Csongrád Város Képviselő-testülete

14/20104.(X.22) és a 2/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelettel módosított

1/2013. (I. 31.) önkormányzati rendelete

(egységes szerkezetben)

Az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Csongrád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 53. § /1/ bekezdése alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát a következőkben állapítja meg /továbbiakban: SZMSZ/.

A helyi önkormányzatok és szerveik részére törvényben, illetve kormányrendeletben megállapított feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési szabályokat az SZMSZ-ben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

I.

ÁLTALÁNOS  RENDELKEZÉSEK

1. §

/1/   Az önkormányzat hivatalos megnevezése:      Csongrád Városi Önkormányzat

                                                        székhelye:        6640 Csongrád, Kossuth tér 7.

         (Az /1/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/2/   Az önkormányzat jogi személy: működési, illetékességi területe Csongrád város közigazgatási területére terjed ki.

       Területe: 17388,7251 ha

/3/   A város közigazgatási területe 8 települési képviselői választókerületre oszlik.

/4/   Az önkormányzat feladat- és hatáskörét a képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati törvény és más jogszabályok, valamint e szabályzat és egyéb önkormányzati rendeletekben meghatározott módon.

2. §

/1/   Csongrád Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módszerekkel, a lakosság széles körű nyilvánossága előtt intézi a város közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati gyakorlásáról.

/2/   Az önkormányzat az /1/ bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében működteti hivatalát és intézményeit, együttműködik a város gazdálkodó egységeivel, társadalmi, közigazgatási szervekkel, más települési- és a megyei önkormányzattal.

       Csatlakozhat regionális és országos önkormányzati érdekszövetséghez, létesíthet nemzetközi kapcsolatokat.

/3/   A szabályzat 1. számú melléklete azon önszerveződő közösségek jegyzéke, amelyek tevékenységi körükben tanácskozási joggal vehetnek részt a képviselő-testület, illetve a bizottságok ülésein.

3. §

/1/   A Csongrád várost jelképező címer: 

             Csücskös pajzs, a kék színű pajzsmezőben vörös szív. A szívből növekvő három vörös rózsa, zöld szárakon, a középső, egyenes szárú rózsán ezüstszínű galamb. A pajzson 5 ágú nyitott aranykorona, a koronát és a pajzsot kétoldalt címertakaró díszíti, aminek színe arany, visszája vörös.

/2/   A címer és zászló használatának, a „Díszpolgári Cím”, a „PRO URBE – CSONGRÁD” kitüntetés és a helyi kitüntető díjak adományozásának rendjét külön önkormányzati rendeletek szabályozzák.

/3/   A Képviselő-testület bélyegzője:

             Kör alakú, „Csongrád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - Csongrád” körirattal, középen a város címerével.

/4/   A bélyegzőt kell használni:

- a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvei, rendeletei és határozati kivonatai hitelesítésére,

-    a képviselő-testület által adományozott okleveleken,

-    az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon.

II.

AZ  ÖNKORMÁNYZAT  FELADATAI  ÉS  HATÁSKÖRE

4. §

/1/   Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az Mötv. 13. § (1) bekezdése, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. tv. melléklete, valamint a vonatkozó jogszabályok és a képviselő-testület döntései figyelembevételével, a rendelet  2. sz. melléklete tartalmazza.

       A kötelező önkormányzati feladatok figyelemmel kísérése a jegyző feladata.

/2/   A nem kötelező önkormányzati feladatok ellátásának módjáról a képviselő-testület dönt.

/3/   Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatain kívül, elsődlegesen azok jobb ellátása érdekében, saját vagyonával vállalkozási tevékenységet végez

            - gazdasági társaság/ok/ létesítésével, azokban való részvétellel,

            - ingatlan-hasznosítással,

            - alapítvány, közalapítvány létrehozásával,

- a polgármesteri hivatal és az intézmények által végzett – alapító okiratban meghatározott – vállalkozási tevékenységgel,

- a képviselő-testület által meghatározott egyéb módon.

/4/   Az önkormányzat feladatai ellátásának szintjét a képviselő-testület az önkormányzat gazdasági- és munkaprogramjában, valamint az éves költségvetésében határozza meg.

5. §

/1/   A képviselő-testület - megbízatásának időtartamára - gazdasági- és munkaprogramot készít.

/2/   A programot a polgármester javaslatára, a megbízatás kezdetét követő fél éven belül készíti el a képviselő-testület.

/3/   A program előkészítéséhez a polgármester kikéri a városban működő civil szervezetek, kamarák, érdekvédelmi szervezetek és a jelentősebb gazdálkodó szervezetek véleményét.

III.

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

6.§

/1/ A képviselő-testület tagjainak száma (a polgármesterrel együtt) 12 fő.

     A képviselők névsora a szabályzat 1. számú függeléke.

/2/ Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző,az önkormányzat társulása, továbbá a részönkormányzat.

/3/ Az átruházott feladatokat a bizottságok feladatait tartalmazó 4., 5., 6. és 7. számú mellékletek függelékei, illetve a polgármesterre átruházott feladatokat tartalmazó 5. számú függelék tartalmazza. Vezetésük a jegyző feladata.

(Az /1/-/3/bekezdések módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

7. §

A képviselő-testület munkaterve és ülései

/1/ A Képviselő-testület gazdasági és munkaprogramja végrehajtására évente I. és II. félévi munkatervet készít.

/2/ A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. A munkatervben foglaltaktól a képviselő-testület indokolt esetben eltérhet.

/3/ A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

- a képviselő-testület tagjaitól,

- a képviselő-testület bizottságaitól,

- az országgyűlési képviselőtől,

- a polgármesteri hivatal irodavezetőitől,

- az intézmények vezetőitől,

- a képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártok vezetőitől,

- a nemzetiségi önkormányzattól,

- a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségektől, szervezetektől,

- az országgyűlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek helyi képviselőitől,

/4/ A munkaterv tartalmazza:

• a tárgyidőszak fő feladatait,
• a képviselő-testület üléseinek idejét, napirendjét, kihelyezett ülés esetén annak helyét,
• a napirend előadóját,
• azon napirendi pontok megjelölését, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

• azon napirendi pontok megjelölését, amelyek eldöntéséhez a képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését, civilszervezetek véleményét,
• azon napirendi pontok megjelölését, amelyek eldöntéséhez bizottsági állásfoglalás szükséges.

/5/ Az elfogadott munkatervet a város internetes honlapján közzé kell tenni.

/6/ A képviselő-testület alakuló, ünnepi, rendes és rendkívüli ülést tart.

/7/ A képviselő-testület a munkatervben meghatározottak szerint évente legalább 6 alkalommal tart rendes ülést.

/8/ Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester nyitja meg és vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester és az alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról.

        (A /8/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/9/   A képviselő-testület a munkatervben meghatározott időpontban a külön rendeletében szabályozott helyi kitüntetések és elismerő címek átadására ünnepi ülést tart.

8. §

A testületi ülések összehívásának rendje.

/1/   A képviselő-testület rendes ülése az, amelyet a munkatervnek megfelelően hívnak össze. A rendes ülés a munkatervben meghatározott napokon, 13.00 órakor kezdődik és a napirendre felvett tárgysor megvitatásának befejezéséig tart. A tárgyalt napirendek és előterjesztések számától függően, az ülést a polgármester ettől eltérő időpontra is összehívhatja.

       Abban az esetben, ha az ülés előreláthatóan aznap 24.00 óráig nem fejeződik be, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntésétől függően, másnap is folytatható.

