Csongrád Város Képviselő-testülete

23/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

a 26/2014.(XII. 19.)önkormányzati rendelettel módosított

A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról.

(egységes szerkezetben)

Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testülete „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d.) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, „A lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország Alaptörvényének 32. cikke (1) bekezdés a.) pontjában, (2) bekezdésében, „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 10. pontjában, valamint „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdése és a 25. § (3) bekezdés b.) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőt rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § Az e rendeletben szabályozott ellátások biztosíthatók ahhoz, hogy az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállaljanak és közreműködjenek anyagi és szociális helyzetük jobbításában. Lakbértámogatás, tűzifasegély biztosítása a családi, rokoni kapcsolatoktól függetlenül, a lakásba bejelentett összes személy szociális helyzetének és rászorultságának egységében történő vizsgálata alapján, míg az e rendeletben szabályozott egyéb ellátások biztosítása a kérelmező családjában egy lakásban, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozó személyek szociális helyzetének és rászorultságának egységében történő vizsgálata alapján történik.

(Az 1.§ szövege módosítva a 26/2014.(XII.19.)önkormányzati rendelettel: Hatályba lépés: 2014. december19.)

II. Fejezet

A rendelet hatálya

2. §    (1) E rendelet személyi hatálya a Csongrád Város közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre terjed ki „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény 3. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel.

(2) Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza.

III. Fejezet

Eljárási szabályok

3. §  (1) E rendeletben szabályozott szociális támogatás iránti kérelmeket személyesen a polgármesteri hivatal szociális ügyekkel foglalkozó szervezeti egységénél a támogatás fajta szerinti formanyomtatványon igénylőlapon lehet előterjeszteni. A formanyomtatvány a város honlapján letölthető: www.csongrad.hu

  A kérelem postai úton is benyújtható.

(2) A támogatás iránti eljárást az is kezdeményezheti, aki tudomást szerez rászoruló személyről.

(3) Az eljárás hivatalból is megindítható.

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek az igénylőlapon nyilatkoznia és igazolnia kell saját maga, valamint családja havi jövedelmét Ft-ban, lakbértámogatás, tűzifa segély iránti kérelemnél a kérelmező, valamint a vele egy háztartásban élő személyek havi jövedelmét Ft-ban.

(A 3.§ (4)bekezdés szövege módosítva a 26/2014.XII.19.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2014. december19.)

(5) Amennyiben a kérelmező és családtagja, jövedelme alkalmi munkából származik, annak összegét saját nyilatkozattal kell igazolnia.

(6) A jogviszonyból keletkező ellátásokból származó jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolással, lakossági forint számlakivonattal, érvényes nyugdíjszelvénnyel, határozattal kell igazolni.

(7) Nyilatkozattételi kötelezettség nemleges esetben is fennáll, a kérelmezőnek erről büntetőjogi felelősséggel nyilatkoznia kell azzal, hogy aktív korú esetén vállalja az állami foglalkoztatási szervnél történő regisztrációját.

(8) A jogosultság megállapításakor az Szt-ben szabályozott jövedelemszámítás szerint kell eljárni.

(9) Az előzőeken túl a támogatási formához kapcsolódóan a kérelmező kötelezhető tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos állapotáról, egészségi állapotáról orvosi igazolás, halotti anyakönyvi kivonat, rendőrségi jegyzőkönyv, eredeti temetési számla, különböző szakvélemény, tartásra vonatkozó bírósági ítélet benyújtására, valamint „A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól” szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározottak benyújtására.

4. §  (1) A Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó szervezeti egysége a döntés előkészítése során a kérelmező szociális helyzetéről környezettanulmányt készíthet.

(2) Az igénylő a polgármesteri hivatal szociális ügyekkel foglalkozó szervezeti egységével a döntés előkészítése során köteles együttműködni. Amennyiben az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, kérelmét el lehet utasítani, a folyósított támogatást meg lehet szüntetni.

5. §  A szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről határozatot kell hozni, a jogosultságot a tárgy hónap utolsó napjával kell megszüntetni, az ellátás havi teljes összegének folyósítása mellett.

6. § Ha a polgármester a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összege, illetve pénzegyenértéke és a kamat összege tekintetében – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból engedélyezhet:

a) részletfizetést, ha a kötelezett személynek havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát nem éri el,

     b) csökkentést, ha a kötelezett személynek havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem éri el,

c) elengedést, ha a kötelezett személynek havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét nem éri el és vagyona sem neki, sem családjának nincs.

