Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2019. (IX.20.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2021. 12. 18

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2019. (IX.20.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2021. 12. 18

Szentes Város Önkormányzati Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, kulturális örökség védelméért felelős miniszter és Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság valamint Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a települési arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítéséhez, módosításához a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 16/2017. (VI.09.) önkormányzati rendelete szerint a partnerek véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja Szentes város egyéni településképének védelme és alakítása:

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) reklámhordozók és reklámok elhelyezése feltételeinek meghatározásával;

e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmények) rögzítésével;

f) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

g) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja Szentes város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és környezeti örökségének védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megtartása, a védett értékek fenntartása és jó karban tartásának biztosítása, megóvása és helyreállításának biztosítása az itt élők önbecsülésének, településszeretetének elősegítése érdekében.

(3) A település épített és környezeti értékei - tulajdonformára való tekintet nélkül - a település értéke, ezért fenntartásuk, méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(4) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Szentes város fejlődése során kialakult településrészek településképi, építészeti és környezeti jellemzőinek megőrzése és tovább örökítése, valamint a tervezett településképi elemek, harmonikus összehangolása tekintettel az illeszkedési elvárásokra, településképi követelményekre.

(5) 1Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezési eljárás lefolytatásával kapcsolatos önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

2. § E Rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség, középületek, ipari épületek

b) 2. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség, lakóépületek jegyzéke

c) 3. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló közterületi képzőművészeti alkotások jegyzéke

d) 4. melléklet: Helyileg védett közparkok jegyzéke;

e) 5. melléklet: Helyileg védett szoliter fák jegyzéke

f) 6. melléklet: Szentes településképi meghatározó területei

g) 7. melléklet: Tájképvédelmi terület térképe

h) 8. melléklet: Tájfásítás során telepítendő őshonos fafajok jegyzéke

i) 9. melléklet: Műemlékek és műemléki környezet

3. § A rendelet alkalmazásában használat fogalmak és magyarázatuk:

a) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 60 cm-t;

b) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló egység nevét és az ott folytatott tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla;

c) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, egyéb adatait feltüntető tábla;

d) cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra;

e) eredeti épülettartozékok: az épület építésével egyidejűleg létrehozott előtetők, nyílászárók és szerelvényeik, zászló- és virágtartók, cégérek, világítótestek, biztonsági rács, korlát, védőtető, árnyékoló szerkezet;

f) épített érték: Minden olyan épített örökségi elem, elemek együttese, amely a település múltjának, közösségi hovatartozás-tudatának szempontjából kiemelkedő építészeti emlék

g) építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § pontjában használt fogalom;

h) építményrész: minden olyan épületszerkezet, műszaki alkotás, berendezés, eszköz, információhordozó, kiegészítő elem, egyéb műszaki berendezés, amely az építmény közterületről látható homlokzatának vizuális megjelenését befolyásolja;

i) helyi védett érték: a Képviselőtestület jelen rendeletével elfogadott minden olyan településtörténeti, helyi építészeti, településképi, néprajzi, ipartörténeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai (különösen épület, építmény, épületrész, utca vonalvezetése, településrész, kilátásvédelem, településsziluett) valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet.

j) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz,

k) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

l) tetőfelépítmény: azokat a ferde tetősíkból kiálló épülettömegeket és tetősíkban fekvő bevilágítókat melyek a tetőtér, padlástér belső bővületeit határolják.

m) védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

n) védett alkotás: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútor, díszkút, kerítés.

o) védett építmények kötelező fenntartása: az épületek rendeltetésszerű használatához, állagának megóvásához szükséges szakszerű karbantartás, felújítás.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

4. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi

(2) Helyi védelem alá helyezést, annak módosítását, illetve megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezheti.

(3) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére vonatkozó kérelmet a Szentes város polgármesterének (továbbiakban polgármester) címezve lehet benyújtani.

(4) 2A helyi védelem az egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem), illetve helyi védett területekre (a továbbiakban: helyi területi védelem) terjed ki.

(5) Helyi védelem kezdeményezése esetén a minimális tartalma az alábbi:

a) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, épületrész, térképi feltűntetés)

b) a védendő elem rövid ismertetése, leírása, további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota stb.)

c) fotók

d) a javaslat rövid indoklása

e) a kezdeményező adatai elérhetőségével, valamint aláírása

4/A. §3 (1) Helyi területi védelemben részesíthetők a Szentes azon részei, amelynek jellegzetes szerkezetük, beépítési módjuk, összképük, a tájjal való kapcsolatuk, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva történelmi és építészeti jelentőségűek.

(2) Helyi területi védelem elsősorban

a) a városszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés,

b) az utcakép vagy

c) a város- és tájkarakter elemek megőrzésére,

értékmegóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a települési főépítész – szükség szerint szakértő bevonásával – végzi.

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat készítése szükséges.

(3) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület e Rendelet módosításával dönt.

6. § (1) A kezdeményezésében meghatározott építmény vagy épületegyüttes helyi védelmére akkor kerülhet sor, ha az építészeti örökség feltárása és számbavétele során vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készülő értékvizsgálat alapján igazolást nyert, hogy az építmény épületegyüttes, környezeti elem Szentes város örökségének kiemelkedő jelentőségű eleme.

(2) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás akkor indítható, ha a kezdeményezés tárgyát érintő építésügyi hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ha jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és megkezdett jogszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységgel nem ellentétes hatású a kezdeményezés.

(3) Az építészeti örökség részét képező egyedi érték műemléki védettsége megszűnése esetén, az önkormányzat köteles megvizsgálni annak helyi védelem alá helyezésének lehetőségét.

7. § (1) A helyi védettség kimondásáról vagy megszüntetéséről az érdekelteket, vagyis az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét és a védelem alá helyezés kezdeményezőjét értesíteni kell, illetve az erről szóló testületi rendeletet a helyben szokásos módon, közzé kell tenni.

(2) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait

(utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védelem típusát,
c) a védett érték rendeltetését és használatának módját,
d) a védelem rövid indoklását.
(3) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás nyilvánosságát Szentes honlapján is biztosítja.
(4) A nyilvántartást az önkormányzati főépítész vezeti.
(5) Helyi védettségű egyedi értéket, annak részét csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
(6) A védett elem részleges bontására csak műszaki indokoltság esetén, a visszaépítés kötelezettségével kerülhet sor.

8. § Az építészeti örökség helyi védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a helyi egyedi védettségű épület, illetve épületegyüttes a védelem alapját képező értékeivel már nem rendelkezik:

a) a helyi védettségű egyedi érték megsemmisült;

b) a védelem alapjául szolgáló értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette;

c) életveszély‐elhárítása miatt;

d) megalapozott szakmai indok alapján.

9. § Ideiglenes védettség

(1) Ha valamely védelemre tervezett terület, épület jelentős károsodásának veszélye áll fenn, a jegyző a területet, épületet azonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja.

(2) A határozatban előírhatja a terület kezelésével, az értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, továbbá a veszélyeztető tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja.

(3) Az ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó rendelet hatálybalépéséig, de legfeljebb 6 hónapig tartható fenn.

(4) Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. Az egyedi védelem meghatározása

10. § (1) Szentes város helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségét e rendelet 1., 2. és 3.

melléklete
(2) Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:
a) építmény egészére;
b) építmény részletére;
c) alkalmazott anyaghasználatra;
d) tömegformálásra;
e) homlokzati kialakításra;
f) szoborra, képzőművészeti alkotásra;
g) utcabútorra.
(3) A helyileg védett közparkokat, szoliter fákat e rendelet 4. és 5. melléklete tartalmazza.
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek

11. § (1) E Rendelet 1-5. mellékletekben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló értékek karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) Helyi egyedi védelem alatt álló helyi épített örökség mindenkori tulajdonosát, a tulajdonosi jogokat gyakorló, vagyonkezelőjét az alábbi kötelezettség terheli:

a) A védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását;

b) A védett elem/elemrészlet jókarbantartásáról gondoskodni kell;

c) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag‐ és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.

