Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § /1/ bekezdése alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. § /2/ bekezdésében és a 107. §-ban, a helyi önkormányzatok, és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 138. § /1/ bekezdés j/ pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 5-10. §-ban, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. §-ban foglaltak végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:

I. A rendelet célja, hatálya

1.§

(1) Jelen rendelet célja, hogy meghatározza Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nemzeti vagyonnal való gazdálkodásának szabályait.

(2) Jelen rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő vagyonra.

(3) Jelen rendelet területi hatálya kiterjed Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területére, valamint más önkormányzatok közigazgatási területén lévő, de Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képező vagyonra.

(4) Nem terjed ki jelen rendelet hatálya:

a) a nemzetiségi önkormányzatok vagyonjuttatásaira,

b) az Önkormányzat költségvetési szerveinek – beleértve a Polgármesteri Hivatalt is – működési célú pénzeszköz átvételére irányuló döntéseire,

c) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, – ugyanakkor kiterjed jelen rendelet hatálya ezen ingatlan vagyontárgyak megterhelésére, elidegenítésére -. 

(5) A (4) bekezdésben meghatározott vagyonnal való gazdálkodásra külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

II. Az Önkormányzat vagyonának meghatározása

2.§

(1) Az Önkormányzat vagyona: befektetett és forgóeszközök (a tulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyon értékű jogok, ingók, immateriális javak, értékpapírok, pénzeszközök).

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) ingatlanok: az ingatlan önálló helyrajzi számmal és más nyilvántartási adatokkal rendelkező földrészlet az azon lévő épületekkel, építményekkel, ezek részeivel, és egyéb, a földrészlet tulajdonjogától függetlenül önálló ingatlanként nyilvántartott épület, építmény, helyiség, társasházi külön tulajdon a hozzátartozó közös tulajdonnal együtt

b) ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: földhasználati jog, haszonélvezet és használat joga, bérleti jog, haszonbérleti jog, szolgalmi jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok

c) ingó vagyon: a műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, tenyészállatok, készletek

d) immateriális javak: alapítás-átszervezés aktivált értéke, vagyoni értékű jogok,
üzleti-, vagy cégérték, szellemi termékek

e) értékpapírok: egyéb részesedés, saját részvények-üzletrészek, kötvény és ami a számviteli törvény és az önkormányzat számviteli politikája alapján értékpapírnak számít

f) pénzeszközök: készpénz, bankszámlán levő pénz, csekk, betét

g) követelések: a külön jogszabályokban meghatározott, előírt, de még ki nem egyenlített összegek (ideértve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) az államháztartás szervezete által teljesített, és az igénybevevő által szerződésekből jogszerűen eredő elfogadott, elismert termékek értékesítéséből, és szolgáltatások nyújtásából származó – általános forgalmi adót is tartalmazó – pénzértékben kifejezett fizetési igények, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követelések, valamint a rövid, illetőleg hosszú lejáratú kölcsönök, visszterhesen átadott pénzeszközök

h) bruttó érték: a beszerzés, a létesítés, a felújítás, a térítésmentes átvétel, a saját kivitelezésű beruházás (felújítás) aktivált értéke.

i) kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.

3.§

(1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és egyéb, a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll

(2) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek.

(3) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyakat a többi vagyontárgytól elkülönítetten kell nyilvántartani. A törzsvagyon a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(4) Az egyéb, a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyontárgyak forgalomképes vagyontárgynak minősülnek, melynek részét képezik az Önkormányzat üzleti vagyona, illetve a nem közszolgáltatási tevékenységet, és parkolási szolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezetben lévő részvénye, üzletrésze is.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok forgalomképesség szerinti tételes felsorolását az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza.

4.§

(1) Forgalomképtelen törzsvagyontárgyak az alábbiak:

a) az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott, az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyonelemek,

b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartoznak:

ba) a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanok,

bb) levéltári anyagok, tervtári terv- és iratanyagok,

bc) helyi jelentőségű természetvédelmi területek,

bd) köztemetők,

be)

bf) mindaz a vagyon, melyet jogszabály, vagy közgyűlési rendelet, határozat a továbbiakban annak nyilvánít.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, valamint a forgalomképtelen vagyontárgyak nem terhelhetőek meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete. A helyi önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyonon osztott tulajdon nem létesíthető, nem terhelhető meg, kivéve a vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog, vagy szolgalom tekintetében, melyek alkalmazásának feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.

(3)  Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak az alábbiak:

a) műemléki védettségű ingatlanok,

b) kulturális javak,

c) muzeális gyűjtemények,

d) a közművek, közművek védőterületei - vízművek és hozzájuk tartozó védőterületek, szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek -,

e) a többségi önkormányzati tulajdonban álló közszolgáltatási tevékenységet, továbbá parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedések,

f) a védett természeti területek és emlékek,

g) helyi közforgalmú pályák és vasúti tartozékai,

h) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények,

i) az önkormányzati intézmények vagyonkezelésébe adott azon ingatlanvagyon, amely kötelező önkormányzati feladat ellátását szolgálja

j) önkormányzati tulajdonú középületek, kivéve a kötelező önkormányzati feladatot már nem szolgáló ingatlanok

