Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32 /2012. (VI.8.) önkormányzati rendelete

az állattartásról

Hatályos: 2019. 07. 01

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32 /2012. (VI.8.) önkormányzati rendelete

az állattartásról

2019.07.01.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kiterjed a haszonállatok és a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályaira.

(2) A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki:

a) a kutatási - kísérleti célra szolgáló, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra,

b) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra,

c) vadon élő állatokra,

d) segítő kutyákra,

e) a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra,

f) az állatkiállításokra,

g) a kedvtelésből tartott állatok kereskedésére,

h) az állatpanziókra, állatmenhelyekre,

i) cirkuszi menazsériára,

j) állatorvosi rendelőkre,

k) vágóhídra,

l) nagy létszámú állattartó telepre és

m) a gyepmesteri tevékenységre.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Állat: a haszonállat, és a kedvtelésből tartott állat.

2. Állattartás: az állat jogszabályon, vagy polgári jogi jogcímen alapuló tulajdonjogának gyakorlása, felelős őrzése, vagy jogszabályban meghatározott megfigyelése során történő birtoklása, az állat folyamatos gondozása és felügyelete mellett.

3. Állattartással közvetlenül érintett szomszédos ingatlan: az állattartással érintett telek, építési telek, lakás telekhatárával, határoló falával, födémével közvetlenül érintkező telek, építési telek, lakás.

4. Felügyelet: a kedvtelésből tartott állatok esetén az állatra vigyázó személynek az a felelős magatartása, melynek során az állat mozgását végig szemmel tartja, illetve meggátolja, hogy az állat bármi módon veszélyeztesse más állat vagy ember biztonságát, egészségét és testi épségét, illetve a környezetben kárt ne okozzon.1

5.2

6.3

7. Kedvtelésből tartott állat: minden olyan állat, amely nem minősül haszonállatnak, védettnek vagy veszélyes állatnak.

8. A családi szükséglet mértéke:

a) nagy haszonállat esetén: 2 db

b) kis haszonállat esetén: 6 db

c) prémes haszonállat: 80 db

d) egyéb baromfi: 50 db

d) galamb: 80 db

2.Az állattartásra vonatkozó közös előírások

3. § (1) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében a környezetet ne veszélyeztesse, különös tekintettel a levegő, a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésére és a káros rovarok és rágcsálók elszaporodásának lehetőségére.

(2) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról és szökésének megakadályozásáról.

(3) Az állatot kül- és belterület közterületein szándékosan vagy gondatlan magatartás következtében felügyelet nélkül hagyni nem lehet.

(4) 4

(5) Az állatot közterületen felügyelő személynek, az állat által okozott szennyeződést haladéktalanul el kell távolítania.

(6) A közterületen kóborló állatok befogásáról, valamint elszállításáról a gyepmesteri telepre az önkormányzat gondoskodik, ahol az állatokat 14 napig őrzi.

(7) Befogott ebek esetén, amennyiben az eb tulajdonosa a 14 nap alatt nem jelentkezik és az ebet megfelelő feltételekkel rendelkező állattartó nem veszi magához, az eb értékesíthető vagy elaltatható.

(8) Amennyiben a befogott állat tulajdonosa a zárlati idő alatt jelentkezik, a gondozási költségek kifizetését követően az állatot vissza kell szolgáltatni számára.

(9) A befogott haszonállatokat - a felmerült költségek megtérülése és az állatorvosi vizsgálat figyelembevételével - az önkormányzat értékesíti. Az értékesítésből befolyt összeg költségekkel csökkentett részét 5 évig elkülönített számlán kell kezelni. Amennyiben ezen időn belül a tulajdonos jelentkezik, az elkülönített számlán kezelt összeget részére ki kell fizetni.

(10) A tartott állatok szaporulata kedvtelésből tartott állat esetében születésüket követő 12 hétig tarthatók számbeli korlátozás nélkül.5

4. § (1) Az állattartónak biztosítania kell az állattartás során keletkező ürülék és trágya, hígtrágya, csurgalékvíz (a továbbiakban együtt: trágya) szakszerű gyűjtését, kezelését, valamint a talaj, felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének kizárását, továbbá a szomszédos területekre való kijutásának megakadályozását.

