Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5/2010. (II. 12.) önkormányzati rendelete
a közterületek hirdetési célú hasznosításának engedélyezéséről
Hatályos: 2010. 03. 01Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5/2010. (II. 12.) önkormányzati rendelete
a közterületek hirdetési célú hasznosításának engedélyezéséről
Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a közterületek hirdetési használatának szabályozásáról és rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, akik közterületet hirdetés céljából kívánnak igénybe venni, illetve vesznek igénybe.
(2) A rendelet tárgyi hatálya Dunaújváros Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül kiterjed az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészletekre, továbbá az egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére.
2. Fogalom meghatározások
2. § E rendelet alkalmazása során:
1. Közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét.
2. Közterület rendeltetése: különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.
3. Cégér: valamely mesterség, tevékenység jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Az üzlet tevékenységét jelképező, a tulajdonos foglalkozására utaló, a homlokzaton síkban vagy abból kinyúlóan elhelyezett figurális épülettartozék (az üzlet nevének figurális megjelenítése is cégérnek minősül). Nem minősül cégérnek az olyan reklámhordozó, amely nem közvetlenül az üzlet jellegével, hanem az ott árusított áruval kapcsolatos, arra utal.
4. Cégfelirat: közvetlenül építmény, épület homlokzati felületére síkszerűen elhelyezett írásos, illetve a képi formájú cégjelzés.
5. Cégtábla: egy vállalkozás beazonosítására szolgáló, jogszabályban rögzített adattartalmú, főszabályként a vállalkozások székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához alkalmazkodó, reklámot nem tartalmazó tábla.
6. Címtábla, címfelirat: a cégtábláéval, cégfeliratéval azonos formájú és tartalmú, de nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos információt megjelenítő jelzés, beleértve az ezekkel egybefüggően vagy külön elhelyezett közérdekű tájékoztatást.
7. Építési védő- reklámháló: homlokzatot érintő építési tevékenység esetén a homlokzat előtti állványzatra rögzített védőháló, amely reklámfelületként szolgál, beleértve azt is, ha az az épület végleges homlokzati rajzát tünteti fel.
8. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
9. Feszített transzparens vagy molinó: építményen kifeszített vagy építmények között átfeszített, illetve ahhoz más módon rögzített, írásos vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó.
10. Helyhez kötött (fix) szabadtéri reklámhordozó: minden olyan reklámhordozó, amely elsődlegesen egy adott ingatlanhoz rögzített állapotában látja el információ-közlési funkcióját.
11. Hirdetmény: az e rendelet szerint reklámnak nem minősülő bármely társadalmi vagy politikai célú kommunikáció, reklámhordozó útján közzétett minden más információ.
12. Hirdetőtábla: állandó vagy cserélhető (változtatható, átragasztható) hirdetményeket, elsősorban vizuális információt táblaszerűen megjeleníteni képes reklámhordozó.
13. Információs tábla: a helyi tájékozódást segítő, közérdekű információt közzétevő tábla (idegenforgalmi nevezetesség, közintézmény helyére vonatkozó, útirányt jelző tábla, stb.)
14. Mobil megállító tábla: az üzletek, szolgáltató egységek, stb. elé a közterületre kihelyezett mobil hirdetőtábla, amely egy- vagy kétoldalú.
15. Mozgó szabadtéri reklámhordozó: helyét időszakonként vagy állandó jelleggel változtató, minden olyan reklámhordozó, amely elsődlegesen mozgás közben látja el információ-közlési funkcióját. (Pl. tömegközlekedési eszköz, hőlégballon, úszó objektum, szendvicsember, stb.).
16. Reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.
17. Reklám célú közterület-használat: a közterület reklám célú használatának minősül a DMJV Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon kihelyezett reklámfelület, valamint ha a nem közterületen levő reklámhordozónak vagy bármely tartozékának függőleges vetülete a közterületre esik (a felette lévő reklámfelület méretében), továbbá a közterületen lévő tárgyon elhelyezett reklámhordozó. A közterület reklám célú használatának minősül a közterületen folytatott reklámtevékenység és hirdetményezési tevékenység.
