Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 40/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendeletének indokolása
a települési adóról
Hatályos: 2023. 01. 01Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 40/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendeletének indokolása
2023.01.01.
a települési adóról
Általános indokolás
A Htv. 1. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint az önkormányzat rendelettel az illetékességi területén belül helyi adókat és települési adót vezessen be. Az 1/A. § rögzíti a települési adó vonatkozásában meglévő korlátozásokat. Ezek alapján csak olyan települési adó vezethető be, melyet más törvény nem tilt, emellett olyan adótárgyra, melyre nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A személyi hatály tekintetében kötöttséget jelent az, hogy a települési adó alanya nem lehet állam, önkormányzat, szervezet, továbbá - e minőségére tekintettel – vállalkozó. A települési adóból származó bevétel teljes egészében az önkormányzat bevétele, felhasználását tekintve célhoz kötött, vagyis fejlesztési célra és az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. Fentiek alapján a jogszabály lehetővé teszi új adó bevezetését az önkormányzat illetékességi területén az irányadó korlátozások figyelembevételével. Fontos kritérium, hogy az adó alanya kizárólag magánszemély lehet, továbbá, hogy az adókötelezettség tárgyát képező földterületeket ne terhelje egyéb közteher. A rendelettervezetben meghatározott személyi és tárgyi kör megállapítása során az előbbiekben kifejtett előírások maximálisan érvényesülnek. Ezzel együtt a települési adó bevezetése az önkormányzat bevételét növeli.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az adókötelezettség a fentebb hivatkozott jogszabályi előírásoknak megfelelően az önkormányzat illetékességi területén, az ott lévő mező- és erdőgazdálkodási művelés alatt álló földek vonatkozásában került megállapításra. Az adó tárgyát képező földterületeket nem terheli egyéb közteher, így települési adó kivethető rájuk.
A 2. §-hoz
Az adó alanyának megállapításánál a törvényi korlátozások akként szólnak, hogy nem lehet adóalany az állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel - vállalkozó. A vállalkozó fogalmát a Htv. 52. § 26. pontja rögzíti, mely szerint „vállalkozó a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja, jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll, egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak.” Ezek alapján nem lehet az adó alanya jogi személy és egyéni cég, egyéb szervezet, a mezőgazdasági őstermelő, amennyiben az adóévben tevékenységéből származó bevétele az éves minimálbér 50 %-át meghaladja, továbbá egyéni vállalkozó. Fontos kritérium, hogy fentiek a gazdasági tevékenységüket saját nevükben és kockázatukra, haszonszerzés céljából, üzletszerűen végezzék. A mezőgazdasági őstermelők kapcsán megemlítendő, hogy amennyiben az adóévben a bevételük a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja, úgy nem lehetnek a települési adó alanyai, ebben az esetben helyi iparűzési adó alanynak minősülnek. A vállalkozó fogalmi hatálya alá tartozók esetében külön aláhúzandó, hogy a települési adó alanyai kizárólag e minőségükre tekintettel nem lehetnek. Összességében elmondható, hogy az adó alanya kizárólag magánszemély lehet, így e keretek között a rendelettervezet a személyi kört a földrészlet tulajdonosa és a földrészleten fennálló vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy vonatkozásában írja elő. Fontos kisegítő szabály, hogy amennyiben a vagyoni értékű jog jogosultja ezen jogát nem gyakorolja, akkor a földrészlet tulajdonosát terheli adófizetési kötelezettség. Több tulajdonost tulajdoni hányaduk arányában terheli az adófizetési kötelezettség, azonban lehetőségük van arra, hogy megállapodásban egy tulajdonost jelöljenek meg adóalanyként.
A 3. §-hoz
Az adó alapjaként lehetőség nyílik a földrészlet aranykoronaértékét vagy területét figyelembe venni. A rendelettervezet a települési adót területalapú szemlélet alapján veti ki. Az aranykoronaértékek ugyanis nem minden esetben lettek felülvizsgálva, így nem feltétlenül az aktuális állapotot jelenítik meg.
A 4. §-hoz
Az adó mértéke a földrészlet négyzetméterben megjelölt területét veszi alapul, továbbá igazodik az adófizetési kötelezettség alá eső földrészletek minőségéhez is, mindezeket figyelembe véve olyan éves adómértékeket jelöl meg, amelyek nem jelentenek aránytalan terhet az adóalanyok részére.
Az 5. §-hoz
Az adófizetési kötelezettség megállapítása során felmerült adómentesség kidolgozása kapcsán a rendelettervezet a diszkrimináció tilalmának teljeskörű érvényesítése okán nem a földrészleten végzett tevékenységet, vagy a földrészlet minőségét vette alapul, hanem a fölrészletek nagyságát, mely egyértelmű beazonosítást tesz lehetővé. Ennek mentén adómentességet biztosít azon adóalanyok számára, akiknek az önkormányzat illetékességi területén azon földrészleteik összterülete, mely adófizetési kötelezettséget alapozna meg, nem haladja meg a 40 000 m2-t.
A 6. §-hoz
Ezen szakasz rögzíti az adókötelezettség keletkezésével, változásával, megszűnésével kapcsolatos alapvető szabályokat. A kötelezettség keletkezésének időpontját tekintve általános szabályt követ, vagyis a kötelezettség az alapul szolgáló jogi tény bekövetkezését követő év első napjától teremt adófizetési kötelezettséget, ugyanez vonatkozik a kötelezettség változása és megszűnése esetkörére is, vagyis azokat a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adózók az önkormányzat által e célra rendszeresített nyomtatványon tehetnek eleget az adókötelezettségüket érintő mindennemű adatbejelentési kötelezettségüknek.
A 7. §-hoz
A települési adót az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg. Ennek alapját az adózó adatbejelentése képezi. Amennyiben az adatbejelentés nem történik meg, az hiányos, illetve valótlan vagy téves adatot tartalmaz, akkor az önkormányzati adóhatóság a közhiteles nyilvántartásokban szereplő adatok alapján veti ki az adót. Az adó bevezetése kapcsán egyebekben a bevezetés évében a rendelettervezet kellő időt ad arra, hogy az adóalanyok adatbejelentési kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni, a január 01. napján történő hatálybalépés mellett a határidőt január 31. napjában jelölte meg.
A 8. §-hoz
Az adó megfizetése kapcsán szintén általános szabályokat követ a rendelettervezet, a két részlet esedékességének határidejét március 15. napjában és szeptember 15. napjában jelölte meg.
A 9. §-hoz
A hatálybalépés időpontjának megállapítása során a rendelettervezet igazodik a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-ában foglaltakhoz, mely szerint „fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie”.