Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § /1/ bekezdése alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. § /2/ bekezdésében és a 107. §-ban, a helyi önkormányzatok, és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 138. § /1/ bekezdés j/ pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 5-10. §-ban, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. §-ban foglaltak végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:

I. A rendelet célja, hatálya

1.§

(1) Jelen rendelet célja, hogy meghatározza Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nemzeti vagyonnal való gazdálkodásának szabályait.

(2) Jelen rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő vagyonra.

(3) Jelen rendelet területi hatálya kiterjed Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területére, valamint más önkormányzatok közigazgatási területén lévő, de Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képező vagyonra.

(4) Nem terjed ki jelen rendelet hatálya:

a) a nemzetiségi önkormányzatok vagyonjuttatásaira,

b) az Önkormányzat költségvetési szerveinek – beleértve a Polgármesteri Hivatalt is – működési célú pénzeszköz átvételére irányuló döntéseire,

c) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, – ugyanakkor kiterjed jelen rendelet hatálya ezen ingatlan vagyontárgyak megterhelésére, elidegenítésére -. 

(5) A (4) bekezdésben meghatározott vagyonnal való gazdálkodásra külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

II. Az Önkormányzat vagyonának meghatározása

2.§

(1) Az Önkormányzat vagyona: befektetett és forgóeszközök (a tulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyon értékű jogok, ingók, immateriális javak, értékpapírok, pénzeszközök).

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) ingatlanok: az ingatlan önálló helyrajzi számmal és más nyilvántartási adatokkal rendelkező földrészlet az azon lévő épületekkel, építményekkel, ezek részeivel, és egyéb, a földrészlet tulajdonjogától függetlenül önálló ingatlanként nyilvántartott épület, építmény, helyiség, társasházi külön tulajdon a hozzátartozó közös tulajdonnal együtt

b) ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: földhasználati jog, haszonélvezet és használat joga, bérleti jog, haszonbérleti jog, szolgalmi jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok

c) ingó vagyon: a műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, tenyészállatok, készletek

d) immateriális javak: alapítás-átszervezés aktivált értéke, vagyoni értékű jogok,
üzleti-, vagy cégérték, szellemi termékek

e) értékpapírok: egyéb részesedés, saját részvények-üzletrészek, kötvény és ami a számviteli törvény és az önkormányzat számviteli politikája alapján értékpapírnak számít

f) pénzeszközök: készpénz, bankszámlán levő pénz, csekk, betét

g) követelések: a külön jogszabályokban meghatározott, előírt, de még ki nem egyenlített összegek (ideértve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) az államháztartás szervezete által teljesített, és az igénybevevő által szerződésekből jogszerűen eredő elfogadott, elismert termékek értékesítéséből, és szolgáltatások nyújtásából származó – általános forgalmi adót is tartalmazó – pénzértékben kifejezett fizetési igények, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követelések, valamint a rövid, illetőleg hosszú lejáratú kölcsönök, visszterhesen átadott pénzeszközök

h) bruttó érték: a beszerzés, a létesítés, a felújítás, a térítésmentes átvétel, a saját kivitelezésű beruházás (felújítás) aktivált értéke.

i) kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.

3.§

(1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és egyéb, a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll

(2) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek.

(3) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyakat a többi vagyontárgytól elkülönítetten kell nyilvántartani. A törzsvagyon a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(4) Az egyéb, a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyontárgyak forgalomképes vagyontárgynak minősülnek, melynek részét képezik az Önkormányzat üzleti vagyona, illetve a nem közszolgáltatási tevékenységet, és parkolási szolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezetben lévő részvénye, üzletrésze is.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok forgalomképesség szerinti tételes felsorolását az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza.

