SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK

25/2016. (XI.25.)

önkormányzati rendelete

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSRÓL

Módosítva: 15/2019. (IX.05.), 17/2019. (IX.30.),

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében,

az árak megállapításáról szóló többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60.§ (2) és (3) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya kiterjed Szentes városban

     a.) A Szentes Városi Szolgáltató KFT - továbbiakban engedélyes - által üzemeltetett távhő termelésére szolgáló hőtermelő létesítményekre és a távhőszolgáltatásra;

     b.) Az engedélyes távhőszolgáltatását igénybevevő felhasználókra;

     c.)  A távhőszolgáltatás fejlesztésére a jelen rendelet 8.§ (1) bekezdése szerint kijelölt területekre.

2.§

Fogalom-meghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában

a.) csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magába foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa;

b.) díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közszolgáltatási szerződésben megnevezett tulajdonosa, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben (továbbiakban: Tszt) meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója;

c.) engedélyes: a távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre, valamint a távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező;

d.) épületrész: e rendelet alkalmazásában a távhővel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.);

e.) felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában lévő, a közszolgáltatási szerződés tárgyát képező olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhőfogyasztása önállóan mérhető;

f.) felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek, a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közszolgáltatási szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége (a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyv, a továbbiakban Ptk. szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak). Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó;

f.a.) lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt lakóingatlan bérlője;

f.b.) egyéb felhasználó: a c.) pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

g.) felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók;

h.) felhasználói vezetékhálózat: az a csővezeték-rendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja;

i.) hőfogadó állomás:  egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet;

j.) hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont, és felhasználói hőközpont;

j.a.) termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés;

j.b.) szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. A szolgáltatói hőközpontokkal azonos módon kell kezelni azokat a kazánházakat, melyekből – hőközpont közbeiktatása nélkül – közvetlenül történik a fogyasztók hőellátása;

j.c.) felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;

k.) szabálytalan vételezés: a távhő felhasználásáról szóló közszolgáltatási szerződés nélküli távhőfogyasztás vagy a távhőnek szerződésszegő módon történő vételezése;

l.) szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói;

m.) távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak;

n.) távhőszolgáltatás: az a közszolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelői létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;

o.) távhőszolgáltató:  az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott;

p.) távhőtermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely távhő termelésére engedélyt kapott;

q.) távhőtermelő létesítmény: az erőmű távhőszolgáltatási célra hőt termelő létesítménye,  távhőt előállító fűtőmű, kazántelep, kazán, hulladékégetőmű, geotermikus energiát távhőszolgáltatás céljára kitermelő vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hőszivattyú, napkollektor) és hulladékhőt hasznosító távhőtermelő berendezés;

r.) távhővezeték-hálózat: az a csővezetékrendszer - a hozzátartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt -, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték;

s.) üzletszabályzat: a távhőszolgáltató által készített azon dokumentum, amely a helyi  szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését, és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználók társadalmi érdek-képviseleti szervezeteivel (továbbiakban felhasználói érdekképviselet) való együttműködését;

sz.) külön kezelt intézmény: egyéb felhasználók közül a központi költségvetési szerv, a központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény;

t.) fűtött légtérfogat: a telepszerű többszintes épületek esetében a távhőszolgáltatási díj alapját képező fűtött légtérfogat megállapításánál a műszaki tervek adatait kell figyelembevenni az alábbiak szerint.

