Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) és (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat - és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – kiterjed Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő:

a)  ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, követelésekre, immateriális javakra (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),

b) pénz- és értékpapír vagyonra, illetve közhasznú jogállású szervezetekben és gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre (a továbbiakban: portfolió vagyon).
        
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a települési önkormányzatok vagyon-juttatására és vagyongazdálkodására.

(3) E rendelet szabályait alkalmazni kell minden olyan esetben, amennyiben az önkormányzat egyéb rendelete speciális szabályai eltérően nem rendelkeznek.

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

1. A törzsvagyon

2. § (1) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona körébe tartoznak:
a) törvényben ekként meghatározott az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek, és
b) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó ingatlanokon, valamint a közterület megnevezésű önkormányzati tulajdonú ingatlanokon található műalkotások.

(2)    A törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes meghatározás szerinti, továbbá az üzleti vagyon forgalomképes meghatározás szerinti elemeit képező ingatlanok felsorolása jelen rendelet 6. mellékletét képezi.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartoznak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottakon túl:
a)    műemlék épület,
b)    műemlékileg védett, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok,
c)    kulturális javak és muzeális gyűjtemények,
d)    védett természeti terület,
e)    immateriális javak,
f)    köztemető és
g)    azon vagyontárgyak, melyeket egyéb jogszabály korlátozottan forgalomképesnek nyilvánít.

(4) A törzsvagyon keretébe tartozó vagyontárgyak (így különösen terek, parkok, közterületi műalkotások, műemlék jellegű épületek, sportpályák) fenntartására, gondozására magánszemélyek, lakóközösségek, gazdálkodó szervezetek vagy költségvetési szervek határozott időre kötelezettséget vállalhatnak.

2. Az üzleti vagyon

3. § (1) Az üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a 2.§-ban meghatározott törzsvagyon körébe. Így az üzleti vagyon - forgalomképes ingatlanokból, forgalomképes egyéb vagyonból, forgalomképes vagyoni jogokból és ingó vagyonból áll.
    
(2) Üzleti egyéb vagyon:
a) pénzeszközök, követelések,
b) értékpapírok, részvények, kötvények, váltók, és
c) tárgyi eszközök.

III. FEJEZET

A VAGYONGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. A vagyontárgyak minősítése

4. §  (1) Egyes vagyontárgyak üzleti vagyon elemmé, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen vagyonelemmé, korlátozottan forgalomképes vagyon elemmé minősítéséről, - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, - Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) dönt az e rendeletben foglaltak figyelembevételével

(2)     Ha a vagyonelem elsődleges rendeltetése szerinti közfeladata megváltozik és a  tulajdonosi jogok korlátozásának fenntartása a továbbiakban nem indokolt, avagy a korlátozás elrendelése szükségessé válik, a Közgyűlés a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen vagyonelem, vagy a  korlátozottan forgalomképes vagyonelem minősítését rendeletének módosításával megváltoztathatja.

2. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

5. § Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet szerinti ingatlan vagyonkataszterben kerül nyilvántartásra.

3. Vagyonkimutatás

6. § (1) Az önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást.

(2) A vagyontárgyakról vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait, eszközeit és kötelezettségeit mutatja be.

(3)    A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele.

(4)    A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is, és összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlankataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.
            
(5)  A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont a mérleg szerinti római számmal
jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti – a tárgyi eszköz és a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetén az arab számmal jelzett sorai szerinti – tagolásban, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes vagyon és üzleti vagyonbontásban tartalmazza – az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 30. § (2) bekezdésben szabályozottaknak megfelelően –, mérleg szerinti értékben, önálló költségvetési szervenkénti bontásban. A vagyonkimutatást a zárszámadás alátámasztásaként kell megőrizni.

(6)    Az önkormányzati vagyonkezelő szervek vezetői a vagyonkimutatás összeállításához kötelesek adatot szolgáltatni az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.

4. A vagyongazdálkodás elvei

7. § (1) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezetek minden alkalmazottja, tagja és megbízottja köteles az eljárása során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, az üzleti titok megsértéséért munkajogi és anyagi felelősséggel tartozik.

(2)     Az önkormányzati tulajdonú vagyon értékesítését megelőzően célszerűségi és pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot kell tartani.
                    
(3) A vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen, a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni. A Közgyűlés a működéshez szükséges vagyont az alapításkor biztosítja a tulajdonában lévő gazdasági társaságok és általa alapított intézmények részére.

5. A vagyonnal való rendelkezés

8. § (1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül, hogy az önkormányzatot – mint tulajdonost – megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon, így különösen:

1.    tulajdonjog átruházása,
2.    a vagyon gazdasági és közhasznú jogállású szervezetekbe, alapítványokba, közalapítványokba történő bevitele,
3.     a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, kezelésbe, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe, haszonkölcsönbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, illetve onnan való kivonását, támogatásra történő felajánlását,
4.    a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog rendelkezésre bocsátásához való hozzájárulást,
5.    gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető jog gyakorlása abban az esetben, ha ez a vagyonelem jogi helyzetén nem változtat,
6.    az önkormányzat javára más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés, különösen az önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása.
7. vagyonszerzés,
8.    értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,
9. önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári jogi eljárásban az önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
10. vagyon kezelésből történő kivonása,
11.^[1] hitelfelvétel, kezességvállalás
12.közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, illetve öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás szerzése, illetve annak megtétele,
13.ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele,
14.selejtezés, és
15.követelés elengedése, bevételről való lemondás.

(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

6. A tulajdonost megillető jogok és kötelezettségek

9. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat e rendeletben foglaltak szerint:

a)    a Közgyűlés, vagy
b)    átruházott hatáskörben Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester),
ba) a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése,
bb) a Polgármester a Pénzügyi, valamint Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése, vagy
bc) a Polgármester a Városüzemeltetési, környezetvédelmi és turisztikai bizottság véleményének kikérése mellett gyakorolja.
    
(3)    Az átruházott hatáskört a címzett nem ruházhatja tovább, annak gyakorlásáról köteles a Közgyűlésnek évente legalább egyszer beszámolni.

7. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

10. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére egyéb módon történő hasznosítására, kivéve a bérbe vagy használatba adást és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a)    ingatlan vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,
b)    tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár, a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár, ha nincs forgalomban, akkor üzleti értékelés alapján,
c) vagyonértékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés
alapján kell meghatározni, amennyiben vonatkozó jogszabály vagy már fennálló
szerződés azt nem határozza meg,
d) új ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, használt ingóság esetén a könyv szerinti érték alapján,
e) ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a             magasabb összeget kell figyelembe venni, és
f) az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni.

(2)    A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik  – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy vagyontömeg, vagy egy birtoktestet alkotó több önálló helyrajzi számú ingatlan együttes elidegenítése, megterhelése, illetve hasznosítása a rendeletnek az értékhatárra – és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – irányuló szabályai alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) A portfólió vagyon körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések értékesítését. Együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását.

(5)    A vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik.

