(1) A rendelet célja az emberi egészség védelme, a természeti és épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel. A kötelező közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések célja a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége.

(1) A rendelet hatálya kiterjed Szentes város közigazgatási területére, azon belül minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli szervezetre, aki vagy amely a település közigazgatási területén fekvő ingatlan tulajdonosa, vagy bármely jogcímen használója, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatóra.

(2) A Rendelet kiterjed a

- települési szilárd hulladékok begyűjtésére,

- lakossági lomtalanítás lebonyolítására,

- lakosságnál keletkező, szabványos gyűjtőedényben nem elhelyezhető, biológiailag lebomló hulladékok begyűjtésére,

- önkormányzati tulajdonú ingatlanokon illegálisan lerakott, elhelyezett hulladékok begyűjtésére.

(3) Nem terjed ki a rendelet a veszélyes hulladékokra, a közművel és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre és a velük összefüggő tevékenységekre.

(1) A rendeletben használt fogalmakra a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.), illetve végrehajtására kiadott rendeletek, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII törvény (a továbbiakban: Kbt.) fogalom meghatározásait kell - a hivatkozott jogszabályok szerinti alapelvek és tartalom alapján értelmezve - alkalmazni.

(2) A fogalmak tartalmának ütközése esetén - amennyiben nem a Ptk., vagy a Kbt. kógens fogalmairól van szó - a Ht., illetve végrehajtási rendeletei szerinti fogalom meghatározás és értelmezés az irányadó.

(1) ¹ Szentes Város Önkormányzata a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) ellátását a szükséges engedélyekkel rendelkező közszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. A település közigazgatási területén a települési hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató - a közszolgáltatási szerződés alapján – az FBH-NP Nonprofit Kft. (cégjegyzékszám: Cg.03-09-126039, a továbbiakban: Közszolgáltató). Közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenysége során jogosult alvállalkozót igénybe venni.

(2) A Szentes Városban folytatott közszolgáltatás elemei:

a) rendszeres települési szilárdhulladék begyűjtés,

b) lakossági lomtalanítás,

c) lakossági zöldhulladék gyűjtése, hasznosítása helyben történő komposztálással,

d) szelektív hulladékgyűjtés szelektív hulladékgyűjtő pontok, szigetek és házhoz menő gyűjtőjárat üzemeltetésével, szelektíven gyűjtött hulladék helyben történő előkezelése,

e) hulladékudvar üzemeltetése,

f) eseti (konténeres) hulladékszállítás, a hasznosítható összetevők helyben történő előkezelése kommunális, lom, zöld és építési – bontási jellegű hulladék tekintetében,

g) illegálisan elhagyott hulladék begyűjtése.

(3) ² Szentes Városban folytatott közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkezelő létesítmények megnevezése, címe, üzemelő részegységei:

- Felgyői Regionális Hulladékkezelő Központ (6645 Felgyő, hrsz. 0294/27.),

- Szentes-berki Hulladékkezelő Telep (6600 Szentes, 01398/21, 01398/24 hrsz.): hulladékudvar, szelektív hulladék előkezelő, komposztáló tér, építési-bontási hulladékhasznosító tér.

(4) A Közszolgáltató a közszolgáltatás részeként gondozza a Szentes Város Önkormányzata tulajdonában álló alábbi felhagyott hulladéklerakó területeket:

a) Szentes-berki Hulladékkezelő Telep (6600 Szentes 01398/21 hrsz.) I. ütem 1. sz. depónia,

b) Rákóczi utcai „régi” szeméttelep (6600 Szentes 1352/15 hrsz.)

c) „Termál” szeméttelep (6600 Szentes 067/8 hrsz.)

(1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező települési hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy:

a) a települési hulladékot - különös tekintettel a hulladék további kezelésére- az elszállításra való átvételig gyűjtse, előírásoknak megfelelően válogassa, illetve tárolja,

b) az ingatlanán keletkező települési hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást vegye igénybe,

c) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

d) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa,

e) vegyen részt a városban működő szelektív hulladékgyűjtésben és a zöldhulladék elkülönített gyűjtésében.

