Újszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2018. (XII.30.) önkormányzati rendelete
Újszentiván Község Önkormányzat képviselő-testületének 19 /2018.( XII.30.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 01. 01- 2023. 02. 27
Újszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2018. (XII.30.) önkormányzati rendelete
Újszentiván Község Önkormányzat képviselő-testületének 19 /2018.( XII.30.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
2019.01.01.
Újszentiván Község Önkormányzatának képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 43/A. § (1) - (10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek és partnerek véleményének kikérésével következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. A rendelet célja, értelmező rendelkezések
1. § A rendelet célja a település sajátos településképének védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
1. § A helyi védelem célja:
a) a védett helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, az értékek jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedéke számára,
b) a védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása,
c) a védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.
1. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) azon területegységek lehatárolása, ahol a településre jellemző, karakteres, hagyományt őrző beépítési módoknak, és épületek, építmények történetiséget tartalmazó fejlődésének megőrzése a cél,
b) a kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett.
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint műszaki-ipari szempontból, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is;
b) leromlott állapot: a karbantartás elvégzésének, a környezet gondozásának, illetve a telek művelésének elmulasztásával létrejött,a rendezettség helyreállítását igénylő állapot.
c) településképet rontó állapot: különösen
-a településképi követelmények be nem tartásával létrejött szabálytalan állapot,
-a karbantartás elvégzésének, a környezet gondozásának, illetve a telek művelésének elmulasztásával létrejövő romló állapot,
- a rendeltetéstől eltérő, illetve a túlzó használat okozta károsítás vagy veszélyeztetés
d) védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, különösen az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony;
e) utcabútorzat: az utasváró, a kioszk, a tájékoztató hirdetőoszlop, az információs tábla;
f) jelző: az út- és utca mutató szerkezet, útirányjelző tábla;
g) településképi szempontból meghatározó terület: az önkormányzat által meghatározott terület, mely magába foglalja a település jellegzetes és hagyományt őrző beépítettségét, épületek, építmények együttes megjelenését, természeti környezetét;
h) értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész;
j) főépítész: az önkormányzat által megbízott, alkalmazott önkormányzati építészmérnök szakember, főépítész;
j) reklámhordozó: a
Tktv. 11/F. § 4. pontja szerinti eszköz, berendezés, létesítmény;
k) sajátos építmény: az
Étv. 2. § 18. pontja szerinti építmény.
II. Fejezet
1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
5. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése során
a) el kell kerülni minden olyan beavatkozást, amely a védett érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltozását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná,
b) a tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezésről és annak megszüntetéséről a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület határozatban dönt. A képviselő-testület döntését megelőzően ismertetni kell a beérkezett észrevételeket. A védendő értékről készült dokumentáció (leírás, rajz, fotók) és az értékvizsgálat az előterjesztés mellékletét képezi.
(2) A helyi védelem alá helyezéshez és annak megszüntetéséhez be kell szerezni a főépítész véleményét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védett érték károsodása olyan mértékű, hogy műszaki eszközökkel nem állítható helyre. Az állapotot dokumentálni kell rajzzal, fotókkal, leírással.
(4) Országos műemléki védetté nyilvánítással egyidejűleg a helyi védelem megszűnik.
2. A helyi védelem alá helyezésre és annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítása, menete
7. § (1) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését bármely cselekvőképes természetes személy vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) pontos helymegjelölést (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
c) a védendő érték rövid leírását (ha lehetséges, dokumentálását, különösen irodalom, fotók),
d) a kezdeményezés indoklását.
(3) A polgármesteri hivatal (a továbbiakban: hivatal) a javasolt értékről értékvizsgálatot készíttet.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt az erre vonatkozó felhívás ellenére 15 munkanapon belül nem egészítik ki a kezdeményezés nem kerül megvizsgálásra, melyről a kezdeményezőt értesíteni kell.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezésre és annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról
az érdekelteket 5 munkanapon belül értesíteni kell.
1. A döntés szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:
1. az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
2. a kezdeményezőt.
1. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek annak benyújtásától számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
1. A védelemmel kapcsolatos javaslatot az értékvizsgálat elkészülte után haladéktalanul a helyben szokásos módon 30 napra írásbeli észrevételezés megtétele érdekében hirdetményi úton közzé kell tenni.