 A fűtött légtérfogatot a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának (lakások esetében max. 3,0 m) szorzataként kell meghatározni. A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért területet, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. Az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének közművezetékeket védő burkolat mögötti része a fűtött légtérfogat megállapításánál nem vehető számításba.

ty.) fűtött helyiség: a rendelet alkalmazása szempontjából fűtött az a helyiség, amelyben fűtőtest vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hő biztosítja az előírt hőmérsékletet.

u.) közös helyiség: (a fizetendő díj alkalmazása szempontjából): a lakóépületben a közös használatra szolgáló helyiség (pl. szárítóhelyiség, gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, stb.), valamint a közös használatra szolgáló terület (pl. lépcsőház, zárt folyosó);

v.) lakást használó személyek: a lakásban életvitel szerűen élő, rendszeresen ott  tartózkodó személyek, függetlenül az ott tartózkodás minőségétől és az életkortól.     

z.)* közérdek: az olyan épület rácsatlakozása, ahol szénhidrogén kibocsátás mentes fűtési energia felhasználásával történik a hőtermelés, és ezzel szénhidrogén kibocsátást vált ki, illetve csökkent.       

       * (Hatályos: 2019. szeptember 30. napján 15,45 órától)

II. fejezet

ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG

3.§

(1) Az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseiből eredően az önkormányzat köteles biztosítani a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek, külön kezelt intézmények és vegyes célra használt épületek távhőellátását.

(2) Az ellátási kötelezettséget az önkormányzat a távhőszolgáltatásra engedélyt kapott Szentes Városi Szolgáltató KFT-n keresztül valósítja meg. Az engedélyes tulajdonát képező, a kezelésébe adott, vagy bérelt termelői és szolgáltatói berendezést a távhőszolgáltató köteles fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni.

III. fejezet

ENGEDÉLYEZÉS

4.§

A távhő termelése és szolgáltatása engedélyköteles tevékenység.

Az engedélyes részére a létesítési és működési engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adja ki.

IV. fejezet

A TÁVHŐRENDSZER MŰKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

5.§

(1) A távhőtermelő létesítmény működtetése és fejlesztése, valamint a távhőszolgáltatói berendezés üzemeltetése az engedélyes feladata.

(2)  A távhő árával nem fedezett, az engedélyes felé bejelentett új vagy növekvő igényre vonatkozó fejlesztési költségek fedezetének viselésére az igénylő és az engedélyes állapodik meg.

6.§

(1)  Új vagy növekvő távhőellátási igénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosa a csatlakozás következtében felmerülő, a távhő díjával nem fedezett, a tényleges és szükséges fejlesztési költségeket magába foglaló, e rendeletben meghatározott csatlakozási díjat köteles fizetni az engedélyes részére.

(2)  A jelen rendelet melléklete szerinti csatlakozási díj mértékét, fizetésének módját, határidejét stb. a csatlakozási munkálatok megkezdése előtt az érintett felek külön szerződésben kötelesek meghatározni.

(3) *A Képviselő-testület egyedi döntése alapján e § (1) bekezdésében említett csatlakozási díj mérsékelhető vagy elengedhető külön kezelt intézmény esetében.

        * (Hatályos: 2019.szeptember 5-én 12,oo órától)

(4)* Vegyes energiafelhasználás esetén – a közérdekre figyelemmel – az egyes szénhidrogén, illetve szénhidrogénmentes energiák arányában a szénhidrogént tartalmazó energia arányára figyelemmel kell meghatározni a csatlakozási díjat.

         *(Hatályos: 2019. szeptember 30. napján 15,45 órától)

7.§

(1)   A felhasználói berendezés létesítése és biztonságos üzemeltetése, más megállapodás hiányában a felhasználási hely tulajdonosának a kötelessége.

(2) Új felhasználói berendezés létesítése, meglévő felhasználói berendezés áthelyezése, átalakítása vagy megszüntetése, az új, áthelyezett, átalakított felhasználói berendezés üzembehelyezése csak az engedélyes előzetes hozzájárulásával és közreműködésével történhet meg.

(3)  A (2) bekezdésben írt üzembehelyezési eljáráshoz az engedélyest meg kell hívni, abban az engedélyes köteles díjmentesen közreműködni.

(4)  A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez az engedélyes köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.

(5)  A lakóépületek és vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét az engedélyes köteles díjmentesen felülvizsgálni.

