a) az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon leghatékonyabb formában történő működtetését, fejlesztését, hasznosítását és értékesítését elősegítse és az eljárások során a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek biztosításával a verseny tisztaságát biztosítsa.

b) olyan versenyeztetési rend kialakítása, amely biztosítja

a) az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása során szükségessé váló pályázati, árverési eljárásokra,

b) az önkormányzat és intézményei költségvetéséből megvalósuló árubeszerzési, építési beruházási és felújítási tevékenységekre, szolgáltatás megrendelésére, ha annak a beszerzés időpontjában - áfa nélküli - várható összege eléri, vagy meghaladja az e szabályzatban külön meghatározott összeget.

a) a közüzemi szerződésekre,

b) az önkormányzat intézményei által elvégezhető beruházási, felújítási munkákra,

c) a közbeszerzésekről szóló módosított 2015. évi CXVIII. törvény, valamint az EU forrásokból megvalósuló beszerzésekre vonatkozó speciális előírások hatálya alá tartozó beruházások, felújítások versenyeztetésére,

a) 200 eFt alatti ingó vagyontárgy elidegenítése esetén,

b) vagyontárgyak eseti, nem tartós hasznosításakor.

c) elháríthatatlan veszélyhelyzet (vis major) miatt szükségessé váló munkákra, beszerzésekre,

d) a rendeletben meghatározott értékhatár alatti árubeszerzésekre, szolgáltatásokra.

a) Kiíró/ajánlatkérő: Csongrád Város Önkormányzata, illetve azon szerv vagy személy, amelyre / akire a Képviselő-testület e hatáskörét átruházta, vagy ezzel megbízta.

b) Ajánlattevő/pályázó: aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium) tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.

c) Nyilvános pályázat: amennyiben az ajánlattevők köre előre nem határozható meg, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma előre nem ismert.

d) Zártkörű/meghívásos pályázat: a kiíró az érdekelteket - megfelelő határidő tűzésével - kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.

e) Egyfordulós pályázat: az olyan pályázat, melynek kiírása során a kiíró a részletes tájékoztatóban az összes pályázati feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését.

f) Többfordulós pályázat: az a pályázat, amelyet a kiíró eleve több fordulóban hirdet meg, a részletes pályázati tájékoztatóban az összes pályázati feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett pályázók közül a kiíró - az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - kiválasztja a következő forduló résztvevőit, és felhívja őket ajánlataik módosításának lehetőségére.

g) Ajánlatok egyesítése: ha a pályázati kiírásban a kiíró lehetővé teszi, hogy az első fordulóban érvényes ajánlatot tett és a második fordulóban való részvételre jogot szerzett pályázók közösen nyújthatnak be ajánlatot.

h) Árverés: Az Önkormányzat tulajdonában levő, értékesítésre vagy bérbeadásra kijelölt vagyontárgy, hasznosítására előre meghirdetett időpontban és helyszínen történő eljárás.

i) Értesítés/tájékoztatás: a pályázattal kapcsolatos információkat az érintette(kke)l levél, telefax útján kell közölni, mely során a közlést, illetve az átvételt igazolni kell.

j) Pályázati felhívás: a pályázati kiírás legfontosabb elemeit tartalmazza.

k) Részletes dokumentáció: a kiíró által rendelkezésre bocsátott írásos dokumentum, amely az adott pályázattal kapcsolatos részletes pályázati kiírást, eljárást, illetve az értékesítendő vagyonnal kapcsolatos információkat tartalmazza. A pályázati felhívásban meghatározott helyen és időben, a kiíró által meghatározott esetekben titoktartási nyilatkozat és a kiíró által meghatározott ellenérték ellenében lehet megvenni

a) Az esélyegyenlőség elve: A kiíró / ajánlatkérő pályázati felhívásban / ajánlatkérésben valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt, feltételeket köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

b) A nyilvánosság elve:

c) A verseny tisztaságának elve:

a) Nyílt pályázat

b) Zártkörű / meghívásos pályázat

c) Árverés

a) a pályázat tárgyául szolgáló feladatok megoldása, illetve a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldására a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé,

b) az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik,

c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek,

d) tanácsadó kiválasztása céljából,

e) beruházások, felújítások esetén,

f) a nyílt pályázati hirdetés költsége magas a vagyontárgy értékéhez viszonyítva.

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét; illetve ha pályázat lebonyolítására a kiíró megbízásából kerül sor, az erre való utalást,

b) a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű) több forduló esetén a fordulók számát, továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan / jeligésen (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név aláírásával pályázhat-e;

c) a pályázat tárgyát, pontos megjelölést, a pályázat szempontjából lényeges különféle nyilvántartás adatait, összetételét, szükség szerint annak értékét;

d) a munkavégzés / szállítás / értékesítés feltételeit, beleértve a fizetési feltételeket;

e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, és pontos időpontját;

f) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését;

g) a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása helyét, idejét és adott esetben ellenértékét;

h) a kiíró azon kivételes jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelennek minősítse és egyik ajánlattevővel se kössön szerződést;

i) az ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját.

j) Egyes sajátos kiírási elemeket (Pl. a vagyonra vonatkozó elővásárlási jog, stb.)

a) az ingatlanvagyon jellemző adatait, (fekvés, utca, házszám, rendeltetés, funkció, építhetőség, stb.)

b) az értékesítés adatait (adott esetben),

c) a pályázat tárgyára vonatkozó esetleges elővásárlási jogot,

d) az ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét, és módját, valamint a főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettség (bankgarancia, fedezetigazolás) főbb tartalmi kellékeit,

e) a pályázat teljesítése során a személyes közreműködés kötelezettségét, ha ez szükséges,

f) az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve:

g) a pályázati kiírás és mellékleteinek tartalomjegyzékét.

