és szennyvíztisztításának megvalósítására,
fb) Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás,
fc) Makói Kistérség Többcélú Társulása,
fd) Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás.
(7) A társulások részletes adatait az 1. melléklet tartalmazza.
(8) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A jelképek leírásáról, valamint azok használatának rendjéről külön helyi önkormányzati rendelet rendelkezik.
Feladatok és hatáskörök
2. § (1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a hatásköreit – a magasabb szintű jogszabályok alapján át nem ruházható hatásköröket kivéve - az 1. § (6) bekezdése szerinti szerveire ruházhatja át.
(2) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat szervei az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.
3. § (1) A képviselő-testület a kötelező és önként vállalt feladatait különösen intézményfenntartás, rendeletalkotás, önkormányzati üzemeltetés, társulati működtetés, megbízási jogviszony keretei között, illetve társulási megállapodásokkal, fenntartással valósítja meg. A társulási megállapodások keretében, illetve az intézményi keretek nélkül, COFOG-kóddal ellátott önkormányzati feladatok felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat kötelező feladatait az alábbiak szerint látja el:
1. egészséges ivóvíz ellátása: az Alföldvíz Zrt. útján,
2. óvodai nevelés: a Maroslelei Zengő Óvoda és Bölcsőde útján,
3. egészségügyi alapellátás: vegyes háziorvosi praxis, fogorvosi ellátás útján,
4. szociális alapellátás: a Maroslelei Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény útján,
5. közvilágítás: az Audax Renewables Kft., az MVM Lumne Kft. és az MVM Démász Áramhálózati Kft.útján,
6. köztemető: a Rekviem 1990 Makó Kft. temetkezési vállalkozással kötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján,
7. közutakon, tereken, parkokban, közterületen várakozás: parkolóhelyek kialakítása,
8. hulladékgazdálkodás: a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. és az Alföldvíz Zrt. útján,
9. szociális és gyermekétkeztetés: a LeleInnov Befektetési és Szolgáltató Nonprofit Kft. útján,
10. Közfoglalkoztatás: a Makói Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályával együttműködve, Támogatási Szerződés alapján, a Polgármesteri Hivatal útján.
(3) Maroslele Községi Önkormányzat által fenntartott intézmények:
a) Maroslelei Polgármesteri Hivatal (Maroslele, Szabadság tér 1.)
b) Maroslelei Zengő Óvoda és Bölcsőde (Maroslele, Árpád utca 19.)
c) Maroslelei Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény (Maroslele, Petőfi utca 6.)
(4) Maroslele Községi Önkormányzat feladatellátását biztosító telephelyei:
a) Könyvtár (Maroslele, Makói utca 2.)
b) Faluház (Maroslele, Szabadság tér 5.)
c) Iskolakonyha (Maroslele, Árpád utca 2.)
d) Helytörténeti Gyűjtemény és Civilház (Maroslele, Szabadság tér 8.).
4. § Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok:
a) önszerveződő közösségek támogatása pályázati rendszer keretében: az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel, részükre állandó működésükhöz, illetve alkalomszerűen fellépéseikhez helyiséget biztosít,
b) babaszámla a Maroslele jövője érdekében nyújtott támogatásokról szóló 18/2015.(IX. 9.) önkormányzati rendelet alapján,
c) óvodáztatási és iskoláztatási támogatás a Maroslele jövője érdekében nyújtott támogatásokról szóló 18/2015.(IX. 9.) önkormányzati rendelet alapján,
d) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj-rendszerben való részvétel és a pályázók támogatása a Képviselő-testület döntése alapján,
e) az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel és a pályázók támogatása a Képviselő-testület döntése alapján,
f) idősek nappali ellátása,
g) szünidei gyermekétkeztetés azon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára, akik nem tartoznak a HH és HHH kategóriába,
h) közösségi rendezvények szervezése.
A képviselő-testület működése
5. § A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, 6 fő képviselő és a polgármester. A képviselők névsorát a 4. melléklet tartalmazza.