4.§

(1) Forgalomképtelen törzsvagyontárgyak az alábbiak:

a) az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott, az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyonelemek,

b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartoznak:

ba) a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanok,

bb) levéltári anyagok, tervtári terv- és iratanyagok,

bc) helyi jelentőségű természetvédelmi területek,

bd) köztemetők,

be)

bf) mindaz a vagyon, melyet jogszabály, vagy közgyűlési rendelet, határozat a továbbiakban annak nyilvánít.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, valamint a forgalomképtelen vagyontárgyak nem terhelhetőek meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete. A helyi önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyonon osztott tulajdon nem létesíthető, nem terhelhető meg, kivéve a vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog, vagy szolgalom tekintetében, melyek alkalmazásának feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.

(3)  Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak az alábbiak:

a) műemléki védettségű ingatlanok,

b) kulturális javak,

c) muzeális gyűjtemények,

d) a közművek, közművek védőterületei - vízművek és hozzájuk tartozó védőterületek, szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek -,

e) a többségi önkormányzati tulajdonban álló közszolgáltatási tevékenységet, továbbá parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedések,

f) a védett természeti területek és emlékek,

g) helyi közforgalmú pályák és vasúti tartozékai,

h) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények,

i) az önkormányzati intézmények vagyonkezelésébe adott azon ingatlanvagyon, amely kötelező önkormányzati feladat ellátását szolgálja

j) önkormányzati tulajdonú középületek, kivéve a kötelező önkormányzati feladatot már nem szolgáló ingatlanok

k) önkormányzati alapítású közalapítványok vagyonkezelésébe adott vagyon,

l) az erdők,

m) pályázat keretében beszerzett, létrejött vagyontárgyak a pályázat által előírt határidő leteltéig , továbbá

n) mindazon vagyon, amelyet jogszabály, vagy közgyűlési rendelet, határozat annak nyilvánít.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott, az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását, intézmények elhelyezését szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak kizárólag akkor idegeníthetőek el, ha az adott vagyontárgy a funkció ellátásához, intézmény elhelyezéséhez szükségtelenné vált és a Közgyűlés határozattal értékesítésre kijelölt (törzsvagyonból forgalomképes vagyonná történő átminősítés). Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy a Magyar Állam részére tulajdonba adható, állami szerv elhelyezése érdekében ingyenesen használatba adható. Az önkormányzat vagyona ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, ezen feladat ellátásához szükséges mértékben.

(5) A Közgyűlés a polgármesterre átruházza a (4) bekezdésben meghatározott jogkörének gyakorlását a 4. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében.

(6) A pályázat keretében beszerzett, létrejött vagyontárgyak a pályázatban meghatározott határidő leteltével automatikusan forgalomképessé válnak, amennyiben e rendeletben és külön törvényben meghatározott feltételek fennállnak.

(7) Hitelfelvétel és kötvénykibocsátás fedezetéül nem szolgálhat fedezetként a 4. § (3) bekezdés d) e) i) j) k) pontjaiban meghatározott vagyonelemek, ezen vagyonelemek kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthetőek el.

(8) A mindenkori helyi költségvetési rendelet tartalmazza az értékesítésre és megterhelésre kijelölt ingatlanok részbeni felsorolását. A felsoroltakon túl a közgyűlés eseti döntése alapján jelölhető ki az ingatlan értékesítésre, megterhelésre.

III. Vagyonkataszter, vagyonkimutatás, vagyonértékelés

5.§

(1) Az Önkormányzat feladata a tulajdonában lévő ingatlanvagyonról nyilvántartási és adatszolgáltatási rendről szóló jogszabályok – különösen a 147/1992.(XI.06.) Korm. rendelet - szerinti ingatlanvagyon-katasztert felfektetni, folyamatosan vezetni és a kataszterben szereplő adatok, valamint a számvitel egyezőségéről gondoskodni.

(2) A jegyző felelős a kataszterben feltüntetett adatok valóságnak való megfeleléséért. Amennyiben a kataszterbe téves bejegyzés történik és így javítás válik szükségessé, úgy annak átvezetéséről a jegyző rendelkezik.

(3) A kataszter ingatlan adatlapjának, valamint a földre, az épületre, a közműre és egyéb építményre vonatkozó betétlapjainak az adatai meg kell hogy egyezzenek a földhivatal ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, illetve a vagyon-, közmű kezelőjének nyilvántartásával.

