Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 24.) önkormányzati rendelete
A távhőszolgáltatásról
Hatályos: 2025. 02. 25Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 24.) önkormányzati rendelete
A távhőszolgáltatásról
[1] Algyő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete elkötelezett a távhőellátás folyamatos, biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos, továbbá az érintettek érdekeinek kölcsönös érvényesülése és a fogyasztóvédelem biztosítása mellett.
[2] Algyő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed Algyő Nagyközség közigazgatási területén lévő lakóépületeket, vegyes célra használt épületeket, nem lakás céljára szolgáló épületeket (a továbbiakban együtt: épület) távhővel ellátó gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban: távhőszolgáltató) és az ellátást igénybe vevő távhőfelhasználókra (a továbbiakban: felhasználó) és díjfizetőkre.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen, vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott.
2. Távhőszolgáltatás: az a közszolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték- hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával, fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg.
3. Lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa.
4. Egyéb felhasználó: a 3 pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító által megvásárolt lakóingatlan bérlője, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján ingyenesen az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonába kerülő ingatlanokon fennálló lakásbérleti jogviszony bérlője.
5. Díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közszolgáltatási szerződésben megnevezett tulajdonosa, illetve a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: Tsztv.) meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója.
6. Hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont.
7. Termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés.
8. Szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés.
9. Felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés.
10. Hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet.
11. Elszámolási mérőberendezés felhasználói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén: a primer rendszer hőátadó állomásán, a hőközpont helyiségében elhelyezett, megfelelően hitelesített mérőberendezés.
12. Elszámolási mérőberendezés szolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén: ugyancsak a primer rendszer hőátadó állomásán, a hőközpont helyiségében elhelyezett, megfelelően hitelesített mérőberendezés. A hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.
13. Elszámolási mérőberendezés külön technológiai folyamatban előállított melegvíz-szolgáltatás esetén: – amikor a felmelegített közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátója a szolgáltató – a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmennyiség-mérő. Az épületrészben használt melegvíz-mennyiségmérő a hőközponti mennyiségmérő költségmegosztója. A költségmegosztók azonosító számmal és – az illetéktelen beavatkozás megakadályozása céljából – évente ellenőrzött zárjeggyel rendelkeznek.
14. Elszámolási mérőberendezés épületrészenkénti mérés és elszámolás esetén: az adott épületrész területén a távhővezeték-hálózat csatlakozási pontján kialakított hőközpont hőátadó állomásán elhelyezett hitelesített mérőberendezés.
15. Távhővezeték-hálózat: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt - amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték.
16. Felhasználói vezetékhálózat: az a csővezeték-rendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja.
17. Csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala elzárószerelvény hiányában a felhasználási helyet magába foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa.
18. Távhővezeték-hálózat: az a csővezetékrendszer – a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt –, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték.
19. Szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói.
20. Felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési- és használati melegvízmérők, költségmegosztók.
21. Hőhordozó közeg: a fűtési és használati melegvíz szolgáltatás nyújtásához szükséges hőenergia továbbítására szolgáló közeg (forróvíz, melegvíz).
22. A távhőszolgáltatásért fizetendő díj alkalmazása szempontjából a lakóépületben közös használatra szolgáló helyiség általában: a mosókonyha, a szárító helyiség, a gyerekkocsi és kerékpártároló helyiség.
23. A távhőszolgáltatásért fizetendő díj alkalmazása szempontjából közös használatra szolgáló terület: a kapualj, a lépcsőház és a zárt folyosó.
24. A távhőszolgáltatásért fizetendő díj alkalmazása szempontjából nem lakás céljára szolgáló helyiség általában az üzlet, a műhely, a rendelő, az iroda, a gépkocsi tároló, valamint a lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges és egyéb célra hasznosított helyiség.
25. Az alapdíj: a távhőszolgáltatás biztosításához szükséges infrastruktúra fenntartásáért, a távhőszolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő, külön jogszabályokban meghatározott szempontok szerint megállapított díj.
26. A hődíj: az elszámolási mérőberendezésen mért és elfogyasztott hőmennyiség után fizetendő díj.
27. A különdíj: a távhőszolgáltatási díj azon része, amelyet a Felhasználó külön megállapodásban rögzített egyéb szolgáltatásokért fizet a távhőszolgáltatónak. E szolgáltatások az alábbiak lehetnek: a) hőközpontok üzemeltetése, korszerűsítése, b) egyedi szolgáltatási (pl.: javítási) igényhez kapcsolódó teljesítés, c) egyedi igényű költségelszámolási forma alkalmazása, d) a tevékenységhez kapcsolt egyedi igényű bizonylatok elkészítése.
28. Fűtési időszak: a tárgyév szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak.
29. Üzletszabályzat: a távhőszolgáltató által készített azon dokumentum, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel (a továbbiakban: felhasználói érdekképviselet) való együttműködését.
30. Szabálytalan vételezés: a távhő felhasználásáról szóló közszolgáltatási szerződés nélküli távhőfogyasztás vagy a távhőnek szerződésszegő módon történő vételezése.
31. Szabályozatlan vételezés: amikor a felhasználó: a közszolgáltatási szerződésben foglalt lekötött csúcsot meghaladó mennyiségben vételez hőt, vagy a szolgáltatói elszámolási mérő befolyásolásával, megkerülésével vételez hőt, vagy a mérőeszközt, vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet megrongálja, eltávolítja, vagy ezek sérülését, illetve hiányát a távhőszolgáltatónak nem jelenti be, a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget, vagy a hőszolgáltatás szüneteltetésének időtartama alatt a zárak megkerülésével, felbontásával igénybe veszi a szolgáltatást.
