1. § E rendelet hatálya kiterjed Hódmezővásárhely város közigazgatási területén, valamint Mártély üdülőterületén tartózkodó minden természetes személyre, továbbá jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, egyesületek, szervezetek tagjainak minden ott folytatott tevékenységére.

2. § (1) Az élő szervezetek természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetre terjed ki. Magába foglalja a város közigazgatási területén előforduló földet, vizet, levegőt, élővilágot, a tájat, az azok kölcsönhatásban álló együtteseit. Ide sorolandó az emberi tevékenység által létesült létesítményeket, termékeket, hatásokat.

(2) E rendelet kiegészítője a mindenkori érvényes és idevonatkozó törvényeknek és rendeleteknek.

(3) Ha más előírások a jelen rendeletben foglalt környezetvédelmi előírásoknál enyhébbek lennének, ott ezen rendeletet kell alkalmazni.

3. § A rendelet rendelkezéseit a piac területén és közterületen a közterület használatáról és a közterülethasználati díjról szóló 20/1994 (07.04) Kgy. sz. rendelet és a vásárokról és a piacokról szóló 35/1995. /IV. 05./ Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.³

4. § A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy érvényesüljön a megelőzés - helyreállítás, együttműködés, tájékozódás - tájékoztatás és a nyilvánosság elve.

5. § (1) A környezeti elemeket védeni kell minden olyan hatástól, terheléstől és igénybevételtől, amely az állapotot és a megújulóképességet károsan befolyásolja, egészségre ártalmas, az életkörülményeket rontja.

(2) A környezeti elemeket összhangban, egységükben és kölcsönhatásukban kell védeni, a hatásokat ennek figyelembevételével kell értékelni és az intézkedést megtenni.

(3) A környezethasználóknak kötelessége környezetszennyezést nem okozó tevékenységet kialakítani vagy védelmi módszereket és eszközöket alkalmazni az ezeket szolgáló létesítményeket megvalósítani.

(4) A környezeti elemek védelmére, megóvására védelmi övezeteket, korlátozásokat kell alkalmazni.

(5) A korlátok és tilalmak, a rendszeres mérési, megfigyelési kötelezettségek elrendelése elsősorban a védelmi övezetben, de általában is a környezeti elemek védelmét szolgálja.

(6) A környezeti elemek minőségi és mennyiségi védelme érdekében, az azok állapotára hatást gyakorló tevékenységeket az adott hatásterületen a környezethasználók kötelesek összehangolni.

(7) Az egyes környezeti elemek részletes védelme a következőkre terjedjen ki:

6. § Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

7. § A külterületeken, állattartó telepeken keletkező hígtrágyát kezelni, tárolni és felhasználni a tápanyaghasznosítást biztosító technológiák alkalmazásával szabad úgy, hogy az talajszennyeződést ne okozzon. Ehhez szigetelt és fedett (takarható) trágyatárolókat kell létesíteni, illetve nem szivárgó csurgalékvíz elvezetőket, tárolókat kell kiépíteni.⁵

8. § Tarlót égetni csak hatósági engedéllyel lehet.

9. § Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs és az közlekedésbiztonsági szempontból nem indokolt, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

10. § (1) A település közigazgatási területén levő holtágak, természetes és mesterséges vízfolyások, tavak környezetének kialakult állapotát megváltoztatni csak a környezetvédelmi előírások betartásával szabad.

(2) A vízfolyások, holtágak, tavak természetszerű állapotának fenntartásáról kezelője köteles gondoskodni.

11. § A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árkokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos.

12. § Közterületen, különösen vízfolyásban, holtágakban, közkutaknál, közkifolyóknál állatot itatni oly módon, hogy az ebből származó szennyeződések vízbe jussanak, illetve a talajvizet, a földet szennyezzék, tilos.

13. § (1) Hódmezővásárhely város ivóvízellátását biztosító vízbázisok hidrogeológiai védőterületét a mindenkori ÁRT-hez készített városrendezési szabályozások határozzák meg.

