Csongrád Város Képviselő-testülete

 4/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelete

 Csongrád Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 25/2005. (VIII. 29.) Ökt. rendelet módosításáról.

Csongrád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdés, valamint a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében felsorolt államigazgatási szervekkel egyeztetve a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet 18. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    (14) Az Lkm övezetekben a fő rendeltetés szerinti épület alatt pince nem helyezhető el.

       (2) A rendelet 18. §-a kiegészül a (17a) bekezdéssel:

(17a) Lkm-1 területen új épület legfeljebb két építményszinttel építhető. A második építményszint csak tetőtérben (tetőtér beépítéssel) alakítható ki.

       (3) A rendelet 18.§ (19)bekezdésének első mondatából a „szimmetrikus nyeregtetővel” szövegrész törlésre kerül.

(4) A rendelet 18. § (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(24)  Az övezetben csak nyeregtetős épület építhető. A tető minimum 35, maximum 45 fokos hajlásszöggel, hódfarkú cserép, hornyolt cserép, nád vagy fazsindely héjalással alakítható ki. A következő utcák épületei esetén kontyolás is alkalmazható:

1. Kétágú utca,
2. Barátság utca,
3. Csemegi Károly utca,
4. Ordódy rakpart a József Attila u. és a Halpiac utca között,
5. Halpiac utca,
6. Szűk utca,
7. Gr. Andrássy Gyula u.,
8. Gr. Apponyi Albert u.,
9. Justh Gyula u.,
10. Kis utca,
11. Galamb utca.

2. § (1) A rendelet 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

O: oldalhatáron álló beépítés, SZ: szabadon álló beépítés, Z: zártsorú beépítés, KT: kialakult telepszerű beépítés,

K: kialakult állapot

^I: kizárólagos funkció

^II: az összes szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

^III: A (12a) bekezdéssel összhangban

(2) A rendelet 22. §-a kiegészül a (12a) bekezdéssel:

(12a) A Vt-6* építési övezet Ifjúság utca felé nyíló telkein oldalhatáron álló beépítési mód is alkalmazható.

3. § (1) A rendelet 24. § (5) bekezdésben lévő táblázat kiegészül a Gksz-9, Gksz-10 és a Gksz-    11 övezetekkel:

SZ: szabadonálló beépítés

4. § A rendelet 27.§-t megelőző alcímben az „Üdülőházas üdülőterület (Üh)” szövegrész helyébe az „Üdülőházas üdülőterület (Üü)” szöveg lép.

5. § A rendelet kiegészül a 27/A. §-sal:

27/A. §

Hétvégiházas üdülőterület (Üh)

1. A hétvégi házas üdülőterület elsősorban pihenéssel, rekreációval összefüggő építmények elhelyezésére szolgál.
2. Az épületek legfeljebb egy üdülőegységet tartalmazhatnak. Az övezetben lakóépület, sportépítmény nem létesíthető.
3. Építési telek részleges közművesítettség megléte esetén építhető be. A szennyvíz-elvezető hálózat kiépítéséig épületet létesíteni csak vízzáró szennyvíztároló elhelyezése esetén lehetséges. A szennyvíz-elvezető hálózat kiépítését és üzembe helyezését követően a hálózatra rákötni kötelező.
4. Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

5. Az épületek bruttó alapterülete legfeljebb 60 m² lehet. A meglévő épületek bruttó alapterülete legfeljebb 60 m²-ig bővíthető a (4) bekezdés előírásait figyelembe véve. Terepszint alatti építmény nem létesíthető (OTÉK szerint).
6. A szabályozási terven jelölt „telek be nem építhető részét” zöldfelületként kell kialakítani, ahol kétszintes (cserjesor, fasor) növénysáv telepítendő. A növénysáv – a vízhez való szabad kijárás érdekében – legfeljebb egyszer szakítható meg ingatlanonként, legfeljebb 2,0 méter hosszan.
7. A telkek utcafronti és parti sétány felé eső vonalán legfeljebb 1,8 méter magas kerítés építhető. A lábazat legfeljebb 0,5 m magas lehet, a kerítésmezőt legalább 50%-ban áttörten kell készíteni. A kerítésmező kialakítása során előregyártott betonelemeket, valamint szögesdrótot alkalmazni nem lehet.
8. A telkek oldalhatárain – az építési övezet, illetve tervezett és meglévő közterület határ kivételével – kerítésként csak élősövény alakítható ki.
9. A melléképítmények közül csak kerti építmény, közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, és felszín alatti gáztároló építhető. A megújuló energiaforrást hasznosító műtárgyak közül csak napkollektor, valamint napelem helyezhető el az épület tetőzetén.

6. § (1) A rendelet 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ - szabadonálló beépítés

I: az összes szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(2) A rendelet 29. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az övezetekben új állattartó épület csak a Ksz-1 és a Ksz-3 övezetben, kizárólag szabadidős, és sportolási célból helyezhető el.

