a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet helyi adóiról

Általános indokolás

A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény 7. § (1) bekezdés a)-c) pontjában kapott felhatalmazás alapján elfogadásra került a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 362/2021. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), mely létrehozta Fejér megye területén belül a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezetet két pólussal, Iváncsa és Rácalmás településekkel. A Korm. rendelet 1. melléklete – két pontban: Iváncsa és Rácalmás külterületein – sorolja fel a különleges gazdasági övezet által érintett ingatlanok körét.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a megyei önkormányzat közgyűlése az illetékességi területén helyi adókat vezethet be.

A Htv. 42/G. § (1) bekezdése, szerint, ha a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat

a) valamely helyi adót bevezette, akkor a megyei önkormányzat év közbeni adómegállapítása során nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit;

b) határozott időre szóló adómértéket alkotott, akkor a 7. § h) pontjában foglalt adómérték-változtatási korlátozás a megyei önkormányzatot is köti;

c) a 39/C. § (4) bekezdése szerint adómentességet vagy adókedvezményt alkotott, akkor a 7. § j) pontja szerinti korlátozás a megyei önkormányzatot is köti;

d) valamely helyi adót bevezette, akkor a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat helyi adóról szóló rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni mindaddig - de legfeljebb a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépésétől számított 120 napig -, amíg a megyei önkormányzat rendeletében nem állapít meg helyi adóra vonatkozó szabályokat.

Jelen tervezet a jelenleg is hatályos települési önkormányzatok által bevezetett adónemeket és adótételeket, kedvezményeket tartja meg, alkalmazza. Így a súlyosbítás ténye nem vetődik fel.

Figyelemmel a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges helyi adó intézkedésről szóló 535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet 1. § (1) és (3) bekezdésére, mely a 2021. évre állapít meg korlátozásokat.

A Htv. 8. § (4) bekezdése alapján a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az adóból származó bevételt a rendeletében meghatározott módon a különleges gazdasági övezet szerinti megye területén fekvő - különös tekintettel a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott, a beruházással közvetlenebbül érintett - települések (jelen esetben Iváncsa, Rácalmás, Adony, Kulcs) területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3%-ának erejéig a megyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire használhatja fel.

A Htv. 9. § (2) és (3) bekezdése rendelkezései szerint a megyei önkormányzat képviselő-testülete által megállapított adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. Az állami adóhatóság a beszedett adót naponta átutalja a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata által megadott számlája javára. Az állami adó- és vámhatóság különleges gazdasági övezettel kapcsolatos adóhatósági feladatai tekintetében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az önkormányzati adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az adóalanyok meghatározásánál a 27/2013. (X.9.) ABH. rendelkezései is figyelembe vételre kerültek.

„Az Alkotmánybíróság értelmezésében személyek közötti, alkotmánysértő hátrányos megkülönböztetés akkor állapítható meg, ha valamely személyt vagy embercsoportot más, azonos helyzetben lévő személyekkel vagy csoporttal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb módon. A megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne {legújabban 3086/2013. (III. 27.) AB határozat, Indokolás [32]–[37], 3087/2013. (III. 27.) AB határozat, Indokolás [39]–[41]}”.

Részletes indokolás

Megjelöléshez, címhez és a bevezető részhez

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX: törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. §-a az alábbiakat tartalmazza:

„3. § Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.”

Az idézett jogszabály alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete a helyi adók körét – bármilyen adónemet is vet ki – az egy helyen való szabályozás törvényi alapelvének való megfelelés érdekében egy rendeletben kell, hogy szabályozza.

Több helyi adórendelet egyidejű hatályossága esetében fennáll a jogbiztonság alaptörvényi követelmény sérülésének az esélye, hiszen a jogalanyok nem tudhatják minden kétséget kizáróan, hogy az adott településen milyen hatályos adónemek vannak.

Az önkormányzati rendelet megjelölésével kapcsolatos szabályokat „a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről” szóló 5/2019. (III. 31.) IM rendelet határozza meg.