(6)    Az önkormányzat tulajdonában lévő köz és egyéb területeken található közművek, nyomvonal és pont jellegű építmények, valamint az ezekkel összefüggő egyéb al- és felépítmények alatti földterület értékét besorolás alapján évente március 31-ig – e határidőt követően az önkormányzat tulajdonába került építmények értékét a tulajdonszerzést követő 30 napon belül – a Közgyűlés állapítja meg.

(7)     A közérdekű használati vagy szolgalmi jog alapításáért járó kártalanítás mértékét az értékcsökkenés figyelembevételével a tulajdonosi jogkör gyakorlója határozza meg. A közérdekű használati vagy szolgalmi jog alapításáért járó kártalanítás mértékét az értékcsökkenés figyelembevételével a tulajdonosi jogkör gyakorlója határozza meg a rendelet 7. melléklete alapján.

8. A vagyon leltározására vonatkozó szabályok

11. § (1) Amennyiben az önkormányzati költségvetési szerv kezelésében levő önkormányzati tulajdonú vagyon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzati költségvetési szerv az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése szerint és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 69. § (3) bekezdése szerint a leltározást elegendő három évenként végrehajtani.

(2)    Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén mennyiségi felvétellel 3 évenként kell leltározni:

a)    az ingatlanokat, úgy hogy a leltározás során gondoskodni kell a könyvviteli nyilvántartások adatainak a földhivatali, valamint a kataszteri nyilvántartásokkal való egyeztetéséről,
b)    gépeket, berendezéseket, felszereléseket úgy, hogy a gépeknél gondoskodni kell a tartozékok leltározásáról is,
c)    a járműveket azzal, hogy leltározás során egyeztetni kell a motor- és alvázszámokat,
d)    a raktári készleteket (anyagok, áruk, termények, fűtőanyagok, tartalék alkatrészek, hulladékok, göngyölegek, félkész- és késztermékek stb.), és
e)    a munkahelyre személyi használatra kiadott eszközöket.

(3) A vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak leltározását a vagyonkezelő köteles elvégezni. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig köteles az általa kezelt vagyon leltári dokumentumát az önkormányzat részére másolatban benyújtani.

IV. FEJEZET
A VAGYON HASZNÁLATA, HASZNOSÍTÁSA,
TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA

1. A törzsvagyon használata, hasznosítása

12. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen vagyonelem korlátozottan forgalomképessé, vagy üzleti vagyonelemmé, a korlátozottan forgalomképes vagyonelem üzleti vagyonelemmé minősítését követő hasznosításáról – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – értékhatártól függetlenül a Közgyűlés határoz

(2)    A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen és, korlátozottan forgalomképes vagyonelemre vezetékjog, földhasználat jog, szolgalmi jog engedélyezéséről a Polgármester a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett dönt.
 
(3)    A törzsvagyon üzemeltetésbe, bérbe, valamint használatba és haszonbérbeadásáról, (beleértve a polgármesteri hivatal helyiségeit is)

a)    amennyiben a vagyontárgy bérbeadására irányuló szerződés időtartama a három évet nem haladja meg, a Polgármester a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett, vagy
b)    három évet meghaladó időtartamra történő szerződés megkötéséről a Közgyűlés dönt.

(4)     Várhatóan törzsvagyonnak minősülő vagyon megszerzése kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(5) A hasznosítási, valamint a vagyonszerzési szerződések egy példányát – a szerződés aláírását követő 3 napon belül – a vagyonnyilvántartónak meg kell küldeni.

(6)     Azokban az esetekben, ahol más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a jogszerű használó köteles beszerezni.

(7)     A törzsvagyon bérbeadásáról szóló (3) bekezdés rendelkezései a vagyonkezelői jogot gyakorló vagyonkezelőket nem érinti, rájuk a 23.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. A forgalomképes vagyon használata, hasznosítása

13.§^[2] (1) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a forgalomképes vagyon hasznosítása az alábbi esetekben:

a)  a forgalomképes ingatlanok tulajdonjogának átruházása és hasznosítása 8 millió Ft értékhatár, vagy Ft/év bérleti díj felett,

b) a forgalomképes egyéb vagyon, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok feletti rendelkezés 8 millió Ft értékhatár fölött, vagy

c) a 2 millió forint, vagy afeletti egyedi értékű ingó vagyon értékesítése.

(2)   A Polgármester hatáskörébe tartozik a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett:

a) a forgalomképes ingatlanok tulajdonjogának átruházása és hasznosítása 8 millió Ft értékhatár, vagy Ft/év bérleti díj alatt,

b) a forgalomképes egyéb vagyon, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok feletti rendelkezés 8 millió Ft értékhatár alatt,

c) 2 millió forint értékhatár alatti egyedi értékű ingó vagyon értékesítése, vagy

d)         amennyiben a b)-c) pontban foglalt átruházott hatáskörök gyakorlásához a költségvetési rendeletben az előirányzat nem biztosított, az elutasításról szóló döntés értékhatárra tekintet nélkül.
 

(3)    A Polgármester hatáskörébe tartozik a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat mindenkori költségvetéséről és végrehajtásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletében meghatározott ügymenet szerint az elkülönített mellékletében foglalt támogatások előirányzatainak felhasználásáról való döntés

(4) A Polgármester hatáskörébe tartozik a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett - a szakbizottság javaslatát is figyelembe véve - a támogatások felhasználásáról szóló beszámoló elfogadása.

(5) Forgalomképesnek minősülő vagyon megszerzése az alábbiak szerint történik:
a)    8 millió Ft egyedi értékhatárig, amennyiben a vagyonszerzéshez a költségvetési rendeletben az előirányzat biztosított, a döntés a Polgármester hatáskörébe tartozik a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett,
b) 8 millió Ft egyedi értékhatár felett, amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll, a döntés a Közgyűlés hatáskörébe tartozik, vagy
c)    amennyiben a vagyonszerzéshez a költségvetési rendeletben az előirányzat nem biztosított, a vagyonszerzés elutasításáról szóló döntés értékhatárra tekintet nélkül a Polgármester hatáskörébe tartozik a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett.

(6) A helyi önkormányzat a tulajdonában álló forgalomképes üzleti vagyonnal csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.

3. Az önkormányzat költségvetési szervei kezelésében lévő vagyon
használata, hasznosítása

14. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei részére a Közgyűlés a működéshez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(2)     Az önkormányzat költségvetési szervei a használat jogánál fogva a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára működtetésére fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3)     Az önkormányzat költségvetési szerveitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Közgyűlés megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(4)     A költségvetési szerv vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetésért.

(5)    Az önkormányzat költségvetési szerve a használatában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan ingó vagyontárgyait az alapfeladat ellátásának sérelme nélkül egy év alatt saját hatáskörben, ezen időtartamot meghaladóan az alábbi módon hasznosíthatja:
     
a)    a legfeljebb öt évig terjedő határozott időre történő bérbeadás útján a Polgármester előzetes hozzájárulásával – a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett, vagy
b)    öt év feletti időre történő bérbeadás útján a Közgyűlés előzetes hozzájárulásával.
    