(2) Az állatok tartására szolgáló építményeket és udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos építményekben, illetve a szomszéd egyéb tulajdonában, továbbá személyi biztonságában kárt ne okozhassanak.

3.6

5. § (1) Kis és nagy haszonállat csak állattartásra alkalmas építményben tartható.

(2) Az állattartási övezetek határai a mindenkor hatályos Dunaújváros Építési Szabályzatában (HÉSZ) meghatározott övezethatárokhoz igazodnak.

(3) Lakásban, illetve lakóépület nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségeiben haszonállat nem tartható.

(4) Haszonállatot közös udvarban, kertben, közös, illetve idegen tulajdonú ingatlanon tartani csak a tulajdonosok- vagy bérlőtársak írásbeli hozzájárulásával lehet.

(5) A város közigazgatási területén belül az 1. számú melléklet 1 pontjának A oszlopában meghatározott területeken haszonállatot tartani nem lehet.

(6) A város közigazgatási területén belül az 1. számú melléklet 2 pontjának A oszlopában meghatározott területeken csak ugyanezen sorok B oszlopában meghatározott haszonállatok tarthatók.

6. § (1) A haszonállattartással kapcsolatos építmények elhelyezésénél a 2. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott védőtávolságokat kell betartani. A védőtávolságot az állattartó építmény és a védendő objektum között legközelebbi pontok között légvonalban kell érteni. Ezt a védőtávolságokat nem kell alkalmazni a méhek állattartó építményeire.

(2) Haszonállat tartása tilos ott, ahol a 2. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott minimális védőtávolság a telek méreténél és a beépítettségénél fogva nem tartható be.

(3) A haszonállat tartás során az állattartással érintett telken található saját lakóház és saját állattartó épület közötti védőtávolság esetében, az ingatlan tulajdonosainak kérelmére a település jegyzője - a vonatkozó jogszabályi feltételek fennállása esetén - engedélyezheti a védőtávolságok csökkentését. A kérelemben meg kell adni az állattartás helyét (utca, házszám és helyrajzi szám), az ingatlan tulajdonosok nevét, címét, a tartani kívánt haszonállatok fajtáját és darabszámát, a tartással érintett építmény (állattartó épület, zárt trágya-, illetve trágyalétároló) nagyságát, a védendő objektumok felsorolását és az állattartó építményektől mért távolságát.

(4) A haszonállat tartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.

(5) A családi szükséglet mértékét meghaladó állattartásához a jegyző külön engedélye szükséges.

7. § (1) Azokban a haszonállat tartási övezetekben, ahol a rendelet külön engedély nélkül maximálja a tartható haszonállatok egyedszámát, az ingatlan tulajdonosának kérelmére a polgármester vonatkozó jogszabályi feltételek fennállása esetén - engedélyezheti a meghatározásokat meghaladó haszonállat tartást.

(2) A kérelemben meg kell adni az állattartás helyét (utca, házszám és helyrajzi szám), az ingatlan tulajdonosok nevét, címét, a tartani kívánt haszonállatok fajtáját és darabszámát, a tartással érintett építmény (állattartó épület, zárt trágya-, illetve trágyalétároló) nagyságát, a védendő objektumok felsorolását és az állattartó építményektől mért távolságát.

(3) Több tulajdonos esetében - ha nem mindegyik tulajdonos kérelmező - a kérelemhez mellékelni kell a többi tulajdonos hozzájárulását.

8. § (1) Tilos haszonállatot tartani az egyházi épületek, temetők, bölcsődék, óvodák, iskolák, diákotthonok, napközi otthonok, egészségügyi intézmények, közétkeztetési intézmények, élelmiszer üzletek és üzemek, vendéglátó egységek, sportlétesítmények 50 méteres védőtávolságán belül, illetőleg azok területén.

(2) Haszonállat csak a rendelet 2. mellékletében foglalt védőtávolságokon kívül tartható.