Az önkormányzati rendelet címe vonatkozásában a Korm. rendeletben és a Htv.-ben meghatározottakat kell figyelembe venni. Ennek alapján az önkormányzati rendelet a különleges gazdasági övezet megnevezésére és Fejér Megyei Önkormányzat azon jogosultságára utal, amelynek alapján a helyi adók kivetésének a joga a különleges gazdasági övezetben lehetségessé válik.

A bevezető részben érvényesülnek Jat. és „a jogszabályszerkesztésről” szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) szabályai. A Jszr. 52. § (2) bekezdése alapján a jogszabály bevezető része a jogszabály megalkotásához szükséges érvényességi kellékeket és a jogalkotás aktusára utaló kifejezést tartalmazza. Az önkormányzati rendelet felhatalmazás alapján alkotható meg, amelyet a Htv. 1. § (1) bekezdése, valamint a kedvezmények tekintetében a 39/C. § (2) és (3) bekezdése, az eljárási szabályok bővítése miatt a 43. § (3) bekezdése tartalmaz. A feladatkört meghatározó rendelkezés az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdésének h) pontja.

A megalkotni tervezett önkormányzati rendelet kapcsán a Htv. 1. § (5) bekezdése véleményeztetési kötelezettséget ír elő a Közgyűlés számára. A Htv. 1. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint a tervezetet a Kormánnyal, Iváncsa és Kulcs községek és Rácalmás és Adony városok önkormányzatainak véleményeztetni kell. A Jszr. 58. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében, a jogszabályban valamely szerv számára biztosított véleményezési jogkör az önkormányzati rendelet elfogadásának előfeltétele, a véleményezés ténye az önkormányzati rendelet elfogadásának érvényességi kelléke, így azt az önkormányzati rendelet bevezető részében fel kell tüntetni. A jogosult szervek által adott vélemény nem köti a jogalkotót a jogszabály elfogadásakor.

az 1. §-hoz

A Jat. 6. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet területi hatálya a megyei önkormányzat illetékességi területére terjed ki. A Korm. rendelet által létrehozott különleges gazdasági övezet olyan speciális illetékességi helyzetet teremt, amely szükségessé teszi a Jat. 6. § (3) bekezdésének az alkalmazását. A Htv. 1. § (1) bekezdésében kapott jogalkotási felhatalmazás kizárólag a különleges gazdasági övezet területére terjed ki, amely Iváncsa és Rácalmás közigazgatási területén belül létrejövő különleges gazdasági övezet illetékességi helyzetet alakít ki. (Mintegy enklávé a településeken.) A különleges gazdasági övezet vonatkozásában a Közgyűlés, a fentebb hivatkozott települések egyéb közigazgatási területei vonatkozásában továbbra is a helyi önkormányzatok képviselő-testületei rendelkeznek jogalkotási felhatalmazással.

Ennek mentén az önkormányzati rendelet területi hatályának pontos meghatározása kiemelkedő jelentőséggel bír. A Korm. rendelet 1. melléklete tételesen felsorolja azon ingatlanokat, melyek a különleges gazdasági övezet területét képezik, ugyanakkor figyelembe kell venni annak tényét is, hogy a kapcsolódó telekalakítási eljárások a Korm. rendelet kihirdetésének időpontjában még nem zárultak le. Ezen tényre maga a Korm. rendelet is utal a 2. § (1) bekezdésében. Mindezek alapján, az önkormányzati rendelet területi hatálya alapvetően a Korm. rendeletben foglaltakhoz kötődik.

a 2. §-hoz

A megyei önkormányzat adómegállapítási jogának alapvető szabályait és korlátait a Htv. 6. -7. §-ai tartalmazzák.

„6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:

a) a MÁSODIK RÉSZBEN meghatározott adókat vagy azok valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,

b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,

c) az adó mértékét – az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa,

d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse,

e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény keretei között az adózás részletes szabályait meghatározza,

f) ha az adó mértékét határozott időre állapította meg, akkor a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt az adó mértékét növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel 50%-át.