       (Az/1/bekezdés első két mondata módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/2/ A Képviselő-testület üléseit a Polgármester hívja össze, a Polgármester akadályoztatása esetén az ülést az Alpolgármester jogosult összehívni. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi, Jogi és Összeférhetetlenségi Bizottság döntése alapján, annak elnöke hívja össze az ülést.

       (A 2. bekezdés módosítva a 14/2014.(X. 22.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2014.október 22-én, 11.40 óra)

/3/A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a képviselők egynegyedének, bármely állandó bizottságának, frakciójának, valamint a Kormányhivatal vezetőjének írásbeli indítványára.

     A rendkívüli ülést a polgármester a saját kezdeményezésére is összehívhatja.

     Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és a rendkívüli összehívás indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtását követő 3 napon belül dönt arról, hogy az ülés időpontját az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül mely időpontra tűzi ki.

    (A /3/bekezdés első mondata módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/4/   A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi pont tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni. Rendkívüli sürgősségű esetben, ha a testületi döntés hiánya önkormányzati érdeket sértene, az ülés szóban is (távbeszélőn) összehívható.

/5/   A meghívót és az ülés írásos anyagát – elektronikus formában – technikai feltételek hányában nyomtatásban – úgy kell kiadni, hogy azt valamennyi előterjesztésre kiterjedően a képviselők az ülés előtt legalább 7 nappal, az egyéb meghívottak legalább 4 nappal megkapják. Ettől el lehet térni a sürgősséggel tárgyalt előterjesztéseknél, valamint, ha a testületi ülés szóban került összehívásra.

/6/   A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

- az országgyűlési képviselőt,

- a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjét,

- a jegyzőt,

- a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

- a bizottságok nem képviselő tagjait,

- a képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártok vezetőit,

- a hivatal irodavezetőit, a jogtanácsost és a belső ellenőrt,

  - a városi rendőrkapitányság vezetőjét,

- Csongrád város díszpolgárait,

- az őket érintő napirendhez:

- a könyvvizsgálót,

  - az érintett intézmény/ek/ vezetőjét/it/,

    - önkormányzati gazdasági társaság/ok/ vezetőjét, felügyelő bizottsága elnökét,

  - a városi bíróság elnökét,

  - a városi ügyészség vezetőjét,

     - az országgyűlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási  közösségek helyi képviselőit,

- a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét, szakértőt,

- a napirend által érintettet, ha meghívását törvény előírja,

- az 1. számú melléklet szerinti önszerveződő közösségek vezetőit.

/7/   a /6/ bekezdésben felsoroltakon kívül az ülésre meg kell hívni:

- a Délmagyar Megyei Hírlap tudósítóját,

- a helyi újság/ok/ szerkesztőjét,

- a Városi Televízió képviselőjét,

- a Helyi Rádió szerkesztőjét,

-továbbá, akiknek meghívását a munkaterv, vagy esetenként a polgármester meghatározza.

/8/   A testületi ülés összehívásáról a lakosságot tájékoztatni kell.

       Az ülés írásos anyagát a hivatal Titkárságán, a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum-ban és a város honlapján közzé kell tenni.

/9/   A zárt ülésen tárgyalandó, illetve arra javasolt előterjesztéseket úgy kell kiadni, hogy azokhoz az illetéktelen hozzáférés ne legyen lehetséges. Az elektronikus formában kiadott anyagok szövegének és adatainak módosítását az ülést követő 3 munkanapon belül, jól látható módon, a honlapon közzétett anyagon át kell vezetni.

9. §

Nyilvános ülés

/1/ A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület alakuló ülését, valamint amennyiben a munkaterv ettől eltérően nem rendelkezik, rendes üléseit a Városháza Dísztermében tartja.

A polgármester várospolitikai szempontból indokolt esetben önállóan, vagy képviselői indítványra az ülést más helyszínre is összehívhatja.

(Az /1/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/2/   A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja, ennek megtörténtéig az ülést félbeszakítja.

/3/ A képviselő-testület a városban működő helyi televíziós szolgáltatás útján biztosítja, hogy a lakosság a nyilvános üléseket felvételről, televíziós közvetítésen keresztül is figyelemmel kísérhesse.

     (A/3/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

10. §

Zárt ülésre vonatkozó rendelkezések.

/1/ Ha a testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b.) pontja alapján zárt ülést tart, az érintett személyeket legkésőbb az ülésre szóló meghívó kiküldésének napjáig nyilatkoztatni kell írásban arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

/2/ Ha a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontja alapján zárt ülést rendelhet el, az üzleti érdek/ek/ sérelmét az érdekelt/ek/nek kell valószínűsíteni. Ennek érdekében legkésőbb az ülésről szóló meghívó kiküldésének napjáig az érdekelt nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozat alapján, valamint ha az üzleti érdek önkormányzati érdekkörben merül fel, a polgármester – a jegyző véleményének a figyelembevételével - elrendelheti, hogy a bizottságok az előterjesztést zárt ülésen tárgyalják.

       A képviselő-testület a bizottságok véleményének figyelembe vételével dönt a zárt ülés elrendeléséről.

/3/   A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett, a szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető vehet részt.

       A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirend tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

        (A /3/bekezdés első mondata módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel.  Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/4/   Nincs helye zárt ülés elrendelésének kizárólag a szavazás idejére, ha a napirend tárgyalása nyílt ülésen történt.

/5/   Minden résztvevőt titoktartási kötelezettség terhel a zárt ülésen tudomására jutott személyes adatok és egyéb információk tekintetében.

11. §

/1/   A képviselő-testület napirendjeit beszámolók, tájékoztatók és egyéb előterjesztések alapján tárgyalja.

/2/   Szóbeli előterjesztés csak indokolt esetben, halaszthatatlan döntést igénylő ügyben tehető.

/3/   Az előterjesztések benyújtására feladatkörükben eljárva a polgármester, a bizottságok és a jegyző, valamint helyi közügyet érintő témában önálló indítványként a képviselő jogosult. Az előterjesztések rendjét, tartalmi és formai követelményeit külön szabályzat tartalmazza, amely e szabályzat 3. számú melléklete.

/4/   Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

                        - a polgármester,

                        - képviselő,

                        - bizottság,

                        - a jegyző.

       A kezdeményezés irányulhat hatályos rendelet módosítására, kiegészítésére, hatályon kívül helyezésére is.

12. §

A testületi ülések határozatképessége.

/1/ A képviselő-testület határozatképes, ha a testület tagjainak több, mint fele – hét fő – jelen van.

/2/   Ha a képviselő-testület ülése nem határozatképes, a polgármester az ülést legfeljebb 10 percre felfüggeszti. Ha a határozatképesség ezt követően sem áll helyre, az ülést berekeszti.

/3/ Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belülre ismételten össze kell hívni.

13. §

A Képviselő-testület tanácskozási rendje.

/1/   A Képviselő-testület ülése a nyílt üléssel kezdődik, majd a zárt napirendek tárgyalására, illetve az interpellációs időszakra kerül sor. A polgármester a zárt ülésen hozott döntéseket az interpellációs időszak előtt nyílt ülésen ismerteti.

A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén e rendelet 8.§ /2/ bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek, vagy az alpolgármester akadályoztatása esetén az Ügyrendi, Jogi- és Összeférhetetlenségi Bizottsági elnökének átadhatja.

Az ülés vezetője az ülés során bármely témához időkorlát nélkül hozzászólhat, ill. véleményt nyilváníthat.

