Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (IV. 11.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatásról

Hatályos: 2025. 04. 12

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (IV. 11.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatásról

2025.04.12.

[1] A helyi önkormányzati távhőrendelet megalkotásának célja, hogy Szentes Város Önkormányzata - a hatályos jogszabályokban előírt rendelkezések figyelembevételével – rendeletben szabályozza Szentes Város közigazgatási területén működő, távhőszolgáltatási engedéllyel rendelkező távhőszolgáltató útján biztosított távhőszolgáltatás követelményeit, a közszolgáltatási szerződést, a hőmennyiség mérést, a távhőszolgáltatási díjat és a távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatokat ellátó távhőszolgáltató, továbbá a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználó (díjfizető) jogait, kötelezettségeit.

[2] Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 20. pontjában, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 6. § (2) – (4) bekezdésében és 52. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki, Engedélyezési, Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi Főosztályának és a Dél-alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége egyetértésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Szentes Város közigazgatási területén működő, távhőszolgáltatási engedéllyel rendelkező távhőszolgáltatóra, a Szentes Városi Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: távhőszolgáltató), valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) alapdíj: a távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) folyamatos igénybevételi lehetőségéért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért felhasználástól függetlenül fizetendő éves díj,

b) fűtési alapdíj: fűtésszolgáltatás esetén a közszolgáltatási szerződésben meghatározott légtérfogat (légm3) vagy a lekötött teljesítmény (MW) után, a hő felhasználástól függetlenül fizetendő éves díj (Ft/légm3/év; Ft/MW/év),

c) melegvíz alapdíj: vízfelmelegítési szolgáltatás esetén, a felhasznált melegvíz és a víz felmelegítéséhez szükséges hőfelhasználás mennyiségétől függetlenül a használati melegvíz-vételezési szerződésben meghatározott lakásegyenérték alapján fizetendő éves díj (Ft/LE/év),

d) hődíj: a felhasználó által vételezett (felhasznált) hőmennyiség után fizetendő, 1 Gigajoule-ra megállapított díj (Ft/GJ),

e) költségmegosztás: a fűtésre, valamint a használati melegvíz készítéshez felhasznált hőmennyiség és annak díja épületrészenkénti megosztása céljára a felhasználó által elfogadott eszköz (mérőkészülék vagy költségmegosztó készülék) vagy módszer,

f) mellékmérő: szolgáltatói vagy felhasználói tulajdonban lévő hitelesített mérőeszköz, amely megállapodás alapján meghatározza az összfogyasztáson belüli részfogyasztást, költségosztást,

g) mérés: a távhő szempontjából mérésnek tekintendő az érvényes EU-MID hitelesítéssel rendelkező vagy a mérésügyi hatóság által hitelesített, szabványos mérőeszközzel, a mérésügyről szóló jogszabály szerinti pontossággal mért, a műszer kijelzőjén SI mértékegységben megjelenő mennyiség.

h) E rendelet tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 3. §-ában, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) számú Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. mellékletében foglalt Távhő Közszolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban: TKSZ) 2.1. pontjában meghatározott fogalmak alkalmazandóak.

II. Fejezet

A távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályai

A szolgáltatás követelményei

3. § A távhőszolgáltató – Tszt. – végrehajtásáról szóló – Vhr. – 3. mellékletében megállapított TKSZ 12.1. pontjában foglaltak alkalmazásával – a szolgáltatói berendezések üzletszabályzatban meghatározott csatlakozási feltételei szerinti, az adott területre vonatkozó, a külső hőmérséklet változását követő primer előremenő hőhordozó közeg hőmérséklet-változásának (menetrendnek) megfelelően olyan mennyiségű távhőt köteles szolgáltatni, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a felhasználó igénye szerint a közszolgáltatási szerződésben rögzített szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.

4. § A távhőszolgáltató TKSZ 2.1.7. pontjában meghatározott fűtési időszak alatt - az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja között - köteles rendelkezésre állni a felhasználói igények kielégítésére.

5. § (1) Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét írásban nem adja meg, vagy szolgáltatói hőközpontból ellátott épületekben lévő hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség és a felhasználók egyhangú megállapodásra nem jutnak és erről egyhangúlag nem rendelkeznek, a távhőszolgáltató – ha a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi – a (2)–(5) bekezdés szerint szolgáltat.