(6)    Önkormányzati költségvetési szerv használatában lévő ingó vagyoni eszközök  értékesítésére, selejtezésére a 200.000,- Ft könyv szerinti egyedi értékhatárig  saját hatáskörben, ezt meghaladóan:

a)    2 millió forint értékhatár alatti könyv szerinti egyedi értékben a Polgármester – a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett, vagy
b)    2 millió forint feletti könyv szerinti egyedi értékben a Közgyűlés jogosult.
    
(7) A feleslegessé vált eszközöket sorrendben először más önkormányzati költségvetési szervnek kell felajánlani vételre vagy hasznosításra.

(8)     Az Önkormányzati költségvetési szerv az eszközértékesítésből származó bevételt köteles eszközpótlásra felhasználni, és a vásárolt eszközök listáját az önkormányzat vagyonnyilvántartójának megküldeni.

(9)    Az önkormányzat költségvetési szerve az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenysége sérelme nélkül az átmenetileg kihasználatlan ingatlant, ingatlan részt minimálisan az önköltség összegével azonos ellenérték fejében egy év alatt saját hatáskörben, ezen időtartamot meghaladóan az alábbi módon adhatja bérbe:
    
a)    a legfeljebb három évig terjedő határozott idejű bérbeadás esetén a Polgármester előzetes hozzájárulása szükséges – a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett,
b) három év feletti bérbeadás joga a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(10)     A Polgármester a Gazdasági és területfejlesztési bizottság, valamint az ágazat szerint illetékes szakbizottság előzetes hozzájárulásával dönt az önkormányzati költségvetési szerv és használó szervezet között kötendő önkormányzati vagyont érintő olyan megállapodás jóváhagyásáról, mely egyidejűleg tartalmazza a használó szervezetnek az önkormányzati költségvetési szerv címére történő székhely, valamint telephely bejegyzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulását is.

4. Önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése,
a felajánlott vagyon elfogadása

15. § (1) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes használatba-, bérbe (haszonkölcsönbe), illetve tulajdonba adása (ajándékozása), a Közgyűlés hatáskörébe tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint.

(2) Ha bármely vagyontárgy tulajdon- vagy használati jogáról az önkormányzat vagy intézménye javára ingyenesen vagy kedvezményesen lemondtak, a vagyon vagy használati jog csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával vagy használatával együtt járó kötelezettségek teljesítésére képes. A vagyon elfogadása vagy használatba vétele előtt a tulajdonosi vagy használói kötelezettségek éves várható becsült összegét a döntést hozó tudomására kell hozni.

(3)    A Polgármester hatáskörébe tartozik – az (4) bekezdés a) b) és c) pontjában foglalt kivétellel – vagyontárgy tulajdon- vagy használati jogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzése  - a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett - amennyiben a vagyontárgy értéke a 8 millió forintot nem haladja meg.

(4)   A Közgyűlés hatáskörébe tartozik a következő döntés:
a) a 8 millió forintot meghaladó értékű vagyontárgy tulajdon- vagy használati jogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzése,
b) bármely vagyontárgy tulajdon-  vagy használati jogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzése, ha a megszerzéshez és a fenntartáshoz szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben nem áll rendelkezésre, vagy
c) nemzeti vagyon tulajdon- vagy használati jogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzése értékhatárra tekintet nélkül.

(5) E paragrafus rendelkezései nem vonatkoznak a vagyonkezelői jog ingyenes megszerzésére.

5. Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos fogalmi meghatározások és eljárási szabályok, valamint lemondás az önkormányzat követeléseiről

16. §^[3] (1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben (forintban) kifejezett fizetési igények, amelyek az önkormányzat által már teljesített, a szerződő fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendő támogatás nyújtásához vagy előleg fizetéséhez kapcsolódnak. Követelés keletkezhet továbbá jogszabály vagy hatóság (bíróság) határozata alapján is.

(2)  Az (1) bekezdésben foglalt követelésekről lemondani a (3) bekezdésben foglaltak szerint behajthatatlannak minősülő követelés esetén, az (5)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével lehet.

(3)  A behajthatatlan követelés meghatározását az Áhsz. 1. § (1) bekezdésének 1. pontja tartalmazza. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

(4) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadást megelőzően kell elvégezni. A felülvizsgálat során

a)  a tárgyévi költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés összegét kötelezettenként el nem érő, be nem hajtható követelések törléséről a Közgyűlés által átruházott hatáskörben eljárva, a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott feltételekkel az önkormányzat esetében a Polgármester, az intézmények esetében az intézményvezető dönt, mely döntésről a zárszámadás keretében tájékoztatja a Közgyűlést,

b) az a) pontban meghatározott értékhatár felett az értékhatár 20-szoros mértékéig a behajthatatlan követelések törléséről – a Pénzügyi bizottság véleményének kikérése mellett – a Polgármester, vagy

c)  a b) pontban meghatározott értékhatár felett a behajthatatlan követelések törléséről a Közgyűlés dönt.

(5) A behajthatatlan követelés elengedéséről

a)  bruttó 1.000.000,- Ft értékhatárig – a Pénzügyi bizottság véleményének kikérése mellett – a Polgármester, vagy

b) az a) pontban meghatározott értékhatár felett a Közgyűlés dönt.

(6)  A követelés elengedésére az (5) bekezdésben meghatározott jogosult eljárása során mérlegeli különösen az adós pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós jogviszony esetén a megállapodások, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit és hátrányait.

(7) A követelés elengedésére az (5) bekezdésben meghatározott jogosult megállapodhat a követelés kötelezettjével a követelés teljesítése (behajtása) érdekében értéket képező, és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezességi szerződés, zálogszerződés) is.

(8) Részletfizetési megállapodás legfeljebb 60 hónapra köthető.

(9) Az önkormányzat követeléseinek kezelési rendjére vonatkozó részletes szabályokat a Polgármester és a jegyző együttes szabályzata tartalmazza.

6. A közvetett támogatás

17. § (1) Közvetett támogatásnak minősülhet, ha az önkormányzat a 15. § és a 16. § (5) – (12) bekezdéseiben foglaltak alapján önkormányzati vagyont ingyenesen vagy kedvezményesen átenged, illetve az őt megillető bevételről teljesen vagy részlegesen lemond.

(2)     Az egyes ágazatoknak nyújtott közvetett támogatásokról a kötelezettségvállalók ( a kötelezettségvállalást előkészítők) naprakész nyilvántartást kötelesek vezetni. A közvetett támogatás tényét, összegszerűségét, a támogatás alapjául szolgáló szerződéssel együtt a közgyűlési döntést előkészítő osztály vezetője a döntést követően legkésőbb 20 napon belül a szakosztályok részére köteles eljuttatni.

