Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének

a 40/2009. (XII.1.) ÖKt. rendelettel, a 14/2012. (VI.29.) és a 7/2019. (II.25.) önkormányzati rendeletekkel módosított

9/2004. /III. 25./ Ökt.

r e n d e l e t e

(egységes szerkezetben)

Csongrád város címeréről és zászlajáról, használatuk rendjéről.

Csongrád Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 1. § /6/ bekezdés a./ pontjában és a 16. § /1/ bekezdésében biztosított jogkörében az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

I.

Az önkormányzat jelképei, leírásuk.

1.§

Az önkormányzat jelképei a város történelmi múltjára utaló szimbólumok: a város címere és a város zászlaja.

2. §

(1) Csongrád város címere: csücskös pajzs, a kék színű pajzsmezőben vörös szív. A szívből növekvő három vörös rózsa, zöld szárakon, a középső, egyenes szárú rózsán ezüst színű galamb. A pajzson 5 ágú nyitott aranykorona, a koronát és a pajzsot kétoldalt címertakaró díszíti, amelynek színe arany, visszája vörös.

3. §

(1) Csongrád város zászlajának alapszíne kék, a zászlólap optikai középpontjában a városcímer, alatta lefelé hajló ívben a címertakaró színével megegyező színű „CSONGRÁD” felirattal.

4. §

(1) A városcímer ábrázolása, előállítása a címernek a polgármesteri hivatalban lévő hiteles példánya, annak méretarányai, színmintája alapján történhet.

(2) Amennyiben a városcímer nem a hiteles színekben kerül ábrázolásra, előállításra, az csak hordozó anyag színében, a heraldika általános szabályai és színjelzései megtartásával történhet.

(3) A címer kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

II.

A jelképek használatának köre, szabályai.

5. §

(1) A városcímert használni lehet:

       a) az önkormányzat és a polgármester körpecsétjén,

       b) a város zászlaján és annak változatain,

       c) az önkormányzat és szervei által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, helyi kitüntetéseken, városi emlékérmeken,

       d) a Városháza homlokzatán, dísztermében, házasságkötő termében, a polgármester /alpolgármesterek/ jegyző 

            irodájában, a polgármesteri hivatal tájékoztató tábláin,

       e) az önkormányzat és szervei – bizottságok, polgármester, polgármesteri hivatal, intézmények, 100 %-ban az                           önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, kht. - levélpapírjain, borítékján,

f ) az önkormányzati intézmények, 100 %-ban az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, kht. épületein, vagy bejáratánál, vezetőinek irodájában,

g) az önkormányzat szervei által megjelentetett, a várost bemutató, a város életével, történelmével foglalkozó kiadványokon, meghívóban, emléktárgyakon,

h) a városba vezető utak mellett lévő táblán, a közterületi várostérképeken,

i)  a város honlapján,

j) a polgármester engedélye szerint.

(2)A városcímerrel ellátott körpecsét az államigazgatási jogkörben kiadott iratokon nem használható.

6. §

(1) Az 5. § /1/ bek. e. pontjában meghatározottakon túl más számára az általa készített, illetve készíttetett kiadványon, terméken, rendezvényeken a városcímer használatát – kérelemre – e rendelet alapján a polgármester engedélyezheti.

(2) Kereskedelmi, vagy üzleti reklámcélú címerhasználatért a polgármester díjat állapíthat meg.

7. §

(1) A város címerének használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a./ a kérelmező nevét, címét

b./ a városcímer használat célját

c./ az előállítani kívánt mennyiséget /darabszámot/

d./ a címerhordozó tárgy, vagy a címer anyagát

e./ terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén annak módját

f./ a használat időtartamát

g./ a címer felhasználásáért felelős személy nevét, beosztását

(2) A városcímer használatára vonatkozó engedély tartalmazza:

a./ az engedélyes nevét, címét

b./ a címerhordozó tárgy, vagy a címer anyagát

c./ az engedélyezett használat célját

d./ az előállítani engedélyezett mennyiséget

e./ az engedély érvényességi idejét

f./ a terjesztés vagy forgalomba hozatal módjára vonatkozó kikötéseket

g./ a címer használatért felelős személy nevét

h./ ha a használatért díjat kell fizetni, annak összegét.

/3/ A kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

/4/ Az engedély kiadását meg kell tagadni, ha a címer tervezett használata, az előállításának módja nem felel meg e rendelet előírásainak, sértené a város hírnevét.

/5/ A kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja, ha a címerhasználat az engedélyben foglaltaktól eltérően, vagy egyéb módon a város hírnevét, illetőleg a címer szimbolikus jellegét sértő módon történik.

8. §

/1/ A város zászlaja használható:

• a Városháza dísztermében, a díszterem előterében
• jelentős városi eseményeken, találkozókon
• az önkormányzat nemzetközi és hazai kapcsolatai eseményein
• csongrádi részvétellel rendezett kulturális, vagy sportrendezvényeken

/2/ A város zászlaját a Városháza előtti árbocra fel kell vonni:

• a képviselő-testület ülései idején /kihelyezett ülés esetén az ülés helyszínén is ki kell tűzni a zászlót/.
• állami ünnepek alkalmával
• a Csongrádi Napok ideje alatt,
• a képviselő-testület által meghatározott egyéb alkalmakkor.

/3/ A zászló előállításának, használatának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

III.