(2) A nem szelektíven gyűjtött háztartási hulladékot felhalmozni nem szabad, azt az ingatlanhasználó a szállítási napokon a Közszolgáltatónak köteles átadni.

(3) Az ingatlan használója köteles a Közszolgáltató által rendszeresített szabványos gyűjtőedényt beszerezni, a hulladék gyűjtéséhez azt használni, karbantartásáról és tisztántartásáról, elhasználódás esetén annak pótlásáról gondoskodni és azt a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott azonosító jellel (matricával) ellátni.

(4) Gyűjtőedény gyűjtés idején a közterületre történő kihelyezése, a gyűjtést követően annak visszahelyezése az ingatlan használójának a feladata.

(5) Az ingatlan használójának biztosítania kell a gyűjtőedény kezelés céljából történő megközelíthetőségét úgy, hogy az akadályba ne ütközzék (pl.: téli időjárási körülmények között, vagy parkoló járművek miatt).

(6) A szabványos gyűjtő edényben nem szabad olyan anyagot elhelyezni (forró hamu, maró anyag, állati hulla, folyadék, zsiradék, gyúlékony vagy robbanó anyag, kő- és épülettörmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy stb.), amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó dolgozó egészségét vagy megrongálhatja a jármű műszaki berendezését. E tilalom megsértői az okozott kárt kötelesek megtéríteni. A gyűjtőedények használatánál ügyelni kell arra, hogy fedelük nehézség nélkül zárható legyen.

(7) Közterületen elhelyezett gyűjtőedényből hulladékot kiönteni, kivenni, abban turkálni (guberálni) tilos.

(8) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényben a települési hulladékot köteles úgy elhelyezni, hogy az ne tömörödjön, préselődjön össze, ne fagyjon bele a gyűjtőedénybe, illetve ne akadályozza vagy tegye lehetetlenné a gyűjtőedény ürítését. A Közszolgáltató felhívására az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(9) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a települési hulladék gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztántartásáról.

(10) Az ingatlanhasználó az általa használt gyűjtőedényeket az ingatlanán köteles elhelyezni, illetve tárolni. Gyűjtőedényzet közterületen történő folyamatos tárolása közterület használati engedély birtokában lehetséges. gyűjtőedények közterületen csak a települési hulladék elszállítása céljából és csak a Közszolgáltató által megjelölt szállítási napot megelőző nap 18. órájától a szállítási napon reggel 6³⁰ óráig helyezhetők el a gyűjtőjárat által megközelíthető módon, a járdára valamint a közútra és az ingatlan közútcsatlakozása mellé úgy, hogy a gyalogos és a közúti forgalmat ne akadályozza, a közterületben kárt, szennyeződést ne okozzon. A hulladék elszállítását követően még a szállítás napján köteles a gyűjtőedényt az ingatlanhasználó az ingatlanára visszavinni.

(1) A Közszolgáltató a rendszeres közszolgáltatás keretében az alábbi alapszolgáltatásokat köteles nyújtani az ingatlantulajdonosok részére:

a) a települési hulladék elszállítása gyűjtőedényes kihelyezéssel díj ellenében heti egyszeri (családi házas övezet esetében) vagy heti többszöri (magasházas övezet esetében) ürítés útján,

b) ³ Az elkülönítetten gyűjtött hulladék kétheti gyakorisággal történő elszállítása a helyben szokásos ürítési napon

c) lakossági zöldhulladék (amely nem lehet mezőgazdasági – kertészeti) legfeljebb 25 kg tömegű műanyagzsákban, vagy maximum 120 cm hosszú és 40 cm átmérőjű és legfeljebb 25 kg tömegű méretre kötegelve kihelyezett zöldhulladékot heti egy alkalommal (minden év március 15. napja és december 15. napja között), külön gyűjtőjárattal, alkalmanként legfeljebb 1 m³ mennyiségben történő elszállítása,

d) közterületi szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett gyűjtőedények tisztítása, fertőtlenítése, karbantartása, szükség szerinti cseréje,

e) ⁴ házhoz menő lomtalanítás biztosítása a lakosság számára díjmentesen évente 2 alkalommal az ingatlanhasználó általi megrendelés alapján.

