Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének

11/2015. (III.12.) önkormányzati rendelete

a Magyartés - Zalotai természetvédelmi terület védetté nyilvánításáról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 11. pontjában, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.§ b) pontjában meghatározott feladat-és hatáskörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. §.

/1/ A Képviselő-testület "Magyartés-Zalotai természetvédelmi  terület" elnevezéssel védetté nyilvánítja a Hármas-Körös Szentes város közigazgatási külterületéhez tartozó hullámterét, továbbá a Szentes-Magyartés településrész északi belterület határa menti ingatlanokat 786,4660 hektár területtel.

/2/ A természetvédelmi terület földrészleteinek helyrajzi számait, egyéb földkönyvi adatait a rendelet 1./ számú melléklete, a természetvédelmi területre vonatkozó kezelési szabályzatot a rendelet 2./ számú melléklete tartalmazza.

2. §.

/1/ A védetté nyilvánítás célja:

   - a természetszerű állapotban fennmaradt hullámtéri puha- és keményfa galéria - és ligeterdők, nedves rétek, kaszálók, legelők, holtágak és vízállások, s azok változatos és sajátos életközösségeinek, valamint a tájrész - az emberi  közösségekre is alapvetően ható - természeti elemeinek,  ökológiai rendszereinek védelme, ill. fenntartása,

    - meghatározó tájképi és kultúrtörténeti értékek, elsősorban  a szabályozások után üzembe helyezett vízügyi, és a hagyományos paraszti kultúrához kapcsolódó tárgyi emlékek, valamint az őshonos magyar állatfajták megőrzése,

    - a felsorolt értékek bemutatása, nevelési, oktatási feladatokhoz kapcsolása, az ökológiai szemléletű tájhasznosítás elősegítése.

3. §.

/1/ Az általános gazdálkodói tevékenységeken túli feladatok esetében a védett terület természetvédelmi kezelője Szentes Város Önkormányzata.

/2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott kezelői feladatokkal Szentes Város Önkormányzata a Szentes Városellátó Nonprofit Kft-t bízza meg.

/3/ A természetvédelmi terület kezelésével kapcsolatos kötelezettségeknek anyagi fedezetéről az önkormányzat az éves költségvetésben gondoskodik.

4. §.

/1/ A védett területen jól látható helyeken természetvédelmi jelzőtáblákat kell elhelyezni.

/2/ A természetvédelmi terület védettségét az illetékes földhivatalnál az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

5. §.

Az ezen rendeletben nem szabályozott kérdésekben, illetve a rendeletben előírt rendelkezések megszegőivel szemben a környezet védelmének általános szabályairól szóló l995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. §.

1. E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/1996. /IV.21./ KT számú rendelete Magyartés-Zalotai természetvédelmi terület védetté nyilvánításáról, valamint az ezt módosító16/2003. (VII.11.) KT. rendelet, 39/2003. (XII.31.) KT rendelet, 21/2004. (IX.24.) ÖR rendelet és a 34/2009. (XII.12.) rendelet.

               Dr. Sztantics Csaba sk.                                                     Szirbik Imre sk.

                            jegyző                                                                     polgármester

Záradék:

Megalkotta Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2015. február 25. napján megtartott ülésén.

Kihirdetve: 2015. március 12. napján.                                             

                                                                                                       Dr. Sztantics Csaba 

                                                                                                                      jegyző

Összes terület: 786,4660 ha

2. számú melléklet

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

A./  ÁLTALÁNOS VÉDELMI ELŐÍRÁSOK

A területre vonatkozó, nem regionális jellegű terveket jóváhagyásuk, illetőleg módosításuk előtt az illetékes elsőfokú természetvédelmi hatósággal /továbbiakban: természetvédelmi hatóság/ egyeztetni kell.

Tilos a védett természetvédelmi terület jellegét és állapotát  a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.

A természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges:

      - telekalakításhoz, terület-felhasználáshoz, építéshez, létesítéshez, és használatba vételhez,

      - nyomvonalas létesítmény és földmű építéséhez,

      - jogszabályban meghatározott esetekben a művelési ág megváltoztatásához.

B./ GAZDÁLKODÁS

Bármilyen, a vonatkozó jogszabályban meghatározott új létesítés vagy gazdálkodási forma létrehozása során norma megkötés nélkül, valamint már meglévők kapacitásváltozása esetén, a működtető köteles hatásvizsgálatot végeztetni.

I. MEZŐGAZDASÁG

A védetté nyilvánított mezőgazdasági rendeltetésű területek  mezőgazdasági hasznosítását a védelem céljaival összeegyeztethető módon biztosítani kell.

A természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges:

    - a védett állapotot befolyásoló új termelési mód alkalmazásához,

    - a terület bármely részének mezőgazdasági művelésből való kivonásához.

Tilos a védett területen bármilyen jellegű /kommunális, szerves/ hulladék elhelyezése, tárolása.

I/l. Növénytermesztés

A területen lévő szántók művelési águknak megfelelően hasznosíthatók. A termesztésnél ajánlatos előnyben részesíteni a tájjellegű fajtákat, melyek a helyi környezeti viszonyokhoz alkalmazkodtak, kevésbé igénylik a vegyszert, műtrágyát, öntözést.

A tápanyag-utánpótlás elsősorban szerves anyaggal történjék.

A tarlóégetés tiltott tevékenység.

I/2. Gyepgazdálkodás, kaszálórétek hasznosítása

A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges gyep feltöréshez, vagy felújításához.

A legelők és rétek továbbra is művelési águknak megfelelően  legeltethetők és kaszálhatók.

A rétek rendszeres kaszálásáról gondoskodni kell. A kaszálás a  területen június l5-e után kezdhető meg. Ennek során kötelező a kaszálógépeken a vadriasztó használata.

I/3. Nádasok, csatakosok

A nádasok és csatakosok vágása március l. és november 30. között tilos. A nádaratás csak száraz, vagy fagyott talajon, illetve jégen történhet.

A letermelt nád ideiglenes deponálására alkalmas helyet a  természetvédelmi hatósággal egyeztetni kell.

A letermelt nádat és a vágási hulladékot az adott évben legkésőbb február 28-ig ki kell szállítani a védett területről.

A nádasok, a kitermelt nád, valamint a vízi növényzet égetése tilos.

I/4. Növényvédelem, vegyszerhasználat

A szükséges növényvédelmi munkákat a mindenkor érvényben lévő növényvédelmi és vegyszerhasználati előírások pontos betartásával kell végezni.

A védett területeken csak a szabadforgalmú növényvédő- és gyomirtó szerek használhatók.

A védett növény- és állatfajok tenyészetét befolyásoló mező- és erdőgazdasági rendeltetésű vegyi anyagok hazai felhasználásának engedélyezéséhez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

A gyepek vegyszerezése, műtrágyázása, valamint a védett terület egészén a légi úton történő növényvédelem a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységek.

Tilos a műtrágya és a vegyszerek csomagolóanyagát a védett területen tárolni, elégetni, vízbe dobni.

I/5. Állattenyésztés

A háziállatok tartása során gondoskodni kell arról, hogy azok a természetvédelmi értékeket ne károsítsák.

A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges tájidegen állatfajták betelepítéséhez.

Tilos a gyepeken a sertéslegeltetés, valamint a tömeges /100 példány feletti/ libatartás.

Kívánatos és támogatandó az őshonos, valamint tájjellegű háziállatfajták tartása és betelepítése.

II. ERDŐGAZDÁLKODÁS, FÁS NÖVÉNYZET KEZELÉSE

A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, erdő kivételével bármely fa kivágásához.

Az erdőművelési ágban lévő területek az erdőgazdálkodási tervek szerint hasznosíthatók.

