Újszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2021. (III.11.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2023. 03. 01Újszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2021. (III.11.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Újszentiván Község Önkormányzatának képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 43/A. § (1) - (10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság és partnerek véleményének kikérésével következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja, értelmező rendelkezések
1. § A rendelet célja a település sajátos településképének védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja:
a) a védett helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, az értékek jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedéke számára,
b) a védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása,
c) a védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) azon területegységek lehatárolása, ahol a településre jellemző, karakteres, hagyományt őrző beépítési módoknak, és épületek, építmények történetiséget tartalmazó fejlődésének megőrzése a cél,
b) a kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett.
3/A. §1 A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában meghatározott önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármester gyakorolja az e rendeletben meghatározott eljárásrend szerint.
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) műtárgy: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 15. pontja szerinti építmény;
b) védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, különösen az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony;
c) utcabútorzat: az utasváró, a kioszk, a tájékoztató hirdetőoszlop, az információs tábla;
d) jelző: az út- és utca mutató szerkezet, útirányjelző tábla;
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
5. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése során
a) el kell kerülni minden olyan beavatkozást, amely a védett érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltozását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná,
b) a tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezésről és annak megszüntetéséről a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület határozatban dönt. A képviselő-testület döntését megelőzően ismertetni kell a beérkezett észrevételeket. A védendő értékről készült dokumentáció (leírás, rajz, fotók) és az értékvizsgálat az előterjesztés mellékletét képezi.
(2) A helyi védelem alá helyezéshez és annak megszüntetéséhez be kell szerezni a főépítész véleményét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védett érték károsodása olyan mértékű, hogy műszaki eszközökkel nem állítható helyre. Az állapotot dokumentálni kell rajzzal, fotókkal, leírással.
(4) Országos műemléki védetté nyilvánítással egyidejűleg a helyi védelem megszűnik.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a képviselő-testület felé.
(2) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a következő dokumentumok benyújtásával lehet kezdeményezni:
a) helyi egyedi védelem esetén a védelemre javasolt érték
aa) megnevezése
ab) pontos helye (cím, helyrajzi szám)
ac) rövid ismertetése és fotódokumentációja
ad) védelemre vonatkozó javaslatának indoklása, védelmének megszüntetése esetén a megszüntetés indoklása
b) helyi területi védelem és helyi jelentőségű természeti védelem esetén
ba) a terület térképi ábrázolása
bb) a terület pontos helye vagy szöveges lehatárolása
bc) a terület ismertetése és fotódokumentációja
bd) a javaslat indoklása, helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelem esetén a megszüntetés indoklása
8. § (1) A helyi védelem alá helyezésre és annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket 5 munkanapon belül értesíteni kell. A döntés szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) a kezdeményezőt.
(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek annak benyújtásától számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(3) A védelemmel kapcsolatos javaslatot az értékvizsgálat elkészülte után haladéktalanul a helyben szokásos módon 30 napra írásbeli észrevételezés megtétele érdekében hirdetményi úton közzé kell tenni.
(4) A hirdetmény kifüggesztésének ideje alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését biztosítani kell.
(5) A helyi védelem elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát,
b) haszonélvezőjét, használóját a tulajdonos útján,
c) az illetékes földügyi hatóságot,
d) az illetékes építésügyi hatóságot,
e) illetékes állami főépítészt
f) az érdekelt közműveket,
g) a kezdeményezőt.
(6) A helyi védelem alá helyezett értékekről a jegyző nyilvántartást vezet, amelyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(7) A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kisméretű táblával meg kell jelölni, melyről a hivatal gondoskodik.
9. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítését a főépítész végzi. Az előkészítésbe szakértő is bevonható.
(2) A védetté nyilvánításhoz, vagy a védettség megszüntetéséhez értékvizsgálatot kell készíteni.
(3) Az értékvizsgálat készítésébe bevont szakértők díjazásának költségviselőjéről a képviselő-testület dönt.
(4) A védetté nyilvánítás előkészítése során az érintett tulajdonosokat, használókat – a tulajdonon keresztül – a kezdeményezésről értesíteni kell. Az érintettek a védetté nyilvánítással kapcsolatosan írásbeli észrevételt tehetnek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül.
10. § (1) A helyi védelemre tett javaslatot rendelettervezet formájában – a döntést megelőzően – a település honlapján 30 napon át közzé kell tenni.
(2) A helyi védetté nyilvánításról, vagy a védettség megszüntetéséről szóló rendeletmódosításról értesíteni kell
a) a helyi védelem, vagy a megszüntetés kezdeményezőjét
b) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát, kezelőjét
c) az illetékes építésügyi hatóságot
d) területi védelem esetén az érdekelt közmű szolgáltatókat
11. § (1) A rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az illetékes ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy törlését
(2) Ha a helyi védelem alatt álló elem országos műemléki védelem alá kerül, a helyi védettséget meg kell szüntetni. Ebben az esetben nem kell értékvizsgálatot készíteni.
12. § A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti értékek jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget az adott védett értéken végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja, és a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A tulajdonos kötelezettsége:
a) jókarbantartás, állapot- és állagmegóvás, amely kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére;
b) a védett érték fenntartása és megőrzése, melyet elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani;
c) építési tevékenység (korszerűsítés, átalakítás, bővítés, részleges bontás) során a védett érték jellemzőinek, karakterének megőrzése.
(3) Védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak a főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.
A helyi védelem alatt álló építmények, építményrészek bővítése, átalakítása, bontása a védett parkok, terek védelme
14. § (1) Általános előírások: A helyileg védett építészeti értékeket rendeltetésüknek megfelelően kell használni.
(2) A védett építményekre vonatkozó előírások:
a) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben kell megőrizni.
b) A védett épületek tetőformája megtartandó. A tető héjazata az eredetihez hasonló színű és mintázatú, korszerű építőanyaggal felváltható.
c) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
d) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák úgy végezhetők, hogy az eredeti szerkezet és a belső értékek megmaradjanak.
e) Védett épület csak a védettség törlése után bontható le. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának az elkészítése az egyéb, bontási engedélyhez szükséges dokumentumok mellett.
15. § A védett épített környezettel egységet alkotó parkok, terek védelme: Védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, kialakítását. A védett területeken növényzetet (fát, bokrot) csak a polgármester vagy a főépítész engedélye alapján lehet kivágni illetve pótolni. A növényzetet pótolni azonos zöldfelületi értékű, fajtaazonos növényekkel lehet.
A védett épületek fenntartása és annak támogatása
16. § (1) Újszentiván község Önkormányzatának Képviselő-testülete a védett épületek és épületrészek megfelelő színvonalú fenntartásához és megjelenéséhez a tulajdonosokat anyagi támogatásban részesítheti. A támogatás mértékét évenként, a tárgyévi költségvetés tartalmazza.
(2) A támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.
(3) A pályázati felhívást és kiírást a Polgármester hagyja jóvá. A pályázati felhívást a helyi lapban kell megjelentetni.
(4) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bruttó bekerülési költség legfeljebb 50%-ka. Építési engedélyhez kötött munkák esetén a pályázathoz csatolni kell a jogerős és hatályos építési engedélyt vagy azzal azonos hatályú hatósági iratot.
(5) A nyertes pályázóval az Önkormányzat támogatási szerződést köt. A támogatás kifizetésére, felhasználásának ellenőrzésére és elszámolására vonatkozóan a felek a szerződésben foglaltak szerint járnak el.
(6) A védelem alá vont területeket, épületeket, építményeket évente legalább 1 alkalommal ellenőrizni kell és szükség esetén intézkedéseket kell tenni a hiányosságok megszüntetésére. Az ellenőrzést a Polgármester végzi. Az elvégzett feladatokról, az ellenőrzés tapasztalatairól a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
17. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat három övezetre tagolja a települést, melyek a következők:
a) helyi területi védelemmel érintett területek
b) településképi szempontból meghatározó lakó- és intézményi területek
c) településképi szempontból nem meghatározó Egyéb lakó-, intézményi illetve Egyéb gazdasági területek
Az egyes övezetek térképi lehatárolását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A helyi területi védelemmel érintett területek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
18. § Az egyéb lakó-, intézményi, kiskertes területek építményein tilos az élénk, erős homlokzati színezés, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat. Tilos a túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképzés, a tobzódó tömeg- és formai kialakítás.
2. Településképi szempontból meghatározó és a helyi területi védelemmel érintett területekre vonatkozó építészeti követelmények
19. § (1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt településképi szempontból meghatározó területen:
a) színhasználat: a környezetre jellemző kizárólag világos pasztellszínek alkalmazhatók Az ingatlan teljes homlokzati felületén és a kerítésen is azonos színezést kell elvégezni;
b) cégérek: utcai homlokzaton a cégérek, cégtáblák elhelyezése a nyílászárók rendszeréhez igazodóan, összhangban történjen;
c) kerti építmény, műtárgy: az utcai telekhatártól 6 méteren túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához;
d) kerítés kialakítás: az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla felülettel, a kerítésmezők fém áttört vagy fa anyagú kivitelben. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely legfeljebb 2 méter lehet. Utcai kerítésen 1 darab gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 darab legfeljebb 1,50 méteres személyi kiskapu nyitható.
(2) Tiltó egyedi építészeti rendelkezések a kijelölt településképi szempontból meghatározó területen:
a) anyag-, színhasználatra: építményeken, kerítéseken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő élénk színek alkalmazása.
b) tömegformálásra: a közterület felőli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást nem lehet figyelmen kívül hagyni;
c) homlokzatképzésre: a meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Átépítés során tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos;
d) homlokzat: tilos reklámozás céljából a homlokzat letakarása bármely nagyságban, és tilos a kinyitható ajtó-, ablakszárnyakat, rácsokat reklámcélra igénybe venni;
e) zöldfelületek: utcai telekhatár előtt és a telken 3 méteren belül tilos tájidegen fás szárú növények, szemetelő, allergiakeltő fafajok telepítése.
(3) Megengedő egyedi építészeti rendelkezések:
a) anyag-, színhasználatra: a közterületről közvetlenül nem látható homlokzatokon a modern anyaghasználat megengedett;
b) tömegformálásra: a közterületről közvetlenül nem látható épületrészeken a modern tömegformálás megengedett;
c) homlokzatképzésre: a közterületről közvetlenül nem látható épületrészeken a hagyományos homlokzatalakítást felidéző, de modern nyílás- és tagozatképzés megengedett;
d) zöldfelületre: a közterületről közvetlenül nem látható udvari részeken vizuális lehatárolásra alkalmazható örökzöld növényzet.
3. A helyi egyedi értékre vonatkozó építészeti követelmények
20. § A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása kötelező;
b) A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása kötelező;
c) Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.
Tilalmak
21. § (1) Tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása, telekalakítása;
(2) Tilos az épület melletti udvart szilárd térburkolattal teljes felületen leburkolni;
(3) Az utca felől az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületen is;
(4) Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos;
(5) A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak,
(6) Az utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.
Megengedő rendelkezések
22. § (1) Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése az udvari, kerti oldalakon;
(2) A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.
4. A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:
23. § (1) A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására;
(2) A védett értéken való munkálatokba szakember bevonása szükséges.
5. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
24. § A hírközlési sajátos építmények elhelyezésére alkalmas területek:
a) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő hírközlési építmények közös eszközhasználatával, vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával kell elhelyezni,
b) alkalmas területek a különleges közműterületek, közlekedési és közműterületek,
c) Az elektronikus hírközlési építmény a legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonú ingatlant.
25. § A villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére alkalmas területek:
a) A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges,
b) A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére,
c) Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldása elsődleges.
d) A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
e) A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken az (1)-(2) bekezdés szerint sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
f) A csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést a korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba kell átépíteni.
6. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
26. § (1) A település fokozott védelem alatt álló területein, közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a Tktv. 11/B. § (1) bekezdése alapján nem helyezhető el.
(2) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utasvárón, hirdetőoszlopon) helyezhető el legfeljebb 2 m2 felületen.
(3) Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
(4) Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a Tktv.-től eltérő szabályok:
a) jelentős esemény (városnap, települési évforduló) hirdetése,
b) Nyilvánosság biztosítására szolgáló információs felület - önkormányzati hirdetőtábla - időkorlát nélkül a település egész területén elhelyezhető.
c) építési reklámháló esetén: reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés. Az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül el kell bontani. Az eltávolításáért a reklám közzétevője, a tartóberendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa egyetemleges felelősséggel tartozik.
7. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni nem szabad.
(2) Műholdas parabola-antenna nem helyezhető el az utcai fronton
(3) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
28. § (1) A településképi követelményekről az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást nyújt írásban, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.
(2) Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban
a) a településképi szempontból meghatározó területeken lévő magántulajdonú ingatlanon és közterületen
b) minden lakóingatlan esetében kizárólag a színválasztásra vonatkozóan
(3) A szakmai konzultációt és tájékoztatást a főépítész végzi, akadályoztatása esetén feladatát a polgármester látja el.
(4) A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges vázlatterv szintű tervdokumentációt, a pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.
(5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.
(6) A településképi konzultáció, szakmai tájékoztatás díj- és illetékmentes.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
29. § A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi és központi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre.
30. §
A településképi véleményezési eljárás szabályai
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, és rendeltetésváltozások köre
31. §2 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a
a) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése,
b) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egyége számának megváltoztatása
c) a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység
d) műemléki környezetben folyó munkálatok esetén;
2. A bejelentési eljárás részletes szabályai
32. §3 (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 4. számú függeléke. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.
(2) Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester az eljárást megszünteti.
(3) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve, - ha a nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe - megtiltja.
(4) A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.
(5) A cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések esetében az igazolás időtartama 3 év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított 1 éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben ismételten be kell jelenteni.
(6) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterülethasználati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
1. A településképi kötelezési eljárás
33. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést bocsájt ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(3) A polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
2. A településképi bírság kiszabásának esetei és mértéke
34. § (1) Amennyiben a kötelezett a településképi kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot (a továbbiakban: településképi bírság) szab ki. A kötelezésben foglaltak elmaradása, nem megfelelő teljesítése esetén a bírságot ismételten ki kell szabni.
(2) A településképi bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legnagyobb összege egymillió forint.
(3) A településképi bírság kiszabásánál figyelembe kell venni:
a) a jogellenes magatartás súlyát,
b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá
c) a településképi bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.
3. A településképi bírság behajtásának módja
35. § A kiszabott és be nem fizetett településképi bírság adók módjára behajtandó tartozás.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
36. § Újszentiván község Önkormányzatának Képviselő-testülete a védett épületek és épületrészek megfelelő színvonalú fenntartásához és megjelenéséhez a tulajdonosokat anyagi támogatásban részesítheti. A támogatás mértékét évenként, a tárgyévi költségvetés tartalmazza. A támogatás odaítélése jelen rendelet 16. §-ában foglaltaknak megfelelően történik.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
37. §
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
Hatályon kívül helyező rendelkezések
A 3/A. §-t az Újszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 31. § az Újszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § az Újszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.