k) önkormányzati alapítású közalapítványok vagyonkezelésébe adott vagyon,

l) az erdők,

m) pályázat keretében beszerzett, létrejött vagyontárgyak a pályázat által előírt határidő leteltéig , továbbá

n) mindazon vagyon, amelyet jogszabály, vagy közgyűlési rendelet, határozat annak nyilvánít.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott, az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását, intézmények elhelyezését szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak kizárólag akkor idegeníthetőek el, ha az adott vagyontárgy a funkció ellátásához, intézmény elhelyezéséhez szükségtelenné vált és a Közgyűlés határozattal értékesítésre kijelölt (törzsvagyonból forgalomképes vagyonná történő átminősítés). Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy a Magyar Állam részére tulajdonba adható, állami szerv elhelyezése érdekében ingyenesen használatba adható. Az önkormányzat vagyona ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, ezen feladat ellátásához szükséges mértékben.

(5) A Közgyűlés a polgármesterre átruházza a (4) bekezdésben meghatározott jogkörének gyakorlását a 4. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében.

(6) A pályázat keretében beszerzett, létrejött vagyontárgyak a pályázatban meghatározott határidő leteltével automatikusan forgalomképessé válnak, amennyiben e rendeletben és külön törvényben meghatározott feltételek fennállnak.

(7) Hitelfelvétel és kötvénykibocsátás fedezetéül nem szolgálhat fedezetként a 4. § (3) bekezdés d) e) i) j) k) pontjaiban meghatározott vagyonelemek, ezen vagyonelemek kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthetőek el.

(8) A mindenkori helyi költségvetési rendelet tartalmazza az értékesítésre és megterhelésre kijelölt ingatlanok részbeni felsorolását. A felsoroltakon túl a közgyűlés eseti döntése alapján jelölhető ki az ingatlan értékesítésre, megterhelésre.

III. Vagyonkataszter, vagyonkimutatás, vagyonértékelés

5.§

(1) Az Önkormányzat feladata a tulajdonában lévő ingatlanvagyonról nyilvántartási és adatszolgáltatási rendről szóló jogszabályok – különösen a 147/1992.(XI.06.) Korm. rendelet - szerinti ingatlanvagyon-katasztert felfektetni, folyamatosan vezetni és a kataszterben szereplő adatok, valamint a számvitel egyezőségéről gondoskodni.

(2) A jegyző felelős a kataszterben feltüntetett adatok valóságnak való megfeleléséért. Amennyiben a kataszterbe téves bejegyzés történik és így javítás válik szükségessé, úgy annak átvezetéséről a jegyző rendelkezik.

(3) A kataszter ingatlan adatlapjának, valamint a földre, az épületre, a közműre és egyéb építményre vonatkozó betétlapjainak az adatai meg kell hogy egyezzenek a földhivatal ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, illetve a vagyon-, közmű kezelőjének nyilvántartásával.

(4) A számviteli nyilvántartással való egyezőség érdekében a kataszterben előírás a bruttó érték nyilvántartás, valamint a bruttó érték változás vezetése.

6.§

(1) Az ingatlanok értékelését csak szakképzettséggel rendelkező személyek végezhetik.

(2) Amennyiben az önkormányzat vagyonának hasznosítása érdekében az adott ingatlanát értékeli, úgy a kataszterben szereplő érték módosítására kerül sor. 

(3) A kataszter naprakész vezetéséért, valamint a változás tulajdonos felé való bejelentéséért a vagyonkezelő is felelős.

7.§

(1) A vagyonkataszteri vagyonkimutatás az önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. Az önkormányzati vagyont, annak változását és értékét az önkormányzatnak kell nyilvántartani a számviteli törvény főkönyvre vonatkozó előírásainak megfelelően.

(2) A vagyonkataszteri vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül

az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

az ingó vagyontárgyakat összesített mérleg szerinti értéken,

a tulajdonosi követeléseket, részesedéseket a számviteli törvény előírásainak megfelelően veszi számba.

8.§

(1)^[1] Az önkormányzati vagyonkezelő szerv kezelésében lévő önkormányzati vagyon nyilvántartása, leltározása és az önkormányzati főkönyv felé való feladása a vagyonkezelő szervezet kötelessége – a nyilvántartásról az egyezőség biztosítása érdekében köteles adatot szolgáltatni.

(2)^[2] A vagyonkezelő a leltározási feladatokat az alábbiak alapján köteles ellátni. Azoknál a mérlegsoroknál, ahol a mérlegsor alátámasztása egyeztetéssel történik, kötelező az évenkénti leltározás, azoknál a mérlegsoroknál, ahol mennyiségi felvétellel történik a leltározás az Önkormányzat a kétévenkénti fizikai leltározást alkalmazza, évenként a mennyiségi felvétellel történő leltározást az analitikus nyilvántartásokból kinyomtatható dokumentumok tételes ellenőrzésével végzi el, és az így ellenőrzött dokumentum leltárként elfogadható.

Az éves beszámoló részét képező könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő

• „0”-ra írt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközöket,
  
• érték nélkül nyilvántartott eszközöket, kötelezettségeket,
• használt és használatban lévő készleteket, kisértékű – éven belül elhasználódó eszközöket,
• használatban lévő immateriális javakat és tárgyi eszközöket

háromévente fizikai leltározással, évente egyeztetéssel kell leltározni.

