1. § (1) A rendelet területi hatálya Hódmezővásárhely város közigazgatási területén található önkormányzati tulajdonban álló, az ingatlan-nyilvántartás (telekkönyv) helyrajzi szám mutatójában közterületként és közútként (út, járda, kerékpárút, zöldterület) nyilvántartott földterületekre terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és szervezetekre, (a továbbiakban: igénybevevő) akik a közterületet - így különösen a helyi közutat:

(3) Ha a közterület felbontása és a közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén a beruházó és a kivitelező személye elválik egymástól, a rendelet vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni az igénybevevőre.

2. § Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján a 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ban, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, és a 43. § (1) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatáskörét Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város jegyzőjére ruházza át.

3. § A közterületek felbontása és a közutak nem közlekedési célú igénybevételének koordinálása érdekében a gazdálkodó szervezetek kötelesek minden év március 31. napjáig negyedéves ütemezéssel Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodáját írásban tájékoztatni a rendelet hatálya alá tartozó közterületeket érintő út-, járda-, és közműhálózat fejlesztési, illetve korszerűsítési terveikről. A bejelentéseknek az országos utak városon átvezető szakaszait érintő bontási igényeket is tartalmaznia kell.

4. § (1) A közterületet és közutat nem közlekedési célból igénybe venni (a továbbiakban: igénybevétel), így különösen felbontani csak a közútkezelő hozzájárulásának birtokában és az abban előírtak szerint szabad, kivéve, ha az élet- és vagyonvédelem érdekében azonnali bontás szükséges (továbbiakban: rendkívüli igénybevétel). Ebben az esetben a rendkívüli igénybevételt az igénybevevő köteles az igénybevétel megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg bejelenteni, és a hozzájárulást utólag, a bontás okának felmerülésétől számított 1 munkanapon belül írásban megkérni.

(2) A közhasználatú zöldterületek és zöldfelületek felbontását megelőzően a használó köteles a nyomvonal hatásterületében található növényzetről zöldleltárt készíttetni.

(3) Az igénybevevő a használat megkezdése előtt, illetve annak befejezését követően képfelvételt készít, rögzítve a közút és a zöldfelület tényleges állapotát.

5. § (1) A közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közterület felbontása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) Szükség esetén a kérelemhez mellékelni kell a fakivágási engedélyt.

(3) A közterület és közút igénybevétele iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

6. § A közút kezelője az igénybevételre irányuló kérelem elbírálása során az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet (a továbbiakban: ITM rendelet) 6. §-a szerint jár el.

7. § (1) Amennyiben az igénybevevő olyan mértékű közút és közterület felbontáshoz kér hozzájárulást, amely munkát valamely ok miatt szakaszolni kell, a hozzájárulást szakaszolva kell megadni.

(2) Indokolt esetben a hozzájárulásban két határidőt kell megállapítani:

(3) Amennyiben a hozzájárulásban foglalt határidő lejárt, a munkavégzés engedély nélkülinek minősül, kivéve, ha a határidőt - még az annak lejárta előtt benyújtott kérelem alapján - meghosszabbítják. A határidő maximum egy alkalommal hosszabbítható meg.

(4) A közútkezelő forgalombiztonsági okokból előírhatja a közterület és közút területének azonnali helyreállítását is.

8. § (1) A közútkezelő műszakilag indokolt esetben a közművezeték építését csak átfúrással (átsajtolással) engedélyezi.

(2) Az aszfaltbeton és az öntött aszfalt szerkezetű közterület burkolatok bontása során a technológiai előírásokat be kell tartani. A bontott anyagot elhelyezni csak az erre engedéllyel rendelkező telephelyen lehet.

(3) A közhasználatú zöldterületben (közterek, közparkok stb.) új közművezeték nem helyezhető el, kivéve, ha az a park működtetéséhez szükséges. A közhasználatú zöldterületen végzendő korszerűsítés felújítás során meg kell oldani a meglévő közüzemi hálózat park területén kívülre történő elhelyezését.

(4) Fa- és cserjekitermelést végezhet az önkormányzat megbízottja, vagy érvényes fakivágási engedély alapján a kérelmező.

(5) November 15. és március 16. közötti időszakban közterületet és közutat felbontani csak üzemzavar elhárítása céljából és rendkívüli indokolt esetben lehet.

(6) Az új burkolat elkészültétől számított 5 éven belül burkolatot ismételten felbontani csak rendkívüli esetben (pl.: üzemzavar elhárítása céljából) lehet.

9. § (1) A közút területének helyreállítását csak a hozzájárulásban meghatározott és arra jogosultsággal rendelkező kivitelező végezheti, aki a földvisszatöltéstől a burkolatépítésig teljes körű felelősséggel tartozik.