7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:

a) az adóalanyt egy meghatározott adótárgy (épület, épületrész, telek) esetében csak egyféle — az önkormányzat döntése szerinti — adó fizetésére kötelezheti,

b) a vagyoni típusú adók körében az épület, épületrész és telek utáni adót egységesen – tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével – határozhatja meg,

c) az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál,

d) ha az adót az 1. § (3) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat vezeti be, akkor az a kerületi önkormányzat, amely az adó fővárosi önkormányzat általi bevezetésébe beleegyezett, az adót az adóévben nem működtetheti,

e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható,

f) a korrigált forgalmi érték alapú építményadóban a lakás, illetve az egyéb építmény esetén egy-egy, a korrigált forgalmi érték alapú telekadóban a lakáshoz tartozó telek, illetve az egyéb telek esetén egy-egy adómérték alkalmazható,

g) az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének,

h) ha az adó mértékét határozott időre állapítja meg, akkor azt az adóalany hátrányára

ha) a határozott időszak első két naptári évében nem növelheti,

hb) a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt – ide nem értve a 6. § f) pontja szerinti esetet – csak akkor növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel (a továbbiakban: viszonyítási bevétel) 70%-át, azzal, hogy a naptári évtől hatályos adómérték ekkor sem haladhatja meg a határozott időre rögzített adómérték 130%-át,

i) ha a h) pont hb) alpont alkalmazásával az adó mértékét növelte, akkor az adó mértékét a határozott időszakra eredetileg megállapított adómértékkel egyező mértékben kell megállapítani azon naptári évtől kezdődően, amelyet megelőző – és a h) pont hb) alpont alkalmazását követő – naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel eléri a viszonyítási bevételt,

j) ha a 39/C. § (4) bekezdése alapján adómentességet vagy adókedvezményt állapít meg, akkor azt legalább három egymást követő naptári éven át nem helyezheti hatályon kívül, az adóalany hátrányára nem változtathatja meg.”

Az idézett szakaszokban foglaltakat kiegészíti a Htv. V/A. Fejezete, mely „a különleges gazdasági övezet létrejöttével összefüggő sajátos rendelkezések” -ről szól.

„42/G. § (1) Ha a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat

a) valamely helyi adót bevezette, akkor a megyei önkormányzat év közbeni adómegállapítása során nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit;

b) határozott időre szóló adómértéket alkotott, akkor a 7. § h) pontjában foglalt adómérték-változtatási korlátozás a megyei önkormányzatot is köti;

c) a 39/C. § (4) bekezdése szerint adómentességet vagy adókedvezményt alkotott, akkor a 7. § j) pontja szerinti korlátozás a megyei önkormányzatot is köti;

d) valamely helyi adót bevezette, akkor a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat helyi adóról szóló rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni mindaddig – de legfeljebb a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépésétől számított 120 napig –, amíg a megyei önkormányzat rendeletében nem állapít meg helyi adóra vonatkozó szabályokat.

(2) Ha a különleges gazdasági övezet több megye illetékességi területén helyezkedik el, és a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyék megyei önkormányzatai eltérő helyi adómértéket állapítottak meg rendeletükben, akkor az adózó a legkisebb adómérték alapján teljesítheti adókötelezettségét.

42/H. § (1) A különleges gazdasági övezet létrejötte napját megelőző napon a helyi iparűzési adó alanyának a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat illetékességi területén fennálló iparűzésiadó-kötelezettsége megszűnik, amelyet az iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna.

(2) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyei önkormányzat illetékességi területén az iparűzésiadó-kötelezettség a különleges gazdasági övezet létrejötte napján keletkezik.

(3) Ha az adóalany előrehozott adót fizetett a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat számára, akkor a be nem számított előrehozott adót visszaigényelheti a települési önkormányzat adóhatóságától az adózás rendjéről szóló törvény túlfizetésre vonatkozó szabályai szerint, feltéve, hogy a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendeletben biztosított visszaigénylési jogával nem élt.