Az üzemtervek készítésénél, jóváhagyásánál a természetvédelmi hatóság észrevételeit figyelembe kell venni.

A tájképi értékű és idős, nagyméretű fák és facsoportok kímélendők, esetenként külön védelem alá helyezendők.

Tilos élőfák /telepítések, ültetések/ megrongálása, pusztítása vagy olyan kezelése, mely értékük csökkenésével jár.

III. VADGAZDÁLKODÁS, VADÁSZAT

A területen vadgazdálkodás, vadászat folytatható, ahonnan e  tevékenységet a természetvédelmi hatóság esetenként korlátozhatja, illetve megtilthatja.

Az éves, valamint a hosszú lejáratú vadgazdálkodási tervek jóváhagyásához a természetvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

Ha a vadállomány súlyosan veszélyezteti a természeti értékeket, a természetvédelmi hatóság köteles a vadászatra jogosultak figyelmét intézkedésre felhívni. A hatóság a szükséges intézkedések - kárelhárítás, állományszabályozás - megtételére a vadászatra jogosultat határozatban kötelezi.

Mesterséges vadtenyésztési tevékenység, zárttéri vadtartás folytatásához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges.

Elszaporodott, kártékony fajok ritkítása csapdázással és mérgezéssel nem végezhető.

IV. HALÁSZAT, HORGÁSZAT

A halászat és horgászat továbbra is megengedett, de a természetvédelmi hatóság e tevékenységeket esetenként korlátozhatja, illetve megtilthatja.

A halászati és horgászati hasznosításhoz kidolgozandó éves- és hosszútávú gazdálkodási-, hasznosítási tervet előzetesen egyeztetnie kell a természetvédelmi hatósággal.

A halászati és horgászati tevékenység során tartózkodni kell a vizek és környékük jellegének megváltoztatásától.

Ennek értelmében a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött:

     - a vízi és vízparti növényzet irtása, gyérítése,

     - a természetes partszakaszok állapotának megváltoztatása,

     - a hasznosításhoz kapcsolódó gépjármű közlekedés útvonalának és a telepítéshez, lehalászáshoz, etetéshez szükséges partszakaszoknak a kijelölése.

A hasznosító tartózkodjon a hulladék, szemét képzésétől, ha az    mégis keletkezne, azt rövid úton köteles a védett területről kiszállítani.

Jelentős halpusztulás esetén a hasznosító köteles azt a természetvédelmi hatóság felé jelezni, a haltetemeket eltávolítani, az állategészségügyi vizsgálatokat lefolytattatni.

A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a hallal táplálkozó állatfajok riasztásához, befogásához.

V. BÁNYÁSZAT

Tilos a védett terület kialakulását, történetét reprezentáló, mai arculatát meghatározó természetes földtani-felszínalaktani képződményeinek az engedély nélküli megváltoztatása.

C./ VADON ÉLŐ NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFAJOK VÉDELME

Természetvédelmi hatóság engedélye szükséges:

    - a védett növényfaj gyűjtéséhez, preparálásához, külföldre juttatásához

    - a védett területen a gyógynövény- és gomba kereskedelmi célú gyűjtéséhez.

A védett állatfajokhoz tartozó egyed szaporodásának időszakában tartózkodni kell a szaporodási hely minden olyan jelentős zavarásától /növényzet irtása, ritkítása, égetése, stb./, amely az állat szaporodását veszélyezteti.

E tilalom a gazdálkodó tevékenységet folytató szervezetek és  személyek esetében - ha a szaporodási hely zavarása tevékenységük szükségszerű velejárója - csak fokozottan védett állatfaj egyedének tekintetében áll fenn.