(3)^[4] A közvetett támogatások összegét, kedvezményezettjét, a támogatás jellégét (pld. bérleti díj, vételárcsökkentés, adó elengedés, kedvezmény stb.) a szakosztályok kötelesek a zárszámadás elkészítéséhez, valamint a költségvetés előkészítéséhez a Költségvetési és Pénzügyi osztály részére írásban eljuttatni, tárgyévet követő január 20-áig. Az 5. melléklet szerint a közvetett támogatások kimutatását a zárszámadáshoz csatolni kell

(4)     A vállalkozások részére csekély összegű támogatás nyújtható, Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése mindenkor hatályos „a helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatásáról” önkormányzati rendeletében foglaltak szerint.

(5)     E rendelet hatálya alá tartozó, állami támogatásnak minősülő közvetett támogatás nyújtásának feltétele, hogy a támogatott a támogatás nyújtásának időpontját megelőző 3 évben csekély összegű támogatási jogcímen elnyert támogatásainak támogatástartalma nem haladja meg a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatás odaítélését megelőző három évben mekkora összegű csekély összegű támogatásban részesült.

(6)     Csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követő 8 évig a támogatást elnyerőnek meg kell őriznie, erről a támogatást nyújtó szerződésben rendelkezni kell.

7. Idegen tulajdonon az önkormányzatot megillető
jogok gyakorlása

18. § (1) Más személy, vagy szervezet tulajdonát képező vagyonon fennálló elővásárlási, vételi, visszavásárlási jogról történő lemondásról, vagy ezen jogok gyakorlásáról, valamint más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről:

a)     amennyiben az érintett ingatlan vagy ingatlanrész értéke az 8 millió Ft-ot nem haladja meg az önkormányzat nevében a Polgármester – a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett,
b) amennyiben az érintett vagyon értéke 8 millió Ft felett van, a Közgyűlés     dönt.

8. Tulajdonosi hozzájárulás építési tevékenységhez

19. § (1) Amennyiben magasabb szintű jogszabály az építési tevékenységhez tulajdonosi hozzájárulást ír elő az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok tekintetében, illetőleg építményeken, az építési és fennmaradási engedélyekhez, továbbá egyéb munkálatokhoz előírt építési jogosultság igazolásához, a tulajdonosi hozzájárulás kiadására - ha vagyon hasznosításáról a hatáskör gyakorlója a döntést meghozta  - a döntés értelmében a Polgármester jogosult.

(2) A tulajdonosi jogkörben hozott döntések a szükséges hatósági engedélyeket nem pótolják.

(3)    Önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon építési tevékenységhez, telekmegosztáshoz, telekösszevonáshoz, telekhatár-rendezéshez, egyéb építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás megadása, az elidegenítési és terhelési tilalmak törléséhez, valamint a további megterheléshez való hozzájárulás megadása minden esetben, ha arról önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, illetve kötelezettségvállalással nem jár, a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérésével a Polgármester adja meg a tulajdonosi hozzájárulást.

(4) Más személy vagy szervezet tulajdonában álló ingatlanon építési (bontási) engedélyhez szomszédként, illetve ügyfélként tulajdonosi hozzájárulás megadása, fellebbezési jogról való lemondás, a tulajdonost megillető birtokvédelem igénybevétele, kártérítési igény érvényesítése, használóval (bérlővel) szembeni követelés érvényesítése, a vagyont érintő szerződés (megállapodás) megszegésével összefüggő igény érvényesítése értékhatártól függetlenül a Polgármester hatáskörébe tartozik.

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő köz- és egyéb területeken közművek, nyomvonal jellegű építmények, valamint ezekkel összefüggő egyéb al- és felépítmény létesítéséhez, bővítéséhez vagy áthelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadása a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett a Polgármester hatáskörébe tartozik.

(6)    Az (5) bekezdésben meghatározott tulajdonosi hozzájárulás csak egyszeri kártalanítás megfizetése mellett, kártalanítási megállapodás keretében adható. A kártalanítás mértéke az ingatlan -  10. § (7) bekezdése szerint megállapított -  forgalmi értékének a korlátozás mértékének megfelelő %-a.
(7) A köz- és egyéb területek térítésmentes megterhelése, nyomvonal jellegű létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszeri korlátozási kártalanítás nélküli igénybevétele csak az alábbi esetekben engedélyezhető:

a) az önkormányzat megrendelése alapján végzett munka,
b)    az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok térítésmentes felújítása, közművesítése, vagy
c) térítésmentes út és parkoló kialakítása.

9. Közös tulajdon megszüntetése

20. § Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megállapodás megkötéséről:
a) a Közgyűlés dönt:
aa)  ha az önkormányzat közös tulajdonon fennálló tulajdoni hányadának forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja, vagy
ab)    ha a közös tulajdon megszüntetése alapján az általa megszerzett új tulajdoni hányad forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot eléri vagy    meghaladja.
b) az a) pontban foglaltakon kívül a döntés a Polgármester hatáskörébe tartozik – a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett.

10. Tulajdonosi jogok gyakorlása a társaságokban

21. § (1) Jogi személy létrehozására, létesítő okiratának módosítására – az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – kizárólagosan a Közgyűlés jogosult.

(2)    Az önkormányzat egyszemélyes, illetőleg 50%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkező gazdasági társasága legfőbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi jogait a Közgyűlés gyakorolja:

1.    az alapító okirat (társasági szerződés, alapszabály) megállapítása (jóváhagyása) és módosítása,
2.    az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása,
3. az egyes részvényfajtákhoz, üzletrészekhez fűződő jogok megváltoztatása,
4.    a társaság jogutód nélküli megszűnésének, valamint átalakulásának elhatározása,
5.    a társaság igazgatójának, ügyvezető igazgatójának, vezérigazgatójának, igazgatóság, felügyelő bizottság tagjainak és a könyvvizsgálójának – a jelölésre vonatkozó törvényi előírások figyelembe vételével történő – kinevezése  (megválasztása), felmentése, visszahívása, kivéve, ha a gazdasági társaság vagy közhasznú jogállású szervezet alapító okirata (társasági szerződése, alapszabálya) ettől eltérő rendelkezést tartalmaz,
5.    dönt adott cég cégalapítása vagy már működő társaságba történő belépése esetén,
6. döntés a részvények típusának átalakításáról,
7.    döntés az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvények kibocsátásáról,
8.    döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról,
9.    a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat,
10. az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igény érvényesítése.
11. gyakorolja a társasággal a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízásra vonatkozó szabályai szerint, illetve munkaviszonyban álló vezető tisztségviselők felett a törvény által kizárólagos alapítói hatáskörbe tartozó foglalkoztatásra vonatkozó jogokat, és
12. jóváhagyja az olyan szerződéseket, amelyeket a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, vagy azok közeli hozzátartozójával köt.

(3) A társaság legfőbb szervének a (2) bekezdésben fel nem sorolt egyéb, törvény által hatáskörébe tartozó jogait a Polgármester gyakorolja a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett.

(4)    Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú jogállású szervezetben az önkormányzati tulajdonrész, vagy szavazati jog 10% vagy a feletti, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a Polgármester gyakorolja a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett. Ha a társaság legfőbb szerve a tagsági jogokat gyakorló által előzetesen nem tárgyalt kérdésekben kíván dönteni, úgy az Önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását kell kérni, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve az utólagos önkormányzati bizottsági jóváhagyást a társasági döntés érvényességi feltételeként elfogadja.

