1. § (1) A rendelet hatálya Csongrád közigazgatási területén lévő Csongrád Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló működő és lezárt temetőkre vonatkozik, melyek helyrajzi számai a következők:

(2) A köztemető infrastrukturális létesítményei: ravatalozó, halottak részére szolgáló hűtők, üzemeltetést szolgáló épület, vízhálózat, úthálózat és kerítés.

(3) A 3847. hrsz. alatti lezárt temetőhöz is folyamatosan biztosítani kell a vízvételi lehetőséget, valamint hulladéktároló kialakítását.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti temetők tulajdonosa az Önkormányzat, a temetők elhelyezkedését a rendelet 1. számú melléklete szerinti térképmásolatok tartalmazzák.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő temetők fenntartásáról és üzemeltetéséről Csongrád Város Városellátó Intézménye (továbbiakban: üzemeltető) gondoskodik.

(3) Az üzemeltető a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. (továbbiakban: temetőtörvény) 25. § (1) bekezdése szerinti temetkezési szolgáltatások ellátására az arra jogosult vállalkozással megállapodást köthet.

3. § (1) Az üzemeltető gondoskodik

4. § (1) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – temetőben szabad.

(2) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát – az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni az üzemeltetőnek.

(3) A temetőkben már korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról az üzemeltető gondoskodik. Az urna kiadását az kérheti, aki a hamvasztásról gondoskodott, vagy az elhalt közeli hozzátartozója. Amennyiben az urna kiadását kérő személy az eltemettetővel nem azonos a hamvasztásos temetésről gondoskodótól hozzájárulást kell beszereznie. Ilyen személy hiányában a hozzájárulást a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti sorrendben az elhalt közelebb álló hozzátartozójától kell beszereznie.

5. § (1) A temetőt sírhely-táblákra, gyermeksírhely-, urnasírhely-, sírbolt táblákra, valamint hamvak szétszórására alkalmas területekre lehet felosztani.

(2) A sírhely-táblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket a nyugvási idő elteltével – szabályszerű eljárás mellett – ki lehet üríteni és temetés céljából igénybe lehet venni. Külön sírhely-táblákat kell kijelölni a felnőttek, a 10 éven aluli gyermekek, valamint a halva születettek, az elvetélt magzatok és a csonkolt testrészek eltemetésére.

(3) A táblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámokkal sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyet, sírbolthelyeket külön kell megjelölni.

(4) A sírhelyeket a temetés alatt álló sírhely-táblákban – fő szabályként – folytatólagos sorrendben kell felhasználni.

(5) A betelt sírhely-táblákat az utolsó temetés napjával lehet lezárni. A lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni.

(6) Az elhamvasztott halott hamvait tartalmazó urnát a temetőn belül sírhelybe (rátemetéssel), urnasírban, vagy sírboltban lehet elhelyezni.

(7) A lezárt temetőben temetkezési tevékenységet nem lehet folytatni. A lezárt temetőket mindaddig kegyeleti helyként kell gondozni, amíg felszámolásáról döntés nem születik.

(8) Lezárt temetőből és sírhely-táblából a holttest-maradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a használatban lévő temetőbe (sírhely-táblába). Az exhumálást csak az illetékes tiszti főorvos engedélye és előírásai szerint lehet elvégezni, lezárt temetőből történő elszállításhoz az üzemeltető külön engedélye is szükséges.

6. § (1) A temetkezési helyek megváltásáért - a díszsírhelyek, valamint a rátemetés időpontjáig a hősi halottak sírhelyei kivételével - az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni. A díj mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az egyszeri megváltás időtartama:

(3) A használati idő eltelte után a temetkezési helyek – külön tiltó rendelkezés hiányában – újabb ciklusra megválthatók.

(4) Ha a használati idő leteltét követően a sírboltot 5, az egyéb temetkezési helyeket 3 éven belül ismételten nem váltják meg, az üzemeltető jogosult azt minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni.

(5) Az egész temető lezárásáról és/vagy kiürítéséről a Képviselő-testület dönt. A kiürítést megelőzően azt három alkalommal egy országos lapban és a helyi sajtóban, valamint a temetői hirdetőtáblán közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel a kiürítés előtt 6 hónappal, a továbbiak pedig 2 havonta történjenek. Sírhelytábla lezárásáról az üzemeltető dönt.