(2) A Közszolgáltató hulladékelszállítással kapcsolatos ugyanezen §. (1) bekezdés a) pontja szerinti közszolgáltatási kötelezettsége az ingatlanhasználó által kihelyezett szabványedényzetből történő gyűjtésre, valamint a Szolgáltató által biztosított műanyagzsákban kihelyezett települési hulladék elszállítására terjed ki.

(3) A Közszolgáltató a tulajdonosi közösségeknél (társasházak, szövetkezeti lakások) keletkező települési hulladékok gyűjtésére – a keletkező hulladék mennyiségétől függően – 240, 1100 literes hulladékedényzetet köteles elhelyezni. A Közszolgáltató a kihelyezett edényzetért bérleti díjat kérhet.

(4) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről, a hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjéről (gyakoriság, útvonal és időpont) a Közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban köteles értesíteni vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni változás esetén is.

(5) Amennyiben a beütemezett járatterv szerinti szállítási napon műszaki vagy egyéb rendkívülinek tekinthető oknál fogva a szállítás kimarad, úgy azt a rákövetkező munkanapon a Közszolgáltató köteles pótolni.

(6) A szolgáltatónak törekednie kell arra, hogy a heti szemétszállítás megszokott rendje még rendkívüli esetekben, fizetett ünnepnapok esetében se változzon meg.

(1) Jelen rendelet alapján a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról a Közszolgáltató nyilvántartást vezet az azonosításhoz szükséges adatok feltüntetésével. A Közszolgáltató jogosult a nyilvántartás vezetéséhez és kezeléséhez kapcsolódó kötelezettségét olyan alvállalkozójára átruházni, akit a begyűjtési, szállítási vagy adminisztrációs, ügyfélszolgálati, könyvviteli feladatokkal megbíz. Az átruházás nem érinti a Közszolgáltató jogát arra, hogy bármely kapcsolódó nyilvántartásba betekintsen, a nyilvántartást feladataihoz kapcsolódóan használja.

(2) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatási szerződés megkötéséhez szükséges, a Ht. 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatait és- amennyiben az nem azonos a közszolgáltatás igénybevételének helyével – a számlázási címet köteles a Közszolgáltató felhívására, valamint a személyes adatainak változását követően 8 napon belül bejelenteni.

(3) A közszolgáltatási szerződés megkötéséhez a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatást igénybe vevő nevét, adószámát, cégbírósági bejegyzés számát, a közszolgáltatás igénybevételének a helyét, valamint a számlázási címet köteles a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátani.

(4) A Közszolgáltató a személyes adat kezelése során köteles az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően eljárni.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában a Közszolgáltató köteles megteremteni az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, köteles gondoskodni az adatok biztonságáról és köteles meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(6) Az ingatlanhasználók személyes adatainak kezelése a 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján közérdeken alapuló cél érdekében valósul meg.

(7) Az adatszolgáltatás célja a közszolgáltatással összefüggően az ingatlantulajdonos személyének megállapításához, a közszolgáltatási díj behajtáshoz szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése.

(8) A Közszolgáltató az ingatlanhasználók személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelhetik. A jogviszony megszűnését követően a Közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.

(1) A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást a település hulladékgazdálkodási közszolgáltatási területén fekvő ingatlan használója köteles igénybe venni.

(2) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladékát elkülönítetten gyűjti, annak kezeléséről a a Ht. 39. §. (3) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodik.

a) Az a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó, amely nem a Közszolgáltatóval köt a (2) bekezdésben meghatározott hulladék kezelésére szerződést, köteles a hulladékgazdálkodási létesítmény által kiállított számlával vagy befogadó nyilatkozattal igazolni hulladékának a létesítménybe történő beszállítását.

b) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a keletkezett, háztartási hulladékhoz hasonló nem elkülönítetten gyűjtött (vegyes) hulladékának kezelésére köteles a Közszolgáltatóval szerződést kötni.