(2) Az ivóvízbázisok védelme érdekében a védőterületen és védőidomon belül tilos olyan tevékenységet folytatni, amely jelentősebb környezeti terhelést eredményezhet, így különösen az állattartás, vegyszeres növényvédelem, műtrágya, növényvédő szer és más veszélyes vegyi anyag, szennyvíz, szennyvíziszap tárolása és ipari tevékenység.

14. § (1) Ha vízmű útján termelhető vízmennyiségi természeti, vagy elháríthatatlan okból, így különösen aszály idején csökken, a vizfogyasztás korlátozható az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően.

(2) Használaton kívüli ártézi és ásott kutat a víznyerés megszüntetésétől számított 6 hónapon belül az ingatlan tulajdonosa, kezelője köteles szakszerűen megszüntetni.

(3) Kutat rendeltetésétől eltérő célra használni tilos!

15. § (1) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot /szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb./ nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, holtágba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(2) A már meglévő ilyen bekötéseket a rendelet hatálybalépése után 90 napon belül, ahol ezt a csatornázás lehetővé teszi, illetve a jegyző által előírt határidőre kell megszüntetni.

(3) Szennyvízcsatornába csak az érvényben lévő rendelet előírásainak megfelelő összetételű és mennyiségű szennyvíz vezethető.

16. § Csatornahálózatot bővíteni, illetve a már meglévő csatornához csatlakozni csak a vízügyi hatóság, valamint a víziközművet üzemeltető szervezet engedélyével szabad.

17. §⁶ (1) A város belterületén szikkasztásos szennyvízelvezetés nem létesíthető, nem engedélyezhető.

(2) Az utcai közüzemi szennyvízcsatorna kiépülése után azon vízbekötésekkel rendelkező ingatlanoknál, ahol az ingatlan tulajdonosa nem veszi igénybe a csatornaszolgáltatást az Önkormányzat jegyzője a szennyvíz elhelyezés előírások szerinti módját (zárt szennyvízgyűjtőbe) a szippantási számlák útján ellenőrzi.

(3) Új (lakó) ingatlan építési engedélyezése, valamint vállalkozási, ipari tevékenységekhez szükséges telepengedélyek és üzemelési engedélyek kiadásához az építési hatóság előírja a keletkező szennyvíz előírások szerinti (zárt szennyvíztároló, vagy közüzemi szennyvízcsatorna) elhelyezését. Zárt szennyvíztároló előírások szerinti üzemelését a jegyző a szippantási számlák útján ellenőrzi.

(4) A Tisza és holtágai hullámterében lévő üdülők, hétvégi házak (Mártély üdülőterület) és egyéb létesítmények szennyvízgyűjtő medencéit, szennyvízkezelő műtárgyait, hulladék és szeméttárolóit, az árnyékszékek űrgödreit a várható árvízi elöntés előtt és az üdülési szezon végén, de legkésőbb október 31-ig ki kell üríteni. Rendkívüli esetben a jegyző felszólítására a fenti létesítményeket haladéktalanul ki kell üríteni.

(5)⁷ A kiépült utcai közüzemi szennyvízcsatornára a vendéglátó ipari tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozások legkésőbb 2004. április hó 30. napjáig kötelesek rácsatlakozni.

18. § (1) Vízfolyások, holtágak partjain kialakított horgászstégeken építmények nem helyezhetők el.

(2) Mártély üdülőterületen csak jó állapotban levő vízijármű használható, illetve tárolható.

(3) Tilos robbanómotoros motorcsónakot üzemeltetni, kivéve a mentésre használt csónakot.

19. § (1) A holtágon tartott csónakokat csak a kijelölt helyeken, illetve a közületek által kiépített úszó-kikötőhöz szabad kikötni.

(2) Csónakkikötőt (mólót) csak a hatóság engedélye alapján szabad létesíteni.