(2) A téli hónapokban üzemzavar elhárítás érdekében végzett közút és közterület felbontása esetén a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben talaj cserét kell alkalmazni. Az így visszatöltött munkaárokra ideiglenes burkolatot, vagy "hideg" aszfaltot kell elhelyezni.

(3) Ha a használó az előírt határidőben nem tesz eleget helyreállítási kötelezettségének – költségére, felelősségére – Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által megbízott szervezet pótolja azt.

10. § (1) A burkolat bontás utáni helyreállítását a felbontottal legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni, az érvényben lévő műszaki előírások alapján. A közutak, gyalogjárdák, kerékpárutak, gyalog- és kerékpárutak nyomvonalas helyreállítását rétegenként szélesedő átlapolással kell elvégezni.

(2) Amennyiben valamely helyi közút (út, járda, gyalogút vagy kerékpárút) teljes körű átépítésre kerül, de az alatta, illetve felette lévő közművek cseréjét a közműcégek nem vállalják fel és ebből következően a közút igénybevétele, felbontása szükségessé válik, vagy a pályaszerkezetet is érintő felújítás után 5 éven belül a közút nyomvonalas közműépítés miatt felbontásra kerül, vagy az igénybevétel során megsérül, akkor a közutat a bontás, illetve sérülés helyén a burkolatépítés során képzett technológiai hézag által határolt teljes szélességben és teljes pályaszerkezetben újra kell építeni, a felbontott, illetve sérült burkolat szélétől mindkét irányban 3- 3 méter hosszban.

(3) Ha 5 évnél régebbi burkolatú út, járda, gyalogút vagy kerékpárút kerül nyomvonalas felbontásra, akkor a felbontott út, járda, gyalogút vagy kerékpárút kopórétegét a (4)–(6) bekezdésben foglaltak szerint kell újraépíteni, illetve szükség esetén a szegélyt meg kell emelni, vagy a meglévő kopóréteget le kell marni az új kopóréteg építése előtt.

(4) Gyalogjárda, gyalogút, kerékpárút esetén a kopóréteget (vagy szükség esetén a pályaszerkezetet) teljes szélességben újra kell építeni.

(5) Út esetén: gyűjtő út, lakó- és kiszolgáló út esetén nyomvonalas helyreállítást kell elvégeztetni rétegenként szélesedő átlapolással és teljes munkaszélességben, és az eredeti állapotnak megfelelően, a burkolat szélétől mindkét irányban 1- 1 méter hosszban.

(6) A burkolatbontásokat úgy kell elvégeztetni, hogy a bontással nem érintett részek károsodást ne szenvedjenek.

(7) A helyreállított burkolatot, zöldterületet átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni a tulajdonosnak, a zöldterület fenntartójának, illetve a közútkezelőnek. Ezen előírások vonatkoznak az egyéb használattal kapcsolatban felmerülő helyreállítási kötelezettségekre is.

11. § (1) Járdaburkolat részleges lezárására akkor van lehetőség, ha a járdán összefüggően legalább a 1,5 méter széles szabad közlekedési sáv megmarad.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti 1,5 méter széles közlekedési sáv nem marad szabadon, a járdát teljes szélességében kell lezárni. Ha az igénybevétel időtartama alatt az igénybe venni kívánt járdát a forgalom elől el kell zárni, úgy azt piros-fehér sávozású szalaggal vagy korláttal kell körülhatárolni. Teljes szélességű lezárás esetében a körülhatárolással egyidejűleg „Gyalogos közlekedés a túloldalon” feliratú táblákat kell elhelyezni.

12. § Aszfaltkeverék bedolgozásra alkalmas időjárás esetén a felbontott aszfaltburkolatú járdánál 20 cm vastag sóderágyon 10 cm vastag C-6/KK minőségű betonalap elkészítése után a teljes érintett régi burkolatot vissza kell bontani és egybefüggő felületként – teljes szélességben – 3 cm vastag öntött aszfalttal kell helyreállítani. Az öntött aszfalt burkolatú járdák keramit szegélyét és szegélygerendáját a burkolatalap megépítése előtt úgy kell helyreállítani, hogy a szegélyek magassági vonalvezetése ne akadályozza a járdáról a csapadékvíz lefolyását.

13. § (1) A közút melletti terület, útpadka felbontásakor, illetve, ha a vezeték munkaárka 1,50 m-re megközelíti a közlekedési út burkolatának szélét, a nyitott munkaárkokat dúcolni kell. A dúcolási mód megválasztásánál figyelembe kell venni a talaj állékonyságát, a talajmechanikai szakvéleményben foglaltakat, valamint a munkaterület mellett elhaladó forgalom által okozott dinamikus terheléseket is.