9.§

(1)^[3] Az egyes vagyonelemek értékét – elidegenítés, megterhelés, valamint csere esetén az értékkülönbözetet – forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni, mely 6 hónapnál régebbi nem lehet. Ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak értékbecslő által felülvizsgált változata is elfogadható.

(2) A tulajdonosi, tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén az értéket a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyamon, a tőzsdén nem jegyzett részvényeknél, valamint üzletrészeknél 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

10.§

A 9.§ (1) bekezdés rendelkezései a Hódmezővásárhelyi Ipari Parkban található ingatlanok értékesítésekor nem alkalmazandóak, tekintettel arra, hogy ezen ingatlanok fajlagos eladási árát minden második évben a Közgyűlés határozatában állapítja meg. A fajlagos eladási ár kétévenként Közgyűlés általi felülvizsgálatra kerül, forgalmi értékbecslő értékbecslése alapján.

IV. Vagyongazdálkodás

11.§

(1) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező feladatai eredményes ellátásának elősegítése.

(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

(3) Vagyontárgy, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére, illetve vállalkozásból való kivonására csak gazdasági-műszaki elemzés alapján kerülhet sor jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerint.

(4) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenysége keretében olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem sértheti. Nem önkormányzati feladatellátást célzó vállalkozásban, vagy más szervezett formában végzett tevékenységben csak olyan önkormányzati vagyontárgyakkal lehet részt venni, melyek hiánya az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyezteti. Az Önkormányzat által alapított, vagy olyan gazdasági társaságnak, melyben az Önkormányzat részesedést szerezhet vagy szerzett, meg kell felelnie az Nvtv. 8. §-ban foglalt átláthatóság követelményének.

(5) A Közgyűlés jogosult az önkormányzati vagyoni elemek forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatására jogszabály adta kereteken belül.

12.§

Jelen rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek, tulajdonosi jogok gyakorlásának minősül különösen:

a) az elidegenítés, értékesítés,

b) a vagyon ingó, illetőleg ingatlan elemeinek megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi jog alapítását, használat jogának biztosítását, haszonkölcsönbe adását, elidegenítési és terhelési tilalom vállalását,

c) a vagyoni elemek gazdálkodó szervezetekbe apportként történő bevitele, alapítványok, közalapítványok, illetőleg egyéb társadalmi szervezetek rendelkezésére bocsátása,

d) az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,

e) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyoni elemek kezelésbe, használatba, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adását, lízing szerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlásait,

f) az önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,

g) gazdálkodó szervezetbe üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlása,

h) a vagyon kezelésből történő kivonása,

i) vagyonszerzés,

j) hitelfelvétel,

k) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és végrehajtási rendelet, valamint önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,

l) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

m) önkormányzati követelés érvényesítése,

n) követelés elengedése, bevételről való lemondás,

o) közalapítvány létrehozása, közérdekű kötelezettségvállalás,

p) célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről való döntés, az állami hozzájárulás kivételével,

q) egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről való döntés.

12/A.§

Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen - a külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. Egyebekben az Önkormányzat adósságkeletkezető ügyleteire a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3.§, és  10. §-ban foglaltak az irányadók.

13.§

(1) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatát megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, melyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. Az önkormányzati vagyon tekintetében tulajdonosi jogok gyakorlására közvetlenül a Közgyűlés, illetőleg átruházott hatáskörben a polgármester, a jelen rendeletben meghatározott vagyonkezelők jogosultak gyakorolni az itt meghatározottak szerint. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, kivéve a jelen rendeletben meghatározottak szerint. A tulajdonosi jogok gyakorlásával - a jelen rendeletben meghatározott érték feletti értékesítés és megterhelés kivételével - a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és az önkormányzati intézmények vagyonkezelőit.

(2) A Közgyűlés választja vagy jelöli az önkormányzati érdekeltségű gazdálkodó szervezetek igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjait. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata - mint tulajdonos - képviseletében a polgármester jár el, aki ezen tulajdonosi képviseleti jogát a polgári jog szabályainak megfelelően meghatalmazás útján másra ruházhatja.

(3) Az Önkormányzat – e rendeletben és külön törvényben meghatározott - vagyontárgyait bérbe, használatba, kezelésbe adhatja a vagyonvesztést kizáró garanciák beépítésével. A tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére - a vonatkozó jogszabályok alapján - intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat. Az önkormányzat által újonnan alapított gazdasági társaságok alapítására, továbbá az önkormányzat által más gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzésére, illetve az önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő gazdasági társaságok tulajdonosi összetételére, működésére a nemzeti vagyonról szóló törvény megfelelő rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4) Az Önkormányzati tulajdonú ingatlanokban kizárólag Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság végezhet közétkeztetési tevékenységet.

(5) E rendelet 13. § (4) bekezdésének alkalmazásában közétkeztetésnek minősül a menü rendszerű étkeztetés ide nem értve az A' la carte típusú étkeztetést, azaz az ételek étlapról szabadon történő választását.