(3) A holtágon és az ártérben (annak közterületén) hosszabb ideig (7 napon túl) csónakot tárolni csak közterület-használati engedéllyel szabad a mindenkor érvényes közterülethasználatról és használati díjról szóló helyi rendelet szerint.

(4) A holtágon tartott csónakokat a Polgármesteri Hivatal által megadott sorszámmal kell ellátni.

(5) Sorszámmal nem rendelkező és a 18. § (2) bekezdésben előírtaktól eltérő vizijárműveket a műszaki iroda köteles elszállítani és azok őrzéséről 90 napig gondoskodni.

20. § (1) A holtágon lévő strandfürdő (továbbiakban: strandfürdő) területét jól látható módon (vizen és parton) jelölni kell.

(2) A kijelölt strandfürdő területén kívül fürdeni tilos. (Csónakból, bójákról vízbe ugrálni, valamint tiltó táblával megjelölt helyen fürödni tilos.)

(3) A strandfürdő területén megfelelő öltözőket, zuhanyzókat, ivókutat és árnyékszéket kell fenntartani, továbbá biztosítani kell mentőszemélyzetet és eszközöket.

(4) Strandfürdőt csak 8 óra és 20 óra között szabad üzemeltetni.

(5) A fürdőhelyet megfelelő jelzőtáblákkal kell ellátni, az 50 cm, 100 cm, 150 cm vízmélységnél.

(6) A strandfürdő területén követendő magatartási szabályokat többnyelvű tájékoztató táblákon kell az üdülőterületen tartózkodók tudomására hozni.

21. § (1) Hódmezővásárhely közigazgatási területén levegőtisztaságvédelmi szempontból:

22. § Ha az ipari üzem, vagy intézmény más energiahordozóra tér át, a levegőtisztaságvédelmi előírásokat szigorúan meg kell követelni.

23. § A városban keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. Ennek költségeit a beruházással együtt kell tervezni, és az más célra nem használható fel. A jegyz ő a parkosítást a használatbavételi engedély megadásának feltételéül írja elő.

24. § Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

25. § Kommunális és termelési hulladék nyílt égetése a város bel- és külterületén tilos.

26. § Ipari és telephelyi engedélyhez nem kötött szárítás, aszalás széntüzelésű fűtőberendezéssel nem történhet, és nem is engedélyezhető.

27. § Nyomvonalas létesítmény melletti árok, töltés, bevágás növényzetének égetése tilos.

28. § A település közigazgatási területén a telepített és őshonos növényzet, valamint az állatvilág károsítása, pusztítása tilos.

29. § (1) Közterületen fát kivágni csak a jegyző engedélyével lehet.

(2) Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, és a 31. §-ban rögzített területen lakossági fakivágás esetén a fa pótlása pénzbeni ellenérték megfizetése alapján történik. Az ellenérték meghatározásának alapja a Radó-féle számítás (1. sz. melléklet). A pénzbeni ellenérték kiszámítását a jegyző végzi.

(3) A fakivágásból befolyt összegek a a környezetvédelmi alap forrásai. Az alap céljától eltérően nem használható fel.

(4) Lakossági fakivágás esetén, ha az a 31. §-ban felsorolt területen történik, a kivágott fát pótolni kell. A pótlás módját (fafajta, mennyiség, határidő) fakivágási engedélyben kell rögzíteni.

30. § Zöldfelületek kialakításakor, a növényzet telepítésekor az őshonos növényfajokat kell előnyben részesíteni.

31. § Az alábbiakban felsorolt városi zöldfelületek kezeléséről, gondozásáról, az ott lévő fák, cserjék, és egyéb növényzet fenntartásáról, pótlásáról, a zöldfelületekhez tartozó felszerelési tárgyak (padok, játék- és tornaszerek stb.) beszerzéséről, állagmegóvásáról, felújításáról a jegyző gondoskodik:

32. § Mártély Tájvédelmi Terület megóvása érdekében az üdülőterületen tilos tájidegen fás növényzetet (nemes nyár, fenyő stb.) telepíteni; növényeket irtani és telepíteni csak a vonatkozó jogszabályok és a természetvédelmi kezelő szerv előírásainak megfelelően szabad.