(3) ⁵ Amennyiben a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a (2) bekezdésben meghatározott hulladék kezelésére a települési önkormányzat közigazgatási területén szervezett közszolgáltatást veszi igénybe,- a Közszolgáltatóval – az önkormányzati rendelet előírásai figyelembevételével - egyedi közszolgáltatási szerződést köteles kötni.

(4) A helyi kötelező közszolgáltatásra vonatkozó szolgáltatási szerződés létrejön:

- a közszolgáltatás első igénybevételével,

- ha a Közszolgáltató a közszolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állását (rendszeres gyűjtőjárat üzemeltetése) igazolja,

- a szerződés írásba foglalásával.

A szolgáltatási szerződés minimális tartalmi elemei:

a) Közszolgáltató adatai, elérhetőségei,

b) megrendelő Ht. 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatai,

c) hulladék átvételi helye,

d) hulladék mennyisége, edényzet mérete, mennyisége,

e) közszolgáltatás időtartama,

f) közszolgáltatás díja,

g) közszolgáltatás főbb feltételei.

(5) A Közszolgáltató köteles a hulladék gyűjtőedény kiürítését kíméletesen az elvárható gondossággal végezni, a gyűjtőedényben általa okozott károkat köteles kijavítani (megjavítás, új gyűjtőedény biztosítása). A hulladékszállító jármű személyzete a hulladék gyűjtőedény tartályokat kiürítés után köteles az átvétel helyére visszahelyezni és kiürítés során esetleg kihulló hulladékot összetakarítani.

(6) Ha a Közszolgáltató alkalmazottjai megállapítják, hogy a gyűjtőedényben a 4. § (6) bekezdésben megjelölt anyagot, tárgyat helyeztek el, abba nedves anyag belefagyott vagy a gyűjtőedény nincs a szolgáltató által biztosított érvényes azonosító jellel (matrica) ellátva, a tartály kiürítését jogosultak megtagadni.

(7) Települési hulladék (kommunális jellegű, lom, zöld, építési – bontási hulladék) eseti elszállítását megrendelés alapján és térítés ellenében a Közszolgáltató köteles elvégezni, egyedi megállapodás alapján.

(8) A települési hulladék eseti elszállításának rendjéről a Közszolgáltató tájékoztatja a lakosságot.

(9) Tilos a gyűjtőedénybe tenni azokat a hulladékokat (szelektív papír, fém, üveg, műanyag, zöldhulladék), amelyeket a Közszolgáltató gyűjtőjárattal, elkülönítetten, szervezetten, rendszeresen gyűjt.

(10) ⁶ A Közszolgáltató megtagadhatja az ingatlanhasználó által a Felgyői Regionális Hulladékkezelő Központba beszállított hulladék átvételét és a házhoz menő lomtalanításból származó lomhulladék elszállítását, ha az ingatlanhasználó egyébként a közszolgáltatási díj megfizetésére köteles és e kötelezettségének nem tesz eleget.

(11) A Közszolgáltató a közszolgáltatás keretében megtagadhatja a hulladék elszállítását, ha:

a) nem a Közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényben vagy a Közszolgáltatónál vásárolt jelölt zsákban kerül átadásra a hulladék, vagy

b) a szállításra átadott gyűjtőedényben a hulladékot a 4. § (6) bekezdésében foglaltak megszegésével helyezték el, és azt a Közszolgáltató felhívására sem tették üríthetővé,

c) a gyűjtőedényben nem települési hulladékot helyeztek el,

d) a gyűjtőedényben a 9. §. (1) bekezdésben foglaltaknál több hulladékot helyeztek el, emiatt az túltöltött, túlsúlyos vagy a gyűjtőedény fedele nem zárható le.