(6)  A felhasználók felhasználói hőközpontjának, hőfogadó állomásának üzembehelyezési eljárásában való közreműködésért az engedélyes díjat nem számíthat fel.

(7)  Az elkészült felhasználói berendezést a távhőszolgáltatói berendezéssel – a szerződésben meghatározott feltételek mellett – csak az engedélyes kapcsolhatja össze, a távhőfogyasztás elszámolására alkalmas hitelesített mérőeszköz egyidejű felszerelésével. A felszerelt, hitelesítést tanúsító jellel ellátott mérőeszközöket az engedélyes kezeli.

(8)     Az engedélyes tulajdonában lévő, az elszámolás alapját képező hőmennyiségmérők karbantartása, javítása, hitelesíttetése a távhőszolgáltató kötelessége, illetve az ezekkel kapcsolatos költségek az ő terhét képezik.

(9) A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása a felhasználási hely tulajdonosának a kötelessége. Az engedélyes elvégezheti az illetékességi területén a felhasználói berendezések és a felhasználói hőközpontok javítását, cseréjét, a fűtési rendszer korszerűsítését, a felhasználói berendezés és a felhasználói hőközpont tulajdonosával kötött külön szerződés alapján.

  (10) Szentes város közigazgatási területén az engedélyes kezeli és működteti a szolgáltatói hőközpontokat.

8.§

(1) Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településfejlesztési programban, a területfejlesztési, környezetvédelmi, továbbá a levegő-, és tisztaságvédelmi szempontok figyelembevétele mellett a távhőszolgáltatás fejlesztésére (új, vagy növekvő hőigény)

                        - a Parkerdei, illetve

                        - a Városközponti

         területeket jelöli ki.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti területek új, vagy növekvő hőigénye a Kurca-parti, illetve a Debreceni utcai távhőrendszer útján kerül kielégítésre.

V. fejezet

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ ÉS A FELHASZNÁLÓ KÖZÖTTI JOGVISZONY

9.§

(1) Az engedélyes, a felhasználó és a díjfizető, továbbá a felhasználó képviselői és a díjfizető közötti közszolgáltatási jogviszony általános szabályait a 281/2016.(IX.21.) Korm. számú rendelet mellékleteként kiadott Távhő Közszolgáltatási Szabályzat (továbbiakban: TKSZ.) tartalmazza.

(2)  Az engedélyest a lakossági felhasználóval általános határozatlan időre szóló, a külön kezelt intézményekkel és az egyéb felhasználóval egyedi, a felek által meghatározott időre szóló közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3)  Az általános közszolgáltatási szerződés alapján az engedélyes a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles.

(4)    A kormányrendeletben meghatározott külön kezelt intézményi felhasználó kezdeményezheti a közszolgáltatási szerződésének felmondása alóli mentességét október 15. és április 15. közötti időszakban (moratórium).

Az egyéb felhasználó és az engedélyes a polgári jog szabályai szerint egyedi közszolgáltatási szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.

(5)    A közszolgáltatási szerződések tartalmára a TKSZ. előírásai az irányadók.

(6)  A felhasználói igény kielégítés és a távhőszolgáltatás rendeletekben foglaltakon túlmenő szabályait az üzletszabályzat tartalmazza, melyet az engedélyes köteles a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni. A felhasználók és a felhasználói érdekképviseletek tájékoztatása érdekében a távhőszolgáltató honlapot tart fenn, melyen közzé teszi

            - az üzletszabályzatot,

            - az előző gazdálkodási év adatait,

            - a távhőszolgáltatás hatósági árait,

            - az illetékes fogyasztóvédelmi szervek és társadalmi érdekképviseletek elérhetőségeit.

VI. fejezet

FOGYASZTÓVÉDELEM

10.§

(1) Az engedélyes köteles együttműködni, a szükséges adatokat, információkat rendelkezésre bocsájtani a felhasználókat érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi szervekkel, és a felhasználói érdekképviseletekkel. A fogyasztóvédelmi hatóság az önkormányzat jegyzőjének megkeresése alapján véleményezi az engedélyes üzletszabályzatát.