       (Az /1/bekezdése módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/2/   Az ülés megnyitását követően – a polgármester a jelenléti ív alapján és a szavazó berendezés segítségével – megállapítja a határozatképességet.

/3/   A képviselő-testület rendes üléseinek napirendi pontjaira a polgármester a bizottságok véleményének figyelembevételével tesz javaslatot, a napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel állapítja meg.

/4/ A polgármester a 8.§ /5/ bekezdésben írt határidő után kiadott, vagy a szóbeli előterjesztések tárgyalására sürgősségi indítványt tesz. Sürgősségi indítványt a bizottság elnöke és a képviselő is benyújthat - a sürgősség okának megjelölésével -  az ülést megelőző munkanap 14.00 óráig. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Ha a képviselő-testület a sürgősséggel nem ért egyet az előterjesztést - fenntartása esetén - a testület következő rendes ülésén tárgyalja.

/5/   A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő egy alkalommal kérheti elnapolni. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.

/6/ A képviselő-testület a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára, bármelyik napirendi pontot elnapolhatja, illetve - az elnapolás mellett - további bizottsági tárgyalásra, szakértői előkészítésre kiadhatja. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.

/7/ Ha az előterjesztő az elnapolást követő 15 napon belül a polgármesterhez intézett beadványában nem kéri az előterjesztés napirendre vételét, az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni.

/8/ A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott.

/9/ A képviselő-testület tárgyalni köteles a helyi nemzetiségi önkormányzatnak, a kisebbségi jogok gyakorlásához szükséges döntésre irányuló kezdeményezését. A javaslatot a képviselő-testület következő rendes ülésének napirendjére kell felvenni.

/10/ A képviselő-testület minden évben köteles napirendjére felvenni a költségvetés előző évi végrehajtásáról szóló, illetve a tárgyévi költségvetés megállapításáról szóló előterjesztést.

14. §

/1/   Bármely képviselő a napirend előtt egy alkalommal, max. 3 percben felszólalhat a napirenden nem szereplő olyan rendkívüli ügyben, amely városi jelentőségű, vagy amely tartalmánál fogva érinti az önkormányzat és szervei, intézményei működését, megítélését, a város lakosságának közérzetét, vagy olyan bírálatot tartalmaz, amely nyilvános közlést igényel. A felszólalási szándékot legkésőbb az ülés megkezdéséig a polgármesternek kell jelezni.

/2/   A napirend előtti felszólaláshoz a polgármester vagy bármelyik képviselő egyszer 2 percben hozzászólhat. A hozzászólásokra a napirend előtti felszólalás előterjesztője további 3 percben reagálhat.

15. §

/1/   A napirend előterjesztője max. 10 percben szóbeli kiegészítést tehet.

       Ezt követően az illetékes bizottság/ok/ elnöke/i/, távollétében az általa megbízott képviselő bizottsági tag - max. 5-5 percben - ismerteti/k/ a bizottság/ok/ véleményét, állásfoglalását az előterjesztésről. Amennyiben a bizottság az előterjesztéssel kapcsolatban vita nélkül foglalt állást, a bizottsági szavazás eredményét a polgármester ismerteti.

       A vita megkezdése előtt az előterjesztőhöz kérdés, a jegyzőhöz törvényességi észrevétel tehető fel /vélemény nem/, amelyre a vita megkezdése előtt válaszol.

   (Az /1/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/2/ A kérdéseket követően, a polgármester a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. A felszólalási szándékot a vita megkezdésekor a polgármesternek a „szót kérek” gomb megnyomásával kell jelezni, a szavazógép hibája esetén, kézfelemeléssel. 

/3/ Egy napirend, illetve előterjesztés vitájában minden képviselő, illetve tanácskozási joggal rendelkező 1 alkalommal élhet felszólalással, legfeljebb 5 perc időtartamban. A vitában elhangzottakra legfeljebb 2 alkalommal, max. 1-1 percben reagálhat.

/4/   A tanácskozási joggal nem rendelkező napirendhez kapcsolódó felszólalását max. 5 perc időkeretben a képviselő-testület egyszerű többséggel engedélyezi. A felszólalási szándékot írásban, a napirend megjelölésével az ülés megkezdéséig lehet jelezni a polgármesternek, vagy kézfelemeléssel a napirend vitája során.

/5/   A polgármester, vagy képviselő bármely napirendi ponthoz kapcsolódóan módosító indítványt nyújthat be. A módosító javaslat olyan javaslat, amely az írásban előterjesztett rendelet-tervezet és határozati javaslat érdemi részét érinti. A módosító javaslat nem irányulhat számítási és szám-név elírási, vagy más formai pontosításokra.

/6/   A módosító javaslatot az ülés előtt írásban, ill. az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A szavazás előtt a polgármester és az előterjesztő kérheti a szóbeli javaslat írásba foglalását. A módosító javaslatot indokolni kell.

/7/   A felszólalások után a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárása után az ügyrendi javaslatokat kivéve, további felszólalásra nincs lehetőség.

16. §

Ügyrendi kérdések

/1/   Bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására, az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. A vita lezárása után csak az előterjesztő /vagy a témafelelős/ válaszolhat a vitában elhangzottakra, véleményt nyilváníthat a döntési javaslathoz elhangzott indítványokról.

/2/   Az előterjesztés napirendről való levételét a szavazás előtt bármikor, bármely képviselő és a napirend előterjesztője is indítványozhatja, a javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel dönt.

/3/   Szavazás előtt a polgármester, vagy képviselő-csoport vezetője tárgyalási szünetet /max. 1 óra/ javasolhat, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

/4/ Az /1/-/3/ bekezdésben szabályozottakon túl, bármely képviselő az ülés vezetésével, illetve a tanácskozás rendjével kapcsolatosan további ügyrendi javaslatokat tehet.

/5/ Az /1/-/4/ bekezdésekben szabályozott javaslatot a szavazógép „ügyrendi” gombjának a megnyomásával kell jelezni, meghibásodása esetén kézfelemeléssel.

17. §

A szavazás menete.

/1/   Az előterjesztett és a vitában elhangzott bizottsági és képviselői javaslatokat a polgármester szavazásra bocsátja. Ha a döntési javaslat elfogadása jogszabályt sértene, a szavazás előtt a jegyző köteles ezt közölni a képviselő-testülettel. A hozzászólás joga ebben az esetben a jegyzőtől nem tagadható meg. Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatra vonatkozóan kizárólag annak törvényességét érintő észrevételt kíván tenni.

       Először az elhangzás sorrendjében az eredeti javaslatot módosító, kiegészítő - az előterjesztő által el nem fogadott - javaslat/ok/ról kell dönteni.

/2/   Eredménytelen szavazás /a javaslat/ok/ nem kapta meg a szükséges többséget/ esetén a polgármester, vagy legalább 4 képviselő az ülésen ismételt szavazást, vagy a vita folytatását indítványozhatja.

       A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

/3/   A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

    A minősített többséget igénylő döntéshozatal során a szavazás a gépi szavazó berendezéssel történik. Egyéb esetekben a képviselő „igen”, „nem” szavazatát, vagy „tartózkodását” a polgármester ezen sorrend szerint elhangzott felhívása után kézfelemeléssel jelzi.

/4/   Titkos szavazással dönt az alpolgármester választásáról, továbbá, ha a polgármester, vagy bármelyik képviselő indítványára, az Mötv. 46. § /2/ bekezdésében meghatározott ügyekben, így dönt.

/5/   A titkos szavazás lebonyolítása az ügyrendi, jogi-és összeférhetetlenségi bizottság képviselő tagjai által alkotott ad hoc bizottság feladata.