14.§

(1) A polgármester törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemet kizárólag közfeladat ellátása céljából adhat használatba e feladat ellátásához szükséges mértékben. A kedvezményezett köteles viselni a használattal kapcsolatosan esetlegesen felmerülő adófizetési kötelezettségeket

(2) Önkormányzati ingatlanvagyonnal kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulás – kivéve megterhelés - esetén, amennyiben a létrehozandó jogügylet nem jár anyagi önkormányzati kötelezettségvállalással, úgy a hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt, és gyakorolja hatósági eljárásban a tulajdonost megillető jogokat.

15.§

(1) Önkormányzati vagyon értékesítése, megterhelése esetén, valamint önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek forgalomképes tulajdoni részesedéseinek (üzletrész, részvény) elidegenítése, megterhelése, illetőleg jogi sorsukat érintő egyéb rendelkezések kérdésében a tulajdonosi jogokat nettó 10 millió Ft értékhatárig átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja – az ingatlan értékesítések, megterhelések kivételével -, az e feletti értékhatár esetében a közgyűlés gyakorolja a jelen rendeletben meghatározottak szerint. A polgármester jogosult az Önkormányzat részére ingyenes felajánlott ingatlant elfogadni, amennyiben az nem jelent kötelezettségvállalást az Önkormányzat számára, azaz ingatlan esetében ingyenes önkormányzati tulajdonszerzéshez elegendő a polgármester elfogadó nyilatkozata.

(2) A Közgyűlés eseti döntését kivéve tilos:

a)

b) az önkormányzatot megillető követelésről lemondani, kivéve a késedelmi kamat követelést, amely gazdálkodó szervezetek esetében megállapodás alapján a polgármester döntése szerint mérsékelhető, illetve eltörölhető, magánszemély adós esetében a polgármester méltányosságból mérsékelheti, vagy eltörölheti. Magánszemély késedelmi kamattartozás mérséklésére vagy eltörlésére irányuló kérelme kérdésében határozattal kell dönteni, amely határozat ellen kézbesítését követő 30 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezést benyújtani.

(3) Szerződésen alapuló részletfizetési illetve egyéb rendszeres fizetési kötelezettség elmulasztása esetén

a) a kötelezett egy összegben haladéktalanul köteles teljesíteni,

b) amennyiben az a kötelezett önhibáján kívüli okból következett be, a fizetési hátralék egy összegű megfizetése helyett - méltányosságból - részletfizetés engedélyezhető,

c) amennyiben a kötelezett már részesült ilyen kedvezményben, úgy ismételt elmaradás esetén további kedvezmény - a Közgyűlés ettől eltérő döntése hiányában - részére már nem állapítható meg, ilyen esetben a szerződésben meghatározott eljárást kell követni.

(4) Szerződésen alapuló fizetési kötelezettség kötelezettje részére különösen indokolt esetben a polgármester részletfizetést engedélyezhet az (5) bekezdésben foglaltak szerint. Az esedékes részletek meg nem fizetése esetén további kedvezmény nem nyújtható, a fennmaradó hátralék egy összegben válik esedékessé.

(5) A (3) bekezdésben foglalt részlet legfeljebb 1 év időtartamra kamatmentesen állapítható meg, 1 éven túl a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell kikötni. A részletfizetés időtartama a 3 évet nem haladhatja meg.

(6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzati követelésről való lemondásról esetenként

1. nettó 25.000,- Ft egyedi értékhatárig az önkormányzati költségvetési intézmény vezetője,
   
2. nettó 250.000,- Ft egyedi értékhatárig a polgármester,
3. nettó 250.000,- Ft egyedi értékhatárt meghaladó ügyekben a közgyűlés

jogosult eljárni, feltéve, hogy a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár.

(7)  Önkormányzati követelésről való lemondásról szóló döntés lehet:

a) a kérelmet elutasító,

b) a kérelemnek részben helyt adó,

c) a kérelemnek részben helyt adó és egyben részletfizetést engedélyező,

d) a kérelmet elutasító és egyben részletfizetést engedélyező,

e) a kérelmet elutasító és egyben a fizetési kötelezettséget meghatározott feltételhez kötő,

f) a kérelemnek helyt adó.

A c/, d/ pont szerinti részletfizetés időtartama nem haladhatja meg a három évet és nem teljesítés esetén a követelés egy összegben válik esedékessé.

15/A. §

Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenesen történő átruházására kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott esetekben és módon van lehetőség. Ingyenesen átruházható azonban a nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszköz, amennyiben az a közfeladat ellátásához már nem szükséges.

15/B.§

Az e rendeletben meghatározott az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont érintő elidegenítés esetén az államot elővásárlási jog illeti meg az Nvtv. rendelkezéseinek megfelelően.

16.§

A Hódmezővásárhelyi Csatornamű Társulatnak meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulásokat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat részére kell megfizetni.

16/A §.

(1) A Hódmezővásárhelyi Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala csak 50.000 forint feletti követelést jelent be a vagyonfelügyelőnek és a felszámolónak költséghatékonyság, illetve a fedezet kérdésessége miatt.