3. § (1) A lakossági és az egyéb felhasználó távhővel ellátott épületeiben, ha a távhőt:
a) csak melegvíz felhasználására vételezik, csak a melegvízre vonatkozó;
b) csak fűtés felhasználásra vételezik, csak a fűtésre vonatkozó;
c) fűtés és melegvíz felhasználásra vételezik, az együttes alapdíjat kell alkalmazni.
(2) Az együttes alapdíj alkalmazása szempontjából az épületen belül az egyes helyiségek fűtési és melegvíz ellátása tekintetében a helyiségek között különbség tehető.
4. § A fűtött térfogat meghatározásánál:
a) alapterületként kell figyelembe venni a falsíkok közötti, valamint a beépített szekrény által elfoglalt területet;
b) nem vehető figyelembe a falsíkokon kívül eső területek, valamint a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területek, ha azok mérete 0,5 m2-nél kisebbek;
c) nem vehető figyelembe az éléskamra, a kamraszekrény, valamint a lakás helyiség légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része.
5. § Hődíjat kell alkalmazni és elszámolni:
a) a fűtés;
b) a használati melegvíz készítés;
c) a technológiai cél, hőhordozóval együttes igénybevétel
célú távhőszolgáltatás után.
6. § (1) A távhőszolgáltatót a Tsztv. 37. § (1) bekezdés alapján a lakossági felhasználóval általános közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) Amennyiben a lakossági felhasználó a részére átadott (megküldött) általános közszolgáltatási szerződés aláírását megtagadja, vagy a szerződést az átadástól számított 30 napon belül bármilyen ok miatt nem írja alá, de a szolgáltatást igénybe veszi, az általános közszolgáltatási szerződés az igénybevétel megkezdésétől létrejön. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait, vonatkozó jogszabályokat, valamint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező általános közszolgáltatási szerződést – mint általános szerződési feltételeket – kell elfogadottnak tekinteni.
(3) Az általános közszolgáltatási szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó, vagy díjfizető a távhőszolgáltatás ellenértékének megfizetésére köteles.
(4) A távhőszolgáltatót és az egyéb felhasználót a távhő mérés szerinti szolgáltatására egyedi közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyedi közszolgáltatási szerződés megkötésénél a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Ha a felek az egyedi közszolgáltatási szerződés tartalmában a felhasználó hibájából – a szerződésnek az egyéb felhasználó részére történt – igazolt - átadásától számított 30 napon belül – nem tudnak megállapodni, akkor úgy kell tekinteni, hogy általános közszolgáltatási szerződés jött létre, ha a felhasználó a szolgáltatást a szerződés aláírása nélkül vette igénybe. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait, a vonatkozó jogszabályokat, valamint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező általános szerződési feltételeket kell elfogadottnak tekinteni.
7. § (1) A szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hőközpontot a felhasználói berendezéssel a távhővezeték-hálózat részeként összekötő vezeték üzemeltetése és fenntartása, az ezzel kapcsolatos költségek viselése – a csatlakozási pontig bezárólag – a távhőszolgáltató feladata.
(2) A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.
(3) A távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával szabad:
a) új felhasználói berendezést létesíteni;
b) meglévő felhasználói berendezést áthelyezni, átalakítani, vagy megszüntetni.
(4) Az új, az áthelyezett, az átalakított, vagy a bővített felhasználói berendezés csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával és jelenlétében helyezhető üzembe.
(5) Az épületben lévő hőfogadó helyiség tulajdonosai kötelesek biztosítani, hogy az ott elhelyezett szolgáltatói tulajdonú szabályozó és elzáró szerelvényekhez csak a távhőszolgáltató képviselői férhessenek hozzá. Ennek érdekében a felhasználó köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelenek ne jussanak be a hőfogadó helyiségbe, illetve köteles gondoskodni a leválasztott terület rendeltetésének megfelelő használatáról és a tűzvédelmi előírások betartásáról.
(6) Szolgáltató köteles a felhasználási helyen a hőközpontot, a hőfogadó állomást, a fogyasztásmérő berendezést a felhasználói vezetéket és berendezést a távhővezeték hálózat biztonsága és a többi felhasználó biztonságos ellátása érdekében ellenőrizni, illetve ellenőriztetni, illetőleg a szolgáltatás folyamatosságához szükséges munkálatokat (pl. fogyasztásmérő csere) - előzetes értesítés után – elvégezni.
(7) Ha a felhasználói berendezés hibája üzemzavart idéz elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát, vagy a szolgáltatás folyamatosságát veszélyezteti, a távhőszolgáltató a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja, illetőleg szüneteltetheti.
(8) A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett elzáró, szabályozó szerkezeteit csak a távhőszolgáltató működtetheti.
(9) Az ellenőrzést, illetőleg a munkálatokat lakásokban és egyéb helyiségekben a lakók személyes érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni, a szolgáltató és a felhasználó képviselője eltérő megállapodásának hiányában munkanapokon 7-20 óra közötti időpontban. A felhasználó, díjfizető köteles az ellenőrzést végző személy számára a felhasználási helyre történő bejutást lehetővé tenni, a munkálatokkal kapcsolatban pedig együttműködni.
(10) Szerződésszegés, szabálytalan, illetve szabályozatlan vételezés esetén szolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztheti. Ezen esetben a felhasználó az aktuális elszámolási időszak kezdetéig - visszamenőleg köteles a távhőszolgáltatónak az alábbiakban meghatározott díjakat megfizetni:
a) a helyiségméret alapján megállapítható alapdíj,
b) hasonló paraméterekkel rendelkező épületrész hőfelhasználása alapján megállapított hődíj,
c) a rendelet 1. melléklete szerinti használati melegvíz előállításához szükséges hődíj minden érintett hónapra.
(11) Az aktuális időszakra vonatkozó elszámolást a (10) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével kell elkészíteni.