(2) A távhőszolgáltató

a) fűtési célú távhőszolgáltatást az év október 15. napja és a következő év április 15. napja közötti időszakban a hőközponti fűtésszabályozó működtetésével folyamatosan teljesíti,

b) a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatást folyamatosan teljesíti.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében a távhőszolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, ami az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett

a) lakószobákban, irodahelyiségekben átlagosan + 22°C,

b) a lakószobának nem minősülő, helyiségekben (pl. előszobában, konyhában) átlagosan a vonatkozó szabályok szerint meghatározott belső hőmérséklet: + 20 ºC, mosdóhelyiségekben, fürdőszobában: + 24 ºC, a közös használatra szolgáló helyiségekben: + 12 ºC, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben előadó- és konferenciateremben, osztályteremben, étteremben átlagosan: + 22 ºC, óvodában: + 23 ºC, áruházban: + 19 ºC eléréséhez szükséges. A 22-05 óra közötti időben – ellentétes rendelkezés hiányában – az előírt átlag hőfok legfeljebb 3 ºC-kal csökkentésre kerülhet.

(4) A (2) bekezdés b) pontja esetében használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás keretében a távhőszolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett, folyamatos vételezésnél, a kifolyóknál mérve, legalább + 40°C használati melegvíz-hőmérséklet eléréséhez szükséges.

(5) A fűtési időszakon belül hőközpontonként a társasházi vagy lakásszövetkezeti közös képviselő által megadott igények szerint kell fűteni vagy a fűtés szolgáltatást szüneteltetni. Ha a társasházi vagy lakásszövetkezeti közös képviselő az alábbiakkal ellentétes kérést nem jelent be, akkor a távhőszolgáltató köteles fűteni, ha az átlagos napi középhőmérséklet három napon keresztül 12 °C-ot vagy egy napon keresztül 10 °C-ot nem éri el. Köteles a fűtésszolgáltatást leállítani, ha a napi átlaghőmérséklet három napon keresztül 12 °C-ot vagy egy napon keresztül 15 °C-ot meghaladja. A közös képviselő igénye a lakóközösség többségének igényén alapulhat, melyet köteles a szolgáltató felé igazolni.

A közszolgáltatási szerződés

6. § A szolgáltatás igénybevételével létrejött közszolgáltatási szerződésre e rendelet, továbbá a távhőszolgáltató üzletszabályzatának rendelkezései vonatkoznak.

A bekapcsolás

7. § (1) A Tszt. 54. § (5) bekezdése szerinti bekapcsolás során a távhőszolgáltató a hőközponti mérőeszközök esetében a hőmennyiségmérő-kör elemeit (integrátor, vízmérő és hőérzékelő pár) és a használati melegvíz felhasználást mérő vízmérőt a mérőeszköz e célra kialakított helyén illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel láthatja el.

(2) A mérőműszerek szükséges adatainak feltüntetésével a távhőszolgáltató üzletszabályzata szerinti jegyzőkönyvet köteles kiállítani.

(3) Az (1)–(2) bekezdés épületrészenkénti mérés esetén az épületrészek hőmennyiségmérőire, melegvízmérőire is vonatkozik.

Felhasználói berendezés működtetése, fenntartása, átalakítása

8. § (1) A nem a távhőszolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont fenntartása és üzemeltetése, más megállapodás hiányában, a hőközpont tulajdonosának feladata.

(2) A szolgáltatói hőközpontból kiinduló, a hőhordozó közeget az ellátott épületekbe továbbító távhővezetéknek (összekötő vezetéknek) az egyes épületeken átmenő szakaszai által az épületekből elfoglalt térrészlet után a távhőszolgáltatót fizetési kötelezettség nem terhelheti, és a távhőszolgáltató sem számíthat fel az érintett felhasználók részére az ilyen vezetékek fenntartásáért és üzemeltetéséért költséget.

9. § (1) A felhasználónak a távhővel ellátott felhasználási helyen a felhasználói berendezések átalakításához szükséges előzetes távhőszolgáltatói hozzájárulást írásban kell kérni.

(2) A távhőszolgáltató hozzájárulását abban az esetben is meg kell kérni, ha a felhasználó, díjfizető olyan építészeti, vagy épületgépészeti átalakítást kíván végezni, amely a távhővel ellátott felhasználási hely díjfizetés alapját képező légtérfogatát, vagy a hőteljesítmény igényét növeli. A megnövekedett távhőigény kielégítéséről a felhasználónak a távhőszolgáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.

(3) Az átalakításról arra jogosult által készített olyan tervet kell a távhőszolgáltatóhoz benyújtani, amely figyelembe veszi az épületet ellátó hőközpont műszaki adottságait, tartalmazza az épület megváltozott hőszükségletével kapcsolatos számításokat. Az átalakítás befejezését írásban be kell jelenteni a távhőszolgáltatónak.

(4) A munkálatok elvégzése után a felhasználási hely ellátására érvényben lévő közszolgáltatási szerződést a megnövekedett légtérfogatnak, vagy hőteljesítmény igénynek megfelelően, épületrészenkénti díjszétosztás esetén a díjfizetőkre és a hődíj új szétosztási arányaira is kiterjedően módosítani kell.

A közszolgáltatási szerződés felmondása

10. § (1) A közszolgáltatási szerződést a felhasználási hely egészére kiterjedően lehet felmondani. A felhasználási helyen a távhő igénybevételi lehetőségének végleges megszüntetése szükséges, továbbá ezzel egyidejűleg a korábbi fűtési célú távhőellátással azonos komfortfokozatot biztosító hőellátást kell megvalósítani.

(2) A felhasználó a közszolgáltatási szerződés felmondása iránti szándékát írásban köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. A távhőszolgáltató a Tszt. 38. § (2) bekezdésében előírt feltételek meglétét jogosult vizsgálni.

(3) Amennyiben a felhasználási helyet magában foglaló ingatlannak több tulajdonosa van, a felhasználó köteles biztosítani a Tszt. 38. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő hozzájárulások meglétét és erről köteles a távhőszolgáltató részére felelős nyilatkozatot tenni.

(4) A távhőszolgáltató tulajdonát képező hőközpontban a felmondás miatt szükséges munkálatokat a felhasználó költségére csak a távhőszolgáltató vagy megbízottja végezheti el.

11. § (1) Ha a felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátását kívánják megszüntetni, a közszolgáltatási szerződés módosítására van szükség. Ebben az esetben a Tszt. 38. § (5) bekezdésében foglaltak az egyedi közszolgáltatási szerződés módosítására is irányadóak.

(2) A közszolgáltatási szerződés módosítását az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen, írásban igényelheti a távhőszolgáltatónál. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a módosítás feltételeiről, az előírt eljárásról az igénybejelentőt írásban tájékoztatni. A távhőszolgáltató a Tszt. 38. § (5) bekezdésében előírt feltételek meglétét jogosult vizsgálni.

(3) Az igénybejelentő köteles biztosítani a Tszt. 38. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő hozzájárulások meglétét és erről köteles a távhőszolgáltató részére felelős nyilatkozatot tenni.

(4) A szerződés (1) bekezdés szerinti módosítása iránti igény - más megállapodás hiányában - az épületrész (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség) egészére, továbbá mind a fűtési célú, mind a használati melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.

(5) Épületrész leválása esetén meg kell szüntetni az épületrészben a távhő igénybevételének lehetőségét. A hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről és az átmenő vezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni. Ezzel egyidőben az épület üzemben maradó felhasználói berendezésein – beleértve a hőközpontot is – az annak megfelelő működését biztosító, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, beszabályozásokat is el kell végezni. A megvalósításához szükséges munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó köteles elvégeztetni. A távhőszolgáltató tulajdonát képező hőközpontban az épületrész leválása miatt szükséges átalakítást a felhasználó költségére csak a távhőszolgáltató vagy megbízottja végezheti el.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt munkálatokról a felhasználó arra jogosult által készített tervet és műszaki leírást köteles a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani, amelyeknek az épület teljes fűtési rendszerére ki kell terjednie. Az épület üzemben maradó fűtési rendszerét – beleértve a hőközpontot is – érintően a tervnek tartalmaznia kell a megváltozott hőszükséglet mértékére vonatkozó számításokat, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, a beszabályozási tervet. A tervnek ki kell terjednie a hőközponti hőátadó szabályozó és nyomásfokozó berendezésekre a primer és szekunder csőhálózatok átmérőjére. A használati melegvízről történő leválás esetén különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a megmaradó hálózaton holt vezetékszakaszok ne maradjanak. Amennyiben a terv szerint az átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy más felhasználó, díjfizető részére való szolgáltatást akadályozza, a távhőszolgáltató 15 napon belül köteles álláspontját a felhasználóval írásban közölni. A terv módosítása a felhasználó feladata.

(7) Az (5) bekezdés szerinti munkálatok befejezését felhasználó köteles a távhőszolgáltatónak írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a benyújtott terveknek megfelelően készült el. A távhőszolgáltató a bejelentést követő 8 munkanapon belül köteles a munkaterv szerinti megvalósítását, az összkomfortos komfortfokozatot biztosító hőellátás elkészültét a helyszínen ellenőrizni. Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(8) A felhasználó, díjfizető díjfizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a távhőellátás bármilyen módon való igénybevételének lehetőségét a jogszabályi előírások betartásával teljes egészében megszüntette, továbbá a távhőszolgáltató és a felhasználó a közszolgáltatási szerződést az épületrész leválásának megfelelően módosította.

12. § A távfűtési rendszerről leválni a leválással kapcsolatos előírások maradéktalan betartása mellett a 19. § (2) bekezdés szerinti karbantartási időszakban lehet.

Szerződésszegés

13. § (1) Ha a lakossági felhasználóval vagy az adott felhasználási helyen közfeladatként oktatási-, egészségügyi-, valamint szociális alapszolgáltatást ellátó egyéb felhasználóval szemben a Tszt. 49. § (2) bekezdésének b)-e) pontja szerinti szerződésszegés miatt a távhőszolgáltatás felfüggeszthető lenne, a távhőszolgáltató csökkentett szolgáltatásként a felhasználási hely közszolgáltatási szerződés szerinti fűtési célú hőellátásához szükséges hőmennyiség legalább 50 %-át köteles biztosítani. A használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás teljes mértékben felfüggeszthető

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a távhőszolgáltató jogosultságát a közszolgáltatási szerződés felmondására a Tszt. 51. § (3) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt, valamint a (4) bekezdésben meghatározott esetekben.

(3) A távhőszolgáltató jogosult olyan műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek az (1) bekezdés szerinti csökkentett szolgáltatást az épületrészben teszik lehetővé akkor, ha a szerződésszegést az egyes épületrészek díjfizetői követik el.

(4) Amennyiben a távhőszolgáltató a felhasználó szerződésszegése miatt a szolgáltatás felfüggesztésére, vagy az (1) és (3) bekezdés szerinti csökkentésére jogosult, az ennek végrehajtásához szükséges munkálatokat a felhasználói berendezéseken is jogosult elvégezni, az ingatlantulajdonos pedig ennek tűrésére köteles.

III. Fejezet

Hőmennyiségmérés helye és az új vagy növekvő távhőigény teljesítésével kapcsolatos szabályok

Hőmennyiségmérés helye, mérés technológiai helye

14. § (1) Hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérés helye:

a) a felhasználói hőközpont primer hőfogadó egysége. Amennyiben a távhőszolgáltató használati melegvíz-szolgáltatást is nyújt, úgy a fogyasztást a használati melegvíz ágba beépített vízmérőn leolvasott érték alapján kell meghatározni.

b) a szolgáltatói hőközpont primer hőfogadó egysége.

(2) A hőközpontokban a mérőeszközt a forgalmazó, vagy szállító által megadott, a mérő hitelesítési engedélyében előírt beépítési követelmények betartásával kell beszerelni.

(3) A hőfogadó állomáson a költségmegosztást szolgáló egyéb mérőműszereket az alkalmazott mérőeszközre vonatkozó beépítési követelmények betartásával kell felszerelni.

(4) Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérőt, használati melegvízmérőt az épületen belül elhelyezve, a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával úgy kell felszerelni, hogy az az adott épületrész egészének hőfelhasználását, használati melegvíz fogyasztását mérje.

15. § (1) Új felhasználó távhőszolgáltatáshoz (távfűtés és használati melegvíz, vagy csak használati melegvíz) való csatlakozása esetén felhasználói hőközpontot kell létesíteni a mérés helyétől függetlenül.

(2) A szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén az ellátott épületben a hőmennyiségmérő vagy költségmegosztó mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles díjmentesen biztosítani.

16. § (1) A Tszt. 48. § (2) bekezdésében szabályozott kötelezettség a távhőszolgáltatót a tulajdonában lévő szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén terheli. A hőmennyiség felhasználónkénti szabályozásának és mérésének feltételeit felhasználói hőközpont létesítésével kell megteremteni. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete – a pénzügyi források megjelölésével - a tárgyi év január 31-ig határozatban dönt a megvalósítandó felhasználói hőközpontok helyéről és a megvalósítás költségkeretéről.

(2) A távhőszolgáltató az (1) bekezdésben foglaltakat a Tszt. 48. § (2) bekezdésében előírt feltételeken túlmenően felhasználói hőközpont létesítésével abban az esetben valósítja meg, ha a felhasználó:

a) vállalja, hogy az üzembe helyezéstől számított legalább hét évig nem mondja fel a közszolgáltatási szerződést,

b) vállalja, hogy amennyiben a közüzemi szerződés az üzembe helyezéstől számított hét éven belül a felhasználónak felróható okból megszűnne, vagy a felhasználó a közszolgáltatási szerződést felmondja, a hőközpont felmondáskori nyilvántartási értékét a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül egy összegben megfizeti a távhőszolgáltatónak.

Előzetes tájékoztatás kérés, igénybejelentés,

17. § (1) Új vagy növekvő távhőigény esetén az előzetes tájékoztatást kérő érdekelt kérelmének tartalmaznia kell a tervezett felhasználási hely címét, rendeltetését (lakó-, vegyes-, vagy egyéb épület), a vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt és a tervezett éves hőigényt.

(2) A távhőszolgáltatásra, vagy a többletteljesítményre vonatkozó írásban benyújtandó igénybejelentést a TKSZ 4.1. pontja szerinti tartalommal kell az érdekeltnek a távhőszolgáltatóhoz bejelentenie.

A távhőszolgáltatás csatlakozási díja

18. § (1) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet.

(2) A csatlakozási díj mértéke: a felhasználó ellátása érdekében szükséges bekötővezeték létesítéséhez 200.000,- Ft/nyomvonal folyóméter.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

(4) A távhőszolgáltató üzletpolitikai okból eltekinthet a csatlakozási díj megfizetésétől, vagy annak összegét mérsékelheti.

IV. Fejezet

A távhőszolgáltatás szüneteltetése és korlátozása

A szolgáltatás szüneteltetése

19. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. §-a szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni. A távhő vételezés szüneteltetését a felhasználó a tulajdonában, üzemeltetésében lévő felhasználói berendezések terv szerinti karbantartásának, felújításának idejére vagy váratlan meghibásodás miatt szükséges fenntartási munka elvégzése idejére jogosult igényelni.

(2) A terv szerinti fenntartási munkákat a tárgyév május 16. napja és szeptember 14. napja közötti időszakban, más megállapodás hiányában 8 napon belül kell elvégezni. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást legalább 8 nappal korábban köteles tájékoztatni, szükség esetén egyeztetni.

(3) A távhőszolgáltató az éves karbantartás időpontjáról és időtartamáról 30 nappal előbb köteles a felhasználókat a távhőszolgáltató honlapján megjelenő és a lépcsőházakban kifüggesztésre kerülő tájékoztatók útján értesíteni.

(4) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást – a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével - kötelesek tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.

A távhőszolgáltatás korlátozása

20. § (1) A Tszt. 41. §-ában foglalt esetekben a távhőszolgáltató a (2) bekezdésben megállapított sorrendben jogosult a szolgáltatást korlátozni.

(2) A szolgáltatás korlátozásának sorrendje és az egyes fokozatokba tartozó felhasználói csoportok a következők:

a) 1. fokozat: egyéb felhasználóknál - kivéve a Tszt. szerinti külön kezelt intézményeket - a távhőfelhasználás 50 %-os korlátozása,

b) 2. fokozat: egyéb felhasználók – kivéve a Tszt. szerinti külön kezelt intézményeket – hőközpontjában a vízfelmelegítés-szolgáltatás célú távhőszolgáltatás felfüggesztése és a fűtési célú hőfelhasználás 50 %-os korlátozása,

c) 3. fokozat: a b) pontban foglaltak mellett a Tszt. szerinti külön kezelt intézményeket – kivéve az egészségügyi és szociális alapszolgáltatást ellátó közintézményeket - ellátó hőközpontokban a vízfelmelegítés-szolgáltatás célú távhőszolgáltatás felfüggesztése,

d) 4. fokozat: a b) és c) pontban foglaltak mellett a Tszt. szerinti külön kezelt intézmények fűtési célú távhőszolgáltatásának 20 %-os csökkentése,

e) 5. fokozat: a b)–d) pontban foglaltak mellett a lakossági ellátó hőközpontokban a vízfelmelegítés-szolgáltatás célú távhőszolgáltatás felfüggesztése,

f) 6. fokozat: a b)–e) pontban foglaltak mellett a lakossági felhasználók fűtési célú távhőszolgáltatásának 20 %-os csökkentése.