A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges:

   - a védett állatfaj állományának szabályozására, egyedeinek gyűjtésére, tartására, mesterséges szaporítására, értékesítésére, külföldre juttatására vagy külföldről való behozatására, kikészítésére /preparálására/,

   - fehér gólya fészkének áthelyezéséhez vagy eltávolításához,

   - törpesas, a rétisas, békázósas, a kerecsensólyom, a  kígyászölyv és a fekete gólya fészke körül 100 m sugarú körben az erdőgazdálkodási tevékenység folytatásához, különösen a faállomány letermeléséhez.

D./ TÁJVÉDELEM

A fő cél a tájhasználat során a  természetvédelmi jogszabályok figyelembevétele mellett a jelenlegi tájban rejlő élőhelyi- és tájképi lehetőségek kiaknázása.

A táj védett jellegének és természeti állapotának megóvása érdekében:

    - gondoskodni kell a létesítmények, építmények és berendezések megfelelő tájba illesztéséről

    - végleges használaton kívül helyezett létesítmény esetén,  gondoskodni kell a tájra jellemző természeti állapot helyreállításáról, vagy a rendezési tervben meghatározott állapot kialakításáról,

    - törekedni kell a természetes élőhelyek védelmére, azok minél kisebb területen és mértékben való zavarására, károsítására.

Kiemelten óvni kell a tájesztétikai értéket alapvetően  meghatározó mesterséges és természetes tájelemeket /pl: idős szoliter fák, botoló füzesek, tájhagyományokat őrző épületek gazdálkodási-műszaki emlékek/.

I. KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRTÉKEK VÉDELME

I/l. Régészeti emlékek

A meglévő vagy a későbbiekben feltárásra kerülő régészeti értékeket a táj szerves tartozékainak kell tekinteni, azok helybeni, méltó bemutatására kell törekedni.

I/2. Gazdálkodástörténeti emlékek

Ide sorolandók a vízügy történetének tárgyi emlékei, a folyószabályozás után üzembe helyezett vízügyi műtárgyak és tartozékaik.

Ezen történeti emlékek megőrzése is a védelem egyik célja kell, hogy legyen.

II. VÍZÜGYI ELŐÍRÁSOK

A természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges vízimunka, vízi létesítmény és vízhasználat során.

A vízgazdálkodás során figyelembe kell venni a természetes életközösségek önkológiai vízigényét.

Ha az adott vízi vagy vizes élőhely vízmennyisége a vízhasználat folytán nagymértékben lecsökken, vagy a    kiszáradás veszélye fenyeget, onnan a vízkivétel ideiglenesen szüneteltethető.

Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok fennmaradásához szükséges talajviszonyok és vízháztartás megőrzéséről.

III. KÖZLEKEDÉS

A védett természeti területen, vagy annak meghatározott részén a közlekedést és a tartózkodást - ha a védelem érdekei szükségessé teszik - a természetvédelmi hatóság korlátozhatja.

A gépjármű közlekedés - a gazdálkodási és hatósági feladatokat ellátó járművek kivételével - csak a földkönyvileg kijelölt utakon megengedett.

Tilos gépkocsival parkírozni a vizek természetes  /nem beépített / partjától számított 200m-en  belül.  

E./ TUDOMÁNYOS KUTATÁS, OKTATÁS

A védett természeti terület fenntartása során biztosítani kell annak tudományos tanulmányozását, továbbá oktatási, közművelődésügyi ismeretterjesztési bemutatását.

Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, kutatás - a földtani kutatás kivételével -, kísérlet és gyűjtés végzéséhez.

A terület bázisa lehet egy természet megismerő, a természetvédelmi problémákat és azok megoldásait kereső, főként általános és középiskolások számára létesítendő állandó tábornak.

F./ BEMUTATÁS ÉS LÁTOGATÁS

A vonatkozó természetvédelmi jogszabályok értelmében biztosítani kell a terület védelemmel összehangolt látogathatóságát.

Előnyben kell részesíteni az un. zöld vagy ökoturizmus fejlesztését célzó elképzeléseket, fejlesztési terveket.