(12) A szabálytalan vételező ellen a távhőszolgáltató az előzőkben meghatározottak határidőben történő befizetésének elmulasztása esetén jogi eljárást kezdeményezhet. Amennyiben a közszolgáltatási jogviszony megszűnik, a felhasználó újbóli rákötése a távhőrendszerre az e rendelet által meghatározott csatlakozási díj és a hátralékok teljeskörű megfizetése mellett történhet.
(13) Szolgáltató jogosult a távhő igénybevételének megszüntetése esetén a felhasználói berendezések ellenőrzését elvégezni, illetve a megszüntetés törvényi feltételeinek fennállását megvizsgálni.
2. A távhőszolgáltatás mennyiségi és minőségi követelményei, a távhőszolgáltatás teljesítése
8. § (1) Az egyedi közszolgáltatási szerződés alapján a Távhőszolgáltató annyi távhőt köteles a teljesítési helyen szolgáltatni, amennyit az egyes távhőszolgáltatási formák távhőigényének kielégítéséhez a Felhasználó a tárgyévet megelőző év május 31 napjáig írásban meghatározott.
(2) A Távhőszolgáltató a Felhasználó részére mérten:
a) fűtési célra hőt,
b) használati melegvíz előállítására hőt biztosít.
9. § Az energiaszolgáltatást teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben:
a) a külső hőmérséklethez tartozó, hőszolgáltatási szerződésben lekötött maximális hőteljesítmény, a külső hőmérsékletnek megfelelő arányban a Felhasználó rendelkezésére áll;
b) az a) pont szerinti esetben akkora hőmennyiség kerül átadásra, hogy az épület folyamatos emberi tartózkodásra szolgáló fűtött helyiségeinek átlagos léghőmérséklete az 11. § szerinti időszakban naponta 8 és 20 óra között minimum eléri a plusz 20 °C-ot;
c) a b) pont szerinti esetben, ha a hőközponti tárolókban vagy a hőközponti kilépő csonknál a melegvíz hőmérséklete eléri a 45±3 °C-ot, a kifolyóknál a 40°C-ot.
10. § A Távhőszolgáltató 22-05 óra közötti időben - a lakóközösség ellentétes rendelkezése hiányában - legfeljebb 3 °C -os fűtéscsökkentéssel élhet.
11. § A távhőszolgáltatás akkor is teljesítettnek minősül, ha a 9. §-ban foglaltak a Felhasználó saját berendezéseinek hibájából, vagy alkalmatlanságából származó okok miatt a radiátoroknál, illetve a kifolyó csapoknál nem teljesülnek.
12. § Távhő szolgáltatás formája esetén a fűtési idény szeptember 15-től a következő év május 15- ig terjedő időszak. A fűtési idény elején és végén a tulajdonosok által meghatalmazott bizalmi a szolgáltatás idejét ettől eltérő módon is igényelheti. A Felhasználói közösség megbízottjának a kért időpont előtt legkevesebb 12 órával kell lemondását a Távhőszolgáltatóhoz eljuttatni. A lemondott fűtés időtartama 72 óránál (3 nap) rövidebb nem lehet.
13. § A Távhőszolgáltató - egyéb megállapodás hiányában - jogosult a Felhasználó részére a fűtési idényen kívül is fűtést biztosítani, és annak díját a Felhasználónak elszámolni, ha a külső hőmérséklet napi középértéke meteorológiai előrejelzés alapján előreláthatólag nem haladja meg a 10 °C-ot.
14. § A fűtési időszakon túl, vagy a 13. §-ban foglalt eseten kívül a távhőszolgáltató csak az egy hőközponthoz tartozó Felhasználók megbízottjának, vagy a Felhasználói közösség 51 %-nak írásos megrendelése vagy más szerződésben vállalt kötelezettség alapján köteles a hőszolgáltatást teljesíteni. A megrendelt fűtés időtartama 72 óránál (3 nap) rövidebb nem lehet. A Felhasználói közösség megbízottja a kért időpont előtt legkevesebb 12 órával köteles a megrendelését a Távhőszolgáltatóhoz eljuttatni.
3. A szolgáltatás korlátozása és szüneteltetése
15. § A szolgáltató a Kormány döntése alapján vagy országos tüzelőanyag hiány miatt jogosult a szolgáltatást korlátozni. A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az Önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.
16. § Az Önkormányzat környezetvédelmi okokból a távhőszolgáltatás korlátozását a korlátozási fokozat megállapításával rendelheti el.
17. § A korlátozás elrendeléséről, fokozatáról és a bevezetés időpontjáról, valamint várható tartamáról a felhasználókat a távhőszolgáltató értesíti a helyben szokásos módon.
18. § (1) A távhőszolgáltató a szolgáltatást az alábbi ütemezésben jogosult korlátozni:
a) I. ütem: felhasználók használati melegvízellátásának szüneteltetése,
b) II. ütem: felhasználók használati melegvízellátásának szüneteltetése, és fűtési célú hőellátásának csökkentése (+16 ºC átlagos belső hőmérsékletig),
c) III. ütem: felhasználók használati melegvízellátásának szüneteltetése, és a fűtési célú hőellátás csökkentése a fagyveszély szintjéig (+6º C belső hőmérsékletig).
(2) Az egyéb felhasználók esetében nem terjedhet ki a korlátozás az egészségügyi és az oktatási intézményekre.
19. § A korlátozás alapjául szolgáló okok megszüntetése után a szolgáltató a korlátozást azonnal köteles feloldani. A feloldásról az Önkormányzatot és a felhasználókat haladéktalanul tájékoztatni kell.
20. § A 15. § szerinti korlátozásból származó károkért a távhőszolgáltatót – elvárható magatartás esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli.
