Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselőtestületének 27/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete
a mezei őrszolgálatról
Hatályos: 2020. 01. 02- 2020. 03. 30Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselőtestületének 27/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete
Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselőtestületének 27/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete a mezei őrszolgálatról
Hatályos: 2020. 01. 02- 2020. 03. 30
Csanádpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 1. § (1) bekezdésében, 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja meg:
1.§
A rendelet hatálya
(1) E rendelet területi hatálya Csanádpalota illetékességi területére terjed ki, annak kül- és belterületi termőföld nyilvántartás alatti területeire.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített termőföld fogalma alatt a mező-és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5.§ 17. pontjában foglalt meghatározást kell érteni.
(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott termőföldek földhasználóira vagy természetes vagy jogi személy tulajdonosaira.
(4) E rendelet személyi hatálya nem terjed ki a telekadóval terhelt vállalkozásokra.
(5) E rendelet személyi hatálya nem terjed ki a földadóval terhelt vállalkozásokra.
2. §
A mezei őrszolgálat, a mezőőr
(1) Az önkormányzat Csanádpalota város kül- és belterületén lévő termőföldek őrzésére és védelmére mezei őrszolgálatot létesít.
(2) A mezei őrszolgálat ellátáshoz az őrszolgálat létszámát maximum 6 főben állapítja meg.
(3) A mezei őrszolgálatot a mezőőr látja el.
(4) A mezőőr foglalkoztatása a munka törvénykönyvéről szóló törvényben foglaltak szerint történik, a munkáltatói jogokat a polgármester és a jegyző gyakorolja.
(5) A mezőőr egyéb feladatkörébe nem tartozó feladattal is megbízható a munkáltató utasítása alapján.
(6) A mezei őrszolgálat tevékenysége során együttműködik a polgárőrséggel, a rendőrséggel, és az illetékes vadásztársasággal, más települések mezőőri szolgálatával.
3. §
Mezőőri őrszolgálat működésének feltételei
(1) Az önkormányzat a mezőőri őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, illetőleg a földtulajdonos által fizetett mezőőri járulékból, valamint a központi költségvetésben e célra biztosított hozzájárulásból fedezi.
(2) A mezőőri járulékból az önkormányzat költségvetésébe befolyt összeg kizárólag a mezei őrszolgálattal kapcsolatos feladatok ellátására használható fel.
(3) A mezei őrszolgálat ellátásának folyamatos biztosítása érdekében, ha a befizetett mezőőri járulék a szükséges kiadásokat nem fedezi, az önkormányzat átmenetileg a költségvetéséből, az általános tartalék terhére megelőlegezi az indokoltan felmerült kiadások fedezetét.
4. §
A mezőőri járulék
(1) A mezőőri járulékfizetési kötelezettség alanya az, aki a naptári év első napján az 1. § (1) – (3) bekezdés szerinti ingatlan használója, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa.
(2) A mezőőri járulék mérték évente minden megkezdett hektár után: 1000 Ft/ év
- e rendelet értelmében, ha az adó alapjául szolgáló termőföld 1 hektár alatti, úgy a járulék mértékét arányosítva kell meghatározni,
- a járulék kiszámításánál az 1 hektár feletti terület esetén a kerekítés szabályait is alkalmazni szükséges,
- a telekadó és földadó fizetésére kötelezettek a mezőőri járulék, mint térítési díj alól mentesülnek.
(3) A mezőőri járulékot a kötelezett két egyenlő részletben, minden év március 15-ig és szeptember 15-ig köteles befizetni az önkormányzat számlájára, személyesen az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél, vagy közvetlen átutalással.
(4) A határidőre meg nem fizetett mezőőri járulék, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
5. §
Járulékfizetés keletkezése, megszűnése
(1) A járulékfizetési kötelezettség 1. §. (1) bekezdésében meghatározott ingatlan használatbavétele, illetve a tulajdonjog keletkezését követő év első napján keletkezik, így a járulékfizetési kötelezettség annak az évnek az utolsó napján szűnik meg, amikor a használat joga, illetve a tulajdonjog megszűnik.
(2) Amennyiben az őrzött ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonosok által írásban megkötött megállapodásban kijelölhetik a járulékfizetés alanyát. Megállapodás hiányában a tulajdonosoknak a tulajdoni hányadaik alapján kell a járulékot megfizetni.
(3) A mezőőri járulék a föld használójának vagy tulajdonosának minden év január 31-ig történő önbevallása alapján kerül megállapításra. Az önbevalláshoz csatolni kell vásárlás esetén az adásvételi szerződés fénymásolatát, bérbeadás esetén a használói jogot biztosító szerződés, megállapodás fénymásolatát. A Hivatal jogosult a bejelentett adatokat az ingatlan-nyilvántartásban ellenőrizni.
(4) A Hivatal ellenőrzi a benyújtott önbevallásokban megállapított mezőőri járulék összegének helyességét. Rosszul vagy tévesen megállapított mezőőri járulék esetén, a hiba megjelölésével és határidő tűzésével ismételt önbevallás benyújtására szólítja fel a kötelezettet.
(5) Bevallás elmulasztása esetén a föld használójának, vagy tulajdonosának személyét az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján kell megállapítani.
6.§
Záró rendelkezések
- E rendelet 2020. január 01. napjával lép hatályba.
Csanádpalota, 2019. november 29.
Dr. Debreczeni István Dudaszegné dr. Lajos Tímea
polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet kihirdetésének napja: 2019. november 29. 19 óra 35 perc
Dudaszegné dr. Lajos Tímea
jegyző