18. Reklám- és hirdetményhordozó berendezés, eszköz (továbbiakban reklámhordozó): az a szerkezet, építmény, amely segítségével közterületről érzékelhetővé válik bármely gazdasági, társadalmi vagy politikai célú kommunikáció. Függetlenül attól, hogy az emberi tudatra befolyást gyakorló információk vizuálisan, hallással, ízleléssel, illat- vagy szagérzékeléssel, tapintással, illetve ezek kombinációjával bármely természetes személy számára válnak észlelhetővé vagy képzettársításra ösztönöznek. Szerkezetileg több elemből álló reklámhordozó egynek számít.
19. Reklám- és hirdetményfelület (továbbiakban reklámfelület): az a része a reklámhordozónak, illetve olyan eredetileg más funkcióra létrehozott objektumon (pl.: lámpaoszlop, házfal, buszváró, kirakat, vagy épülethomlokzat stb.) kialakított hely, vagy ahhoz rögzített tárgy, ami az állandó vagy cserélhető hirdetmények, reklámok tényleges elhelyezésére, megjelenítésére szolgál, vagy szolgálhat.
20. Reklámfelület mérete: az egybefüggő, a reklám tartalmát egészében mutató felület befoglaló formájának nagysága.
21. Reklámjármű: emberi vagy gépi erővel hajtott járművön az eredeti karosszériától eltérő módon kialakított, illetve a gépjárműre külön reklámhordozóként felszerelt reklám és hirdetményfelület, mely elsősorban reklámozási, hirdetményezési célokat szolgál (reklámhordozó utánfutó, reklámhordozó bicikli, reklámhordozó kisvonat stb.).
22. Reklámkiadvány: a szórólapnál nagyobb méretű egy vagy több lapból álló ingyenes kiadvány.
23. Reklámövezet: Dunaújváros közigazgatási területén két reklámövezet került kijelölésre (ezek meghatározását a 2. számú mellélet tartalmazza), mely övezetek a hirdető-berendezések, reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének, és engedélyezésük rendjének szabályozása alapján, valamint a vonatkozó díjtételek mértékében különböznek egymástól.
24. Szendvicsember: olyan személy, aki hirdetési céllal, testére erősített hirdetményt, reklámcélú transzparenst hordoz embléma, a hordozó anyagtól függetlenül.
25. Szórólap: jellemzően A/4-es, vagy annál kisebb méretű, általában papír alapú, kézbe osztott, vagy a légtérből szórt, elsősorban vizuális információt közvetítő mozgó reklámhordozó.
3. A hirdetés célú közterület-használat szerződés megkötése
3. § (1) A hirdetési célú közterület-használatra jogosító szerződés megkötését annak a személynek (szervezetnek) kell kezdeményeznie, aki a közterületet használni kívánja. Az erre irányuló iratot a továbbiakban kérelemnek nevezzük.
(2) Ha ugyanazon közterületet több kérelmező kíván használni, akkor a használati jogot az szerzi meg, aki a feltételeknek megfelel, és a kérelmét előbb nyújtotta be.
(3) A kérelmet a szükséges engedélyekkel, hozzájárulásokkal együtt a közterület igénybevétele előtt legalább 30 nappal rendkívüli esetben 72 órával előbb kell benyújtani.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) természetes személyeknél: a kérelmező nevét, lakcímét, levelezési címét, telefonszámát, adóazonosító számát,
b) jogi személyeknél, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoknál: a kérelmező nevét, telephely címét, levelezési címet, telefonszámát, cégjegyzékszámát, adószámát,
c) vállalkozói, ill. működési engedély másolatát,
d) a közterület igénybevételének célját,
e) a közterület igénybevétel kezdetének és befejezésének dátumát,
f) az igénybevétel nagyságának, helyének és módjának pontos leírását,
g) az igénybevétel pontos bejelölésével készített helyszínrajzot,
h) amennyiben a kérelem nem önkormányzati tulajdonban lévő, de közhasználatra átadott terület használatára vonatkozik, akkor csatolni kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát,
i) mobil szabadtéri hangosító berendezés működtetéséhez Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének környezetvédelemről szóló 12/2000. (IV.7.) KR számú rendelet szerinti hozzájárulást.
j) az esetleges reklámhordozó jellemzőit, méreteit
k) a reklámhordozó tervezett elhelyezésétől függően esetlegesen csatolni kell az egyes állami hivatalok, közműszolgáltatók, illetve DMJV PH szakirodáinak, azok egyes csoportjainak jóváhagyását.