21. § A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett berendezései rendszeres karbantartási munkáit a fűtési időszakon kívül a felhasználói berendezés üzemeltetőjével egyeztetve kell elvégezni, és a szolgáltatást csak a munka elvégzésével érintett felhasználói körben a felhasználók előzetes értesítése mellett a lehető legrövidebb időtartamra szabad szüneteltetni.
22. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény végrehajtása során a meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték nyomvonalának 200 méteres körzetében az épületek, létesítmények hőellátó rendszerének megvalósítása során vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való ellátás lehetőségét. Egyenértékűnek bizonyuló feltételek esetén a környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi érdek érvényesítésére a távhőellátás megvalósítását kell szorgalmazni.
4. Mérés
23. § A távhőszolgáltató a fűtési és használati melegvíz szolgáltatási célú hőt a felhasználói hőközpontban/hőfogadó állomáson méri, és a mérési eredményeket a felhasználói közösség kérésére rendelkezésükre bocsátani köteles.
24. § A szolgáltatott és a felhasznált távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés alapján történik.
a) A távhőszolgáltató a hőközpontban és a hőfogadó állomáson hiteles hőmennyiségmérővel mérni köteles a hőfelhasználást. A hőfogadó állomáson felszerelt hiteles hőmennyiségmérő költségmegosztóként funkcionál.
b) A hiteles hőmennyiségmérők a szolgáltató tulajdonát képezik.
c) A mért hőmennyiség elosztása - más megállapodás hiányában - fűtött légtérfogat (lm3) alapján történik.
5. Hiteles hőmennyiségmérő, költségmegosztó készülék felszereléséről, alkalmazásáról és távleolvasásra képes rendszer kialakításáról
25. § (1) A felhasználói közösségnek a fűtési célú hőmennyiség épületrészenkénti hiteles mérésének kialakítása vagy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tsztv. Vhr.) 17/A. § 3. pontja szerinti költségmegosztók alkalmazása esetére költséghatékonysági vizsgálatot kell lefolytatnia Tsztv. Vhr. 17/C. § (1a)-(1d) bekezdései szerint. A költséghatékonysági vizsgálat tekintetében a Tsztv. Vhr. 8. melléklet 6. sorában Algyő Nagyközség ellátási területén a megtakarítási arány (E) értéke:
a) termosztatikus radiátorszeleppel szerelt hőleadók esetén: 0,13
b) kézi radiátorszeleppel szerelt hőleadók esetén: 0,08
c) fűtési rendszer korszerűsítése költségmegosztók felszerelésével egyidőben: 0,25.
(2) A távhőszolgáltatási területen a használati melegvíz előállítása az épület felhasználói hőközpontjában történik. Mivel a szekunder rendszer kialakítása nem teszi lehetővé az épületrészenkénti használati melegvíz előállítására fordított hőmennyiség hiteles hőmennyiségmérővel és az elfogyasztott melegvíz mennyiség hiteles vízmérővel történő mérését – mert ehhez a felhasználási hely meglévő hőellátó rendszerének olyan átalakítása szükséges, amely a lakótér rendeltetésszerű használatát jelentősen hátrányosan befolyásolja -, úgy a Tsztv. Vhr. 17/c. §. (1a) pontját a helyi sajátosságokra való tekintettel a műszaki megvalósíthatósági és költséghatékonysági vizsgálatban figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A felhasználói közösség a Tsztv. Vhr. 17/C. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti műszaki megvalósíthatósági vizsgálatot a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakemberrel végeztetheti el, aki a műszaki megvalósíthatóságról az indokok feltüntetése mellett köteles nyilatkozni. A vizsgálatot végző személy a nyilatkozatához csatolni köteles a vizsgálatra való jogosultságát igazoló okiratának másolatát és köteles nyilatkozatában feltüntetni a kamarai regisztráció számát.
(4) A felhasználói közösség a Tsztv. Vhr. 17/C. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti műszaki megvalósíthatóságról, valamint a költséghatékonysági vizsgálat eredményéről legkésőbb 2025. december 31. napjáig köteles nyilatkozni a távhőszolgáltató felé. A nyilatkozat mintát távhőszolgáltató bocsátja a felhasználói közösség képviselőjének rendelkezésére.
a) Távhőszolgáltató köteles a felhasználói közösségekről és a beérkezett nyilatkozatokról kimutatást vezetni, és azt legkésőbb 2026. január 31. napjáig a helyi önkormányzat rendelkezésére bocsátani.
b) Azon felhasználói közösségeket, melyek nyilatkozatukat nem juttatták el távhőszolgáltató részére, azokat mind a helyi önkormányzat jegyzője, mind a távhőszolgáltató igazolható módon felszólítja nyilatkozattételi kötelezettségére.
(5) A felhasználói közösség a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatában rögzíti, hogy
a) az épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakítása műszakilag megvalósítható-e vagy sem;
b) az épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakítása költséghatékony-e vagy sem,
c) amennyiben az épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakítása műszakilag nem valósítható meg vagy nem költséghatékony, úgy a fűtési költségmegosztók felszerelésének vizsgálata milyen eredménnyel zárult, továbbá
d) mellékletként a (3) bekezdésben hivatkozott nyilatkozatot a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátja.
26. § (1) Műszakilag megvalósítható kivitelezés esetén a felhasználói közösségnek a beruházási költségek meghatározása érdekében összesen legalább két darab árajánlatot szükséges beszereznie. A távhőszolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló felhasználói közösség fűtési rendszerének átalakításához épületgépészeti terv készíttetése kötelező a távhőszolgáltató javaslatainak figyelembevételével. Az elkészített terv alapján a kivitelezésre, a költségmegosztók felszerelésére és azok éves üzemeltetési költségeire is szükséges árajánlatot kérni. A megkapott ajánlatok alapján a költséghatékonysági vizsgálat elvégzése kötelező, a szolgáltató által biztosított a számítás részletszabályait is tartalmazó formanyomtatványon.
(2) A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók alkalmazásának műszaki és költséghatékonysági vizsgálata azon felhasználói közösség esetében kötelező, ahol az épületrészenkénti mérés műszakilag nem valósítható meg vagy nem költséghatékony, valamint az adott épület nem rendelkezik fűtési költségmegosztóval.
(3) Amennyiben sem az épületrészenkénti mérés, sem a távolról leolvasható fűtési költségmegosztók alkalmazása műszakilag nem megvalósítható, úgy arról a vizsgálatot végző személy az indokok feltüntetése mellett nyilatkozni köteles. Ezt a nyilatkozatot a felhasználói közösség képviselője a távhőszolgáltató részére rendelkezésre bocsátja a nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, de legkésőbb 2026. december 31. napjáig.
(4) Amennyiben az épületrészenkénti mérés, és/vagy a távolról leolvasható fűtési költségmegosztók alkalmazása műszakilag megvalósítható és költséghatékony, úgy arról is a vizsgálatot végző személy nyilatkozni köteles, és a (4) bekezdésben részletezett költséghatékonysági vizsgálatot a felhasználói közösségnek el kell végeznie.
(5) Azon épületek esetén, ahol a radiátoronkénti szabályozhatóság nem megoldott, ott a felhasználói közösség köteles a szabályozás kialakításának lehetőségeit, műszaki megvalósíthatóságát és költséghatékonyságát megvizsgálni.
(6) A felhasználói közösség a költséghatékonynak minősített beruházást 2026. december 31. napjáig köteles elvégeztetni, melyről teljesítési igazolást nyújt be szolgáltatónak legkésőbb 2027. január 08. napjáig.
(7) Amennyiben a költséghatékonynak minősített beruházás megvalósításával kapcsolatban a felhasználói közösség 2026. december 31-ig nem tesz lépéseket (pl: tervezés), úgy szolgáltató 2027. január hónaptól a fűtési hődíj tekintetében a törvényben előírt 2,5-szeres szorzó alkalmazásával köteles a havi távhőszámlákat kiállítani.
6. Távhőszolgáltatási díjak tartalma
27. § (1) A lakossági, a külön kezelt és az egyéb távhőszolgáltatási díj az alábbi:
a) alapdíj: mely éves díj, 1/12-ed részét kell a felhasználónak megfizetnie havonta, a lakások légtérfogata alapján,
b) hődíj: mely az elszámolási mérőberendezésen mért és elfogyasztott hőmennyiség után fizetendő díj.
(2) Az (1) bekezdésben említett díjak a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz és a csatorna használat díját nem tartalmazzák.
28. § Amennyiben a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz rendelkezésre bocsátója a távhőszolgáltató, a felhasználók a távhőszolgáltatónak külön tételként kötelesek megfizetni a melegvízhez felhasznált hálózati hideg víz vízdíját és a csatorna használat díját.
29. § A fűtési célú hődíj meghatározása:
a) az önálló felhasználói hőközponttal rendelkező épületeknél: a felhasználási helyet ellátó hőközpontban, hőfogadó állomáson a fűtési célra és a használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott, hiteles hőmennyiségmérővel mért összes hőmennyiség, valamint a használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott hőmennyiség különbségeként történik.
b) a szolgáltatói hőközpontból ellátott hőkörzetben: a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a felhasználási helyet ellátó szolgáltatói hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség. A hőfogadó állomáson beépített mérőműszer pedig a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.
30. § A használati melegvíz hődíjának meghatározása:
a) az önálló felhasználói hőközponttal rendelkező épületeknél: a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget az épületrészben beépített hiteles vízmennyiségmérőn mért használati melegvíz-mennyiség és a hőhordozó közeg egységnyi mennyiségének felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja.
b) a szolgáltatói hőközpontból ellátott hőkörzetben: a felhasználók által elfogyasztott használati melegvíz mennyiségének hőközponti hiteles mérésével történik, úgy, hogy a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmennyiség-mérőn mért használati melegvíz-mennyiség és az adott hőközpontban 1 m³ közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja. A szolgáltatott melegvíz elszámolásának alapja a hőközpontban elhelyezett hiteles vízmennyiség-mérő, a hőfogadó állomáson, illetve az épületrészben elhelyezett egyéb mellékvízmérő a főmérő költségmegosztója.
7. A távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony
31. § (1) A Távhőszolgáltató és a Felhasználó közötti jogviszony a szolgáltatás igénybevételétől, illetve a szerződéskötéstől kezdődően jön létre. A felhasználási hely (épületrész) tulajdonosváltozása bejelentésének elmaradása esetén mindaddig a régi tulajdonos a fizetési kötelezett, amíg a bejelentés meg nem történik. Az éves elszámolás formáját választó tulajdonosi közösségekben történő felhasználói, díjfizetői év közbeni változás esetén, az elszámolás (júliusban) a felhasználási hely (lakás) adott tulajdonosával történik. Mind a visszatérítés-, mind a befizetési kötelezettség a tulajdonost érinti.
(2) A Távhőszolgáltató a Felhasználó távhőigényét a csatlakozási pontnál a közszolgáltatási szerződés tartalmának megfelelően folyamatosan és biztonságosan köteles kielégíteni.
(3) A szolgáltatott, illetőleg vételezett (fogyasztott) távhőellátásért a Felhasználó hődíjat és alapdíjat köteles fizetni a Távhőszolgáltató részére.
(4) A Távhőszolgáltatót a lakossági Felhasználóval egy-egy épület lakóközösségével általános közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az általános közszolgáltatási szerződés létrejöhet a szolgáltatásnak az épület tulajdonosa, illetve bérlője, használója által történő igénybevételével is. Az egyéb Felhasználó csak az egyedi közszolgáltatási szerződés megkötését követően kezdheti meg a távhő igénybevételét. Amennyiben a lakossági, vagy egyéb felhasználó a részére átadott (megküldött) szerződés aláírását megtagadja, vagy a szerződést az átadástól számított 30 napon belül bármilyen ok miatt nem írja alá, de a szolgáltatást igénybe veszi, az általános közszolgáltatási szerződés az igénybevétel megkezdésétől létrejön. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait, valamint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező általános közszolgáltatási szerződést – mint általános szerződési feltételeket – kell minden esetben elfogadottnak tekinteni, amely tartalommal a közüzemi szerződés létrejön.
(5) Az egy teljesítési helyről ellátott Felhasználók közösségének egy személyt (megbízottat) kell meghatalmazniuk a távhőszolgáltató felé történő képviseletre, aki a Felhasználói közösség nevében jogosult a szerződéskötésre, szerződés-módosításra, a szolgáltatási jellemzők megváltoztatására, a távhőszolgáltatás megkezdésének vagy befejezésének, a vételezett távhő díja szétosztási formájának meghatározása, illetve megváltoztatása ügyében eljárni.
(6) Mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén általános közszolgáltatási szerződést a tulajdonos közösség megbízottja köti meg a Távhőszolgáltatóval.
(7) A közszolgáltatási szerződésben ki kell térni a távhőszolgáltatás díjának kiegyenlítésére (hőfelhasználó, díjfizető), a díj felhasználói közösség által meghatározott megosztásának módjára, arányára. Változó arányok esetén (pl. költségosztó, vízmérők alkalmazása), az erre vonatkozó elszámolás rendjére.
(8) Ha a távhőszolgáltatónak bejelentett tulajdonos, bérlő, használó személyében változás következik be, azt - a változást követő 15 napon belül – az előző hőfelhasználó (elhalálozása esetén örököse) és az új hőfelhasználó, díjfizető igazolható módon (adásvételi-, csere-, bérleti szerződés esetén -tulajdonosi meghatalmazás stb.) köteles bejelenteni a Távhőszolgáltatónak. A távhőszolgáltatás díját a bejelentett és igazolt napig a régi, azt követően az új Felhasználó (díjfizető) terhére kell elszámolni. Ha erre nincs mód (fűtés éves elszámolási formája esetén) akkor a tulajdonosok megegyezését lehet javasolni, amelyre vonatkozóan a távhőszolgáltatótól díjmegosztási számítási javaslat igényelhető. Az éves elszámolás formáját választó tulajdonosi közösségekben, ha a felhasználó, vagy díjfizető év közben változik, - amennyiben a régi és új felhasználó erre vonatkozóan nem állapodott meg, vagy a változást nem jelentették be a távhőszolgáltatónak - az elszámolás (júliusban) a felhasználási hely (lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség) adott tulajdonosával történik. Mind a visszatérítés, mind a befizetési kötelezettség az elszámolás időpontja szerinti lakás, helyiség tulajdonosát érinti.
(9) Amennyiben a Felhasználó a változás-bejelentési kötelezettségének nem, vagy nem ebben a rendeletben szabályozott módon tesz eleget, a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díját (az előleget és a hátralékot) a felhasználási hely távhőszolgáltatónál bejegyzett tulajdonosával szemben jogosult elszámolni.
(10) Új felhasználási hely létesítésére, vagy a meglévő fogyasztási hely bármilyen a távhőfogyasztói kört is érintő átalakítására a távhőszolgáltató írásban megadott előzetes engedélyével kerülhet sor.
(11) Az egy épületen belüli új, áthelyezendő vagy átalakítandó felhasználói berendezés megvalósítására csak az érintett épület tulajdonosok 4/5-öd arányú, vagy a közösséget képviselő megbízott hozzájárulása alapján, a távhőszolgáltató írásban megadott előzetes engedélyével kerülhet sor.
(12) Az egy hőközponthoz tartozó épületen(ken) belüli egy lakás vagy üzlet szolgáltatásának szüneteltetésére (min 3 hónap, maximum 48 hónap), csak abban az esetben kerülhet sor, ha tulajdonosi közösség 100 %-ban hozzájárul, műszakilag megoldható, nem okoz hőellátási problémát az épületben, nem veszélyezteti az épület szerkezetét, továbbá a kezdeményező viseli a szükséges átalakítások és ismételt üzembe helyezés költségét. Az alapdíj adott fogyasztási helyre eső díját folyamatosan a szüneteltetés ideje alatt is fizetnie kell. A szüneteltetés csak a távhőszolgáltató munkatársának jelenlétében és a fogyasztói berendezések leszerelésével, vagy elvakolásával valósítható meg. A szolgáltatás helyreállítását csak a távhőszolgáltató munkatársai végezhetik el.
(13) A Felhasználó és a Távhőszolgáltató köteles a tulajdonukban, illetve üzemeltetésükben lévő berendezéseket rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint karbantartani.
(14) A Felhasználó/Felhasználói közösség az általa üzemeltetett berendezések minden olyan hibáját, amely a hőhordozó közeg kiáramlását vagy minőségének megváltozását idézheti elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát, vagy folyamatosságát veszélyezteti, köteles azonnal kijavítani. Ha a hiba azonnal nem hárítható el, a Felhasználó/Felhasználói közösség a hiba elhárításáig a távhő vételezéséből kizárható.
(15) A hibáról és a hibaelhárítás megkezdéséről, illetőleg befejezéséről a Távhőszolgáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.
(16) A Felhasználói berendezéseket a Felhasználó üzemelteti és tartja fenn. A Felhasználó tulajdonában lévő hőközpont, hőfogadó állomás, fűtési és melegvíz ellátó berendezések üzemeltetését, (karbantartását, felújítását) a Felhasználóval/Felhasználói közösséggel kötött külön megállapodás alapján a Távhőszolgáltató is végezheti.
(17) A Távhőszolgáltató jogosult a Felhasználó vételezését, a Felhasználói berendezés állapotát, a helyszínen, hétköznapokon 800 és 2000 óra között ellenőrizni. Az ellenőrzést a lakossági Felhasználó lakásában, az egyéb Felhasználó vételezési helyén, azok személyes és vagyoni érdekeinek figyelembevételével kell végezni. Amennyiben a felhasználó, vagy díjfizető a távhőszolgáltató előzetes írásos tájékoztatása ellenére igazoltan kétszeri alkalommal nem teszi lehetővé a távhőszolgáltató képviselőjének a bejutását a felhasználási helyre, a távhőszolgáltató kérheti az önkormányzat jegyzőjétől, hogy határozatában rendelje el a felhasználási helyre való bejutást. E határozatát a jegyző fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja a Tsztv. 51. § (9) bekezdése alapján.
(18) Az illetéktelen energiavételezés megakadályozása céljából a Távhőszolgáltató a szolgáltató berendezéseken és az elszámolás alapját képező mérőberendezéseken fémzárakat (plombát) helyez el. A fémzárak meglétét a Távhőszolgáltató ellenőrzi időközönként, és azokat csak a szolgáltató dolgozója távolíthatja el. A hitelesített mérőberendezések ólomzárait a Felhasználónak eltávolítani nem szabad, ha ez mégis megtörténik, a fémzárak eltávolításából eredő károkat a tulajdonos viseli. Az ilyen módon történő beavatkozások a mérés hitelességének megszűntét jelentik, e mellett jogi eljárás kezdeményezhető!
(19) Felhasználó és a Távhőszolgáltató köteles a hőszolgáltatás, illetve -vételezés bármely okból történő jelentős megváltozásáról vagy szüneteltetéséről a másik felet értesíteni. Ha változás tervezhető, a bejelentési kötelezettség a tevékenység megkezdése előtt 10 nap.
8. Távhőszolgáltatási díjak
32. § (1) A Felhasználó a távhőszolgáltatásért díjat köteles fizetni, amely:
a) alapdíjból,
b) hődíjból, ami:
ba) fűtési és
bb) használati melegvíz felmelegítési hődíjból,
c) különdíjakból áll.
(2) A használati melegvíz hődíja Algyőn nem tartalmazza a melegvíz előállításához a Felhasználók által átadott hálózati hidegvíz díját és a csatornahasználat díját. Ezt a lakás tulajdonosok a vízóra alapján, mint hidegvizet fizetik ki a helyi vízközmű szolgáltatónak.
(3) A lakossági Felhasználó az épület (épületrész) közös helyiségeiben, valamint az egyéb Felhasználó használati melegvizet kizárólag hitelesített vízmérőn keresztül vételezhet.
(4) Az alapdíj áll:
a) a távhőszolgáltató saját, vagy üzemeltetett hőtermelő létesítményének energiaköltségek nélküli üzemeltetési, karbantartási és fenntartási költségeiből,
b) a távhőszolgáltató által a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, bérelt létesítmények, berendezések, eszközök bérleti díjából,
c) a távhőszolgáltató egyéb létesítményeinek, berendezéseinek (pl. távhő-vezeték, hőmennyiségmérők), az általa üzemeltetett üzemi és egyéb épületeinek és tartozékainak üzemeltetési, karbantartási és fenntartási költségeiből,
d) az üzemeltetés során kezelt és szükségszerűen felhasznált és elfolyt víz díjából,
e) a kazánházban, és a hőközpontokban felhasznált elektromos energia díjából,
f) a környezetvédelemre fordított költségekből,
g) üzleti tevékenység eredményéből.
(5) A hődíj áll:
a) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményeinek közvetlen tüzelőanyag költségeiből, és kiszolgálási díjából,
b) a távhőellátó rendszer átalakítási, üzemelési hőveszteségéiből és szükségszerűen felmerülő hőhordozó (víz) hőtartalom-veszteség költségeiből,
c) a fűtőolaj-üzemű berendezéseknél a környezetvédelmi előírásokban meghatározott adalékanyagok költségeiből,
d) a környezetterhelési díjakból,
e) a felmerülő energiadóból,
f) az üzleti tevékenység eredményéből.
(6) A hődíj megállapításánál a távhőellátó rendszer hőveszteségét az alkalmazott tüzelőanyagok függvényében kell figyelembe venni.
9. Díjképzési előírások
33. § (1) A Tsztv. 57/D. § (1) bekezdése szerint a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját – mint legmagasabb hatósági árat, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit az Energiaügyi Miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A díjtételek alkalmazása során a lakások, üzletek, egyéb helyiségek fűtött légtérfogatának meghatározása a Tsztv. Vhr. 17/A. § 6. pontja alapján történik.
10. A távhőszolgáltatási díjak elszámolása
34. § (1) A Távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő energiamennyiségét a felhasználói hőközpontban és a hőfogadó állomáson méri. A szolgáltatott, illetőleg vételezett hőmennyiség mérésére a mérésügyi előírásoknak megfelelő, hitelesített mérőeszközöket kell használni és azok mérési eredményét a Felhasználó munkaidőben bármikor ellenőrizheti.
(2) A mérőeszköz hibás működésének időtartamára a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint kell a szolgáltatott, illetőleg a vételezett távhőt elszámolni.
(3) A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a felhasználói hőközpontban/hőfogadó állomáson mért hőmennyiség. Az épület felhasználói rendszerében elhelyezett, lépcsőházban, lakásban, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségben elhelyezett mérőműszer minden esetben a hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.