(2) A rendelet által nem szabályozott kérdésekben - ide értve a csődeljárás és felszámolási eljárás megindítása tárgyában - csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Csődtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Egyéb esetekben a végelszámolás szabályairól a 2006. évi V. törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

V. Vagyonkezelés

17.§ - 22.§

VI. Intézményekre vonatkozó külön szabályok

23.§

(1) A Közgyűlés az önkormányzat intézményei részére - a feladat ellátásához szükséges mértékben - biztosítja a működésükhöz szükséges vagyonhoz kapcsolódó, a vagyonkezelés szabályairól szóló 15/2008. (04.05) Kgy. rendeletben meghatározott jogokat, azzal, hogy a kezelésbe adott ingatlan egy részének bérbeadására, használatba adására az intézmény vezetője egy évig terjedő időtartamra jogosult, azzal, hogy a bérbeadásról, használatba adásról 30 napon belül köteles a polgármestert tájékoztatni. Egy év időtartamot meghaladó bérbeadásra, használatba adásra a polgármester előzetes hozzájárulása esetén van mód.

(2) Az önkormányzati intézmény használatába adott ingóság – az alaptevékenység sérelme nélkül, illetőleg a fenntartó által jóváhagyott selejtezési jegyzőkönyv alapján való – értékesítésről intézmény vezetője jogosult dönteni bruttó 1 millió Ft értékhatárig, a polgármester tájékoztatása mellett. E fölötti értéket képviselő ingóság felett az értékhatártól függően a polgármester, illetve a közgyűlés jogosult dönteni az értékesítés kérdésében.

(3) Az intézmény részére juttatott felhalmozási célú átvett pénzeszközök, valamint ingyenes alapítványi juttatások elfogadásáról – ha az működési, vagy további felhalmozási célú többlettámogatási igénnyel nem jár – az intézmény vezetője dönt.

VII. Pénzügyi befektetések szabályai

24.§

(1) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az Önkormányzat költségvetési elszámolási számláján átmenetileg szabad pénzeszközeit – a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével – bármely hitelintézetnél betétként elhelyezheti, kincstárjegyet, államkötvényt, államilag garantált egyéb értékpapírt, illetve kereskedelmi kötvényt vásárolhat.

(2) Az önkormányzat a kizárólagos tulajdonában álló valamint részesedésével működő gazdálkodó szervezetei - feltéve hogy az önkormányzati befolyás akár a közvetlen akár közvetett tulajdon révén a gazdálkodó szervezeti működése felett biztosított - és önálló intézményei részére, az átmeneti likviditási gondok megoldása érdekében kölcsönt folyósíthat. Kölcsön csak abban az esetben adható, ha az adott naptári évben visszafizetésre kerül. Amennyiben a visszafizetés a társaság vagy intézmény működőképességét veszélyezteti úgy az prolongálható, alkalmanként legfeljebb egy év időtartamra.

VIII. Önkormányzati vagyonértékesítés eljárási szabályai

25.§

(1) Önkormányzati vagyon értékesítése jelen rendeletben, illetve az Nvtv.-ben foglaltak szerint történhet versenyeztetési eljárással, illetve versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül. 

(2) Az Nvtv.-ben meghatározott versenyeztetési eljárás útján kell értékesíteni az önkormányzati vagyont, amennyiben a vagyontárgy:

a) ingatlan esetén a független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott forgalmi értéke az 500.000 forintot,

b) ingóság esetén forgalmi értéke a 100.000 forintot meghaladja.

(2a)^[4] Az (1) bekezdés szerinti versenyeztetési eljárás mellőzhető a Magyarország  helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108/A. §-a szerint abban az esetben, ha a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyont állam részére értékesítik, vagy állammal kötött csereügylet esetén.

(3) A Közgyűlés a (2) bekezdésben meghatározott forgalmi értéket el nem érő vagyonértékesítés esetén is előírhatja egyedi határozat alapján versenyeztetési eljárás lefolytatását.

(4) Az értékesítésre kijelölt ingatlan forgalmi értékének meghatározására független ingatlanforgalmi értékbecslő által készített szakvéleményt kell figyelembe venni.

26.§

(1) Versenyeztetési eljárás esetén az értékesítendő vagyont a helyben szokásos módon kell meghirdetni. A helyben szokásos módnak minősül: az önkormányzat hivatalos honlapján, vagy a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő meghirdetés. Szükség esetén egyéb hirdetési forma is alkalmazható. A hirdetésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy megnevezését, lényeges adatait, a pályázat benyújtási határidejét, az esetleges versenytárgyalás időpontját.

(2) A hirdetésnél a hirdetményi ár nem lehet kevesebb:

a) ingatlan esetében: mint a független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott forgalmi értéke,

b) ingóság esetén, mint az ingóság forgalmi értéke.

(3) Amennyiben a hirdetés eredménytelen, abban az esetben versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül, a Közgyűlés döntése alapján értékesíthető a vagyontárgy, hirdetés lejártát követő 2 éven belül. Ilyen értékesítések esetén a tulajdonjog átruházásra irányuló szerződést a közgyűlés hagyja jóvá. A hirdetés lejártát követő 2 éven túl a versenyeztetési eljárást ismételten le kell folytatni.

(4) Érvényes pályázatnak az minősül, ami határidőben benyújtásra került és maradéktalanul megfelel a hirdetésben előírt formai és tartalmi követelményeknek.