(1) ⁷ A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel rendelkező ingatlanon keletkezett települési hulladék és lomhulladék a Felgyői Regionális Hulladékkezelő Központban helyezhető el.

(2) Nem engedélyezett helyen elhelyezett vagy elhagyott települési hulladékot vagy veszélyes hulladékot annak elhelyezője vagy elhagyója köteles hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási létesítménybe szállíttatni, ennek elmaradása esetén az Önkormányzat köteles elhagyója vagy elhelyezője költségére a hulladékot elszállíttatni.

(1) A lakóingatlanok és üdülőingatlanok használói a települési hulladék gyűjtésére az alapszolgáltatás keretében az alábbi űrtartalmú, Közszolgáltató által rendszeresített szabványos méretű gyűjtőedényt a következő maximális tömegű hulladék elhelyezésére kötelesek igénybe venni:

Gyűjtőedény méret A gyűjtőedényben elhelyezhető hulladék mennyiségének felső határa

- 50 és 60 literes 15 kg

- 110 és 120 literes 25 kg

- 240 literes 50 kg

- 1.100 literes 250 kg

(2) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra lakó- és üdülőingatlanonként a ténylegesen keletkezett hulladékmennyiséget kell figyelembe venni, mely természetes személy esetében nem lehet kevesebb, mint a Közszolgáltató által rendszeresítet (1) bekezdés szerinti legkisebb térfogatú gyűjtőedény háztartásonként. Gazdálkodó szervezet esetében a gyűjtőedény mérete nem lehet kisebb, mint 110 liter.

(3) A Közszolgáltató a települési hulladékot köteles a gyűjtőedényben elhelyezhető mennyiségen felül is korlátlan mennyiségben elszállítani, ha az a Közszolgáltató által rendszeresített és felirattal ellátott műanyag zsákban van elhelyezve.

(4) Az ingatlanhasználó személyében bekövetkezett változás esetén az új használó nevének és elérhetőségi címének a Közszolgáltatóhoz történő bejelentése napjáig a települési hulladék elszállítása után esedékes közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató nyilvántartásában szereplő ingatlan használó köteles megfizetni. Öröklés esetén a közszolgáltatási díj megfizetésére az örökösök egyetemlegesen kötelezettek.

(1) A családi házas ingatlanhasználó igényelheti a Közszolgáltatótól a közszolgáltatás és a díjfizetési kötelezettség szüneteltetését, amennyiben az ingatlant 30 napot meghaladó mértékben nem lakja, egyéb módon nem hasznosítja és az ingatlanban más részére sem biztosít lakhatást vagy más részére az ingatlan egyéb hasznosítását. Az ingatlanhasználó köteles legalább háromhavonként közüzemi (ivóvíz, elektromos áram) számlákkal igazolni a szüneteltetés jogalapjának fennálltát. Szüneteltetés esetén a Közszolgáltató kérheti az ingatlanhasználó részére átadott edényzet visszaszolgáltatását. A szünetelés iránti kérelmeket a Közszolgáltató bírálja el.

(2) Díjfizetési kötelezettség szüneteltetése csak abban az esetben igényelhető, ha az érintett ingatlan tekintetében közszolgáltatási díjhátralék a bejelentés benyújtásának időpontjában nincs.

(3) ⁸ A 11. § (1) bekezdése szerinti kérelmet az ingatlanhasználó a szünetelés kezdő időpontja előtt legalább harminc nappal megelőzően írásban köteles bejelenteni a közszolgáltatónak.

(4) Indokolt esetben, kórházi ápolás és egyéb akadályoztatás igazolásával méltányosságból előzetes bejelentés nélkül is kérheti az ingatlanhasználó a szolgáltatási díj alóli felmentést az igazolt időszakra. Az akadályoztatást megszűnése után 15 napon belül be kell jelenteni. A felmentést a Közszolgáltató bírálja el.

