Újszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2005. (IX. 8.) önkormányzati rendelete
helyi környezet védelméről ( Egységes szerkezetben a 12/2012 ( VI.1.) Önkormányzati rendelettel.)
Hatályos: 2005. 09. 08Újszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2005. (IX. 8.) önkormányzati rendelete
helyi környezet védelméről ( Egységes szerkezetben a 12/2012 ( VI.1.) Önkormányzati rendelettel.)
Újszentiván Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 46.§ (1) bekezdés c.) pontja, 48.§ (1) bekezdése, a helyi önkormányzatok és szerveik, a közigazgatási hivatalok, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. Törvény 85.§ (1) bekezdés c.) d.) e.) pontjai, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. Törvény 16.§-ában biztosított felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
A rendelet célja
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Újszentiván Község közigazgatási területére.
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az alábbiakra:
Fogalom meghatározások
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. allergiát okozó gyomnövények: azok a növények, amelyek az emberi egészségre ártalmasak, károsíthatják azt;
2. avar- és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok;
3. befogadó: a felszíni víz, valamint annak medre;
4. bűz: kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető;
5. felszín alatti vizeket szennyező anyag: minden olyan anyag, ami nem természetes okból a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve szennyezést, illetve vízminőségromlást okozhat, ilyenek különösen a 219/2004. (VII.21.) kormányrendelet 1. számú mellékletében szereplő anyagok.
6. felszíni víz: a föld felszínén lévő állóvíz (így különösen: tó, bányató, mocsár, tározó), vízfolyás (így például: folyam, folyó, patak, ér, csatornák, időszakos vízfolyás, vízmosás) vize;
7. felszíni víztest: a felszíni vizek különálló, jelentős eleme (így például a tó, tározó, vízfolyás, folyó, patak, csatorna) vagy ezek egy része, szakasza;
8. hangosító berendezés: olyan gépi berendezés, amely bármilyen hang – akár emberi (élő), akár gépi (magnetofon, lemezjátszó, rádió, stb.) – felerősítésére szolgál;
9. háztartási tüzelő berendezés: az egy háztartásban elő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenységhez használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (a továbbiakban együtt: háztartási tevékenység) forrásaival;
10. jó ökológiai potenciál: erősen módosított vagy mesterséges víztest külön jogszabályokban (31/2004 (XII. 30.) KvVM rendelet) meghatározottak szerinti állapota;
11. kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást;
12. kibocsátó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki tevékenysége során szennyvizet (használt vizet) közvetlenül vagy közvetve befogadóba vezeti;
13. környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamati és szerkezete;
14. környezeti elem: a föld, a víz, a levegő, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;
15. környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése, vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása;
16. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére-az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.
17. légszennyezés: légszennyező anyagnak a légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe bocsátása a 21/2001. (II.14.) Korm. Rendelet alapján.
18. légszennyezettség (immisszió): a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését;
19. légszennyező anyag: a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja, vagy károsíthatja az anyagi javakat;
20. ökológiai állapot: a felszíni vizekhez kapcsolódó vízi ökoszisztémák szerkezetének és működése minőségének leírása, összhangban a külön jogszabályokban meghatározott osztályozással (a továbbiakban: osztályozás);
21. ökológiai potenciál: erősen módosított, illetőleg mesterséges felszíni víztesten várhatóan kialakuló és állandóan fenntartható életközösség, valamint egy vagy több hasonló természetes vagy természeteshez közeli élőhelyre jellemző élőlény-együttes minőségi és mennyiségi jellegű összehasonlítása alapján meghatározható, továbbá osztályozható állapota;
22. szennyvíz: a termelési, szolgáltatási, fogyasztási tevékenység során használt, a használat – illetve az üzemi területen összegyűlő csapadékvizek esetében bemosódás vagy keveredés – következtében fizikai, kémiai vagy biológiai minőségében megváltozott, vízszennyező anyagot tartalmazó víz;
23. talajvédelem: A talajvédelem célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, fizikai, kémiai és biológia romlásának megelőzése, illetőleg elhárítása, mely az állam és a földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltető közös feladata. A talaj védelmét a termőföld minőségét veszélyeztető víz- és szélerózió (a továbbiakban együtt: erózió), a szélsőséges vízháztartási helyzetek, a szikesedés, a savanyodás és egyéb fizikai, kémiai és biológiai romlást, illetve szennyezést előidéző beavatkozások, folyamatok megelőzésére, valamint a talaj termékenységének fenntartására alkalmas, szakszerű talajvédő művelési eljárásokkal, talajvédelmi beavatkozásokkal és létesítményekkel kell biztosítani.
24. vízszennyezés: vízszennyező anyagnak az engedélyezett kibocsátási határértékét meghaladó mértékű, közvetlen vagy közvetett befogadóba vezetése;
25. vízszennyező anyag: a vizek természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag vagy hőenergia, amely az emberi tevékenység eredményeként közvetlen, illetőleg közvetett bevezetéssel kerül a befogadóba, és amely káros, illetve káros lehet az emberi egészségre, az élővilágra vagy a környezet más elemeire, illetőleg károsítja, illetve károsíthatja az anyagi javakat;
26. vízterhelés: vízszennyező anyag felszíni vízbe bocsátása;
27. víztestek állapota: olyan általánosan jellemző állapot, amelyet a felszíni víztest esetében az ökológiai és kémiai állapot közül, felszín alatti víz esetében pedig a mennyiségi, valamint a fizikai és kémiai (együtt:minőségi) állapot közül a kevésbé jó jellemez;
28. víztestek jó állapota: olyan jellemző állapot, amelyben a felszíni víztest ökológiai és kémiai állapota, a felszín alatti víztest minőségi és mennyiségi állapota is – a külön jogszabályok szerint – legalább jó minősítésű;
29. zaj: olyan hang keltése, amely érzékszervi észleléssel megállapíthatóan emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.
30. zajforrás: minden olyan hangforrás, amelynek hangja valamilyen szempontból zajnak minősül, függetlenül attól, hogy a zajkibocsátás zárt térben vagy szabadban, helyhez kötötten vagy mozgathatóan történik, illetve emberi (élő) erővel működtetett tárgytól (pl.kézi szerszám, hangszer, stb.) vagy bármilyen gépi berendezéstől ered;
31. zajkibocsátás (zajemisszió): Egy meghatározott zajforrás által, egy megadott mérőfelületen keltett hangsugárzás egyenértékű a hangnyomásszintjének dB-ben kifejezett számértéke;
32. zajkibocsátási határérték: A zajkibocsátás megengedhető legnagyobb értéke. A zajkibocsátási határértéket a zajterhelési határértékek alapján úgy kell megállapítani, hogy az adott zajforrás-csoport összes elemének együttes működésekor is teljesüljenek a zajterhelési határértékek;
33. zöldfelület: a község közigazgatási területén található zöldterületek, valamint az intézmények, a magánházak kertjei és bármely más zöldfelület;
34. zöldterület: az állandóan részben vagy egészben növényzettel borított természeti területnek minősülő közterület;
Környezeti elemek védelme
Föld védelme
4. § (1) Mezőgazdasági művelésre alkalmas területek hasznosításáról és műveléséről a termőföld és a talaj védelméről szóló 1994. évi LV.törvény 36. § rendelkezik.
(2) A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan és területfejlesztési célú hasznosításra nem tervezett területeket – lehetőség szerint – fásítani kell.
(3) Az ingatlanok gyommentes állapotban tartásáról a többszörösen módosított hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és a köztisztaság fenntartásáról szóló 5/1997.(VI.05.) Kt. Ör. Rendelkezik.
(4) Az építkezések területén lévő termő talajréteg leszedéséről és elszállításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építető az általa nem hasznosítható termő talajréteget az Önkormányzat által kijelölt területen köteles elhelyezni.
(5) A magas- és mélyépítési munkáknál kikerülő felesleges föld /nem humusz/ elszállításáról az építtetőnek kell gondoskodni a kijelölt földlerakó helyre.
(6) Tilos a talajt hulladékkal és más módon szennyezni, kommunális, valamint technológiai hulladékot, az emberre és környezetére káros anyagot csak jogszabályban vagy hatósági rendelkezésekben meghatározott módon és helyen szabad gyűjteni, szállítani, tárolni és ártalmatlanítani.
Vizek védelme
5. § (1) E rendelet hatálya alá tartozik – külön jogszabályban meghatározottak szerint – a felszíni vizek minőségének megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és vízközeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása, a vízhasználatok biztonsága, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése érdekében a szennyezések megelőzése és csökkentése.
(2) A község közigazgatási területén lévő élővizek és mesterséges tavak kialakult állapotát megváltoztatni csak a környezetvédelmi előírások betartásával szabad.
(3) Az élővizek és tavak természetszerű állapotának fenntartásáról – iszaptalanításáról – az élővizek és tavak tulajdonosa, használója köteles gondoskodni.
(4) A felszíni víztest jó állapotának eléréséhez és fenntartásához, illetve az erősen módosított víztestek jó ökológiai potenciáljának eléréséhez a vízhasználó köteles – a külön jogszabályban (220/2004. (VII.21.) Korm. Rend.) meghatározott előírások betartásával – hozzájárulni. Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni.
(5) A csapadékvíz gyűjtő árkok megfelelő állapotának fenntartásáról a többszörösen módosított hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és a köztisztaság fenntartásáról szóló 5/1997. (VI.05.) Kt.ör. rendelkezik.
(6) Kutak létesítésével, megszűnésével kapcsolatos eljárást a 72/1996. (V.22.) korm. Rendelet szabályozza.
(7) Termálvizet és csurgalékvizet a használathoz kiadott engedélyben előírtaknak megfelelően kell elvezetni.
(8) Intézményi és ipari technológiából származó veszélyes hulladékot tilos közcsatornába vezetni, elhelyezni! Közcsatornába – a háztartások, továbbá a napi száz adagnál kisebb kapacitású vendéglátóipari egységek kibocsátásait, valamint a felügyelőség által jóváhagyott előkezelést követően külön engedélyezett eseteket kivéve – tilos bármilyen hulladékot, így élelmiszer-hulladékot bocsátani, kiemelt figyelemmel a gépi eszközök és őrlők által előállított, házi és közüzemi konyhákból, éttermekből, feldolgozóüzemekből származó szilárd vagy folyékony hulladékokra.
(9) Vízpartokon /élő-, mesterséges és közcsatorna/, annak közvetlen környezetében gépjárművet mosni tilos olyan távolságon belül, amelynél a gépjárműről lemosott szennyezőanyag a vízbe jutva azt szennyezheti.
(10) Közkifolyóknál és tűzcsapnál járművet mosni, állatot itatni, vagy azokból vizet elvezetni tilos!
(11) A vízművek, ivóvíz nyerő-helyek (közkút) védőterületén környezetre káros hulladékok, vegyi anyagok tárolása tilos!
6. § A szennyvíztároló folyamatos ürítéséről az ingatlan tulajdonosa, (kezelője) köteles gondoskodni.
A levegőtisztaság védelme
7. § Káros légszennyezést okoz az a természetes-, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéb szervezet /továbbiakban: légszennyező/, aki /amely/ az általa folytatott tevékenység vagy az általa üzemetetett gép, gépi berendezés, gépjármű működése során a légszennyező anyagokra vonatkozó – számára megállapított – kibocsátási értékeket túllépni. A káros légszennyezést okozó a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt eljárás alapján vonható felelősségre.
A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékok kezelésének és égetésének, ártalmatlanításának szabályai.
8. § (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban helyben történő komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállítással kell gondoskodni.
(2) Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékot belterületen égetni tilos!
(3) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(4) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredően kigyullad.
Avar és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok
9. § (1) Avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsődlegesen komposztálás útján történjen.
(2) A község közigazgatási területén avar, kerti-, és egyéb hulladék égetése tilos.
(3) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.
(4) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól az Ör. nem ad felmentést.
Háztartási fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok
10. § (1) A község közigazgatási területén található épületek (intézmények, lakó- és családi épületek) központi fűtést, használati melegvízellátását szolgáló kazánban elégethető: földgáz, tüzelőolaj, vagy szilárd tüzelőanyag.