(5)    Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú jogállású szervezetben lévő önkormányzati tulajdonrész, vagy szavazati jog 10% alatti, a társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a Polgármester gyakorolja.

(6) Az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságokban az önkormányzatot képviselő igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok kötelesek a döntések meghozatalánál a tulajdonos érdekeit képviselni és közvetíteni, illetve a társaság hatékony működését elősegíteni,

(7) A tulajdonosi képviseletet ellátó személy kötelezettségei:

a)    egyszemélyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a társaságot érintő közgyűlési határozatot írásban haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül a társaság ügyvezetésének tudomására hozni. Más gazdasági társaságok esetében köteles a tulajdonos álláspontját a gazdasági társaság köz-, illetve taggyűlésén képviselni a kapott felhatalmazással ellentétben nem járhat el, illetve a felhatalmazáson túl kötelezettséget és jogokat nem vállalhat.
            
b) köteles a tulajdonos állásfoglalását kikérni az alábbi kérdésekben:

ba) a társaság éves beszámolójának elfogadásában,
bb) a társaság éves üzleti tervének elfogadásában,
bc) mindazokban a kérdésekben, amelyeknél jogszabály, társasági szerződés, alapszabály nem egyszerű szavazat többséghez köti a döntés meghozatalát, és
bd) a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló közgyűlési   napirenden belül a közgyűlés által határozattal hozott döntésről jelentést tesz, és

c) a tulajdonosi képviseletet ellátó személy beszámolási kötelezettségét a gazdasági társaság köz-, illetve taggyűlését követő legközelebbi közgyűlésen köteles teljesíteni.

(8)^[5]      A zárszámadási rendelettervezetben tájékoztatásul be kell mutatni az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását, melyhez a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői legkésőbb minden év március 16-ig kötelesek adatot szolgáltatni.

11. A vagyonkezelői jog

22. §  (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a tulajdonában levő nemzeti vagyonra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. §-ában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (1)–(9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § 19. pont b) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelők) részére – a közfeladat egyidejű átadása mellett – vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelésbe átadott vagyon a közfeladat ellátását biztosítja, ezért a vagyonkezelésbe adható vagyoni kör az átadni kívánt önkormányzati közfeladatokhoz igazodik.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti vagyonkezelői jog jogosultját, a részére átadott közfeladat megnevezését, a közfeladat ellátásához szükséges vagyontárgyakat, a vagyonkezelői jog ellenértékét, vagy az ingyenes átengedés tényét és a vagyonkezelői jog időtartamát a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Vagyonkezelő az (1) bekezdés szerinti jogkörén túlmenően különösen
a) köteles teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
b) viseli a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
c) évente elszámol a vagyonkezelésében lévő vagyon után elszámolt és a bevételeiben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról, és
d) teljesíti a vagyonkezelési szerződésben vállalt, és a jogszabályokban előírt egyéb kötelezettségeket.

(5) Vagyonkezelő a kezelésében lévő vagyonnal történő gazdálkodás keretében köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati szabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.

23. § (1) Az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyonon a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel – kivételesen törvényben történő kijelöléssel – ellenérték fejében, vagy ingyenesen, határozott, vagy határozatlan időre jön létre.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre, az ingatlan vagyontárgyakra létesített vagyonkezelői jogot – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § a) pontja alapján – az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.

(3) Szerződéssel létesített vagyonkezelői jog versenyeztetés nélkül létesíthető.

(4) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot – a 15. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – ingyenesen szerezhetik meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában, továbbá a 19. pont b)– c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló
a) más helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás,
b) az Önkormányzat vagy több önkormányzat, valamint nemzetiségi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság,
c) állam és az Önkormányzat közös alapításában működő gazdasági társaság,
d) állam, vagy az állam többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaság, és
e) az (5) bekezdésben meghatározott szervezetek.

(5) Az Nvtv. 12. § (2) bekezdés szerinti kizárólagos önkormányzati gazdasági tevékenységhez kapcsolódó önkormányzati vagyonra vagyonkezelői jog az Nvtv. 12. § (7) – (11) bekezdésben meghatározott szabályok szerint, és az Nvtv. 12. § (12) bekezdésében felsorolt szervezetek részére létesíthető.

(6) A vagyonkezelői jog megszűnik
a) a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
b) határozatlan idejű vagyonkezelés esetében a szerződés rendes felmondásával,
c) a szerződésnek a Mötv.109. § (10) bekezdésében, egyéb jogszabályokban és szerződésben meghatározott okok miatt történő rendkívüli felmondásával,
d) a vagyontárgy megsemmisülésével,
e) a Vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,
f) feleknek közös megegyezésen alapuló, erre irányuló írásbeli megállapodásával,
g) az Nvtv. 11. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények bekövetkezése esetén, a törvény erejénél fogva, vagy
h) a szerződésben meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén.

(7) A szerződés azonnali felmondása esetén a Vagyonkezelő köteles a kezelt vagyont az Önkormányzat birtokába adni oly módon, hogy az szükség esetén változatlan színvonalon biztosítsa az adott közfeladat folyamatos ellátásához a személyi és tárgyi infrastruktúrát.

24. § (1)  A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek az önkormányzati közfeladatra vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározottakon, valamint a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános tartalmi kellékein kívül tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
1. a Vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá kapcsolódóan a Vagyonkezelő által ellátható egyéb tevékenységek pontos megjelölését,
2. a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyaknak az Önkormányzat számviteli nyilvántartásával megegyező tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon érték szerinti megjelölését,
3. a vagyonkezelőnek a feladatai ellátásához és a kezelésbe átadott vagyon működtetéséhez alvállalkozók és közreműködők igénybevételével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, a közreműködők és alvállalkozók igénybevételéhez az előzetes közgyűlési hozzájárulás szükségességét,
4. a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
5. a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, kijelölés esetén az ingyenesség tényét,
6. a Vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati vagyonnyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettsége teljesítésének módját és formáját,
7. az önkormányzati vagyon kezeléséből az Önkormányzatot megillető befizetések teljesítésére és a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
8. a szerződés teljesítésére vonatkozó biztosítékokat, esetlegesen egyéb mellékkötelezettségeket, a vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás megkötésének kötelezettségét,
9. a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhető eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
10. az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az önkormányzati költségvetést megillető bevételek és a költségeknek az egyéb bevételektől történő elhatárolásának módját,
11. a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
12. a vagyonkezelési szerződés megszűnésének e rendelet 15. § (6) bekezdésében foglaltakon kívüli eseteit, valamint a szerződés felmondásának egyéb okait,
13. a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetére a közfeladat folyamatosságának biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást,
14. a vagyonkezelői jog gyakorlásának az ellenőrzését,
15. amennyiben a vagyonkezelői jog alapítását, továbbá a vagyonkezelési szerződés hatályba lépését egyéb jogszabályok kötik más szerv hozzájárulásához, a hozzájáruló nyilatkozatok a szerződés mellékletét képezik, és
16. a vagyonkezeléssel kapcsolatos számviteli és adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.

(3) A felek a vagyonkezelői jog ellenértékét nem csak pénzösszegben, vagy bizonyos részben nem pénzösszegben, hanem a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakon az értékcsökkenést meghaladóan végzett csak értéket növelő, a szakma szabályai szerinti szokásos üzemeltetési költségek keretébe nem tartozó, állagvédelemre irányuló és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységben is megállapíthatják.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenység értékét a Vagyonkezelő előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal köteles igazolni, és arról köteles a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon legalább évente egyszer beszámolni a Közgyűlésének.

(5) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelői jog ellenértékeként a Vagyonkezelő által végzett tevékenység következtében felmerülő általános forgalmi adó kötelezettségét áthárítja a Vagyonkezelőre.

(6) A Vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő február 15-éig a vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon változásairól az Önkormányzat Vagyonnyilvántartásával és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységének a megfelelő bizonylatokat és dokumentumokat átadni.

(7) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a Vagyonkezelő által vállalt feladat ellátására, vagy a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a Vagyonkezelő köteles erről a Polgármestert 8 napon belül értesíteni. A vagyonkezelésből történő kivonásról, a szerződés módosításáról, megszüntetéséről a Közgyűlés dönt.

25. § (1) A vagyonkezelésbe adandó vagyon birtokba adása előtt az Önkormányzatnak rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó esedékes kifizetéseket, teljesítéseket – a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével – el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat.

(2)    A birtokba adási eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az Önkormányzat vagyonnyilvántartásába és ingatlanvagyon kataszter vezetésével megbízott szervezeti egysége részére kell 15 napon belül eljuttatni.

(3) A Vagyonkezelőnek tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez. A tulajdonosi hozzájárulást a Polgármester jogosult megadni.

(4) A tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége nem terjed ki az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indokolását a tulajdonosnak 15 napon belül jelenteni kell.

(5) A Vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.

26. § (1) A Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, mely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti nettó és bruttó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét és az azokban bekövetkezett változásokat.

(2) A Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, a közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(3) Abban az esetben, ha a Vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésbe vett és a saját eszközökkel együttesen végzi, a használatból, a működtetésből származó bevételeit, valamint a közvetlen költségeit és ráfordításait köteles elkülöníteni.

(4) A vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak leltározását a vagyonkezelő köteles elvégezni. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig köteles az általa kezelt vagyon leltári dokumentumát az önkormányzat részére másolatban benyújtani.

(5) A Vagyonkezelő köteles tűrni, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelésébe adott önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tevékenységére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait (tulajdonosi ellenőrzés) zavartalanul gyakorolhassa.

(6)    Az Önkormányzat (5) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogainak gyakorlása érdekében a Vagyonkezelő köteles az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Adatvédelmi törvény) rendelkezéseit nem sértő adat kiszolgáltatására, okirat bemutatására.

(7)    Az Önkormányzatnak az (5) bekezdésben biztosított ellenőrzési jogát a Polgármester a Polgármesteri Hivatal közreműködésével gyakorolja.

(8) A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlanának területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat – és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, és
c) az ellenőrzött Vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(9) A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött Vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött Vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni, és
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött Vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(10) Az ellenőrzött Vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, és
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(11) Az ellenőrzött Vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást,
nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba való betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni és
e)az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot
tájékoztatni.

(12)    A Felek az ellenőrzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket a vagyonkezelési szerződésben szabályozzák.

12. A versenytárgyalás és a pályázat általános szabályai

27. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – csak nyilvános (indokolt esetben zárt) pályázati eljárás (versenytárgyalás) útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.
Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – csak nyilvános (indokolt esetben zárt) pályázati eljárás (versenytárgyalás) útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet a 29. §-ban foglaltak szerint.

(2)  A vagyonhasznosítás valamennyi területén, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25 millió forintot meghaladja, vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:
a)    a bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik,
b) ingatlancserére, amennyiben külön jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás is ingatlan, és
c) a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának jelen rendelet 23.§ (4) bekezdése szerinti vagyonkezelésbe adására. A versenytárgyalásra jelen rendelet 28. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az e rendeletben foglaltakat az alábbiakban felsorolt esetekre vonatkozó rendeletekkel együtt kell alkalmazni:

a)    az önkormányzati tulajdonú lakóépületek és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítését szabályozó külön közgyűlési rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok esetében,
b)    a mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok haszonbérbe adásánál,
c)    a közterületek használatának szabályozásáról és rendjéről szóló közgyűlési rendelet hatálya alá tartozó közterületeknél,
d)    a piacokról és vásárokról szóló közgyűlési rendelet hatálya alá tartozó árusítóhelyek esetében,
e)    a felépítmény tulajdonosának földvásárlási vagy használati jog biztosítására irányuló kérelme esetén,
f)    az ingatlanok vállalkozásba való bevitelénél vagy saját vállalkozás részére történő értékesítésénél,
g)     jogszabály vagy szerződés által biztosított elővásárlási jog gyakorlásánál, és
h)    azokban a fent fel nem sorolt esetekben, amelyekben a vagyon hasznosítását, illetve kezelését – erre irányuló szerződés keretében – az önkormányzat százszázalékos tulajdonában álló gazdasági társaság végzi az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján.

13. A versenytárgyalásra vonatkozó szabályok

28. § (1) E rendeletben, vagy az önkormányzat egyéb rendeletében, illetve magasabb szintű jogszabályokban meghatározott esetekben versenytárgyalás lebonyolítására kerül sor az alábbiak szerint:
a) a versenytárgyalási felhívást a helyben szokásos módon legalább15 napra - kell közzé tenni,
b) a versenytárgyalás lebonyolításának rendjét, a részvétel feltételeit és az ott alkalmazott ügymenetet pályázati kiírásban kell rögzíteni,
c) a versenytárgyalási kiírásnak a vagyonhasznosítás módjától függően tartalmaznia kell:
ca)  a hasznosítás idejét,
cb)  a versenytárgyalás helyét, idejét,
cc) a kikiáltási árat, induló bérleti díjat vagy használati jog átadásának induló ellenértékét,
cd) a versenytárgyaláson alkalmazott licitösszeg emelésének mértékét,
ce) a vagyonhasznosításra meghirdetett ingatlan adatait,
cf) óvadék kikötése esetén annak összegét, valamint az óvadék be- és visszafizetésének, illetve beszámításának rendjét,
cg) a szerződéskötéssel kapcsolatos határidőt, és
ch) a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.
d) a versenytárgyalás kiírója esetenként dönt a kiírás elkészítéséért felelősről és a kiírás pályázók részére történő rendelkezésre bocsátásának módjáról, és
e)    a versenytárgyalást a Gazdasági és területfejlesztési bizottság (továbbiakban: bizottság) bonyolítja le és tesz javaslatot a tulajdonosi jogkör gyakorlójának az eredmény megállapítására, és
        
  (2) A versenytárgyalás szabályai és az óvadék:

1. A versenytárgyalást a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese –  (továbbiakban mindkettő: levezető elnök) vezeti, aki felelős a tárgyalási szabályok megtartásáért.

2. A levezető elnök a tárgyalás megkezdésekor megismétli a megbízás tartalmát, az induló licitet, ellenőrzi, hogy a tárgyaláson az ajánlattevők vagy meghatalmazottaik vannak e jelen, továbbá azt is, hogy a kikötött óvadék befizetése megtörtént-e. A meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.

3. A 2. pontban foglaltak elvégzése után a levezető elnök az ajánlatokat közli.
     A licitálást addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, a levezető elnök a megajánlott legmagasabb vételárat (bérleti díjat, használati díjat stb.) háromszor bejelenti és közli, hogy a licitet a legmagasabb ajánlattevő nyerte el.

 4. Ha az induló licitre nem érkezik ajánlat, a levezető elnök a versenytárgyalást érvénytelennek nyilvánítja.

5. Érvénytelen versenytárgyalás után 5 napon belül a versenytárgyalási  felhívást újból közzé kell tenni, s az eljárást egy alkalommal meg kell ismételni az (1) bekezdés a.) – e.) pontjaiban meghatározottak szerint.
    
6. Ismételten eredménytelen versenytárgyalás esetén – a jogszabály által kötelezően előírt versenytárgyalás esetének kivételével – az azt követő 60 napon belül – külső indítványra – a versenytárgyalás kiírója a vagyont hasznosíthatja versenytárgyalás tartása nélkül, de az ellenérték nem lehet kevesebb a kikiáltási árnál, az induló bérleti díjnál vagy a használati jog átadásának induló díjánál. 60 napon túl a megállapított ellenérték felülvizsgálatát a versenytárgyalást kiírónak kell elvégeznie és az eljárást – ha szándékát továbbra is fenntartja – elölről megindítania. Amennyiben jogszabály versenytárgyalás tartását teszi kötelezővé, úgy a versenytárgyalást ismételten ki kell írni.

7. A versenytárgyalásról folyamatos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
7.1. a versenytárgyalás helyét, idejét,
7.2. a bizottság tagjainak nevét és tagságának jogcímét,
7.3. a versenytárgyalásra bocsátott vagyontárgy helyét (ingatlan esetén helyrajzi számát),
7.4. az induló licit mértékét,
7.5. a megtett ajánlatokat név és összeg megjelölésével,
7.6. a legmagasabb ajánlatot tevő nevét és a végleges pénzösszeget, és
7.7. a bizottság tagjainak aláírását.
A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a valamennyi jelenlévő által aláírt jelenléti ívet.

8. Ha a nyertes ajánlattevő a szerződést saját hibájából az eredményhirdetést követő 15. napig nem köti meg, a kiírás eredménytelenné válik, s ebben az esetben a bekezdés 7.5. és 7.6. pontjai szerint kell eljárni. A nyertes ajánlattevő által befizetett óvadék összege az önkormányzatot illeti.

9. Óvadékként csak készpénz, illetve államilag garantált, bemutatóra szóló értékpapír fogadható el.
Az óvadék mértéke:
a) elidegenítés, használati jog átadása esetén a kikiáltási ár 10%-a, vagy
b) bérlet esetén az induló bérleti díj 3 havi összege.

10. Sikeres ajánlat esetén az óvadék elidegenítésnél a vételár részeként kezelendő, míg használati, bérleti díjnál az önkormányzat letétként kezeli. Sikertelen, illetve érvénytelen pályázat miatt az óvadékot 15 napon belül vissza kell téríteni.

11. Zártkörű versenytárgyalás esetén az érdekelt ajánlattevőket azonos módon, írásban, egyidejűleg kell tájékoztatni.

14. Pályázatra vonatkozó szabályok

29. § (1) E rendeletben vagy az önkormányzat egyéb rendeletében, illetve magasabb szintű jogszabályban meghatározott esetekben zárt vagy nyílt pályázat lebonyolítására kerül sor.
Ez esetben a pályázati kiírást a helyben szokásos módon legalább 15 napra, közzé kell tenni.

(2) A pályázati kiírásra a 28. § (1) bekezdés a), c) és d), valamint a (2) bekezdés 9. és 10. pontjainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) A pályázati kiírásnak, a vagyonhasznosítás módjától függően tartalmaznia kell:
aa) a borítékbontás helyét, idejét,
    a kikiáltási árat, induló bérleti díjat vagy használati jog átadásának induló ellenértékét jelezve, hogy ez alatti ajánlatok a pályázatok bírálata során figyelmen kívül maradnak,
ab) a vagyonhasznosításra meghirdetett ingatlan adatait, műszaki állapotát, beépíthetőség esetén a beépítés feltételeit,
ac) óvadék kikötése esetén annak összegét, valamint az óvadék be- és visszafizetésének, illetve beszámításának rendjét,
ad) a szerződéskötéssel kapcsolatos határidőt, és
ae) a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.
b) A borítékok bontását a Gazdasági és területfejlesztési bizottság (továbbiakban: bizottság) végzi.
c) A borítékbontást a bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a bizottság által kijelölt bizottsági tag) vezeti, aki felelős a pályázati szabályok megtartásáért. A borítékbontáson a pályázók vagy meghatalmazottjuk jelen lehetnek. A meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.
d) A bizottság a pályázatok elbírálása során ellenőrzi, hogy
    da) a pályázatok beérkezése határidőben, postai úton történt-e,
    db) a beérkezett pályázatok a kiírásnak megfelelnek-e, és
    dc) a kikötött óvadék befizetése határidőre megtörtént-e.
e)     A d)  pontban jelzett eljárás befejezése után a pályázat kiírója megállapítja, hogy melyik ajánlatot fogadja el. Az a pályázó jogosult a pályázat elnyerésére, aki a pályázati kiírásnak megfelelt és a kikötött induló árhoz, bérleti díjhoz, stb., képest a legmagasabb ajánlatot tette. Amennyiben több azonos legmagasabb ajánlat érkezett, akkor az azonos legmagasabb ajánlatot tevő érintetteket 10 napon belüli időpontra személyesen meg kell hívni és a 28. § (2) bekezdésében meghatározott versenytárgyalás szabályait kell alkalmazni, és
f)     Ha a pályázat érvénytelen, a hasznosítás módjáról a kiíró dönt.

(3) Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket azonos módon, írásban, egyidejűleg kell tájékoztatni.

15. Vagyongazdálkodási terv

30. § A Közgyűlés a rendeltetésszerű vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás érdekében közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet fogad el. A vagyongazdálkodási terv terv tartalmazza az önkormányzat vagyonának hasznosítására, átruházására vonatkozó célkitűzéseket.

V. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSÉVEL
ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

1. A költségvetés előkészítése

31. § (1) A Közgyűlés az önkormányzat éves költségvetését az államháztartási, valamint a költségvetési törvény és a vonatkozó jogszabályok keretei között külön rendeletben állapítja meg.