(2)  Az önkormányzat együttműködik a fogyasztóvédelmi szervekkel, valamint a felhasználói érdekképviseletekkel, és ennek keretében a távhőszolgáltatást érintő képviselőtestületi előterjesztéseket előzetesen véleményezteti.

(3)  A (2) bekezdés szerinti vélemény-nyilvánításba bevonandó szervek köre:

       - Fogyasztóvédelmi Hatóság

       - egyéb felhasználói érdekképviseleti szervek, akik írásban bejelentik az önkormányzat jegyzőjénél ilyen irányú szándékukat.

4. Az önkormányzat jegyzője
   1. a fogyasztóvédelmi hatóság és a felhasználói érdekképviseletek kérelmére rendelkezésükre bocsátja mindazokat az adatokat, információkat, amelyek az engedélyesnek az önkormányzat jegyzője által kiadott engedélyéhez kötött tevékenységével és a felhasználói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságnak a Tszt. 8.§-ában foglalt feladatának ellátásához szükségesek.
   1. ellenőrzi az engedélyes tevékenységét az üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelően.

(5)  A felhasználói panaszok kezelésére és egyéb, a fogyasztóvédelemre, a jogorvoslatra, az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó eljárási szabályokat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, a Tsz., a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal "A távhőszolgáltatással kapcsolatos fogyasztói érdekvédelemre vonatkozó ajánlásai" és az üzletszabályzat tartalmazzák.

VII. fejezet

A SZOLGÁLTATOTT TÁVHŐ MÉRÉSE, ELSZÁMOLÁSA ÉS DÍJÁNAK FIZETÉSE

11.§

(1)  Az engedélyes a szolgáltatott és felhasznált távhő mennyiségét a beépítési helyen lévő hiteles hőmennyiségmérőn köteles mérni és elszámolni minden felhasználó esetében.

         A hőmennyiségmérő beépítési helye a felhasználóknál:

            - épületrészenkénti mérés esetén a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására,

               elosztására, a távhőmennyiség önálló mérésére és szabályozására szolgáló helyiségben lévő fűtési vezeték előremenő vagy visszatérő szakasza,

            - hőközponti mérés esetén a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására,

              elosztására, a távhőmennyiség önálló mérésére és szabályozására szolgáló

              helyiségben lévő fűtési vezeték előremenő vagy visszatérő szakasza.

(2)  A felhasznált távhő mennyisége – az engedélyessel történt egyeztetést követően – épületrészenként is mérhető, illetve elszámolható, ha a felhasználó az épület valamennyi épületrészében (lakásokban és egyéb rendeltetésű helyiségekben) a hiteles mérőműszernek és annak megbízott általi felszerelésének, valamint a felhasználói berendezés szükséges átalakításának költségét viseli. Az épületrészenkénti mérés megvalósítása nem tartozik az engedélyes kötelezettségei közé.

(3)  A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja – egyéb megállapodás hiányában – a hőközpontban mért hőmennyiség.

(4)  A hőközpontról ellátott felhasználói közösség által felhasznált összes használati melegvízhez szükséges hidegvíz mennyiségének mérése a fűtőműbe beépített, a helyi vízszolgáltató tulajdonában lévő főmérővel történik.

(5)  A melegvíz egyedi mérésére az engedélyessel egyeztetett módon az egyedi melegvízvételi helyeken van lehetőség. A melegvíz egyedi mérésének megvalósítása nem tartozik az engedélyes kötelezettségei közé, annak költsége a felhasználót terheli.

12.§

(1)    Elszámolási mérő csak a mérési feladat elvégzésére alkalmas és hiteles mérő lehet.

(2)  Hiteles az az elszámolási mérő, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) hitelesített, vagy amelynek külföldi hitelesítését a MKEH első belföldi hitelesítésként elfogadta.

