a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet helyi adóiról

Általános indokolás

A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény 7. § (1) bekezdés a)-c) pontjában kapott felhatalmazás alapján elfogadásra került a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 362/2021. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), mely létrehozta Fejér megye területén belül a a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezetet két pólussal, Iváncsa és Rácalmás településekkel. A Korm. rendelet 1. melléklete – két pontban: Iváncsa és Rácalmás külterületein - sorolja fel a különleges gazdasági övezet által érintett ingatlanok körét.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a megyei önkormányzat közgyűlése az illetékességi területén helyi adókat vezethet be.

A Htv. 42/G. § (1) bekezdése, szerint, ha a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat

a) valamely helyi adót bevezette, akkor a megyei önkormányzat év közbeni adómegállapítása során nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit;

b) határozott időre szóló adómértéket alkotott, akkor a 7. § h) pontjában foglalt adómérték-változtatási korlátozás a megyei önkormányzatot is köti;

c) a 39/C. § (4) bekezdése szerint adómentességet vagy adókedvezményt alkotott, akkor a 7. § j) pontja szerinti korlátozás a megyei önkormányzatot is köti;

d) valamely helyi adót bevezette, akkor a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat helyi adóról szóló rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni mindaddig - de legfeljebb a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépésétől számított 120 napig -, amíg a megyei önkormányzat rendeletében nem állapít meg helyi adóra vonatkozó szabályokat.

Az adóalanyok meghatározásánál a 27/2013. (X.9.) ABH. rendelkezései is figyelembevételre kerültek.

„Az Alkotmánybíróság értelmezésében személyek közötti, alkotmánysértő hátrányos megkülönböztetés akkor állapítható meg, ha valamely személyt vagy embercsoportot más, azonos helyzetben lévő személyekkel vagy csoporttal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb módon. A megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne {legújabban 3086/2013. (III. 27.) AB határozat, Indokolás [32]–[37], 3087/2013. (III. 27.) AB határozat, Indokolás [39]–[41]}”.

Részletes indokolás

Megjelöléshez, címhez és a bevezető részhez

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX: törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. §-a az alábbiakat tartalmazza:

„3. § Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.”

Az idézett jogszabály alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete a helyi adók körét – bármilyen adónemet is vet ki – az egy helyen való szabályozás törvényi alapelvének való megfelelés érdekében egy rendeletben kell, hogy szabályozza.

Több helyi adórendelet egyidejű hatályossága esetében fennáll a jogbiztonság alaptörvényi követelmény sérülésének az esélye, hiszen a jogalanyok nem tudhatják minden kétséget kizáróan, hogy az adott településen milyen hatályos adónemek vannak.

Az önkormányzati rendelet megjelölésével kapcsolatos szabályokat „a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről” szóló 5/2019. (III. 31.) IM rendelet határozza meg.

Az önkormányzati rendelet címe vonatkozásában a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 362/2021. (VI. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (a továbbiakban: Htv.) meghatározottakat kell figyelembe venni. Ennek alapján az önkormányzati rendelet a különleges gazdasági övezet megnevezésére és Fejér Megyei Önkormányzat azon jogosultságára utal, amelynek alapján a helyi adók kivetésének a joga a különleges gazdasági övezetben lehetségessé válik.

A bevezető részben érvényesülnek Jat. és „a jogszabályszerkesztésről” szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) szabályai. A Jszr. 52. § (2) bekezdése alapján a jogszabály bevezető része a jogszabály megalkotásához szükséges érvényességi kellékeket és a jogalkotás aktusára utaló kifejezést tartalmazza. Az önkormányzati rendelet felhatalmazás alapján alkotható meg, amelyet a Htv. 1. § (1) bekezdése, valamint a kedvezmények tekintetében a 39/C. § (2)-(4) bekezdése, az eljárási szabályok bővítése miatt a 43. § (3) bekezdése tartalmaz. A feladatkört meghatározó rendelkezés az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdésének h) pontja.