(4) A számviteli nyilvántartással való egyezőség érdekében a kataszterben előírás a bruttó érték nyilvántartás, valamint a bruttó érték változás vezetése.

6.§

(1) Az ingatlanok értékelését csak szakképzettséggel rendelkező személyek végezhetik.

(2) Amennyiben az önkormányzat vagyonának hasznosítása érdekében az adott ingatlanát értékeli, úgy a kataszterben szereplő érték módosítására kerül sor. 

(3) A kataszter naprakész vezetéséért, valamint a változás tulajdonos felé való bejelentéséért a vagyonkezelő is felelős.

7.§

(1) A vagyonkataszteri vagyonkimutatás az önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. Az önkormányzati vagyont, annak változását és értékét az önkormányzatnak kell nyilvántartani a számviteli törvény főkönyvre vonatkozó előírásainak megfelelően.

(2) A vagyonkataszteri vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül

az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

az ingó vagyontárgyakat összesített mérleg szerinti értéken,

a tulajdonosi követeléseket, részesedéseket a számviteli törvény előírásainak megfelelően veszi számba.

8.§

(1)^[1] Az önkormányzati vagyonkezelő szerv kezelésében lévő önkormányzati vagyon nyilvántartása, leltározása és az önkormányzati főkönyv felé való feladása a vagyonkezelő szervezet kötelessége – a nyilvántartásról az egyezőség biztosítása érdekében köteles adatot szolgáltatni.

(2)^[2] A vagyonkezelő a leltározási feladatokat az alábbiak alapján köteles ellátni. Azoknál a mérlegsoroknál, ahol a mérlegsor alátámasztása egyeztetéssel történik, kötelező az évenkénti leltározás, azoknál a mérlegsoroknál, ahol mennyiségi felvétellel történik a leltározás az Önkormányzat a kétévenkénti fizikai leltározást alkalmazza, évenként a mennyiségi felvétellel történő leltározást az analitikus nyilvántartásokból kinyomtatható dokumentumok tételes ellenőrzésével végzi el, és az így ellenőrzött dokumentum leltárként elfogadható.

Az éves beszámoló részét képező könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő

• „0”-ra írt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközöket,
  
• érték nélkül nyilvántartott eszközöket, kötelezettségeket,
• használt és használatban lévő készleteket, kisértékű – éven belül elhasználódó eszközöket,
• használatban lévő immateriális javakat és tárgyi eszközöket

háromévente fizikai leltározással, évente egyeztetéssel kell leltározni.

9.§

(1)^[3] Az egyes vagyonelemek értékét – elidegenítés, megterhelés, valamint csere esetén az értékkülönbözetet – forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni, mely 6 hónapnál régebbi nem lehet. Ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak értékbecslő által felülvizsgált változata is elfogadható.

(2) A tulajdonosi, tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén az értéket a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyamon, a tőzsdén nem jegyzett részvényeknél, valamint üzletrészeknél 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

10.§

A 9.§ (1) bekezdés rendelkezései a Hódmezővásárhelyi Ipari Parkban található ingatlanok értékesítésekor nem alkalmazandóak, tekintettel arra, hogy ezen ingatlanok fajlagos eladási árát minden második évben a Közgyűlés határozatában állapítja meg. A fajlagos eladási ár kétévenként Közgyűlés általi felülvizsgálatra kerül, forgalmi értékbecslő értékbecslése alapján.

IV. Vagyongazdálkodás

11.§

(1) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező feladatai eredményes ellátásának elősegítése.

(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

(3) Vagyontárgy, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére, illetve vállalkozásból való kivonására csak gazdasági-műszaki elemzés alapján kerülhet sor jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerint.

(4) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenysége keretében olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem sértheti. Nem önkormányzati feladatellátást célzó vállalkozásban, vagy más szervezett formában végzett tevékenységben csak olyan önkormányzati vagyontárgyakkal lehet részt venni, melyek hiánya az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyezteti. Az Önkormányzat által alapított, vagy olyan gazdasági társaságnak, melyben az Önkormányzat részesedést szerezhet vagy szerzett, meg kell felelnie az Nvtv. 8. §-ban foglalt átláthatóság követelményének.

