1. § A rendelet hatálya kiterjed az Algyő Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség).

2. § A rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a mindenkor hatályos polgári törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lakástörvény) foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

3. § (1) Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületétől (a továbbiakban: Képviselő-testület) átruházott hatáskörben – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a polgármester gyakorolja a helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogokat és kötelezettségeket, amelynek keretében dönt különösen:

(2) A Képviselő-testület a helyiségekkel kapcsolatban dönt a bérbe adás lehetőségéről.

(3) Ahol a rendelet a felek megállapodására utal, a megállapodás rendeletben nem szabályozott tartalmi elemeit a polgármester állapítja meg.

(4) A polgármester a helyiségek bérletével kapcsolatban hozott döntéseiről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen köteles tájékoztatni.

(5) A polgármesteri döntések előkészítése és végrehajtása a helyiség bérletével kapcsolatos egyedi ügyekben – beleértve a szerződésekkel kapcsolatos feladatokat is – az Algyői Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) feladata.

4. § (1) A helyiségbérleti jogviszonyt az Önkormányzat és a bérlő írásbeli bérleti szerződése hozza létre határozatlan vagy határozott időtartamra.

(2) Helyiség – a 8. §-ban foglaltak kivételével – kizárólag pályázat útján adható bérbe.

5. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában álló megüresedett, bérbe adható helyiség bérbeadása érdekében – amennyiben annak műszaki állapota megfelelő – haladéktalanul intézkedik a pályázat kiírása iránt.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázati kiírás teljes szövegét ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat honlapján és a helyi újságban közzé kell tenni.

6. § (1) A helyiségre a pályázó a pályázati kiíráshoz mellékelt pályázati adatlap kitöltésével vagy amennyiben az Önkormányzat pályázati adatlapot nem mellékelt, kizárólag írásbeli pályázat benyújtásával pályázhat A pályázatot a Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) Amennyiben a pályázati kiírás a pályázat benyújtását óvadék befizetéséhez köti, a helyiségre az nyújthat be pályázatot, aki a pályázatban megjelölt helyiségre vonatkozó óvadék befizetését vállalja.

7. § (1) A polgármester a beérkezett pályázatokat minősíti, rangsorolja, majd dönt a bérlő személyéről.

(2) A minősítés és az elbírálás során előnyt élveznek az alábbi pályázók:

(3) A pályázat nyertese az lesz, aki összességében (bérleti díj és folytatni kívánt tevékenység) a legkedvezőbb ajánlatot teszi.

(4) Amennyiben egy helyiségre a meghirdetett határidőn belül több, a pályázati feltételeknek megfelelő, a bérleti díj összegére azonos ajánlatot tartalmazó pályázat érkezik, a polgármester a jegyző és az azonos ajánlatot tevő pályázók jelenlétében nyilvános licitálással-, ha az sem vezet eredményre, sorsolással dönt a bérlő személyéről.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott eljárás lebonyolítása a jegyző feladata. Az eljárást a pályázat benyújtási határidejének lejártától számított 7 napon belül kell megtartani, annak időpontjáról a pályázókat előzetesen a Hivatal értesíti. Amennyiben a pályázó nem jelenik meg és távolmaradását előzetesen nem menti ki, úgy kell tekinteni, hogy pályázatát visszavonta. A döntési eljárásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A pályázati eljárás eredménytelensége esetén, vagy ha a nyertes bérlő úgy nyilatkozik, hogy a helyiséget nem fogadja el, a polgármester – a pályázók számától függően – gondoskodik a helyiségre vonatkozó új pályázat kihirdetéséről, vagy a jegyző által a (4) bekezdésben foglaltak szerint lefolytatott ismételt sorsolás útján dönt a bérlő személyéről.

(7) A pályázat eredményéről, valamint a helyiségbérleti szerződés megkötéséről a polgármester a jegyző által készített előterjesztés útján a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

8. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati feladatellátáshoz vagy az önkormányzat által támogatott tevékenységhez szükséges helyiség bérbe adása érdekében élhet a bérlőkijelölési jogával és a pályázat kiírását mellőzheti.

(2) A bérbeadó a bérlőkijelöléssel érintett helyiség bérlőjével kizárólag határozott időtartamú, vagy feltételhez kötött bérleti jogviszonyt hozhat létre.

9. § (1) A helyiségbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő közötti írásbeli, helyiségbérleti szerződés hozza létre.

(2) A helyiség átadás-átvétele a helyiségbérleti szerződés aláírását követően történhet meg.

