3/2021. (II.15.) polgármesteri rendelet

a környezetvédelem helyi szabályairól

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 27/2021. (I.29.) Korm. rendelet 1. §-ában, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. tv. 46. § (4) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva Szentes város polgármestereként a környezetvédelem helyi szabályairól szóló rendelet megalkotásáról a következőket rendelem el:

I. Általános rendelkezések

1.§.

(1) A rendelet célja:

Szentes város közigazgatási területére vonatkozó azon szabályok megállapítása, amelyek meghatározzák az önkormányzatnak és szerveinek, valamint a város közigazgatási területén állandóan, vagy ideiglenesen tartózkodó természetes személyeknek, székhellyel vagy telephellyel, valamint fióktelephellyel rendelkező jogi személyeknek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezeteknek a jogait és kötelezettségeit a környezetvédelem területén.

A környezetvédelem körébe tartozó feladatok:

- természetvédelem

- föld-, víz-, levegő védelem

- zaj- és rezgésvédelem

- parkosított és fásított területek védelme

- köztisztasággal összefüggő tevékenységek

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

1.  Invazív növények:

Azok a növények, amelyek agresszíven, nagy tömegben terjednek az őshonos fajokénál nagyobb tűrő- és szaporodóképességük miatt (pl.: bálványfa, amerikai kőrisfa stb.).

2. Kommunális (háztartási) szilárd hulladék:

A háztartási hulladék /szemét/ - a veszélyes hulladékok kivételével- a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés, munkavégzés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett olyan haszontalanná vált szilárd anyagok, amelyeket tulajdonosa nem tud, vagy nem akar tovább használni.

3. Kommunális szennyvíz:

Az emberi lét során közvetlenül keletkező - főleg szerves - szennyezettségű víz.

4. Közterület:

Az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet /közút, járda, tér, közpark/, továbbá az építmények közhasználatra átadott része /épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró/.

5. Csatlakozó ingatlan: Az adott közterület szakasszal határos ingatlan (amely körül a járda, árok, zöldfelület stb. helyezkedik el)

6. Mirhó:

Belterületi, jellemzően az ingatlanok - nem utcafronti oldala - közötti, nyílt, vagy zárt belvízelvezető, szikkasztó csatorna.

7. Tisztántartás:

Az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása (gyom-, növényi maradvány- és hulladékmentesítése), rendszeres kaszálása, csapadékcsatorna (árok, áteresz) szokásos mértékű, szükség szerinti, legalább évenkénti karbantartása (árokszelvényt csökkentő, lefolyást akadályozó bemosódás eltávolítása), hó- és síkosság-mentesítése.

8. Zöldfelület:

Állandóan, vagy időszakosan növényzettel fedett, biológiailag aktív felület.

9. Zöldterület:

Olyan összefüggő közhasználatú, általában növényzettel fedett terület, amely pihenésre, felüdülésre, a település levegőjének javítására, területi tagolására, a városkép élénkítésére alkalmas /pl.: fás utak, sétányok, parkok, fás terek/.

Város zöldterületi rendszere:

• Közhasználat elől elzárt zöldterületek
• Korlátlan közhasználatú zöldterületek: városi erdők, közparkok, fásított terek, sétányok, játszóterek, védőterületek, fásított utak, fasorok, utak és járdák melletti zöldterületek
• Korlátozottan közhasználatú zöldterületek: ingatlan telekhatára és az útburkolat széle közötti közterületen levő zöldterületek, sport- és szabadidős tevékenység céljára

II. Természetvédelem

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Kormányrendelet alapján Szentes város igazgatási területén a természetvédelem helyi szabályai a következők:

2.§.

(1) Szentes város közigazgatási területén belül az alábbi természetvédelmi oltalom alatt álló területek vannak:

a) Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében álló területek:

aa) Pusztaszeri Tájvédelmi körzet (Zsup-sziget, Labodár)

ab) Alsó-Tisza-völgy különleges madárvédelmi terület (Natura 2000 terület)

ac) Alsó-Tisza-hullámtér kiemelt jelentőségű természet megőrzési területek (Natura 2000)

b) Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében álló területek:

ba) Cserebökényi puszták nemzeti park terület

      bb) Cserebökényi puszták különleges madárvédelmi terület – (Natura 2000 terület)

bc) Szentesi gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (Natura 2000 terület)

bd) Szentes-Lapistó kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (Natura 2000 terület)

be) Tőkei gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (Natura 2000 terület)

bf) Kunhalmok

c) Az érzékeny természeti területek

Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002 (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet (ÉTT) alapján Szentes közigazgatási területén valamennyi, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) alapján természeti területnek minősülő gyep, vízállásos, nádas terület természetvédelmi oltalom alatt áll, esetükben a Tvt. természeti területekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

d) Helyi jelentőségű védett természeti értékek:

   da) Széchenyi Liget

   db) Magyartés-Zalotai természetvédelmi terület.