(5) A Közgyűlés jogosult az önkormányzati vagyoni elemek forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatására jogszabály adta kereteken belül.

12.§

Jelen rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek, tulajdonosi jogok gyakorlásának minősül különösen:

a) az elidegenítés, értékesítés,

b) a vagyon ingó, illetőleg ingatlan elemeinek megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi jog alapítását, használat jogának biztosítását, haszonkölcsönbe adását, elidegenítési és terhelési tilalom vállalását,

c) a vagyoni elemek gazdálkodó szervezetekbe apportként történő bevitele, alapítványok, közalapítványok, illetőleg egyéb társadalmi szervezetek rendelkezésére bocsátása,

d) az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,

e) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyoni elemek kezelésbe, használatba, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adását, lízing szerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlásait,

f) az önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,

g) gazdálkodó szervezetbe üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlása,

h) a vagyon kezelésből történő kivonása,

i) vagyonszerzés,

j) hitelfelvétel,

k) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és végrehajtási rendelet, valamint önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,

l) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

m) önkormányzati követelés érvényesítése,

n) követelés elengedése, bevételről való lemondás,

o) közalapítvány létrehozása, közérdekű kötelezettségvállalás,

p) célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről való döntés, az állami hozzájárulás kivételével,

q) egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről való döntés.

12/A.§

Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen - a külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. Egyebekben az Önkormányzat adósságkeletkezető ügyleteire a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3.§, és  10. §-ban foglaltak az irányadók.

13.§

(1) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatát megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, melyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. Az önkormányzati vagyon tekintetében tulajdonosi jogok gyakorlására közvetlenül a Közgyűlés, illetőleg átruházott hatáskörben a polgármester, a jelen rendeletben meghatározott vagyonkezelők jogosultak gyakorolni az itt meghatározottak szerint. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, kivéve a jelen rendeletben meghatározottak szerint. A tulajdonosi jogok gyakorlásával - a jelen rendeletben meghatározott érték feletti értékesítés és megterhelés kivételével - a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és az önkormányzati intézmények vagyonkezelőit.

(2) A Közgyűlés választja vagy jelöli az önkormányzati érdekeltségű gazdálkodó szervezetek igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjait. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata - mint tulajdonos - képviseletében a polgármester jár el, aki ezen tulajdonosi képviseleti jogát a polgári jog szabályainak megfelelően meghatalmazás útján másra ruházhatja.

(3) Az Önkormányzat – e rendeletben és külön törvényben meghatározott - vagyontárgyait bérbe, használatba, kezelésbe adhatja a vagyonvesztést kizáró garanciák beépítésével. A tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére - a vonatkozó jogszabályok alapján - intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat. Az önkormányzat által újonnan alapított gazdasági társaságok alapítására, továbbá az önkormányzat által más gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzésére, illetve az önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő gazdasági társaságok tulajdonosi összetételére, működésére a nemzeti vagyonról szóló törvény megfelelő rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4) Az Önkormányzati tulajdonú ingatlanokban kizárólag Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság végezhet közétkeztetési tevékenységet.

(5) E rendelet 13. § (4) bekezdésének alkalmazásában közétkeztetésnek minősül a menü rendszerű étkeztetés ide nem értve az A' la carte típusú étkeztetést, azaz az ételek étlapról szabadon történő választását.

14.§

(1) A polgármester törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemet kizárólag közfeladat ellátása céljából adhat használatba e feladat ellátásához szükséges mértékben. A kedvezményezett köteles viselni a használattal kapcsolatosan esetlegesen felmerülő adófizetési kötelezettségeket

(2) Önkormányzati ingatlanvagyonnal kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulás – kivéve megterhelés - esetén, amennyiben a létrehozandó jogügylet nem jár anyagi önkormányzati kötelezettségvállalással, úgy a hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt, és gyakorolja hatósági eljárásban a tulajdonost megillető jogokat.