(5) Több érvényes pályázat esetén árverést kell lefolytatni, a pályázat benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő 15 napon belül, melynek időpontját előzetesen a hirdetésnek tartalmazni kell.

(6) Az árverést a vagyonkezelő képviselője folytatja le, melyen az érintetteken kívül jogosultak részt venni a települési képviselők.

(7) Az árverést a legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó nyeri. Abban az esetben ha több pályázó azonos legmagasabb összegű ajánlatot vállal, akkor az Önkormányzat részére legkedvezőbb fizetési feltételeket vállaló pályázó nyeri az árverést. Azonos ajánlatok esetén a pályázók között sorsolással kell dönteni vagy új eljárást kell lefolytatni.

(8) Sikeres árverés esetén, az árverést követő 15 napon belül megkötésre kerül a szerződés a nyertes pályázóval.

(9) Önkormányzati tulajdonú lakások értékesítésére külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

26/A §.^[5]

(1) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képező, 3000 m² nagyságú térmértéket meghaladó területű szántó, illetve gyep (legelő) művelési ágú ingatlanjainak eladással történő hasznosítására árverés útján kerülhet sor.

(2) Az osztatlan közös tulajdonban lévő, de használatilag megosztott föld önkormányzati tulajdonban lévő tulajdoni hányadára is lehet árverést lefolytatni. A használati megosztás elkészítését az Önkormányzat kezdeményezi és viseli annak költségeit. Az adásvételi szerződés megkötésére csak a használati megosztásról szóló megállapodás létrejöttét követően kerülhet sor.

(3) Az árverési eljárásban árverezőként a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti helyben lakó, földművesnek minősülő természetes személy vehet részt.

(4) Az árverésen értékesítésre kerülő földrészlet vonatkozásában az Önkormányzatot a szerződés megkötésétől számított 5 éves időtartamra – a szerződés szerinti vételáron – visszavásárlási jog illeti meg. A visszavásárlási jog biztosítására a földrészletet 5 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

(5) A visszavásárlási jogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell. A földrészletek tulajdoni lapjára az Önkormányzat javára – a vevő költségviselése mellett – a visszavásárlási jogot be kell jegyeztetni, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat fel kell jegyeztetni.

(6) Az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez az Önkormányzat – a földrészlet törvényes örökös általi elidegenítésnek az esetét kivéve – az 5 éves időtartam lejárata előtt nem járulhat hozzá.

(7) Az önkormányzat kizárólag akkor él a visszavásárlási joggal, ha tudomást szerez arról, hogy a tulajdonos a földrészlet elidegenítése érdekében – a (4) bekezdésben meghatározott határidő lejárta előtt - intézkedést tett.

26/B §.^[6]

(1) Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott földrészlet tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerez jogot.

(2) Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

(3) Az árverési biztosíték a földrészlet kikiáltási árának 10%-a, amit az árverésen való licitálás feltételeként az árverezőnek – helyrajzi számonként – az árverési hirdetményben meghatározottak szerint kell megfizetni legkésőbb az árverést megelőző munkanapon 12 óráig az árverési hirdetményben megjelölt letéti számlára történő átutalással.

(4) A nyertes árverező esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes árverezők esetén az árverés napját követő 30 napon belül intézkedni kell az árverési biztosíték visszafizetése iránt.

26/C §.^[7]

(1)  Az árverési hirdetményt a 26. § (1) bekezdésében előírt módon kell közzétenni. Az árverés meghirdetésének napja az árverési hirdetménynek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közzétételének napját követő nap.

(2) Az árverési hirdetmény közzétételének időpontja legalább 30 nappal meg kell, hogy előzze a hirdetményben megjelölt árverési időpontot.

(3) A hirdetményben fel kell tüntetni

1. az árverést kiíró megnevezését és székhelyét;

2. az árverés helyét és időpontját;

3. a földrészlet adatait (település, helyrajzi szám, alrészlet szintű bontásban: művelési ág, területnagyság, aranykorona érték);

4. az árverés tárgyát képező tulajdoni illetőséget;

5. az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzati tulajdoni illetőségére bejegyzett, illetve feljegyzett jogokat és terheket, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba fel nem jegyzett, az Önkormányzat által ismert terheket;

6. az ingatlan-nyilvántartásba jogi jellegként feljegyzett tényeket;

7. a Natura 2000 területnek minősülő földrészlet esetén a Natura 2000 területekre vonatkozó főbb jogszabályokra való utalást;

8. a földrészletet terhelő szolgalmi jogot;

9. az árverési biztosíték megfizetésének módját;

10. az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét;

11. annak rögzítését, hogy az árverésen történő részvétel feltétele, hogy az árverezők írásban hozzájáruljanak személyes adataik kezeléséhez és az árverési jegyzőkönyvhöz mellékletében történő csatolásához;

12. az Önkormányzat által meghatározott kikiáltási árat;

13. a vételár megfizetésének határidejét és módját;

17. az árverésen történő licitálás feltételeit;

18. az elővásárlási jog gyakorlásának módját;