(2) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához és telepítéséhez.

(3) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, az Evt. valamint a fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI.9.) Kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágásához.

(4) A város belterületi közterületén lévő fás szárú növények kezelője és azokkal rendelkezni jogosult a (5)-(6) bekezdés kivételével Szentes Városellátó Nonprofit Kft. /továbbiakban: Városellátó NKft./.

(5) E Rendelet mellékletében (továbbiakban: Melléklet) megjelölt I. II. övezetének kivételével az ingatlan határvonala és az út közötti közterület tisztántartása, karbantartása, a csatlakozó ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosának (használójának, kezelőjének, bérlőjének, haszonélvezőjének) a feladata.

(6) A külterületi közutak ingatlan-nyilvántartás szerinti területén levő fasorok gondozása az út kezelőjének feladata.

(7) A légvezetékek tulajdonosai, kezelői kötelesek a közműveik közelében lévő fák kertészetileg szakszerű, a metszés szabályainak megfelelő rendszeres gallyazásáról és a vezetéket veszélyeztető fák kivágásáról minden év március 31-ig gondoskodni. A levágott ágakat és a kivágott fákat a légvezetékek tulajdonosai, kezelői kötelesek 24 órán belül a helyszínről eltávolítani. A munkák megkezdését a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Irodáján (továbbiakban: Műszaki Iroda) be kell jelenteni.

(8) A Szentes Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő bel- vagy külterületi közterületen levő fa kivágásához előzetesen írásban fakivágási engedélyt kell kérni a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjétől.

Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem közterületi belterületi-, vagy külterületi ingatlan tekintetében fakivágási engedélyt (tulajdonosi hozzájárulást) írásban a Polgármestertől kell kérni.

(9) Fát kivágni az engedély birtokában csak vegetációs időn kívül (októbertől áprilisig), a fák biológiai nyugalmi állapotában lehet, kivéve élet- és balesetveszély elhárítása érdekében, illetve közmű hiba elhárítása érdekében történő fakivágás esetét.

(10) A közterületen kiszáradt fát a csatlakozó ingatlan tulajdonosa (bérlője, használója, haszonélvezője) köteles 30 napon belül a Műszaki Irodának bejelenteni és köteles a fa kiszáradását követő év június 30. napjáig azt kivágni.

(11) A város belterületén a kivágott fa helyett a kérelmező az engedélyező által meghatározott fajtájú és darabszámú facsemetét a meghatározott helyen és határidőn belül köteles elültetni, vagy a fa eszmei értéket befizetni a környezetvédelmi alapba.

(12) A Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Közterület-felügyelete (továbbiakban: Közterület-felügyelet) évente két alkalommal - a Műszaki Iroda által átadott lista alapján - ellenőrzi a fák pótlását.

(13) Belterületen közterületre nyárfát, fűzfát, mérgező termésű, illetve invazív fajú növényeket csak a Műszaki Irodától kapott engedéllyel lehet telepíteni.

Belterületen, közművezeték (víz, szennyvíz, elektromos áram, gáz, esővíz, telefon stb.) fölé, illetve nyílt csapadék árokba fás szárú növényt telepíteni tilos. A vezeték hibaelhárítása, rekonstrukciója során megsérült, szabálytalan helyre telepített fás szárú növényekben keletkező kárt a csatlakozó ingatlan tulajdonosa nem háríthatja át a károkozóra.

A Szentes Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló többször módosított 5/2009. (III.09.) önkormányzati rendelet szerinti falusias és kertvárosias övezetekben engedélyezhető a gyümölcsfák telepítése, amennyiben biztosított, hogy azok termése nem szennyez gyalogos- és gépjármű forgalomra szolgáló burkolt útfelületeket és nem veszélyeztet légvezetékeket.

(14) E rendelet Melléklete szerint az I. és II. övezetbe sorolt város közterületeken lévő fák virágainak, termésének és lombjának szedése csak a tulajdonos, vagy kezelő írásbeli engedélyével azok rongálása nélkül végezhető.

(15) A város belterületén zöldterület felbontását igénylő munkálatok engedélykötelesek /pl.: tulajdonosi hozzájárulás, közútkezelői hozzájárulás/ és az engedélyben előírt feltételek és határidő betartása mellett szabad azokat elvégezni. A munkálatok befejezése után a zöldterületet az engedély szerint helyre kell állítani.

(16) Halasztást nem tűrő esetekben /csőtörés, csatornabeomlás, földkábel hibája stb./ közérdekű munka írásbeli engedély nélkül elvégezhető. A munkálatokat 24 órán belül a Műszaki Irodán be kell jelenteni.

A munkálatok befejezése után a zöldterület helyreállításának, a növények pótlásának határidejét és módját a Műszaki Iroda határozza meg.

III. A település környezet védelme

III/1 A föld védelme

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a talajvédelem helyi szabályai a következők:

3.§.

(1)  Települési folyékony kommunális hulladékot a szennyvíztisztító telep szennyvízfogadó műtárgyában lehet elhelyezni /pl. űrgödör, emésztő szippantott szennyvize/.

(2)  Állati hullát a gyepmesteri telepre kell kiszállítani, vagy az állati hullákat megsemmisítő szolgáltatás keretében kell megsemmisíteni.

(3)  Közterületen, parkolóban és autóbusz pályaudvar területén tilos gépjárművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet folytatni, amely szennyeződést okoz.

(4)  A termőföld védelme érdekében a művelés alatt nem álló ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője a fűfélék, gyomok virágzása előtt köteles a terület rendszeres kaszálásáról gondoskodni, valamint köteles a területet bármilyen jellegű szennyeződéstől megóvni.

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/A.§ (2) bekezdésében, valamint 26.§ (4) bekezdése alapján a talajterhelési díj fizetésének helyi szabályai a következők:

4.§.

(1) Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól a kibocsátó

– ha a fogyasztási helyen bejelentett állandó lakcímmel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik és a fogyasztási helyen bejelentett lakcímmel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a bevallás benyújtására előírt időpont szerinti öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát és az egy főre eső elfogyasztott, a szolgáltató által számlázott vízmennyiség éves átlagban nem haladja meg a havi 3 köbmétert. A mentesség igénybevételéhez a feltételek együttes teljesülésére van szükség, melyről a díjfizető a bevallás mellékleteként írásban köteles nyilatkozni.

• a havi jövedelem vizsgálatakor a bevallás benyújtására előírt időpontban, egyben a befizetés esedékességének időpontjában meglévő jövedelmet kell figyelembe venni
• amennyiben a fogyasztási helyen lakók bejelentett állandó lakcíme vagy bejelentett tartózkodási hely szerinti ott tartózkodásának időtartama a 12 hónapot nem éri el, a fogyasztást a megkezdett hónapokra kell figyelembe venni.

– amennyiben tulajdonában olyan lakóingatlan van, ahol a vízvételezési lehetőség csak az épületen kívül áll rendelkezésre, azt kizárólag egy kerti kifolyó biztosítja és az ingatlan egyben a kibocsátó bejelentett állandó lakcíme vagy bejelentett tartózkodási helye.

– amennyiben lakóhelye és a fogyasztási hely önkormányzati bérlakás.

• tulajdonában olyan ingatlan van, ahol az ingatlanon e-napló alapján új lakóépület építését kezdték meg, az épület elkészültéről hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkezik és a vízvételezési lehetőséget csak egy kerti kifolyó biztosítja.

– amennyiben az általa használt fogyasztási hely olyan ingatlanban található, ahol magánszemély esetén állandó bejelentett lakcíme vagy bejelentett tartózkodási helye, vállalkozás esetén székhelye vagy telephelye van és a rákötés költsége a közműszolgáltató által elkészített árajánlat alapján meghaladja a 400.000,- Ft-ot.

(2) A kibocsátó a 10% öntözési kedvezménnyel csökkentett kibocsátás alapján számított talajterhelési díj megfizetésére köteles.

(3) A talajterhelési díjhoz kapcsolódó adatszolgáltatási és eljárási szabályok:

1.     A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig tesz bevallást.

2.     Az önkormányzati adóhatóság részére a szolgáltató a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatszolgáltatásra köteles. Ezen kötelezettségének eleget téve megadja a tárgyévet követő év február 28. napjáig a kibocsátók tárgyévi méréssel igazolt, illetve a számított átalány alapján meghatározott víz fogyasztását, korrigálva az öntözési kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel.

(4) A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie az önadózás szabályainak megfelelően. Az ehhez szükséges bevallási nyomtatványt a jegyző rendelkezésére bocsátja minden év március 15-ig.

(5) A kibocsátó a talajterhelési díjat Szentes Város Önkormányzatának az OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11735043-15726920-03920000 számú „Talajterhelési díj beszedési számlája” javára fizeti meg.

III/2. A felszíni és felszín alatti vizek védelme

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, a felszíni alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet alapján a helyi szabályozások a következők:

5.§.

(1)  Az ingatlan körüli nyílt, és azon lefedett csapadékvíz elvezető, szikkasztó csatorna -amelynek lefedését saját érdekből, vagy saját kezdeményezésre végezték el - állapotáért, karbantartásáért, a csőszakasz tisztításáért a csatlakozó ingatlan tulajdonosa (bérlője, használója, haszonélvezője, kezelője) felelős.

(2)  A nyílt árok burkolása, a kapubejáró létesítése, illetve az árok lefedése közútkezelői hozzájárulás köteles. Árok lefedés csak különleges méltányolást érdemlő esetben (pl.: parkoló létesítés), kiviteli terv alapján lehetséges. A közútkezelői hozzájárulást a Műszaki Irodától írásban kell kérni.

(3)  A nyílt csapadékvíz csatornák rendeletben foglaltak szerinti ellenőrzését a Közterület-felügyelet látja el.

(4)  A mirhó nem rekeszthető el, nem tölthető fel, és nem fedhető le. A mirhó és a csapadékvíz elvezető és szikkasztó csatorna gyomirtó szerrel történő kezelése tilos! A csapadékvíz elvezető és szikkasztó csatornába szennyvizet (felmosóvíz, festékmaradvány, háztartási szennyvíz, trágyalé stb.) és egyéb hulladékot juttatni tilos!

(5)  A mirhó műszaki rekonstrukciója a Városellátó Nonprofit Kft. feladata. A mirhó tisztántartása a csatlakozó ingatlanok tulajdonosainak (bérlőinek, használóinak, haszonélvezőinek) egyetemleges feladata.

Aki a mirhó valamely szakaszán illegális szennyvíz, vagy trágyalé bevezetését, szemét, vagy állati tetem elhelyezését észleli, köteles azt a Műszaki Irodán, vagy a Városellátó Nonprofit Kft-nél bejelenteni.

(6)  A mirhók rekonstrukciós munkáit, megközelítését, ellenőrzését, illetve a mirhóból kiemelt hulladék telken keresztüli átszállítását minden érintett ingatlan tulajdonosa (bérlője, használója, haszonélvezője), az előzetesen bejelentett időpontban és időtartamban köteles tűrni.

(7)  A talajvíz kutak minimálisan betartandó védőtávolságai a következők:

- épülettől és szomszédos telektől 5,0 m

- szennyvízszikkasztótól, szennyvíztárolótól 15,0 m

- árnyékszéktől 15,0 m

- hulladék tárolótól 5,0 m.

(8)  Szennyvíz közcsatornával ellátott területen a szennyvíz közcsatornába való bekötése kötelező, kivéve, ha az ingatlanon a közcsatorna kiépítését megelőzőleg kifogástalan közműpótló berendezés / zárt szennyvíztároló medence/ került megépítésre.

(9)  Szennyvíz közcsatornával ellátott területen új közműpótló berendezés nem létesíthető.

(10)   Üzemen kívül helyezett talajvíz kutat szennyvízelhelyezésre használni tilos.

III/3. A levegő védelme

A levegőtisztaság-védelem helyi szabályozásánál irányadó a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet.

6.§.

(1) A szervestrágya termőföldre kijuttatása 25 C^o-ot meg nem haladó léghőmérséklet és a város belterületével ellentétes irányú széljárás mellett végezhető. A szervestrágya talajba való bedolgozása haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül történjen meg.

IV. Parkosított és fásított területek védelme

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet rendelkezésein felül a zöldterületek, parkok létesítésének, fenntartásának és használatának helyi szabályai a következők:

7.§.

(1) E szakasz rendelkezéseit alkalmazni kell Szentes város

• korlátlan közhasználatú, valamint az ezeken lévő növényzetre, építményekre, műalkotásokra, berendezéseire és felszerelési tárgyaira.
• az egyéb közterületen lévő közhasznú tárgyakra, közműtárgyakra és műalkotásokra
• korlátozottan közhasználatú belterületi ingatlanok kertjeire /bölcsőde, óvoda, iskola, kórház, idősekotthona, camping, gyógyfürdő, strand és sportuszoda, sportpálya, temető/ és más a közönség által látogatható intézmény területére.

(2) A korlátlan közhasználatú zöldterületek fenntartása az Önkormányzat hatáskörébe tartozik, a kezelői feladatok ellátása a Városellátó Nonprofit Kft. feladata.

(3) A korlátozottan közhasználatú zöldterületek gondozásáról a közterülethez csatlakozó ingatlan tulajdonosa, illetve a terület kezelője köteles intézkedni.

(4) A korlátlan közhasználatú zöldterületek gondozása a fenntartás színvonala a Melléklet szerint három övezetbe sorolt.

(5) A kategóriákba sorolásról és a fenntartás pénzügyi fedezetének biztosításáról a Városellátó Nonprofit Kft. javaslata alapján a Képviselő-testület évente dönt. A város arculatát meghatározó I. övezetbe tartozó zöldterület védelmét és gondozását kiemelten kell kezelni.

(6) A zöldterületen elhelyezett közcélú létesítmények állapotáról (esztétikai megjelenés, működőképesség) és az azt körülvevő bekerített zöldfelület fenntartásáról a műtárgy üzemeltetője köteles gondoskodni /pl. gázfogadó, trafó, víztorony, szennyvízátemelő, távközlési műtárgyak, kábel TV, stb./.

(7) A közhasználatú zöldterületek rendeltetésüktől eltérő használata engedély alapján lehetséges (közterület használati, vagy tulajdonosi engedély).

(8) Zöldterületet parkolásra használni tilos.

Amennyiben az úttestnek nincs kiemelt szegélye és a pályaszélessége legalább 4 méter, parkolni - bármilyen rövid időre is - csak az útfelület szélétől 0,7 méter távolságig lehetséges.

(9) Nem minősül más célú használatnak a zöldterületen nyomvonalas létesítmények és műtárgyaik, tartozékaik engedélyezett beépítése /pl. térvilágítás, öntözőhálózat stb./

(10) Tilos a zöldterületek szennyezése, a növényzet károsítása, a műtárgyak, az utcabútorok és egyéb parkberendezési tárgyak rongálása.

(11) A közterületi játszótereken kihelyezett táblákon feltüntetett játszótér használatát szabályozó előírások betartása kötelező!

(12) A zöldterületek ellenőrzéséről a Közterület-felügyelet gondoskodik. A felügyelők felhívásának, utasításának minden zöldterületen tartózkodó személy köteles haladéktalanul eleget tenni.

(13) A közhasználatú és a korlátozottan közhasználatú zöldterületekről a tulajdonosnak, illetve kezelőnek naprakész nyilvántartást kell vezetni.

Az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő közhasználatú és a korlátozottan közhasználatú zöld területek nyilvántartásairól, a soron következő évi feladatok tervezéséről és a költségvetés elkészítéséről Városellátó Nonprofit Kft. gondoskodik.

(14) A város közigazgatási területén belül a korlátlan közhasználatú zöldterületek mennyisége nem csökkenthető.

V. A köztisztasággal összefüggő feladatok

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezésén túlmenően a köztisztaság fenntartásának, a települési hulladékok ártalmatlanításának és elhelyezésének helyi szabályai - a veszélyes hulladékok, valamint az ezzel összefüggő tevékenység kivételével - a következők:

8.§.

A közterület tisztántartásáról:

(1)  Az Önkormányzat tulajdonában levő közterületek (közutak, járdák, sétányok, lépcsők, terek stb.), és az azokon elhelyezett műtárgyak, szervezett rendszeres tisztántartásáról, az ott keletkezett szemét összegyűjtéséről, elszállításáról az Önkormányzat köteles gondoskodni az ugyanezen szakasz (3), (4), (5), (6), (7) bekezdéseiben foglaltak kivételével.

Az Önkormányzatot terhelő feladatokat a Városellátó Nonprofit Kft. látja el.

Az útpadka rendszeres gondozásáról az út kezelője, magánutak esetén a tulajdonos (kezelő) köteles gondoskodni.

(2)  Az ingatlan közterületről látható részén az ingatlan tulajdonosa (kezelője, bérlője, használója, haszonélvezője) köteles olyan rendezett állapot fenntartásáról gondoskodni, amely a városképet nem rontja.

A kötelezett személyek megállapításánál az ellenkező bizonyításáig az ingatlan nyilvántartási adatok az irányadóak.