1. A hirdetmény kifüggesztésének ideje alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését biztosítani kell.
(6) A helyi védelem elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan
aa) tulajdonosát,
ab) haszonélvezőjét, használóját a tulajdonos útján,
b) az illetékes földügyi hatóságot,
1. az illetékes építésügyi hatóságot,
1. illetékes állami főépítészt
1. az érdekelt közműveket,
1. a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelem alá helyezett értékekről a jegyző nyilvántartást vezet, amelyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(8) A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kisméretű táblával meg kell jelölni, melyről a hivatal gondoskodik.
3. A helyi egyedi védelem
1. Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökséget az önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja, mely eljárásra a
7-8. §-ban foglaltak az irányadóak.
2. A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti érték jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
1. A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget az adott védett értéken végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja, és a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
2. A tulajdonos kötelezettsége:
a) jókarbantartás, állapot- és állagmegóvás, amely kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére;
b) a védett érték fenntartása és megőrzése, melyet elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani;
c) építési tevékenység (korszerűsítés, átalakítás, bővítés, részleges bontás) során a védett érték jellemzőinek, karakterének megőrzése.
(3) Védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak a főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.
A helyi védelem alatt álló építmények, építményrészek bővítése, átalakítása, bontása a védett parkok, terek védelme
1. Általános előírások:
1. A helyileg védett építészeti értékeket rendeltetésüknek megfelelően kell használni.
2. A helyi védelem körébe tartozó épületeken, építményeken, épületrészeken külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, amely azok megjelenésére bármilyen hatással van, csak az I. fokú Építésügyi hatóság engedélyével lehet végezni.
1. A védett építményekre vonatkozó előírások:
1. A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben kell megőrizni.
2. A védett épületek tetőformája megtartandó. A tető héjazata az eredetihez hasonló színű és mintázatú, korszerű építőanyaggal felváltható.
3. A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
4. A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák úgy végezhetők, hogy az eredeti szerkezet és a belső értékek megmaradjanak.
5. Védett épület csak a védettség törlése után bontható le. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának az elkészítése az egyéb, bontási engedélyhez szükséges dokumentumok mellett.
1. A védett épített környezettel egységet alkotó parkok, terek védelme:
Védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, kialakítását. A védett területeken növényzetet ( fát, bokrot) csak a képviselő-testület engedélye alapján lehet kivágni és a pótlást is a képviselő-testület írja elő. A növényzetet pótolni azonos zöldfelületi értékű, fajtaazonos növényekkel lehet.
A védett épületek fenntartása és annak támogatása
1. Újszentiván község Önkormányzatának Képviselő-testülete a védett épületek és épületrészek megfelelő színvonalú fenntartásához és megjelenéséhez a tulajdonosokat anyagi támogatásban részesítheti. A támogatás mértékét évenként, a tárgyévi költségvetés tartalmazza.
1. A támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.
1. A pályázati felhívást és kiírást a Polgármester hagyja jóvá. A pályázati felhívást a helyi lapban kell megjelentetni.
1. A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bruttó bekerülési költség legfeljebb 50%-ka. Építési engedélyhez kötött munkák esetén a pályázathoz csatolni kell a jogerős és hatályos építési engedélyt vagy azzal azonos hatályú hatósági iratot.
1. A nyertes pályázóval az Önkormányzat támogatási szerződést köt. A támogatás kifizetésére, felhasználásának ellenőrzésére és elszámolására vonatkozóan a felek a szerződésben foglaltak szerint járnak el.
1. A védelem alá vont területeket, épületeket, építményeket évente legalább 1 alkalommal ellenőrizni kell és szükség esetén intézkedéseket kell tenni a hiányosságok megszüntetésére. Az ellenőrzést a Polgármesteri Hivatal végzi. Az elvégzett
feladatokról, az ellenőrzés tapasztalatairól a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.
III. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
1. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg, amelyeket a 3. melléklet tartalmaz.
2. A településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
3. A településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjainak jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
IV. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
15. § Az egyéb területek - új építésű és átépült családi házas területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
(1) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
(2) a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
(3) Az esővízcsatorna közvetlen a tetőről történő kivezetése tilos, a csatornát le kell vezetni a fal síkjában és ott elfolyást biztosítani.
16. § Az egyéb területek - intézményi területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
(1) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
(2) a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
(3) Az esővízcsatorna közvetlen a tetőről történő kivezetése tilos, a csatornát le kell vezetni a fal síkjában és ott elfolyást biztosítani.
17. § Az egyéb területek - gazdasági területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményein tilos az élénk, erős homlokzati színezés, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
18. § Az egyéb területek – kiskertes területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
(1) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
(2) a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
(3) Az esővízcsatorna közvetlen a tetőről történő kivezetése tilos, a csatornát le kell vezetni a fal síkjában és ott elfolyást biztosítani.