(3) A korlátozás szükségessé válásakor a távhőszolgáltató meghatározza az érvénybe lépő korlátozási fokozatot és az érintett felhasználókat, valamint köteles a Szentesi Polgármesteri Hivatal jegyzőjét (a továbbiakban: Jegyző) a korlátozás bevezetéséről, annak okairól, a korlátozás fokozatáról, a korlátozás kezdő időpontjáról haladéktalanul értesíteni. A távhőszolgáltató köteles a korlátozás fokozatát és érintettjeit a helyi elektronikus médiákban is közzétenni.

V. Fejezet

A lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatásra vonatkozó, a Tszt. 57/D. § (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételei

A távhőszolgáltatási díj

21. § (1) A távhőszolgáltatásért a felhasználó, vagy a díjfizető alapdíjat és hődíjat (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltatási díj) köteles fizetni.

(2) A távhőszolgáltatási díjak nem tartalmazzák a felhasználói berendezések feltöltéséhez, üzemeltetéséhez szükséges, továbbá a felhasználói tulajdonban lévő használati melegvíz vezetékhálózat sérülése esetén elfolyt, valamint a használati melegvíz-szolgáltatáshoz felhasznált, távhőszolgáltató által megvásárolt közműves ivóvíz víz-, szennyvíz- és vízterhelési díját.

(3) Szolgáltatói hőközpontok esetében a vízfelmelegítéshez a közműves ivóvizet a távhőszolgáltató bocsátja a felhasználó rendelkezésére, ez esetben a víz-, szennyvíz- és vízterhelési díjat a távhőszolgáltató jogosult a felhasználónak, díjfizetőnek tovább számláznia a használati melegvíz hődíjfizetésének módja szerint.

(4) Felhasználói hőközpont esetében a felhasználóval, felhasználók közösségével kötött megállapodás alapján

a) amennyiben a vízfelmelegítéshez a közműves ivóvizet a távhőszolgáltató bocsátja a felhasználó rendelkezésére, úgy a (3) bekezdés előírásai irányadóak,

b) amennyiben a közműves ivóvíz megvásárlása az érintett ingatlan(ok) tulajdonosainak feladata, úgy az ezzel kapcsolatos költségek szétosztása és elszámolása is a felhasználói közösséget terheli.

Alapdíj

22. § (1) A díjfizető a távhőszolgáltatásért miniszteri rendeletben meghatározott alapdíjat fizet az engedélyesnek. A hatósági árnál magasabb árat közszolgáltatási szerződésben sem lehet érvényesen kikötni.

(2) Általános közszolgáltatási szerződéssel rendelkező felhasználó alapdíját a tulajdonosok az általuk használt helyiségek légtérfogata után fizetik (Ft/lm3/év). A felhasználó az alapdíjat az engedélyes által kiállított számla alapján köteles megfizetni.

(3) Egyedi közszolgáltatási szerződéssel rendelkező felhasználó az alapdíjat a használatában lévő helyiségek légtérfogata után fizeti.

(4) Amennyiben a távhőszolgáltatási rendszerre új felhasználói helyet kapcsolnak, úgy a felhasználó az e rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott csatlakozási díjon felül az alapdíjat a belépés napjától fizeti időarányosan.

Hődíj

23. § A lakossági felhasználó és a lakossági díjfizető által fizetendő távhőszolgáltatási díj, valamint a Tszt. szerinti külön kezelt intézmények által fizetendő hődíj legmagasabb hatósági árát a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló miniszteri rendelet határozza meg.

24. § (1) A hődíj elszámolás alapja a fogyasztói hőközpontokban lévő hiteles hőmennyiségmérők által mért hőmennyiség.

(2) A hőmennyiség mérő meghibásodása esetén a hődíj mértékét hiteles adat hiányában az előző évi hasonló mért időszakra eső hőmennyiség alapján kell meghatározni. Az így számított díjat a távhőszolgáltató jogosult érvényesíteni.