6. § (1) A települési képviselők jogait és kötelességeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 32-34. §-i tartalmazzák.
(2) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában. Felkérésre köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, a képviselő-testület által elrendelt vizsgálatokban.
(3) Amennyiben a települési képviselő akadályoztatása miatt nem tud részt venni a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén, úgy köteles azt legkésőbb az ülést megelőző napon írásban vagy szóban (telefon) jelezni.
(4) Amennyiben a képviselő távolmaradását csak az ülés napján jelenti be vagy nem jelenti be és hiányzásának nincs menthető indoka (betegség, stb.), úgy távolmaradását igazolatlannak kell tekinteni.
(5) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az érintett képviselő döntéshozatalban való részvételét úgy kell tekinteni, mintha a képviselő-testület nem zárta volna ki a szavazásból.
7. § (1) A képviselőket, a bizottságok elnökeit és tagjait tiszteletdíj illeti meg, melynek havi alapdíját a költségvetési rendelet állapítja meg.
(2) A bizottságok tagjait az alapdíjon felül havonta az alapdíj 45 %-a illeti meg.
(3) A bizottságok elnökeit az alapdíjon felül havonta az alapdíj 90 %-a illeti meg.
(4) A tiszteletdíj kifizetéséről a Maroslelei Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja gondoskodik havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig.
(5) Annak a képviselőnek a tiszteletdíja, aki a 6. §-ban foglalt kötelezettségeit megszegi, továbbá a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, legfeljebb 25 %-kal és legfeljebb 2 havi időtartamra csökkenthető. A képviselő-testület a tiszteletdíj csökkentéséről határozatával dönt.
Kérdés, interpelláció, ügyrendi észrevétel
8. § (1) A kérdés a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, döntésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás.
(2) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetve annak valamely -az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(3) A kérdezés, illetve interpellálás joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően szóban vagy írásban illeti meg. Az interpellációt, illetve kérdést írásban az ülés előtt is be lehet nyújtani a polgármesternek címezve. Amennyiben a benyújtásra az ülés előtt 2 nappal korábban kerül sor, úgy arra a soron következő ülésen érdemben válaszolni kell.
(4) Az interpelláció és a kérdés csak testületi ülésen ismertethető. A polgármester az ülés kezdetekor tájékoztatást ad a képviselőknek a beérkezett kérdésekről.
(5) A kérdés feltevésére és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselő-testület esetenként meghatározhatja.
(6) Az interpellációra a kérdezett az ülésen szóban vagy a képviselő-testület hozzájárulásával legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Az írásban küldött választ a Képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.
(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és külön dönt a testület is. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület nem dönt.
(8) Ügyrendi észrevételnek minősül a tanácskozás rendjére, az ülés vezetésére vonatkozó, a szavazás módjára irányuló – a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő - felszólalás.
(9) Ügyrendi kérdésben bármely települési képviselő az ezen rendelet által szabályozott keretek között soron kívül kérhet szót, melyet az elnök köteles megadni. Az ügyrendi észrevételről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
A képviselő-testület ülései
9. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit a külön elfogadott tárgyévi munkaterve szerint tartja. Július és augusztus hónapokban nem tart ülést, azonban annak szükségessége esetén ettől eltérhet. A képviselő-testület ülésére a polgármester a napirendek és azok előadói megjelölésével az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal írásos meghívót küld.
(2) A képviselő-testület döntést igénylő, halasztást nem tűrő esetben az éves munkatervben foglaltaktól eltérően rendkívüli ülést tarthat, amennyiben olyan jellegű kérdésben kell állást foglalni, melyben a késlekedés az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná. A rendkívüli ülésre írásos meghívót küldeni nem kell, de a helyben szokásos módon a lakosságot tájékoztatni kell az ülés helyéről és idejéről.
(3) Rendkívüli ülés tartása esetén lehetőség van a képviselők összehívására:
a) interneten küldött meghívóval a rendkívüli ülés napját megelőző 5 napon belül,
b) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
c) egyéb szóbeli meghívással.