(3) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(4) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészetiműszaki megoldásokat.

(5) A helyi védelem alatt álló építmények károsodása esetén a tulajdonost helyreállítási kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó értékekre vonatkozóan.

(6) 4 A helyi védelem alá tartozó építmények kizárólag a helyi védelem megszüntetését követően bonthatók el. A védelem megszüntetésének és a bontásnak feltételeként egyes épületrészek (pl. homlokzat), tartozékok megőrzése, illetve az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható. A bontást megelőzően az építményről a rendelet 10. melléklete szerinti részletes állapotrögzítő dokumentációt kell készíteni.

12. § A védett értékek megjelölése

(1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával lehet megjelölni.

(2) A tábla elhelyezéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A kihelyezést megelőzően az építmény tulajdonosát, a tulajdonos útján a használót a kihelyezésről írásban értesíteni kell. A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

(4) A tábla fenntartása a tulajdonos feladata.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

13. § (1) Szentes településképi szempontból meghatározó területei:

a) Városközpont és Polgári karakterű terület

b) Kisér

c) Alsópárt

d) Felsőpárt

e) Kertvárosi beépítésű területek

f) Lakótelepek

g) Nagyhegy

h) Temetők

i) Zöldterületek

j) Technológiai (gazdasági, ipari, közmű) területek

k) Tájképvédelmi terület

l) Külterületi lakóterületek ((Lapistó, Kajánújfalu, Magyartés, Cserebökény)

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 6. melléklet ábrázolja.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

14. § A település területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A már beépített területeken építési tevékenység során a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését.

6. Zöldfelületi elemekre vonatkozó előírások

15. § (1) A kialakult zöldfelületi elemeket meg kell őrizni és egységes koncepció szerint, egységes megjelenésre törekvően ki kell egészíteni.

(2) Élő fák kivágására csak fakivágási engedély alapján, fapótlás telepítése mellett kerülhet sor. Kivételt az erdőterületek jelentenek, ahol a fakivágást az erdészeti szakhatóság engedélye alapján erdészeti üzemterv alapján kell végezni.

(3) Új közpark, közkert, intézmény zöldfelületének létesítése tájépítészeti terv alapján történhet.

(4) A közterületeken a fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén ki kell egészíteni.

(5) Új fasor telepítése esetén tájépítész mérnök szakvéleménye szükséges.

(6) Idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet értelmében az 7. függelék szerinti inváziós növények nem telepíthetők.

(7) A zöldterületek - elsődlegesen a véderdők - létesítésekor előtérbe kell helyezni a szárazságtűrő őshonos fajok alkalmazását.

(8) A légvezetékek alatt is ültethető fafajok: gömbjuhar (Acer platanoides ’Globosum’) gömbkőris (Fraxinus ornus ’Mecsek’) gömbakác Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’) madárberkenye (Sorbus aucuparia) díszalma (Malus purpurea), bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata), gömb szivarfa (Catalpa bignonioides ’Nana’).

(9) A településre vezető utak mentén szélesebb koronájú, magasabb termetű fák is

ültethetők, de csak a tájban honos fajtákból, pl.: kőris fajok (Fraxinus sp.)
(10) Növénytelepítést úgy kell végezni, és a növényzetet úgy kell fenntartani, hogy annak sem gyökérzete, sem lombkoronája nem nyúlhat át a telekhatáron. Két ingatlan közös telekhatárára vonatkoztatva nagyméretű lombos fa esetén (pl. dió, tölgy stb.) az ültetés a telekhatártól számítva minimum 5 m távolságra, az épülettől min. 7 m távolságra, közepes lombkoronájú fák esetén (pl. hárs, juhar stb.) a telekhatártól számítva minimum 3 m távolságra, az épülettől min. 4 m távolságra történhet. Cserjék esetében 1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor a telekhatártól 0,5 méter, épülettől 2,0 méterre ültethető. 1,5 méternél magasabb sövény, bokor és 4,0 méternél alacsonyabb fa a telekhatártól 2,0 méter, épülettől 3,0 méterre ültethető. Ezek az ültetési paraméterek az utcafronti telekhatároknál nem érvényesek.
(11) Új zöldfelületeken – kivéve az erdőterületek övezetében - ha az erdészeti üzemterv mást ír elő – kizárólag a tájra jellemző őshonos fa és cserje telepíthető.
(12) Új út építése, valamint út rekonstrukciója esetén az úttervvel együtt készüljenek a közműtervek és a fasor terve.
(13) Amennyiben a meglévő földalatti közművezetékek védőtávolságai megengedik:
a) 12 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utcákat kétoldali út menti fasorral kell kialakítani.
b) 10-12 m közötti szabályozási szélességű utcákat egyoldali út menti fasorral kell kialakítani.
(14) 10 m-nél kisebb szabályozási szélességű utcák esetében az utcai fasor kiváltása céljából az építési telek építmény által el nem foglalt legalább 1,5 m-es út menti sávjában fásított, vagy cserjesoros (sövény) zöldfelületet kell kialakítani az utca hosszában lehetőleg azonos típusú fákkal, vagy cserjékkel a biztonságos közlekedés biztosításával (belátható útkereszteződések).
(15) Mezőgazdasági területen való építési tevékenységgel együtt út menti fasort kell létesíteni.
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

16. § (1) Az építmények anyaghasználatára – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi (2)-(8) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A falfelületek felületképzésére erős, élénk, kontrasztos színű anyagok nem alkalmazhatók.

(3) Gazdasági és ipari terület kivételével új tető építése esetén a főépületre, illetve az utcáról látható tetőfelületekre vonatkozóan a tető héjalásánál a következő anyagok nem alkalmazhatók:

a) trapézlemez fedés,

b) fényes fémlemezfedés,

c) hullámpala

d) műanyag hullámlemez

(4) Tetőhéjalás színe nem lehet a vörös, barna, antracit színárnyalatoktól eltérő.

(5) Lakóépületek esetében fém, műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.

(6) Általános mezőgazdasági területen tömör tégla vagy beton kerítés nem építhető.

8. Területi és egyedi építészeti követelmények településképi szempontból meghatározó területeken

17. § (1) Épületet az építési telken úgy kell elhelyezni, hogy az beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában illeszkedjen környezete adottságaihoz.

(2) Az építés során a későbbi fejlesztési lehetőségeket is szem előtt kell tartani.

(3) Konténer épület nem építhető.

(4) Konténer anyagtárolásra építkezés idején telepíthető. Fél évnél hosszabb időtartam esetében az építést építési naplóval kell igazolni.

18. § (1) A telkek előtti közterületi járdák, kapubejárók, vízelvezető árkok, zöldsávok, utcaszinten is egységes megjelenésűként kerüljenek kialakításra. A tervezésnél és kivitelezésnél a lehető legnagyobb zöldfelületet kell kialakítani.

(2) Árok lefedés csak különleges méltányolást érdemlő esetben- pl.: parkoló létesítése – lehetséges

19. § Kerítésekre vonatkozó előírások:

(1) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, valamint a környezetéhez illeszkedően kell kialakítani. Alkalmazható agyagok:

a) kerítés lábazatának kő, műkő, tégla, vakolt felület

b) kerítés mezőnek: fa, fém, kovácsoltvas, tégla

(2) Zártsorú, beépítés esetén a kerítés nem lehet drótháló kerítés, és legalább 75%-ban tömör legyen.

(3) Polgári karakterű területen az utcai kerítés legyen tömör, vakolt vagy tégla felületű, esetleg maximum 25% felületen fa.