(3) A felhasználói hőközpontokban elszámolási hőmennyiségmérőkkel mért egyedi felhasználók, díjfizetők a szolgáltatás igénybevételének hónapját követő hónapban - annak utolsó munkanapjáig, a ténylegesen igénybevett hőfelhasználásra számított hődíjat fizetik meg a távhőszolgáltatónak.

(4) A (3) bekezdésbe nem tartozó felhasználók, díjfizetők a fűtésért a fűtési hónapokban minden hó utolsó munkanapjáig az előző hónapban mért tényleges hőfogyasztás alapján fizetik a hődíjat tárgyhónapot követő hónapban. A távhőszolgáltató a hónap végén, a hónap utolsó napján a hőmennyiségmérő által rögzített adatot leolvassa, mely alapján meghatározza az elfogyasztott hőmennyiséget. Amennyiben a felhasznált hőmennyiség felosztására a felhasználókkal, díjfizetőkkel más elszámolásra vonatkozó (pl. lakás hőmennyiségmérők alapján történő felosztás, párolgásmérőt, költségosztót forgalmazók adatszolgáltatása alapján stb.) megállapodása nincs – azt légtérfogat alapján felosztja a felhasználók, díjfizetők között. A távhőszolgáltatót pénzügyi kár a költségosztás elszámolása miatt nem érheti. Amennyiben társasház szerződést kötött költségosztók felszerelése, és azok alapján történő fűtés elszámolásra, a részszámla kibocsátása a légtérfogatos elszámolással megegyezően történik havonta, a fűtés elszámolása a költségosztással foglalkozó szakcég adatszolgáltatása alapján történik az adott fűtési szezon végét követően.

25. § (1) A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a szolgáltatói, felhasználói hőközpontban mért hőmennyiség.

(2) A szolgáltatói hőközpontokról ellátott valamennyi hőfogadóban hőmennyiségmérő kerül beépítésre.

Használati melegvíz szolgáltatás

26. § A használati melegvíz szolgáltatásért

a) egyedi vízmérés esetén a hitelesített, a felhasználó, díjfizető által használt épületrész valamennyi melegvíz csapját megelőző vezetékszakaszon (betápláló vezeték) szakszerűen felszerelt vízmérők alapján kell elszámolni. Felhasználó utólag, a tényleges felhasználást, a szolgáltatás igénybevétele hónapját követő hónap utolsó munkanapjáig fizeti meg a távhőszolgáltató által kibocsátott számla alapján;

b) melegvízmérő hiányában az 1. mellékletben foglalt normatív vízmennyiségeknek megfelelően kell megállapítani a vízfelmelegítés-szolgáltatás céljára felhasznált hőmennyiséget.

27. § (1) Épületrészekben használati melegvíz vételezési helyet hitelesített, melegvízmérő felszerelése nélkül nem lehet létesíteni.

(2) A melegvíz vételezési hely kialakítása a felhasználó kötelezettsége, a melegvízmérő díj ellenében történő szakszerű beépítése a távhőszolgáltató feladata. A melegvízmérő hitelességét beépítésekor, majd ezt követően a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról kiadott kormányrendeletben előírt időpontokban a távhőszolgáltató ellenőrzi a mérőeszközön végzett beavatkozás megelőzésére azt plombával látja el.

(3) A hiteles mérőeszköz díja a felhasználót, díjfizetőt terheli. Amennyiben a melegvízmérőt nem a távhőszolgáltatótól kívánja megvásárolni, csak a távhőszolgáltatóval egyeztetett típusú, a meglévő rendszerbe illeszkedő mérőeszköz építhető be.

Közös szabályok

28. § (1) A távhőszolgáltató mind a használati melegvíz, mind a fűtési hődíj elszámolást azzal a felhasználóval, díjfizetővel köteles elvégezni, aki az elszámolás hónapjában felhasználó, díjfizető.

(2) A távhőszolgáltató számlázása során az arra jogosultak esetében a felhasználó, díjfizető által fizetendő összeget csökkenti a rendszeres önkormányzati szociális támogatások összegével.

(3) A távhőszolgáltató a (2) bekezdésben foglaltak szerint érintett felhasználók, díjfizetők esetében köteles biztosítani, hogy az önkormányzati támogatás teljes összegében eljusson az arra jogosult felhasználókhoz. A támogatás eljuttatásának a távhőszolgáltató által kiállított számlákból egyértelműen levezethetőnek kell lennie.