15.§

(1) Önkormányzati vagyon értékesítése, megterhelése esetén, valamint önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek forgalomképes tulajdoni részesedéseinek (üzletrész, részvény) elidegenítése, megterhelése, illetőleg jogi sorsukat érintő egyéb rendelkezések kérdésében a tulajdonosi jogokat nettó 10 millió Ft értékhatárig átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja – az ingatlan értékesítések, megterhelések kivételével -, az e feletti értékhatár esetében a közgyűlés gyakorolja a jelen rendeletben meghatározottak szerint. A polgármester jogosult az Önkormányzat részére ingyenes felajánlott ingatlant elfogadni, amennyiben az nem jelent kötelezettségvállalást az Önkormányzat számára, azaz ingatlan esetében ingyenes önkormányzati tulajdonszerzéshez elegendő a polgármester elfogadó nyilatkozata.

(2) A Közgyűlés eseti döntését kivéve tilos:

a)

b) az önkormányzatot megillető követelésről lemondani, kivéve a késedelmi kamat követelést, amely gazdálkodó szervezetek esetében megállapodás alapján a polgármester döntése szerint mérsékelhető, illetve eltörölhető, magánszemély adós esetében a polgármester méltányosságból mérsékelheti, vagy eltörölheti. Magánszemély késedelmi kamattartozás mérséklésére vagy eltörlésére irányuló kérelme kérdésében határozattal kell dönteni, amely határozat ellen kézbesítését követő 30 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezést benyújtani.

(3) Szerződésen alapuló részletfizetési illetve egyéb rendszeres fizetési kötelezettség elmulasztása esetén

a) a kötelezett egy összegben haladéktalanul köteles teljesíteni,

b) amennyiben az a kötelezett önhibáján kívüli okból következett be, a fizetési hátralék egy összegű megfizetése helyett - méltányosságból - részletfizetés engedélyezhető,

c) amennyiben a kötelezett már részesült ilyen kedvezményben, úgy ismételt elmaradás esetén további kedvezmény - a Közgyűlés ettől eltérő döntése hiányában - részére már nem állapítható meg, ilyen esetben a szerződésben meghatározott eljárást kell követni.

(4) Szerződésen alapuló fizetési kötelezettség kötelezettje részére különösen indokolt esetben a polgármester részletfizetést engedélyezhet az (5) bekezdésben foglaltak szerint. Az esedékes részletek meg nem fizetése esetén további kedvezmény nem nyújtható, a fennmaradó hátralék egy összegben válik esedékessé.

(5) A (3) bekezdésben foglalt részlet legfeljebb 1 év időtartamra kamatmentesen állapítható meg, 1 éven túl a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell kikötni. A részletfizetés időtartama a 3 évet nem haladhatja meg.

(6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzati követelésről való lemondásról esetenként

1. nettó 25.000,- Ft egyedi értékhatárig az önkormányzati költségvetési intézmény vezetője,
   
2. nettó 250.000,- Ft egyedi értékhatárig a polgármester,
3. nettó 250.000,- Ft egyedi értékhatárt meghaladó ügyekben a közgyűlés

jogosult eljárni, feltéve, hogy a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár.

(7)  Önkormányzati követelésről való lemondásról szóló döntés lehet:

a) a kérelmet elutasító,

b) a kérelemnek részben helyt adó,

c) a kérelemnek részben helyt adó és egyben részletfizetést engedélyező,

d) a kérelmet elutasító és egyben részletfizetést engedélyező,

e) a kérelmet elutasító és egyben a fizetési kötelezettséget meghatározott feltételhez kötő,

f) a kérelemnek helyt adó.

A c/, d/ pont szerinti részletfizetés időtartama nem haladhatja meg a három évet és nem teljesítés esetén a követelés egy összegben válik esedékessé.

15/A. §

Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenesen történő átruházására kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott esetekben és módon van lehetőség. Ingyenesen átruházható azonban a nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszköz, amennyiben az a közfeladat ellátásához már nem szükséges.