(4) Szabadonálló beépítési módú kertvárosi vagy falusias területeken a kerítés nem lehet monoton tömör. A tömör szakaszok hossza nem haladják meg a 2,5 métert, anyaga nem

lehet látszóbeton. A kerítések áttört részeinek lábazata maximum 0,8 m lehet. Efölött legalább 50%-ban áttört és átlátható felületként alakítandó ki.
(5) 5Családiház esetében az utcai homlokzaton legfeljebb egy gépjármű behajtására alkalmas bejárat vagy garázsajtó helyezhető el, az ettől eltérő már kialakult állapot és használat kivételével.
(6) Technológiai terület kivételével az utcai gyalogos bejárat és gépkocsi behajtása számára tömör fémlemez kapu nem helyezhető el.
(7) Technológiai területen csak áttört kerítés létesíthető, melytől eltérni csak kivételesen, az adottságok figyelembevételével lehet.

20. § Beépítésre vonatkozó előírások:

(1) Ahol a meglévő beépítés fésűs, ott fésűs beépítési mód szerint kell az új épületeket is megtervezni.

(1) Lakóépületek épületszélessége kövesse a környezetére jellemző méretet.

(2) Zártsorú beépítés esetén új épület létesítése esetén oldalhatáron álló szomszédos tűzfalhoz oly módon kell csatlakozni, hogy annak közterület felől látható részét takarja.

21. § Tömegformálásra, homlokzatalakításra vonatkozó előírások

(1) Településképileg meghatározó területen

a) Az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni.

b) utólagos nyílászárócsere vagy -beépítés esetén a beépítendő nyílászáró szemöldökmagassága illeszkedjen a meglévő nyílászáró szemöldökmagasságához.

(2) Az épület tömegformálása, homlokzati tagolása, színezése, nyílászárók ritmusa, építészeti kialakítása történjen a helyi hagyományok figyelembevételével, illeszkedjen az utcaképbe.

(3) Meglévő épület nyílászáró cseréje során az utcai homlokzatokon a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani.

(4) 6A Városközpont és polgári karakterű területen az utcai homlokzaton földszintes épület estében két garázsajtónál több nem helyezhető el.

(5) Kisér és Alsópárt területein, valamint a polgári karakterű területen a homlokzatképzésre vakolt felület és téglaarchitektúra alkalmazható, emellett kiegészítésként a fa alkalmazható.

(6) Polgári karakterű épületek környezetében a párkányvonal legyen a homlokzat hangsúlyos eleme.

(7) 7Kisér területen utcai homlokzaton kontytető csak a helyi hagyományok figyelembevételével építhető.

22. § Tetőformára, tetőhéjalásra vonatkozó előírások:

(1) Az épület kialakítása során tetőforma kialakítása, a tető gerincvonala, a tető hajlásszöge, az esetleges tetőfelépítmények, kialakítása történjen a helyi hagyományok figyelembevételével illeszkedjen a környezetében lévő épületek tetőformáihoz.

(2) Kisér, Felsőpárt, Alsópárt területein épületrészen 35-45° közötti hajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma – az esetleges kiegészítő kis hajlásszögű vagy lapostető-részek kivételével – lakóépületek estében nem megengedett.

(3) Városközpont és polgári karakterű területen tetőfelépítmény csak a homlokzat részeként jelenhet meg a homlokzati hangsúlyt adva megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal. Ún. „kutyaól" tetőszerkezetben nem.

(4) A Városközpontban kiselemes bitumenes zsindely nem alkalmazható.

23. § Tetőfelépítményekre vonatkozó előírások:

(1) Tetőtér-beépítés esetén az utcai homlokzat esetében csak a tetősíkba beépíthető nyílászárót, vagy az épület karakteréhez illeszkedő tetőfelépítményt lehet elhelyezni.

(2) A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.

24. § Cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla elhelyezése:

(1) Településképileg meghatározó területen lévő épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, az adott épülethez megtervezett és elkészített homlokzati síkra merőleges cégér, valamint cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.

(2) A cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla a homlokzat tagolásával, nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású legyen, és a településképnek megfelelően helyezhető el.

(3) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként

a) az elhelyezési magasság,

b) a betűnagyság és

c) a színvilág

tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

(4) Épülethomlokzaton elhelyezett reklám- és hirdetőberendezés, cég- és címtábla épület díszítő tagozatot nem takarhat el.

9. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

25. § (1) Az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését meg kell őrizni, illetve eredeti dokumentumok alapján visszaállítani:

a. Az épület egészének és részleteinek külső geometriai formáit, méreteit; b. A tető formáját,
c. A homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását;
d. Az épület eredeti anyaghasználatát, a nyílászárók díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét;
e. A homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését
f. Az eredeti épülettartozékokat.
g. Az épület jellegzetes építészeti elemeit.
h. Az épületen található művészeti értékek
(2) Helyre kell állítani, ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át
a. az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentumok alapján
b. amennyiben az eredeti állapotról szóló dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával
(3) Az épület átalakítása, bővítése esetén az épület értékét képező építészeti részleteket fel kell használni.
(4) A helyi védett épületek bővítése, felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók. Az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen, építészeti egységet alkosson, mely nem zárja ki a bővítés kortárs építészeti megfogalmazását.
(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében ezen épületek mai igényeknek megfelelő használat céljából megtehetők.
(6) A belső átalakításokat is az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(7) Tetőhéjalás anyaga az eredeti anyaghasználat szerinti, vagy ahhoz hasonló legyen.
(8) Az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni.
(9) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen cégér LED-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el.

26. § A helyi területi védelem alatt álló parkokat a mai kor követelményeinek figyelembevételével az eredeti jellegnek, belső szerkezetnek, jellemző növényállománynak, stílusjegyeknek megfelelően kell helyreállítani.

10. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

26/A. §8 (1) Helyileg védett szoliter fák kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a fa biológiai pusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett fa kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni.

(2) Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely veszélyezteti a védett fa egyed egészséges fejlődését, valamint a fajra, fajtára jellemző élettér minőségi romlásához vezethet.

27. § (1) A település belterülete, az ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi terület, a NATURA 2000 területei, valamint azok 100 m-es környezete nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, kivéve, ha a már meglévő oszlopsoron vezetve készül.

(2) Az (1) pontban meghatározott területeken az új elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) A (1) pontban meghatározott területek kivételével a település területei elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(4) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(5) Az (3) pontban meghatározott területeken új elektronikus hírközlési hálózatokat a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.

(6) Új villamos energia ingatlan-bekötést a beépítésre szánt területeken és a beépítésre nem szánt területek villamos energiaellátást igénylő telkeinél is földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(7) Új vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antenna a belterületen kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére, vagy meglévő objektum felhasználásával (pl. torony) nem zavaró módon helyezhető el.

(8) Antenna templomtoronyra kívül nem helyezhető el, hanem belül, kívülről nem látható módon.

(9) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése az alábbi területeken nem megengedett:

a) Városközpont területén

b) Polgári karakterű területen

c) ökológiai hálózat területein,

d) közparkban

e) műemléki környezetben

f) helyi egyedi védettségű elem 100 m-es környezetében

g) Kurca 100-100 m-es sávjában,

(10) Transzformátor állomás a településképi szempontból kiemelt területen kizárólag építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani, és amely formavilágában illeszkedik a környezetéhez, színezését is beleértve, illetve növényzettel teljes mértékben takarni kell.

(11) A közművek helyét úgy kell kijelölni, hogy az út menti fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(12) A közvilágítás elemeit anyaghasználatban és megjelenésben egységes arculat szerint kell kialakítani.

11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

28. § (1) Az épületgépészeti, közműcsatlakozási és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést csak építészeti eszközökkel takartan, közterületről nem látható módon lehet elhelyezni.

(2) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.

(3) Síktáblás napelem, napkollektor az építészeti környezethez illeszkedve

a) magastetős épületen az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, tervezetten zárt téglalapba rendezve

b) más építményen vagy önállóan telepítve a közterületről nem látható módon lehet elhelyezni

c) oldal és hátsókertben, az építési hely beépítetlen részén 1 m-nél nem magasabban,

d) tetőterasz felett tetőként,

e) árnyékolóként,

helyezhető el.

(4) Síktáblás napelem, napkollektor lapostetőn csak gazdasági és ipari területen helyezhető el.

12. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási építményekre vonatkozó településképi követelmények

29. § (1) El kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, 3000K alatti érték legyen a kültéri világítás színhőmérsékletére.

(2) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van, a fényforrás közvetlenül ne legyen látható.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során kizárólag energiatakarékos lámpatest helyezhető el.

(4) A környezetre való hatás minimalizálása érdekében a megvilágítás kialakítása, műszaki megoldása történjen az új technológiák adta lehetőség felhasználásával, napszakok és időszakok szerinti optimális szabályozással.

(5) A világítótestek, oszlopok, kandeláberek alkossanak egységet, illeszkedjenek a környezet forma- és színvilágához a funkcionalitást és az esztétikai szempontokat figyelembe véve.

(6) Lombkoronával rendelkező utcákban új berendezést lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy a fénypontok a már meglevő lombkorona szintje alá kerüljenek.

(7) Ha a tervezett közvilágításhoz fásítás is kapcsolódik, akkor közvilágítást és a fásítást, az ültetési helyeket egymással összhangban kell tervezni. Továbbá az ültetésre szánt fák típusát megvizsgálva, szem előtt kell tartani azok növekedésének mértékét és időbeni gyorsaságát, a szükséges jövőbeni karbantartási munkálatok miatt.

13. Reklámhordozókra és információs felületekre vonatkozó településképi követelmények

30. § Óriásplakát a település belterületén, tájképvédelmi területen, NATURA 2000 területeken nem helyezhető el.

31. § (1) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges molinó, reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időtartamára, a város bármely területén megengedett településképi eljárás alapján.

(2) A nyilvánosság biztosítására szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül a város bármely területén megengedett.

(3) Reklámhordozók építése, létesítése, átalakítása, illetve elhelyezése esetén az építésügyi, és a kulturális örökség védelméről szóló és a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit be kell tartani.

(4) Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület közterületen, valamint közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.

(5) A reklámhordozókat a környezet településképi jellegéhez igazodóan, az utcabútorokkal harmonizálva, utcabútorok igénybevételével kell kialakítani.

(6) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

(7) Külterületen 11 m2-t meghaladó területű, belterületen 5 m2-t meghaladó területű reklám reklámhordozó nem helyezhető el.

(8) Mobil hirdetőtábla csak a hirdetett üzlet előtt, annak nyitvatartási ideje alatt lehet közterületen.

(9) Építési reklámháló kihelyezhető bármely települési területen kizárólag az építési tevékenység ideje alatt, ezt építési naplóval kell igazolni.

(8) Építményeken, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel tevékenységgel kapcsolatban a következők helyezhetők el:

a) cégtábla

b) cégér

c) címtábla

d) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés.

(9) A (8) bekezdésben felsoroltokon, felül reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.

(10) Szentes város közigazgatási területén plakátok, egyéni hirdetések és falragaszok kizárólag az erre a célra létesített hirdető táblákon, hirdető oszlopokon helyezhetők el maximum A/3 méretben, maximum 1 heti időtartamra. Egyéb helyen (például villanyoszlopon, telefonfülkén, fák törzsén, emlékműveken, emlékoszlopokon, oszlopokon, szobrokon, köztéri berendezéseken) való elhelyezésük nem megengedett.

(11) Műemléképület esetében és műemléki környezetben az örökségvédelmi jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.

(12) Hirdető- és reklámtáblák elhelyezéséhez a terület vagy az épület tulajdonosának hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásokat csatolni kell a településképi bejelentéshez.

32. § (1) A közlekedési utak mentén a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésére vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések irányadók.

(2) Tilos útkereszteződésben, vasúti átjáróban és azok térségében olyan hirdetőtáblák elhelyezése, amelyek összetéveszthetők a közúti jelzésekkel vagy a forgalom szabályozására csökkenti szolgáló berendezésekkel, azok láthatóságát vagy hatásosságát, vakítják az út használóit, vagy olyan módon terelik el a figyelmüket, hogy az veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(3) Tilos feltüntetni hirdetést és reklámot közúti jelzésen, annak tartóelemén vagy bármely más a forgalom szabályozására vagy védelmére szolgáló berendezésen, úttartozékon.

33. § (1) A reklámhordozók és környezetük jókarbantartásáról a reklámhordozók tulajdonosai kötelesek folyamatosan gondoskodni. Az elhanyagolt, tönkrement reklámhordozókat, ha azokat tulajdonosának el kell távolítania.

(2) A mindenkori jogszabályokban meghatározott tilos reklámot, idejétmúlt reklámot, engedély nélküli, illetve közerkölcsbe ütköző és személyiségi jogot sértő reklámot, haladéktalanul el kell távolítani

(3) Ha a közterületi reklámfelület-hasznosító szerződés megszűnik, a reklámfelület- hasznosító szervezet köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

(4) Az információs célú berendezésekről helyszín, és darabszám szerint a közterületi hasznosító szervezet naprakész listát vezet.

(5) A közterületi hasznosító szervezet e rendeletben szabályozott tevékenységével összefüggésben köteles a városi főépítésznek jelezni, amely ellentétes az elfogadott településképi bejelentésben foglaltakkal.

V. Fejezet

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

14. Szakmai konzultáció szabályai

34. § (1) Szakmai konzultációt lehet lefolytatni Szentes város közigazgatási területen tervezett építési tevékenység megkezdése előtt, függetlenül attól, hogy az építési tevékenység építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető.

(2) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni, ha

a) az építés védett épületet érint;

b) „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése esetén.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész feladata.

(4) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező kezdeményezi a 5. melléklet szerinti kérelem papír, vagy elektronikus úton történő benyújtásával. A kérelem tartalmazza a

a) a kérelmező nevét és címét, elérhetőségét (lehetőség szerint e-mail és telefon is);

b) a tervezett tevékenység helyszínének adatait (hrsz., cím);

c) a tervezett tevékenység rövid leírását.

(5) A szakmai konzultáción szükséges az ügyfélnek – kérelmezőnek, építtetőnek vagy a tervezőnek bemutatni a településképet érintő területről és környezetéről készített fotókat, valamint lehetőség szerint vázlatos koncepciótervet.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;

b) felvetett javaslatok;

c) a települési főépítész lényegi nyilatkozata.

(7) 9A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció célja, hogy az építési tevékenység előkészítése és megvalósítása során a településkép javításához fűződő közérdeket összehangolja a magánérdekkel.

(8) 10A szakmai konzultáció során a főépítész javaslataival segíti a településképi követelmények érvényesülését.

(9) 11A szakmai konzultációról készült írásos emlékeztető mellékletét képezi a konzultációt kezdeményező által bemutatott, a főépítész által ellenjegyzett terv.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ÉS BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

15. A településképi véleményezés szempontjai

35. § (1) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

b) a telepítés településképbe való illesztését,

a. a környezetbe illeszkedést,
b. a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg érvényesítését,
c) a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
d) teljesíti-e a helyi védettségű épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
e) homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
f) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,
h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához,
i) gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
j) a közterület mentén az épület kialakításának (tömeg, tetőzet, homlokzat tagolása, nyílászárók kiosztása) módját és feltételeit;
k) terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz‐e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére;
l) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását,
m) a tervezett rendeltetésváltás megfelel-e a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek.
(2) 12 A polgármester a település teljes közigazgatási területén történő építési engedélyezési eljárást megelőzően településképi véleményezési eljárást folytat le.
(3) 13A polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai állásfoglalására alapozza.
(4) 14A településképi vélemény kialakításakor vizsgálni kell az előzetes tájékoztató és szakmai konzultáció során meghatározott javaslatok érvényesülését.
(5) 15A polgármester településképi véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető), tervező adatait,
b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tervezett építési tevékenység megnevezését,
c) a véleményt, és
d) a vélemény kialakításának alapjául szolgáló, (3) bekezdésben lévő szempontrendszer szerinti vizsgálatot.
16. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

36. § (1) Településképi véleményezési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe.

(2) 16Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy 10 éven belüli építés estén fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően az építésügyi hatósági engedélykérelem tárgyának településképi illeszkedésével kapcsolatban.

(3) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni

a) homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén,

b) 17közterületről nem látható bruttó 50 m2 alapterületnél kisebb melléképület esetén, kivéve, ha védett ingatlant érint.

17. A véleményezési eljárás részletes szabályai

37. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet polgármesterhez az országos követelményekben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.

(2) A helyileg védett épületek esetében szükséges:

a) Az épület (építmény) építéstörténeti kutatása.

b) A környező épületeket is feltüntető színes utcakép készítése.

(3) A polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

18. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

38. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával:

a) a következő építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek esetében:
aa. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, amennyiben a homlokzatot érinti.
ab. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
ac. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
ad. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermékelvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. ae. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, amennyiben közterületről látható.
af. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
ag. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot. ai. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
aj. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
ak. Park, játszótér, sportpálya építése
al. Legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, Kiállítási építmény,
levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda,
legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény
építése
am. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása.
an. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
ao. Utcai kerítés építése, átalakítása, színezése.
ap. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárítóberendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen való elhelyezése.
aq. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
b) az építmények rendeltetésének megváltoztatása, a Belváros területén,
c) cégérek, cégtáblák, cégfeliratok elhelyezése megváltoztatása, átalakítása esetén. (2) Településképi bejelentési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe, kivéve az (1) b) pontot.
19. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

39. § (1) A településképi bejelentése eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet Szentes Város polgármesteréhez az országos követelményekben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.

(2) A helyileg védett épületek esetében szükséges:

a) Az épület (építmény) építéstörténeti kutatása.

b) A környező épületeket is feltüntető színes utcakép készítése.

(3) A polgármester hatósági határozatát a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

(4) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás:

a) illeszkedik‐e a településképbe;

b) megfelel‐e a településképi követelményeknek; valamint

c) reklám-elhelyezésről szóló országos követelményeknek

(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.

(6) A polgármester által kiadott hatósági határozat érvényessége a határozat véglegessé válásától számítva:

a) állandó építmény esetén 1 év,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb 180 nap,

c) információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása

esetén legfeljebb 90 nap.

(7) 18A bejelentő köteles a rendeltetésmódot vagy rendeltetésszámot érintő tevékenység kivételével az elkészült munkákról, azok elkészültétől számított 15 napon belül fotódokumentációt eljuttatni a főépítész részére, hivatkozva a településképi határozat iktatószámára.

VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMI BÍRSÁG

20. A településképi kötelezési eljárás

40. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegőjével szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) E rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlan tulajdonosa (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

21. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke, kiszabásának és behajtásának módja

41. § (1) A polgármester az ingatlantulajdonost határozatában természetes személy esetében 30 000 forinttól 500 000 forintig, jogi személy esetében 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti és egyúttal – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja a mulasztót kötelezettsége teljesítésére:

a) településképi bejelentési vagy véleményezési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

b) bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

c) a településképi követelmények be nem tartása,

d) döntés végre nem hajtása,

e) szakmai konzultációs kötelezettség elmulasztása.

melyet a településképi kötelezéssel egyidejűleg szab ki. A kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően a bírság ismételten kiszabható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság kiszabását megelőzően a polgármester - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja a mulasztót az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt kötelezettsége teljesítésére.

(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát,

(4) A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül köteles az önkormányzat számlájára megfizetni.

(5) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, továbbá a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék az önkormányzat bevételét képezi és adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

VIII. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

22. Településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

42. § (1) A támogatás célja az e rendelet hatálya alá tartozó helyi védett épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik tulajdonos általi karbantartása, felújítása, rekonstrukciója, jókarbantartásának érdekében végzett munkák, valamint a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos egyéb teendők – kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése – elvégzésének segítése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.

(3) A támogatásra fordítható összeget a települési önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg.

(4) A pályázatot évente az éves költségvetés jóváhagyását követően a főépítész javaslatára a Képviselő-testület írja ki. A kiírásnak tartalmaznia kell:

a) önrész mértékét, annak igazolásának formáját;

b) igényelhető legnagyobb összegét;

c) rendelkezésre álló forrást;

d) beadandó mellékleteket;

e) beadás és elbírálás határidejét.

(5) A támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeire adható (értékkülönbözet). A kérelemhez olyan költségvetést kell becsatolni, amelyből az értékkülönbözet megállapítható.

(6) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a) kérelmet, az igényelt támogatási összeg megadásával;

b) a felújítandó ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját és hivatalos

térképmásolatát;
c) amennyiben nem a kérelmező a tulajdonos, akkor az ingatlan tulajdonosának az építéshez hozzájáruló nyilatkozatát;
d) a megvalósítást szolgáló költségvetést;
e) helyszínrajzot 1:500 léptékben;
f) fotódokumentációt;
g) az épület homlokzati terveit (meglévő és tervezett állapot) 1:50 léptékben;
h) részletterveket a megértéshez szükséges számban és léptékben;
i) műszaki leírást a tervezett munkáról
j) a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét;
k) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és
határidejét;
l) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel, továbbá, hogy az építkezést a megfelelő hatósági eljárások keretein belül végzi.
(7) A pályázati kiírás a (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.
(8) A beérkezett pályázatokat a főépítész előterjesztése alapján a Képviselő-testület bírálja
el.
(9) A döntésnek tartalmaznia kell:
a) a támogatásban részesítettek megnevezését;
b) a támogatás mértékét,
c) a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését,
(10) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást köt.
(11) A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.
(12) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a főépítész ellenőrzi.
(13) Amennyiben az alap nem kerül pályázati formában felhasználásra, úgy a Képviselőtestületület dönt annak felhasználásáról.
IX. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

23. Hatálybalépés

43. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 40-41. §-ok a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(4) E Rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók e Rendelet előírásai.

24. Hatályon kívül helyező és módosító rendelkezések

44. §19

1. melléklet a 16/2019. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez20

A település helyi jelentőségű védelem alatt álló építészeti örökségének jegyzéke

Helyi egyedi védelem alatt álló középületek és ipari épületek:

Szám

Megnevezés

Cím

Hrsz.

HVÉ-01

Evangélikus templom

Kossuth u. 9.

5590

HVÉ-02

Családsegítő Intézet (Korábban Gőz- és kádfürdő)

Széchenyi liget

7506

HVÉ-03

Horváth Mihály Gimnázium

Szent Imre herceg u. 2.

5651

HVÉ-04

Református Idősek Otthona

Kiss Bálint u 1.

24

HVÉ-05

Zeneiskola (Korábban Úri kaszinó)

Kiss Bálint utca 11.

33

HVÉ-06

Ármentesítő Társulati Székház

Kiss Bálint u. 13.

40

HVÉ-07

Kórház:
2. Tüdőgondozó, Bőrgondozó
3. Főépület
5. Munkaügy, régi steril
14/2. Pszichiátria
15. Neurológia
38. Intenzív osztály

Sima Ferenc u. 44-56.

186/1, 8344/6

HVÉ-08

Városháza

Kossuth tér 6.

5623

HVÉ-9

Járásbíróság

Erzsébet tér 4.

5627

HVÉ-10

Városi Gyermekkönyvtár (Korábban Szentesi Takarék és bérház)

Petőfi Sándor u. 1.

5622

HVÉ-11

Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola

Erzsébet tér 1.

5624

HVÉ-12

Vasútállomás

Kolozsvári utca 2.

4417/23

HVÉ-13

Kiss Bálint Református Általános Iskola

Kossuth tér 2.

2

HVÉ-14

Petőfi Sándor. Ált. Iskola (Korábban Polgári leányiskola)

Petőfi Sándor u. 15.

5604

HVÉ-15

Dózsa ház, Sportház (Korábban Horthy-ház)

Csongrádi u. 2.

7933

HVÉ-16

Árpád-Agrár Rt. Kenyérgyár (Korábban Zsoldos kenyérgyár)

Ady Endre u. 20.

67

HVÉ-17

Kuczori Szivattyútelep

Felsőrét 55.

0184/3

HVÉ-18

Zsidó szertartásterem

Nagynyomás 48.

4708

HVÉ-19

Boros Sámuel Szakközép Iskola

Ady Endre u. 6.

30

HVÉ-20

Fényírda

Kossuth u.

829/2

HVÉ-21

Filep-ház

Tóth József u. 13.

45

HVÉ-22

Imaház

Kiss Bálint u. 8.

17/1

HVÉ-23

Vendégház

Hajdú Lajos u. 1

4

HVÉ-24

Kocsma

Sáfrán Mihály u. 10.

6046

HVÉ-25

Könyvtár (Régi Zsinagóga)

Kossuth u. 33-35.

4871/1

HVÉ-26

Korábbi Tiszti Klub épülete

Ady Endre utca 2.

26/2

HVÉ-27

Páter-ház

Kossuth u.

5592/1

HVÉ-28

Francia Pékség

József Attila u. 1.

5591/3

HVÉ-29

Üzletház, egykori Postaállomás

Petőfi utca 8.

5601

HVÉ-30

Temetőkápolna

Kálvária temető

5494/4

HVÉ-31

Termál Fürdő

Sima Ferenc u. 13.

107/1

HVÉ-32

Szakközépiskola

Kossuth u. 45.

4670

HVÉ-33

Tűzoltóság

Kossuth u. 47.

4672

HVÉ-34

Zsoldos ház

Tóth József u. 7.

9

HVÉ-35

Óvoda

Rákóczi F. u. 46-48

1849

HVÉ-36

Üzletház, korábban a Földhivatal működött az emeleten

Kossuth u. 8.

829/1

HVÉ-37

Üzletház

Kossuth u. 10.

830

HVÉ-38

Víztorony

Kolozsvári utca 2.

4417/11

HVÉ-39

Víztorony

Vásárhelyi út

4390/12

HVÉ-40

Kurca-híd

Csongrádi út

7931/2

HVÉ-41

Üzletház

Ady Endre u. 1.

840/2

HVÉ-42

Üzletház

Ady Endre u. 3.

841

HVÉ-43

Üzletház

Ady Endre u. 5.

842

HVÉ-44

Üzletház

Ady Endre u. 7.

844

HVÉ-45

Üzletház

Ady Endre u. 11.

845/1

HVÉ-46

Kormányhivatal

Ady Endre u. 13.

901

HVÉ-47

Üzletház

Ady Endre u. 15.

902

HVÉ-48

Havas ház, védőnői szolgálat, korábban gyógyszertár

Ady Endre u. 17.

824

HVÉ-49

Zsoldos lakóépület (Wellness Colosseum)

Ady Endre u. 27.

811/2

HVÉ-50

Magtár épület

Arany János u. 8.

805/1

HVÉ-51

Óvoda

Kossuth u. 18.

998

Helyi egyedi védelem alatt álló lakóépületek:

Szám:

Megnevezés:

Cím:

Hrsz.:

HVL-01

Lakóépület

Ady Endre u. 12.

36

HVL-02

Lakóépület

Ady Endre u. 16.

38

HVL-03

Lakóépület

Ady Endre u. 18.

39

HVL-04

Lakóépület

Apponyi tér 16.

1938

HVL-05

Lakóépület

Apponyi tér 14.

1961

HVL-06

Lakóépület

Arany János u. 6.

66/1

HVL-07

Lakóépület

Arany János u. 7.

818

HVL-08

Lakóépület

Arany János u. 8.

805/1

HVL-09

Lakóépület

Arany János u. 10.

804

HVL-10

Panzió

Arany János u. 12/A.

803

HVL-11

Lakóépület

Arany János u. 13.

927

HVL-12

Lakóépület

Arany János u. 15.

930

HVL-13

Lakóépület

Arany János u. 18.

800

HVL-14

Játszóház

Arany János u. 20.

693

HVL-15

Lakóépület

Arany János u. 22.

692

HVL-16

Lakóépület

Bercsényi utca 117.

2216

HVL-17

Lakóépület

Bercsényi utca 119.

2215

HVL-18

Lakóépület

Bocskai utca 27.

914

HVL-19

Lakóépület

Dózsa György u. 129

2127

HVL-20

Lakóépület

Farkas Mihály u. 1.

903

HVL-21

Lakóépület

Farkas Mihály u. 3.

904

HVL-22

Lakóépület

Farkas Mihály u. 4.

814

HVL-23

Lakóépület

Farkas Mihály u. 5.

905

HVL-24

Lakóépület

Farkas Mihály u. 6.

815

HVL-25

Lakóépület

Farkas Mihály u. 8.

816

HVL-26

Lakóépület

Farkas Mihály u. 9.

919

HVL-27

Lakóépület

Farkas Mihály u. 11.

920

HVL-28

Lakóépület

Farkas Mihály u. 13.

921

HVL-29

Lakóépület

Farkas Mihály u.15.

922

HVL-30

Lakóépület

Horváth Mihály u. 10.

839

HVL-31

Lakóépület

Horváth Mihály u. 12.

843

HVL-32

Lakóépület

Horváth Mihály u. 14.

846

HVL-33

Lakóépület

Jókai utca 77.

2526

HVL-34

Lakóépület

József Attila utca 1.

5591/3

HVL-35

Lakóépület

Kiss Bálint u. 3.

26/1

HVL-36

Lakóépület

Kiss Bálint u. 4.

19

HVL-37

Lakóépület

Kiss Bálint u. 5.

28

HVL-38

Lakóépület

Kiss Bálint u. 6.

18

HVL-39

Lakóépület

Kiss Bálint u. 9.

31

HVL-40

Lakóépület

Klauzál u. 40

1023

HVL-41

Lakóépület

Koszta József u. 12.

4678

HVL-42

Lakóépület

Koszta József u. 14/A

4677

HVL-43

Lakóépület

Koszta József u. 2.

4869

HVL-44

Lakóépület

Koszta József u. 4.

4867

HVL-45

Lakóépület

Mátyás Király u. 1.

4950

HVL-46

Lakóépület

Petőfi Sándor u. 12.

5580/1

HVL-47

Lakóépület

Petőfi Sándor u. 13.

5607

HVL-48

Lakóépület

Petőfi Sándor u. 14.

5577/1

HVL-49

Lakóépület

Petőfi Sándor u. 7

5619

HVL-50

Lakóépület

Petőfi Sándor u. 7/A

5618

HVL-51

Nagygazdaház

Rákóczi F. utca 14.

1901

HVL-52

Lakóépület

Rákóczi F. utca 20.

1869

HVL-53

Lakóépület

Rákóczi F. utca 42.

1857

HVL-54

Lakóépület

Rákóczi F. utca 50.

1848

HVL-55

Lakóépület

Sima Ferenc utca 17.

772

HVL-56

Lakóépület

Somogyi Béla 2.

4968

HVL-57

Lakóépület

Szent Imre herceg u. 5.

5606

HVL-58

Lakóépület

Szent I. herceg u. 16.

5668/2

HVL-59

Lakóépület

Szilfa u. 4.

5260

HVL-60

Lakóépület

Tóth József u. 2a.

117

HVL-61

Lakóépület

Tóth József u. 4.

119

HVL-62

Lakóépület

Tóth József u. 8.

122

HVL-63

HVL-64

Lakóépület

Tóth József u. 19.

56

HVL-65

Lakóépület

Tóth József u. 23.

62

HVL-66

Lakóépület

Tóth József u. 30.