(3) A felhasználói közösség képviselője jogosult az elszámolási mérő(k) rendkívüli hitelesítését kérni.

         Amennyiben a mérő a MKEH jegyzőkönyve szerint nem biztosította az előírt pontosságot, úgy

• a szállítás és a hitelesítés költsége az engedélyest, ellenkező esetben a rendkívüli hitelesítést kérő felet terheli,
• a számla utólagos korrekcióját a MKEH jegyzőkönyve alapján az engedélyes köteles elvégezni legfeljebb az utolsó elszámolási időszakra.

(4) A hőmennyiségmérő hitelesítési, javítási, karbantartási és csere költségei az engedélyest terhelik.

(5)     Az almérők hitelesítési, javítási, karbantartási és csere költségei a felhasználót terhelik.

(6)     A költségmegosztók által mutatott adatok a díjfizetés alapjául akkor fogadhatók el, ha a plomba sértetlen.

13.§

(1)  A használati melegvízmérők meghibásodása esetén annak megjavíttatása a mérőkre vonatkozó előírások szerinti időszakos, illetve rendkívüli hitelesítése a mérő tulajdonosának a feladata. A javítás, illetve a hitelesítés időtartama a 30 napot nem haladhatja meg. Szükség esetén a mérő tulajdonosa cseremérőről köteles gondoskodni.

(2)  Ha a használati melegvízmérők esetében a méretlen időszak a 30 napot mégis meghaladja, akkor a 30. nap után a mérési feltételek helyreállításáig a felhasználót melegvízmérővel nem rendelkező felhasználónak kell tekinteni.

(3)  A melegvízmérő meghibásodása, valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott melegvíz mennyiségét az előző elszámolási időszak átlagfogyasztását alapul véve kell meghatározni.

14.§

(1)  A felhasználó, illetve az engedélyes köteles biztosítani az elszámolási mérők leolvasását, ellenőrzését.

(2)  Amennyiben az ellenőrzés során a felhasználónál elhelyezett elszámolási mérőkön annak hitelességét tanúsító jel sérült, úgy a felhasználó a tárgyi elszámolási időszakra a 24.§ (3) bekezdés szerinti pótdíjat köteles megfizetni.

Alkalmazott díjak

15.§

A díjfizető a távhőszolgáltatásért miniszteri rendeletben meghatározott alapdíjat, fűtési hődíjat, használati melegvíz hődíjat és a melegvíz utáni víz- és csatornadíjat fizet az engedélyesnek. A hatósági árnál magasabb árat közszolgáltatási szerződésben sem lehet érvényesen kikötni.

16.§

(1)  Az alapdíj éves díj, mely

              - az engedélyes saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költségéből,

              - az engedélyes primer és szekunder távhővezetékeinek és tartozékainak üzemeltetési és fenntartási költségéből,

              -  az engedélyes kezelésében lévő hőközpontok üzemeltetési és fenntartási költségéből,

              -  a hőmennyiségmérő üzemeltetési, fenntartási, hitelesítés, karbantartási költségéből,  

     -  az engedélyes egyéb működési költségeiből áll.

(2) A hődíj az engedélyes által a távhő ellátásához felhasznált gáz-, villamos-, termálenergia költségéből áll.

17.§

Az engedélyes kezelésében lévő fűtőműből ellátott díjfizetők felé a használati melegvíz, a hidegvíz és csatorna díjának felhasznált mennyiséggel arányos részét az engedélyes a melegvíz hődíjától elkülönítetten a mindenkor érvényes víz- és csatornadíjakkal számlázza tovább.

18.§

(1)  A lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb díját miniszteri rendeletben határozzák meg. A csatlakozási díjat az árak megállapításáról szóló törvény alapján Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg az Energia és Közmű-szabályozási Hivatal előzetes hatósági vizsgálata alapján és e rendelet mellékletében szerepelteti.