/6/   A döntéshozatalból kizárható, akit, vagy akinek hozzátartozóját /az Mötv. 49.§ (1) bekezdés/ az ügy személyében érinti.

    A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

    A kizárásról – az érintett, vagy bármelyik képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt.

    A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából a jelenlévőnek kell tekinteti.

    Amennyiben a döntéshozatalban részvevő képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, az ülésen bármely képviselő indítványozhatja a személyes érintettség megállapítását, illetőleg az ügy érdemében az ismételt szavazást. Az ülés lezárultát követően a polgármester, vagy bármelyik képviselő indítványára az Ügyrendi, Jogi- és Összeférhetetlenségi Bizottság vizsgálatot végez. A bizottság a képviselő-testületnél kezdeményezheti ismételt döntéshozatali eljárás lefolytatását, melynek során a képviselő-testület a személyes érintettség kérdésben is dönt.

/7/   Szavazategyenlőség esetén, ha a döntés nem halasztható, a polgármester legfeljebb egyszer, ismételt szavazást rendel el.

       Titkos szavazás esetén a szavazás – indítványra – egyszer megismételhető.

       Az indítványról a testület egyszerű többséggel dönt.

/8/   A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők ¼-ének indítványára, valamint a polgármester, vagy bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület egyszerű többségi döntése alapján.

/9/   A név szerinti szavazáskor a jegyző betűrend szerint olvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor szavazatukat szóban jelzik.

    A névsorban rögzített szavazatok alapján az eredményt a polgármester hirdeti ki.

     (A /3/, /5-6/ és /9/bekezdések módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

18. §

A testületi ülések rendjének fenntartása.

/1/ Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, illetve a polgármester, vagy bármely képviselő tekintélyét támadó felszólalást tesz, a polgármester köteles felszólítani a tárgyszerűségre. Amennyiben a felszólaló a felhívásnak nem tesz eleget, a polgármester megvonja tőle a szót.

/2/ Ha ezen szabályzat a felszólalást meghatározott időkeretben teszi lehetővé és a felszólaló az időkeretét kitöltötte, a polgármester figyelmeztetést követően – a szó megvonás okának közlésével – megvonja tőle a szót.

/3/ Amennyiben a testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.

/4/ Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester felel. A polgármester rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testület munkáját akadályozza, illetőleg az ezen szabályzatban a tanácskozás rendjére vonatkozó szabályokat megsérti.

/5/ Azt, aki a tanácskozás helyszínén jogosulatlanul tartózkodik, a polgármester távozásra hívhatja fel.

/6/ A polgármesternek a rend fenntartása érdekében hozott rendelkezéseit az ülésen résztvevők kötelesek betartani. Ha a rend fenntartása érdekében a polgármester a nem képviselő résztvevőnek az ülésről való kizárását indítványozza, erről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.

19. §

/1/   A képviselő-testület e rendeletben szabályozott tanácskozási rendjétől esetenként, ha törvény, illetve más jogszabály rendelkezésébe nem ütközik, eltérhet.

/2/   Az eltérésre indokolt esetben a polgármester, vagy a képviselők legalább egynegyede tehet indítványt.

/3/   Az indítványról a testület minősített többséggel dönt.

20. §

A Képviselő-testület döntései.

/1/ A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően, a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

/2/ A rendeletek megalkotásához a képviselő-testület tagjai többségének - 7 fő - igen szavazata szükséges /minősített többség/.

/3/ A határozat hozatalhoz a /4/ bekezdésben írt ügyek kivételével – a képviselő-testület jelenlévő tagjai többségének igen szavazata szükséges /egyszerű többség/.

/4/   A határozat elfogadásához minősített többség szükséges a következő ügyekben:

- az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,

- törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

- önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,

- megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

- intézmény alapításához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez,

- gazdasági társaság létrehozásához, megszüntetéséhez, vagy abban való részvételhez, kilépéshez,

- a képviselő összeférhetetlensége megállapításához, kizárásához az Mötv. 49. § /1/ bekezdése szerint,

- zárt ülés elrendeléséhez az Mötv. 46. § /2/ bekezdés c./ pontjában írt ügyekben,

- titkos szavazás elrendeléséhez,

- az önkormányzatot terhelő hitel felvételéhez vagy kezességvállalásához,

- a gazdasági- és munkaprogram elfogadásához,

- ha önkormányzati rendelet minősített többséget ír elő,

- a testület tanácskozási rendjétől való eseti eltéréshez /19. §/.

     (A 20.§ /4/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/5/   Ha azonos ügyben több döntési javaslat, vagy személyi ügyben több jelölt megkapja a szükséges többséget, a legtöbb „igen” szavazatot kapott javaslat/ok/, illetve jelölt/ek/ kerül/nek/ elfogadásra.

21. §

Interpelláció.

/1/   A képviselők, a képviselő-testület rendes ülésén, a napirend tárgyalása után, kérdésekkel együtt, max. 1 óra időtartamban, - beleértve az interpellációkra kapott válaszok elfogadását - a polgármestertől, a bizottságok elnökeitől, vagy a jegyzőtől az önkormányzati feladatkörükbe tartozó ügyben felvilágosítást, magyarázatot kérhetnek. /Interpelláció/

/2/   Interpelláció az a közérdekű, a város területének, vagy lakosságának jelentős részét érintő probléma-felvetés, vagy panasz, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat és szervei által ellátott feladatokkal, intézkedéseivel, illetve azok elmaradásával.

      

/3/ Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott  ismételten előterjesztett interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merül fel.

     (A /3/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/4/   Az interpelláció/k/ra az interpellált az elhangzástól, ill. benyújtástól számított 15 napon belül köteles írásban választ adni.

/5/   Amennyiben az interpellációt az interpelláló képviselő az ülés előtt legalább 5 nappal írásban benyújtja a hivatal Titkárságára, az interpellált az interpellációra az ülésen köteles választ adni.

/6/   Az interpelláló képviselő, az interpellációját követő soros képviselő-testületi ülést megelőző legalább 3 nappal a hivatal Titkárságával írásban közli, amennyiben az interpellációjára kapott választ nem fogadja el.

/7/   Az interpellációra adott válaszról - ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el - elhangzása után, írásbeli válasz esetén, a választ követő soros ülésén, a képviselő-testület dönt.

       A képviselő interpellációjára adott választ elfogadottnak kell tekinteni, ha ennek ellenkezőjéről előzőleg írásban nem nyilatkozott.

/8/   Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadta el, az ülést követő 5 napon belül az interpellációt és a választ ki kell adni vizsgálatra a tárgya

       szerint illetékes bizottság/ok/nak. A bizottság megvizsgálja, hogy a válaszban foglaltak megfelelnek-e a valóságnak, a válaszadó a tőle elvárható gondossággal járt-e el.

/9/   A vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni, melynek eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja, témánként max. 3 percben, a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén az interpellációs időszakban, de ennek időtartama az interpellálásra és kérdésekre biztosított időkeretbe nem számít be.

  /10/  Indokolt esetben a képviselő-testület részletes /a felelősségre is kiterjedő/ vizsgálatot is elrendelhet.

22. §

Kérdés.

/1/   A képviselők a képviselő-testület rendes ülésén, a napirend tárgyalása után az interpellációkkal együtt, max. 1 óra időtartamban a polgármesternek, bizottság elnökének, vagy a jegyzőnek kérdéseket tehetnek fel, közérdekű ügyeket vethetnek fel.  A kérdésekre a 21. § /2/ bekezdését alkalmazni kell.

