1. § (1) A rendelet célja Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokkal és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel (a továbbiakban együtt: ingatlan) kapcsolatos gazdálkodás szabályszerű és hatékony elősegítése az elidegenítésre vonatkozó szabályok rendszerezésével, összhangba hozva az egyéb önkormányzati vagyon gazdálkodására vonatkozó szabályokkal.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra és nem lakás céljáró szolgáló helyiségre abban az esetben is, ha az ingatlan Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívül helyezkedik el.

2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan értékesítésre történő kijelöléséről, illetve értékesítéséről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) dönt.

(2) Bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakást, életvédelem céljait szolgáló helyiséget, illetve műemléképületben lévő lakást vagy helyiséget, csak a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 55. §-ban foglaltak betartásával lehet elidegeníteni.

(3) Az Önkormányzat lakásállományából a szociális elhelyezést szolgáló Dobó Katalin, Bibó Lajos és Janáky István utcai lakások (összesen 118 db), a Dr. Rapcsák András út 52. sz. alatti ingatlanban lévő lakások (összesen 21 db), valamint a Pető Ferenc u. 4. sz. alatti Nyugdíjas Lakóparkban található lakások (107 db) nem értékesíthetőek.

3. § (1) Értékesítésre kizárólag értékbecslés alapján van lehetőség. Az értékesítésre kijelölt ingatlan forgalmi értékének megállapítására az Önkormányzat független szakértőt bíz meg, aki a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon és formában értékbecslést köteles készíteni. Az értékbecslésben leírtakért mindenkor az elkészítésével megbízott szakértő a felelős. Az értékbecslés 6 hónapig érvényes.

(2) Amennyiben az ingatlan értékbecslő által megállapított forgalmi értéke meghaladja a hatályos központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értéket, az értékesítés versenyeztetési eljárással történik, egyéb esetben pályázat útján.

(3) A versenyeztetési eljárással történő értékesítés során a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény vonatkozó rendelkezései alapján kell eljárni.

4. § Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került ingatlanok esetében az Ltv. 49. § (1), illetve 58. § (1) bekezdése szerinti elővásárlásra jogosultakon túl elővásárlási jog illeti meg a nem rosszhiszemű bentlakót, illetve bérlőt – amennyiben nincs lakás-, vagy helyiséghasználattal kapcsolatos tartozása – az általa lakott lakás, illetve az általa bérelt helyiség vonatkozásában.

5. § Önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiség eladásakor, ha a 4. § szerint elővásárlásra jogosult bérlő érvényes pályázatot nyújt be, az ingatlan vételára a forgalmi érték, árverés nem tartható.

6. § (1) A pályázatot a helyben szokásos módon 15 napra kell meghirdetni, az önkormányzat hivatalos honlapján, vagy a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. Szükség esetén egyéb hirdetési forma is alkalmazható.

(2) A hirdetésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

7. § (1) Önkormányzati tulajdonú ingatlant csak olyan szerv, vagy személy részére lehet értékesíteni, akinek adók módjára behajtható köztartozása, bérlő esetében lakbértartozása, közüzemi díj hátraléka, továbbá az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal felé bármely jogcímen fennálló vevői tartozása – így különösen: közterület-használati díj, bírság, szerződésből eredő követelés - nem áll fenn.

(2) A vételi szándékot tartalmazó pályázatnak tartalmaznia kell:

8. § (1) A pályázatok elbírálásáról a Lakásügyi Tanácsadó Testület dönt, és 8 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről.

(2) Érvényes pályázatnak az minősül, ami határidőben benyújtásra került, és megfelel a hirdetésben kiírt formai és tartalmi követelményeknek.

9. § (1) Amennyiben több pályázat érkezik, árverés kerül lefolytatásra.

(2) Az árverést árverési bizottság folytatja le. Az árverési bizottság tagjai:

10. § (1) Eredménytelen pályázati eljárás esetén, illetve amennyiben a nyertes pályázó visszalépett, vagy a szerződéskötés bármely más okból a nyertes pályázóval meghiúsult, az Önkormányzat jogosult:

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az Önkormányzat a kikiáltási árat, a forgalmi érték legfeljebb 80 %-ában is megállapíthatja.

11. § A megismételt pályázati eljárás, illetve árverés sikertelensége esetén az ingatlan hasznosításáról a Közgyűlés dönt.

12. § (1) A pályázat nyertese a pályázat elfogadása, illetve az eredményes árverést követő 30 napon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni. Az adásvételi szerződést a Polgármesteri Hivatal készíti el.