15/B.§

Az e rendeletben meghatározott az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont érintő elidegenítés esetén az államot elővásárlási jog illeti meg az Nvtv. rendelkezéseinek megfelelően.

16.§

A Hódmezővásárhelyi Csatornamű Társulatnak meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulásokat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat részére kell megfizetni.

16/A §.

(1) A Hódmezővásárhelyi Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala csak 50.000 forint feletti követelést jelent be a vagyonfelügyelőnek és a felszámolónak költséghatékonyság, illetve a fedezet kérdésessége miatt.

(2) A rendelet által nem szabályozott kérdésekben - ide értve a csődeljárás és felszámolási eljárás megindítása tárgyában - csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Csődtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Egyéb esetekben a végelszámolás szabályairól a 2006. évi V. törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

V. Vagyonkezelés

17.§ - 22.§

VI. Intézményekre vonatkozó külön szabályok

23.§

(1) A Közgyűlés az önkormányzat intézményei részére - a feladat ellátásához szükséges mértékben - biztosítja a működésükhöz szükséges vagyonhoz kapcsolódó, a vagyonkezelés szabályairól szóló 15/2008. (04.05) Kgy. rendeletben meghatározott jogokat, azzal, hogy a kezelésbe adott ingatlan egy részének bérbeadására, használatba adására az intézmény vezetője egy évig terjedő időtartamra jogosult, azzal, hogy a bérbeadásról, használatba adásról 30 napon belül köteles a polgármestert tájékoztatni. Egy év időtartamot meghaladó bérbeadásra, használatba adásra a polgármester előzetes hozzájárulása esetén van mód.

(2) Az önkormányzati intézmény használatába adott ingóság – az alaptevékenység sérelme nélkül, illetőleg a fenntartó által jóváhagyott selejtezési jegyzőkönyv alapján való – értékesítésről intézmény vezetője jogosult dönteni bruttó 1 millió Ft értékhatárig, a polgármester tájékoztatása mellett. E fölötti értéket képviselő ingóság felett az értékhatártól függően a polgármester, illetve a közgyűlés jogosult dönteni az értékesítés kérdésében.

(3) Az intézmény részére juttatott felhalmozási célú átvett pénzeszközök, valamint ingyenes alapítványi juttatások elfogadásáról – ha az működési, vagy további felhalmozási célú többlettámogatási igénnyel nem jár – az intézmény vezetője dönt.

VII. Pénzügyi befektetések szabályai

24.§

(1) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az Önkormányzat költségvetési elszámolási számláján átmenetileg szabad pénzeszközeit – a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével – bármely hitelintézetnél betétként elhelyezheti, kincstárjegyet, államkötvényt, államilag garantált egyéb értékpapírt, illetve kereskedelmi kötvényt vásárolhat.

(2) Az önkormányzat a kizárólagos tulajdonában álló valamint részesedésével működő gazdálkodó szervezetei - feltéve hogy az önkormányzati befolyás akár a közvetlen akár közvetett tulajdon révén a gazdálkodó szervezeti működése felett biztosított - és önálló intézményei részére, az átmeneti likviditási gondok megoldása érdekében kölcsönt folyósíthat. Kölcsön csak abban az esetben adható, ha az adott naptári évben visszafizetésre kerül. Amennyiben a visszafizetés a társaság vagy intézmény működőképességét veszélyezteti úgy az prolongálható, alkalmanként legfeljebb egy év időtartamra.

VIII. Önkormányzati vagyonértékesítés eljárási szabályai

25.§

(1) Önkormányzati vagyon értékesítése jelen rendeletben, illetve az Nvtv.-ben foglaltak szerint történhet versenyeztetési eljárással, illetve versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül. 

(2) Az Nvtv.-ben meghatározott versenyeztetési eljárás útján kell értékesíteni az önkormányzati vagyont, amennyiben a vagyontárgy:

a) ingatlan esetén a független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott forgalmi értéke az 500.000 forintot,

b) ingóság esetén forgalmi értéke a 100.000 forintot meghaladja.

