1. § E rendelet hatálya Székesfehérvár Megyei Jogú Város (a továbbiakban: város) teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. § Az épített környezet védelméről és alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

3. § E rendeletet együtt kell alkalmazni a településkép védelméről szóló 7/2018. (IV.23.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: TKR) előírásaival.

4. § A város közigazgatási területén területet felhasználni, telket, építési telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani (a továbbiakban együtt: építési tevékenységet végezni) e rendelet előírásai szerint szabad.

5. § E rendelet alkalmazásában a város közigazgatási területe

6. § E rendelet elválaszthatatlan részét képezik a következő mellékletek:

7. § (1) A Szabályozási terv a kötelező, a más jogszabály által elrendelt, a javasolt és a tájékoztató elemeket, továbbá közművek korlátozásait tartalmazza, melyeket a Szabályozási terv jelmagyarázata sorol fel.

(2) A Szabályozási terv kötelező szabályozási elemeitől kizárólag az alábbi esetekben, és mértékben lehet eltérni:

(3)³ A Szabályozási terv más jogszabály (magasabb szintű jogszabály, vagy más önkormányzati rendelet) által elrendelt elemei kötelezőek. A magasabb szintű jogszabály, vagy a más önkormányzati rendelet módosítása esetén, a Szabályozási terv módosításáig, az elrendelő jogszabályban rögzítetteket kell figyelembe venni.

(4) A Szabályozási terv javasolt szabályozási elemei nem kötelezőek, azoktól e rendelet előírásainak betartása mellett el lehet térni.

8. § E rendelet alkalmazásában:

9. § (1) Közterületen elhelyezhető:

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak elhelyezése a TKR és a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelően történhet.

10. § A közhasználat elől el nem zárható terület nem építési hely, kivéve a közhasználat elől el nem zárható árkád, átjáró, kapualj területét, melyek a csatlakozó járdaszint felett 3,0 méterrel beépíthetők.

11. § Közhasználat elől el nem zárható területen

12. § (1) A közhasználat elől el nem zárható területen elhelyezhetők:

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak elhelyezése a TKR és a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelően történhet.

13. § Közhasználat elől el nem zárható területek használata időben korlátozható.

14. § Építési telek kiszolgálására közforgalom elől elzárt magánutat a város területén újonnan nem lehet kialakítani. Új építési telek kialakíthatósága, kiszolgálása érdekében magánút kizárólag közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki, az alábbi feltételekkel:

15. § A közforgalom elől el nem zárt magánútról megközelíthető építési telken, vagy telken építési tevékenység akkor folytatható, ha

16. § A kiszolgált építési telkeken elhelyezett épületek használatbavételét megelőzően

17. § A közforgalom elől el nem zárt magánút szakaszosan is kialakítható.

18. § A közforgalom elől el nem zárt magánút megszüntetése, közforgalom elől való elzárása abban az esetben lehetséges, ha a közforgalom elől el nem zárt magánútról megközelíthető, kiszolgált építési telkek megközelítésére, kiszolgálása más nyomvonalon, közútról, vagy közforgalom elől el nem zárt magánútról megoldott.

19. § Közforgalom elől el nem zárt magánút területén kerítés nem állhat.

20. § A közforgalom elől el nem zárt magánúton a TKR előírásainak megfelelően elhelyezhető:

21. § Kizárólag Szabályozási terven jelölt állami alapadatok szerinti belterületi fekvéshatár és a belterületbe vonható területek határa között, azaz a belterületbe vonható területen fekvő, a meglevő belterülethez közvetlenül csatlakozó földrészletek vonhatók belterületbe.

22. § A belterületbe vonás nem kötelező, azaz az egyes telkek rendezettségének nem feltétele a belterületbe vonás végrehajtása.

23. § Fejlesztési területen az épületek elhelyezésére vonatkozó előírások teljes körű teljesítésének kötelezettsége az érdekelt ingatlantulajdonosokat terheli. Az épület elhelyezésére vonatkozó előírás különösen: a tervezett kiszolgáló utak (közlekedési területek, egyéb közterületek, önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánutak) telkének kialakítása, az építési telkek, vagy telek kialakítása, továbbá az építési telkeket, vagy telket kiszolgáló teljes infrastruktúra kialakítása.

24. § Azokon a fejlesztési területeken, melyeken az épület elhelyezésére vonatkozóan előírások nem, vagy nem teljes körűen teljesítettek, építési tevékenységet végezni, épületet elhelyezni nem lehet, kivéve, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett településrendezési szerződésben meghatározott fejlesztő garantált vállalásai biztosítottak.

25. § A Szabályozási terven ábrázolt tervezett új közlekedési területek (különösen az ún. Tisza utca) esetében a kialakítás szakaszolható.

26. § Az alábbi fejlesztési területeken az épület elhelyezésére vonatkozó előírások teljesítésén túl az érdekelt ingatlan tulajdonosok (fejlesztő) kötelezettsége:

27. § (1) Öreghegy, Kisfalud, Csala Öreghegy, Kisfalud, Csala városrészben a Nagyszombati út és Kisfalud között fekvő terület igénybevételnek ütemezését a 7. melléklet 1. pontja tartalmazza. Egy-egy ütemen belül az utak, közművek építésére nem szakaszolható, azokat egyszerre kell megtervezni, majd kialakítani. Az építési telkek kialakításának feltétele, hogy az érintett tömböt határoló közterületek (út, közmű, zöldfelület) engedélyezése megtörtént.

(2) Ráchegy, Börgönd városrészben az Alba Ipari Zóna ütemezését a 7. melléklet 2. pontja tartalmazza. Az Alba Ipari Zóna V. és VI. ütemének gazdasági területként való igénybevételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha az előző ütemek területén kialakítható építési telkek legalább 60 %-ának a gazdasági funkciónak megfelelő célra történő értékesítése megtörtént, illetve a fejlesztői igényeket az igényelt telekméret vagy telekforma miatt a korábbi ütemek területén nem lehet kielégíteni.

28. § A Szabályozási terven jelölt „tervezett létesítmények megvalósításhoz szükséges terület” –en épület nem helyezhető el.

29. § Az új építési telkek, vagy telkek méreteit az építési övezeti, vagy övezeti előírások, és a Szabályozási terv rendelkezései szerint kell megállapítani.

29/A. §⁵ Amennyiben az építési telkek vagy telkek e rendelet hatálybalépésekor meglévő telekszélessége nem felel meg az építési övezeti vagy övezeti előírásoknak, akkor az építési telek, telek fejlesztési területnek nem minősülő részén az e rendelet hatálybalépésekor meglévő telekszélesség megtartható, tovább nem csökkenthető.

30. § A Szabályozási terven jelölt szabályozási vonal, övezeti határ, építési övezeti határ, kötelező megszüntető jel, közhasználat elől el nem zárható terület, javasolt közhasználat elől el nem zárt magánút, javasolt telekhatár és javasolt megszüntető jel, a „Kb-Kt-2”jelű övezetet érintő, továbbá akadálymentesítés érdekében történő telekalakítás esetében a telekalakítást - az előírt építési telek, vagy telek mérettől, legnagyobb beépítettségtől, legkisebb zöldfelülettől, építési helyre vonatkozó szabályoktól függetlenül - e rendelet szerint megfelelőnek kell tekinteni.

31. § Nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik elhelyezhetősége céljából kialakítandó telek esetében

32. § Nyúlványos telek a város területén újonnan nem alakítható ki, kivéve ha a Szabályozási terven erre vonatkozó javasolt telekalaktást ábrázol. E rendelet hatályba lépésekor meglévő nyúlványos telkek az előírásoknak megfelelően beépíthetők.

33. § Újonnan beépítésre szánt területen, fejlesztési területen, vagy jelentősen átalakuló területen, telekcsoport újraosztása esetén az újonnan kialakított telekhatároknak egymással derékszöget kell bezárnia, kivéve a teljes telekcsoportot határoló, meglévő és megmaradó telekhatár által bezárt szög esetében.

34. § Az építési telkek, telek telekalakítása során a telek határvonalain 75 foknál kisebb hegyes szög újonnan nem képezhető.

35. § Az építési telkeket – a biztonságos megközelíthetőségük érdekében – úgy kell kialakítani, hogy a megközelítésüket szolgáló közterülettel, vagy közhasználat elől el nem zárható magánút területével legalább egy 7,0 m széles összefüggő határvonaluk legyen.

36. §⁶ (1) A különböző övezetben, építési övezetben fekvő szomszédos telkek, építési telkek nem vonhatók össze.

(2) Amennyiben egy telek, építési telek egyes területrészei különböző övezetbe, építési övezetbe soroltak, a telek, építési telek rendezettségének nem feltétele azok övezeti határ mentén történő megosztása.