(5) A hirdetési célú közterület-használati szerződés nem pótolja más a tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyek, hozzájárulások beszerzését.
4. A hirdetési célú közterület-használati szerződés
4. § (1) Közterület-használati szerződés csak tárgyévre az abban meghatározott időpontig köthető.
(2) A közterület-használati szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szerződő felek megnevezését,
b) az engedélyes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét,
c) a közterület-használat célját és időtartamát,
d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének pontos meghatározását,
e) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét, a fizetés módját és határidejét,
f) az igénybe vett közterület és közvetlen környéke folyamatos tisztán tartásának, valamint a közterületi létesítmény karbantartásának és a használat megszűnésével a közterület eredeti állapotának szakszerű helyreállítására vonatkozó kötelezettségét,
g) a szerződés közérdekből történő felbontásának lehetőségéről szóló tájékoztatást.
h) a szerződéstől eltérő használat esetén a következményeire vonatkozó figyelmeztetést.
(3) A szerződés csak az engedélyest, annak bejelentett alkalmazottját, segítő családtagját, jogi személy képviselőjét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén annak bejelentett tagját, illetve az engedélyes alvállalkozóját jogosítja fel a közterület használatára.
5. § Nem köthető hirdetés célú közterület-használati szerződés:
a) amennyiben a hirdetés az önkormányzat megbízása, vagy az önkormányzattal kötött megállapodás alapján kerül vagy került kihelyezésre.
b) Üzletek (szolgáltató egységek, intézmények) közterületről nyíló közforgalmú bejáratánál elhelyezett
ba) 1 darab cégtábla (2 m2 egy irányból észlelhető felületig),
bb) 1 darab cégér (1 m2 egy irányból észlelhető felületig),
bc) 1 darab címtábla (2 m2 egy irányból észlelhető felületig),
bd) 1 darab cégfelirat (2 m2 egy irányból észlelhető felületig).
Egy szervezet (intézmény, vállalkozás) maximum 1-1 fajtát helyezhet ki díjmentesen a fenti feltételek mellett.
c) Európai Uniós és hazai pályázati forrásokból, illetve egyéb támogatásokból megépített, felújított épületeken, intézményeken, ingatlanokon elhelyezett hirdetőtábla, tájékoztató tábla, emlékeztető tábla és egyéb cégtábla jellegű információs tábla elhelyezése, amely az elvégzett tevékenység finanszírozójára, kivitelezőjére tesz utalást
d) abban az esetben, ha a hirdetési célú közterület használat a közlekedés biztonságát veszélyeztetné,
e) közerkölcsöt sértő tevékenység végzéséről,
f) azokra a helyekre vonatkozólag, ahol a tevékenység gyakorlása a közterület fenntartását akadályozhatja,
g) városképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések elhelyezésére illetve üzemeltetésére.
h) közterületen 5 m²-t meghaladó reklámfelület kialakítására (kivéve építési reklámháló)
i) olyan tevékenység gyakorlásáról, amelynek közterületen való folytatását, kihelyezését, üzemeltetését más jogszabály nem tesz lehetővé,
5. A közterületek hirdetési célú használatára vonatkozó szabályok
6. §1
6. Hirdetési célú közterület-használat díja
7. § (1) Díjköteles tevékenység esetén a díjfizetést az igénybevétel megkezdése előtt teljesíteni kell.
(2) Vizuális információ közlésére szolgáló reklám, hirdetmény esetén a díjfizetés alapja az információközlésre alkalmas felület összesített mérete. Önálló betűk esetén a képzeletbeli keretbe foglalt terület mérete;
(3) Az egyéb funkciójú közterületi építményeken (utcabútorok, telefonfülke, kapcsolószekrény, pavilon, kuka, biciklitároló stb.) elhelyezett reklámhordozókat, reklámfelületeket úgy kell tekinteni, mintha az elhelyezésére szolgáló építmény a reklám tartószerkezete lenne. Ezért az ilyen típusú reklámfelületekre a tartószerkezet engedélyétől függetlenül közterület-használati szerződést kell kötni, és a vonatkozó díjat meg kell fizetni.
(4) A közterület-használati díj mértékét az önkormányzat megbízottja a DVG Zrt. Árszabályzatban állapítja meg, amely e rendelet 1. számú mellékletét képezi.
