Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontja alapján, a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;

A Htv. 6. § e) pontja felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy a Htv., az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény keretei között az adózás részletes szabályait meghatározzák.

A Htv. 6. §-a rögzíti, hogy a törvényi keretek között az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy a helyi adót/helyi adókat bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg – az évközbeni súlyosbítás tilalmát is figyelembe véve - módosítsa, az adó mértékét megállapítsa, továbbá annak kapcsán az érvényben lévő kedvezmények, mentességek körét bővítse. Ezen szabályok alapján az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy a már bevezetett adó kapcsán módosítást hajtson végre, meghatározza az egyes bevezetett adók mértékét. E tekintetben két korlátozást kell szem előtt tartania. Egyrészt az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit, másrészt az adó mértékét a Htv-ben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel kell megállapítania. Ennek összege az építményadó esetében 2026. január 1-jétől 3059,3 Ft/m².

A hatálybalépés időpontjának megállapítása során a rendelet-tervezet igazodik a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-ában foglaltakhoz, mely szerint „fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie”.

A rendeletmódosítás elősegíti a pénzügyi egyensúly megteremtését, a közfeladatok finanszírozását és a megkezdett fejlesztések folytatását. Az önkormányzat adópolitikájával összehangban továbbra is megmarad a magánszemélyek adómentessége.

A Htv. 2. §-a értelmében az önkormányzat adómegállapítási joga a Htv.-ben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki.

A rendelet 8. § (3) bekezdése jelenleg a Htv. adómegállapításra vonatkozó 2. §-ával ellentétesen a műhely bővítmény, valamint a raktár bővítmény esetében – a műhelyre, raktárra vonatkozó adómértéktől eltérő – speciális mértékszabályokat rendel alkalmazni, ezáltal ugyanazon adótárgy esetében kétféle adómérték alkalmazására nyílik lehetőség. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontja szerint a törvény keretei között szabályozhat a helyi rendelet, így nem írhatja felül az adó tárgyát.

A Htv. 14. § (1) bekezdése alapján az építményadó-kötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

A fentiekkel ellentétben rendelet 11. § (l) pontja („új épület” fogalma) alapján a kedvezményes 95 Ft/m² építményadómérték csak az adókötelezettség keletkezését megelőző évben alkalmazandó, tehát adómértéket állapít meg úgy adótárgyak után, hogy azok még a Htv. alapján nem lennének adókötelesek.

A Jat 2. § (1) bekezdése alapján, a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. ​

A rendelet 11. §-ának l) pontja sérti a Jat. 2. § (1) bekezdését, mivel az „új épületre” akkor vonatkozik kedvezményes adómérték, amikor, még nem tartozik az építményadó tárgyi hatálya alá, nincs összhangban továbbá ezáltal a Htv. 14. § (1) bekezdésével.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a rendelet 8. § (3) bekezdése nem áll összhangban a hatályos jogszabályok rendelkezéseivel, valamint gyakorlati alkalmazási köre nincs, így annak hatályon kívül helyezése indokolt. A 8. § (3) bekezdés hatályon kívül helyezésével egyidejűleg szükséges a 8. § (2) bekezdés b) és d) pontjainak, a 8. § (4)-(6) bekezdéseinek, valamint az ezen rendelkezésekhez kapcsolódó, a 11. § j) pontjában foglalt „telephely-bővítés”, valamint k) pontjában meghatározott „bővítmény” fogalmak hatályon kívül helyezése is.

A 11. § l) pontjában szabályozott „új épület” fogalmának a módosítása indokolt amiatt, hogy az összhangba kerüljön a Htv. jelenleg hatályos 14. § (1) bekezdésével, ezáltal a Jat. 2. § (1) bekezdésével.

A gazdaság fejlesztése, élénkítése, a beépítetlen, de építési tilalom alatt nem álló területek beépítésének ösztönzése céljából, támogatva a település hosszútávú fejlesztési stratégiáját – más települési önkormányzat szabályozásához hasonlóan -, 2026. január 1-jei hatályba lépéssel egy új, 0 Ft/m² /év összegű adómérték kerülne bevezetésre a rendeletben meghatározott fejlesztési területen létesített új épület esetén. A rendelet objektív szempont alapján kijelölt területen lévő valamennyi adótárgyra, illetve adóalanyra vonatkozóan tartalmazza az adómérték megállapításának és alkalmazhatóságának részletes feltételeit, illetve megfelel a Htv. rendelkezéseinek. Az új kedvezményes adómérték csak azon épületekre vonatkozna, amelyekre vonatkozóan kiadott használatbavételi engedély 2026. vagy 2027. évben vált véglegessé, illetve amelyekre vonatkozóan az építéshatóság a használatbavétel tudomásulvételéről szóló értesítést 2026. vagy 2027. évben adta ki, elősegítve ezáltal a fejlesztési területek beépítésének gyorsítását. Az építményadó rendelet ezen új rendelkezései 2031. december 31-ig lennének hatályban, 2032. január 1-vel hatályon kívül helyezésre kerülnének, az adómérték az adókötelezettség keletkezésének évétől 2031. adóév végéig lenne alkalmazható, tekintettel arra, hogy várhatóan ezen időtartam alatt az elérni kívánt gazdasági cél is megvalósulhat, ezen időszak kellő ösztönzést jelent az adóalanyok számára az építkezések, beruházások megkezdésére, megvalósítására. Az új épület fogalmába az épületrész is beletartozna, tehát ezen kedvezményes adómérték az épület bővítések esetén is alkalmazható lenne, amennyiben a rendeletben foglalt feltételeknek megfelelnek. A fejlesztési terület lehatárolása – mely a rendelet 3. mellékletét képezné – a TOP-6.1.1-15-HM1 azonosító számú, Ipari parkok, iparterületek fejlesztése elnevezésű, TOP-6.1.1-15-HM1-2016-00001 projekttel érintett ingatlanok figyelembevételével történt.

A rendelet tervezet a Jat. 18. § (1) bekezdésének megfelelően tartalmazza a preambulumot, amelyben meghatároztuk a szabályozás célját, pontosítottuk a rendelet megalkotására felhatalmazó jogszabályok megjelölését, továbbá a rendelet a jogalkotási követelményeknek megfelelően tartalmazza a hatályba lépés időpontját, valamint a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket.