A lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 23/2015.(X.27.) számú önkormányzati rendelet 3. alcíme értelmében a lakásbérleti szerződés és szociális szálláshasználati szerződés hatályba lépésének feltétele a közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozat.

A közjegyzői eljárás keretében készült nyilatkozat, korábban lakásbérleti szerződés célja az volt, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos bírósági per nélkül tudjon kilakoltatást eszközölni azon bérlők esetében, akik nagyobb összegű bérleti vagy közüzemi díjtartozást halmoztak fel, vagy esetleg magatartásukkal a közösségi együttélés szabályait súlyosan megszegték.

A Szociális és Lakásügyi Iroda félévente bekéri a bérlőktől a lakbér illetve a közüzemi díjtartozásokra vonatkozó igazolást. Nagyobb összegű lakbér-, rezsitartozás esetén felszólítás kerül kiküldésre. Amennyiben a bérlő a felszólításnak nem tesz eleget, úgy a lakásbérleti szerződés felmondásra kerül.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kiköltözés foganatosítására nem került sor, tekintettel a bonyolult jogszabályi háttérre, összetett eljárásrendre. A felszólított bérlők - 3 kivétellel- önként kiköltöztek.

Mindezen felül a közjegyzői eljárás díja – mely a bérbeadót terheli- az utóbbi években jelentős mértékben megemelkedett, magas költséget ró az önkormányzatra.

A fenti okok miatt nem indokolt a lakásbérleti szerződés hatályba léptetéséhez a közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozat.