Újszentiván Község Önkormányzat

Képviselő-testületének 9 /2019 ( V. 23.  ) Önkormányzati Rendelete a  község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2004 (V. 13. ) Ö. Rendelet módosításáról

Újszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás,  valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 13. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a község helyi építési szabályzatáról szóló 4/2004 ( V.13. ) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja

1. §.

Az „R” 12. § (4) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

b) ) Kv jelű vízmű és egészségügyi terület:

                                    Szintterület-sűrűség: max. 0,2

                                    Beépítettség: max. 10%

                                    Építménymagasság: max. 4,50 m

2.§.

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Újszentiván, 2019 május 22.

dr. Szentirmay Sára                                                                           Putnik Lázár

            jegyző                                                                                    Polgármester

Kihirdetve: 2019 05. 23.                                                       dr. Szentirmay Sára

                                                                                                          jegyző

Újszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2004. (V.13.) Kt. Ö. rendelete

a község helyi építési szabályzatáról

( egységes szerkezetbe a 16/2008 ( VI.. 22. ) Ö. valamint a 11/2010 ( V. 25. ) , a 3/2012 ( I. 23. ) és a 15 /2013 ( VI.14.  ), valamint a 8 /2014 ( VI.30.  )  ,a 12/2014 ( X.03.), a 16/2014 (XI.28.) , valamint a 20/2015 (XI.30.) az 5/2016 ( IV.22. )és a 9/2019 (V.23. ) Önkormányzati rendelettel)

Újszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. Tv. 16. § (1) bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 13. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Az előírások hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya Újszentiván Község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni:

1. az OTÉK előírásai,
2. az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint
3. a jelen rendelet és annak mellékletét képező szabályozási tervlapok (Vé-1, Vé-2, Vé-3,) szerint szabad.

Szabályozási elemek

2. §

(1) A szabályozási elemek a település egésze szempontjából kötelezőnek tekintendők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával lehetőséges.

 Ezek az elemek a következők:

Beépítésre szánt és nem szánt területek határa,

Szabályozási vonalak,

Területfelhasználási egység határa,

Területfelhasználási és övezeti besorolás.

Beépítésre szánt területi határ

3. §

(1)Beépítésre szánt területen az 1.§.(2). Bekezdés szerinti tevékenységet csak a művelés alóli kivonás és a részleges közművesítés végrehajtása után lehet engedélyezni.

Rendeltetési övezetek

4. §

(1) Az 1.§ (1) bekezdés szerinti tervezési terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába. Ezen belül a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:

1. lakóterület – „Lf” jelű és „Lke” jelű,
2. Településközponti vegyes terület – „Vt” jelű,
3. Gazdasági terület – „Gip” jelű és „Gksz” jelű,
4. Különleges terület – „K” jelű,

A beépítésre nem szánt területek általános jellege szerint:

1. közlekedési és közmű terület – „Kö” jelű,
2. zöldterület – „Z” jelű, és „Zv” jelű,
3. erdőterület – „Ee” és „Ev” jelű,
4. mezőgazdasági – „Má1” jelű, „Mk1” jelű, „Mk2” jelű és „Má2” jelű

5. vízgazdálkodási terület – „V.” jelű

Beépítésre szánt területek előírásai

5. §

(1) A beépített és beépítésre szánt területek határát a Vé-1, Vé-2, Vé-3 tervek tüntetik fel.

(2) Beépítésre kijelölt (tervezett) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat utcaszélesítés, előközművesítést el kell végezni.

(3) Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig legalább részleges közművesítettség (OTÉK 8.§ (2) b.) biztosítandó.

(4) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő beépítési előírások az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl: lakóterületen lévő intézmény, vagy kereskedelmi, szolgáltató, illetve mezőgazdasági üzemi építmény).

(5) A jelzett, volt mély fekvésű és vízállásos területeken; intézmény-, lakó-, üzlet-, műhely épületek építési engedélyezéséhez talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni ill. mellékelni.

Építési övezetek

6. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv az alábbi, építési övezeteket jelöli ki:

- „Lf” – Falusias lakóterület,

- „Lke” – Kertvárosias lakóterület,

- „Vt”  - Településközpont vegyes terület,

- „Gip” – Gazdasági – ipari övezet,

- „Gksz”  - Gazdasági kereskedelmi övezet,

- „K” – Különleges terület,

(2) Meglévő épület funkcióváltása esetén a gépkocsi várakozóhelyek kialakításánál az OTÉK előírásait be kell tartani.

(3) Az övezetekben ill. területeken szennyvizet csak vízzáró szennyvízgyűjtő aknába szabad elvezetni, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig.

Lf jelű építési övezet előírásai

7. §

(1) Az Lf jelű falusias lakóövezet területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 14. §. /2/ bekezdésben felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

a) A beépítés mértéke: max. 50%

b) Hátsókert: min. 6,00 m.

c) A telek területének min. 25%-át talajszinten növényzettel kell borítani.

d) Csak nyeregtetős épület építhető.

e)A telken egyéb építmény – hagyományos szóval melléképület, illetve gazdasági épület- elhelyezése esetén az építménymagassága max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m

f) Szintterület-sűrűség: 0,5^[1]

(2) Az övezet 11 jelű területén:

            a) a beépítési mód: utcavonalon-, és oldalhatáron álló, úgy hogy az épület utcai   homlokzatának 50%-a az utcavonalon kell, hogy álljon.

            b) teleknagyság új telek esetén min. 800,00 m2

            c) építménymagasság: min. 4,50 m –max. 6,00 m

(3) Az övezet 12 jelű területén:

            a) a beépítési mód: utcavonalon és oldalhatáron álló, úgy hogy az épület utcai homlokzatának 50%-a az utcavonalon kell, hogy álljon. Kivéve a Felszabadulás utca azon része amely a Petőfi utca és az Újvilág utcák által határolt^[2].

            b) teleknagyság új telek esetén min. 800,00 m2

            c) építménymagasság: min. 3,50 m – max 4,50 m

(4) Az övezet 13 jelű területén

a) beépítési mód: Újszentiván Község Rendezési tervében elfogadott és berajzolt esetben előkertes, oldalhatáron álló, minden más esetben lehet szabadon álló^[3]

b) teleknagyság új telek esetén min. 800,00 m2

c) építménymagasság: min. 3,50 m – max. 4,50 m

Lke jelű építési övezet előírásai

8. §.

(1) Az Lke jelű Kertvárosias lakóövezet területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, kertvárosias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 13. §. (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

1. Az övezet területén az épületek, 5,00 m előkerttel helyezhetők el .
2. A beépítés mértéke: max. 50%^[4]
3. Teleknagyság: Új telek esetén min. 600,0 m2
4. Hátsókert: min. 6,00 m
5. A telek területének min. 30%-át talajszinten növényzettel kell borítani^[5]
6. A közterületek felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető.
7. Lapostetős épület nem építhető.
8. A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m. Gerincmagassága max. 5,50 m lehet.
9. A telken elhelyezhető állattartási épület alapterülete max. 40,0 m2 lehet.
10. ^[6]
11. Utcai telekszélesség: új telek esetén min.16,0 m
12. Szintterület-sűrűség: 0,6

(2) Az övezet 21 jelű területén:

            a) Beépítés: előkertes és oldalhatáron álló, előkertes és szabadon álló^[7]

            b) Építménymagasság: min. 3,50 m – max. 4,50 m

Vt jelű építési övezet előírásai

9. §

(1) A 01 jelű Településközpont – vegyes övezet területén a kialakult beépítést figyelembe véve lakóházak, szolgáltató – kereskedelmi létesítmények és intézmények, valamint az OTÉK 16.§./2/ bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

a) A beépítés mértéke: max 55%1^[8]

b) A teleknagyság: - meglévő telek esetén kialakult.

                        - új lakótelek esetén min. 700,0 m2

                        - új nem lakóteleknél telek esetén min. 400,0 m2

c) Hátsókert: min. 6,00 m

d) A telek területének min 15%-át talajszinten növényzettel kell borítani.^[9]

e) ^[10]

f) Állattartási épület nem létesíthető

g) Szintterület-sűrűség: 1,0

h)^[11]

(2) ^[12]

Gip jelű építési övezet előírásai

10. §

(1) A Gip jelű övezet területe nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű és logisztikai célú épületek elhelyezésére szolgál, mely övezetbe tartozik a külterületen már meglévő majorközpont (állattartási telep) ill. mezőgazdasági üzem is.

a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gk. parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni, mely a fásított előkertekben is lehetséges.

b) Az övezet telkein a fő-, és kiszolgáló-létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.

c) Az építménymagasság: max. 7,50 m

d) A beépítés mértéke a telekterület 40%-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25%-a növényzettel borított legyen.

e) A teleknagyság: új telek kialakítása esetén min. 2.000 m2

f) A telek utcai homlokvonala: kialakult, új telek kialakítása esetén min. 25,0 m

g) Előkert: 10,0 m

h) Oldalkert: min. 6,00 m

i) Hátsókert: min. 10,00 m

j) Szintterület-sűrűség: 1,5

(2) A telkek előkertjének 20,0 m szélességben, hátsó és oldalkertjének 10,0 m szélességben 4 ill. 3 fasor beültetési kötelezettsége van a telektulajdonosnak.

(3) Az övezet Gip1 jelű területén:

            a) A nagyüzemi állattartás is megengedett,

(4) Az övezet Gip2 jelű területén:

            a) Az állattartás nem megengedett

Gksz jelű építési övezet előírásai

11. §

(1) A Gksz jelű övezet területe elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, nagyobb védőtávolságot nem igénylő kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál, a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rend. 18.§./1/bek. És /2/bek. 1; 2. pontja, valamint a 19.§./1/ bek. És /2/bek. 1;2;3;4;5. pontja szerint.

            a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gk. parkolóhelyeket telken belül kell

            elhelyezni.

(2) A Gksz1 jelű területen:

            a) Csak kereskedelmi vagy szolgáltató létesítményt lehet elhelyezni,

            b) A beépítés: utcavonalon és szabadon álló,

            c) Az építménymagasság: max.3,70 m

            d) Teleknagyság: kialakult

            e) A beépítés mértéke: max. 60%

            f) Szintterület-sűrűség: max. 1,0

(3) A Gksz2 jelű területen:

            a) Az övezet telkein a fő-, és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el.

            b) Az építménymagasság max. 7,50 m

            c) A beépítés mértéke a telekterület 40%-át nem haladhatja meg. A telek területének

            min. 25%-a növényzettel borított legyen.

d)A teleknagyság: kialakult. Új telek kialakítása esetén min. 2.000 m2

      e) Előkert: 5,0 m

      f) Oldalkert: min.6,0 m

      g) Hátsókert: min. 6,0 m

      h) A telek hátsó kertjének 6,0 m és előkertjének 5,0 m szélességében fásítási

      kötelezettsége van a telektulajdonosnak. Ezért a telken megépült épület

      használatbavételi engedélye csak a fásítás elkészülte után adható ki.

1. Szintterület-sűrűség: 1,5

K jelű különleges területek

12. §

1. A K jelű különleges területekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 24.§-a tartalmazza.
2. A különleges területeken épületek elhelyezése szabadon álló módon 5,00 m elő-,

5,00 m oldal- és 6,00 m hátsókert biztosításával lehetséges.

            (3)  Egy telken több épület is elhelyezhető.

            (4)  Különleges területekre tartozó létesítmények:

                        a) Ks jelű sportpálya, vásár és kiállítási terület

                                       Szintterület sűrűség max: 0,2

    Beépítettség: max5%

    Építménymagasság: max 6 - - lelátó esetén: max 7,5 m^[13]

                        b)   Kv jelű vízmű és egészségügyi terület:^[14]

                                    Szintterület-sűrűség: max. 0,2

                                    Beépítettség: max. 10%

                                    Építménymagasság: max. 4,50 m

                        c) Kt jelű temetőterület:

                                    Szintterület-sűrűség: max.0,2

                                    Beépítettség: max. 2%

                                    Építménymagasság: max. 4,50

                        d) Kh jelű hulladékudvar terület:

                                    Szintterület-sűrűség: max. 0,2

                                    Beépítettség: max. 30%

                                    Építménymagasság: max. 3,50

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

Közlekedési területek

13.§.

(1) A Kö jelű közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 26.§-a

            OTÉK 26. §-a tartalmazza.

1. Kö1 jelű: orszégos út
2. Kö2 jelű: gyűjtőút
3. Kö3 jelű: lakóút (a tervezett lakóút utcaszélessége: min. 16,00 m)
4. Kö4 jelű: vasútterület

(2) A terv szerint kijelölt védőtávolságok biztosítása szükséges

            a)  43104. sz. összekötő út: 50-50m

            b)  Szegedi-Temesvári tervezett vasútvonal: 50-50m

            c)  tervezett elkerülő út: 100-100 m

Zöldterületek

14.§

(1)  Zöldterületekre vonatkozó általános előírásokta az OTÉK 27.§.-a tartalmazza.

(2)  A Z jelű közparkokat és a Zv jelű helyi védettségű közparkot a szabályozási terv jelöli.

(3)  A közparkokat más célra igénybe venni tilos.

(4)  A községközpont Zv területének értékes faállományát a jelenlegi állapotának megfelelően

      meg kell tartani és területükön intenzív parkművelést és parkerdő fenntartást kell    

      folytatni.

(6)  A telektulajdonos a telke előtti zöldsávot gondozni köteles, - a telekhatárától az útburkolat

      széléig.

Erdőterületek

15.§

(1)  Az „Ee” jelű egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterületekre és az „Ev” jelű védőerdő

      Területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 28.§.-a tartalmazza.

(2)  A védelmi célú erdőterületeken telepítésre ajánlottak a szárazságtűrő fafajok.

Má1, Mk1, Mk2, Má2 jelű mezőgazdasági területek

16.§

(1)  Az Má1, Mk1, Mk2, Má2 jelű mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az

       OTÉK 29.§-a tartalmazza.

(2)  A külterületen az Má1 jelű általános mezőgazdasági terület tanyás gazdasági övezet.

(3)  Az Má1 jelű, általános mezőgazdasági terület tanyás gazdaságok övezetének területén az

      (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő

      helyi szabályok érvényesek:

            a) Az építmények elhelyezéséhez legalább 400 m2, legfeljebb a földrészlet területének

                30%-ával azonos méretű, művelésből kivont tanyaudvar kialakítása szükséges.

            b) Az építési helyi az ingatlan határaitól legalább 6,0 m távolságban lehet, (szabadon

                álló beépítés).

            c) A tanyaudvar beépítési módja kötetlen, beépítettsége nem haladhatja meg a 30%-ot

            d) A létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az Alföldi-táj

                hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedjen.

            e) A lakóépület szimmetrikus nyeregtetővel épülhet. Az építménymagasság max. 4,50

                m, a tetőidom 30°-45° közötti hajlásszögű szimmetrikus nyeregtető lehet. Amennyi-

                ben a mezőgazdasági technológia azt megköveteli az építmény magasság max. 7,5

                m is lehet.

(4)  Az Mk1 jelű Kertgazdasági mezőgazdasági terület távlati községfejlesztési célokra van

      tartalékolva. Ezért ezen a területen építkezni, építményt elhelyezni nem lehet.

(5) Az Mk2 jelű kertgazdasági mezőgazdasági területen épület csak szimmetrikus

      nyeregtetővel épülhet, max. 3,50 m építménymagassággal, szabadon állóan, 6,00 m-es

      elő-, és hátsókerettel, 3,00 m oldalkerttel.

      A beépítés legnagyobb mértéke ezen a területen max 5% lehet.^[15]

 (6)  Az Má2 jelű általános mezőgazdasági terület védett természeti terület. Ezért ezen a

       területen csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes hozzájárulásával

       lehet bármilyen építési tevékenységet végezni.

(7)  A Tt jelű területek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága által kijelölt védett

      természeti területek, melyek szakfelügyelete az Igazgatóság alá tartozik.

(8)  A Tt jelű védett területek jellegét, jelenlegi terület és művelési ág felhasználását

      megváltoztatni nem lehet. A területen az ettől eltérő tevékenységhez a Kiskunsági

      nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulása szükséges. Ezeken a területeken

      építmény elhelyezése nem engedélyezhető. A területek határától 50,0 m-en kívül

      lehet csak épületet, trágyatárolót, komposztálót elhelyezni és műtrágyázást végezni.

      ezeken a részeken birtok-központ (OTÉK 29.§,5-8. bek.) nem alakítható ki.

Vízgazdálkodási területek

17.§

(1) A V jelű területekre vonatkozó általános előírásokat a 46/1999 (III.8.) Korm. Rendelet és  

     Az OTÉK 30.§-a tartalmazza.

(2) A község területén V jelű terület:

            a) csatorna nyomvonalak: melyek mindkét partja mentén 6,0-6,0 m széles sávot kell

                szabadon hagyni, ill. biztosítani a csatorna kezelése érdekében.

            b) Tisza hullámtere: melyen épület nem helyezhető el, csak az illetékes Vízügyi Igaz-

             gatóság engedélyéve.

c) Védtöltés

KÖRNYEZETVÉDELEM

Levegőtisztaság védelem

18.§

(1) Levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt

      határértékeket kell alkalmazni

(2) Légszennyezettségi (immisszió) határérték szempontjából a község területére az idevo-

     natkozó rendeletet figyelembe véve az „F” zónacsoportra vonatkozó előírásokat kell

     irányadónak tekinteni.

(3) A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az

     ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni

(4) Töltőállomás létesítésénél és üzemeltetésénél az idevonatkozó rendelet előírásait kell

      betartani.

(5) A területen a létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni az idevonatkozó rend-

     elet védőövezetre vonatkozó előírásait.

(6) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határ-

      értéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő lakosságot

      zavaró bűzzel való terhelése.

(7) Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, ill. technológiájának megváltoz-

     tatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az elsőfokú környezetvédelmi

     hatóság engedélye szükséges.

(8) Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítményre az építés hatósági eljárás csak a jogerős

     környezetvédelmi engedély birtokában indítható meg.

(9) Avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos Önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.

     egyéb hulladék nyílttéri égetése tilos.

Zajvédelem

19.§

(1) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport, stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás létesítése esetén be kell tartani az idevonatkozó rendelet követelményeit.

(2) Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.

(3) Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését csak a zaj- és rezgésvédelem szabályzásáról szóló az idevonatkozó rendelet követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni és az üzembe helyezés során méréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.

(4) A tervezett területre kerülő létesítmények épülethatároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek az idevonatkozó rendelet belső terekre vonatkozó követelményei.

(5) A község területén úgy kell munkahelyeket létesíteni, hogy teljesüljenek az idevonatkozó rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről szóló előírásai.

(6) A zajszennyezésre érzékeny gyermek-, egészségügyi-, szociális-, egyházi és temetési létesítmények körül létesítmények körül az idevonatkozó rendeletek követelményeit be kell tartani.

Talaj és vízvédelem

20.§

(1) A szabályozási területről szennyvizet elvezetni ill. a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet.

(2) Külterületen, szociális jellegű szennyvíz elhelyezésére – a vonatkozó előírások betartásával – közműpótló (szikkasztó)  - is létesíthető, mely esetben az idevonatkozó rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(3) A szenny-, és csapadékvíz szükség szerinti előtisztításról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni. Az idevonatkozó rendelkezés értelmében csapadékvíz – csatornába, ill. árokba szennyvizet, állattartási hulladékot tartalmazó vizet még előtisztítás után sem szabad bevezetni.

(4) A létesítési engedélyezési eljárás során az engedélyesnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy a szennyvizét, a hatályos jogszabályok betartásával el tudja helyezni.

(5) Talajt- és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet csak megfelelő műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni.

(6) A csapadékvíz a szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.

(7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének elkerülése érdekében az idevonatkozó rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(8) Az idevonatkozó rendelet értelmében a község – ha egyedi lokális érzékenységi vizsgálat nem készül – az „érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi területek közé van sorolva és a rendelet C2 intézkedési szennyezettségi határértékét kell irányadónak tekinteni.

Hulladékkezelés

21.§

(1) A szabályozási területen levő ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.

(2) A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybeveendő település tisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.

(3) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban az 1995. évi LIII. És a 2000. évi XLIII. Törvény valamint ezek végrehajtási utasításai szerint kell eljárni.

(4) A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban az idevonatkozó rendelet előírásai az irányadóak.

(5) Hulladékgazdálkodási szempontból az Országos Hulladékgazdálkodási és a Regionális Hulladékgazdálkodási tervekkel összhangban kidolgozásra kerülő Települési Hulladékgazdálkodási Tervet kell irányadónak tekinteni.

(6) A község területén a felszíni csapadékvíz elvezető valamint a belvízelvezető rendszert megfelelően ki kell építeni.

Épített környezet védelme

22.§.

(1) Műemléki védettség alatt álló épület:

            a/ Görögkeleti templom,-Felszabadulás u. – 25 hrsz.

            A kijelölt Műemléki területen a műemléket körülvevő térfalakon történő bármilyen

            engedélyhez kötött tevékenység esetén előzetesen elvi építési engedélyt kell

            beszerezni.

(2) Helyi védettség alá kell helyezni:

            a/ a Polgármesteri Hivatal épületét – Felszabadulás u. – 173 hrsz. Az épület eredeti

            homlokzata és tetőkialakítása nem változtatható meg. A homlokzatra kiterjedő

            építési engedélyezési eljárásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági

            közreműködését biztosítani kell.

            b/ a Polgármesteri Hivatal előtti Hősi emlékmű. Az emlékművet eredeti formájában

            kell megőrizni.

Természeti területek

23.§.

(1) A szabályozási tervben jelölt Tt jelű Természeti területeken a művelési ág nem változtatható meg, melyek a következő hrsz-ú területrészek: 025/1, -/2, -/3, -026, -75/2, -80/1, -085

(2) Az igazgatási terület szabályozási tervén jelölt Természeti területeken az idevonatkozó törvényben foglaltak az irányadóak.

Egyéb környezetvédelmi intézkedések

24.§.

(1)Kulturális örökség védelméről szóló idevonatkozó rendelet értelmében minden olyan esetben, amikor a település kül-, és belterületén az „R” jelű régészeti lelőhelyek térségében, vagy más területen de jelentős földmunkával járó tevékenységre kerül sor, azt megelőzően jelenteni kell a megyei Múzeumi Szervezetnek.

Védőterületek, védősávok

25.§.

(1) A védőterületek általános szabályait az OTÉK 38.§-a, továbbá a jelen rendelet 13.§.(2) előírásai tartalmazzák.

(2) Az egyes telkeken megépítendő létesítményekhez szükséges védőtávolságot saját telken kell biztosítani és kialakítani.

(3) Külterületen az alábbi védőterületeket – biztonsági övezetet – kell biztosítani:

            a) elektromos légvezeték                   -20 kV:            10,0 – 10,0 m

            b) ellátó gázvezeték                           -GFNK:          9,0 – 9,0 m

            c) vízelvezető csatorna                                  :           6,0 – 6,0 m

            d) vízellátó vezeték                                       :           2,0 – 2,0 m

            e) Védtöltés                                                   :                 - 50,0 m

(4) Államhatár mentén 100,0 ,-es biztonsági övezetet kell létesíteni.

(5) Az állattartó telepek védőtávolságát a lakó és intézményterületek telekhatárától kell biztosítani. A számszerű értéket az üzembe helyezési eljárást megelőzően kell megállapítani, az álltok száma, fajtája és a tartási technológia figyelembevételével.

Egyéb rendelkezések

26.§.

(1) A létesítmények terepcsatlakozási magasságát a szabályozási tervlapon megadott útmagasságok figyelembe vételével kell megállapítani.

Záró rendelkezések

27.§.

(1) Jelen rendelet 2004. május 14. napján lép hatályba, és egyidejűleg a képviselőtestület Újszentiván Község igazgatási területének átmeneti építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 2/1995. (III.9.) számú és a Melléképületek homlokzat és gerincmagasságáról szóló 3/1995.(III.9.) Kt. Ö. rendeletei hatályukat vesztik.

(2) A Rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szerinti, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Dr. Talpai János                                                                    Dr. Martinák Imre

  polgármester                                                                                 jegyző

„Jogharmonizációs záradék

„E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. „

A záradék rávezetésre került Újszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének .    20 ./2009. (XI. 16.) Rendelete alapján.

Újszentiván, 2009 november 16.

Dr. Szentirmay Sára

jegyző