33. § Hódmezővásárhely város közigazgatási területén levő védett, illetve jelentős természeti értékek megóvásáról gondoskodni kell.

34. § (1) A város közigazgatási területén levő országosan védett természeti terület a Mártélyi Tájvédelmi Körzet és a Kardoskúti Természetvédelmi Területen levő Csomorkányi Templomrom.

(2) Mártély üdülőterület Mártély községgel határos, a Mártély Tájvédelmi Körzeten belül lévő Hódmezővásárhely egyéb belterületi része.

(3) A tájvédelmi körzet területén mindenki köteles olyan magatartást tanúsítani, amelyik a környezet természetes állapotát a lehető legkisebb mértékben zavarja meg. Tilos minden olyan tevékenység, ami a mások üdülését, pihenését, illetve nyugalmát zavarná. Köteles mindenki betartani a tájvédelmi körzet kezelője által előírt szabályokat.

35. §⁹ (1) Hódmezővásárhely Közigazgatási területén helyi jelentőségű természetvédelmi érték:

36. § (1)¹⁰

(2) Belterület és a külterület zártkerti részén az állattartás az (1) bekezdésben foglaltak mellett csak a rendelet előírásai alapján lehetséges.

(3) Mártély üdülőterületén tilos a haszonállatok tartása.

(4) Tilos állatot közterületen tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos azonnal köteles eltávolítani.

(5)¹¹

37. § (1)¹²

(2)¹³ E rendeletben szabályozott állatartási ügyekben első fokon Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármestere (továbbiakban: polgármester) másodfokon Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése jár el.

(3)¹⁴ Szakhatóságok megállapításai alapján, ha az állattartó a tartással kapcsolatos állategészségügyi, vagy környezetvédelmi feltételeket megszegi, vagy a tartás előfeltételei hiányoznak a polgármester a tartható állatok számát korlátozhatja, vagy az állattartást eltilthatja, illetve feltételhez kötheti.

(4) Szakhatósági vélemények figyelembevételével, az összes körülmények mérlegelésével, különösen méltánylást érdemlő esetben a közösség sérelme nélkül, egyedi elbírálás alapján, esetleges új tartási technológia előírásával a polgármester az állattartást engedélyezheti ott is, ahol ezen rendelet szerint tiltott.

38. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából:

(2) A családi szükséglet mértéke nagyállatnál 2 db, kisállatnál 4 db, egyéb kisállat esetén 120 db, ezen belül lúd, kacsa, pulyka, legfeljebb összesen 15 db lehet. A családi szükséglet mértékénél meghatározott állatlétszám egy ingatlanra értendő, függetlenül az ott lakók létszámától és a családok számától.

(3) Az állatszaporulat - valamennyi fajta esetében, legfeljebb választási koráig - a tartható állatok számát nem érinti.

39. § (1)¹⁵ Az állattartás céljára szolgáló épület építési jogszabályokban foglaltak alapján létesíthető. Nagy- és kisállat csak a közegészségügyi, állategészsegügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő körülmények között arra alkalmas épületben (istálló, ól) tartható. haszonállat tartására szolgáló létesítmények (istálló, ól, kifutó, trágyatároló) alkalmasságának, illetve építésének feltételeit az érvényben levő előírások alapján az építési hatóság - új épület létesítéséhez a szükséges engedélyezési eljárás keretében - határozza meg.

(2) Az állattartás céljára szolgáló melléképületek, építmények előírt védőtávolságai:

40. § (1) A belterület lakott területre eső részén tartható legnagyobb állat létszám:

41. §¹⁷ Egyedi elbírálás alapján a polgármester szakhatósági véleményekre figyelemmel, különösen méltánylást érdemlő esetekben a 40. § (3) bekezdésében foglaltak alól felmentést adhat. Az ilyen engedélyekben a tartható állatok száma meghatározandó, és az állattartás különleges feltételekhez kötendő.