7. § A megállapított szociális támogatás folyósítása, illetve kifizetése

a.) a meghatározott időszakra havi rendszerességgel, vagy eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segély átutalással, postai úton, lakossági folyószámlára történő kifizetéssel, vagy a jogosult körülményeinek mérlegelése alapján házi pénztáron keresztül, konkrét időpont és összeg megjelölésével kerül kifizetésre,

b.) születési támogatás, valamint fogyatékos gyermek családját megillető támogatás kifizetését 15 munkanapon belül kell teljesíteni átutalással, postai úton, vagy házi pénztárból,

  c.) lakbértámogatást és gyermekétkeztetés támogatására irányuló önkormányzati segélyt tárgyhó 10. napjáig kell  folyósítani, az önkormányzat bérlakás üzemeltetési alszámlájára, illetve a gyermekétkeztetést biztosító szerv számlájára.

8. § A szociális ellátásban részesített rászorultságát a hivatal utólag is ellenőrizheti. A rendszeresen folyósított ellátások esetén a rászorultság feltételeinek fennállása bármikor ellenőrizhető.

  9. § Az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása a Képviselő-testület  hatáskörébe tartozik, azokat előzetesen a feladatköre alapján szociális ügyekkel érintett szakbizottságnak

véleményeznie kell.

10. § (1) Az önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi szociális ellátásokat állapítja meg e rendelet alapján:

a.) lakbértámogatás

b.) önkormányzati segély

c.) születési támogatás

d.) fogyatékos gyermek családját megillető támogatás

   (2) Az (1) bekezdés a.), b.) pontjaiban meghatározott ellátások természetben is nyújthatók.

IV. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

1. Rendszeres szociális segély

11. § (1) Aktív korú ellátásra jogosult személy, az ellátásra való jogosultság időtartalma alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, ha

a) egészségkárosodása legalább 40%-os mértékű és erről a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, vagy szakvéleményét becsatolja, vagy

b) gyermeket vár és azt terhes gondozási kiskönyvvel igazolja, vagy

c) mentális állapota miatt közfoglalkoztatásban való részvételre nem képes és erről     szakorvosi véleményt  csatol.

     a-c) együtt: mentesítési feltételek.

(2) A rendszeres szociális segélyezettek részére – az egészségkárosodott személyek kivételével – együttműködésre kijelölt szerv: Szociális Ellátások Intézménye keretében működő Családsegítő Szolgálat.

(3) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles:

a) a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni és a szerv nyilvántartásába vetetni magát,

b) beilleszkedést segítő programról írásban megállapodni az együttműködésre kijelölt szervvel,

c) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

d) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság, vagy a segély összegének felülvizsgálatában együttműködni,

e) kereső tevékenység folytatását bejelenteni.

12. § (1) Beilleszkedést segítő programok típusai:

a) szinten tartás – karbantartás – a társadalmi integráció erősítése érdekében:

- egészségügyi, szociális, mentális állapot javító, reszocializációt elősegítő esetkezelés,

- családgondozás,

- tanácsadás,

- kezelésbe juttatás.

b) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresés, felkészítés érdekében:

- motiváció és készségfejlesztés,

- egyéni tanácsadás,

- esetkezelés,

- képzésbe juttatás,

- kommunikációs és konfliktuskezelő készségek fejlesztése,

- mentálhigiénés tanácsadás.

c) más ellátáshoz juttatás segítése:

- társadalombiztosítási tanácsadás,

- ügyintézés segítése,

- információnyújtás.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a hivatal határidő megjelölésével felhívja a segélyezettet a mulasztás igazolására.

(3) Nem minősül együttműködőnek, aki e rendelet 11. § (3) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség bármely feltételének nem tesz eleget.

2. Rendszeres szociális segélyre, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, és normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételei

13. § (1) a.) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásra vagy rendszeres szociális segélyre válik jogosulttá a szociális ellátásokról szóló törvény 33. §-ában foglaltakon belül, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély jogosultja.

b.) A szociális ellátásról szóló törvény 38. § (9) bekezdése alapján normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles lakókörnyezete rendezettségét biztosítani az alábbiak szerint:

- az általa lakott ingatlan előtti járdaszakasz járda hiányában 1 m széles területsáv, ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő terület rendben tartásáról, gaztalanításáról, hó eltakarításáról, síkosság mentesítéséről gondoskodni,

- az általa lakott ingatlanhoz tartozó kertet rendeltetésszerűen használni, művelni, allergén növények ellen védekezni,

- gondoskodni az ingatlan előtti nyílt csapadékvíz elvezető árok és annak műtárgyai tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, más hulladékok eltávolításáról,

- az általa lakott ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát és higiénikus állapotát biztosítani az alábbiak szerint:

- az ingatlan folyamatos tisztán tartása, takarítása,

- vizes helységek és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése.

3. Lakbértámogatás

14. § (1) Az önkormányzat a szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás bérlőjének az általa lakott és bérelt lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadása – lakbér – viseléséhez lakbértámogatást nyújt e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(2) Lakbértámogatásra jogosult az a bérlő, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

 (3) A lakbértámogatás elismert 1 m²-re jutó havi költsége 350- Ft.