(6) Ha a használat a (4) és (5) bekezdésben foglalt okok miatt szűnik meg, a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírokból származó holttestmaradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni, amelyről az elhunyt hozzátartozói, az ő rendelkezésük hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett az üzemeltető köteles gondoskodni. A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a sírhelyre a hozzátartozó használati jogot szerezhet, a sírhely korábbi kiváltójának, vagy hozzátartozójának engedélyével.

(7) Temető betemetett sírjai, sírboltjai felett létesített síremlékek a használati idő lejártáig – kegyeleti szempontokból – nem idegeníthetők el más sírra, sírboltra nem helyezhetők át.

(8) A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak az üzemeltetőnek történt előzetes bejelentés után szabad.

(9) A temettető kívánságára történő halott – illetőleg urna áthelyezés, vagy urna kiadás folytán megürült sírhelyek és urnafülkék számlával igazolt megváltási díjának időarányos részét a jogosult részére vissza kell téríteni.

(10) A temettetőknek az elhaltak hűtéséért hűtési díjat kell fizetni a rendelet mellékletében meghatározottak szerint. A díjak beszedéséről a szolgáltató köteles gondoskodni és az üzemeltetőnek havonta átutalni.

(11) A köztemető infrastrukturális létesítményei: ravatalozó, halottak részére szolgáló hűtők, üzemeltetést szolgáló épület, vízhálózat és úthálózat.

7. § (1) A temetőben a sírhelyek méretei:

8. § (1) A síremlékek kitűzését minden esetben a temető üzemeltetőjének a kivitelező köteles bejelenteni.

(2) A sírbolt felett rendelkezőnek az tekinthető, aki a használati díjat megfizette.

(3) A polgármester a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a biztonságos használatot veszélyeztető sírjel, vagy sírbolt helyreállítására köteles felhívni.

(4) A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján és a parcellaszámot jelelölő táblánál 90 napra ki kell függeszteni.

(5) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, az üzemeltetőnek a sírboltkönyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók.

(6) A sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen túl három férőhelyes sírboltban további 10 urna, hat személyes sírboltban további 20 urna, kilenc személyes sírboltban további 30 urna helyezhető el. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa (birtokosa) a temetkezési jogosultságról a sírbolt-könyvben nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el. A sírbolt tulajdonosának (birtokosának) kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban a sírboltba vissza kell helyezni. Ebben az esetben a maradványok csak egy urnahelynek számítanak.

9. § (1) Csongrád Város Önkormányzata azon elhunyt személyeknek, akik a város közéletében kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, díszsírhelyet adományozhat.

(2) A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.

(3) A díszsírhelybe – a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett – az elhalt özvegye, kiskorú gyermeke eltemethetők.

(4) A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, ezek hiányában, az önkormányzat költségére a polgármester megbízása alapján, az üzemeltető köteles gondoskodni.

(5) A díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni.

(6) A díszsírhelyben a koporsónak a földbe temetése vagy elhamvasztás után az urna kolumbáriumba helyezése megengedett.

10. § (1) A halottat csak halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik.

(2) A temető fenntartója az új sírmezők (sírnegyedek, sírparcellák) megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről. A temető-térképet a temető-nyilvántartó könyvvel összhangban, az üzemeltető köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) a térkép módosításával történhet. A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek a tűztől védve, lemezszekrényben kell megőriznie, azt követően pedig átadnia a Csongrád Megyei Levéltárnak.

(3) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urna elhelyezést) időrend szerint a következő adatokkal kell bejegyezni: folyószám, a temetés napja, az elhalt neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme, az elhalálozás napja, fertőző betegségben elhunytaknál a halál oka, a sírhely-tábla, -sor, -hely száma, valamint a síremlékre vonatkozó bejegyzések. A nyilvántartó könyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik pontos megjelölését tartalmazza. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a megváltásra jogosult személy nevét és címét.

(4) Külön jegyzéket kell vezetni a temetőben eltemetett halva született gyermekekről. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született anyjának nevét, az elhantolás (urna elhelyezés) időpontját és a föléje tűzött fejfa sorszámát.

(5) A sírbolt-könyv a sírboltban elhelyezett halottak bejegyzésére szolgál. A sírbolt-könyvet a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni, a sírbolt számának feltüntetésével. A sírbolt-könyvbe be kell vezetni a létesítőnek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit.

(6) A nyilvántartási adatokról tájékoztatást – a halott nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével – csak bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

11. § (1) A temetők nyitva tartása:

(2) A temetőből a nyitvatartási idő leteltekor külön felszólítás nélkül el kell távozni.