(4) Amennyiben az ülést ezen módok valamelyike alapján hívták össze, úgy ennek tényét a jegyzőkönyv elején rögzíteni kell. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását, illetve az ülésen történő megismerésüket.
(5) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármesternek össze kell hívnia:
a) a települési képviselők egynegyede,
b) a képviselő-testület valamely bizottsága vagy
c) a kormányhivatal vezetőjének
indítványára, az indítvány kézhezvételét követő 15 napon belül.
10. § (1) Az ülések helye: a Maroslelei Polgármesteri Hivatal tanácsterme, azonban a polgármester döntése alapján – amennyiben valamilyen kényszerítő körülmény ezt szükségessé teszi - lehetséges ettől eltérő helyszínen való ülésezés. Ennek tényét az írásos meghívóban közölni kell.
(2) Maroslele településen belül az eltérő helyszínt úgy kell kijelölni, hogy az alkalmas legyen a meghívottak és a szokásos lakossági résztvevői létszám befogadására. Ezen felül a más települési helyszín kijelölése esetén figyelembe kell venni az igénybe vehető tömegközlekedési eszközök menetrendjét is.
(3) A képviselő-testület esetenként a polgármester döntése alapján kihelyezett ülést is tarthat, melynek helyét a meghívóban közölni kell. A kihelyezett helyszín kijelölésére alkalmazni kell a (2) bekezdést.
(4) A közmeghallgatás idejéről, helyéről, napirendjéről a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett, valamint az önkormányzat honlapján közzétett meghívó útján legalább 8 nappal előtte tájékoztatni kell. Erről a polgármester gondoskodik.
(5) Az alakuló ülés javasolt napirendi pontjai:
1. A Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, a megbízólevelek átadása.
2. Az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele.
3. A polgármesteri program ismertetése.
4. A polgármester illetményének megállapítása.
5. SZMSZ felülvizsgálata, bizottságok megválasztása.
6. Alpolgármester választás.
7. Az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása.
8. Megbízás az SZMSZ felülvizsgálatára.
9. Egyebek
11. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül 4 fő jelen van.
(2) Minősített többséget igénylő döntéshez 4 képviselő egybehangzó szavazata szükséges.
Az ülések nyilvánossága
12. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki részt vehet. Az ülés nyilvánossága a meghívónak az ülést megelőzően legalább 5 nappal a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével és az önkormányzat honlapján történő közzététellel biztosított.
(2) A Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben csak akkor kerülhet sor a témának zárt ülésen történő tárgyalására, ha az ülést megelőzően a polgármesternél az érintett személy ezt kérelmezi. A kérelmet mindig a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az üzleti érdek sérelmének megvalósulását abban az esetben kell vélelmezni, ha a tárgyalandó ügy kapcsán harmadik személy érdekkörébe tartozó olyan adat nyilvánosságra kerülése vélelmezhető, melynek kapcsán a harmadik személynek erkölcsi vagy anyagi kára keletkezhet.
Munkaterv
13. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján évente 10 ülést tart.
(2) A munkaterv tervezetét tárgyévet megelőző év decemberében a polgármester terjeszti elő.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések időpontját a hónap megjelölésével,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előadó megnevezését.
Meghívó, meghívottak
14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának aláírását.
(3) A meghívót és lehetőség szerint az előterjesztéseket a képviselőknek a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. Az előterjesztéseket, amennyiben indokolt, a képviselő-testületi ülésen is ki lehet osztani. Ebben az esetben lehetőséget kell biztosítani az anyag áttanulmányozására.
15. § (1) Tanácskozási joggal állandó meghívottként kell meghívni
a) az egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,
b) a jegyzőt,
c) a község díszpolgárait,
d) a járási hivatal vezetőjét,
e) a könyvvizsgálót, amennyiben a képviselő-testület a véleményezési körébe tartozó napirendet tárgyal,
f) a maroslelei társadalmi szervezetek közül a Maroslelei Polgárőr és Tűzoltó Közhasznú Egyesület, a Maroslelei Sportegyesület, a Reumás Csiga Maroslelei Mozgáskorlátozottak Egyesülete, a Nyugdíjas Klub, a Nyitnikék Egyesület és a P-ART Művészeti és Ifjúsági Egyesület képviselőjét.