(4) Lakbértámogatás esetén elismert lakás nagyság

a.) ha a háztartásban egy személy lakik – 35 m²

b.) ha a háztartásban két személy lakik – 45 m²

c.) ha a háztartásban három személy lakik – 55 m²

d.) ha a háztartásban négy személy lakik – 65 m²

e.) ha négy személynél több lakik a háztartásban a d.) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m², de legfeljebb a bérlő által lakott lakás nagysága.

(5) Lakbértámogatás havi összege az elismert költség 10 %-a, de legalább 2.500,- Ft.

(6) Lakbértámogatás iránti kérelem bármikor benyújtható.

(7) Lakbértámogatást egy évre kell megállapítani, a támogatás letelte után a bérlőnek ismételten kezdeményezni lehet annak megállapítását.

(8) Lakbértámogatás ugyanazon bérlemény tekintetében csak egy jogosultnak – bérlőnek – állapítható meg.

(9) Nem jogosult lakbértámogatásra:

- aki költségelvű bérlakásban lakik.

4. Önkormányzati segély

15. § (1) Önkormányzati segélyre jogosult az a személy:

a.) akinek egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem haladja meg,

b.) egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át nem haladja meg,

c.) aki(k)nek a családjában az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek hatszorosát, és bűncselekmény károsultja, illetve áldozata, ingóságaiban olyan kár következett be, ami mindennapi életvitelét jelentősen megnehezíti, a lakhatását biztosító épületben, vagy tulajdonában lévő lakóépületben természeti csapás, földrengés, víz, vihar, jégeső, rendkívüli mértékű csapadék, vagy tűz jelentős kárt okozott, egészségügyi állapota előre haladott súlyos betegsége miatt jelentős mértékben megromlott, kiugróan magas gyógyszerköltsége veszélyezteti mindennapi életvitelét,

d.) aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és családjában az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,

e) akinek gyermeke bölcsődében, óvodában, általános iskolában, középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban, középfokú iskolai menzán, fogyatékos gyermekek, tanulók, nevelését, oktatását ellátó intézményben, fogyatékos gyermekek számára nappali ellátásban vesz részt, ezen ellátások keretében étkezik, és családjában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, bölcsődés gyermek esetén a 300%-át nem haladja meg.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege – Csongrád városban temettetést végző szolgáltatóktól minden év decemberében beszerzett temetési költség 10%-a

(3) A 15. § (1.) bekezdés d.) pontjában rögzített jövedelmi feltételektől eltérően önkormányzati segélyben részesíthető az a személy is, aki az elhunyt eltemettetését vállalta, de akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a támogatás megállapításához irányadó jövedelemhatárt legfeljebb 50%-kal meghaladja és különös méltánylást érdemlő élethelyzetben van.

Különös méltánylást érdemlő élethelyzetnek minősül, ha:

- az elhunyt gyermekkorú,

- az elhunyt halálát közlekedési baleset okozta,

- a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban már elhunyt eltemetéséről gondoskodott.

(4) A gyermekétkeztetés támogatásának összege gyermekenként az intézményi térítési díj 30%-a, bölcsődében gondozott gyermek esetén legfeljebb az intézményi térítési díj 100%-a.

(5) A gyermekétkeztetéshez nyújtott támogatás oktatási intézmény esetén legfeljebb szeptember 1-jétől június 30-áig, bölcsődei ellátás estén legfeljebb 12 hónapra állapítható meg. Az étkeztetés térítési díjának támogatását a kérelemben foglalt jogosultsági időszakra, de legfeljebb a kérelem benyújtása hónapjának első napjától lehet megállapítani.

(6) Az étkeztetést végző szervezet köteles a támogatás felhasználásáról a támogatásra jogosító időszakot követő 30 napon belül elszámolni és a fel nem használt ellátást az önkormányzat számlájára visszautalni a gyermek nevének, TAJ számának, szülője nevének és lakcímének megjelölésével.

(7) A gyermek intézmény köteles bejelenteni, ha az ellátásra jogosult gyermek a gyermek étkeztetését nem veszi igénybe.

15/A.§ (1) A polgármester – az önkormányzat által kitermelt, illetve kitermeltetett tűzifa mennyiségének erejéig – október 1. és február 28. közötti időszakban tűzifa segélyt juttathat a szociálisan rászorult háztartások részére, a háztartás tagjai által életvitelszerűen lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fűtési költségéhez történő természetbeni hozzájárulással.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak megvalósítása érdekében a hivatal a kitermelt, vagy kitermeltetett tűzifa mennyiségéről nyilvántartást köteles vezetni.        

E nyilvántartásban tárgyév rögzített tűzifa mennyiség 70%-áig vállalhat a polgármester kötelezettséget a tűzifa segélyezésére, 30%-ot tartalékként krízis helyzetre nyilvántartja.