37. § Kisvárosias és kertvárosias lakóterület építési övezeteiben:

38. § A Történelmi belváros területén:

39. § A táj- és természetvédelmi kijelölésű területeken, ezen belül az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű Natura 2000 kijelölésű területeken, az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett területeken, valamint a helyi védett területeken, illetve egyéb természetvédelmi érintettségű területeken

40. § A város táj- és természetvédelmi kijelölésű területeit, természeti értékeit a Szabályozási terv jelöli.

41. § Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

42. § A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.

43. § A területhasználat, az építés során a meglévő fás növényzet megóvásáról gondoskodni kell. Fát kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a fás szárú növények védelméről szóló Kormányrendelet és a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásai alapján lehet.

44. § Az építéssel érintett területen lévő talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről, tárolásáról és az újrahasznosításáról a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint az építtető köteles gondoskodni.

45. § Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni, azon építési tevékenységet végezni csak a jogszabályban előírt kármentesítést követően, környezetvédelmi engedély alapján szabad.

46. § Építési tevékenyég végezni, építményt és területet használni, abban tevékenységet folytatni a talajszennyezés legkisebb kockázatával szabad.

47. § A telkek, vagy építési telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a terepfelszín erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek, vagy építési telkek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

48. § A levegő tisztaságának védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban meghatározott területi immissziós határértékeket, illetve a tevékenység környezetvédelmi engedélyében előírt egyedi kibocsátási (emissziós) határértéket meghaladó környezetterheléssel járó

49. § A huzamos emberi tartózkodásra hasznosított területeket bűzzel zavaró, légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű diffúz légszennyezést okozó területhasználat, építési tevékenyég, illetve építményben végzett tevékenység nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

50. §⁷ A 6. mellékletben lehatárolt levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelt területen, amennyiben

51. § A 6. mellékletben lehatárolt levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelt területen szilárd, vagy folyékony tüzelőanyaggal üzemelő hőenergia-ellátó berendezés nem létesíthető.

52. § A Történelmi belváros területén szilárd, vagy folyékony tüzelőanyaggal üzemelő hőenergia-ellátó berendezés nem létesíthető és nem üzemeltethető.

53. § A vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését kedvezőtlenül befolyásoló, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező területhasználat és építési tevékenység nem folytatható.

54. § A felszíni vízelvezető rendszer elemeit a vonatkozó jogszabályok és e rendelet vízelvezetésre vonatkozó előírásai szerint kell kiépíteni.

55. § Az összegyűjtött csapadékvíz a befogadóba csak tisztán, vagy a környezetvédelmi vagy vízjogi engedélyben előírt minőségben vezethető. A csapadékvíz környezetvédelmi érdekű helyben tartására, illetve visszatartására alkalmas műtárgyakat a vonatkozó jogszabályok és e rendelet vízelvezetésre vonatkozó előírásai szerint kell kiépíteni.

56. § Bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó területhasználat, építési tevékenység, építmény elhelyezése, illetve építményben végzett tevékenység a vonatkozó jogszabályban és a helyi zajvédelmi rendeletben megállapított környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával folytatható.

57. § A veszprémi vasútvonal mentén az Szabályozási terven jelölt "tervezett zajárnyékoló fal" építését az út, illetve vasút létesítésével egyidejűleg kell megvalósítani, kivéve, ha a tervezett közúti vagy vasúti létesítmény engedélyezési tervében a létesítmény zajvédelmi megfelelősége zajárnyékoló fal nélkül is teljesíthető és ez az engedélyezési tervek műszaki leírásában akusztikai szakvéleménnyel igazolható.

58. § A repülőtér Szabályozási terven feltüntetett zajgátló védőövezetében (a nappali 65 dB és éjszakai 55 dB egyenértékű tervezett zaj-isophonokkal körülvett terület) a vonatkozó jogszabály előírásai szerint kell eljárni.

59. § A környezetét terhelő tevékenység esetén a környezetterhelő tevékenységet folytató telephelye környezetében lévő védendő területhasználatú területekre, a védendő rendeltetésű építményekre vonatkozó környezeti határértékeknek teljesülnie kell.

60. § A védőtávolság, vagy védőterület kijelölése biztosítja a környezetét terhelő tevékenység kockázatmentes működését, valamint a környezetében előírt zaj elleni védelem és levegőtisztaság-védelmi szempontból előírt határértékek teljesülését.

61. § A környezetét terhelő tevékenység esetén kijelölt védőterületen, vagy védőtávolságon belül a védelmet nem igénylő területfelhasználás, rendeltetés megengedett.

62. § Helyi védelem alatt álló természetvédelmi területekkel határos telken, építési telken szükség esetén a természeti értékek megmaradása, zavartalansága érdekében a közös telekhatár mentén beültetési kötelezettséget jelöl a Szabályozási terv.

63. § A repülőtér Szabályozási terven jelölt akadálykorlátozási felületeivel (kúpos felület, belső vízszintes felület, megközelítési felület, kirepülési felület, átmeneti felület) érintett területeken a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

64. § Honvédelmi Minisztérium hatósági szervezete egyedileg vizsgálja

65. § A Szabályozási tervben "mélyfekvésű, feltöltéshez kötött építési tevékenységgel érintett terület"-ként lehatárolt területen belül:

66. § A Szabályozási terven jelölt "vízjárta terület"-en, a "szükségtározó céljára kijelölt terület"-en, valamint a "záportározó céljára kijelölt terület"-en a mezőgazdasági használat, hasznosítás és építési tevékenység a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint, a következő előírások betartása mellett történhet:

67. § A bányatelkek határától mért 200 m-es robbantási sáv területén belül, a bányaművelés befejezéséig épület, építmény nem helyezhető el.

68. § A Rácbánya területét határoló, a Szabályozási terven jelölt 10,0 m-es földtani veszélyforrás területén belül épület nem helyezhető el. A 10,0 m-t a partfal koronaszintjétől kell számítani.

69. § Bánya-tó területét határoló, a Szabályozási terven jelölt 10,0 m-es földtani veszélyforrás területén belül új épület nem helyezhető el. A 10,0 m-t a partfal koronaszintjétől kell számítani

70. § A Szabályozási terven jelölt veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet határain belüli építési tevékenység esetén a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.

71. § (1) A Szabályozási terven közterületbe sorolt területek kisajátítása az elkészült ágazati engedélyezési, kiviteli terveknek alapján részlegesen is történhet, amennyiben beruházás megvalósításához nem indokolt a tervezett közterület egészének kisajátítása, azaz a beruházás a magántulajdon kisebb elvonásával is megvalósítható.

(2) A Szabályozási terven közterületbe sorolt területek kisajátítása ütemezetten is történhet, a közérdekű beruházás adott megvalósítási szakaszához igazadóan.

(3) Amennyiben az érintett ingatlan tulajdonos és az önkormányzat között a tervezett közterületre vonatkozóan megállapodás jön létre, azaz nem szükséges a kisajátítási eljárás lefolytatása, az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a megvásárlás esetében is alkalmazhatók.

72. § (1) Forgalomtechnikailag együtt kezelendő a Történelmi belváros a „KÖu-T”, „Zkp-1”, „Zkk-1” és „Kb-Kt-1” jelű övezeteinek területe.

(2) A közterület egységes kialakítása érdekében – szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló – közterület-alakítási tervet kell készíteni az (1) bekezdés szerinti, forgalomtechnikailag együtt kezelendő területek közterületeire és közhasználat elő el nem zárható területeire.

73. § A szabályozási terven jelölt, vagy az építési övezeti, vagy övezeti előírásokban rögzített beültetési kötelezettség esetén többszintes növényállomány telepítendő, mely az előírt legkisebb zöldfelület területébe beleszámít. A beültetési kötelezettség területén épület nem helyezhető el. A beültetési kötelezettség az építési telek megközelíthetősége, és a közmű-becsatlakozás érdekében megszakítható.

74. § (1) Belterületen és belterületbe vonható területen fekvő, beépítésre szánt terület építési övezetében épület akkor helyezhető el, ha az építési telek

(2) Belterületen és belterületbe vonható területen fekvő, beépítésre nem szánt terület övezetében huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épület akkor helyezhető el, ha a telek

(3) Belterületen és belterületbe vonható területen az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, beépítésre szánt terület azon építési övezeteiben, ahol e rendelet előírásai szerint egyáltalán nem helyezhető el huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épület (különösen a „K-Gar” jelű építési övezet), továbbá, ha a beépítésre nem szánt terület övezetében, az elhelyezni kívánt épület nem tartalmaz huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget, akkor az épület elhelyezésének feltétele, hogy az építési telek, vagy telek

75. § (1) Belterületen és beleterületbe vonható területen kívül fekvő telken, vagy építési telken huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épület akkor helyezhető el, ha a telek, vagy építési telek

(2) Belterületen és beleterületbe vonható területen kívül fekvő telken, vagy építési telken olyan épület elhelyezése esetén, mely nem tartalmaz huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget, a telek, vagy építési telek közművesítetlen maradhat, amennyiben

76. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként, vagy építési telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

(4) A közforgalmú utak, és a közforgalom elől el nem zárt magánutak szakaszos kialakítása esetében a közműveket az út tervezett teljes hosszán kiszolgálandó építési telkek kapacitásigényére kell megtervezni és kiépíteni.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

77. § (1) Új közüzemű vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.

78. § (1) A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a város teljes közigazgatási területén nem megengedett.

(2) A szennyvíz elvezetésére kizárólag elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.

(3) Ha a telken, vagy építési telken nem keletkezik szennyvíz, akkor a szennyvízelvezetésre vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni.

(4) Belterületen és belterületbe vonható területen kívüli területeken, az országos vízminőség védelmi területen, vízbázis védelmi területen fekvő létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha

(5) Belterületen és belterületbe vonható területen kívüli területeken létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(6) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) útkapcsolat biztosított.

(7) Szennyvízátemelő létesítése és üzemeltetése csak védendő területhasználatú terület, illetve védendő funkciójú épület használatát a környezeti kibocsátásával nem korlátozó technológia alkalmazásával történhet.

79. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízjogi engedély alapján lehetséges, még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a partvonaltól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A partvonal kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

(4) A város területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A meglévő belterületen és belterületbe vonható területen kívüli területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni.

(5)¹⁰ A kertvárosias lakóterületen fekvő építési telkek kivételével, ha az építési telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m ² beépített, vagy nem vízáteresztő burkolt felület után min. 1 m³ helyi záportározó térfogatot kell kialakítani, és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(6) A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(9) A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek tovább vezetési lehetőségét meg kell oldani.

80. § (1) Újonnan 132 kV-nál kisebb feszültségű elosztó hálózati és közvilágítási elosztó hálózati vezeték meglévő és belterületbe vonható területen kizárólag földkábellel létesíthető.

(2) Meglévő belterületen és belterületbe vonható területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója TKR-ben előírtak szerint lehetséges.

(3) Meglévő belterületen és belterületbe vonható területen kívül fekvő területen új hálózati elem, illetve meglévő hálózat rekonstrukciója a TKR-ben elírtak szerint lehetséges.

(4) Honvédelmi és belbiztonsági érdekből a SZÉKESFEHÉRVÁR ÉDÁSZ - SZABADEGYHÁZA 132 KV-OS TÁVVEZETÉK FELHASÍTÁSA SZÉKESFEHÉRVÁR DÉL 132/22 KV-OS ALÁLLOMÁSBA létesítményeinek legnagyobb magassága a Börgöndi út tengelyére merőlegesen (nyugati irányban) mért 50 m és a Székesfehérvár – Pusztaszabolcs közötti vasútvonal közötti szakaszon nem haladja meg a 35 métert.

81. § Földgáz- és távhőellátás vezetékeinek elhelyezése a TKR-ben előírtak szerint lehetséges.

82. § (1) Szélerőmű – a háztartási méretű kiserőmű kivételével – a város közigazgatási területén nem helyezhető el.

(2) Háztartási méretű szélerőmű kizárólag a meglévő belterületen és belterületbe vonható területen kívüli területen helyezhető el, a TKR előírásai és az alábbiak betartásával:

83. §¹¹ (1) A 9. mellékletben lehatárolt Naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető területen háztartási méretű kiserőművek kivételével – naperőmű nem helyezhető el.

(2) Napenergia hasznosító berendezés (napelem, napkollektor) kizárólag TKR előírásai szerint helyezhető el.

84. § Vezetékes elektronikus hírközlés hálózat rekonstrukciója, új hálózat építése a TKR-ben előírtak szerint lehetséges.

85. § A vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési TKR- ben előírtak szerint lehetséges.

86. § A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló BM rendelet alapján Székesfehérvár Megyei Jogú Város területe az I. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

87. § Elégséges védelmi szintnek minősül:

88. § Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK -ban előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezését kell biztosítani, az 5. mellékletben rögzített eltérésekkel.

89. § Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről az OTÉK-ban előírtaknak megfelelően, és az 5. melléklet szerinti eltéréssel kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett.

90. § Az egyes építési telkek, vagy telkek és építmények rendeltetésszerű használatához az előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezését az építési telken, vagy telken belül kell biztosítani.

91. § Az 90.§ előírásaitól eltérően, az 5. mellékletben felsorolt rendeltetések esetében, és az 5. mellékletben felsorolt arányban a járművek elhelyezése a közterületen, és a közhasználat elől el nem zárt magánút területén is biztosítható, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

92. § A 90.§ előírásaitól eltérően, ha az adottságok szükségessé teszik, oktatási, nevelési, egészségügyi szociális, kulturális, igazgatási, és kereskedelmi rendeltetésű épületek – kivéve a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet - esetén a gépjármű-várakozóhelyek a telekhatártól mért 500 m-en belül más telken parkolóban, parkolóházban is elhelyezhetők, amennyiben a tulajdonosok a parkolóhasználattal kapcsolatban megállapodást kötnek, mely az ingatlannyilvántartásban is rögzítésre kerül.

92/A. §¹² A Történelmi belváros területén, a 90. § előírásaitól, és az 5. mellékletben foglalt táblázat B oszlopában foglaltaktól eltérően, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, kulturális, igazgatási rendeltetésű épületek esetében, az előírt számú gépjárművek elhelyezése 500 méteren belül közterületen, közhasználat elől el nem zárt magánút területén és parkolóházban 100% arányban biztosítható.

93. § Közterületen, a 91. § alapján biztosított, járművek elhelyezése szolgáló parkolóhely

94. § Közforgalom elől el nem zárt magánút területén, a 91. § alapján biztosított, járművek elhelyezése szolgáló parkolóhely

95. § (1) Nagyvárosi lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna össztömegnél nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(2) Kisvárosi-, és kertvárosi lakóterületen –, és vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna össztömegnél nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, kivéve a „KÖu-1” és „KÖu-2” övezeti jelű utakról megközelíthető telkeken, amennyiben a parkolóterület megközelítése a „KÖu-1” és „KÖu-2” övezeti jelű utakról történik, melyhez a közút kezelője hozzájárult, és az építési övezetben elhelyezhető rendeltetési egységek használatát nem zavarják. A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára a „KÖu-1” és „KÖu-2” övezeti jelű utakról megközelíthető telkeken sem lehet elhelyezni önálló parkolóterületet és garázst.

96. § 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m² szabad földterület biztosításával, amely 1 m² alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be.

97. § (1) A terepszint alatti építmény, terepszint alatti építményrész esetében a terepszint alatti építés mértékét az építési övezeti, övezeti előírások tartalmazzák.

(2) A terepszint alatti építmény, terepszint alatti építményrész az építési telek, vagy telek bármely részén elhelyezhető, ahol

(3) A terepszint alatti építmény, terepszint alatti építményrész kizárólag az építési helyen belül emelkedhet ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből.

(4) Gépjármű tárolás céljából történő terepszint alatti építmény, terepszint alatti építményrész létesítése esetében a tetőfelületének, azaz a térszín felett további épületszinttel nem beépített zárófödém felületének legalább 80%-át tetőkertként kell megvalósítani, 80 cm-nél nagyobb termőréteg kialakításával.

98. § Parkolóház valamennyi építési övezetben elhelyezhető, kivéve, ahol az építési övezeti előírás tiltja.

99. § A város területén bódé, konténer, konténer jellegű épület kizárólag ideiglenesen, felvonulási építményként helyezhető el, kivéve:

100. § Nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhetők.

101. § A város területén közforgalmú üzemanyagtöltő állomás csak az erre kijelölt „ - ÜT” jelű építési övezetekben, illetve külterületen a közutak mentén közlekedési területeken helyezhetők el.

102. § Felszín feletti gáztartályok - az üzemanyagtöltő állomások kivételével – kizárólag ipari és általános gazdasági területeken telepíthetők.

103. § (1) Alkalmi jellegű, önálló sátor, vagy ponyva építmény évi két alkalommal, legfeljebb 30 napos időtartamra állítható fel, ha az építési övezeti , vagy övezeti előírások nem tiltják.

(2) Nem alkalmi jellegű, önálló sátor, vagy ponyva építmény kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági, tárolási célra, továbbá sport létesítmények, sportpályák lefedése céljából a város területén nem helyezhető el, kivéve, ha az építési övezeti előírások ettől eltérően rendelkeznek. Amennyiben az építési övezeti előírások megengedik önálló sátor, vagy ponyvaépítmény elhelyezését, akkor az építési övezetekben előírtakon felül a következő feltételeknek kell megfelelni:

104. § (1) Melléképület főépület nélkül nem létesíthető.

(2) A melléképület több rendeltetést, funkciót foglalhat magában, de mivel nem minősül fő rendeltetési egységnek, az elhelyezhető fő rendeltetési egységek számába nem számítandó bele.

(3) Lakó és vegyes területen építési telkenként egy darab melléképület helyezhető el, kivéve, ha az építési övezeti előírások ettől eltérően rendelkeznek. Amennyiben e rendelet hatályba lépése előtt egynél több melléképületet került elhelyezésre, az építési helyen belül állók megtarthatók, felújíthatók, átalakíthatók, építési helyen belül bővíthetők.

(4) Az előkertben, az oldalkertben és a hátsókertben melléképület nem helyezhető el.

(5) A melléképületet az építési helyen belül, az építési hely hátsókert felé eső részén a védőtávolságok megtartásával lehet elhelyezni.

(6) Melléképület a telek közterületi utcafrontjáról nézve a főépület takarásában helyezhető el, kivéve saroktelek és két utcára nyíló építési telek esetében.

(7) A melléképület csak a főépület szerkezeteitől független, önálló határoló falakkal rendelkező épület lehet.

(8) A melléképület épületmagassága legfeljebb 3,5 méter lehet, de nem haladhatja meg a főépület épületmagasságát.

(9) Belterületen és belterületbe vonható területen nem helyezhetők el állattartásra szolgáló melléképületek, kivéve, ha részletes övezeti előírások ezt megengedik.

105. § Melléképítmények kizárólag építési helyen belül helyezhetők el, kivéve közmű-becsatlakozási műtárgyakat, melyek a telken, vagy építési telken bárhol elhelyezhetők, és a kerti építményeket, melyek a hátsókertben is elhelyezhetők.

106. § Épített kerítés esetében a TKR elírásait kell betartani.

107. § A technológiai berendezések, építmények (különösen kémények, tornyok, harangtornyok, tároló tartályok, silók)- ahol ezek létesítése az övezeti előírások szerint nem tiltott - magasságát az épületmagasság számításánál nem kell figyelembe venni.

108. §¹³ A közigazgatási terület beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbiakra tagolódnak:

109. § (1) Belterületen és belterületbe vonható területeken a lakó, a gazdasági és a vegyes területek építési övezetének jelében az első számjegy a városrészt jelöli.

(2) Belterületen és belterületbe vonható területeken kívüli területek építési övezeteinek jelében a „-K.” jelölés szerepel.

110. § Az építési övezetek helyi szabályozással meghatározott határértékeit a 3. melléklet tartalmazza.

111. § (1) A kialakítható építési telek legkisebb méreteire (legkisebb terület, szélesség, mélység) vonatkozó szabályok:

(2) A beépítési módra vonatkozó szabályok:

(3) Az építési helyet meghatározó elő-, oldal-, és hátsókert méretet az alábbiak szerint kell megállapítani kivéve, ha e rendelet részletes építési övezeti előírásai, vagy a Szabályozási terv eltérően rögzítik:

(3a)¹⁶ Az elő-, oldal-, és hátsókert mérete által meghatározott építési határvonal, azaz az építési hely határa nem építési vonal, az épület, épületek az építési helyen belül bárhol elhelyezhető, elhelyezhetők, a TKR és a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelően, kivéve, ha e rendelet részletes építési övezeti előírásai, vagy a Szabályozási terv építési vonalat rögzít.

(4) A megengedett legkisebb-legnagyobb épületmagasságra vonatkozó szabályok:

(5) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:

(6) Legkisebb zöldfelület mértékére vonatkozó szabályok:

112. § Amennyiben az építési telket építési övezethatár vagy övezeti határ osztja meg, akkor

113. § Ha az e rendelet hatályba lépésekor meglévő építési telek, építmények jellemzői az építési övezet előírásainak nem felelnek meg, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési tevékenységet végezni:

114. § (1) Nagyvárosias lakóterületen elsősorban lakó rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2) Az elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Terepszint alatti építmény, építményrész - az építéshidrológiai, mérnökgeológiai, geotechnikai adottságok figyelembe vételével - az építési telek területének akkora részét veheti igénybe, hogy az előírt legkisebb zöldfelületre vonatkozó előírás teljesüljön.

115. § Az „Ln-…” jelű építési övezetek helyi szabályozással meghatározott határértékeit a 3. melléklet 1. pontja tartalmazza.

116. § (1) Nagyvárosias lakóterületen az „Ln- … .1” jelű építési övezetekben

(2) Nagyvárosias lakóterületen, az „Ln- … .2” jelű építési övezetekben kizárólag a 114. § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti rendeltetéseket tartalmazó épület helyezhető el.

(3) Palotaváros városrész területén az „Ln-3.3” jelű építési övezetben

(4) Ráchegy, Börgönd városrész területén az „Ln-7.1” jelű építési övezetben, a Szabályozási terven jelölt helyen min. 2,5 m magas, természetbarát anyagból épített tömör zajárnyékoló falat kell építeni, mely mellé – ahol az adottságok engedik – 5 m széles többszintes növényállomány telepítendő.

117. § (1) Kisvárosias lakóterületen elsősorban lakó rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2) Az elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Ha részletes övezetei előírások másképp nem rendelkeznek, a városi fő- és gyűjtőúthálózat (KÖu-1 és Köu-2 övezeti jelű utak) mentén fekvő ingatlanokon, a közlekedési hatóság által meghatározott behajtás, illetve útcsatlakozás függvényében, a (2) bekezdésében szereplő rendeltetésű épületeken kívül, amennyiben a lakó rendeltetésű épületek használatát nem zavarják, és nem korlátozzák elhelyezhető:

(4) Saroktelek esetében a beépítés 75 %-ra növelhető, amennyiben az építési telekre zártsorú beépítési mód van előírva. Ezen esetekben a legkisebb zöldfelület 20%.

(5) Tetőtérbeépítés, emelet és magastető ráépítés esetében

(6) Egy építési telken 1db melléképület helyezhető el, mely több funkciót is tartalmazhat.

(7) Terepszint alatti építmény, építményrész - az építéshidrológiai, mérnökgeológiai, geotechnikai adottságok figyelembe vételével - az építési telek területének akkora részét veheti igénybe, hogy az előírt legkisebb zöldfelületre vonatkozó előírás teljesüljön.

118. § Az „Lk-…” jelű építési övezetek helyi szabályozással meghatározott határértékeit a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza.

119. § (1) Felsőváros városrész területén

(2) Viziváros városrész területén az „Lk-4.6”jelű építési övezetben előírt előkert mérete a Hunyadi és a Seregélyes utca felé 0,0 m.

(3) Öreghegy, Kisfalud, Csala városrész területén

(4) Maroshegy városrész területén

120. § (1) Kertvárosias lakóterületen elsősorban lakó rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2) Az elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Ha a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek a városi fő- és gyűjtőúthálózat („KÖu-1” és „Köu-2” övezeti jelű utak) mentén fekvő ingatlanokon, a közlekedési hatóság által meghatározott behajtás, illetve útcsatlakozás függvényében, a (2) bekezdésében szereplő rendeltetésű épületeken kívül, amennyiben a lakó rendeltetésű épületek használatát nem zavarja, és nem korlátozza, elhelyezhető:

(4) A nem „KÖu-1” és „KÖu-2” övezeti jelű utak mentén fekvő, arról megközelíthető ingatlanokon, építési telkenként 1 db szállás fő rendeltetési egység helyezhető el, mely legfeljebb 6 vendégszobát tartalmazhat.

(5) 1000 m²-nél kisebb telken legfeljebb 2db fő rendeltetési egység helyezhető el. 1000 m²-nél nagyobb telken 2db +(telekterület - 1000 m²) / 500 m² számú , de legfeljebb 6 db fő rendeltetési egység helyezhető el, kivéve az „Lke-2.4”, „Lke-2.5” és „Lke-2.6” jelű építési övezetekben.

(6) Egy építési telken 1db melléképület helyezhető el.

(7) Kertvárosias lakóterületen parkolóház nem helyezhető el.

(8) Terepszint alatti építmény, építményrész - az építéshidrológiai, mérnökgeológiai, geotechnikai adottságok figyelembe vételével - az építési telek építési helyének akkora részét veheti igénybe, hogy az előírt legkisebb zöldfelületre vonatkozó előírás teljesüljön.

121. § Az „Lke-…” jelű építési övezetek helyi szabályozással meghatározott határértékeit a 3. melléklet 3. pontja tartalmazza.

122. § (1) Felsőváros városrész területén az „Lke-2. …” jelű építési övezetekben a Csitári utca – Móri út- Havranek utca – Fecskeparti utca – Kiskút útja – Szent Flórián krt – Berényi út – Mikszáth Kálmán utca – Virág Benedek u. által határolt területen a KÖu-1 és KÖu-2 övezeti jelű utak mentén sem helyezhetőek el a 120. § (3) bekezdése szerinti épületek

(2) Felsőváros városrész területén az „Lke-2.2” jelű építési övezetében a Rét utcáról megközelíthető építési telkeken legfeljebb 4 fő rendeltetési egység helyezhető el és a fő rendeltetési egységeket egy épülettömegben kell elhelyezni.

(3) Felsőváros városrész területén az „Lke-2.4”, „Lke-2.5”és„Lke-2.6”jelű építési övezetekben

123. § (1) Öreghegy városrész területén az „Lke-6. …” jelű építési övezetben, kivéve a „KÖu-1” övezeti jelű Budai utat, a „KÖu-1” és „KÖu-2” övezeti jelű utak mentén sem helyezhetők el a 120. § (3) bekezdése szerinti épületek.

(2) Öreghegy városrész területén az "Lke-6.5 - 6.8" jelű építési övezetekben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:

(3) Öreghegy városrész területén az „Lke-6.11” övezetben az építési telek nem megosztható.

(4)¹⁷ Öreghegy városrész területén az „Lke-6.10” jelű építési övezetben építési telkenként egy főépület és egy melléképület helyezhető el, a főépület kizárólag egy rendeltetési egységet foglalhat magába.

124. § (1) Maroshegy városrész területén az „Lke-8. …” jelű építési övezetben a „KÖu-1” és „KÖu-2” övezeti jelű utak mentén sem helyezhetők el a 120. § (3) bekezdése szerinti épületek.

(2) Maroshegy városrész területén az Lke-8.1" - "8.2" jelű (Sóstó – II. városrész) építési övezetekben:

(3) Maroshegy városrész területén az "Lke-8.4" jelű építési övezetben:

125. §¹⁸ (1) Feketehegy városrész területén az „Lke-10.5” és „Lke-10.6” jelű építési övezetekben

(2) Az „Lke-10.5” jelű építési övezetben, a 75. §-ban előírt közműellátás megléte esetén elhelyezhető a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges gazdasági építmény (különösen pince, présház, gyümölcs- és szerszámtároló), mely bruttó alapterülete a telek területének 5%-át nem haladhatja meg. Saroktelek és két utcára nyíló telek kivételével, a gazdasági építményt a tervezett közterületi határtól minimum 15,0 méter távolságra kell elhelyezni.

126. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Az építési övezetek részletes előírásaiban rögzített kötöttségekkel az elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Terepszint alatti építmény, építményrész - az építéshidrológiai, mérnökgeológiai, geotechnikai adottságok figyelembe vételével - az építési telek területének akkora részét veheti igénybe, hogy az előírt legkisebb zöldfelületre vonatkozó előírás teljesüljön

127. § Az „Vt-…” jelű építési övezetek helyi szabályozással meghatározott határértékeit a 3. melléklet 4. pontja tartalmazza.

128. § (1) A Történelmi belváros területén a „Vt-1. …” jelű építési övezetben 126. §-ban rögzítettektől eltérően

(2) A Történelmi belváros területén az építési helyre, építési vonalra vonatkozó előírások:

(3) A Történelmi belváros területén a Szabályozási terven ábrázolt egyedi homlokzatmagasság megállapítása esetében

(4) A Történelmi belváros területén az utcai homlokzat bármely két részén mért magasság legfeljebb egy méterrel térhet el egymástól, kivéve, ha erre az eredeti állapot visszaállítása, kialakítása érdekében kerül sor, valamint saroképület esetében.

(5) A Történelmi belváros területén a„Vt-1.3” jelű építési övezetben az építési telkek a szomszédos „K-Gar” jelű építési övezet területével összevonhatók, amennyiben intenzív zöldtetővel fedett teremgarázs kerül kialakításra. Ez esetben a beépíthetőséget a „K-Gar” jelű övezet területére eső telekrészen a kialakult beépítettséggel kell figyelembe venni.

(6) A Történelmi belváros területén a „Vt-1.6” jelű építési övezet területén a Városház tér, a Várkörút és a Táncsics utca irányából biztosítani kell a gyalogos átjárhatóságot.

(7) A Történelmi belváros területén tetőtérbeépítés, emelet és magastető ráépítés esetében

(8)¹⁹ A Történelmi belváros területén a „Vt-1.34” jelű építési övezetben

129. § Felsőváros városrész területén a „Vt-2.4” jelű (Malom utcai tömb) építési övezetben

130. § (1) Viziváros városrész területén a „Vt-4.1” jelű építési övezetben

(2) Viziváros városrész területén a „Vt-4.12” jelű építési övezetben, saroktelkek esetében az építési övezetben előírt beépítettség legnagyobb mértéke 20%-kal növelhető, a zöldfelület legkisebb értéke 20%-kal csökkenthető.

(3) Viziváros városrész területén a „Vt-4.15” jelű építési övezetben

(4)²⁰ Viziváros városrész területén a „Vt-4.16” jelű építési övezetben az elő-, oldal- és hátsókert mérete 0,0 méter. Az építési övezet Budai út menti 15 m-es sávját – a meglévő faállomány lehetőség szerinti megtartásával, illetve pótlásával – fásított előkertként kell fenntartani.

131. § (1) Maroshegy városrész területén a „Vt-8.1”jelű építési övezetben lakás és szállás rendeltetés nem helyezhető el.

(2) Maroshegy városrész területén a „Vt -8.2” jelű építési övezetben egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

(3) Maroshegy városrész területén „Vt -8.3” jelű építési övezetben csak kereskedelmi és szolgáltató rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

132. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendeltetéseken kívül az épület

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdésben felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás bármely épületszinten elhelyezhető.

(4)²¹ Amennyiben az épület az (1) vagy a (2) bekezdés b)-h) pontja szerinti rendeltetést tartalmaz, a (3) bekezdésbe nem tartozó lakó rendeltetés a földszinti épületszinten nem helyezhető el.

(5) Amennyiben az építési övezeti előírás nem zárja ki a lakások elhelyezését, elhelyezhető kizárólag lakó rendeletetetést tartalmazó épület.

(6) Terepszint alatti építmény, építményrész - az építéshidrológiai, mérnökgeológiai, geotechnikai adottságok figyelembe vételével - az építési telek területének akkora részét veheti igénybe, hogy az előírt legkisebb zöldfelületre vonatkozó előírás teljesüljön.

133. § A „Vi-…” jelű építési övezetek helyi szabályozással meghatározott határértékeit a 3. melléklet 5. pontja tartalmazza.

134. § (1) Felsőváros városrész területén a „Vi-2.3” jelű építési övezetben a Pörös utca, Koppány utca, Kertalja utca által határolt tömb belsejében fekvő nyúlványos építési telek területén:

(2) Felsőváros városrész területén a „Vi-2.5” jelű építési övezetben:

(3) Felsőváros városrész területén a „Vi-2.6” jelű építési övezetben:

(4) Felsőváros városrészben a „Vi-2.7” és „Vi-2.8” építési övezetekre vonatkozó egyéb előírások:

135. § (1) Palotaváros városrész területén a „Vi-3.2” jelű építési övezetben az előkert mérete: 0,0 m

(2) Palotaváros városrész területén a „Vi-3.5” jelű építési övezetben az előkert mérete: 0,0 m

136. § (1) Viziváros városrész területén a „Vi-4.4” jelű építési övezetben a SKÁLA áruház bővítése az alábbi feltételek mellett lehetséges:

(2) Viziváros városrész területén a „Vi-4.7” jelű építési övezetben érvényesítendő szabályok:

(3)²² Viziváros városrész területén a „Vi-4.8” jelű építési övezetben érvényesítendő szabályok:

(4) Viziváros városrész területén a „Vi-4.9” jelű építési övezetben

(5) Viziváros városrészben a „Vi-4.12” jelű építési övezetben az előkert mérete: 0 m.

137. § (1) Sóstó, Alsóváros, Váralja városrész területén a „Vi-9.2” jelű építési övezetben

(2) Sóstó, Alsóváros, Váralja városrész területén a „Vi-9.3” építési övezet építési övezetben

(3) Sóstó, Alsóváros, Váralja városrész területén a „Vi-9.5” építési övezet építési övezetben sportpálya lefedésére sátorszerkezet is alkalmazható.

138. § Ráchegy, Börgöndvárosrész területén a „Vi-7. 4” jelű építési övezetben

139. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területeken elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató gazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendeltetéseken kívül az épület

(3) Az (1) bekezdésen kívül, szállás, oktatási, egészégügyi, szociális, igazgatási és iroda rendeltetés is elhelyezhető az építési övezetek azon részén, ahol a meglévő és várható zajterhelés nem éri el a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló Kormányrendeletben, a zajtól védendő területre előírt határértékeket (Határérték (LTH) az LAMmegítélési szintre nappal: 60 dB, éjjel: 50 dB ), továbbá amennyiben az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendeltetési egység vagy rendeltetési egységek használatát nem zavarják, és nem korlátozzák, illetve attól védelmet nem igényelnek.

(4) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági célú önálló sátor, vagy ponyvaépítmény elhelyezhető e rendelet és a TKR előírásai szerint.

(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek lakóterülettel, vegyes területtel és különleges területtel érintkező telekhatárai mentén fekvő 5,0 méter széles területsávot beültetési kötelezettség terheli, kivéve, ha a Szabályozási terv beültetési kötelezettségként más méretet jelöl.

(6) Terepszint alatti építmény, építményrész - az építéshidrológiai, mérnökgeológiai, geotechnikai adottságok figyelembe vételével - az építési telek akkora részét veheti igénybe, hogy az előírt legkisebb zöldfelületre vonatkozó előírás teljesüljön.

140. § Az „Gksz-…” jelű építési övezetek helyi szabályozással meghatározott határértékeit a 3.melléklet 6. pontja tartalmazza.

141. § (1) Felsőváros városrész területén a „Gksz-2. ...” jelű építési övezetekben kizárólag a szomszédos lakóterületeket nem zavaró rendeltetések helyezhetők el.

(2) Felsőváros városrész területén a „Gksz-2.12” jelű építési övezetben a telekhatáron kerítés nem építhető, a telek határán sövény telepíthető.

(3)²³

142. § (1) Viziváros városrész területén a „Gksz-4….” jelű építési övezetekben kizárólag a szomszédos lakóterületeket nem zavaró rendeltetések helyezhetők el.

(2) Viziváros városrész területén a „Gksz-4.2” jelű övezetekben a telephelyek számára új feltárás csak a Mártírok útja felől létesíthető.

143. § (1) Vezér-, és Író utcák városrész területén a „Gksz-5….” jelű építési övezetekben kizárólag a szomszédos lakóterületeket nem zavaró rendeltetések helyezhetők el.

(2)²⁴ A Vezér-, és Író utcák városrész területén a „Gksz-5.2 ÜT” jelű építési övezetben

144. § (1) Ráchegy, Börgönd városrész területén a „Gksz-7.1”jelű építési övezetben

(2) Ráchegy, Börgönd városrész területén a „Gksz 7.1” és „Gksz-7.2” jelű építési övezetekben a löszös talajra való tekintettel a geotechnikai jelentésben előírtak szerint kell kialakítani a terepszint alatti építményeket, építményrészeket.

(3)²⁵ Ráchegy, Börgönd városrész területén a „Gksz 7.1” és „Gksz-7.2” jelű építési övezetekben a zárt szelvényben haladó Nagyszombati úti árok tengelyétől mért 10-10 m méter széles kezelési sávot kell biztosítani.

145. § (1) Maroshegy városrész területén a „Gksz-8.1”, „Gksz-8.2”, „Gksz-8.3”, „Gksz-8.4” és a” Gksz-8.5 ÜT” jelű övezetekben

(2) Maroshegy városrész területén a "Gksz-8.2" jelű építési övezetben

(3) Maroshegy városrész területén a „Gksz-8.6” jelű építési övezetben

146. § (1) Sóstó, Alsóváros, Váraljavárosrész területén a „Gksz-9.1” jelű építési övezetben kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás rendeltetés helyezhetők el.

(2) Sóstó, Alsóváros, Váraljavárosrész területén a „Gksz-9.2” jelű építési övezetben kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás és sport rendeltetés helyezhetők el.

147. § (1) Feketehegy városrészben a „Gksz-10.1” jelű építési övezetekben kizárólag a szomszédos lakó és vegyes területeket nem zavaró rendeltetések helyezhetők el.

(2) Feketehegy városrészben a „Gksz-10.4 ÜT” jelű (Szárazrét és a Gaja-patak közötti) építési övezetben betartandó előírások:

148. § (1) Környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területen elsősorban a környezetre jelentős hatást gyakorló, különlegesen veszélyes (tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó ipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendeltetéseken kívül az épületek az ipari gazdasági tevékenységet kiszolgáló rendeltetést tartalmazhatnak, amennyiben az (1) bekezdésben foglalt rendeltetési egységek használatát nem korlátozzák, illetve attól védelmet nem igényelnek.

(3) Gazdasági és ipari célú önálló sátor, vagy ponyvaépítmény elhelyezhető e rendelet és a TKR előírásai szerint.

(4) Konténer, konténer jellegű épület anyag és egyéb tárolás, valamint nem huzamos emberi tartózkodás céljára elhelyezhető, de kizárólag a közterület vagy közhasználat elől el nem zárt terület felől nézve, a főépület vagy főépületek takarásában.

(5) Környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület lakóterülettel, vegyes és különleges területtel érintkező telekhatárai mentén fekvő 5,0 méter széles területsávot beültetési kötelezettség terheli, kivéve, ha a Szabályozási terv beültetési kötelezettségként más méretet jelöl.

(6) Terepszint alatti építmény, építményrész - az építéshidrológiai, mérnökgeológiai, geotechnikai adottságok figyelembe vételével - az építési telek akkora részét veheti igénybe, hogy az előírt legkisebb zöldfelületre vonatkozó előírás teljesüljön.

149. § Az „Gip-…” jelű építési övezetek helyi szabályozással meghatározott határértékeit a 3. melléklet 7. pontja tartalmazza.

150. § (1) Általános gazdasági területen elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendeltetéseken kívül az épület

(3) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági és ipari célú önálló sátor, vagy ponyvaépítmény elhelyezhető e rendelet és a TKR előírásai szerint.

(4) Konténer, konténer jellegű épület anyag és egyéb tárolás, valamint nem huzamos emberi tartózkodás céljára elhelyezhető, de kizárólag a közterület vagy közhasználat elől el nem zárt területek felől nézve, a főépület vagy főépületek takarásában.

(5) Az általános gazdasági területek lakóterülettel, vegyes és különleges területtel érintkező telekhatárai mentén fekvő 5,0 méter széles területsávot beültetési kötelezettség terheli, kivéve, ha a Szabályozási terv beültetési kötelezettségként más méretet jelöl.

(6) Terepszint alatti építmény, építményrész - az építéshidrológiai, mérnökgeológiai, geotechnikai adottságok figyelembe vételével - az építési telek akkora részét veheti igénybe, hogy az előírt legkisebb zöldfelületre vonatkozó előírás teljesüljön.

151. § Az „Gá-…” jelű építési övezetek helyi szabályozással meghatározott határértékeit a 3. melléklet 8. pontja tartalmazza.

152. § (1) Felsőváros városrész területén a „Gá-2.3” jelű építési övezetben

(2) Felsőváros városrész területén a „Gá-2.4” jelű építési övezetben

(3) Felsőváros városrész területén a „Gá-2.5”jelű építési övezetben az elő- oldal- és hátsókert: 6m

153. § (1) Ráchegy, Börgönd városrész területén a „Gá-7.6”, „Gá- 7.7”, „Gá 7.8”, „Gá-7.9” és „Gá-7.11 ÜT” jelű építési övezetekben

(2) Ráchegy, Börgönd városrész területén a „Gá-7-…” jelű építési övezetekben a löszös talajra való tekintettel a geotechnikai jelentésben előírtak szerint kell kialakítani a terepszint alatti építményeket, építményrészeket.

(3) Ráchegy, Börgönd városrész területén a „Gá-7.10” jelű építési övezetben az építési helyet meghatározó

154. § (1) Sóstó, Alsóváros, Váralja városrész területén a „Gá-9.4”, „Gá-9.5”, „Gá-9.6”, „Gá-9.7” és „Gá-9.20” jelű építési övezetekben az előkert mérete 10 méter. Az előkertben portaépület elhelyezhető.

(2) Sóstó, Alsóváros, Váralja városrész területén a „Gá-9.19” jelű építési övezetben az építési telkek kizárólag a Bárándi utca felől közelíthetők meg.

(3) Sóstó, Alsóváros, Váralja városrész területén a „Gá-9.22” jelű építési övezet elsősorban szállítmányozási-, raktározási és logisztikai építmények elhelyezésére szolgál.

155. § (1) A meglévő és javasolt belterületen kívül fekvő területeken a„Gá-K.3” és „Gá-K.4” jelű építési övezetekben az Alba Airport melletti építési övezetek területén

(2) A meglévő és javasolt belterületen kívül fekvő területeken a „Gá-K.5” jelű építési övezetben az építési telkeken az építési helyet meghatározó

156. § Az egészségügyi terület „K-Eü” jelű építési övezetébe sorolt a kórház és a rendelőintézet, valamint a kapcsolódó egészségügyi létesítmények területe, ahol kizárólag az egészségügyi és szociális rendeltetésű épületek és az azokat kiszolgáló építmények helyezhetők el.

157. § (1) A garázs terület „K-Gar” jelű építési övezete a garázsépületek, garázssorok területét, meglévő és javasolt építési telkeit, és az azokat körülvevő, a garázsok megközelítését szolgáló területeket foglalja magában, ahol

(2) A „K-Gar” jelű építési övezetben a garázsok megközelítését szolgáló területek önálló telekként, közhasználat elől el nem zárt magánútént kialakíthatók.

(3) A „K-Gar” jelű építési övezetben az elő-, oldalt- és hátsókert mérete 0 méter.

158. § Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági terület, „K-Hon-…” jelű építési övezetekbe soroltak a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló területek, ahol a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági rendeltetésű épületek és az azokat kiszolgáló építmények helyezhetők el

159. § (1) „Hulladékkezelők, és –lerakók „K-Hull-1” jelű építési övezetbe sorolt az elhullott haszon- és kedvtelésből tartott állatok elhelyezésére szolgáló dögkút területe, ahol az elhullott állatok elhelyezésével kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(2) Hulladékkezelők, és –lerakók „K-Hull-2” jelű építési övezetbe sorolt a Székesfehérvár-Csala Pénzverővölgy hulladéklerakó területe, ahol a hulladéklerakás és –kezelés építményei helyezhetők el.

(3) Hulladékkezelők, és –lerakók „K-Hull-3” jelű építési övezetbe sorolt a szennyvíztisztitó telep területe, ahol a szennyvíztisztítás építményei, és az ahhoz kapcsolódó építmények (pl. biogáz hasznosítás építményei) helyezhetők el.

(4) Hulladékkezelők, és –lerakók „K-Hull-4” jelű építési övezetbe sorolt a hígtágya elhelyezésére szolgáló terület, ahol a hígtrágya elhelyezésére szolgáló építmények helyezhetők el.

(5) Hulladékkezelők, és –lerakók „K-Hull-5” jelű építési övezetbe sorolt a lakossági hulladékudvar területe, ahol a lakossági, nem veszélyes hulladékok gyűjtésével kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az építési övezetben az előkert, oldalkert és a hátsókert mérete: 0 méter.

160. § A közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület „K-Közl” jelű építési övezetébe soroltak a közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló területek, azaz az autóbusz pályaudvarok és decentrumok területe, ahol kizárólag a tömegközlekedés működéséhez, kiszolgálásához szükséges üzemi és utasellátó-, szolgáltató építmények helyezhetők el.

161. § A közműépítmények területe „K-Közm” jelű építési övezetébe soroltak a jelentősebb közműépítmények területei, ahol kizárólag a közműellátás műtárgyai és a közműellátást kiszolgáló épületek helyezhetők el. Az építési övezetben az előkert, az oldalkert és a hátsókert mérete: 0 méter.

162. § (1) A mezőgazdasági üzemek, az ún. „majorok” területein „K-Mü-1” jelű építési övezetben a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági üzemek, az ún. „majorok” területein „K-Mü-2” jelű építési övezetben:

(3) A mezőgazdasági üzemek, az ún. „majorok” területein „K-Mü-3” jelű építési övezetben a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, továbbá sporttevékenységek, vendéglátás, szállás rendeltetés építményei helyezhetők el.

163. § A növénykertek területe „K-Nk” jelű építési övezete a szedreskerti kertészet területe, ahol a tevékenységhez szükséges gazdasági építmények, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

164. § Az oktatási terület „K-Okt” jelű építési övezetében

165. § (1) A rekreációs területen „K-Re-1” jelű építési övezetben a természetvédelem érdekeinek figyelembe vételével, rekreációs, sport, szabadidő, oktatás, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szállás és vendéglátó rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2) A rekreációs területen „K-Re-2” jelű építési övezetben a természetvédelem érdekeinek figyelembe vételével, rekreációs, sport, szabadidő, oktatás, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szállás és vendéglátó rendeltetésű épületek helyezhetők el.

166. § (1) A sport terület „K-Sp-1” jelű építési övezetébe sorolt a Bregyóközi szabadidő központ területe, ahol

(2) A sport terület „K-Sp-2” jelű építési övezetében a Bregyóközi szabadidő központ használatával összefüggő, azt szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(3) A sport terület „K-Sp-3” jelű építési övezete a sóstói s sporttelep területe, ahol elhelyezhetők a sportolási célú építmények, az azok működtetéséhez szükséges szociális, egészségügyi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás, iroda, parkolóház, az őrzés épületei, és a személyzet céljára szolgáló lakás.

(4) A sport terület „K-Sp-4” jelű építési övezetébe sorolt a maroshegyi sporttelep, ahol sportépítmények, és az azokat kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(5) A sport terület „K-Sp-5” jelű építési övezetébe sorolt a Köfém sporttelep Az építési övezetben elhelyezhetők a sportolási célú építmények, az azok működtetéséhez szükséges szociális, egészségügyi, vendéglátó, szállás, iroda rendeltetés.

(6) A sport terület „K-Sp-6” jelű építési övezetébe sorolt a „sóstói” sporttelep ahol

(7) A sport terület „K-Sp-7” jelű építési övezetébe sorolt a Gugásvögyi sportterület, ahol

167. § (1) A temetők és a kegyeleti parkok területén „K-T-1” jelű építési övezetben

(2) A temetők és a kegyeleti parkok területén „K-T-2” jelű építési övezetben az erőszak áldozatairól való megemlékezés, kegyelet céljaira szolgál, ahol a rendeltetésszerű üzemeltetéshez szükséges létesítmények helyezhetők el.

168. § A tanyák területe „K-Ta” jelű építési övezetébe soroltak a meglévő és javasolt belterületen kívül fekvő, falusias lakóterületi jellegű beépített területek (Csala pusztai erdészlak, kisfaludi tanya), ahol elhelyezhetők az alábbi rendeltetések:

168/A. §²⁸ Megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület „K-En” jelű építési övezetben villamos energiát termelő erőművek és az azt kiszolgáló építmények helyezhetők el.

169. § Különleges beépítésre szánt terület építési övezeteiben a terepszint alatti építmény, építményrész - az építéshidrológiai, mérnökgeológiai, geotechnikai adottságok figyelembe vételével - az építési telek 10%-át veheti igénybe.

170. § Különleges beépítésre szánt területen parkolóház a „K-Gar”, „K-Hull”, „K-Közm”, „K-Mü-…”, „K-Nk”, „K-Re-…”, „K-T-…” és „K-Ta” jelű építési övezetekben nem helyezhető el.

171. § Az „K-…” jelű építési övezetek helyi szabályozással meghatározott határértékeit a 3.melléklet 9. pontja tartalmazza.

172. § A közigazgatási terület beépítésre nem szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területekre tagolódnak

173. § Az övezetek helyi szabályozással meghatározott határértékeit a 4. melléklet tartalmazza.

174. § Az övezeti határértékeket, jeleket az építési övezeteknél rögzítettekkel megegyezően kell értelmezni.

175. § (1) A Szabályozási terv a közlekedési területeket a következő övezetekre bontja:

(2) A közlekedési hálózat elemei, és légi közlekedés számára a Szabályozási terven jelölt terültet kell biztosítani.

(3) A közlekedési terület övezeteinek határértékeit a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.

176. § (1) A „KÖu-…” jelű általános közlekedési terület valamennyi övezetében, a közlekedésbiztonsági előírások betartásával elhelyezhetők a közterületen elhelyezhető építmények, tárgyak.

(2) A „KÖu-1”és „KÖu-2” övezetben elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló

(3) A „KÖu-T” jelű övezet területe a Történelmi belváros közterületeivel településszerkezetileg, forgalom-technikailag együtt kezelendő, településképi szempontból meghatározóterület.. Az övezetek területét településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységesen és összehangolt módon kell alakítani és fejleszteni.