(3) A bérbeadó a helyiséget a bérlő részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni. A helyiség átadásakor észlelt, a rendeltetésszerű használatot akadályozó hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkákat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti.

(4) A helyiség átadásakor minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A bérlő a helyiség átvételét a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(5) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv legalább a következőket tartalmazza:

(6) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv a helyiségbérleti szerződés mellékletét képezi.

10. § (1) A helyiségbérleti szerződés megszűnik, ha:

(2) A határozott időre szóló helyiségbérleti jog a helyiségbérleti szerződésben meghatározott idő elteltével megszűnik.

11. § (1) Közös megegyezéssel a helyiségbérleti szerződést a felek írásban bármikor megszüntethetik.

(2) A közös megegyezéssel történő megszüntetés feltétele, hogy a bérlőnek a helyiségbérletből következően semmiféle köz- és egyéb tartozása a bérbeadó és más közüzemi szolgáltató felé nem áll fenn. A bérlő köteles a közműszolgáltatóval szembeni tartozásmentességét igazolni és az igazolást a bérbeadó képviselőjének bemutatni.

12. § (1) A bérbeadó a helyiségbérleti szerződést írásban felmondhatja, ha

(2) Ha a bérlő a díjfizetésre megállapított időpontig a bérleti díjat nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre történő figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

(3) Ha a bérlő a helyiségbérleti szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre történő figyelmeztetéssel – a teljesítésre határidő tűzésével írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak határidőn belül nem tesz eleget, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

(4) Ha a bérlő magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre történő figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(5) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a helyiségbérleti szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

13. § (1) A helyiségbérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg a bérlő köteles a helyiséget a helyiségbérleti szerződésben vállalt, de legalább az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek megfelelően helyreállított állapotban visszaadni a bérbeadó részére.

(2) A helyiségbérleti jogviszony épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bontása miatti megszűnésekor a bérlő a helyiséget helyreállítatlanul, de az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített leltárnak megfelelő tartozékokkal, berendezésekkel adja vissza bérbeadónak.

14. § (1) A helyiségbérleti szerződés alapján a bérlő köteles a helyiség és az ahhoz tartozó helyiségek használatáért bérleti díjat fizetni a bérbeadó részére.

(2) A bérlő a helyiségbérleti szerződésben meghatározott módon köteles a bérleti díjat a bérbeadó részére megfizetni.

15. § (1) A helyiség bérlő részére történő átadásakor a bérbeadó és a bérlő közösen leolvassa a közüzemi mérőórákat, melyek alapján a bérlő 8 napon belül köteles az érintett közszolgáltatókkal szerződést kötni. A bérbeadó a közszolgáltatási díjak megfizetésének igazolása érdekében a közüzemi számlák, valamint a befizetések igazoló bizonylatok bemutatását kérheti a bérlőtől, aki eseti kérésre köteles azokat a bérbeadó részére bemutatni.

(2) A bérbeadó szükség szerint, de legalább évente ellenőrzi a helyiség rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését. Az ellenőrzést a bérlő tűrni köteles. Az ellenőrzés munkanapokon 8-17 óra között végezhető.

16. § (1) A bérlő köteles a helyiséget a helyiségbérleti szerződésben meghatározott rendeltetésnek megfelelően használni. Köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni, amennyiben ezen kötelezettségének 2 hónapot meghaladóan nem tesz eleget.

(2) A bérlő a helyiségbérleti jogviszony fennállása alatt – kivéve a profilkötöttséggel bérbe adott helyiségeket – jogosult a bérbeadó hozzájárulásával a helyiséget az eredeti rendeltetésétől eltérő célra használni.

17. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról, a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, a helyiségben lévő elektromos vezetéknek, érintésvédelmi rendszernek, fűtőberendezéseknek a felújításáról vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról.

(2) A bérlő a helyiségbérleti jogviszony ideje alatt köteles gondoskodni a helyiség belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. Amennyiben a nyílászárók a bérlőnek nem felróható okból cserére szorulnak, a bérbeadó köteles gondoskodni azok pótlásáról és cseréjéről.

(3) A bérlő a (2) bekezdésben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a helyiség, illetve a hozzá tartozó berendezések állapota szükségessé teszi.

(4) Nem köteles a bérlő az egyébként őt terhelő munkák elvégzéséről gondoskodni, ha bérbeadói mulasztás történt, illetve, ha az épület, vagy a vezetékhálózat meghibásodása miatt vált szükségessé a munkálatok elvégzése.

(5) Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben, továbbá a helyiségben a bérlő magatartása folytán kár keletkezik, a hibák kijavításáról, az eredeti állapot helyreállításáról és a kár megtérítéséről – függetlenül a helyiségbérlet időtartamától – a bérlő köteles gondoskodni.

(6) A bérlő jogosult a szükséges hatósági engedélyek birtokában és a bérbeadó hozzájárulásával a helyiséget saját költségén beszámítási, megtérítési igény nélkül átalakítani.

18. § (1) A bérbeadó a helyiség albérletbe adásához vagy más módon történő használatba adásához, illetve a helyiség harmadik személy székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként történő bejegyzéséhez (a továbbiakban: albérlet) legfeljebb öt éves időtartamra hozzájárulhat.

(2) A polgármesterhez benyújtandó albérletbe adás iránti kérelemhez csatolni kell:

(3) A bérbeadó az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén járulhat hozzá az albérletbe adáshoz:

(4) A bérbeadó hozzájárulása hatályát veszti, ha az albérlő a helyiséget rendeltetésellenesen használja.

(5) Amennyiben az albérletbe adott helyiség albérlőjének személye megváltozik az albérletbe adás időtartamának lejárta előtt, úgy a bérlőnek a (2) bekezdés alapján új kérelmet kell benyújtania a bérbeadóhoz, amellyel egyidejűleg igazolnia kell a (3) bekezdés bekezdésben foglalt feltételek fennállását.

(6) Az albérleti jogviszony a határozott időtartam elteltével megszűnik. Amennyiben a bérlő és az albérlő fenn kívánja tartani az albérleti jogviszonyt, úgy a bérlőnek a (2) bekezdés alapján új kérelmet kell benyújtania a bérbeadóhoz, amellyel egyidejűleg igazolnia kell a (3) bekezdés bekezdésben foglalt feltételek fennállását.

(7) Amennyiben a helyiség címe harmadik személy székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként bérbeadói hozzájárulás nélkül kerül bejegyzésre, az utólagos bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő – a (3) bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesülése mellett – vállalja a cégbírósági bejegyzés napjáig visszamenőleg az albérletbe adott terület és annak üzemeltetéséhez szükséges szociális és egyéb helyiség alapterülete után 50%-kal emelt bérleti díj megfizetését.

(8) Amennyiben a helyiség bérbeadói hozzájárulás nélkül, vagy azt meghaladó mértékben került albérletbe adásra, az utólagos bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő – a (3) bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesülése mellett – vállalja visszamenőleg a hozzájárulás nélkül, illetve azt meghaladó mértékben albérletbe adott terület és annak üzemeltetéséhez szükséges szociális és egyéb helyiség alapterülete után 50%-kal emelt bérleti díj megfizetését.

19. § (1) A helyiség bérleti jogának átruházásához, vagy cseréjéhez akkor lehet hozzájárulni, ha:

(2) Ha a helyiségben az átadó bérlő által folytatott tevékenységtől, a bérbeadó által meghatározott, eltérő tevékenység folytatható, akkor a bérbeadói hozzájárulással egy időben a profilmódosításra vonatkozó engedélyt is meg kell adni. Abban az esetben, ha az átvevő kíván a helyiségben a korábbitól eltérő tevékenységet folytatni, a bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a tevékenység megváltoztatása előzetesen engedélyezésre kerüljön. A bérbeadó által kiadott engedély nem mentesíti a bérlőt a szükséges hatósági engedélyek beszerzése tekintetében.

(3) Csereszerződés alapján ugyanolyan időtartamú szerződés köthető, mint amilyen az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségre a korábbi bérlővel fennállt.

(4) A bérleti jog átruházásához és a helyiség cseréjéhez a felmondási idő alatt nem lehet hozzájárulni.

(5) Ha a tevékenység megváltoztatására a bérbeadó döntése alapján kerül sor, az (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzbeli térítést nem kell megfizetni, ha az átvevő vállalja, hogy a bérbeadó által meghatározott tevékenységet a helyiségben legalább 5 évig folytatja.

(6) A bérbeadói hozzájárulás kiadásának - az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - további feltétele, hogy az átvevő a helyiségben folytatható tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkezzen.

(7) A bérbeadói hozzájárulás kiadását meg kell tagadni, ha a helyiség átvételét megelőző 24 hónapon belül az átvevővel szemben a tevékenysége végzésével kapcsolatban, vele szemben elmarasztaló jogerős és végrehajtható hatósági határozatot hoztak.

(8) A (6)–(7) bekezdésben foglaltakról az átvevőnek a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelemben vagy a bérbeadó felhívására írásban nyilatkozni kell.

(9) Nem adható bérbeadói hozzájárulás az átruházáshoz (cseréhez) bármelyik következő kizáró feltétel megszűnésének hitelt érdemlő igazolásáig:

20. § (1) A bérbeadó, a Képviselő-testület, valamint a Hivatal (a továbbiakban: közös adatkezelők) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelet, az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a Lakástörvény és e rendelet keretei között, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott feladatok teljesítése céljából jogosultak kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadás feltételeinek megállapítása, a kérelem megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról szóló döntés meghozatala érdekében szükségesek, illetve a tudomásukra jutottak.

(2) A közös adatkezelők adattovábbítást csak jogszabályi kötelezettség alapján, valamint a kérelmező kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján végeznek.

21. § (1) A Lakástörvény, illetve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti elővásárlási jog jogosultja akkor gyakorolhatja elővásárlási jogát, ha a Képviselő-testület a helyiséget elidegenítésre kijelölte.

(2) A helyiség értékesítésének szándékáról a kijelölést követő 15 napon belül az Önkormányzat írásban értesíti a helyiség bérlőjét.

(3) Az értesítésnek tartalmaznia kell az ajánlati kötöttség időtartamát, a vételár mértékét, a szerződés megkötésekor fizetendő vételár részlet mértékét, a részletfizetés időtartamát, a szerződéses kamat mértékét, a vételárengedmény feltételeit.

(4) A bérlőnek 15 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy élni kíván-e elővásárlási jogával.

(5) Ha az elidegenítésre kijelölt helyiség bérlője él az elővásárlási jogával, a Képviselő-testület a helyiség értékesítésre történő kijelöléstől számított 180 napon belül eladási ajánlatot tesz. Az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap.

(6) Az eladási ajánlatnak legalább a következőket tartalmaznia kell:

(7) Ha az elidegenítésre kijelölt helyiség bérlője nem nyilatkozik vagy elővásárlási jogával nem él, a Lakástörvényben meghatározott kivétellel a helyiség harmadik személy részére a 25–26. §-ban foglaltak szerint értékesíthető.

22. § (1) Az elővásárlási joggal érintett helyiség vételárának megállapításához értékbecslést kell készíteni, amely 180 napig érvényes. A helyiség vételárát a független szakértő által elkészített értékbecslésben megállapított összegben kell megállapítani.

(2) A helyiség – a Lakástörvénynek megfelelően megállapított – vételárából le kell vonni a bérlőnek a helyiségre fordított és az Önkormányzat által meg nem térített, az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával elvégzett és számlákkal igazolt értéknövelő beruházásainak értékét.

(3) A helyiség vételára a helyiségbérleti jogviszony létesítésekor az Önkormányzatnak befizetett óvadék összegével nem csökkenthető.

(4) A helyiséggel kapcsolatban a bérlőt terhelő karbantartási, felújítási, pótlási kötelezettség elmulasztását a forgalmi érték megállapításánál értékcsökkentő tényezőként nem lehet figyelembe venni.

23. § (1) Ha az elidegenítésre kijelölt helyiség bérlője él az elővásárlási jogával, a legalacsonyabb összegű ellenérték azonos a helyiség forgalmi értékével. Amennyiben a bérlő a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben megfizeti, úgy 5% vételárengedmény illeti meg.

(2) Ha a bérlő nem él elővásárlási jogával és az általa bérelt helyiség harmadik személy részére kerül eladásra, a legalacsonyabb összegű ellenérték azonos a helyiség forgalmi értékével. A vételárra ebben az esetben részletfizetés és vételárengedmény nem adható.

24. § (1) Az elővásárlási jog jogosultja kérelmére az adásvételi szerződés megkötésekor a megállapított vételár részletekben történő megfizetése köthető ki.

(2) A vételár részletekben történő megfizetése esetén a havonta fizetendő részletet úgy kell megállapítani, hogy legfeljebb 15 év alatt a teljes vételár megfizetésre kerüljön.

(3) Részletfizetés esetén az első vételárrészlet összege a vételár legfeljebb 20%-a.

(4) Részletfizetéssel történő vétel esetén az adásvételi szerződésben a hátralék mértékéig jelzálogjogot, a tartozás kiegyenlítéséig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni az Önkormányzat javára, amelynek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről gondoskodni kell.

(5) A vételár teljes kiegyenlítéséig az elidegenítéshez csak akkor adhat a Képviselő-testület hozzájárulást, ha a helyiség elidegenítésének a célja másik – legalább azonos forgalmi értékű – helyiség megszerzése, és a hozzájárulást kérő vállalja, hogy a vételárhátralék kiegyenlítéséig a másik ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom, a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba az Önkormányzat javára.

(6) Részletfizetés esetén az első részlet megfizetését követően fennmaradó vételár hányadra a Ptk. szerint megállapított pénztartozás utáni kamatot kell fizetnie az elővásárlásra jogosultnak.

(7) Ha az elővásárlásra jogosult a havonta esedékes részletfizetéssel késedelembe esik, vagy az adásvételi szerződésben vállalt határidőben a teljes vételárat nem fizeti meg, a késedelmes teljesítés után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell felszámítani.

(8) Az Önkormányzat a részletfizetési kedvezményt megvonja és a hátralékos vételár, illetve annak kamata egy összegben esedékessé válik, ha az elővásárlásra jogosult egy naptári éven belül összesen négyhavi törlesztőrészlet tartozást halmozott fel.

25. § (1) Amennyiben az elővásárlásra jogosult a kedvezménnyel vásárolt helyiséget az adásvételt követő 5 éven belül elidegeníti, az Önkormányzat jogosult azt egyoldalú nyilatkozattal a visszavásárlási jog gyakorlásakor képviselt forgalmi értékével azonos vételáron visszavásárolni.

(2) A visszavásárlási jogot az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

26. § (1) A Lakástörvény alapján elővásárlási joggal nem érintett helyiség akkor értékesíthető, ha a Képviselő-testület a helyiséget elidegenítésre kijelölte.

(2) Az elővásárlással nem érintett helyiség vételárát a 21. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiség eladásakor a legalacsonyabb összegű ellenérték azonos a lakás forgalmi értékével azzal, hogy a vételárra részletfizetés és vételárengedmény nem adható.

27. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiség kizárólag pályázat vagy árverés útján idegeníthető el.

(2) A pályázat vagy árverés alól 25 millió Ft alatti forgalmi értékű önkormányzati lakás esetében a képviselő-testület egyedi döntése alapján mentesítést adhat:

(3) A polgármester az elővásárlási joggal nem érintett, a Képviselő-testület által elidegenítésre kijelölt helyiség eladása érdekében haladéktalanul intézkedik a pályázat kiírása iránt.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(5) A pályázati kiírás teljes szövegét ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat honlapján és a helyi újságban közzé kell tenni.

(6) Amennyiben egy helyiségre a meghirdetett határidőn belül több, a pályázati feltételeknek megfelelő, a vételár összegére azonos ajánlatot tartalmazó pályázat érkezik, a polgármester a jegyző az azonos ajánlatot tevő pályázók jelenlétében nyilvános licitálással-, ha az sem vezet eredményre, sorsolással dönt a bérlő személyéről.

(7) Licitálásos eljárás során több azonos vételi ajánlat esetén a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(8) A sorsolási eljárás lebonyolítása a jegyző feladata. A sorsolást a pályázat benyújtási határidejének lejártától számított 7 napon belül kell megtartani. A sorsolás időpontjáról a pályázókat előzetesen a Hivatal értesíti. Amennyiben a pályázó a sorsoláson nem jelenik meg és távolmaradását előzetesen nem menti ki, úgy kell tekinteni, hogy pályázatát visszavonta. A sorsolási eljárásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.

(9) A pályázati eljárás eredménytelensége esetén, vagy amennyiben a nyertes pályázó úgy nyilatkozik, hogy a helyiség megvételére vonatkozó szándékát nem tartja fenn, a polgármester – a pályázók számától függően – gondoskodik a helyiségre vonatkozó új pályázat kihirdetéséről, vagy a jegyző által a (4) bekezdésben foglaltak szerint lefolytatott ismételt sorsolás útján dönt a bérlő személyéről.

(10) Az Önkormányzat az elővásárlási joggal nem érintett helyiségre vonatkozó adásvételi szerződést a nyertes pályázóval köti meg.

(11) A pályázat eredményéről, valamint az adásvételi szerződés megkötéséről a polgármester a jegyző által készített előterjesztés útján a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

28. § Nem idegeníthetőek el az alábbi ingatlanokban lévő helyiségek:

29. § Ez a rendelet 2024. február 1-jén lép hatályba.