7. § A rendelet 31. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

8. § A rendelet 36. § (1) bekezdése a következőkkel egészül ki:

9. § (1) A rendelet 39. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az általános mezőgazdasági terület Má-1, Má-2 és Má-3 jelű övezeteiben a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető. Az állattartást szolgáló épületek összes alapterülete az Má-2 jelű övezetben 100 m²-nél, az Má-3 övezetben 300 m²-nél nem lehet több.

10. § A rendelet kiegészül a 47/A §-sal:

47/A. §

Beépítésre nem szánt különleges terület – Ökoturizmus területe (Kn-Ö)

1. A Különleges beépítésre nem szánt – Ökoturizmus területe elsősorban a pihenést szolgáló, a horgászással, ökoturizmussal, valamint az ökológiai rendszereket nem zavaró vízi sporttal (pl. evezéssel) kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
2. A legkisebb kialakítható telek mérete 1500 m², a meglévő telkek tovább nem oszthatók.
3. Építmény elhelyezés feltételei a következők:
   1. a telek legnagyobb beépíthetősége 5%^[1],
   2. az épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m,
   3. a tető hajlásszöge 35-45° között lehet.
4. A 12,0 m-nél keskenyebb, meglévő telken épületet elhelyezni nem lehet.
5. Az előkert minimális mérete 10 méter.
6. A parti sávtól számított 20 méteren belül épület nem helyezhető el.
7. A telek legkisebb zöldfelülete 80%, melyet a partéltől számított 40 méteres sávban többszintes növényállománnyal kell kialakítani.
8. A telkek utcafronti és parti sétány felé eső vonalán legfeljebb 1,8 méter magas kerítés építhető. A lábazat legfeljebb 0,5 m magas lehet, a kerítésmezőt legalább 50%-ban áttörten kell készíteni. A kerítésmező kialakítása során előregyártott betonelemeket, valamint szögesdrótot alkalmazni nem lehet.
9. A telkek oldalhatárain – az övezethatár, illetve tervezett és meglévő közterület határ kivételével – kerítésként csak élősövény alakítható ki.
10. A melléképítmények közül csak kerti építmény (kivéve víz- és fürdőmedence), közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló építhető. A megújuló energiaforrást hasznosító műtárgyak közül csak napkollektor, valamint napelem helyezhető el az épület tetőzetén.

11. § A rendelet kiegészül a 47/B. §-sal:

47/B. §

Beépítésre nem szánt különleges terület – Sportolási célú terület (Kn-Sp)

1. A Különleges beépítésre nem szánt – Sportolási célú területen elsősorban a testedzéshez, sportoláshoz kapcsolódó épületek és műtárgyak helyezhetők el.
2. A legkisebb kialakítható telek mérete 5000 m².
3. A telken építményt elhelyezni legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel lehet.
4. A telek legkisebb zöldfelülete 80%, melynek legalább harmadán többszintes növényállományt kell kialakítani.
5. A partéltől számított 20 méteren belül építmény nem helyezhető el.

12. § (1) A rendelet 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közutak, és a jelentős szintbeni közterületi gépjárműtárolók (jele: Köu), a vasúti területek, a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény (állomás) területével együtt (jele: Kök), valamint a parti sétány területe (jele: Kös)

(2) A rendelet 47. §-a kiegészül a (14a), (14b) és (14c) bekezdésekkel:

(14a) A parti sétány területén – amennyiben a szabályozási szélesség, valamint a terület adottságalehetővé teszi – egy honos fajokból álló fasort kell eltelepíteni.

(14b) A parti sétány területén elhelyezhető kerékpárút is, amennyiben a szabályozási szélesség ezt lehetővé teszi.

(14c) A parti sétányt csak közterület-alakítási terv alapján lehet létesíteni.

13. § (1) A rendelet SZT-18 belterületi szabályozási tervlapja az 1.1, 1.3, 1.4, 1.5, 1.6, 1.7, 1.8, 1.9, 1.10, 1.12, 1.13, 1.14   és 1.16 mellékleten jelölt tervezési terület normatartalmával módosul.

(2) A rendelet SZT-20 külterületi szabályozási tervlapja az 1.2, 1.11, 1.15 mellékleten jelölt tervezési terület normatartalmával módosul.

Záró rendelkezések

14. § (1) Hatályát veszti a rendelet 24. § (9) bekezdése.

         (2) E rendelet 2016. február 29. napján lép hatályba.

         (3) A rendelet mellékletének 1.1., 1.2. és 1.3. pontjában szaggatott vonallal körülhatárolt területrészre vonatkozó    

             szabályozás, a tervezett vízparti sétány és feltáró út kialakítása érdekében szükséges valamennyi érintett

              ingatlantulajdonossal kötendő megállapodás megkötését követően lép hatályba.

(4) Jelen rendelet előírásait – amennyiben a kérelmező számára kedvezőbb elbírálást tesz lehetővé – a folyamatban   

     lévő ügyekben is alkalmazni lehet.

                           Bedő Tamás                                                         Dr. Juhász László

                          polgármester                                                                   jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2016. január 29.

                                                                                  Dr. Juhász László

                                                                                              jegyző