(2) A képviselő-testület ülésein meghívottként részt vesz:
a) a napirend előadója,
b) a helyben működő pártok képviselői,
c) az egyházak képviselői,
d) a körzeti megbízott,
e) az önkormányzati intézmények vezetői,
f) a média képviselői,
g) mindazok, akiket a tárgyalt napirend érint vagy jelenlétük a napirend tárgyalásához szükséges.
16. § (1) A képviselő-testület ülésére a meghívó mellett az ülésen tárgyalt napirendekből teljes testületi anyagot kap:
a) a polgármester,
b) a települési képviselők,
c) a jegyző.
(2) A zárt ülés anyaga kivételével testületi anyagot kapnak:
a) az egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő,
b) a média képviselői.
Előterjesztés, tájékoztató
17. § (1) Előterjesztésnek minősül mindazon, a képviselő-testület részére benyújtott anyag, melyben a képviselő-testület döntése szükséges.
(2) Tájékoztatónak minősül minden olyan a képviselő-testület részére benyújtott írásos anyag, melyben nem szükséges képviselő-testületi döntés és melynek célja a testület tájékoztatása egy kérdésről vagy területről.
(3) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez:
a) a polgármester,
b) a települési képviselő,
c) a képviselő-testület állandó bizottságai,
d) a jegyző.
(4) Az előterjesztést elsősorban írásban kell az ülést megelőzően legalább 10 nappal a polgármesternek címezve benyújtani. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(5) Az előterjesztés döntésre történő beterjesztését minden esetben meg kell, hogy előzze a jegyző törvényességi véleményének kialakítása.
(6) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalhatóak az alábbi ügyek:
a) költségvetést érintő előterjesztés,
b) önkormányzati rendelettervezet,
c) intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés,
d) helyi népszavazás kiírása,
e) munkaterv,
f) valamennyi hatósági döntést igénylő ügy.
(7) Az előterjesztés kötelező tartalmi elemei és felépítése:
a) a döntést igénylő ügy ismertetése,
b) az összes lehetséges döntési alternatíva bemutatása, különös tekintettel azok előnyeire és hátrányaira,
c) a lehetséges döntési alternatívák közül az elfogadásra javasolt megjelölése
d) az elfogadásra javasolt döntési alternatíva rövid indokolása,
e) a határozati javaslat konkrét megszövegezése,
f) határidő meghatározása,
g) felelősök kijelölése,
h) dátum, az előterjesztő aláírása.
A képviselő-testületi ülések összehívása
18. § (1) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(3) Amennyiben határozatképtelen a képviselő-testület, az ülést 5 napon belüli időpontra, változatlan napirenddel az ülés vezetőjének újra össze kell hívnia, a lakosságot erről a Polgármesteri Hivatal hirdetőjére kitűzött és az önkormányzat honlapján közzétett meghívóval értesíteni kell.
Hozzászólási jog
19. § (1) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el.
(2) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása
20. § (1) A polgármester előterjeszti a meghívóval azonosan a napirendi pontokat. A polgármester és a képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A polgármester és a képviselők írásban benyújtott anyaggal vagy szóban ismertetve indítványozhatják egyéb kérdések megvitatását, napirendre vételét is rövid indoklással. Az indítványt a polgármesternél kell az ülés előtt benyújtani, illetve szóban a napirendi tervezet ismertetését követően előadni. A javasolt napirendi pontot a meghívóban szereplő napirendek után kell felvenni, ettől a képviselő-testület célszerűségi okokból eltérhet. Az indítványról – mely tartalmazza a napirendben elfoglalt helyét is- a képviselők egyszerű többséggel döntenek.