146

HVL-67

Lakóépület

Tóth József u. 32.

149

HVL-68

Lakóépület

Vásárhelyi út 1.

5575

HVL-69

Lakóépület

Vásárhelyi út 3.

5571

HVL-70

Lakóépület

Vásárhelyi út 7.

5569

HVL-71

Koszta ház

Zrínyi u. 2.

4868

HVL-72

Tanya

Külterület

0179/6

2. melléklet a 16/2019. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez21

A település helyi területi védelem alatt álló építészeti öröksége

Szám:

Megnevezés:

Terület meghatározása

Hrsz.:

HVT-01

Egységes szecessziós jegyeket hordozó lakóépületek együttese

Farkas Mihály utca

813, 814, 815, 816, 817,824,
902, 903, 904, 905, 909, 919, 917/1, 920, 921, 922

3. melléklet a 16/2019. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez

A település helyi jelentőségű védelem alatt álló alkotások jegyzéke

- Helyi egyedi védelem alatt álló közterületi képzőművészeti alkotások

Szám:

Megnevezés:

Cím:

HVA-01

Nepomuki Szt. János szobor

Csongrádi úti híd a bal parti déli hídfőjénél

HVA-02

Szent Vendel szobor

Bereklapos 14.

HVA-03

Díszkút

Luther tér

HVA-04

Első világháborús emlékmű

Erzsébet tér

HVA-05

Kossuth Lajos szobra

Kossuth tér

HVA-06

Horváth Mihály szobra

Kossuth tér

HVA-07

Szent József-szobor

Szent Anna templom és Plébánia épülete között

HVA-08

Holokauszt-emlékmű

Sopron sor 90.

HVA-09

Kubikos szobra

Széchenyi liget, Csallány Gábor Kiállítóhely épülete előtt

HVA-10

Kis makrancos

Dr.Bugyi István Kórház parkjában, Sima Ferenc u. 4445.

HVA-11

Napfürdőző

Gyógyfürdő

HVA-12

Kubikus emlékmű

Apponyi tér

HVA-13

Oktatás homlokzati falikép

Ady Endre utca 6-8.

HVA-14

Falmozaik

Kossuth tér 5.

HVA-15

Aradi vértanúk emlékműve

HVA-16

Második világháborús emlékmű

Széchenyi-liget bejáratánál

HVA-17

Testvérek

Köztársaság utca 4.

4. melléklet a 16/2019. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez

Helyileg védett közparkok jegyzéke

Szám:

Megnevezés:

Cím:

HVP-01

Széchenyi liget

Csongrádi út

HVP-02

Kórházpark

Sima Ferenc utca – Kiss Zsigmond utca

HVP-03

Erzsébet téri park

Erzsébet tér

HVP-04

Kurca partjai

Kurca partjai a belterületen

5. melléklet a 16/2019. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez

Helyileg védett szoliter fák jegyzéke

Szám:

Megnevezés:

Cím:

HVF-01

Olimpiai bajnok tölgyfája

Szent Imre herceg u.

HVF-02

3 db kocsányos tölgy

Kossuth tér

HVF-03

kocsányos tölgyek

Sporttelepek mellett

HVF-04

3 db platán

Szent Anna utca

HVZ-05

3 db ezüst juhar

Kiss Zsigmond utca

HVZ-06

10 db mocsári ciprus

Kurca bal partján a
Csongrádi úti hídtól északra

HVZ-07

5 db platán

Kurca part Liget sor

HVZ-08

Platán

Petőfi S. u. – Szab4 adság tér

HVZ-09

2 db császárfa

Kossuth utca Páterház mellett

HVZ-10

1 db császárfa

Papp László Sportcsarnok rámpás bejárata előtt

HVZ-11

páfrányfenyők

Luther tér

HVZ-12

15 db oszlopos tölgy

Kossuth tér 5.

HVZ-13

Tölgy ritka (Quercus palustris)

Kiss Zsigmond utca

HVZ-14

1 db ezüst juhar

A kórház bejáratához (Sima Ferenc utca) közel, a parkoló mellett

HVZ-15

1 db kocsányos tölgy

Budai Nagy A. utca

HVZ-16

páfrányfenyők

Erzsébet tér

7. melléklet a 16/2019. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez

Tájképvédelmi terület térképe
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága adatszolgáltatása

8. melléklet a 16/2019. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez

Tájfásítás során telepítendő őshonos fafajok jegyzéke
Szentes külterületein a tájfásításhoz (dűlőutak fasorai, védőzöldsávok, csatornák melletti fásítás, stb.) telepítésre javasolt, a Dél-Alföldön őshonosnak tekinthető fafajok:
Populus nigra (fekete nyár)
Populus alba (fehér nyár)
Populus tremula (rezgő nyár)
Populus canescens (szürke nyár)
Fraxinus excelsior (magas kőris)
Alnus glutinosa (enyves éger)
Ulmus laevis (vénic szil)
Ulmus minor (mezei szil)
Quercus robur (kocsányos tölgy)
Acer campestre (mezei juhar)
Acer tataricum (tatár juhar)
Prunus padus (májusfa)
Juglans regia (közönséges dió)
Pyrus pyraster (vadkörte)
Szentes belterületein a közútfásításban, utcafásításban és vízpartfásításban telepítésre javasolt magyarországi őshonos fafajok:
Acer campestre (mezei juhar)
Acer platanoides (korai juhar)
Fraxinus ornus (virágos kőris)
Fraxinus excelsior (magas kőris)
Tilia tomentosa (ezüst hárs)
Tilia cordata (kislevelű hárs)
Tilia platyphyllos (nagylevelű hárs)
Carpinus betulus (gyertyán)
A belterületi fásításban a felsorolt fajok faiskolai fajtái is alkalmazhatók. A légvezetékek alatt a felsorolt fajok illetve egyéb várostűrő fafajok gömb típusú fajtái telepítése javasolt.
Szentes területén vízfolyások-vizes élőhelyek mentén telepítésre javasolt őshonos fafajok:
Salix alba (fehér fűz)
Populus alba (fehér nyár)
Populus nigra (fekete nyár)
Populus tremula (rezgő nyár)
Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet szerinti inváziós növények listája:

Magyar név

Tudományos név

1

Borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia

2

Kaliforniai tündérhínár

Cabomba caroliniana

3

Vízijácint

Eichhornia crassipes

4

Perzsa medvetalp

Heracleum persicum

5

Sosnowsky-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

6

Hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

7

Fodros átokhínár

Lagarosiphon major

8

Nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

9

Sárgavirágú tóalma

Ludwigia peploides

10

Sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

11

Közönséges süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

12

Keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

13

Ördögfarok keserűfű

Persicaria perfoliata

14

Kudzu nyílgyökér

Pueraria montana var. lobata

15

Közönséges selyemkóró

Asclepias syriaca

16

Vékonylevelű átokhínár

Elodea nuttallii

17

Bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera

18

Felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

19

Kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

20

Óriásrebarbara

Gunnera tinctoria

21

Tollborzfű

Pennisetum setaceum

22

Aligátorfű (papagálfű, papagájlevél)

Alternanthera philoxeroides

23

Japán gázlófű

Microstegium vimineum

9. melléklet a 16/2019. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez

Műemlékek, műemléki környezet

cím

Hrsz.

név

Kiss Bálint u 2.

20

Református lelkészlak

Kossuth tér 1.

1

Megyeháza

Kossuth tér 3.

21

Református templom

Kossuth tér 4.

827

Magyar Ortodox templom

Erzsébet tér 2.

5629/2

Szent Anna templom

Petőfi u 4.

5600/2

Gólyás ház

Szt. Anna u. 17.

5649

Kikötői csárda

Széchenyi Liget

7507

Koszta József múzeum

Cserebökény Ecser

0681/20

Ecseri templomrom

Erzsébet tér

5626/2

Szentháromság szobor

Petőfi u. 9.

5612

Péter Pál féle polgárház

Páva u. 3.