(5) A közterület-használat díjmentes:
a) az önkormányzat megbízása, vagy az önkormányzattal kötött megállapodás alapján használják,
b) választási kampány időszakában a kampányt szolgáló hirdető berendezések elhelyezése esetén,
c) nem önkormányzati tulajdonban lévő közterületek használata esetén,
d) társasházak, lakóközösségek, cégek által kialakított, illetve gondozott közterületen lévő előkertekben, virágos kertekben, sziklakertekben, játszótereken stb. kizárólag az adott közterület kialakítójára, illetve fenntartójára utaló cégtábla jellegű információs tábla helyezhető el, amelynek egy irányból észlelhető maximális felülete 1 m2. (A tábla kihelyezését a kialakítást, gondozást engedélyező iroda engedélye alapján lehet elvégezni.),
e) azon építési védőháló, amelyik nem tartalmaz rajzot, illetve feliratot vagy kizárólag az épület végleges homlokzati rajzát vagy a beruházó és a kivitelező nevét (maximum 2 m² nagyságig) tünteti fel.
7. A közterület-használati szerződés megszűnése és megszüntetése
8. § (1) A közterület-használati szerződés érvényét veszti:
a) ha a határozott időre szóló szerződésben meghatározott időpont lejár,
b) ha a szerződés megszüntetésre kerül,
(2) Rendkívüli felmondásra ad okot a szerződő fél, ha a közterületet az engedélyezett időben nem a meghatározott célra, módon és feltételekkel használja ill. ha a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget. Ha a szerződés fenti okok miatt került felmondásra, akkor a már befizetett közterület-használati díjat jogszerűen visszakövetelni nem lehet, az kötbérként szolgál.
(3) Ha a közterület-használati szerződésben meghatározott időtartam alatt engedélyes saját hibájából nem veszi igénybe a kért közterületet, úgy a befizetett használati díjat nem követelheti vissza.
(4) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát írásban jelenteni, ilyenkor a szerződés felbontásától időarányosan a már befizetett díjat visszakapja.
(5) Ha a közterület-használat az engedélyes önhibáján kívül szünetel, a befizetett díjnak az igénybe nem vett időszakra járó időarányos részét kérelmére vissza kell téríteni.
8. Vegyes és záró rendelkezések
9. § Ez a rendelet 2010. március 1-jén lép hatályba.
1. melléklet
Fix rögzítésű reklámhordozók, reklámok, hirdetmények |
Közterület-használati díj |
Mértékegység |
|
I. reklámövezet |
15 m² felületig |
2 500 |
Ft/m²/hónap |
I. reklámövezet |
15 m² felület felett |
1 800 |
Ft/m²/hónap |
II. reklámövezet |
15 m² felületig |
2 000 |
Ft/m²/hónap |
II. reklámövezet |
15 m² felület felett |
1 600 |
Ft/m²/hónap |
Mobil reklámhordozók, reklámok, hirdetmények |
Közterület-használati díj |
Mértékegység |
|
I. reklámövezet |
70 |
Ft/m²/nap |
|
II. reklámövezet |
55 |
Ft/m²/nap |
|
Molinó reklámhordozók, reklámok, hirdetmények |
Közterület-használati díj |
Mértékegység |
|
I. reklámövezet |
1 500 |
Ft/m²/nap |
|
II. reklámövezet |
1 200 |
Ft/m²/nap |
|
Egyéb reklámhordozók, reklámok, hirdetmények |
Közterület-használati díj |
Mértékegység |
|
I.-II. reklámövezet |
Szórólap, reklámkiadvány-osztás |
4 000 |
Ft/fő/nap |
I.-II. reklámövezet |
Szendvicsember |
4 000 |
Ft/fő/nap |
I.-II. reklámövezet |
Hangos reklám |
10 000 |
Ft/nap |
I.-II. reklámövezet |
Reklámzászló |
2 000 |
Ft/m²/hó |
I.-II. reklámövezet |
Reklámjármű |
10 000 |
Ft/jármű/nap |
2. melléklet
I. reklámövezet:
II. reklámövezet:
Hatályon kívül helyezte a 43/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet 59.§ (2) bekezdés b) pontja. Hatálytalan: 2017. december 23-tól