(2)  Az engedélyes és a felhasználók, illetve díjfizetők között létesülő általános közszolgáltatási szerződés szerinti elszámolások során a miniszteri rendeletben meghatározott díjtételek alkalmazandók.

Az ármegállapító rendelkezések változásáról a felhasználókat, illetve díjfizetőket az engedélyes az ármegállapítás hatálybalépésével egyidőben tájékoztatni köteles.

(3)  Az engedélyes a külön kezelt intézményekkel és az egyéb felhasználókkal egyedi közszolgáltatási szerződést köt, melyben a távhőszolgáltatás díját a szerződő felek rögzítik.  

DÍJFIZETÉS

19.§

(1)  Általános közszolgáltatási szerződéssel rendelkező felhasználó alapdíját a tulajdonosok az általuk használt helyiségek légtérfogata után fizetik (Ft/lm3/év). A felhasználó az alapdíjat (az éves alapdíj 1/12-ed részét) előre, minden hó 15. napjáig köteles megfizetni, az engedélyes által kiállított számla alapján.

(2)  Az általános közszolgáltatási szerződéssel rendelkező felhasználó elfogyasztott hődíjának elszámolása a hőmennyiségmérőn mért adatok alapján történik:

a.) A költségmegosztóval rendelkező lakások esetében fűtési idényenként a hőmennyiségmérő által mért adatok egy alkalommal a fűtési szezon végén a megbízott által kerülnek leolvasásra, mely értéknek a lakások tulajdonosai közötti felosztását az arányosítók alapján kiszámított adatok szerint a megbízott el is végzi.

                Az elszámolási időszakban igénybevett fűtési hőmennyiségnek legalább 30%-át, de legfeljebb 50%-át az épületrészek fűtött légtérfogata arányában, a fennmaradó részét fogyasztás arányosan, a fűtési költségmegosztók leolvasott adatainak alapul vételével és a fogyasztási egyenlőtlenségeket kiküszöbölő korrekciós tényezőkkel történő módosításával számított értékei arányában kell az épületrészek között felosztani.

                A fogyasztás arányos hányad épületrészekre történő felosztásának számítása során az egyes épületrészekre figyelembevett fajlagos fűtési hőfelhasználás nem lehet nagyobb a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresénél.

                Az egyes leolvasások megtörténtéig havonta kalkulált előleg kerül kiszámlázásra.

   b.) Költségmegosztóval nem rendelkező felhasználók esetében fűtési idényenként a hőmennyiségmérő által mért adatok egy alkalommal, a fűtési idény végén kerülnek leolvasásra, mely értéknek a díjfizetők közötti felosztását a felhasználók által megadott arányok figyelembevételével az engedélyes végzi. A leolvasások között kalkulált előleg kerül kiszámlázásra.

    c.)  Az a.) és b.) pontokban rögzített díjfizetőkkel a fűtési idény végével minden esetben elszámolási kötelezettség terheli az engedélyest.

20.§

Egyedi közszolgáltatási szerződéssel rendelkező felhasználó az alapdíjat a használatában lévő helyiségek légtérfogata után fizeti. A hődíj elszámolása a hőmennyiségmérőn keresztül mért felhasználás alapulvételével történik. A leolvasások között kalkulált előleg kerül kiszámlázásra.

21.§

Amennyiben az épületnek, épületrésznek több tulajdonosa van, a távhődíjak kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen, vagy épületrészenként külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint a TKSZ. rendelkezései szerint az engedélyes feladata.

A távhődíjak épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját az érdekeltek (díjfizetők, engedélyes) megállapodással rögzítik.

Az érdekeltek megállapodásának hiányában a díjfizetésre a 20. § előírásait kell alkalmazni.