42. §¹⁸ (1) A város közigazgatási területének azon állattartói, akiknek az alább felsorolt darabszámú állatállományuk van, bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek az állategészségügyi hatóság felé:

43. § (1) Többlakásos lakóházak udvarán méhek csak valamennyi lakás tulajdonosának (bérlőjének) hozzájárulásával tarthatók, a méhek tartására vonatkozó hatályos jogszabály alapján.

(2)¹⁹ A mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében, vagy más fontos okból a polgármester - előzetes közhírré tétellel - a galambok kiengedését eltilthatja.

44. § (1) Tilos - vakvezető, valamint az alábbi a./ - c./ pont szerinti területet őrző, illetve ott munkát végző eb kivételével - ebet tartani, beengedni:

(2) Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos.

(3) Közforgalmú tömegközlekedési szolgáltató járművén a szolgáltató érvényben lévő előírása szerint lehet ebet szállítani.

(4)²⁰

(5) A harapós, vagy támadó természetű ebet kiszabadulását megakadályozó módon kell tartani, és az ingatlan (lakás) bejáratán a harapós ebre utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.

(6) Amennyiben iskola, művelődési, szociális, egészségügyi intézmény közvetlen szomszédságában lévő eb a csendet tartósan háborítja és ezzel az érintett intézmény működését zavarja, az eb eltávolítását kell elrendelni.

(7) Szakhatósági vélemények alapján - ha annak indoka fennáll - az ebtartás korlátozható, illetve megtiltható.

(8) Közterületen, a gyermekjátszótereket övező összefüggő zöldterületeken és a lakóház közös használatú helyiségeiben (udvarán) az ebet biztonságos vezetésre alkalmas pórázon kell vezetni. A harapós, nagytestű vagy támadó természetű ebeket szájkosárral is kötelező ellátni.

(9) 14 éven aluli gyermek olyan ebet nem vezethet, amelynél a szájkosár alkalmazása kötelező.

(10) Ebet futtatni a belterület lakott területre eső részén csak a Városi Ifjúsági Park (Szabadidő Központ) táblával kijelölt részén szabad.

(11)²¹ Az ebeket azonosítás céljából egyedi azonosító sorszámmal kell ellátni. A sorszámot a Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Irodája nyilvántartása alapján az ebeknek 3 hónapos koruk betöltése után, 90 napon belül meg kell kapniuk , melyről saját költségén az eb tartója vagy tulajdonosa köteles gondoskodni. Egyedi azonosító sorszámmal nem rendelkező ebek közterületen befoghatók.

45. § (1) A lakóház közös használatára szolgáló helyiségeiben, lépcsőházban, folyosón ebet, macskát tartani tilos.

(2) Az eb és macska tulajdonosa, illetve az eb vezetésével megbízott személy köteles az állat által közterületen, illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben okozott szennyeződést azonnal eltávolítani.

47. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket könnyen tisztíthatóvá kell kialakítani.

(2) Az állattartó az ólakat, kifutókat, berendezéseket köteles tisztán tartani, rendszeresen fertőtleníteni. A kártékony állatok (legyek, rovarok, rágcsálók) irtásáról köteles gondoskodni.

48. § (1) A trágyát és trágyalevet takarva, csurgalékmentesen, körülárkolt, vagy földsánccal körbevett helyen kell tárolni. A belterület lakott területre eső részén a sertéstrágyát szilárdfalú, szükségletnek megfelelő méretű, résmentes, zárt trágyagyűjtőben kell tárolni.

(2) A tároló beteltével, de legalább évente kétszer - tavasszal és ősszel - a felgyülemlett trágyát ki kell szállítani és a tárolót fertőtleníteni.