(3) A napirend elfogadásáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A napirendet általában az alábbi sorrendiség betartásával kell meghatározni:
a) polgármesteri, alpolgármesteri tájékoztatók,
b) főnapirendek,
c) előterjesztések, ezen belüli tárgyalási sorrend:
ca) rendelettervezetek,
cb) minősített többséget igénylő előterjesztések,
cc) egyéb előterjesztések,
d) beszámolók, tájékoztatók, jelentések,
e) interpellációk, kérdések,
f) egyéb bejelentések,
g) zárt ülési előterjesztések.
Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig
21. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(4) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, kiegészítő majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(6) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.
Az ülés vezetése, rendjének fenntartása
22. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során a tanácskozás rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Ennek során:
a) megnyitja, vezeti, illetve berekeszti a képviselő-testület ülését,
b) megállapítja, illetve a jegyző közreműködésével figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét,
c) előterjeszti a napirendi javaslatot,
d) tájékoztatást ad a két ülés közti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetve lezárja és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntést igénylő javaslatokat,
f) szót ad jelentkezésük sorrendjében a települési képviselőknek, valamint az általa megállapított sorrendben a tanácskozási joggal megjelenteknek,
g) megállapítja - a titkos szavazás kivételével - a szavazás eredményét,
h) gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.
(2) Az ülésvezető az (1) bekezdés h) pontja szerinti feladatkörében eljárva
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha az a tárgytól eltér, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozás rendjét megzavarja, vagy egyéb módon akadályozza a képviselő-testület munkáját,
c) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,d) a települési képviselő kivételével a rendzavarót ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti.
23. § (1) A képviselő a hozzászólási szándékát kézfeltartással jelzi. A hozzászólást csak akkor kezdheti meg, ha a polgármester az (1) bekezdés f) pontja szerint megadja a szót.
(2) A képviselő köteles más hozzászólót végighallgatni, annak hozzászólását nem szakíthatja félbe.
(3) A képviselőre is alkalmazni kell a (2) bekezdést azzal az eltéréssel, hogy a képviselőt a terem elhagyására nem lehet kötelezni.
Szavazatok, szavazások
24. § (1) A képviselők a szavazásban „igen”-nel vagy „nem”-mel szavazhatnak.
(2) Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás kézfelemeléssel történik, a számszaki eredményt az ülés vezetője hangosan ismerteti.
(3) Minősített többség szükséges a helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, erről történő lemondáshoz, illetve a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről való döntéshez, népi kezdeményezés tárgyalásához.
Név szerinti szavazás
25. § (1) A képviselő-testület a polgármester vagy a jelenlévő képviselők bármelyikének indítványára név szerinti szavazást tarthat, a képviselők egynegyedének, valamint a képviselő-testület állandó bizottságának indítványára név szerinti szavazást tart.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés vezetőjét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.
(3) Személyi és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.
(4) Név szerinti szavazás elrendelése egyszerű szótöbbséggel történik.
Titkos szavazás
26. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként, minősített többséggel dönt.
(2) A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le, mely a szavazás során szavazatszámláló bizottságként működik.
(3) Ha a titkos szavazás lebonyolításában a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság kizárási vagy egyéb ok miatt nem járhat el, úgy a képviselő-testület által megválasztott ideiglenes bizottság jár el szavazatszámláló bizottságként.
(4) A titkos szavazást a (5)–(10) bekezdésben foglaltak alapján kell lebonyolítani.
(5) Az érvényes szavazás módját, valamint a más jogszabályban meghatározott, a titkos szavazással összefüggő szabályokat a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti.
(6) Érvénytelen a szavazat, ha
a) azt nem a hivatalos szavazólapon adták le,
b) nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani a szavazó települési képviselő akaratát,
c) a szavazólapot ceruzával töltötték ki.
(7) A (6) bekezdés a) pont alkalmazásában hivatalos szavazólap az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság pecséttel látott el.
(8) A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke állapítja meg és ismerteti a képviselő-testülettel.
(9) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás körülményeit,
d) a szavazás eredményét.