a) A második fordulóban – kizárólag a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

b) Többfordulós pályázat esetén a részletes dokumentációnak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.

c) A második fordulóban csak a kiíró által megjelölt ajánlati feltételek módosíthatók, egyéb részeiben az első fordulóban tett ajánlatok érvényesek maradnak.

d) Az ajánlatoknak az előre meghatározott feltételektől eltérő módosítása a második fordulóban érvénytelennek minősül. Ilyen esetben az ajánlat a módosítással érintett részében érvénytelen és helyébe az első fordulóban tett ajánlati rész lép.

a) tanúsítják a beérkezett pályázatok szabályos felbontását,

b) ellenőrzik, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki, formai követelményeknek,

c) rögzítik az ajánlatok darabszámát,

d) rögzítik a pályázat(ok) felbontásakor ismertetett óvásokat, kifogásokat, észrevételeket.

a) A pályázatra benyújtott ajánlatokat az értékelést előkészítők véleményezik, és az elbírálásra vonatkozó javaslatot, indokolással együtt a kiíró döntésre jogosult személynek / testületnek előterjesztik, figyelemmel a kiíró szervezeti és működési szabályzatára, valamint a hatályos jogszabályokra.

b) Az értékelést előkészítőket a kiíró jelöli ki.

c) Az ajánlatok vizsgálatában és a döntésben résztvevő személyeket (továbbiakban résztvevők), illetve az általuk felkért személyeket titoktartási kötelezettség terheli, a tudomásukra jutott információkat kizárólag az ajánlat elbírálásának céljára használhatják fel.

d) A résztvevők kötelesek haladéktalanul bejelenteni a kiírónak, ha összeférhetetlenségi ok áll fenn az alábbi esetekben:

e) Az összeférhetetlenség ügyében a kiíró dönt.

a) Az értékelést előkészítők az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet(nek) a pályázókról annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen.

a) A kérdéseket, illetve azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott feltételek megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

a) A kiíró az egyfordulós pályázatnál a pályázatok elbírálását követően valamennyi ajánlattevőt ajánlatának módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható.

a) Kétfordulós pályázat esetén a kiíró ajánlataik módosítására felhívja az első forduló valamennyi résztvevőjét, vagy az általa meghatározott számú legjobbnak minősített ajánlattevőt, a pályázati kiírásban foglaltak szerint.

a) az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be,

b) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére, vagy annak megfizetését nem igazolta,

c) a megvásárolni kívánt vagyon / vagyonrész mértékét és az ajánlati árat (díját) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte,

d) az ajánlattevő a pályázat titkosságát megsértette,

e) az ajánlattevő nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget (vagyon megvásárlása vagy bérbe vételére vonatkozóan)

f) a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek,

g) az ajánlat az előzőekben felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak,

a) beruházás: a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, a meglevő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, felújítása, valamint az üzembe helyezésig a raktárba történő beszállításig felmerült mindazon tevékenység költsége, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. Nem minősül beruházásnak a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, melyet az intézményi költségvetésből kell biztosítani.

b) Az önkormányzati beruházási és felújítási tevékenység:

c) építési beruházás: Új létesítmények (beleértve a vonalas létesítményeket is) építése, meglévő létesítmények bontása, átalakítása, rekonstrukciója, ide értve a tervezést is.. Az építési beruházás általános létesítmény-sorai: külső közmű munkák, mélyépítés, magasépítészet, épületgépészet (víz-, csatorna-, gáz-szerelés), erősáramú elektromos szerelések, gyengeáramú szerelések (távközlés, védelem), szakipari munkák (hideg-meleg burkolatok), belső építészet, mobiliák, technológiai szerelések (kazán, hő ellátás, klíma, mosoda, konyha, uszoda, stb.), beépített gép-műszer és egyéb berendezések.

d) intézményi eszközbeszerzés: Az önkormányzati intézmények olyan beruházásnak minősülő eszközbeszerzése, mely eléri a mindenkori vonatkozó jogszabályban meghatározott összeghatárt.

e) felújítás: Az önkormányzati épületekre, építményekre, vonalas létesítményekre kiterjedő, időszakonként szükségessé váló építési-szerelési munka, amely a létesítmények eredeti műszaki állapotának helyreállítását szolgálja és a felújított rész eredeti használati értékének használati időtartamának növekedését eredményezi.

f) Szolgáltatás megrendelés: az árubeszerzésnek, vagy építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya valamely tevékenység megrendelése.

a) nettó 500eFt és a nemzeti közbeszerzési eljárás alsó értékhatára közötti becsült értékű szolgáltatás megrendelése,

b) nettó 500eFt és a nemzeti közbeszerzési eljárás alsó értékhatára közötti becsült értékű árubeszerzés megrendelése,

c) nettó 1.000eFt és a nemzeti közbeszerzési eljárás alsó értékhatára közötti becsült értékű építési munka megrendelése esetén.

a) Építési beruházás, felújítás esetében: Nettó egymillió forint és az éves költségvetési törvényben nemzeti közbeszerzési eljárásokra meghatározott alsó értékhatár közötti versenyeztetés esetében a beérkezett pályázatokat a polgármester értékeli és elbírálja.

b) Árubeszerzés megrendelése esetében: nettó 500eFt forint és az éves költségvetési törvényben a nemzeti közbeszerzési eljárásokra meghatározott értékhatár alsó között az ajánlatokról a kiíró dönt.

c) Szolgáltatás megrendelése esetében: nettó 500eFt forint és az éves költségvetési törvényben a nemzeti közbeszerzési eljárásokra meghatározott alsó értékhatár között az ajánlatokról a kiíró dönt.