5576

Kukoricagóré és jégverem

Petőfi u 2.

5599

Petőfi szálló

Attila út

3975/4, /11

Zsoldos Téglagyár

Kossuth u. 9.

5590

Evangélikus Templom

Jókai u. 71.

2523

Felsőpárti ref. Templom

10. melléklet a 16/2019. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez22

Építészeti-műszaki tervdokumentáció elemei a településképi bejelentési eljáráshoz
I. Minden esetben benyújtandó:
I.1. Címlap/aláírólap bejelentő és tervező aláírásával, névvel, címmel, elérhetőséggel.
I.2. Tartalomjegyzék
I.3. Tulajdoni lap másolat az érintett telekre, illetve önálló rendeltetési egységre vonatkozóan.
I.4. Ingatlan-nyilvántartási térképmásolat.
I.5. Helyszínrajz, változás esetén a meglévő állapot és a tervezett állapot helyszínrajza.
I.6. Fotódokumentáció a meglévő állapotról.
I.7. Meghatalmazás, amennyiben nem a tulajdonos jár el.
II. Építési tevékenység esetén benyújtandó:
IV.1. Tervezői vagy építtetői nyilatkozat arról, hogy a településképi bejelentési dokumentációban foglaltak megfelelnek az országos és helyi vonatkozó jogszabályoknak, valamint egyéb szakmai előírásoknak.
II.1. Műszaki leírás, mely tartalmazza a tervlapokat kiegészítő adatokat, valamint azoknak az adatoknak, információknak az ismertetését, amelyek alapján egyértelműen eldönthető a 32. § (3) a) pontban rögzített szempontok vizsgálata.
II.2. Alaprajzi elemek változása esetén, a változással érintett valamennyi alaprajz meglévő állapot és a tervezett állapot terve.
II.3. Megértéshez szükséges számú metszet.
II.4. Valamennyi változással érintett homlokzat állapot és tervezett állapot terve.
II.5. Nyílászáró csere esetén értelmezhető léptékű részletes műhelyrajz.
II.6. Homlokzati elem színezésének változása esetén színterv – a szomszédos építmények színeinek feltüntetésével.
II.7. Megértéshez szükséges részletrajzok (értelmezhető léptékben).
II.8. Valamennyi homlokzat vagy a közterületről látható felületek változtatását, valamint a szomszédos épületek homlokzatait is bemutató látványterv vagy fotómontázs (opcionális)
III. Reklámok, reklámhordozók elhelyezése esetén benyújtandó:
III.1. Tervezői vagy építtetői nyilatkozat arról, hogy a településképi bejelentési dokumentációban foglaltak megfelelnek az országos és helyi vonatkozó jogszabályoknak, valamint egyéb szakmai előírásoknak, valamint, hogy a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletelőírásainak teljesülnek.
III.2. Műszaki leírást, mely tartalmazza a reklámberendezés elhelyezési és rögzítési módjának műszaki megoldását bemutató szöveges leírása, valamint a megértéshez szükséges részletrajzokat, ismerteti a létesítmény formáját, mennyiségét, méretét és anyagát, amelyek alapján egyértelműen eldönthető a 32. § (3) b) pontban rögzített szempontok vizsgálata.
III.3. Valamennyi változással érintett homlokzat állapot és tervezett állapot terve.
III.4. A közterületről látható változást, valamint a szomszédos épületek homlokzatait, illetve környezetet is bemutató látványterv vagy fotómontázs, világító reklámeszköz esetén éjszakai látványterv.
IV. Rendeltetésváltozás esetén benyújtandó:
IV.1. Tervezői nyilatkozat különösen arról, hogy a településképi bejelentési dokumentációban foglaltak megfelelnek az országos és helyi vonatkozó jogszabályoknak, valamint egyéb szakmai előírásoknak.
IV.2. Műszaki leírás, amely tartalmazza a tervlapokat kiegészítő adatokat, valamint azoknak az adatoknak, információknak az ismertetését, amelyek alapján egyértelműen eldönthető a 32. § (3) c) pontban rögzített szempontok vizsgálata, különösen, de nem kizárólagosan az alábbi tartalommal:
IV.2.1. az új rendeltetés építési szabályzat vonatkozó előírásainak való megfelelőségét, megfelelő területhasználat, valamint technológia jellemzői,
IV.2.2. az új rendeltetés az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglalt valamennyi követelmény teljesülése,
IV.2.3. az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység eredeti rendeltetésének és új rendeltetésének leírása, valamint az építmény rendeltetési egységei számának változásáról és az új rendeltetésszámáról szóló leírás, mindezek hasznos alapterülete,
IV.2.4. a rendeltetésváltozás következtében a szomszédos és környező ingatlanokat érintő változások és hatások,
IV.2.5. gépjármű elhelyezési mérleg.
IV.3. Alaprajzok a változással érintett rendeltetési egységekről, a meglévő állapot és a tervezett állapot terve.
IV.4. Megértéshez szükséges számú metszet.
IV.5. Homlokzati fotók,
IV.6. Valamennyi változással érintett homlokzat állapot és tervezett állapot terve. IV.7. Üzemeléstechnológiai terv szükség szerint.

11. melléklet a 16/2019. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez23

Helyi védelemhez kapcsolódó állapotrögzítő dokumentáció minimális tartalmi követelménye:

1. Fotódokumentáció

2. Helyszínrajz

3. Alaprajz(ok)

4. Metszet(ek)

5. Homlokzati rajzok

6. Általános állapot leírás

7. Építészeti leírás (anyaghasználat és színezés stb.)

8. Gépészeti és Elektromossági leírás: épületgépészeti rendszerek, világító testek, homlokzati világítás, villámvédelmi külső egységek stb. 9. Környezet bemutatása, kerítés, kertészet, útburkolat

1

Beiktatta a 19/2021. (XII.17. önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2021. december 18-tól

2

Megállapította a 19/2021. (XII.17.) önkormányzati rendelet . §-a, hatályos 2021. december 18-tól

3

Beiktatta a 19/2021. (XII.17.). önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2021. december 18-tól

4

Megállapította a 19/2021. (XII.17.) önkormányzati rendelet 9 §-a, hatályos 2021. december 18-tól

5

Megállapította a 19/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2021. december 18-tól

6

Megállapította a 19/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2021. december 18-tól

7

Megállapította a 19/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2021. december 18-tól

8

Beiktatta a 19/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2021. december 18-tól

9

Beiktatta a 19/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 5 §-a, hatályos 2021. december 18-tól

10

Beiktatta a 19/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 5 §-a, hatályos 2021. december 18-tól

11

Beiktatta a 19/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 5 §-a, hatályos 2021. december 18-tól

12

Beiktatta a 19/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 13 §-a, hatályos 2021. december 18-tól

13

Beiktatta a 19/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 13 §-a, hatályos 2021. december 18-tól

14

Beiktatta a 19/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 13 §-a, hatályos 2021. december 18-tól

15

Beiktatta a 19/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 13 §-a, hatályos 2021. december 18-tól

16

Megállapította a 19/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 14 §-a, hatályos 2021. december 18-tól

17

Beiktatta a 19/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 6 §-a, hatályos 2021. december 18-tól

18

Beiktatta a 19/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 7 §-a, hatályos 2021. december 18-tól

19

Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. § alapján. Hatálytalan: 2019. IX. 22-től.

20

Megállapította a 19/2021. (XII.17) önkormányzati rendelet 15.§ (1) bekezdés, hatályos 2021. december 18-tól

21

Megállapította a 19/2021. (XII.17) önkormányzati rendelet 15.§ (2) bekezdés, hatályos 2021. december 18-tól

22

Beiktatta a 19/2021. (XII.17) önkormányzati rendelet 15.§ (3) bekezdés, hatályos 2021. december 18-tól

23

Beiktatta a 19/2021. (XII.17) önkormányzati rendelet 15.§ (3) bekezdés, hatályos 2021. december 18-tól