(2) Az átereszek szerkezetét megbontani nem szabad, az alatt csak átfúrás alkalmazható. Burkolt medrű csapadékvíz árok szerkezetét megbontani nem szabad, az alatt csak átfúrás alkalmazható.

14. § (1) A közúti területek helyreállítása során a munkaárokból kitermelt talajt nem szabad visszatölteni, teljes talajcserét kell végezni a vezeték feletti 50 cm vastagságban bányahomokkal (Trg 85 % tömörség), a burkolat alatt homokos kaviccsal (Trg 95 % tömörség). A visszatöltött rétegeket legfeljebb 20 cm-es rétegvastagságban kell tömöríteni. A tömörítés megfelelőségét laborvizsgálati eredményekkel igazolni kell. A tömörségmérési és teherbírás-mérési jegyzőkönyvek átadása után kerülhet sor a burkolatok helyreállítására.

(2) A kábelárok visszatemetése az (1) bekezdés szerinti szakszerű rétegenkénti tömörítés mellett végezhető, és a talajtömörséget ellenőrző vizsgálattal kell dokumentálni. Az úttest és a járda a helyreállítás után sem süllyedhet meg.

(3) Minden esetben a kivitelezést megelőzően az igénybe vevőnek saját költségén ideiglenes forgalmi rendet kell kialakítania, és az igénybevételt követően az eredeti forgalmi rendet helyre kell állítania.

(4) Aszfaltkeverék bedolgozásra alkalmas időjárás esetén a felbontott aszfalt burkolatú úttest ágyazatát és alapját 20 cm vtg. sóderágyon 20 cm vtg. C-6/KK minőségű betonnal 20 – 20 cm szélességű túlnyúlással helyre kell állítani.

(5) A régi felmart aszfaltburkolatot (kopóréteget) a bontással érintett közlekedési sávok teljes szélességében kell helyreállítani úgy, hogy az út hossztengelyével párhuzamos irányban a munkagödör széleitől mért 20-20 cm szélességben (de legalább 1,5 méter szélességben) 5 cm vastagságban kell lemarni, majd egybefüggően 5 cm vtg. AC-11 minőségű hengerelt aszfalttal kell helyreállítani. A bontással járó felfestett burkolati jelek rongálódását újrafestéssel kell helyreállítani.

15. § (1) Amennyiben az aszfaltkeverék bedolgozását az időjárási viszonyok (pl.: tartósan alacsony hőmérséklet) nem teszik lehetővé, úgy az aszfalt kopóréteg helyét ideiglenesen fóliás betonnal kell helyreállítani a felbontott területen. Az ideiglenes helyreállítást legkésőbb a közútkezelő által a kiadott kezelői hozzájárulásban egyénileg meghatározott időpontig kell helyreállítani. A burkolat bontását hengerelt vagy öntött aszfalt, továbbá beton burkolat esetén megfelelő technológiával függőleges élekkel kell elvégezni.

(2) Makadám rendszerű burkolatoknál egyéb bontószerszámmal is el lehet végezni (bontókalapács, csákány stb.) a bontást, azonban minden esetben törekedni kell az egyenes vonalakkal határolt szabályos idomok kijelölésére.

(3) A minősítés során az érvényben lévő műszaki szabványelőírásokat kell alkalmazni.

(4) Ideiglenes helyreállításra akkor kerülhet sor, ha az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a technológiai előírásoknak megfelelő helyreállítást. Az ideiglenes helyreállítás folyamatos fenntartásáról az igénybevevő köteles gondoskodni. Az ideiglenes helyreállítás során a helyreállítás teherbírásának meg kell egyeznie az út teherbírásával.

(5) A közút burkolatának megbontása csak a tervben megjelölt mértékben történhet, szükségtelen megbontással, illetve burkolatrongálással okozott kárért az igénybevevő és a kivitelező egyetemleges felelősséggel tartozik, melyet az átadás időpontjáig ki kell javítani.

(6) Amennyiben a kivitelező nem a szabványoknak megfelelően végzi az útbontást és helyreállítást, a közútkezelő a közút védelmében olyan építés alatti technológiai módosításokra kötelezhet, aminek többletköltsége az igénybevevőt terheli.

16. § (1) Zöldterületen végzett bontások esetén a kivitelező köteles a visszatöltés során a felső 30 cm mélységig talajcserét végezni, majd a területet végleges helyreállításra az erre szakképesítéssel rendelkező cégnek átadni.