/2/ Amennyiben a képviselő a kérdést az ülés előtt legalább 5 nappal írásban benyújtja a Hivatal Titkárságára, a kérdezett az ülésen köteles a választ megadni. Az ezen határidőt követően, vagy az ülésen felvetett kérdésre lehetőleg szintén az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül köteles a kérdezett a választ megadni.

/3/ Nem önkormányzati feladatkörbe tartozó ügyben érkezett kérdést az érintett szervhez, hatósághoz kell továbbítani.

/4/ A kérdésre adott válaszról – amennyiben az nem az ülésen hangzott el – a megérkezését követő soros ülésen a testületet tájékoztatni kell.

23. §

A Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve.

/1/ A Képviselő-testület minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő hangfelvétel és 3 példányban jegyzőkönyv készül. A hanganyagot elektronikus úton /digitálisan/ is meg kell őrizni.

/2/ Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza:

• a testületi ülés helyét;
•  időpontját;
•  a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
• a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
•  a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
•  az előterjesztéseket;
•  az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
•  a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
•  a döntéshozatalban résztvevők számát;

•  a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
  
•  a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
• a szavazás számszerű eredményét;
• a hozott döntéseket

/3/ Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

• a meghívó,
• az írásos előterjesztések,
• a képviselői módosító indítványok,
• az interpellációk,
• az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege.
• a jelenléti ív,
• a titkos szavazás jegyzőkönyvének egy példánya,
• a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása, a jegyzőkönyvben rögzített véleménye,
• a név szerinti szavazásról készült névsor.

/4/   A jegyzőkönyv első példányát, évenként bekötve, irattárban kell elhelyezni.

       A második példányt, az ülést követő 15 napon belül, a jegyző megküldi a Csongrád Megyei Kormányhivatalnak.

       A harmadik példányt /a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével/ meg kell küldeni a Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központnak.

/5/ A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel. Vita esetén e kérdésben a képviselő-testület az ügyrendi, jogi- és összeférhetetlenségi bizottság véleményének kikérése után dönt.

      (Az /5/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/6/ Az ülésről készült hangfelvételt legalább 5 évig meg kell őrizni.

/7/ A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A nyílt ülés jegyzőkönyvébe bárki betekinthet, abból – térítés ellenében – másolatot kérhet.

/8/ A zárt ülés jegyzőkönyvét és anyagát az általános szabályok szerint, de elkülönítetten kell tárolni és megőrizni. A zárt ülés jegyzőkönyvébe a zárt ülésen résztvevő betekinthet.

/9/ Zárt ülés tartása esetén is gondoskodni kell a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról – kivéve az állami vagy szolgálati titoknak minősített adatokat – így különösen

• az önkormányzat költségvetésére és annak végrehajtására,
• az önkormányzati vagyon kezelésére,
• a közpénzek felhasználására

       vonatkozóan, hogy azt bárki megismerhesse.

       Az erre irányuló kérelmet a hivatal titkárságán kell benyújtani. A kérelemnek a jegyző 15 napon belül köteles eleget tenni.

24. §

A Képviselő-testület rendeletei és határozatai.

/1/   A képviselő-testület rendeleteit, valamint normatív és hatósági hatáskörében hozott határozatait naptári évenként újrakezdődő, folyamatos sorszámozással kell ellátni.

/2/   A képviselő-testület rendeleteinek jelölése:

- Csongrád Város Képviselő-testülete,

- sorszám/év./ arab számmal,

        - kihirdetés éve arab számmal, hónapja római számmal, napja arab számmal 

- „önkormányzati rendelete” kifejezés és

       - a rendelet címe.

/3/   A képviselő-testület sorszámozott határozatainak jelölése:

- sorszám/év./ arab számmal,

      - elfogadás hónapja római számmal, napja arab számmal 

- „önkormányzati határozat” kifejezés.

           

/4/ Az /1/ bekezdésbe nem tartozó, a testületi ülésen hozott az ülés vezetésével, ügyrendi javaslatokkal kapcsolatban hozott határozatait külön sorszám nélkül, az ülés jegyzőkönyvében kell rögzíteni.

/5/   A rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

       A határozatokat úgy kell nyilvántartani, hogy annak alapján a végrehajtásuk követhető legyen.

/6/   A képviselő-testület hatályos rendeleteit az Ügyrendi, Jogi- és Összeférhetetlenségi Bizottság rendszeresen, legalább ciklusonként felülvizsgálja. A felülvizsgálat szakmai előkészítése a jegyző feladata.

          (A /6/bekezdés első mondata módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/7/   A többször, illetve lényegesen módosított, kiegészített rendeleteket egységes szerkezetben kell közzétenni.

/8/ A rendeletek kihirdetéséről a polgármester hirdető tábláján történő kifüggesztés útján a jegyző gondoskodik, valamint a hatályos rendeleteket a város honlapján is megjelenteti.

     (A /8/bekezdés megalkotva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

25. §

Közmeghallgatás.

/1/   A képviselő-testület évenként legalább 1 alkalommal közmeghallgatást tart.

/2/   Közmeghallgatást kell tartani:

a./    az éves költségvetésről,

b./    helyi adó bevezetéséről,

c./    a város általános rendezési tervéről,

d./    ha a képviselők több mint fele, azonos téma megjelölésével kezdeményezi,

e./    ha legalább 200 lakos, a téma megjelölésével, írásban kezdeményezi.

/3/   A közmeghallgatás időpontját, napirendjét legalább 10 nappal előbb meg kell hirdetni, az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni.

       Kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban, vagy telefonon is el lehet juttatni a hirdetményben közölt helyre.

/4/   A közmeghallgatáson a résztvevőknek tanácskozási joguk van, egyebekben az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére a képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

26. §

/1/   A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntései előtt, illetve a döntések megismertetése érdekében várospolitikai fórumokat tarthat.

/2/   Ezek szervezése történhet a város lakossága, társadalmi szervezetei, egyes városrészek lakossága, érintett lakossági rétegek /életkor, foglalkozás stb./ részére.

/3/   A fórumok megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdésekre, javaslatokra a válaszok megadásáról is.

       A szóban meg nem válaszolt felvetésekre 15 napon belül kell választ adni.

/4/   Fórumot tarthatnak egyes települési képviselők, vagy a képviselők csoportjai is.

       Ezek szervezéséhez, lebonyolításához – egyeztetés után – a polgármester segítséget nyújt.

27. §

/1/   Az önkormányzat az intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottak reprezentatív érdekképviseleti szervezeteivel az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórumban a közalkalmazottakat érintő, az 1992. évi XXXIII. tv. /Kjt./ 4. § /5/ bekezdésében foglalt kérdésekben egyeztet.

IV.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

28. §

/1/      A képviselő-testület az önkormányzat feladatai eredményes ellátása, a testületi döntések előkészítése, végrehajtásának szervezése és ellenőrzése érdekében a következő állandó bizottságokat hozza létre:

           1./   Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság                                  5 fő

2./   Oktatási, Művelődési és Sportbizottság                            5 fő

3./   Egészségügyi és Szociális Bizottság                               5 fő

4./   Ügyrendi, Jogi és Összeférhetetlenségi Bizottság 5 fő

      (Az 1. bekezdés módosítva a 14/2014.(X.22.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2014.október 22. 11,40 óra).

     (A /1/bekezdés 2. pontja módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015.  március 1.)

/2/   A képviselő-testület, esetenkénti feladatok ellátása érdekében, ideiglenes bizottságot hozhat létre.