(2) Ha a nyertes pályázón kívül az ingatlannak a 4. §-ban foglaltak szerint elővásárlásra jogosultja van, az adásvételi szerződést annak aláírását követően haladéktalanul a jogosult részére meg kell küldeni azzal, hogy nyilatkozatát a kézhezvételt követő 15 napon belül tegye meg, ellenkező esetben a szerződés a nyertes pályázóval jön létre.

(3) Az adásvételi szerződés hatályba lépésének feltétele, hogy az elővásárlásra jogosult nem él elővásárlási jogával.

(4) Az adásvételi szerződéssel kapcsolatos egyéb költségek (energetikai tanúsítvány elkészítése, ingatlan-nyilvántartási eljárás költségei, illetékek) a vevőt terhelik.

13. § Ha a pályázat nyertese egyben a 4. §-ban foglaltak szerint elővásárlásra jogosult, a vételár megállapításakor figyelembe kell venni az Ltv. 52. (2) bekezdésében foglaltakat.

14. § (1) Ha a pályázat nyertese egyben a 4. §-ban foglaltak szerint elővásárlásra jogosult, és a vételárat a szerződés aláírásakor, vagy azt követő 30 napon belül egy összegben fizeti meg - lakás megvásárlása esetén - vételár-engedmény illeti meg, melynek mértéke 5 %.

(2) Ha a pályázat nyertese egyben a 4. §-ban foglaltak szerint elővásárlásra jogosult – lakás megvásárlása esetén - az adásvételi szerződésben kérelmére részletfizetési kedvezmény köthető ki.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésekor nem alkalmazhatóak, a vevő a vételárat egy összegben, az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni.

15. § (1) Ha az adásvétel – a vevő kérelmére - részletfizetéssel történik, akkor az első vételárrészlet összege a vételár 20%-a, a részletfizetés időtartama - amennyiben a bérlő rövidebb időt nem vállal - 15 év.

(2) A fennmaradó vételárra az adásvételi szerződésben a Ptk. 6:48. § (1) bekezdésében rögzített, + 5%-os kamatot kell kikötni.

(3) A teljes kamatokkal növelt fennmaradó vételár erejéig az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételár teljes megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(4) A vételár teljes kiegyenlítéséig az elidegenítéshez csak akkor lehet hozzájárulni, ha a lakás elidegenítésének a célja másik - legalább azonos forgalmi értékű - beköltözhető lakóingatlan megszerzése, és a hozzájárulást kérő vállalja, hogy a vételárhátralék kiegyenlítéséig a másik ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom, a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjog illesse meg az Önkormányzatot.

(5) Részletvétel esetén a vevő a vételárrészletre csoportos beszedési megbízást köteles adni. A vevő bankszámlájának, bankszámla-vezető pénzintézetének változását az Önkormányzatnak a változást követő 15 munkanapon belül bejelenteni.

(6) Ha az adásvétel részletvétellel történik, a szerződés megkötése során a vevő két készfizető kezest köteles állítani a vételár hátralék megfizetésének biztosítékául, valamint a szerződésben ki kell kötni, hogy a vevő a vételárhátralék fennállásának időtartamára vállalja az ingatlanra vonatkozó biztosítási szerződés kötését.

(7) Az Önkormányzat a részletfizetési kedvezményt megvonja és a hátralékos vételár, illetve kamata egyösszegben esedékessé válik, ha a vevő egy naptári éven belül összesen négy havi törlesztő részlet tartozást halmozott fel. Az Önkormányzat a szerződéstől elállhat, ha a végrehajtás nem vezetett eredményre, vagy a körülményekből az következik, hogy nem vezetne eredményre. A felbontott szerződés kölcsönös elszámolás mellett az adásvételi szerződés időpontjára visszamenőleg megszűnik.

(8) Ha a vevő az adásvételtől számított 5 éven belül a teljes fennmaradó vételárat megfizeti, 0,5 % vételár-engedmény illeti meg.

16. § (1) Ha a vevő a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően vásárolt lakást az adásvételt követő 5 éven belül elidegeníti, az eladó jogosult egyoldalú nyilatkozattal az eredeti vételáron azt visszavásárolni. A visszavásárlási árra a Ptk. szabályai az irányadóak. A visszavásárlási jogot az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2) Ha a vevő a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően vásárolt lakást az adásvételt követő 5 éven belül elidegeníti, a vevő a lakás teljes forgalmi értékéből a vásárlás során kapott árengedményt a mindenkor esedékes késedelmi kamattal együtt köteles egyösszegben az Önkormányzat részére megfizetni. Az árengedmény - a vonatkozó jogszabályban rögzített mindenkori késedelmi kamattal növelt összegének megfizetése - a tilalom ellenére történt értékesítés napjától esedékes.

17. § Jelen rendelet 2020. július 1. napján lép hatályba.