Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/1998. (V. 29.) önkormányzati rendelete

A járdaépítés, az útépítés, valamint a szennyvízcsatorna-hálózatépítés feltételeiről

Hatályos: 2009. 12. 12- 2012. 06. 07

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/1998. (V. 29.) önkormányzati rendelete

A járdaépítés, az útépítés, valamint a szennyvízcsatorna-hálózatépítés feltételeiről

2009.12.12.
I. Fejezet

Járdaépítés

1. § A város belterületi járdáin - a nem közvetlen ingatlanhoz kapcsolódó járdahálózat kivételével - felújítási munkát lakossági költségvállalással pályázat útján lehet végezni.

2. § A pályázat kiírásakor a jegyző közzéteszi a felújítási munkákra fordítható tárgyévi keretösszeget, a kivitelezés egységárát, a pályázat benyújtási határidejét, a kivitelezés befejezési idejét.

3. § A pályázat benyújtásának feltételei:

- Az érintett terület megbízottja útján adhatják be az ingatlan tulajdonosok.
- Az ingatlan tulajdonosok a lakossági hozzájárulás befizetésére vonatkozó szándéknyilatkozatot írjanak alá. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a hozzájárulás mértékét, hogy egyösszegben vagy részletenként szándékoznak befizetni a vállalt hozzájárulást, valamint a befizetés határidejét.

4. § A pályázat elbírálásának feltételei:

- a lakossági hozzájárulás mértékétől függő rangsorolás
- sikeres pályázat esetén lakossági költségvállalás rövidebb határidőn belüli átutalása
- a pályázat illeszkedjen a regionális pályázatokhoz a tovább pályáztatás érdekében
- a pályázat elégítse ki az úthierarchia szerinti fontossági sorrendet
- a felújítás műszakilag indokolt legyen
- a pályázat elbírálásakor előnyt élveznek azok a felújítási munkák, amelyek a város járdahálózatának folytonosságát biztosítják, kapcsolódó keresztjárdák között teljes hosszon kiépülnek.

5. § A pályázatokat a Városrendezési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság bírálja el.

II. Fejezet

Út- és útalap építés

6. § A helyi közúthálózat fejlesztése, fenntartása és üzemeltetése az önkormányzat feladata.

7. § (1) A közút használatában érdekelt magánszemélyek és jogi személyek, valamint a helyi önkormányzat az alapvetően helyi lakossági érdekeket szolgáló közút építésére /földút szilárd burkolattal való ellátására/ együttműködhet a 13. §. alatti feltételek szerint.

(2) Az útépítési együttműködés formáját a résztvevők maguk határozzák meg.

(3) Az érdekeltek útépítő közösséget hozhatnak létre, ha az abban érdekeltek aránya több mint 50%.

8. § Amennyiben az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint a 2/3-a részt vesz (2/3 + 1 fő), az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt magánszemélyt vagy jogi személyt az önkormányzat útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.

9. § (1) Az útépítő közösség tagjai egymás között szabadon határozzák meg az egyes tagokra jutó hozzájárulás mértékét.

(2) Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás mértéke az adott építőközösség egyes tagjaira jutó hozzájárulás átlagos értéke.

(3) Az építőközösség tagjaira az érdekeltségi hozzájárulás nem vethető ki.

(4) Az építőközösség tagjait megillető visszatérítés a tagokat az egyes tagok által befizetett adott összeg alapján illeti meg a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint.

(5) A kivetett érdekeltségi hozzájárulás befizetése után nem jár visszatérítés.

(6) A hozzájárulás kivetéséből befolyó összeg az önkormányzatot illeti meg.

10. § A útépítési érdekeltségi hozzájárulás szempontjából a közút használatában érdekeltek:

a közút mentén ingatlantulajdonnal, földhasználati joggal, ipari, kereskedelmi vagy mezőgazdasági tevékenység céljára szolgáló telephellyel rendelkező magánszemélyek és jogi személyek.

11. § A közút használatában érdekelt sarki ingatlanok tulajdonosaira az érdekeltségi hozzájárulás csak az egyik érintett közút tekintetében vethető ki. A kivetésnél a gépjárművel történő ingatlanra való ki és behajtást kell figyelembe venni, ennek hiányában az ingatlanra való gyalogos bejutási irányt kell figyelembe venni.

12. § Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás, a jogerős határozat alapján a végrehajtás foganatosítása a jegyző hatásköre.

13. § (1) A város közigazgatási határán belül lakossági költségvállalással út- és útalapépítésre pályázat útján van lehetőség.

(2) A pályázat kiírásakor a jegyző közzé teszi az út- és útalapépítés keretösszegét, a kivitelezés várható egységárát. Pályázni évente két alkalommal lehet március 31-ig illetve augusztus 31-ig.

(3) A pályázat benyújtásának feltételei:

- Az érintett terület megbízottja útján adhatják be az ingatlan tulajdonosok.
- Az ingatlan tulajdonosok az érdekeltségi hozzájárulás befizetésére vonatkozó szándéknyilatkozatot írjanak alá. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a hozzájárulás mértékét, hogy egyösszegben vagy részletenként szándékoznak befizetni a vállalt hozzájárulást, valamint a befizetés határidejét.
(4) A pályázat elbírálásának feltételei:
- belterületi út építése elsőbbséget élvezzen
- az út építése ne ütközzön rövidtávú /5 év/ közműépítési programmal
- az út- és útalapépítés beruházási költségének minél nagyobb arányát vállalja az útépítő közösség
- a beruházás előkészítő munkáinak költségfedezetét /lakossági költségvállalás részeként/ sikeres pályázat esetén minél rövidebb idő alatt biztosítsa az útépítő közösség, ezen összeg a tervezés, engedélyezési eljárás díj ellenértéke
- a pályázó a beruházás lakossági költségfedezeti részét minél rövidebb idő alatt biztosítsa
- a pályázat illeszkedjen a regionális pályázatokhoz a továbbpályáztatás érdekében
- a pályázat elbírálásakor előnyt élveznek azok a beruházások, melyek országos közúthálózathoz kapcsolódnak és térséget feltáró utak
- az építendő útszakasz illeszkedjen a meglévő kiépített úthálózathoz.
(5) A pályázatokat a Városrendezési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság bírálja el.

14. § Az útalapépítést követően Szentes Város Önkormányzata az útalapot max. 5 éven belül az engedélyezett terv szerinti záróburkolattal látja el.

III. Fejezet

Szennyvízcsatorna-hálózatépítés

15. § (1) A szennyvízcsatorna építésének együttműködési formáját az érdekeltek maguk határozzák meg.

(2) A szennyvízcsatorna építés kezdeményezői lehetnek:

– az érdekeltek által létrehozott csatornamű társulat
– az önkormányzat és az érdekeltek által létrehozott építőközösség
– az önkormányzat

16. § (1) Az önkormányzat segíti és támogatja a csatornamű társulat(ok) szervezését, megalakulását.

(2) Az önkormányzati támogatás formái:

– megelőlegezés
– hozzájárulás az építés költségeihez
– kézfizető kezesség
– kommunális adó alóli mentesítés

17. § (1) Az önkormányzat vállalja a pályázatok benyújtásához szükséges tervek, dokumentációk elkészíttetését, a saját tulajdonában lévő társaságok által a felmerült költségek megelőlegezését, azzal, hogy a kiviteli terveket a kivitelezőnek leszámlázza.