       A bizottság létrehozására, létszámára, tagjaira, feladataira javaslatot tehet:

                        a./ a polgármester,

                        b./ bármely önkormányzati képviselő.

/3/   A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról, a működésük technikai feltételei biztosításáról – a polgármesteri hivatal útján – a jegyző gondoskodik.

/4/   A bizottságok, munkájuk segítésére albizottságot hozhatnak létre, szakértőt, szakértői testületet /kollégiumot/ kérhetnek fel.

/5/   A bizottság ciklusonként beszámol a képviselő-testületnek a végzett munkájáról, az átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről.

6/    Az Ügyrendi, Jogi- és Összeférhetetlenségi Bizottság ügyrendi feladatai ellátásakor   csak a bizottság képviselő tagjai járhatnak el.

       (A /6/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

29. §

/1/   A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása, illetve távolléte esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag - hívja össze és vezeti. Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, az elnök összevont ülés tartását kezdeményezheti.

       Az elnök köteles a bizottságot összehívni:

a./ a képviselő-testület,

b./ a polgármester,

c./ a bizottság tagjai több mint felének,

d./ a nemzetiségi önkormányzat indítványára.

/2/   A bizottság ülései nyilvánosak, határozatképességére, határozathozatalára e rendelet képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, működésének további szabályait e rendelettől eltérően, külön szabályzatban is megállapíthatja.

       A bizottságok nem képviselő tagjaira a települési képviselőre vonatkozó egyéb szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

/3/   A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni

                        a./ a polgármestert,

                        b./ az alpolgármestert,

                        c./ a jegyzőt,

                        d./ a bizottság feladatkörében működő civil szervezet képviselőjét.

       Az ülésen tanácskozási joggal részt vehet minden települési képviselő.

    (A 3. bekezdés b./pontja módosítva a 14/2014.(X.22.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2014. október 22. 11,40 óra)

/4/   A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amit a bizottság elnöke, illetve a bizottsági ülést vezető megbízottja ír alá.

       A bizottság érdemi döntést tartalmazó határozatait évenként kezdődő sorszámmal kell ellátni, és azokról nyilvántartást kell vezetni.

       A jegyzőkönyvek tartalmára, továbbítására vonatkozóan a képviselő-testület ülései jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

30. §

/1/   A bizottságok Mötv.-ben, ill. ezen rendeletben meghatározott feladatai, különösen:

- véleményezik az ágazatukat érintő rendeleteket, egyéb előterjesztéseket, figyelemmel kísérik a döntések hatályosulását,                    

- előkészítik a munkatervben meghatározott napirendi előterjesztéseket,

- figyelemmel kísérik a feladatkörüket érintő várospolitikai eseményeket, tendenciákat,

- véleményezik az önkormányzat költségvetésének az ágazatukat érintő rendelkezéseit,

- ellátják a külön rendeletekben rájuk ruházott feladat- és hatásköröket,

- feladatkörükben figyelemmel kísérik az Európai Uniós követelmények érvényesülését.

/2/   Az /1/ bekezdésben foglaltakon túl

       a.) A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság

- javaslatot tesz a polgármester illetményének, és az alpolgármesterek illetményének, illetve tiszteletdíjának módosítására,

- véleményezi az önkormányzat költségvetését és a végrehajtásáról szóló beszámolót,

- ellátja az Mötv. 120. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott ellenőrzési feladatokat.

b.) Az Ügyrendi, Jogi és Összeférhetetlenségi Bizottság

- véleményezi a rendelet-tervezeteket, vizsgálja a hatályosulásukat,

- képviselő tagjai ellátják az Mötv.-ből, illetve az SZMSZ-ből adódó ügyrendi feladatokat,

- ellátja az Mötv. 38 §-a szerinti méltatlansági eljárással kapcsolatos bizottsági feladatokat.

- figyelemmel kíséri és segíti az önkormányzati rendeletek és határozatok uniós jogharmonizálását,

- kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítására irányuló kezdeményezést,

- nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők és a polgármester, valamint a hozzátartozóik  vagyonnyilatkozatait,

             (A /2/bekezdés b./ pontjának harmadik francia bekezdése módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/3/ A bizottságok /1/-/2/ bekezdésekben meghatározott keretek közötti részletes feladatköreit 3-6 számú mellékletei tartalmazzák.

(A (2)-(3)bekezdések módosítva a 14/2014.(X.22.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2014. október 22. 11,40. óra)

/4/   A bizottságokra külön önkormányzati rendeletekben átruházott hatásköröket a /3/ bekezdésben írt mellékletek függelékei tartalmazzák, melyek naprakész vezetése a jegyző feladata.

30/A. §

Részönkormányzat

/1/ Csongrád város közigazgatási területének az e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott bokrosi városrészén településrészi önkormányzatként Bokrosi Városrészi Önkormányzat elnevezésű részönkormányzat működik. (a továbbiakban: részönkormányzat).

/2/ A részönkormányzatot az e rendelet, valamint az Mötv. rendelkezései szerint megillető jogokat Bokros Városrészi Önkormányzat Testülete (a továbbiakban: Részönkormányzati Testület) gyakorolja.

/3/ A Részönkormányzati Testület 7 tagból áll, a tagokat a képviselő-testület választja meg a helyi képviselőkből, valamint a bokrosi városrészben élő helyi választópolgárokból. A Részönkormányzati Testület tagjaira a polgármester, a Részönkormányzati Testület elnöke, bármelyik képviselő, valamint a Részönkormányzat területén működő, az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő önszerveződő közösségek tehetnek javaslatot.

      

/4/   A Részönkormányzatot az elnök képviseli és vezeti a Részönkormányzati Testület üléseit.

      

/5/ A Részönkormányzati Testület elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

      

/6/ A Részönkormányzati Testület az e rendeletben átruházott feladatai előkészítéséhez, végrehajtásuk értékeléséhez tagjaiból és más a településrészen élő személyekből munkacsoportot hozhat létre.

      

/7/   A Részönkormányzati Testület tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak, a tagok:

            a.) kötelesek részt venni a részönkormányzati testület munkájába,

            b.) a részönkormányzati testület elnökétől, a polgármestertől, valamint a jegyzőtől                            önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek,

            c.) a polgármesteri hivataltól, illetőleg a hivatali kirendeltségtől igényelhetik a   

                  munkájukhoz szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

  d.) a településrészt érintő közérdekű ügyekben kezdeményezhetik a polgármesteri hivatal, illetőleg a hivatali kirendeltség intézkedését, amelyre 15 napon belül érdemi választ kell adni.

(A 30/A.§ megalkotva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. április 1.)            

30/B. §

Részönkormányzat feladatai és hatáskörei

/1/ Kötelező kikérni a Részönkormányzati Testület véleményét,

      a.)  az Mötv. 42. §-a szerinti tárgykörökben a részönkormányzatot érintő esetekben,

b.) az a.) pontban nem szereplő, a részönkormányzatot érintő határozatok meghozatala esetén.

/2/ A Részönkormányzati Testület egyetértési jogot gyakorol a képviselő-testület, valamint bizottságai hatáskörébe tartozó alábbi döntések meghozatala esetén:

        a.) a részönkormányzat területén működő önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezése,

        b. )a részönkormányzat területén fekvő önkormányzati ingatlanvagyon bérlete, adásvétele és megterhelése,

       c.) a részönkormányzat területén fekvő ingatlanok vásárlása, bérlése.