(4) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti település önkormányzati adóhatósága a különleges gazdasági övezet területén lévő épületről, telekről szóló, hozzá benyújtott építményadó-, telekadó-, magánszemély kommunális adója bevallást, adatbejelentést a különleges gazdasági övezet létrejöttét követő 30 napon belül – adókivetés céljából – az állami adóhatóság részére átadja.”

A hivatkozott rendelkezések különös jelentőséggel bírnak, tekintettel arra, hogy két adottságaiban és helyi jogrendszerében eltérő település jelenleg hatályos helyi adórendszerét kell a Megyei Közgyűlésnek a különleges gazdasági övezetben kialakítandó helyi adórendszer meghatározása során figyelembe vennie. Az előterjesztéshez kapcsolódó táblázat összefoglalva tartalmazza azon adónemeket és az azokhoz kapcsolódó jelenleg érvényes helyi önkormányzati szabályozást, amely a Közgyűlésnek a különleges gazdasági övezetre megalkotandó önkormányzati rendelet elfogadása során mozgásteret biztosít. Ennek során figyelembe kell venni a Htv. év közbeni súlyosbítási tilalomra vonatkozó szabályait, valamint a „Magyarország gazdasági stabilitásáról” szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabtv.) 32. §-át. Ennek értelmében év közben is be lehet vezetni különböző adónemeket, de az önkormányzati rendelet elfogadása és annak hatályba lépése között legalább 30. napnak el kell telnie. A Htv. és Jat. eljárási szabályaira tekintettel ( Htv. 1. § (5) bekezdése, 42/G. § (1) bekezdés d) pontja, Jat. 17. §) új adó bevezetésére nem volt mód.

A Htv. 6. § a) pontja értelmében a Htv.-ben meghatározott helyi adónemek közül – a Közgyűlés választása szerinti adónemeket – kifejezetten be kell vezeti. Ennek során meg kell határozni azt, hogy a bevezetni tervezett adónemeket a Közgyűlés határozott, vagy határozatlan időtartamra kívánja bevezetni. A Közgyűlésnek a különleges gazdasági övezet helyi adórendszerének kialakítása során az adónemek bevezetésén túl meg kell határoznia az adókötelezettséget, az adó alapját és annak mértékét. A már meglévő mentességeket és kedvezményeket adóéven belül nem szűntetheti meg, jogosult azokat további mentességekkel és kedvezményekkel bővítheti.

A fentiek alapján új adónemek bevezetését a rendelet nem tervezi, az eddig a településeken bevezetett adókat rendeli a továbbiakban is alkalmazni. Így a különleges gazdasági övezet rácalmási ingatlanain keletkező adók közül a vagyoni típusú adók közül az építményadót, továbbá vállalkozási tevékenység tekintetében a helyi iparűzési adót rendeli bevezetni határozatlan időre, míg a különleges gazdasági övezet iváncsai ingatlanain folytatott vállalkozási tevékenység tekintetében a helyi iparűzési adót rendeli bevezetni határozatlan időre. A tervezet az építményadó, és a helyi iparűzési adó határozatlan időre történő bevezetését fogalmazza meg. A különleges gazdasági övezet teljes területe vonatkozásában figyelembe kell venni a helyi iparűzési adóra vonatkozó helyi szabályozást különös tekintettel arra, hogy a helyi iparűzési adó vonatkozásában a két helyi önkormányzati rendelet eltérő szabályozást állapít meg.

a 3. §-hoz

A rendelet csak a Korm. rendelet 1. melléklet 2. pontjában meghatározott ingatlanok tekintetében vezeti be az építményadót. Ennek oka kettős, egyrészt a súlyosbítás tilalmára és a kellő felkészülési időre tekintettel új adónem bevezetésére Iváncsán nem volt lehetőség. Másrészt, a rácalmási különleges gazdasági övezetben lévő területek kialakult infrastruktúrával rendelkeznek, melyre tekintettel vezette be települési önkormányzat az építményadót. Iváncsán építmény még nincs, az infrastruktúra kialakítása még nem történt meg. Ezért a jogalkotó figyelembe vette az eltérő helyi adottságokat, figyelemmel Kúria Köf. 5.001/2013/6. számú és 5.081/2012/4. számú határozataiban foglaltakra is. Ezek szerint

Kúria Köf. 5.001/2013/6. számú határozata:

„…Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a vagyoni típusú adók célja az arányos közteherviselés elvének megvalósítása: a vagyonadó alapja minden adóalany vonatkozásában ugyanaz, a vagyontömeg, jelen esetben az ingatlantulajdon. Az adókötelezettség törvényi okból, a tulajdonolt vagyontömegre tekintettel keletkezik. A kötelezettség tartalma pedig a vagyontömeg értékéhez és az adóalany teherviselő képességéhez kell, hogy igazodjon. Ez az alapja a vagyonadók esetében az adózókkal szembeni azonos (önkormányzati) jogalkotói elbánásnak. E megállapítás normatív alapját elsődlegesen az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdése adja, e követelményt az önkormányzati jogalkotó esetében ugyanakkor a Hatv. 6. § c) pontja közvetíti.

A Hatv. 6. § c) pontja értelmében az önkormányzat „az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan (...)” állapítja meg. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5017/2012/4. számú határozatában a Hatv. 6. § c) pontjának „az adóalanyok teherviselői képességéhez igazodó” fordulatát – a vagyontömeg értékét is figyelembe véve - a Hatv. jogegyenlőségi szabályának minősítette, amely a helyi adókat szabályozó önkormányzati normák esetében a diszkriminatív elbánás megítélésének alapja.

Köf. 5.081/2012/4. számú határozata:

„A Hatv. 6. § c) pontja ugyanakkor azt is előírja az önkormányzati jogalkotó számára, hogy „az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan (...)” állapítsa meg. A törvényi szabály lényegét tekintve közvetíti az Alaptörvény adóalanyt védő teherbíró képességére és a közteherviselés arányosságára vonatkozó előírásait.
Ebből az a kötelezettség támad, hogy az adó mértékének meghatározásakor köteles az önkormányzat képviselő-testülete mérlegelni a telkek rendeltetését, az értékekben fennálló különbségeket, adott esetben a telkek egyéb, például földrajzi elhelyezkedésében (pl. árterület) fennálló különbségeket. Különös tekintettel fennáll ez a differenciálási kötelezettség a külterületi telkek esetében, hiszen a külterületi ingatlanok jellegüknél, hasznosításuknál és méretbeli jellemzőiknél fogva a nm- alapú adómérték számítás eleve aránytalanságot eredményezhet.”

a 4. §-hoz

Az építményadó alapját határozza meg a rendelkezés.

az 5. §-hoz

A rendelkezés az építményadó mértékét határozza meg.

A Htv. 52. §-a definiálja az adótárgyak fogalmát.

Adótárgy meghatározása nem térhet el a Htv. fogalomkészletétől az önkormányzati normában. Ennek megfelelően került átvételre és pontosításra a korábbi települési önkormányzati norma szabálya.

a 6. §-hoz

A rendelkezés igazodik a korábbi települési norma által bevezetett adókedvezményhez és bejelentési szabályhoz, figyelemmel a Htv. 6. § a) pontjában foglaltakra.

a 7. §-hoz

A különleges gazdasági övezet mindkét pólusán a helyi iparűzési adó bevezetésre került, melytől a megyei norma sem kíván eltérni.

a 8. és 9. §-hoz

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 93. §-a 2021. január 1-től az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettségére vonatkozó hatályos szabályokat megszünteti, ezért a települési önkormányzati rendeletben lévő szabályozás sem vihető át a megyei normába. A javaslat ezért csak vállalkozási tevékenység után befizetendő adóról szól.

A Htv. 42/G. § (1) bekezdés d) pontja szerint, ha valamely települési önkormányzat a helyi adót bevezette, akkor a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat helyi adóról szóló rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni mindaddig – de legfeljebb a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépésétől számított 120 napig –, amíg a megyei önkormányzat rendeletében nem állapít meg helyi adóra vonatkozó szabályokat.