(2) Az építési költséghez való hozzájárulás feltétele, hogy a társulat az önkormányzat által előzetesen meghatározott terület ellátását célozza, továbbá a csatornamű társulat az érdekeltségi hozzájárulás összegét meghatározta és annak mértéke:

– természetes személyek esetén legfeljebb 120.000,- Ft, egyösszegben vagy részletekben megfizetve
– jogi személyek és jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságok és egyéb szervezetek estében legalább 180.000,- Ft, egyösszegben megfizetve.
(3) Az önkormányzati támogatás mértéke a beruházás összegének más forrásból nem fedezett része, de legfeljebb a beruházási összeg 20%-a.
(4) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy a csatornamű társulat által felvett hitel mögött kézfizető kezességet vállal. Az önkormányzat minden hitelfelvétel esetén egyedileg dönt a kezességről és a viszontgaranciáról.
(5) A csatornamű társulat tagjait az érdekeltségi területen levő ingatlanok vonatkozásában a bekötés évét követő évtől öt éven át mentesség illeti meg a kommunális adó fizetési kötelezettség alól, amennyiben a házi bekötést a közterületi vezeték megépítése után 6 hónapon belül üzembe helyezi.

18. § (1) A helyi szennyvízcsatorna fejlesztésre, építésre az önkormányzat és a lakosság építőközösséget hozhat létre.

(2) Az építőközösség létrejöttének feltétele, hogy az önkormányzat hozzájárulása nem haladhatja meg a beruházás összegének 20 %-át.

19. § (1) Az elkészült szennyvízcsatorna-hálózat tulajdonjoga a társulat illetve az építőközösség megszűnésével az önkormányzatra száll.

(2) A szennyvízcsatorna-hálózatra történő utólagos rákötés feltételeit a mindenkori tulajdonos határozza meg.

3) Az önkormányzat tulajdonában lévő 1999. év előtt épült szennyvízcsatorna-hálózatra történő utólagos rákötés egyszeri 42.500,- Ft jogdíj megfizetése után engedélyezhető.
(4) Az az ingatlan-tulajdonos, aki az önkormányzat tulajdonában lévő, 1999. év előtt épült szennyvízcsatorna hálózatra rácsatlakozik, a rácsatlakozási engedély kiadásának napjától számított 5 hónap alatt legfeljebb 5 havi részletben fizetheti meg a 42 500 Ft-ot.
(5) A jogdíj megfizetésére kötelezett az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek vagy amelynek a tulajdonában áll az épület vagy épületrész. Amennyiben az épületben több lakás, vagy több nem lakás céljára szolgáló egység van, a jogdíjat lakásonként, illetve egységenként kell megfizetni.
(6) Az érdekelt magánszemélyek, akik megfizették az érdekeltségi hozzájárulást, öt éves időtartamra mentességet kapnak a kommunális adó fizetési kötelezettség alól.
(7) Az érdekelt magánszemélyeket a közműfejlesztésre befizetett hozzájárulás alapján a mindenkor érvényes rendelkezéseknek megfelelően állami visszatérítés illeti meg.
Az l999. év előtt épület önkormányzati tulajdonban lévő csatornákra utólagosan történő rácsatlakozások esetén az 89/l99l. /VII.l2./ Kormány rendelet alapján nem vehető igénybe a 15 %-os közműfejlesztési hozzájárulás visszatérítési kedvezmény.

20. § (1) Az önkormányzat és a társulat illetve az építőközösség közötti együttműködésről és kötelezettségvállalásról a Képviselő-testület minden esetben egyedi döntést hoz.

(2) A társulattal illetve az építőközösséggel - a Képviselő-testület mindenkori felhatalmazása alapján - a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztálya köt szerződést.

21. § Olyan esetben, amikor a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztéséhez nem fűződik közvetlen magán- és közületi érdek, a fejlesztés önkormányzati beruházásban is megvalósítható

1Záradék:*
E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2006/123/EK. irányelvnek megfelel.
IV. Fejezet

Záró rendelkezés

22. § E rendelet 1998. június 1. napján lép hatályba, egyben a 28/1993.(XII.17.)KT. számú Az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat építésének az önkormányzat és a lakosság közötti együttműködés feltételeiről szóló rendelet hatályát veszti.

1

Módosította a 34/2009 (XII.12.) rendelet, hatályos 2012. december 12-től