(3)  A csatlakozó ingatlan tulajdonosa (bérlője, kezelője, használója, kezelője, haszonélvezője) köteles gondoskodni az ingatlan közterületi határvonala és az útburkolat közötti közterület tisztántartásáról, a zöldfelület gondozásáról.

       A csatlakozó ingatlan tulajdonosa (bérlője, kezelője, használója, haszonélvezője) köteles gondoskodni a közlekedésbiztonság fenntartásáról (fák, cserjék járda és út űrszelvényébe belógó ágak, növényi részek és fizikai akadályok eltávolítása).

Ez alól kivételt képeznek azok a közterületek, amelyeknek gondozását a Melléklet szerint a Városellátó Nonprofit Kft. végzi.

       A közterület tisztítása nem eredményezheti közforgalmú úttest szennyeződését (pl. útszegélyre, útra történő hulladék lesöprése).

(4)  Az intézmények, kereskedelmi-, szolgáltató és vendéglátó-ipari egységek, más elárusítóhelyek, üzletek üzemeltetői, a társasház esetében a társasházi közösség (közös képviselő) köteles gondoskodni az ingatlan közterületi határvonala és az útburkolat közötti közterület tisztántartásáról és a hulladék elszállításáról, valamint a zöldfelület gondozásáról a (3) bekezdés figyelembevétele mellett.

(5) Az intézmények, kereskedelmi-, szolgáltató és vendéglátó-ipari egységek, más elárusítóhelyek, üzletek, irodaépületek bejáratai előtt az üzemeltető a teljes nyitvatartási idő alatt köteles hulladékgyűjtő edényt kihelyezni és annak szükség szerinti ürítéséről gondoskodni.

A négynél több lakást tartalmazó társasházak esetében az épület bejáratánál társasházi közösség /közös képviselő/ köteles hulladéktartó edény kihelyezéséről, s annak ürítéséről gondoskodni.

A hulladékgyűjtő edénynek elkülönített módon tartalmaznia kell cigarettavég elhelyezésére alkalmas részt.

(6) A tömegközlekedési járművek esetében:

• a közterületen lévő üzemi területek, pályaudvarok tekintetében a járművek üzembentartója
• a belterületen lévő és az előző pont alá nem tartozó váróhelyiségek tekintetében és a
• külterületen lévő az előző pont alá nem tartozó autóbusz- megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladékok eltávolításáról gondoskodni.

(7)  Közterületre nyíló gépkocsitárolók előtti terület közútig terjedő szakaszának tisztántartásáról a tároló használója /tulajdonos, bérlő/ köteles gondoskodni.

(8)  A közterület rendeltetésétől eltérő használata esetén (anyagszállítás, rakodás, építési munkák, anyagtárolás stb.) a közterületet szennyezni, valamint hulladékkal útfeltöltést végezni tilos! Bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál a közterület takarítását a munka befejezése után azonnal el kell végezni. Szennyezés esetén a helyreállításról a tevékenység folytatója köteles gondoskodni.

(9)  Az Önkormányzat kezelésében lévő közterületeken megfelelő hulladékgyűjtő elhelyezéséről, ürítéséről és a hulladék elszállításáról a Városellátó Nonprofit Kft. köteles gondoskodni.

(10)   Közterületi illemhelyek létesítése, fenntartása, folyamatos tisztántartása, fertőtlenítése a Városellátó Nonprofit Kft. feladata.

(11)   Az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő közutak, kerékpárutak síkosság-mentesítését Városellátó Nonprofit Kft. látja el.

Magánút esetében a tulajdonos (kezelő) kötelessége a síkosság-mentesítés.

(12)   Az ingatlanok előtti, illetve az ingatlanok megközelítését szolgáló járdák, lépcsők, kapubejárók, síkosság-mentesítéséről az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója, haszonélvezője) köteles gondoskodni.

(13)   Síkosság-mentesítésre, felszórásra használt anyagok körében törekedni kell a környezetkímélő anyagok (homok, salak, hamu, fűrészpor, stb.) használatára.

VII. Hatálybalépés

9.§.

(1)  Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)  Hatályát veszti Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezetvédelmének helyi szabályairól szóló 1/2016. (II.15.) rendelet, valamint az ezt módosító 9/2016. (V.13.) önkormányzati rendelet és a 13/2017. (V.12.) önkormányzati rendelet.

                                                                                                          Szabó Zoltán Ferenc

Záradék: Megalkotta Szentes Város Polgármestere 2021. február 15. napján

Kihirdetve: 2021. február 15. napján

Hatályba lép: 2021. február 16. napján