(3)²³ A város belterületi részén tilos olyan tartástechnológiát alkalmazni, amely lehetővé teszi, hogy a trágya szilárd részéhez olyan mennyiségű víz keveredjen, amelyet az már nem tud megkötni (hígtrágyás tartástechnológia), és így folyékony halmazállapotú trágya keletkezik, ami már nem képes a természetes érési folyamaton keresztülmenni.

49. § (1) Az állati hullát elszállításig köteles az állattartó hűvös helyen, letakarva tartani. Az egyéb kisállat hulláját a telkén is eláshatja - tömeges elhullás kivételével -, vagy az ATEV telep melletti konténerbe köteles kiszállítani. Nagyállat és kisállat elhullása esetén köteles arról az ATEV-et 12 órán belül értesíteni, amely azt elszállítja.

(2) Az állattartást eltiltó jogerős határozat végrehajtása esetén az állat hatósági úton történő elszállítását, szükség esetén pedig kényszerértékesítését is elrendelheti az állattartást eltiltó hatósági szerv.

56. § Veszélyes-hulladékok kezelése és ártalmatlanítása Veszélyes-hulladékok csak a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett módon, a kijelölt lerakóhelyen helyezhetők el.

57. § A megsemmisítésre váró vegyszereket a környezetvédelmi hatóság rendelkezése szerint kell tárolni és megsemmisíteni.

65. § (1) Szórakoztatóipari, kulturális, üdülési, sport, szolgáltató és egyéb létesítményekben, illetve közterületen használt bármilyen hangosító berendezés működtetésekor - az üzemi létesítményekre előírt jogszabályi zajhatárértékeket kell figyelembe venni. A megengedett határértékek ellenőrzésekor, a mért eredményhez legfeljebb 5 dB hangnyomás-értéket, úgynevezett kommunális zajszint figyelembe kell venni, és az üzemben tartó felelősségét ezen értékek alapján kell megállapítani.

(2) E rendelet alkalmazásában hangosító-berendezés bármilyen hangszóró, vagy műsorforrás.

(3) Újonnan létesülő közúti közlekedéshez kapcsolódó beruházások (parkolók, parkolóházak, benzinkutak) zajszintküszöbét a közlekedésből származó zajra jogszabályban előírt határérték szerint kell meghatározni.

(4) Károsnak észlelhető rezgésre vonatkozó bejelentés esetén a jegyző hatósági jogkörében intézkedik. Hatáskör hiányában az illetékes hatóságokhoz továbbítja azt.

66. § (1) A rendelet hatálybalépése után hangosító-berendezés felszerelése, pótlása, működtetése csak a jegyző engedélyével lehetséges.

(2) Az engedély iránti kérelemben a leendő üzemeltetőnek nyilatkoznia kell, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek teljesíthetők-e, a zajt okozó tevékenységet mely időtartamban szándékozik folytatni és mi a zajkeltés módja.

(3) Az engedélyező elrendelheti, hogy az üzemeltető az engedély iránti kérelemhez akusztikai szakértői véleményt csatoljon arról, hogy a hangosító-berendezés, a működtetés során nem lépi túl a határértéket, illetve, hogy ehhez milyen műszaki, illetve egyéb feltételeket kell teljesíteni.

67. § A jogszabályban meghatározott határértékeknél nagyobb mértékű zajt kibocsátó, már működő szórakoztatóipari, kulturális, üdülési, sport, szolgáltató, illetve egyéb létesítmény üzemeltetője, fenntartója köteles a rendelet hatálybalépése után egy éven belül zajvédő berendezéssel, vagy egyéb módon a zajszintet az előírt érték alá csökkenteni.

68. § (1) Hódmezővásárhely közigazgatási területén zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület:

79. § A rendelet betartásáról a jegyző gondoskodik.

80. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Hatálybalépésével egyidejűleg a 2/1989. /VI. 12./ Tr. sz. rendelet rendelkezései hatályát veszti.