A megalkotni tervezett önkormányzati rendelet kapcsán a Htv. 1. § (5) bekezdése véleményeztetési kötelezettséget ír elő a Közgyűlés számára. A Htv. 1. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint a tervezetet a Kormánnyal, Iváncsa és Kulcs községek és Rácalmás és Adony városok önkormányzatainak véleményeztetni kell. A Jszr. 58. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében, a jogszabályban valamely szerv számára biztosított véleményezési jogkör az önkormányzati rendelet elfogadásának előfeltétele, a véleményezés ténye az önkormányzati rendelet elfogadásának érvényességi kelléke, így azt az önkormányzati rendelet bevezető részében fel kell tüntetni. A jogosult szervek által adott vélemény nem köti a jogalkotót a jogszabály elfogadásakor.

az 1. §-hoz

A Jat. 6. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet területi hatálya a megyei önkormányzat illetékességi területére terjed ki. A Korm. rendelet által létrehozott különleges gazdasági övezet olyan speciális illetékességi helyzetet teremt, amely szükségessé teszi a Jat. 6. § (3) bekezdésének az alkalmazását. A Htv. 1. § (1) bekezdésében kapott jogalkotási felhatalmazás kizárólag a különleges gazdasági övezet területére terjed ki, amely Iváncsa és Rácalmás közigazgatási területén belül létrejövő különleges gazdasági övezet illetékességi helyzetet alakít ki. A különleges gazdasági övezet vonatkozásában a Közgyűlés, a fentebb hivatkozott települések egyéb közigazgatási területei vonatkozásában továbbra is a helyi önkormányzatok képviselő-testületei rendelkeznek jogalkotási felhatalmazással.

Ennek mentén az önkormányzati rendelet területi hatályának pontos meghatározása kiemelkedő jelentőséggel bír.

a 2. §-hoz

A megyei önkormányzat adómegállapítási jogának alapvető szabályait és korlátait a Htv. 6. -7. §-ai tartalmazzák.

„6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:

a) a MÁSODIK RÉSZBEN meghatározott adókat vagy azok valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,

b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,

c) az adó mértékét – az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa,

d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse,

e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény keretei között az adózás részletes szabályait meghatározza,

f) ha az adó mértékét határozott időre állapította meg, akkor a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt az adó mértékét növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel 50%-át.

7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:

a) az adóalanyt egy meghatározott adótárgy (épület, épületrész, telek) esetében csak egyféle — az önkormányzat döntése szerinti — adó fizetésére kötelezheti,

b) a vagyoni típusú adók körében az épület, épületrész és telek utáni adót egységesen – tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével – határozhatja meg,

c) az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál,

d) ha az adót az 1. § (3) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat vezeti be, akkor az a kerületi önkormányzat, amely az adó fővárosi önkormányzat általi bevezetésébe beleegyezett, az adót az adóévben nem működtetheti,

e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható,

f) a korrigált forgalmi érték alapú építményadóban a lakás, illetve az egyéb építmény esetén egy-egy, a korrigált forgalmi érték alapú telekadóban a lakáshoz tartozó telek, illetve az egyéb telek esetén egy-egy adómérték alkalmazható,

g) az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének,

h) ha az adó mértékét határozott időre állapítja meg, akkor azt az adóalany hátrányára

ha) a határozott időszak első két naptári évében nem növelheti,

hb) a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt – ide nem értve a 6. § f) pontja szerinti esetet – csak akkor növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel (a továbbiakban: viszonyítási bevétel) 70%-át, azzal, hogy a naptári évtől hatályos adómérték ekkor sem haladhatja meg a határozott időre rögzített adómérték 130%-át,

i) ha a h) pont hb) alpont alkalmazásával az adó mértékét növelte, akkor az adó mértékét a határozott időszakra eredetileg megállapított adómértékkel egyező mértékben kell megállapítani azon naptári évtől kezdődően, amelyet megelőző – és a h) pont hb) alpont alkalmazását követő – naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel eléri a viszonyítási bevételt,

j) ha a 39/C. § (4) bekezdése alapján adómentességet vagy adókedvezményt állapít meg, akkor azt legalább három egymást követő naptári éven át nem helyezheti hatályon kívül, az adóalany hátrányára nem változtathatja meg.”

Az idézett szakaszokban foglaltakat kiegészíti a Htv. V/A. Fejezete, mely „a különleges gazdasági övezet létrejöttével összefüggő sajátos rendelkezések” -ről szól.

„42/G. § (1) Ha a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat

a) valamely helyi adót bevezette, akkor a megyei önkormányzat év közbeni adómegállapítása során nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit;

b) határozott időre szóló adómértéket alkotott, akkor a 7. § h) pontjában foglalt adómérték-változtatási korlátozás a megyei önkormányzatot is köti;

c) a 39/C. § (4) bekezdése szerint adómentességet vagy adókedvezményt alkotott, akkor a 7. § j) pontja szerinti korlátozás a megyei önkormányzatot is köti;

d) valamely helyi adót bevezette, akkor a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat helyi adóról szóló rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni mindaddig – de legfeljebb a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépésétől számított 120 napig –, amíg a megyei önkormányzat rendeletében nem állapít meg helyi adóra vonatkozó szabályokat.