177. § A „KÖk” jelű övezetben elhelyezhetők a vasúti közlekedést kiszolgáló

178. § A „KÖl” jelű övezetben elhelyezhetők a légi közlekedést kiszolgáló

179. § (1) Zöldterület (közpark) „Zkp-1” jelű övezetbe sorolt a Történelmi belváros 1 ha-nál nagyobb zöldterülete, azaz a Zichy –liget. Az övezetben elhelyezhetők:

(2) Zöldterület (közpark) „Zkp-2” jelű övezetbe sorolt a Sóstó természetvédelmi terület természetközeli területei. Az övezetben

(3) Zöldterület (közpark) „Zkp-3” jelű övezetbe sorolt a „Koronás Park” területe. Az övezetben elhelyezhetők:

(4) Zöldterület (közpark) „.Zkp-4” jelű övezetbe soroltak a további, városi jelentőségű, 1 ha-nál nagyobb területű zöldterületek. Az övezetekben elhelyezhetők:

180. § (1) Zöldterület (közkert) „Zkk-1” jelű övezetbe soroltak az 1 ha területet el nem érő, Történelmi belváros területén lévő zöldterületek. Az övezetekben elhelyezhetők:

(2) Zöldterület (közkert) „Zkk-2” jelű övezetbe soroltak azok a jelentősebb közterületi zöldterületek, melyek területnagysága nem éri el az 1 hektárt. Az övezetekben elhelyezhetők:

(3) Zöldterület (közkert) „Zkk-3” jelű övezetbe soroltak a védelmi célt szolgáló zöldterületek. Az övezetekben elhelyezhetők:

181. § A zöldterület övezeteinek határértékeit a 4. melléklet 2. pontja tartalmazza.

182. § A „Zkp-1” és a „Zkk-1” jelű övezetek területe a Történelmi belváros közterületeivel településszerkezetileg, forgalom-technikailag együtt kezelendő, településképi szempontból meghatározó terület. Az övezetek területét településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységesen és összehangolt módon kell alakítani és fejleszteni.

183. § A zöldterületi övezet alakítása és felhasználása kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet.

184. § Terepszint alatti építmény, építményrész - az építéshidrológiai, mérnökgeológiai, geotechnikai adottságok figyelembe vételével – a telek akkora részét veheti igénybe, hogy az előírt legkisebb zöldfelületre vonatkozó előírás teljesüljön.

185. § (1) Az „Ev” jelű védelmi rendeltetésű erdő övezetben:

(2) Az „Eg” jelű gazdasági rendeltetésű övezetben elhelyezhetők

(3) Az „Ek” jelű közjóléti rendeltetésű övezetben elhelyezhetők

186. § Az erdőterületek övezeteinek határértékeit a 4. melléklet 3. pontja tartalmazza, ahol

187. § (1) Az általános mezőgazdasági területen „Má-á” jelű övezetben, ahol az üzemszerű szántóföldi és gyep- (rét, legelő) művelés a jellemző, elhelyezhető

(2) Az általános mezőgazdasági területen „Má-ák” jelű övezetben, ahol a mezőgazdasági műveléshez kapcsolódó szolgáltatási - tevékenységek a jellemzők

(3) Az általános mezőgazdasági területen „Má-tt” jelű övezetben, mely a természeti területek mezőgazdasági övezete és ahol a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző

(4) Az általános mezőgazdasági területen „Má-ü” jelű övezetben, ahol az üzemszerű gyümölcs (szőlő)-ültetvények művelése a jellemző

(5) Az általános mezőgazdasági területen „Má-ká” jelű övezetben, ahol a tanyagazdaságokban a kistermelői állattartás és az ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági művelés a jellemző, illetve tervezett

188. § Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek határértékeit a 4. melléklet 4 pontja tartalmazza, ahol

189. § (1) A kertes mezőgazdasági területen „Mk-k” jelű övezetben, mely hagyományos kertövezet, és a kert művelési ág, illetve az intenzív kertészeti hasznosítás a jellemző

(2) A kertes mezőgazdasági területen „Mk-kk” jelű övezetben, mely kistelkes kertövezet, és ahol általában egyidejűleg jellemző a mezőgazdasági kiskertművelés, valamint a rekreációs területhasználat

(3) A kertes mezőgazdasági területen „Mk-t” jelű övezetben, mely üzemszerű mezőgazdasági hasznosítású kertövezet elhelyezhető

(4) A kertes mezőgazdasági területen „Mk-v” jelű övezetben, mely vízparti kistelkes kertövezet, és ahol általában a rekreációs területhasználat dominanciája mellett egyidejűleg jellemző a mezőgazdasági kiskertművelés is

190. § A kertes mezőgazdasági terület övezeteinek határértékeit a 4. melléklet 5. pontja tartalmazza, ahol

191. § (1) Vízgazdálkodási területen „V” jelű övezeteben építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás

(2) A vízfolyások felett gépjármű, kerékpáros és gyalogos híd létesíthető.

(3) A vízmedrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a jogszabályokban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon kell hagyni, kerítés és egyéb építmény nem helyezhető el. A vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.

192. § Természetközeli területen „Tk” jelű övezetben nem helyezhető épület, továbbá olyan építmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

193. § A nyersanyag-kitermelés (bánya) terület „Kb-B” jelű övezetébe sorolt a működő nyersanyag-kitermelés (bánya) területe, melyben kizárólag a bánya üzemeléséhez szükséges építmények helyezhetők el. Az övezet területén a mezőgazdasági járművek közlekedésére alkalmas út akkor szüntethető meg, ha az az övezet területén, más nyomvonalon kiváltásra került, és legalább 4 méter széles közhasználat elől el nem zárt magánútként kialakításra került.

194. § (1) Hírközlési építmények területen a „Kb-Hk-1” jelű övezetben elektronikus hírközlési átjátszó torony és műszaki építményei helyezhetők el.

(2) Hírközlési építmények területen a „Kb-Hk-2” jelű övezetbe sorolt Kisfaludon a mobil szolgáltató területe, ahol újabb torony nem helyezhető el. Igény esetén a meglévő tornyot több szolgáltató fogadására alkalmasan kell kialakítani.

195. § Közműterületen a „Kb-Közm” jelű övezetben kizárólag a közműépítmények és azok kiszolgáló épületei helyezhetők el.

196. § (1) Fásított közterek területe „Kb-Kt-1” jelű övezetébe soroltak a Történelmi belváros fásított közterei, ahol elhelyezhetők

(2) Fásított közterek területén a „Kb-Kt-1” jelű övezet területe a Történelmi belváros közterületeivel településszerkezetileg, forgalom-technikailag együtt kezelendő, településképi szempontból meghatározó terület. Az övezetek területét településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységesen és összehangolt módon kell alakítani és fejleszteni.

(3) Fásított közterek területe „Kb-Kt-2” jelű övezetébe soroltak a nagyvárosias és kisvárosisas lakóterületek úszótelkeit magába foglaló fásított közterek, ahol elhelyezhetők

(4) Fásított közterek területén a „Kb-Kt-2” jelű övezetben a Központi Címregiszter kialakítása érdekében a telkek megoszthatók. Az övezetben lakóterületeket kiszolgáló utak és parkolók, valamint a kerékpárutak számára önálló helyrajzi számon nyilvántartott telkek alakíthatók ki.

197. § (1) Rekreációs terület „Kb-Re-1” jelű övezetébe sorolt az Aplitbánya geológiai rétegsor földtani alapszelvény Természeti Emlék területe, melynek előírásai a következők:

(2) Rekreációs terület „Kb-Re-2” jelű övezetébe sorolt az a Sóstó Természetvédelmi területhez kapcsolódó építmények területe. Az övezetben elhelyezhető:

(3) Rekreációs terület „Kb-Re-3” jelű övezetébe sorolt a Dinnyés Fertő Természetvédelmi területhez kapcsolódó rekreációs terület. Az övezetben elhelyezhetők:

(4)³¹ Rekreációs terület „Kb-Re-4” jelű övezetébe sorolt a Pátkai-víztározó területhez kapcsolódó építmények területe. Az övezetben elhelyezhető:

198. §³² (1) Nagy kiterjedésű sportolási célú területen „Kb-Sp-1”jelű övezetben szabadtéri kaland, torna- és játékpályák, és az azokat kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(2) Nagy kiterjedésű sportolási célú területen „Kb-Sp-2” jelű övezetében

199. § A különleges beépítésre nem szánt területek övezeteinek határértékeit a 4. melléklet 6. pontja tartalmazza.

200. § E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

201. § Hatályát veszti