(3) A nyitva tartás rendjét a temető bejáratánál ki kell függeszteni.

(4) A temetőkben mindenki a hely rendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

(5) A sírhelyek gondozása során keletkező hulladék a sírhelyek között nem tárolható, a táblával kijelölt helyre lehet elhelyezni.

(6) A sírok és az urnasírok kerítéssel nem határolhatók körül.

(7) A temetőkben gyertyát gyújtani legkésőbb a zárási időt megelőző egy óráig szabad. Az avar égetése tilos. Ügyelni kell arra, hogy gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon.

(8) A temetők területére kutyát bevinni – a vakvezető kutyák kivételével – tilos.

(9) A vállalkozók vasárnap és jeles ünnepek alkalmával – karácsony, újév, március 15., húsvét, május 1., pünkösd, augusztus 20., október 23., november 1. – a temetőben nem dolgozhatnak, továbbá munkájukkal nem zavarhatják a szertartásokat.

12. § (1) A temetkezési hely birtokosa által bejelentés nélkül végezhető munkák

(2) A sírhely birtokosa köteles a sírhely és környékének gondozásáról, gyomtalanításáról rendszeresen gondoskodni.

13. § (1) A temetőkbe gépjárművel, és segéd-motorkerékpárral behajtani, és ott közlekedni tilos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tiltás a mozgásukban korlátozottakra és a bejelentett munkálatokat végzőkre nem vonatkozik.

(3) A mozgáskorlátozottak kivételével a (2) bekezdés szerinti, további behajtási jogosultak eseti behajtási engedélyét – a temetőgondnok kivételesen engedélyezheti.

14. § (1) A temetői ügyintézést naponta a temetői szabályzatban meghatározott időszakban a gondnok látja el.

(2) A temető üzemeltetésével kapcsolatban panaszok ügyintézése a Városellátó Intézmény központi irodájában történik.

15. § (1) A köztemetőben kizárólag az a vállalkozó végezhet tevékenységet, aki ezt az üzemeltető részére előzetesen bejelentette, a rendelet 2. számú melléklete szerinti díjat megfizette és igazolta, hogy a munkavégzés a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy megrendelésére történik.

(2) A köztemető területén vállalkozási tevékenységet végző csak munkanapokon, a temető nyitva tartási ideje alatt, a jogszabályi feltételek betartása mellett végezhet munkát.

(3) A munka befejezését követő három napon belül a vállalkozó köteles helyreállítani az eredeti állapotot, valamint a temető területéről elszállítani a munkavégzés során keletkezett vagy feleslegessé vált anyagot. Amennyiben a munkavégzés során keletkezett vagy feleslegessé vált anyag az üzemeltetőt munkájában akadályozza, úgy annak eltávolításáról egy napon belül kell gondoskodni.

(4) A temető területére vállalkozási tevékenység végzése érdekében gépkocsival behajtani csak az üzemeltető engedélyével, a munkavégzéshez feltétlen szükséges ideig lehet.

(5) A köztemetőben vállalkozásszerűen munkát végző csak az üzemeltető előzetes írásbeli engedélyével helyezhet el tevékenységét ismertető reklám- és hirdetőtáblát.

(6) A bejelentés, valamint a 2. számú melléklet szerinti díjak megfizetése nélkül végzett vállalkozói tevékenység esetén a vállalkozót a 2. számú melléklet szerinti díjak tízszerese terheli. Az üzemeltető az engedély nélkül végzett vállalkozói tevékenységről való tudomásszerzést követő 3 napon belül a számla megküldésével egyidejűleg a díj befizetésére felszólítja a vállalkozót. A meg nem fizetett díj, adók módjára behajtható, a behajtás érdekében az üzemeltető a határidő lejártát követően haladéktalanul megkeresi a jegyzőt.

16. § (1) Aki a rendelet 11. §-ában a 12. §-ában, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt, természetes személy 100.000,-Ft-ig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet 1.000.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, vagy vele szemben a közterület-felügyelő 50.000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. A közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény alapján (a továbbiakban: Szankció tv.).

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági ügyekben első fokon Csongrád város jegyzője jár el. Az eljárás lefolytatására és a döntés végrehajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései, a közigazgatási bírság mértékének megállapítására, valamint figyelmeztetés alkalmazására a Szankció tv. rendelkezései az irányadók.

17. § (1) Ez a rendelet 2016. március 01. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Csongrád közigazgatási területén önkormányzati tulajdonban lévő temetőkről szóló 17/2000 (VI.28.) Ökt. rendelet.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.