(10) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a zárt ülési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint kell őrizni.
Önkormányzati rendeletalkotás
27. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) polgármester
b) a képviselő-testület bizottsága
c) települési önkormányzati képviselő
d) jegyző.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak a kezdeményezést a polgármesternél nyújthatják be írásban. A kezdeményezést, majd a rendelettervezetet – amennyiben tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be – a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.
(3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés menetéről és felelőséről.
(4) A jegyző által elkészített előzetes hatásvizsgálatot és az indoklást is a bizottság elé kell terjeszteni a tervezettel együtt.
(5) A rendeletek hatályosulását a jegyző évente köteles vizsgálni és az erről szóló jelentést a képviselő-testület elé terjeszteni.
28. § (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(2) Helyben szokásos módnak minősül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.
(3) A képviselő-testület által alkotott rendeleteket az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
(4) A rendelet megjelölése: Maroslele Község Önkormányzati Képviselő-testületének 1/2011.(I. 1.) önkormányzati rendelete (tárgy megjelölése)-ról.
29. § (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati rendeleteket évente 1-től kezdődően folyamatosan számozza.
A határozatok
30. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatok:
a) normatív határozatok,
b) önkormányzati hatósági határozatok,
c) egyéb határozatok.
(2) A képviselő-testület a határozatait évente 1-től kezdődően folyamatosan számozza.
(3) A határozatok megjelölése: Maroslele Község Önkormányzati Képviselő-testületének 1/2011.(I. 1.) számú határozata.
(4) A határozathozatal kezdeményezésére a 27. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A normatív határozatok közzétételére a 28. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A jegyzőkönyv
31. § (1) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl az alábbiakat tartalmazza:
a) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,
b) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
c) dátumot, pecsétet, aláírást.
(2) A polgármester, illetve a képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles az általuk elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe vetetni.
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a rendelet-, valamint a határozattervezetek egy-egy példányát.
(4) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készül. Az írásos jegyzőkönyv nem tartalmazza a hangfelvétel szó szerinti anyagát, emiatt a hangfelvétel nem selejtezhető.
(5) A hangfelvételről nem készíthető másolat, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájában betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe.
(7) A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A betekintési jog gyakorlására hivatali időben kerülhet sor.
(8) Zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe az érintetteken kívül más nem tekinthet be. Az érintettek is kizárólag a jegyzőkönyv őket közvetlenül érintő részébe kaphatnak betekintési jogot.
(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(10) A jegyzőkönyvekről, annak egy részéről, illetve más önkormányzati dokumentumokról térítés ellenében másolat adható ki. A térítési díj megegyezik a Maroslelei Könyvtár által nyújtott fénymásolás szolgáltatási díjával.
(11) A jegyzőkönyvet a bal oldali margón két helyen át kell lyukasztani, át kell fűzni zsinórral, azt a jegyzőkönyv hátoldalán össze kell kötni, a csomót le kell ragasztani és pecséttel kell ellátni úgy, hogy a pecsét lenyomat egy része a ragasztóra, egy része a jegyzőkönyv hátoldalára essen.
A lakossági kapcsolattartás formái
32. § (1) Az önkormányzat és a lakosság közvetlen kapcsolattartásának módja:
a) Falugyűlés
b) Közmeghallgatás.
(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben és a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. A falugyűlésen a lakosság a községet érintő fontosabb kérdésekről kap tájékoztatást. Ugyanekkor az állampolgárok közérdekű javaslatot, bejelentést tehetnek, illetve véleményt nyilváníthatnak a számukra jelentős ügyekben.
(3) A falugyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a helyi újság útján és az önkormányzat honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(4) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.
(5) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(6) Falugyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal kell tartani. Ha ennek feltételei fennállnak, a falugyűlés összekapcsolható a közmeghallgatással.
33. § (1) A képviselő-testület az éves munkaterve szerint, legalább évi egy alkalommal megrendezésre kerülő közmeghallgatást tart a költségvetési rendelet elfogadása előtt.