Díjvisszatérítés és pótdíj

29. § (1) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan három napot meghaladóan, neki felróható okból, vagy a Tszt. 40. § (2) bekezdése szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz bejelentésétől kezdve a meghatározott éves alapdíj – a szüneteltetés időtartamával arányos részét – fizeti vissza.

(2) Ha a felhasználó vagy a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), e), f), és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.

VI. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Távhőszolgáltatás fejlesztése

30. § (1) A Képviselő-testület a távhőszolgáltatás fejlesztésére a Szentes Kossuth utca, Apponyi tér és Kiss Bálint utca körzetében lévő területeket jelöli meg.

(2) A meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 m-es körzetében az épületek, létesítmények hőellátó-rendszerének megvalósításakor indokolt a távhőszolgáltatással való hőenergia-ellátás lehetőségének vizsgálata.

További alkalmazandó előírások

31. § (1) A Vhr. előírásai alapján a felhasználó a fűtési célú távhő felhasználás épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakításának költséghatékonyságát a Vhr. 8. melléklet szerint elvégzett költséghatékonysági vizsgálat alapján állapítja meg.

(2) Meglévő fűtési költségmegosztó hiteles fűtési hőmennyiségmérőre történő cseréje nem tekinthető költséghatékonynak. Műszakilag megvalósítható és költséghatékony beruházás esetén a felhasználó a költséghatékonysági vizsgálat elvégzése utáni egy éven belül gondoskodik a közös használatú épületrészek kivételével a fűtési célú távhőfelhasználás épületrészenkénti hiteles mérésének kialakításáról és alkalmazásáról.

(3) Azon meglévő épület esetén, ahol az elfogyasztott fűtési célú távhő épületrészenkénti hiteles mérésének utólagos kialakítása műszakilag nem megvalósítható vagy nem költséghatékony, a felhasználónak meg kell vizsgálni a fűtési költségmegosztók alkalmazásának lehetőségét.

(4) Azokon a felhasználási helyeken, ahol a fűtés egyedi szabályozhatósága nem megoldott, a fűtési költségmegosztók alkalmazása nem tekinthető költséghatékony megoldásnak.

(5) Műszakilag megvalósítható és költséghatékony beruházás esetén a felhasználó a költséghatékonysági vizsgálat elvégzése utáni egy éven belül gondoskodik a közös használatú épületrészek kivételével a fűtési költségmegosztók felszereléséről és alkalmazásáról.

(6) A költséghatékonysági vizsgálat fűtési célú hőmennyiség épületrészenkénti hiteles mérésének kialakítása vagy fűtési költségmegosztók alkalmazása esetére meghatározott Megtakarítási arány (E) értéke a Szentes Városi Szolgáltató Kft ellátási területén 0,25.

32. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Tszt. és a Vhr. rendelkezéseit, valamint a TKSZ-ben és a távhőszolgáltató Jegyző által jóváhagyott, a távhőszolgáltató ügyfélszolgálatán elérhető és a honlapján közzétett Üzletszabályzatot kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

33. § (1) Amennyiben a költségmegosztók felszerelése (műszaki követelmények) vagy a díjmegosztás (épületrészek közötti felosztás) nem felel meg maradéktalanul a Vhr. előírásainak, a költségmegosztók alkalmazásának és a költségek megosztásának általános szabályai előírásainak, úgy a felhasználónak ezen előírásokat legkésőbb 2027. január 1-ig teljesítenie kell.

(2) A 28. § (3) bekezdésben meghatározott felhasználói költségviselésre vonatkozó rendelkezést először a 2025. december 31-én lejáró hitelesítésű melegvízmérők esetében kell alkalmazni.

Hatályba léptető rendelkezések

34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 25/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 10/2025. (IV. 11.) önkormányzati rendelethez

Felhasznált hőmennyiség megállapítása

1. Melegvízmérő hiányában az alábbi táblázatban foglalt normatív vízmennyiségeknek megfelelően kell megállapítani a vízfelmelegítés-szolgáltatás céljára felhasznált hőmennyiséget.

Épületrész (lakás) teljes alapterülete

Normatív mennyiség

1

- 30

6 m3/hó

2

31 - 45

9 m3/hó

3

46- 60

12 m3/hó

4

61 -

18 m3/hó