22.§

(1) Az engedélyes a közműves ivóvíz felmelegítésével szolgáltatott használati melegvíz után:

       - hitelesített melegvízmérővel rendelkező felhasználó, illetve díjfizető a         ténylegesen mért használati melegvíz hődíját (0,2 GJ/m3), és a használati melegvíz előállításához szükséges közműves hidegvíznek a tényleges felhasználásként mért mennyiségű víz- és csatornadíját fizeti meg;

      - melegvízmérővel nem rendelkező felhasználó, illetve díjfizető havi felhasználásként – a folyamatos melegvízellátásra vonatkozó fajlagos vízigények figyelembevételével – a tulajdonosi közösségek (felhasználók) képviselőjének az engedélyes felé dokumentált, és a lakást mindenkor használó személyek számáról készült kimutatás alapján havonta és személyenként 6 m3 használati melegvíz hődíját fizeti meg.

(2) A hitelesített melegvízmérővel rendelkező felhasználó használati melegvíz felhasználását a mért mennyiség alapján három havonként kell elszámolni. Két elszámolási időszak között a díjfizető havonként az előző elszámolási időszak átlag felhasználása után előleg fizetést teljesít. Az elszámolási időszakban kiszámlázott, és a mért felhasználás szerinti melegvíz hődíj, valamint víz- és csatornadíj különbözetét az engedélyes legkésőbb az elszámolási időszakot követő második hónap számláiban jóváírja, vagy pótterhelésként kiszámlázza.

(3) Melegvízmérővel nem rendelkező felhasználó esetében az egyes lakásokban lakó személyek számának változásáról a tulajdonosi közösségek képviselője (társasházi közös képviselő stb.) a változást követő 15 napon belül bejelentési kötelezettséggel tartozik az engedélyes felé.

23.§

Amennyiben a távhőszolgáltatási rendszerre új felhasználói helyet kapcsolnak, úgy a felhasználó az e rendelet mellékletében meghatározott csatlakozási díjon felül az alapdíjat a belépés napjától fizeti időarányosan.

Díjvisszafizetés és pótdíj

24.§

(1) Ha az engedélyes a szolgáltatást folyamatosan három napot meghaladóan neki felróható okból szünetelteti - kivéve a központilag elrendelt korlátozás miatti szüneteltetést - az alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének kétszeresét fizeti vissza.

(2) Melegvízmérővel nem rendelkező felhasználó esetén, ha a melegvíz szolgáltatás szüneteltetése folyamatosan a három napot meghaladja, az engedélyes köteles a havi melegvíz felhasználás szüneteltetéssel arányos hődíját, valamint víz- és csatornadíját a felhasználó részére visszatéríteni.

(3)  Ha az engedélyes a felhasználónál elhelyezett elszámolási mérők ellenőrzése során a hőszolgáltatói, illetve az állami hitelesítésű záróelemet sérülten találja, akkor az eseményt jegyzőkönyvben rögzíti, és az alábbiak szerint számol el:

       - hőmennyiségmérő esetén az előző év azonos elszámolási időszakában mért hőmennyiség kétszeresének megfelelő hődíjat számítja fel,

       -  melegvízmérő esetén az elszámolási időszakra a felhasználót mérővel nem rendelkező felhasználóként veszi figyelembe, és az így elszámolt melegvíz hődíjával megegyező pótdíjat számít fel.

A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása

25.§

(1)  Az engedélyes jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni. A távhőszolgáltatás szüneteltetése miatt a felhasználói berendezésben keletkező károkat, amennyiben a szolgáltatás szüneteltetésében a felhasználó vétlen, az engedélyes köteles megtéríteni.

(2) Az engedélyes a távhőrendszer egészét érintő karbantartási, felújítási munkákat évente május 15-e és szeptember 15-e között végzi el, így ebben az időszakban a távhőigények kielégítését esetenként ezen okok miatt nem biztosítja.

 (3) Az engedélyes köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon a felhasználókat előre értesíteni.

(4) Ha a felhasználói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát vagy a szolgáltatás folyamatosságát veszélyeztetheti, az engedélyes a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja (csökkentett mértékű szolgáltatás), illetőleg szüneteltetheti.