19. § Az egyéb területek - külterületi mezőgazdasági és egyéb beépítésre nem szánt területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
(1) építményeken tilos az erős, élénk, kontrasztos színű anyagok használata. Tilos a túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképzés, a tobzódó tömeg- és formai kialakítás.
1. nem alkalmazható az élénk, erős színű tetőfedés.
1. tilos az erős, élénk színű tömör fémlemez kerítés építése.
2. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
20. § (1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt lakó- és intézményi területen:
a) beépítés telepítési módja: a helyi építési szabályzat szerint
b)színhasználat: a környezetre jellemző kizárólag világos pasztellszínek alkalmazhatók Az ingatlan teljes homlokzati felületén és a kerítésen is azonos színezést kell elvégezni;
c) cégérek: utcai homlokzaton a cégérek, cégtáblák elhelyezése a nyílászárók rendszeréhez igazodóan, összhangban történjen;
d) kerti építmény, műtárgy: az utcai telekhatártól 6 méteren túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához;
e) kerítés kialakítás: az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla felülettel, a kerítésmezők fém áttört vagy fa anyagú kivitelben. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely legfeljebb 2 méter lehet. Utcai kerítésen 1 darab gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 darab legfeljebb 1,50 méteres személyi kiskapu nyitható.
(2) Tiltó egyedi építészeti rendelkezések a kijelölt lakó- és intézményi területen:
a) anyag-, színhasználatra: építményeken, kerítéseken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő élénk színek alkalmazása. Tilos a homlokzat részleges festése;
b) tömegformálásra: a közterület felőli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást nem lehet figyelmen kívül hagyni;
c) homlokzatképzésre: a meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Átépítés során tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos;
d) homlokzat: tilos reklámozás céljából a homlokzat letakarása bármely nagyságban, és tilos a kinyitható ajtó-, ablakszárnyakat, rácsokat reklámcélra igénybe venni;
e) zöldfelületek: utcai telekhatár előtt és a telken 3 méteren belül tilos tájidegen fás szárú növények, szemetelő, allergiakeltő fafajok telepítése.
(f) Az esővízcsatorna közvetlen a tetőről történő kivezetése tilos, a csatornát le kell vezetni a fal síkjában és ott elfolyást biztosítani.
(3) Megengedő egyedi építészeti rendelkezések:
a) anyag-, színhasználatra: a közterületről közvetlenül nem látható homlokzatokon a modern anyaghasználat megengedett;
b) tömegformálásra: a közterületről közvetlenül nem látható épületrészeken a modern tömegformálás megengedett;
c) homlokzatképzésre: a közterületről közvetlenül nem látható épületrészeken a hagyományos homlokzatalakítást felidéző, de modern nyílás- és tagozatképzés megengedett;
d) zöldfelületre: a közterületről közvetlenül nem látható udvari részeken vizuális lehatárolásra alkalmazható örökzöld növényzet.
3.A helyi egyedi értékre vonatkozó építészeti követelmények
21. § A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
(1) A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása kötelező;
(2) Kötelező a meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása;
(3) A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása kötelező;
(4) Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.
22. § (1) Tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása, telekalakítása;
(2) Tilos az épület melletti udvart szilárd térburkolattal teljes felületen leburkolni;
(3) Az utca felől az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületen is;
(4) Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos;
(5) A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak,
(6) Az utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.
23. § (1) Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése az udvari, kerti oldalakon;
(2) Az épület a telek belseje felé vizuálisan elhatárolható módon bővíthető, a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését,
(3) A védett épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett,
(4) A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.
1. A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:
24. § (1) A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására;
(2) A védett értéken való munkálatokba szakember bevonása szükséges.
1. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
25. § A hírközlési sajátos építmények elhelyezésére alkalmas területek:
(1) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő hírközlési építmények közös eszközhasználatával, vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával kell elhelyezni,
(2) alkalmas területek a különleges közműterületek, közlekedési és közműterületek,
(3) Az elektronikus hírközlési építmény a legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonú ingatlant.
26. § A villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére alkalmas területek:
(1) A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges,
(2) A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére,
(3) Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldása elsődleges.
(4) A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
(5) A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken az (1)-(2) bekezdés szerint sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
(6) A csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést a korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba kell átépíteni.
1. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
1. A település fokozott védelem alatt álló területein, közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a
Tktv. 11/B. § (1) bekezdése alapján nem helyezhető el.
2. Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utasvárón, hirdetőoszlopon) helyezhető el legfeljebb 2 m2 felületen.
3. Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
4. Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a
Tktv.-től eltérő szabályok:
a) jelentős esemény (városnap, települési évforduló) hirdetése,
b) Nyilvánosság biztosítására szolgáló információs felület - önkormányzati hirdetőtábla - időkorlát nélkül a település egész területén elhelyezhető.
c) építési reklámháló esetén: reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés. Az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül el kell bontani. Az eltávolításáért a reklám közzétevője, a tartóberendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa egyetemleges felelősséggel tartozik.
2. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
1. Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni nem szabad.
2. Műholdas parabola-antenna nem helyezhető el az utcai fronton
3. Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
V. Fejezet
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
29. § (1) A településképi követelményekről az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást nyújt írásban, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.
(2) Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban
- a településképi szempontból meghatározó területeken lévő magántulajdonú ingatlanon és közterületen
- minden lakóingatlan esetében kizárólag a színválasztásra vonatkozóan
(3) A szakmai konzultációt és tájékoztatást a főépítész végzi, akadályoztatása esetén feladatát a polgármester látja el.
1. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges vázlatterv szintű tervdokumentációt, a pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.
2. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.
3. A településképi konzultáció, szakmai tájékoztatás díj- és illetékmentes.
VI. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
1. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
1. Az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyhez kötött építési tevékenységekhez a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján.
2. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező minden olyan építési, átalakítási, felújítási, bővítési, színezési munkával kapcsolatban, amely:
a) a helyi védett egyedi értéket érintő, és annak szomszédságában történik és melyek a településképet befolyásolják;
b) a településképi szempontból meghatározó területeken lévő magántulajdonú ingatlanon és közterületen,
c) a műemléki környezetben,
d) minden nem lakóingatlan esetében
1. 2 véleményezési eljárás részletes szabályai
1. A kérelmező kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő dokumentációt elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre (ÉTDR), melyhez hozzáférést biztosít a polgármester számára.
2. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető, kérelmező nevét, lakcímét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát.
3. A kérelemhez csatolni kell az építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges kidolgozottságú építészeti-műszaki tervdokumentációt, és a követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat.
4. A településképi véleményezés során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, tömeg-, héjazat-, anyag-, színhasználatot, homlokzatképzést, a telepítés környezetbe, településképbe való illeszkedését, a helyi építészeti érték védelmének érvényesülését, a közterületet befolyásoló burkolat, műtárgy, növényzet, utcabútorzat, reklámhordozó, reklám, egyéb műszaki berendezések kialakítását.
5. A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek, kérelmezőnek, és feltölti az elektronikus tárhelyre.
6. A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés ellen lehet fellebbezni.
7. Ha a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
8. A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.
VII. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, és rendeltetésváltozások köre
32. § (1) Építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez, reklámhordozók elhelyezéséhez, és rendeltetésváltozáshoz a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:
a) a helyi védett egyedi értéket érintően, és annak szomszédsága esetén;
b) a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység esetén;
c) műemléki környezetben folyó munkálatok esetén;
d) egyéb területeken a településképet befolyásoló tevékenység esetén.
2.A bejelentési eljárás részletes szabályai
1. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, lakcímét, a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.
2. A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet, dokumentumokat.
3. A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.
4. A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentővel.
5. A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.
6. A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
VIII. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
1. A településképi kötelezési eljárás
1. A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében:
a) a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén
b) a településképi bejelentési eljárás elmulasztása
c) a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor.
1. A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést bocsájt ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(3) A polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
2.A településképi bírság kiszabásának esetei és mértéke
1. Amennyiben a kötelezett a településképi kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot (a továbbiakban: településképi bírság) szab ki. A kötelezésben foglaltak elmaradása, nem megfelelő teljesítése esetén a bírságot ismételten ki kell szabni.
(2) A településképi bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legnagyobb összege egymillió forint.
(3) A településképi bírság kiszabásánál figyelembe kell venni:
a) a jogellenes magatartás súlyát,
b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá
c) a településképi bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.
18. A településképi bírság behajtásának módja
36. § A kiszabott és be nem fizetett településképi bírság adók módjára behajtandó tartozás.
IX. Fejezet
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
37. § Újszentiván község Önkormányzatának Képviselő-testülete a védett épületek és épületrészek megfelelő színvonalú fenntartásához és megjelenéséhez a tulajdonosokat anyagi támogatásban részesítheti. A támogatás mértékét évenként, a tárgyévi költségvetés tartalmazza. A támogatás odaítélése jelen rendelet 13. §-ában foglaltak megfelelően történik.
X. Fejezet
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
38. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.