(2) Az 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelőberendezésekkel rendelkező lakóházakban és az oktatási, egészségügyi és szociális intézményekben csak megfelelő karbantartással az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.
(3) A központi fűtést biztosító tüzelőberendezéseket a tűzrendészeti előírásoknak megfelelően kell elhelyezni.
(4) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.
(5) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot – különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket – nem tartalmazhat.
Bűzös anyagok kezelésére és a porképződés megelőzésére vonatkozó szabályok
11. § (1) Bűzös anyagot, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni.
(2) Trágya, könnyen kiporzó és lesodródó anyagok tárolásáról, elhelyezéséről az állattartás helyi szabályairól szóló 6/2004.(IX.09.) Kt. Ör. rendelkezik.
(3) Építési munkák során, valamint az úttest felbontásánál keletkező törmeléket és kiporzó anyagot a porképződés megakadályozására nedvesíteni kell, és azt a munkálatok jellegétől függően legalább havonta, illetve közterület esetében a közterület-foglalási engedélyben előírt időpontig el kell távolítani a munkavégzés helyszínétől, vagy zárt konténerben kell tárolni.
Allergiát okozó növények elleni védekezési szabályok
12. § (1) Az allergiát okozó gyomnövényeket a tulajdonos, használó, bérlő, haszonélvező ingatlanán és az ahhoz tartozó járda mentén köteles eltávolítani.
(2) Újszentiván Község Önkormányzata köteles az (1) bekezdésben foglaltakról különböző közterületeken az allergiát okozó gyomnövényeket eltávolítani.
Az épített és települési környezet védelme
Zöldfelületek védelme
13. § (1) Zöldterületek védelméről, kezelésükről a Helyi építési szabályzatot tartalmazó 4/2004.(V.13.) Kt. Ör. rendelkezik.
(2) Tilos a zöldterületeken
a) szemetelni,
b) állatokat legeltetni,
c) kutyával póráz, illetve harapós és támadó természetű kutyával szájkosár nélkül áthaladni, vagy tartózkodni, a kutya által okozott szennyezést otthagyni,
d) madarakat, madárfészkeket pusztítani,
e) ültetett virágokat vagy más növényeket szedni,
f) növényeket hirdetés céljára használni,
g) a beültetett, gyepesített területeken parkolni,
h) gépjárművel, kerékpárral közlekedni!
(3) Közterületen a növényzet rongálása, károsítása tilos! A közterületen élő- és száraz fa kivételét megelőző eljárásra a fák védelméről szóló 21/1970 (VI.21.)Korm. Rendelet előírásai az irányadóak.
(4) A kártevők tömeges elszaporodásának veszélye esetén a fa tulajdonosa vegyszeres növényvédelméről a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Törvény előírásai alapján meghatározott hatóság útmutatása alapján köteles gondoskodni.
(5) A zöldterületek megóvásáról, gondozásáról a tulajdonosnak, használónak vagy a kezelőnek kell gondoskodni.
14. § A közterületen vagy közcélú létesítmények, intézmények területén kivágásra kerülő fa /cserje/ pótlására a fák védelméről szóló 21/1970 (VI.21.) Korm. Rendelet előírásai az irányadóak. A pótlási kötelezettségről és egyéb fásítási előírásokról Helyi építési szabályzatot tartalmazó 4/2004. (V.13.) Kt. Ör. rendelkezik.
Környezeti zajvédelem
15. § A község területén lévő szórakoztató, kulturális, sport, szolgáltató és egyéb létesítményeiben és a közterületen használt hangosító berendezés működtetésekor az üzemi létesítményekre a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben előírt zajhatárértékeket kell figyelembe venni.
Természetvédelem
16. § Újszentiván Község közigazgatási területén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Számú törvény szabályait kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
17. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az emberi környezet szennyeződését, ártalmát vagy károsodását idézi elő, köteles:
Hatályon kívül helyezte a 12/2012.(VI.1.) önkormányzati rendelet. Hatályát vesztette 2012 06. 02. napján.
(2)-(3)