26.§

(1)  Az engedélyes jogosult:

       - országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló

         gázszolgáltatónál fellépő termelés kiesés esetén, vagy

       - környezetvédelmi érdekből

       a szolgáltatást korlátozni.

(2) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.

(3)  Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges.

(4)  A korlátozás elrendelésekor az engedélyes a korlátozás kezdő időpontjáról, várható időtartamáról és mértékéről tájékoztatja a felhasználót.  

(5)  A távhőkorlátozást az engedélyes hajtja végre.

(6)  A korlátozási sorrend:

       - I. kategórai: egyéb felhasználók

       - II. kategória: lakossági felhasználók

27.§

A korlátozásból, illetőleg elvárható magatartás esetén a 25.§ szerinti szüneteltetésből származó károkért az engedélyest kártalanítási kötelezettség nem terheli.

A szolgáltatói hőközpont megszűnésekor a Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete rendelkezik a létesítésével forrásáról és határidejéről.

VIII. fejezet  

VEGYES  RENDELKEZÉSEK

28.§.

(1)  A jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő közszolgáltatási szerződések az azokban foglalt lejárati határidőig érvényben maradnak. A TKSZ-nek és e rendeletnek a szerződés tartalmára vonatkozó rendelkezéseit új szerződés kötésekor, illetve a meglévő szerződések módosítás esetén kell alkalmazni.

(2)  A díjfizető személyének megváltozását – az engedélyes által rendszeresített módon - a régi és az új tulajdonos együttesen köteles bejelenteni.

(3)  Az engedélyes a (2) bekezdés szerinti bejelentés esetén a bejelentés napját követő hónap elsejétől az új díjfizető adatait köteles nyilvántartani.

(4)  Ha a 20.§ szerinti esetben az épületrészek tulajdonosai a külön történő díjfizetés mellett döntenek, akkor díjfizető változás esetén:

       - a díjfizetésre kötött megállapodás az új díjfizetőre is vonatkozik, mindaddig amíg az

         épületrészek tulajdonosai új megállapodást nem kötnek,

       - a díjak megosztását a régi és az új díjfizető egymás között rendezik.

5. Mindaddig, amíg az (1) bekezdés szerinti díjfizető változás bejelentés meg nem történik, a díjfizetési kötelezettség a régi tulajdonost terheli.

6. Amennyiben a felhasználási helyet érintően – előzetes bejelentési kötelezettség mellett – a felhasználó kérésére az engedélyes a fűtési rendszerből vízleengedést hajt végre, ezért a munkafolyamatért a felhasználót az engedélyes felé díjfizetési kötelezettség terheli.

A felhasználó részéről az előre fizetendő díj mértéke alkalmanként 5.000,- Ft + ÁFA, azaz Ötezer forint + ÁFA, mely díjazás a rendszer újbóli feltöltésének költségeit is magába foglalja.

29.§

A 9. § (1) bekezdés szerinti Távhő közszolgáltatási szabályzatot az engedélyes e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül köteles az önkormányzat jegyzőjének jóváhagyásra benyújtani.

30.§

(1) E rendelet 2017. január 01. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 38/2005.(XII.31.) ÖR. számú rendelete, valamint az azt módosító 22/2006. (X.01.) KT. rendelet, 38/2006. (XII.30.) KT. rendelet, 13/2008. (VI.01.) KT. rendelet, 21/2008. (X.31.) KT. rendelet, 34/2009. (XII.12.) KT. rendelet, 15/2010. (VII.09.) KT. rendelet, 23/2010. (IX.24.) KT. rendelet.

.

    Szirbik Imre sk.                                                               Dr. Sztantics Csaba sk.

     polgármester                                                                                 jegyző

       Melléklet

TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS CSATLAKOZÁSI  DÍJÁRÓL

Csatlakozási díj :   az igényelt hőteljesítmény alapján (W)                                        150,- Ft

A hatályos adózási szabályok szerint az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.