/3/ A Részönkormányzati Testületnek az egyetértési tárgykörökben hozott döntését a bizottsági, illetőleg a képviselő-testületi előterjesztésekhez csatolni kell.

/4/ A Részönkormányzati Testület dönt:

                a.) ügyrendjének az e rendelet kereti közötti elfogadásáról,

b.) az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott szabályok szerint a számára biztosított pénzeszközök felhasználásáról,

c.) az e célra számára biztosított anyagi források figyelembe vételével a részönkormányzat területén fekvő közterületek fenntartásával –gondozásával és fejlesztésével kapcsolatos ügyekben,

d.) mindazokban a kérdésekben, amelyekben a döntési jogot a képviselő-testület    rendeletében átruházza.

/5/ A Részönkormányzat Testülete az átadott pénzeszközök terhére kötelezettséget vállalhat, szerződést köthet, mely szerződéseket a polgármester írja alá. A kötelezettségvállalás, szerződés ellenjegyzésére a jegyző jogosult.

/6/ A Részönkormányzati Testület bármely, a részönkormányzatot érintő ügyben kezdeményezéssel élhet a Képviselő-testület felé.

/7/ A Részönkormányzati Testület nem képviselő tagjai a részönkormányzatot érintő tárgykörökben tanácskozási joggal részt vehetnek a képviselő-testület ülésein.

/8/  A polgármester a Részönkormányzati Testület döntésének végrehajtását felfüggesztheti, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő rendes ülésén határoz.

/9/ A Képviselő-testület az általa a Részönkormányzati Testületre átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, e hatásköröket visszavonhatja. Az átruházott hatásköröket a részönkormányzati testület tovább nem adhatja.

/10/ A részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira – a rendelet 30/A. és 30/B. §-aiban foglalt eltérésekkel - a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(A 30/B.§ megalkotva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. április 1.)

V.

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

31.§

/1/ A képviselői jogokat az Mötv. 32. § /2/ bekezdés a.)-h.) tartalmazzák.

       (Az /1/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/2/ A települési képviselő rendszeresen tájékoztatja a választóit képviselői munkájáról.

     A képviselő köteles:

-      részt venni a képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésein, valamint döntéshozatali eljárásában, valamint azon bizottság ülésén és döntéshozatali eljárásában, melyben tag,

• írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni az ülésről való távolmaradását a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének,
• felkérés esetén a testület, illetve a bizottság üléseinek előkészítésében, vizsgálatokban közreműködni,
• a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot, zárt ülésen tudomására jutott személyes adatot, egyéb információt megőrizni,

• a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni,
  
• bejelenteni, ha az előterjesztés magát, vagy hozzátartozóját /PTK. 685. §./ érinti.

/3/ A képviselő-testület a települési képviselőknek, külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapít meg. A képviselő-testület zárt ülésen hozott minősített többségi döntése alapján legfeljebb 6 havi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja azon képviselő tiszteletdíját, aki az ezen rendelet 31. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeit neki felróható módon megsérti. A döntés meghozatalát bármely képviselő kezdeményezheti a polgármesternél. Az erre vonatkozó javaslat előterjesztését megelőzően a polgármester kikéri az Ügyrendi, Jogi- és Összeférhetetlenségi Bizottság véleményét. Az érintett képviselő a bizottság ülésén részt vehet, a kötelezettségszegéssel kapcsolatban írásban vagy szóban észrevételt tehet.

       (A /3/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

 /4/     A képviselők, polgármester, alpolgármester és hozzátartozói/k/ vagyon-nyilatkozatai kezelésének, nyilvántartásának szabályait és az ellenőrzésének eljárási rendjét a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

32.§

Képviselő-csoport

/1/   A képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártokhoz tartozó, vagy ahhoz csatlakozó képviselők, tevékenységük összehangolására, képviselő-csoportot hozhatnak létre.

/2/   Képviselő-csoportot legalább 2 képviselő hozhat létre.         Egy képviselő csak egy képviselő-csoportnak lehet tagja.

/3/   A képviselő-csoport tagjaiból vezetőt választ. A csoport megalakulását, tagjait és a vezető személyét a polgármesternek írásban be kell jelenteni.

/4/   A képviselő-csoportot a vezető képviseli, a csoport nevében indítványokat, kezdeményezéseket tehet.

/5/   A képviselő-csoport bármely előterjesztést véleményezhet. Véleményét a csoport vezetője a testület ülésén, a napirend tárgyalása során, a bizottsági vélemények után ismertetheti.

/6/   A képviselő-csoport vezetője a vélemény-nyilvánítási jogát a csoport másik tagjának – ha a vita során hozzászólásra jelentkezett – átengedheti, amit a polgármesternek jeleznie kell.

33. §

/1/   A képviselő-testület tagjai sorából tanácsnokot /tanácsnokokat/ választhat a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, felügyeletére, ellenőrzésére.

/2/   A képviselő-testület döntései előkészítéséhez, végrehajtásának értékeléséhez képviselőkből és más személyekből álló munkacsoportot hozhat létre.

VI.

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER ÉS A JEGYZŐ

34. §

/1/   A polgármester megbízatását főállásban látja el.

/2/   A polgármester törvényben, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendeletben meghatározott, önkormányzati rendeletben átruházott feladatait, hatósági jog-körét az SZMSZ 5. számú függeléke tartalmazza.

/3/   A polgármester jogkörében

- biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

- együttműködik a különböző szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,

- felelős az önkormányzat gazdálkodásának jogszerűségéért,

- szervezi az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, együttműködést önkormányzatokkal, más szervezetekkel, érdekszövetségekkel,

- ellátja a törvényben meghatározott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,

- véleményt nyilvánít a város életét érintő kérdésekben.

/4/   A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a./   segíti a települési képviselők munkáját,

b./   összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

c./   képviseli az önkormányzatot,

d./   az Mötv. 68. § (1) bekezdése alapján kezdeményezheti a képviselő-testület önkormányzat érdekét sértő döntésének ismételt tárgyalását,

e./   szervezi a városfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

f./    biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesítését.

/5/   A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogosítványai:

a./   kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,

b./   az Mötv. 61. (2) bekezdése alapján felfüggesztheti a bizottság döntését.

/6/   A polgármester tájékoztatót készít a két testületi ülés között végzett munkájáról, mely tartalmazza az alpolgármester által végzett tevékenységet is.

       (A /6/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/7/   A polgármester a lakosság részére rendszeresen tart fogadónapot, ügyfélfogadást.

       Évenként tájékoztatja a lakosságot az aktuális várospolitikai ügyekről.

/8/   A polgármester a lakosság széles körét, jelentős rétegét érintő előterjesztés /kivéve: díjmegállapítás/ megtárgyalása előtt kikérheti a lakosság, valamint a társadalmi szervezetek véleményét.

       (A /8/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

35. §

/1/ A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére tagjai közül 1 társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

/2/ A polgármestert – távolléte esetén – az alpolgármester helyettesíti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén a polgármestert az Ügyrendi, Jogi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke helyettesíti.

(A 35. § szövege megállapítva a 14/2014. (X. 22.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2014. október 22.,  11.40 óra)   

36. §

/1/   A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban meghatározott képesítési feltételeknek megfelelő jegyzőt nevez ki; a kinevezés határozatlan időre szól.

/2/   Az önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzői feladatokat és hatásköröket az Mötv. 81. § (3) bekezdése tartalmazza.