(2) Aki a közhasználatú zöldterület és zöldfelület állapotát a közterület felbontásával összefüggésben megváltoztatja, köteles azt a tevékenység befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a következő növény-ültetési időszak végéig (tavasszal április 20-ig, ősszel november 10-ig) az eredeti állapotnak megfelelően - a szükséges mértékben - helyreállítani (kivéve közterek, közparkok, gyep, cserje, egy-két nyári és évelőnövények).

(3) Ha a közhasználatú zöldterület és zöldfelület felbontása során a növényzet (vagy a közhasználatú zöldterületen lévő kerti építmény, berendezés, felszerelés) megsemmisülése várható, az igénybevevő köteles saját költségén:

(4) A növényzet pótlása során a kezelési hozzájárulásban foglaltakat kell betartani.

17. § (1) A beruházó köteles:

(2) A munkaterület átadástól a műszaki átadás-átvételig a nem megfelelő munkavégzésből adódó károkért, balesetekért a felelősség a beruházót/igénybevevőt terheli.

(3) A közműépítés során, ha a közút igénybevétele teljes útlezárással jár, terelőutat kell igénybe venni. Ha a forgalom megkívánja, a terelőút megerősítéséről gondoskodni kell. Az építés befejezése után a terelőút, illetve az építkezést kiszolgáló utak helyreállítását a közútkezelő előírásai alapján kötelesek elvégezni.

(4) A beruházó a vezetékek bemérését az e-közműre feltölteni köteles.

(5) Olyan munkáknál, amelyeken egyidejűleg több kivitelező dolgozik, a közút kezelője előírhatja a beruházónak valamennyi tevékenységre vonatkozó, összevont építési ütemterv készíttetését.

18. § (1) A kivitelező köteles gondoskodni:

(2) A munka átadás-átvételét követő 3 éven belül bekövetkező károkért, balesetekért a kivitelező a felelős, kivéve, ha bizonyítható, hogy a balesetet kiváltó ok nincs a kivitelezéssel összefüggésben.

(3) A munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartani, a keletkező süllyedéseket folyamatosan és azonnal szintbe kell feltölteni. A nem megfelelő helyreállításból adódó károkért, balesetekért a felelősség a kivitelezőt terheli.

(4) A munka befejezése után gondoskodni kell az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról.

(5) A műszaki átadás-átvételi eljárás során - melyre meg kell hívni a közútkezelőt - a földmű és a pályaszerkezet minősítési vizsgálatáról szóló méréseket (jegyzőkönyvet) be kell mutatni.

(6) A munka átadás-átvételét követően a szakszerűtlen kivitelezésből adódó károkért, balesetekért a kivitelező a felelős, kivéve, ha bizonyítható, hogy a balesetet kiváltó ok nincs a kivitelezéssel összefüggésben.

19. § (1) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért a rendelet 2. melléklete alapján megállapított díjat kell fizetni. A díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák, annak megállapítására, összegére vonatkozóan a mindenkor hatályos általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.

(2) A befolyt díjak a közútkezelő költségvetésében a városüzemeltetési kiadások fedezetére kerül felhasználásra.

(3) Nem kell díjat fizetni

(4) A díjszámítás szempontjából legkisebb egység 1 m2 . Töredék-négyzetméter egész négyzetméternek számít.

(5) Az igénybevételi díj szempontjából elfoglalt útterületnek a forgalom számára nem járható, korlátozóelemekkel lehatárolt, útburkolattal rendelkező teljes terület számít.

(6) Az úttal párhuzamosan haladó járdára az adott útkategóriára vonatkozó számítási szabályokat és díjakat kell alkalmazni.

(7) Az igénybevételi díj megfizetéséig a közút nem közlekedési célú igénybevétele nem kezdhető meg. A befizetés igazolását az ellenőrzéssel megbízott személy kérésére be kell mutatni

(8) Az igénybevételi díj mértékét az igénybevétel tervezett időtartama alapján minden megkezdett egész napra, a területfoglalás szempontjából minden megkezdett négyzetméterre vagy kilométerre kell megállapítani.

(9) A kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérő igénybevétel esetén a pótdíj tekintetében az ITM rendelet 7. § (7)-(8) bekezdéseit kell alkalmazni.

20. § (1) A kezelői hozzájárulást folyamatosan a helyszínen kell tartani, és az ellenőrzést végző szerv kérésére fel kell mutatni.

(2) Ellenőrzésre jogosult a Polgármesteri Hivatal kijelölt dolgozója, valamint a közterület-felügyelő.

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

22. § Hatályát veszti a közutak nem közlekedési célú igénybevételéről és a közút melletti közterületek felbontásáról és az igénybevételi díjáról szóló 5/2004. (01.21.) Kgy. számú rendelet.