19. az Önkormányzatnak azon joga fenntartásának rögzítését, hogy

19.1. az árverési hirdetményt az árverés időpontját megelőzően visszavonhatja,

19.2. az árverést eredménytelennek nyilvánítsa,

19.3. a nyertes árverező visszalépése esetén, vagy amennyiben a szerződéskötés bármely más okból a nyertes pályázóval meghiúsult, az Önkormányzat jogosult a következő legmagasabb vételárat ajánló árverezővel szerződést kötni;

20. az értékesítésre kerülő földrészletre – az e rendeletben meghatározott esetekben – vonatkozó 5 éves visszavásárlási jogra és elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó utalást;

23. a haszonbérleti szerződéssel terhelt földrészlet értékesítése esetén a haszonbérleti szerződés módosításával kapcsolatos, az adásvételi szerződésben rögzítendő kötelezettségeket;

24. mindazon további információt, amit az Önkormányzat szükségesnek tart.

26/D §.^[8]

(1) Az árverést árverési bizottság folytatja le. Az árverési bizottság tagjai:

- Mezőgazdasági, Vállalkozási és Nemzetiségügyi Bizottság elnöke

- Mezőgazdasági, Vállalkozási és Nemzetiségügyi Bizottság egy tagja

- Városfejlesztésért Felelős Alpolgármester

Az árverési Bizottság munkáját két köztisztviselő segíti, akik adminisztratív feladatokat látnak el, a döntéshozatalban nem vehetnek részt. A köztisztviselőket a Jegyző a Polgármester egyetértésével jelöli ki. Az árverési bizottság tagjai közül árverésvezetőt választ, aki az árverés során a licitküszöböt, az elhangzott ajánlatokat, valamint a nyertes licitet kikiáltja. Az árverési bizottság akkor határozatképes, ha legalább két tagja jelen van.

(2) Az árverésről az árverezésvezető – a licitálás során kialakult végső sorrendet is tartalmazó – jegyzőkönyvet készít.

(3) Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(4) Az árverezőnek az árverésen való részvétel feltételeként árverési naponként 10 ezer forint összegű regisztrációs díjat kell az árverés időpontját megelőzően a Polgármesteri Hivatal Házipénztárába, készpénzben befizetnie. A regisztrációs díj az Önkormányzat bevétele.

(5) Az árverésen árverezőként az vehet részt, aki

a) a hirdetményben meghatározottak szerint az árverési biztosítékot megfizette;

b) a regisztrációs díjat befizette;

c) részvételi jogosultságát a mezőgazdasági igazgatási szervi hatáskörében eljáró kormányhivatal által

ca) a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerzési képesség fennállásáról szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat

cb) a földművesként történt nyilvántartásba-vételéről a földműves-nyilvántartásból kiállított adatlap-másolat

– harminc napnál nem régebbi – eredeti példányának bemutatásával a helyszínen igazolja;

d) a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti legfeljebb 20 km-es távolságot a föld fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szervi hatáskörében eljáró kormányhivatal által kiállított igazolással igazolja;

továbbá:

e) az alábbi, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatokat megteszi: 

a) nyilatkozik arról, hogy az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása nincs,

b) nyilatkozik arról, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása,

c) nyilatkozik arról, hogy nincs az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti 60 (hatvan) napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása, helyi adó tartozása.

A c. pont szerinti mentesség igazolására csatolja az adóhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság által kiállított – 30 napnál nem régebbi adóigazolás – eredeti példányát.  

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti befizetés teljesítéséről az árverés helyszínén az árverést lebonyolító árverési bizottságnak meg kell győződnie.

(7) Az (5) bekezdés ca) és cb) pontjában meghatározott okiratok csak eredetiben fogadhatóak el.

(8) Az (5) bekezdés szerint átadott okiratokat az árverést követően az árverező kérésére vissza kell adni. A visszaadott okiratról a jegyzőkönyvvezető másolatot készít. Az okiratokat, illetve az azokról készített másolatokat a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

(9) Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő földrészlet kikiáltási árát, amely nem lehet kevesebb a földrészletre vonatkozó értékbecslésben megállapított összegnél, és fel kell hívni az árverezőket az ajánlatuk megtételére.

(10) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Az utolsó ajánlat elhangzását követően, az esetleges további ajánlattételre irányuló háromszori felszólítást követően az árverés az adott földrészlet vonatkozásában lezárul.

(11) Az árverések során alkalmazandó licitküszöb összege 10 000 forint.

(12) Az a vételi ajánlat érvényes, amelynek összege – a licitküszöb összegével – meghaladja az előzőleg tett érvényes vételi ajánlat összegét.

(13) Ha az azonos licitösszeggel vételi ajánlatot tevő árverezők közül nem lehet megállapítani a sorrendet (egyidejű licit), és nem tesznek magasabb összegű érvényes vételi ajánlatot, akkor annak az árverezőnek az ajánlatát kell elfogadni, aki az árverés során az egyidejű licitet megelőzően a legmagasabb összegű ajánlatot tette. Ennek hiányában az árverést eredménytelennek kell tekinteni.

(14) Az árverező a vételi ajánlatát nem vonhatja vissza.