(2) Ha a különleges gazdasági övezet több megye illetékességi területén helyezkedik el, és a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyék megyei önkormányzatai eltérő helyi adómértéket állapítottak meg rendeletükben, akkor az adózó a legkisebb adómérték alapján teljesítheti adókötelezettségét.

42/H. § (1) A különleges gazdasági övezet létrejötte napját megelőző napon a helyi iparűzési adó alanyának a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat illetékességi területén fennálló iparűzésiadó-kötelezettsége megszűnik, amelyet az iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna.

(2) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyei önkormányzat illetékességi területén az iparűzésiadó-kötelezettség a különleges gazdasági övezet létrejötte napján keletkezik.

(3) Ha az adóalany előrehozott adót fizetett a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat számára, akkor a be nem számított előrehozott adót visszaigényelheti a települési önkormányzat adóhatóságától az adózás rendjéről szóló törvény túlfizetésre vonatkozó szabályai szerint, feltéve, hogy a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendeletben biztosított visszaigénylési jogával nem élt.

(4) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti település önkormányzati adóhatósága a különleges gazdasági övezet területén lévő épületről, telekről szóló, hozzá benyújtott építményadó-, telekadó-, magánszemély kommunális adója bevallást, adatbejelentést a különleges gazdasági övezet létrejöttét követő 30 napon belül – adókivetés céljából – az állami adóhatóság részére átadja.”

A Htv. és Jat. eljárási szabályaira tekintettel ( Htv. 1. § (5) bekezdése, 42/G. § (1) bekezdés d) pontja, Jat. 17. §) új adó bevezetésére csak 2022. január 1. napjától van mód.

A Htv. 6. § a) pontja értelmében a Htv.-ben meghatározott helyi adónemek közül – a Közgyűlés választása szerinti adónemeket – kifejezetten be kell vezeti. Ennek során meg kell határozni azt, hogy a bevezetni tervezett adónemeket a Közgyűlés határozott, vagy határozatlan időtartamra kívánja bevezetni. A Közgyűlésnek a különleges gazdasági övezet helyi adórendszerének kialakítása során az adónemek bevezetésén túl meg kell határoznia az adókötelezettséget, az adó alapját és annak mértékét. A már meglévő mentességeket és kedvezményeket adóéven belül nem szűntetheti meg, jogosult azokat további mentességekkel és kedvezményekkel bővítheti.

A különleges gazdasági övezet ingatlanain keletkező adók közül a vagyoni típusú adók közül az építményadót, továbbá vállalkozási tevékenység tekintetében a helyi iparűzési adót rendeli bevezetni.

a 3. §-hoz

A Htv. 11. § (1) bekezdése szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Ugyanakkor a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény 1. § (4) bekezdése alapján „A különleges gazdasági övezetben fekvő ingatlan címe lakóhelyként, valamint tartózkodási helyként nem jelenthető be, …”. Elviekben lehet a különleges gazdasági övezet területén lakás minősítésű ingatlan, de azt lakhelyként használni, oda lakcímként bejelentkezni nem lehet.

a 4. §-hoz

Az építményadó alapját határozza meg a rendelkezés.

az 5. §-hoz

A rendelet övezeti bontásban vezeti be az építményadót. A rácalmási különleges gazdasági övezetben lévő területek kialakult infrastruktúrával (közút, közművek) rendelkeznek, melyre tekintettel vezette be korábban a települési önkormányzat az építményadót. Iváncsán építmény még nincs, az infrastruktúra (víz, áram, közlekedés) kialakítása még nem történt meg, illetve folyamatban van. Ezért a jogalkotó figyelembe vette az eltérő helyi adottságokat, figyelemmel Kúria Köf. 5.001/2013/6. számú és 5.081/2012/4. számú határozataiban foglaltakra is. Ezek szerint

Kúria Köf. 5.001/2013/6. számú határozata:

„…Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a vagyoni típusú adók célja az arányos közteherviselés elvének megvalósítása: a vagyonadó alapja minden adóalany vonatkozásában ugyanaz, a vagyontömeg, jelen esetben az ingatlantulajdon. Az adókötelezettség törvényi okból, a tulajdonolt vagyontömegre tekintettel keletkezik. A kötelezettség tartalma pedig a vagyontömeg értékéhez és az adóalany teherviselő képességéhez kell, hogy igazodjon. Ez az alapja a vagyonadók esetében az adózókkal szembeni azonos (önkormányzati) jogalkotói elbánásnak. E megállapítás normatív alapját elsődlegesen az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdése adja, e követelményt az önkormányzati jogalkotó esetében ugyanakkor a Hatv. 6. § c) pontja közvetíti.