A Csongrád városnév használata

9. §

(1) A Csongrád városnév és ennek toldalékos, ragozott, vagy hozzákapcsolt kőtő szóval ellátott formáját (a továbbiakban: Csongrád) bármely természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, egyéni vállalkozás, vagy ezeken túlmenően üzletszerű gazdasági tevékenység céljára a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel létrejövő szervezet, csak előzetes engedély alapján használhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerint használatnak minősül különösen a Csongrád névnek létesítmény elnevezésével, cégelnevezésbe (cégszövegbe), üzleti nyomtatványra, védjegyre, szabadalom címébe, árubélyegre, áruminta és áru jelzésére, ipar jogosítvány szövegébe, nyomtatott, vagy online sajtó termék címfeliratába történő felvétele.

(3) A Csongrád név engedély nélkül használható:

a)Csongrád Megye elnevezésében,

b) Csongrád Város Önkormányzata által, valamint az önkormányzati részvétellel alapított gazdasági társaság elnevezésében, és önkormányzati költségvetési szervezet elnevezésében,

c) Csongrád Megyei Önkormányzat által, vagy részvételével alapított gazdasági társaság elnevezésében,

d) Csongrád Megyei Önkormányzat által alapított költségvetési szerv elnevezésében,

e) megyei hatáskörrel rendelkező, vagy a megye területén, vagy regionális területi egységen működő államigazgatási, igazságszolgáltatási, költségvetési névhasználat során,

f) Csongrád Város Önkormányzat, vagy a Csongrád Megyei Önkormányzat részvételével alapított önkormányzati társulás, vagy munkaszervezet névhasználata során.

10. §

(1) A Csongrád városnév felvételével, illetve névhasználattal kapcsolatos engedélyezési eljárás önkormányzati hatósági ügynek minősül, melyben első fokon átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: bizottság) jár el. Az engedélyezési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról  szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

       A 10.§ (1)bekezdés módosítva a 7/2019. (II. 25.)önkormányzati rendelettel. Hatályos: 2019.02.26.

(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a városnév tervezett használatának célját,

b) a használat tervezett időtartamát,

c) a használat formáját,

d) a kérelmező megnevezését, székhelyét,

e) a kérelmező tevékenységi körét.

(3) Amennyiben a városnév dísztárgy, embléma, kiadvány, vagy termék megjelölését szolgálja, úgy annak tervét a kérelemhez csatolni kell.

(4) A névhasználattal kapcsolatos eljárás díjmentes.

11. §

(1) A város nevének használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell

a) az engedélyes megnevezését és címét,

b) az engedélyezett névhasználat pontos szövegét,

c) az engedély időtartamát,

d) a használattal kapcsolatos egyéb kikötéseket.

(2) A névhasználatra vonatkozó engedély a kérelemben foglaltaknak megfelelően szólhat határozatlan, vagy határozott időtartamra. Határozott időtartamú engedély lejárata esetén, ha az engedélyes magatartása, tevékenysége jogszerű volt és további határozott időtartamra kérelmezi a névhasználat jogát, a kérelmezőt akkor is megilleti a névhasználati jog gyakorlása, ha a bizottság 30 napon belül nem hoz döntést.

(3) A kiadott engedélyekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

12. §

A bizottság a névhasználat iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező által végezni tervezett tevékenység, vagy a névhasználat tervezett célja és módja sérti, vagy veszélyezteti:

a) Csongrád városnak, vagy lakosságának az országhatárain belül és azon túli jó hírét,

b) az önkormányzat érdekeit,

c) az állampolgárok érdekeit,

d) a városban tevékenykedő jogi személyek, vagy jog személyiséggel nem rendelkező szervezetek érdekeit.

13. §

(1) Ha a 12. §-ban foglalt kizáró ok az engedélyes tevékenysége gyakorlása, névhasználata során merül fel, a bizottság az engedélyt visszavonja, és a névhasználatot megtiltja.

(2) A kiadott engedélyt vissza lehet vonni, ha az engedélyes az engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti.

14. §

(1) Aki a Csongrád városnevet ezen rendelet hatályba lépése előtt felvette és folyamatosan használja, utólagos engedély iránti kérelem benyújtására nem köteles.

(2) Az ezen rendelet hatályba lépése előtt felvett Csongrád városnév használatát a bizottság a jövőre nézve megtilthatja, ha a használóval szemben a rendelet 12. §-a szerinti kizáró okok merülnek fel.

15. §

(1) Aki a város címerét, vagy zászlaját, illetve a Csongrád városnevet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően, illetve a város közösségét sértő módon használja fel, a közösségi együttélés szabályainak megsértése miatt közigazgatási bírsággal sújtható, vagy vele szemben a közterület-felügyelő 50.000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. A közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetében 50.000,-Ft-ig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 500.000,- Ft-ig terjed. A közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés vagy közigazgatási óvadék alkalmazható a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény alapján (a továbbiakban: Szankció tv.).

(2) A közösségi együttélés szabályaival kapcsolatos hatósági ügyekben első fokon Csongrád város jegyzője jár el. Az eljárás lefolytatására és a döntés végrehajtására az Ákr. rendelkezései, a közigazgatási bírság mértékének megállapítására, valamint figyelmeztetés vagy közigazgatási óvadék alkalmazására a Szankció tv. rendelkezései irányadók.

      A 15.§ (1)-(2)bekezdés módosítva a 7/2019. (II. 25.)önkormányzati rendelettel. Hatályos: 2019.02.26.

16. §

(1)  Jelen rendelet 2004. április 1-jén lép hatályba, egyidejűleg Csongrád Város Tanácsa többször módosított 2/1990. /VII. 2./ számú rendelete hatályát veszti.

(2)  A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3)  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

         (A (3) bekezdés  megállapítva a 40/2009. (XII.1.) ÖKt rendelettel, hatályba lépés: 2009. december 1.)

                 Bedő Tamás sk.                                             Dr. Berkes István sk.

                 polgármester                                                           jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2004. március 25.

                                                                                              Dr. Berkes István sk.

                                                                                                          jegyző