Magyarországon egyedülálló módon egy (megyei) önkormányzati rendeletben kerül szabályozásra két településen (egy különleges gazdasági övezetben) a vállalkozási tevékenység után fizetendő helyi iparűzési adó. Rácalmáson és Iváncsán eltérő adómérték van, 2 illetve 1,5 %. A tervezet nem kíván eltérni a korábbi települési szabályozás során megállapított adómértéktől, figyelemmel a települési adottságokra, a működő beruházásokra, és a költségvetésre gyakorolt hatására. Figyelemmel továbbá arra is, hogy az egyenlő bánásmód elve sem sérül, mivel működő beruházás és ebből kifolyólag számottevő iparűzési adóbevétel is csak a különleges gazdasági övezet egy településen lévő iparűzési tevékenységből származhat.

A különböző településeken lévő adótételek egységesítése (Rácalmás esetén a helyi iparűzési adó mértékének 2 %-ról 1,5 %-ra csökkentése) kapcsán egyidejűleg felmerül Rácalmás Város Önkormányzatának kompenzálásának kérdése a tervezett költségvetésének hiánya miatt. Az Alkotmánybíróság a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény, illetve a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 294/2020. (VI. 18.) Korm. rendeletalaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról, valamint az Alaptörvény 34. cikk (1) bekezdés második mondatából fakadó alkotmányos követelmény megállapításáról szóló 8/2021. (III. 2.) AB határozatában az alábbiakra mutatott rá:

„Az Alaptörvény 34. cikk (1) bekezdésének harmadik mondata értelmében nem a helyi közügyek, illetve a helyben biztosítandó közfeladatok ellátásához, hanem a helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához kell azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást biztosítani. Olyan, az állam által a helyi önkormányzat éves költségvetését (annak bevételi oldalát) érintő forráscsökkentésre azonban, amely ellehetetleníti az önkormányzati közfeladatok ellátását, alkotmányosan nincs mód, mivel ezzel kiüresednének a helyi önkormányzatok Alaptörvény 32. cikkében szereplő és alkotmányosan védett hatáskörei.

[173] Az ellehetetlenülés elkerülése érdekében biztosítandó pótlólagos forrásokra tehát az érintett helyi önkormányzatok alkotmányosan védett igényt támaszthatnak, amelyet a jogalkotó számos módon kielégíthet. Az alkalmazott megoldásnak azonban összegszerűségét tekintve is alkalmasnak kell lennie az ellehetetlenülés megelőzésére, továbbá az is alkotmányos elvárás, hogy megfelelő időben álljon rendelkezésre az alkotmányosan védett feladat- és hatáskörök megszakítás nélküli, folyamatos gyakorolhatósága érdekében.”

Amennyiben az adómérték csökken, úgy támogatásként is kevesebb összeg osztható vissza, figyelemmel arra, hogy Iváncsán a beruházás folyamatban van, gyártótevékenység nem történik. Így Rácalmáson a kötelező önkormányzati feladatok ellátása kerülne veszélybe, amelyhez más forrásból (pl. központi költségvetés terhére) várna a település kompenzációt.

a 10. §-hoz

Az önkormányzati rendelet adómentességi szabályokat állapít meg. A korábbi települési szabályozások közül csak Rácalmás biztosított adómentességet a vállalkozó számára, akinek a Htv. 39. § (1) bekezdése, vagy a Htv. 39/A. §-a, vagy a Htv. 39/B. §-a alapján számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Adómentességet biztosított továbbá a háziorvos, védőnő vállalkozó számára, akinek vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

A korábban már hivatkozott év közbeni súlyosbítás tilalmára, valamint az egyenlő bánásmód Alaptörvényi kötelezettségére az adómentesség mindkét településen megilleti a vállalkozót, ha a jogszabályi rendelkezések fennállnak.

a 11. §-hoz

A szakasz hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.