/3/   A jegyző a /2/ bekezdésben hivatkozott feladatai ellátása érdekében gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

a./ az Mötv. 81. § (3) bekezdés e.) pontja alapján törvényességi felügyeletet gyakorol.

b./ ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c./ tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a testület bizottságai ülésein,

d./ a képviselő-testület ülésein, az előterjesztés vitájában, szavazás előtt – ha szükséges – törvényességi észrevételt tesz,

e./ tájékoztatja a képviselő-testületet a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről,

f./  gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, amelyet az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Csongrád Megyei Kormányhivatalnak,

g./ rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

h./ javaslatot tesz az önkormányzat rendeletei és határozatai módosítására, kiegészítésére azok európai uniós jogharmonizációja érdekében.

/4/   A polgármester – pályázat alapján – a jegyző helyettesítésére határozatlan időre aljegyzőt választ. A jegyző és az aljegyző együttes távolléte, ill. akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a jogtanácsos látja el.

VII.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA.

37. §

/1/   A képviselő-testület „Csongrádi Polgármesteri Hivatal” elnevezéssel, egységes hivatalt hoz létre.

/2/   A hivatal önálló jogi személy, szervezetét, belső tagozódását, ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön határozattal fogadja el.

/3/   A polgármesteri hivatalt, a polgármester irányításával, a jegyző vezeti. A polgármester irányítással kapcsolatos jogköreit az Mötv. 67. § (2) bekezdése, a jegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos alapvető jogköreit az Mötv. 81. § (3) bekezdése szabályozza.

/4/   Megállapodás alapján ellátja a roma nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges adminisztratív, szervezési és technikai feladatokat.

38. §

/1/   A képviselő-testület hivatalában 5 fő főfoglalkozású polgármesteri tanácsadót foglalkoztat a 9. sz. mellékletben meghatározott feladatkörökben.

      

/2/   A polgármesteri tanácsadó felett a munkáltatói jogkört a polgármester gyakorolja, jogviszonyára, besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII.

NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

39. §

/1/   Csongrád városban a roma kisebbséget 4 tagú, közvetlenül megválasztott nemzetiségi önkormányzat képviseli. A képviselők névsorát az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.

/2/   A nemzetiségi önkormányzatot a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben és az Mötv.-ben meghatározott jogosítványok illetik meg.

/3/   A nemzetiségi önkormányzat képviseletére jogosult személy tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület ülésein.

/4/   A nemzetiségi önkormányzat elnökét a nemzetiséget érintő ügyekben megilleti az interpelláció és a kérdés-feltevés joga.

/5/   A nemzetiségi önkormányzat költségvetését a települési önkormányzat költségvetése tartalmazza.

       A költségvetés és beszámoló tervezetét a jegyző készíti elő, a nemzetiségi önkormányzat határozatát a nemzetiségi önkormányzat elnöke továbbítja a polgármesternek.

/6/   A költségvetési koncepció, illetve a költségvetés és beszámoló előkészítésének, egyeztetésének menetét, határidőit a két önkormányzat között külön megállapodás tartalmazza.

IX.

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE ÉS VAGYONA

40. §

/1/ Az önkormányzat költségvetésének elfogadását, annak végrehajtását, valamint az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodását, mindezeknek, valamint intézményei és többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságai pénzügyi, gazdasági ellenőrzését az Mötv., az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv., az ennek végrehajtására kiadott rendeletek és az egyéb vonatkozó jogszabályok szerint végzi.          

41. §

/1/   A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság figyelemmel kíséri az önkormányzat és intézményei gazdálkodását, megállapításairól tájékoztatja a képviselő-testületet.

       Ha a képviselő-testület a megállapítással nem ért egyet, az azt tartalmazó jegyzőkönyvet, észrevételével együtt, megküldi az Állami Számvevőszéknek.

X.

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS.

42. §

/1/   Csongrád Város Önkormányzata egyes feladatai, törekvései hatékonyabb, célszerűbb megvalósítása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt:

-    Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.

• Dél-Alföldi Regionális Környezetvédelmi Társulás.
• Csongrád-Csanytelek Ivóvízminőségjavító Önkormányzati Társulás

(Az /1/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

/2/   A társulások működésére vonatkozó szabályokat a résztvevő önkormányzatok között létrejött társulási megállapodások tartalmazzák, amelyek jelen rendelet 7., 8. és 9. számú függelékei.

(A /2/bekezdés módosítva a 2/2015.(II.24.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2015. március 1.)

XI.

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

43. §

A helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait külön rendelet tartalmazza.

XII.

BEL-ÉS KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK

44. §

/1/   Az önkormányzat feladatai ellátása és hatáskörei gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más helyi önkormányzatokkal.

/2/   Külföldi önkormányzattal való együttműködésről, hazai és nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról a képviselő-testület dönt.

/3/   Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait a képviselő-testület legalább 4 évenként értékeli.

/4/   Az önkormányzat külföldi önkormányzat/ok/kal fenntartott kapcsolatai felsorolását a szabályzat 4. számú függelékei tartalmazza.

XIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. §

/1/   Ezen rendelet kihirdetését követően, 2013. február 1. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 14/2011. /IV. 29./önkormányzati rendelet azzal, hogy mellékletei és függelékei változatlan tartalommal ezen rendelet mellékleteivé és függelékeivé válnak.

/2/   A Szervezeti és Működési Szabályzat a polgármesteri hivatalban, a Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központban és a város honlapján megtekinthető.

/3/   E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

/4/        A Szabályzat mellékletei:

1./  A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal résztvevő önszerveződő közösségek jegyzéke.

2./  A kötelező és nem kötelező önkormányzati feladatok.

3./  Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeinek, az önkormányzati rendelet-tervezetek előterjesztésének szabályai.

4./  A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság feladatai.

5./  Az Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság feladatai.

6./  Az Egészségügyi és Szociális Bizottság feladatai.

7./  Ügyrendi, Jogi- és Összeférhetetlenségi Bizottság feladatai.

8./Az önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatának nyilvántartási szabályai, és az ellenőrzési eljárás rendje.

9./A polgármesteri tanácsadó feladatai.

 10./ A Bokrosi Városrészi Önkormányzat területi leírása.

/5/    A Szabályzat függelékei:

1./A képviselő-testület tagjainak névsora, valamint a Bokrosi Városrészi Részönkormányzat Testülete tagjainak névsora. 

2. Az alpolgármester és a bizottságok tagjainak névsora.

3./ A roma nemzetiségi önkormányzat tagjainak névsora. 

4./Az önkormányzat külföldi önkormányzattal /önkormányzatokkal/ fenntartott kapcsolatai.

5./ A polgármester önkormányzati rendeletekben átruházott feladatai és hatáskörei.

6./ Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke.

7./ A Dél-alföldi Regionális Környezetvédelmi Társuláshoz történő csatlakozásról szóló 303/2004./XI.26./Ökt. határozat, valamint a Társulási Megállapodás.

8./ Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társuláshoz történő csatlakozásról szóló önkormányzati határozat, valamint a társulási megállapodás.

9./ Csongrád-Csanytelek Ivóvízminőségjavító Önkormányzati Társuláshoz történő csatlakozásról szóló önkormányzati határozat, valamint a társulási megállapodás.

10./ A 4., 5., 6. és 7. számú mellékletekhez tartozó függelékek, az állandó bizottságokra rendeletben átruházott hatáskörökről.

                                    

                                   Dr. Kőrösi Tibor                                              Dr. Nagy Rusztem

                                    polgármester                                                         jegyző                   

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2013. január 31.

                                                                                              Dr. Nagy Rusztem       

                                   jegyző