(5)-(9) ⁹

(1) A közszolgáltatás – általános forgalmi adó nélkül számított – egységnyi díját a Ht. 47/A. §-a alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata alapján a miniszter állapítja meg a törvényben foglalt elvek szerint. A díj tartalmazza az e rendeletben szabályozott zöld hulladék elszállításának díját is.

(2) ¹⁰ A természetes személy ingatlanhasználó a közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv részére – a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében –negyedéves, egyéb ingatlanhasználók esetében az egyedi közszolgáltatási szerződésben foglalt gyakoriság szerint utólagosan köteles megfizetni.

(3) A közszolgáltatási díjat a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiegyenlíteni készpénzzel, készpénz-átutalási megbízással, csoportos beszedési megbízással, átutalással, vagy a Közszolgáltató díjbeszedője útján.

(4) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(5) Az elmaradt és nem pótolt szolgáltatásért díj nem számítható fel. Az e miatt visszajáró arányos összeget beszámítással vagy visszafizetéssel kell rendezni.

(1) A települési hulladék egyes újrahasznosítható összetevőinek - papír, műanyag, üveg, fém, zöldhulladék – elkülönített gyűjtése gyűjtőhelyen (gyűjtőpont, gyűjtősziget, hulladékudvar), illetve a Közszolgáltató által szervezett házhoz menő elkülönített gyűjtéssel történik.

(2) Az elkülönített gyűjtésben résztvevő magánszemélyek az (1) bekezdésben meghatározott elkülönített gyűjtésre létesített gyűjtőhelyek vagy az elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtésére szervezett járat igénybevételéért külön díjat nem kötelesek fizetni, azonban ez a körülmény nem mentesíti őket az egyébként is esedékes rendszeres közszolgáltatási díj megfizetése alól.

(3) ¹¹

(4) Az elkülönített gyűjtéshez rendszeresített, felirattal ellátott gyűjtőzsákokban csak a feliraton szereplő hulladéktípusok helyezhetők el. A gyűjtőzsákot a Közszolgáltató térítésmentesen biztosítja a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság számára.

(2) A Közszolgáltató a hulladékgyűjtés tervezett rendjét egyezteti Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Városrendezési,- fejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságával, majd azt követően arról írásban tájékoztatja a Pihenőterület bérlőit.

(1) E rendelet alkalmazásában Szentes város közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősül, ha természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely

a) az 5. § (2)-(10) bekezdésében,

b) a 8. § (1)-(3) bekezdésben,

c) a 9. § (2) bekezdésében, előírt kötelezettségek teljesítését elmulasztja vagy a körülírt tilalmakat megszegi és ezen magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával vagy a tilalmak megszegőjével szemben 5 000,- Ft-tól 50 000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírság vagy 50 000,- Ft-tól 150.000 Ft-ig terjedő pénzbírság (közigazgatási bírság) szabható ki, e rendeletben meghatározott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek elmulasztása vagy a tilalmak megszegése miatt lefolytatott eljárás kizárólag hivatalból indítható, amely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha azt természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztása vagy a tilalmak megszegése miatti hatósági eljárás lefolytatása és a cselekmény elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik, jogorvoslat iránti kérelmet Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületéhez lehet benyújtani.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával vagy a tilalmak megszegőjével szemben a közigazgatási hatósági eljárás

a) valamely cselekményben megnyilvánuló (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a cselekmény elkövetésétől számított 120 napon belül;

b) mulasztásban megnyilvánuló (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a cselekmény elkövetésétől számított 120 napon belül;

c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a jogellenes állapot észleléstől számított 120 napon belül indítható meg.

Ezt követően az (1) bekezdésben meghatározott magatartás, vagy mulasztás elkövetése miatt eljárás nem indítható.

(6) A kiszabásra kerülő pénzbírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni

a) a magatartás vagy mulasztás súlyát és a felróhatóság mértékét,

b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az erre vonatkozó tájékoztatásra igazolja.

(7) A közigazgatási bírság kiszabása miatt lefolytatott eljárás nem mentesíti az elkövetőt a helyreállítási kötelezettség alól.