(3) Hígtrágyás tartási technológia csak erre vonatkozó hatósági engedéllyel alkalmazható.

(4) Trágya, a hígtrágya, és a csurgalékvíz csak zártrendszerű, jól záródó fedlappal ellátott vízzáró aknában gyűjthető és tárolható. A tárolóakna anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon. Amennyiben a keletkező trágyát, hígtrágyát, csurgalékvizet talajerő utánpótlásra kívánják felhasználni, a tároló aknának legalább 4 havi mennyiség befogadására elegendő méretűnek kell lennie, hogy biztosított legyen a kihelyezési tilalmi időszakban a biztonságos tárolás.

(5) Vasárnap és ünnepnapokon tilos a trágya szállítása és mozgatása.

4. Ebtartás

9. § (1) Az állattartó a jegyzőnél köteles bejelenteni, ha ebe elhullott, elveszett, tartási helye 1 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy az új tulajdonoshoz került.

(2) Ebet közterületen póráz nélkül vezetni, sétáltatni, szabadon engedni csak a 3. mellékletben meghatározott kijelölt kutyafuttatóhelyeken lehet a felügyelet biztosítása mellett, ha az állat természeténél, viselkedésénél fogva más kedvtelésből tartott állat, vagy ember életét, egészségét és testi épségét nem fenyegeti.

(3) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebeket közterületen szájkosárral kell ellátni

(4) Az ebet felügyelő személynek gondoskodnia kell arról, hogy a kijelölt kutyafuttató területet az eb póráz nélkül ne hagyhassa el.

(5) Az önkormányzat gondoskodik a kutyafuttató helyek megközelíthetőségéről és kitáblázásáról.

(6) Tilos ebet – a fogyatékosokat segítő és vakvezető eb kivételével – beengedni, bevinni vagy tartani:

a) a szabadstrand területén április 1-től szeptember 30-ig,

b) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területén,

c) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény területén,

d) bölcsőde, óvoda, iskola területén,

e) játszótereken és

f) tömegsport pályákon.

(7) Közforgalmú közlekedési járművön pórázon tartva és szájkosárral ellátva szabad ebet szállítani.

(8) Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani.

(9) Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.

10. § Az önkormányzat 3 évente ebösszeírást végez. Az első ilyen összeírásra 2013-ban kerül sor.

5. Záró rendelkezések

11. §7

12. § (1) Ez a rendelet a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel 2012. július 1.napján lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a meglévő állattartó épületekben a rendelet hatálybalépésének időpontjában fennálló állattartás vonatkozásában 2013. július 1. napján lép hatályba.

(3) A 3. mellékletet a meglévő állattartó épületek esetében - ha azokban a rendelet hatályba lépésének időpontjában már meglévő állattartás van és ha az érintett ingatlan állattartási övezeti besorolása változik - 2013. július 1. napjától kell alkalmazni.

(4) Hatályát veszti:

1. az állattartásról szóló 32/2004. (IV.23.) önkormányzati rendelet,

2. az állattartásról szóló 32/2004. (IV.23.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2005. (I.14.) önkormányzati rendelet. 3. a piacokról és a vásárokról szóló 8/2012. (I.20.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja és az 5. §.

1

A 45/2012. (X.19.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdésével módosított szöveg

2

Hatályon kívül helyezte a 45/2012. (X.19.) önkormányzati rendelet 4.§ (1) bekezdésének d) pontja

3

Hatályon kívül helyezte a 45/2012. (X.19.) önkormányzati rendelet 4.§ (1) bekezdésének d) pontja

4

Hatályon kívül helyezte a 45/2012. (X.19.) önkormányzati rendelet 4.§ (1) bekezdés e) pontja

5

A 45/2012. (X.19.) önkormányzati rendelet 4.§ (1) bekezdés f) pontjával módosított szöveg

6

Hatályon kívül helyezte a 45/2012. (X.19.) önkormányzati rendelet 4.§ (1) bekezdés g) pontja

7

Hatályon kívül helyezte a 24/2013. (V.24.) önkormányzati rendelet 9.§ (2) bekezdés 5. pontja