(3) A Közgyűlés a (2) bekezdésben meghatározott forgalmi értéket el nem érő vagyonértékesítés esetén is előírhatja egyedi határozat alapján versenyeztetési eljárás lefolytatását.

(4) Az értékesítésre kijelölt ingatlan forgalmi értékének meghatározására független ingatlanforgalmi értékbecslő által készített szakvéleményt kell figyelembe venni.

26.§

(1) Versenyeztetési eljárás esetén az értékesítendő vagyont a helyben szokásos módon kell meghirdetni. A helyben szokásos módnak minősül: az önkormányzat hivatalos honlapján, vagy a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő meghirdetés. Szükség esetén egyéb hirdetési forma is alkalmazható. A hirdetésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy megnevezését, lényeges adatait, a pályázat benyújtási határidejét, az esetleges versenytárgyalás időpontját.

(2) A hirdetésnél a hirdetményi ár nem lehet kevesebb:

a) ingatlan esetében: mint a független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott forgalmi értéke,

b) ingóság esetén, mint az ingóság forgalmi értéke.

(3) Amennyiben a hirdetés eredménytelen, abban az esetben versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül, a Közgyűlés döntése alapján értékesíthető a vagyontárgy, hirdetés lejártát követő 2 éven belül. Ilyen értékesítések esetén a tulajdonjog átruházásra irányuló szerződést a közgyűlés hagyja jóvá. A hirdetés lejártát követő 2 éven túl a versenyeztetési eljárást ismételten le kell folytatni.

(4) Érvényes pályázatnak az minősül, ami határidőben benyújtásra került és maradéktalanul megfelel a hirdetésben előírt formai és tartalmi követelményeknek.

(5) Több érvényes pályázat esetén árverést kell lefolytatni, a pályázat benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő 15 napon belül, melynek időpontját előzetesen a hirdetésnek tartalmazni kell.

(6) Az árverést a vagyonkezelő képviselője folytatja le, melyen az érintetteken kívül jogosultak részt venni a települési képviselők.

(7) Az árverést a legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó nyeri. Abban az esetben ha több pályázó azonos legmagasabb összegű ajánlatot vállal, akkor az Önkormányzat részére legkedvezőbb fizetési feltételeket vállaló pályázó nyeri az árverést. Azonos ajánlatok esetén a pályázók között sorsolással kell dönteni vagy új eljárást kell lefolytatni.

(8) Sikeres árverés esetén, az árverést követő 15 napon belül megkötésre kerül a szerződés a nyertes pályázóval.

(9) Önkormányzati tulajdonú lakások értékesítésére külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

IX. Vegyes rendelkezések

27.§

(1) Az Önkormányzat által nyújtott céljellegű támogatások folyósításának, elszámoltatásának és nyilvántartásának szabályaira külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(2) Az Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendeleteinek megalkotása során jelen rendelet 1. számú mellékletében szereplő mintákat kell alkalmazni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23-27. szakaszai, és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 24-29. szakaszai szerint.

(3) A vagyonkezelésre, a vagyonkezelési jog körébe tartozó vagyontárgyak és a vagyonkezelési jog átruházásának szabályaira különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108.-109. §§-aiban, és az Nvtv. 11. §-ban foglalt rendelkezések az irányadóak.

(4) Önkormányzati vagyont érintő beszerzések során különös tekintettel kell figyelembe venni a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, valamint az Önkormányzat hatályos beszerzési szabályzatának rendelkezéseit.

X. Záró rendelkezések

28.§

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított Az Önkormányzati vagyonnak való gazdálkodás szabályairól egységes szerkezetben szóló 50/1995.(12.07.) Kgy.sz. rendelet, valamint A lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény helyi végrehajtásáról szóló 1/1994.(01.17.)Kgy. sz. rendelet 6. sz. melléklete. A 4. § (7) bekezdésében meghatározott rendelkezést nem kell alkalmazni a 2012. június 30. napján már lezárult, illetve folyamatban lévő hitelfelvételi és kötvény kibocsátási ügyekben. Melléklet megtekinthető Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jogi Közbeszerzési Iroda Önkormányzati Csoportjánál.