A Hatv. 6. § c) pontja értelmében az önkormányzat „az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan (...)” állapítja meg. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5017/2012/4. számú határozatában a Hatv. 6. § c) pontjának „az adóalanyok teherviselői képességéhez igazodó” fordulatát – a vagyontömeg értékét is figyelembe véve - a Hatv. jogegyenlőségi szabályának minősítette, amely a helyi adókat szabályozó önkormányzati normák esetében a diszkriminatív elbánás megítélésének alapja.

Köf. 5.081/2012/4. számú határozata:

„A Hatv. 6. § c) pontja ugyanakkor azt is előírja az önkormányzati jogalkotó számára, hogy „az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan (...)” állapítsa meg. A törvényi szabály lényegét tekintve közvetíti az Alaptörvény adóalanyt védő teherbíró képességére és a közteherviselés arányosságára vonatkozó előírásait.
Ebből az a kötelezettség támad, hogy az adó mértékének meghatározásakor köteles az önkormányzat képviselő-testülete mérlegelni a telkek rendeltetését, az értékekben fennálló különbségeket, adott esetben a telkek egyéb, például földrajzi elhelyezkedésében (pl. árterület) fennálló különbségeket. Különös tekintettel fennáll ez a differenciálási kötelezettség a külterületi telkek esetében, hiszen a külterületi ingatlanok jellegüknél, hasznosításuknál és méretbeli jellemzőiknél fogva a nm- alapú adómérték számítás eleve aránytalanságot eredményezhet.”

A rendelkezés az építményadó mértékét határozza meg.

A Htv. 52. §-a definiálja az adótárgyak fogalmát.

Adótárgy meghatározása nem térhet el a Htv. fogalomkészletétől az önkormányzati normában. Ennek megfelelően került átvételre és pontosításra a korábbi önkormányzati norma szabálya.

a 6. §-hoz

A rendelkezés igazodik a korábbi norma által bevezetett adókedvezményhez és bejelentési szabályhoz, figyelemmel a Htv. 6. § a) pontjában foglaltakra.

a 7. § - 8. §-hoz

A különleges gazdasági övezet mindkét pólusán egységes mértékkel a helyi iparűzési adó bevezetésre került.

a 9. §-hoz

Az önkormányzati rendelet adómentességi szabályokat állapít meg. A korábbi települési szabályozások közül csak Rácalmás biztosított adómentességet a vállalkozó számára, akinek a Htv. 39. § (1) bekezdése, vagy a Htv. 39/A. §-a, vagy a Htv. 39/B. §-a alapján számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Adómentességet biztosított továbbá a háziorvos, védőnő vállalkozó számára, akinek vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

A korábban már hivatkozott egyenlő bánásmód Alaptörvényi kötelezettségére az adómentesség mindkét településen megilleti a vállalkozót, ha a jogszabályi rendelkezések fennállnak.

a 10. §-hoz

A szakasz a Htv. 39/C. § (4) bekezdésben kapott felhatalmazás önkormányzati rendeletbe illesztését, mentességet biztosítva tartalmazza.

„(4) Az önkormányzat jogosult arra, hogy rendeletében adómentességet vagy adókedvezményt állapítson meg a vállalkozó azon beruházásának értéke vagy annak egy része után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe. Az önkormányzat – ha az adómentességként vagy adókedvezményként igénybe vehető beruházás értéke meghaladja az adóévben a településre megállapított adóalap vagy adó összegét – rendeletében meghatározhatja azt is, hogy a vállalkozó a beruházás értéke adómentességként vagy adókedvezményként igénybe nem vett része után az adóévet követő adóévben, adóévekben vehesse igénybe az adómentességet, adókedvezményt. Az önkormányzat az adómentesség mértékét a településre kimutatott adóalap, az adókedvezmény mértékét a településre kimutatott adó%-ában korlátozhatja. Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie.”

a 11. §-hoz

A szakasz hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.