26/E §.^[9]

(1) Az elővásárlási jog gyakorlására az árverést követően a szerződés kifüggesztésének időtartama alatt a Földforgalmi tv.-ben meghatározott 60 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség. Az érvényes elfogadó jognyilatkozatot benyújtó elővásárlásra jogosultak közül a jogszabály szerint első helyen álló jogosulttal köti meg az Önkormányzat a szerződést az elfogadó jognyilatkozat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül.

(2) Több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult közül sorsolással kell kiválasztani a szerződő felet. A sorsolást a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében, közjegyző, a Mezőgazdasági, Vállalkozási és Nemzetiségügyi Bizottság elnöke, annak egy tagja, a Városfejlesztésért Felelős Alpolgármester és az azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak jelenlétében kell megtartani. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a nyertes árverező részére az általa megfizetett árverési biztosítékot az elővásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő 30 napon belül vissza kell téríteni.

26/F §.^[10]

(1) Az árverés eredménytelen, ha

a) nem tettek érvényes vételi ajánlatot,

b) a felajánlott vételár nem érte el a kikiáltási árat.

(2) Az árverésről készített jegyzőkönyv (a továbbiakban: árverési jegyzőkönyv) tartalmazza:

a) az Önkormányzat pontos megnevezését, címét, telefonszámát, számlájának számát,

b) az árverés helyét, kezdetének és befejezésének időpontját,

c) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási és földhasználati adatait:

ca) a település nevét, a föld fekvését, a helyrajzi számot, területnagyságot, aranykorona értéket, tulajdoni hányadot,

cb) a művelési ágat,

cc) a földön fennálló telki szolgalmat, közérdekű használati jogot, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jogot, törvényen alapuló haszonélvezeti jogot, zálogjogot,

cd) a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználatot és annak időtartamát,

d) a kikiáltási árat,

e) a felajánlott legmagasabb vételár összegét,

f) az árverési vevő és mellékletként (külön lapon) valamennyi licitet tevő árverező (a továbbiakban: licitáló) nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímét és tárcsaszámát,

g) a jelenlevők kérelmét és észrevételét, az észrevételekre adott válaszok tartalmát, a kérelmek és az észrevételek alapján hozott intézkedéseket,

h) a jogszabályban meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.

Az árverési jegyzőkönyvet az árverési bizottságtagjai, az árverésvezető és az árverési vevő aláírásával látja el. A jegyzőkönyv és mellékletei eredeti példányát az Önkormányzat köteles megőrizni, a nyertes árverező a jegyzőkönyvről másolati példányt kap. További másolatokat az árverés kapcsán keletkezett iratokról nem lehet kiállítani.

A licitálók személyes adatait tartalmazó mellékletet az Önkormányzat köteles az árverésre bocsátott földrészlet tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig megőrizni és az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul megsemmisíteni.

A licitálók személyes adatait az Önkormányzat köteles zártan kezelni, azokat kizárólag a soron következő legmagasabb ajánlatot tevő licitáló személyének megállapítása érdekében használhatja fel.

26/G §.^[11]

(1) Amennyiben a nyertes árverező vagy a sorrend szerinti elsőhelyi elővásárlásra jogosult az Önkormányzat értesítésétől számított 10 munkanapon belül a szerződéskötés érdekében az Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Lakás-, Helyiséggazdálkodási és Városgondnoksági Csoportjánál neki felróható okból nem jelentkezik, vagy a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot elveszti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az Önkormányzatot ért károkért, továbbá viselni köteles az Önkormányzat ebből fakadó költségeit. Az árverési jegyzőkönyv másolati példányának átvétele értesítésnek minősül.

(2) Az adásvételi szerződést a Polgármesteri Hivatala Lakás-, Helyiséggazdálkodási és Városgondnoksági Csoportja készíti el.

IX. Vegyes rendelkezések

27.§

(1) Az Önkormányzat által nyújtott céljellegű támogatások folyósításának, elszámoltatásának és nyilvántartásának szabályaira külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(2) Az Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendeleteinek megalkotása során jelen rendelet 1. számú mellékletében szereplő mintákat kell alkalmazni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23-27. szakaszai, és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 24-29. szakaszai szerint.

(3) A vagyonkezelésre, a vagyonkezelési jog körébe tartozó vagyontárgyak és a vagyonkezelési jog átruházásának szabályaira különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108.-109. §§-aiban, és az Nvtv. 11. §-ban foglalt rendelkezések az irányadóak.

(4) Önkormányzati vagyont érintő beszerzések során különös tekintettel kell figyelembe venni a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, valamint az Önkormányzat hatályos beszerzési szabályzatának rendelkezéseit.

X. Záró rendelkezések

28.§

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított Az Önkormányzati vagyonnak való gazdálkodás szabályairól egységes szerkezetben szóló 50/1995.(12.07.) Kgy.sz. rendelet, valamint A lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény helyi végrehajtásáról szóló 1/1994.(01.17.)Kgy. sz. rendelet 6. sz. melléklete. A 4. § (7) bekezdésében meghatározott rendelkezést nem kell alkalmazni a 2012. június 30. napján már lezárult, illetve folyamatban lévő hitelfelvételi és kötvény kibocsátási ügyekben. Melléklet megtekinthető Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jogi Közbeszerzési Iroda Önkormányzati Csoportjánál.