(4) A szolgáltatott távhő mennyisége épületrészenként is elszámolható, ha a Felhasználó hőmennyiségmérő műszert vagy költségosztót szerel fel, a felhasználói berendezések, és fűtési rendszer szükséges átalakításának költségét viseli, és annak adatait havonta biztosítja az elszámolásához.
(5) Ha az épületben lévő valamennyi lakás és helyiség összes hőleadó berendezésén a Felhasználók által felszerelt költségmegosztó van, Távhőszolgáltató a fogyasztott fűtési hőmennyiséget és díját a költségmegosztókról leolvasott értékek arányában, a hőszolgáltatótól független külső cég által történt felosztás, a közös képviselő által történő elfogadása és aláírása után, fogyasztás arányosan osztja el.
35. § (1) Más megállapodás hiányában a Távhőszolgáltató a felhasználói hőközpontban/hőfogadó állomáson mért és elfogyasztott hőmennyiséget fűtési tekintetben a lakások és a vegyes célra használt helyiségek fűtött légtérfogat lm³ alapján, a használati melegvíz hőenergia-felhasználást pedig az épületrészekben felszerelt használati melegvíz mérők alapján osztja fel és számolja el.
(2) Ha a hőközpontban mért hőmennyiség épületenkénti (épületrészenkénti) elosztása költségosztók (vagy lm3) alapján történik, továbbá, ha a lakások, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségek nem mindegyike van vízmérővel felszerelve, a fűtési hő elszámolása a használati melegvízmérők és a megállapodás szerinti vízmennyiség hőenergia tartalmának meghatározását követően a következő módon történik:
a) a hiteles vízmennyiség-mérőkről leolvasott és az 1. melléklet szerinti vízmennyiségek alapján, az elszámolási időszak alatt elfogyasztott vízmennyiség és a fajlagos felmelegítési hő szorzata adja a használati melegvíz termelésére felhasznált hőmennyiséget,
b) a fűtési hőfelhasználás a mért összes hőmennyiség és a használati melegvíz előállítására felhasznált hőmennyiség különbsége.
11. A távhőszolgáltatási díjak fizetésének rendje
36. § (1) Távhőszolgáltatás esetén a Felhasználó az alábbi elszámolási formák között választhat:
a) az éves alapdíjat 12 egyenlő, a fűtési hődíjat az épület előző évi felhasználását figyelembe véve és 11 hónapra felosztva számolja el. A szolgáltató két elszámolás között a felhasználók/díjfizetők részére havonta részfizetési (előleg) számlát állít ki. Az előlegszámla alapját az előző év azonos hónapjára jutó (tény)hőmennyiség adja. Megállapodás alapján a felhasználók/díjfizetők a lakások, és az egyéb helyiségek tulajdonosi közössége a fűtési hőmennyiségeket (előlegeket) 7 havi egyenlő részletben, illetve 12 havi egyenlő részletben is megfizethetik a szolgáltató részére. A részszámlákban (előlegszámla) számlázott távhőszolgáltatási díjak és a ténylegesen mért hőfelhasználás különbözetét a szolgáltató a fűtési időszakot követően, évente egyszer elszámoló számlában számolja el.
b) az éves alapdíjat havonta 12 egyenlő részben, a fűtési hődíjat pedig a mért fogyasztást követő hónapban, - egyösszegben - köteles megfizetni.
(2) A használati melegvíz mérés szerinti elszámolására a szolgáltató évente legalább egyszer köteles. Az elszámoláshoz a Felhasználó feladata a távhőszolgáltató által rendszeresített űrlapon a megjelölt határidőn belül adatot szolgáltatni. A Felhasználói közösség megbízottja összesítve listán is leadhatja a melegvízórák állását az elszámoláshoz.
a) Amennyiben a Felhasználó egy éven keresztül nem szolgáltat adatot a vízórán megmért és felhasznált víz mennyiségéről, úgy a Távhőszolgáltató az elszámolási kötelezettség miatt a vonatkozó időszakra az 1. melléklet szerinti vízfogyasztás hőértéke alapján számláz. A Távhőszolgáltató az ezt követően leadott vízóraadatot - mint új mérőállást rögzíti – és újra kezdi a hőmérés szerinti elszámolását.
b) Két elszámolás közötti időszakban a Felhasználó az előző fogyasztási időszak hőfelhasználás átlagának megfelelő energiamennyiség egy hónapra eső része után köteles a szolgáltatás hónapjában részletfizetést teljesíteni.
(3) A havi előírt számla összeg késedelmes fizetése esetén a Felhasználó, mint tartozást a mindenkori, törvényben meghatározott késedelmi kamattal együtt köteles a Távhőszolgáltatónak megfizetni.
(4) A távhőszolgáltató évente egyszer köteles elszámolni és a díjkülönbözetet jogosult beszedni, illetve jóváírni. Más megállapodás hiányában a hőfelhasználás (fűtés, vízmelegítés) elszámolásának alapját képező hőmennyiségmérő leolvasási ideje minden év június 30. napja, illetve amennyiben ez a nap munkaszüneti nap, az ezt követő első munkanap. Az elszámolás minden évben júliusban történik.
12. Záró rendelkezések
37. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról, a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról, és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 24/2008. (VIII.06.) önkormányzati rendelete.
(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
38. § Ez a rendelet 2025. február 25-én lép hatályba.
1. melléklet a 4/2025. (II. 24.) önkormányzati rendelethez
|
A lakásba állandó lakóhelyként vagy tartózkodási helyként bejelentett lakosok száma |
Folyamatos szolgáltatás esetén |
|
1 |
3 |
|
2 |
5 |
|
3 |
8 |
|
4 |
11 |
|
5 |
14 |
|
6 vagy több |
17 |