(2) A közmeghallgatás idejéről, helyéről, napirendjéről és az ülésen megválaszolásra kerülő kérdések feltevésének lehetőségéről a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett, valamint az önkormányzat honlapján közzétett meghívó útján legalább 8 nappal előtte tájékoztatni kell. A meghívó közzétételéről a polgármester gondoskodik.
A polgármester
34. § (1) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban
a) képviseli a képviselő-testületet,
b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,
c) összehívja és vezeti képviselő-testület üléseit,
d) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
e) segíti a képviselők munkáját,
f) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az ülésről készített jegyzőkönyvet,
g) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.
(2) A polgármester feladata a Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatban
a) szükség szerint a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére munkaértekezletet tart, értékeli a Hivatal munkáját, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, az időszerű feladatokat,
b) beszámoltatja a jegyzőt.
(3) A polgármester a részére jogszabályban megállapított évi rendes szabadságát az általa meghatározott időben jogosult kivenni. Legkésőbb a szabadság megkezdése előtti napon köteles ennek tényét és sürgős esetre szóló elérhetőségét bejelenteni az alpolgármesternek, illetve a jegyzőnek. A szabadság-nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik, aláírására az alpolgármester jogosult.
(4) A polgármester havonta egy alkalommal, a képviselő-testület soros ülésének napján, délelőtt 10-12 óra között fogadóórát tart. A nyári ülésezési szünetben – júliusban és augusztusban – a polgármester a titkárságon előre egyeztetett időpontban fogadja a lakosokat.
(5) A polgármester főállásban látja el tisztségét.
(6) Az Mötv. 68. § (2)-(3) bekezdésében foglalt esetekben a képviselő-testület utólagos tájékoztatásának kötelezettsége mellett dönthet
a) pályázat benyújtásáról abban az esetben, ha a pályázat megvalósítása önerő pénzügyi forrást nem igényel,
b) korábban már benyújtott pályázat hiánypótlását teljesítheti abban az esetben is, ha az önerő pénzügyi forrást igényel.
Az alpolgármester
35. § (1) Az alpolgármesterek száma 1 fő. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait társadalmi megbízatásban.
(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg azzal, hogy arra a főfoglalkozását követően, illetve a szabad- és ünnepnapokon is sor kerülhet.
(3) Helyettesíti a polgármestert tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén.
A jegyző és a Polgármesteri Hivatal
36. § (1) A jegyzőt a jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a hat hónapot meg nem haladó tartós akadályoztatása esetén az igazgatási ügyintéző helyettesíti, aki a Maroslelei Polgármesteri Hivatal köztisztviselője.
(2) A jegyző köteles a képviselő-testület figyelmét felhívni, ha az jogszabálysértő döntést készül hozni, valamint, ha az jogszabálysértő módon működik. A jegyzőnek a jogszabálysértésre vonatkozó jelzését a jegyzőkönyvben minden esetben rögzíteni kell.
(3) A képviselő-testület Maroslelei Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes, önálló hivatalt működtet.
A képviselő-testület bizottságai
37. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság 3 fővel,
b) Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottsága 3 fővel.
(3) A bizottság tagjainak névsorát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
38. § (1) A bizottság a belső működési szabályait – a Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig vagy az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) A bizottság a működés folyamatosságának biztosítása érdekében elnökhelyettest választ tagjai közül.
(4) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.
(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(7) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(8) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az adott bizottsági ülésen jelen lévő további egy tagja írja alá. A bizottságok jegyzőkönyveire a 31. § rendelkezésit – a (4) bekezdés és (10) bekezdés kivételével – kell megfelelően alkalmazni.
(9) A Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottsága az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről évente beszámol a képviselő-testületnek.
(10) A bizottságok feladat- és hatásköreit a 5. melléklet tartalmazza.
Záró, hatályba léptető rendelkezések
39. § Hatályát veszti a Maroslele Község Önkormányzati Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet.
40. § Ez a rendelet 2025. szeptember 9-én lép hatályba.