(3) A hivatal a tűzifa segély kiosztását megelőzően a kiadható tűzifa mennyiséget a város honlapján nyilvánosságra hozza.

(4) a.) Tűzifa segélyre jogosult az a személy, akiknek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

b.) A fentiektől eltérően tűzifa segélyre jogosult az a személy is, aki különös méltánylást érdemlő élethelyzetben van és jövedelme a (4) bekezdés a.) pontjában rögzített jövedelemhatárt legfeljebb 20%-kal meghaladja.

c.) Különös méltánylást érdemlő élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező egyedül élő 65 év feletti, méltányos közgyógyellátásra jogosult a rendelet 19. § (2) bekezdése alapján, vagy a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család.

(5) Tűzifa segély nagysága: háztartásonként legfeljebb 1 erdei m³ tűzifa.

(6) A Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó szervezeti egysége a tűzifa felhasználását eseti jelleggel ellenőrizhet. A természetbeni ellátásban részesülő köteles az ellenőrzést végzővel együttműködni.

(7) Életet, testi épséget veszélyeztető állapot, kihűlés, vagy fagyhalál megelőzése, elhárítása érdekében e rendeletben meghatározott jövedelemtől függetlenül tűzifa biztosítható az arra rászoruló háztartásnak tartalékkeretből.

(8) A tűzifasegély ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(A 15/A.§ szövege megalkotva a 26/2014.(XII.19.)önkormányzati rendelettel. Hatályba lépés: 2014. december 19.)

5. Születési támogatás

16. § (1) Születési támogatás illeti meg a gyermek/ek születése után azt a családot, ahol az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(2) A születési támogatás összege gyermekenként 35.000,-Ft.

(3) Születési támogatás iránti kérelmet a gyermek születését követő 60 napon belül lehet előterjeszteni.

(4) A kérelemhez csatolni kell a család jövedelméről szóló nyilatkozatot, igazolást, és a születési anyakönyvi kivonatot eredetben be kell mutatni.

6. Fogyatékos gyermek családját megillető támogatás

17. § (1) Az a fogyatékos gyermeket nevelő család, ahol a gyermek a 6. életévét nem töltött be

- testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, vag

- testi érzékszervi, értelmi fogyatékos és korai fejlesztésre jogosult, vagy

- intézményes nevelésben részesül és a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át.

(2) A támogatás összegét naptári évenként egy alkalommal a rászorultsághoz igazodóan 10.000 – 35.000,-Ft között lehet megállapítani.

(3) Fogyatékos személynek minősül az a gyermek, akinél a fogyatékosság tényét az illetékes országos szakértői bizottság (e rendelet 1. sz. függeléke) megállapította, vagy a Csongrád Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (676 Szeged, Közép fasor 1-3.) tárgyévben kiállított szakvéleménye alapján korai fejlesztésre jogosult.

V. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

7. Köztemetés

18. § A köztemetés költségeinek megtérítése elengedhető, ha a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett vonatkozásában az alábbi különös méltánylást érdemlő körülmények közül legalább egy fennáll:

- a temetésre kötelezett kiskorú, gyámolt, átmeneti nevelésbe vett, tartós nevelésbe vett

- az elhalt a temetésre köteles személy neveléséről, gondozásáról soha nem gondoskodott, vele kapcsolatot nem tartott

- a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg e rendelet 15. § (1) a.) pontjában rögzített jövedelemhatárt.

8. Közgyógyellátás

19. § (1) Közgyógyellátásra jogosító igazolvány biztosítható annak a szociálisan rászorult személynek,

a.) akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg,

b.) aki egyedül élő, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg,

és havi rendszeres gyógyító ellátásnak költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át eléri.

(2) A fentiektől eltérően közgyógyellátásra jogosító igazolvány biztosítható annak a szociálisan rászorult személynek is, aki különös méltánylást érdemlő élethelyzetben van, és

a) az (1) bekezdés a.) vagy b) pontjában rögzített jövedelemhatárt jövedelme legfeljebb 30 %-kal haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20 %-át eléri, vagy

b.) az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában rögzített jövedelemhatárt jövedelme nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át eléri, vagy meghaladja. 

(3) Közgyógyellátás esetében különös méltánylást érdemlő élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező fogyatékossági támogatásban részesül és folyamatos gyógyászati segédeszköz használatát igényli, melyet nevezett háziorvosa igazol.

VI. Fejezet

Záró rendelkezés

20. §   E rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Csongrád Város Képviselő-testülete 7/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelete, valamint „A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról” szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet.

            Dr. Kőrösi Tibor                                                                     Dr. Nagy Rusztem

              polgármester                                                                                     jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2013. december 20.

                                                                                                             Dr. Nagy Rusztem

                                                                                                                          jegyző