(2)    A költségvetési év megegyezik a naptári évvel. Az átmeneti időszak gazdálkodásáról e rendelet 32. §-a rendelkezik.

(3) A költségvetési terv előkészítése során be kell mutatni a bázis adatokat és a következő év gazdálkodásához megalapozó számításokat kell végezni a helyben képződő bevételek, valamint az ismert kötelezettségek figyelembe vételével.

(4)   A költségvetés végleges összeállítása előtt a Közgyűlés – figyelembe véve Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) vonatkozó rendelkezéseit – közmeghallgatást tart.

(5) A Polgármester kikéri a Pénzügyi bizottság, valamint a Gazdasági- és területfejlesztési bizottság véleményét és azt a költségvetési tervhez csatolja.

(6)^[6]      A költségvetési tervet a Polgármester az (5) bekezdésben meghatározott bizottságok véleményével terjeszti a Közgyűlés elé.

(7) A Közgyűlés megtárgyalja a költségvetési tervet és határozatot hoz a költségvetési rendelet összeállításáról.

(8) A Polgármester a Közgyűlés elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt és véleményezett rendelet-tervezetet tárgyév február 15-éig. Amennyiben a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetés tárgyévében kerül sor, a benyújtási határidő a kihirdetést követő 45. nap.

(9) Az önkormányzat költségvetésének előterjesztésekor a közgyűlés részére tájékoztatásul be kell mutatni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (a továbbiakban: Áht.) 91. § (2) bekezdése szerinti mérlegeket az e rendelet 1. és 2. melléklete szerinti tartalommal.

2. Az átmeneti gazdálkodás szabályai

32. § (1) A költségvetési rendeletet megalkotásáig a Polgármester jogosult az önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.

(2)  Az (1) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a Közgyűlés előtt be kell számolni, a beszedett bevételeket és a teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe kell illeszteni.

(3)  Ha a Közgyűlés a költségvetést költségvetési évben március 15-ig nem fogadta el, rendeletet alkot az átmeneti gazdálkodásról.

3. Az elfogadott éves költségvetéssel és zárszámadással kapcsolatos szabályok

33. § (1) Költségvetés módosítását eredményező döntést csak a Közgyűlés hozhat. A tartalékkal való rendelkezés, valamint a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosítás joga a (2)-(3) bekezdésekben szabályozott eseteket kivéve a Közgyűlést illeti meg.

(2) A Polgármester az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet. 43/A. § (3) bekezdésében és a mindenkori költségvetési rendelet szerint szabályozott esetekben előirányzat átcsoportosítást hajthat végre.

(3) A Polgármester a mindenkori költségvetési rendelet elkülönített mellékletében a hatáskörébe utalt előirányzatok felhasználásáról a végrehajtási rendelkezések szerint dönt.

34. § (1) A Polgármester az önkormányzat költségvetésének időszakos teljesítéséről és a likviditási helyzetéről január hónaptól negyedévente összevontan, a Magyar Államkincstár által elfogadott adatok alapján tájékoztatást ad a Közgyűlésnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség az I – III. negyedév tekintetében terheli a Polgármestert, a Közgyűlés a költségvetés éves végrehajtásáról a zárszámadási rendelettervezetet tárgyalja.

(3) A Polgármester a költségvetés bevételi és kiadási oldalának I. negyedévi teljesítéséről május hónapban ad tájékoztatást. Az I - II. negyedévről szóló tájékoztatót a szeptemberi ülésen, az I - III. negyedévi tájékoztatót a novemberi ülésen tárgyalja a Közgyűlés. A tájékoztatókat a Gazdasági és területfejlesztési, valamint a Pénzügyi bizottság véleményével kell a közgyűlés elé terjeszteni.

(4)     A Polgármester az éves gazdálkodásról a Gazdasági és területfejlesztési, valamint a Pénzügyi bizottság, továbbá az Ügyrendi-, igazgatási- és jogi bizottság véleményével zárszámadási rendelet-tervezet terjeszt a közgyűlés elé. A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a Polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a Közgyűlés elé. A Közgyűlés a zárszámadásról rendeletet alkot.

(5)^[7]  Az önkormányzat zárszámadásának előterjesztésekor a Közgyűlés részére tájékoztatásul be kell mutatni az Áht. 91. § (2) bekezdése szerinti mérlegeket az e rendelet 1. 2. és 5. mellékletei szerinti tartalommal, továbbá az e rendelet 21. § (8) bekezdésben meghatározott adatokat. Az Áht. 91. §. (2) c) pontja szerinti vagyonkimutatás az e rendelet 6. § (5) bekezdése szerinti részletező vagyonkimutatás adataival egyező, értékadatokat tartalmazó kimutatás, mely az Áhsz. melléklete szerinti mérlegekből konszolidált mérlegnek megfelelő tartalommal készül.

4. Az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodása

35. § (1) Az önkormányzati költségvetési szerveket gazdálkodásuk során megilletik azon jogok és kötelezettségek, melyeket részükre jogszabály biztosít.
    
    (2) A gazdálkodás részletes szabályait a Közgyűlés a mindenkori költségvetési rendeletben állapítja meg.

36. § Az önkormányzat hitel felvételére, kezesség vállalására, kötvénykibocsátásra, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. CXCIV. törvény, az Áht. és az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

5. A pénzellátás szabályai

37. § (1) Az önálló önkormányzati költségvetési szervek pénzellátásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2)^[8]   Az önkormányzati költségvetési szervek működési kiadásai teljesítéséhez jóváhagyott támogatást időarányosan, havi bontásban kell folyósítani

(3)     Az önkormányzati költségvetési szerv részére jóváhagyott beruházási-felújítási és célfeladat előirányzatot teljesítményarányosan kell folyósítani.

(4)    A nem önkormányzati költségvetési szervek részére ideiglenesen vagy véglegesen juttatott pénzeszközök átadásának időpontjáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni, melyet a költségvetés mellékleteként szereplő előirányzat-felhasználási ütemterv készítésekor figyelembe kell venni.

6. Számvitel és információs rendszer

38. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei vonatkozásában a számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, elkészítéséért, valamint a számviteli politika szövegének jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei pénzügyi és számviteli rendszerét államháztartási mérlegrendszerre és a költségvetési szervek számvitelére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a költségvetési szerv vezetője dolgozza ki.

(3) Az önkormányzat költségvetési szervei pénzügyi információs rendszerét az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a költségvetési szerv vezetője dolgozza ki.

VI. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT BIZONYOS ADATAINAK KÖTELEZŐ
KÖZZÉTÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

39. § (1) Az önkormányzat által, nem önkormányzati szervnek nyújtott nem normatív céljellegű, fejlesztési támogatások esetében a kedvezményezettek nevét, a támogatás célját, összegét, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Az igénybe vett szolgáltatások, árubeszerzések értékének és adatainak az önkormányzat hivatalos honlapján legalább öt évig biztosítani kell a hozzáférhetőségét.

(2)      A közzétételre nem kerül sor, ha – az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt – a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond.

(3)     Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat, a fenntartásában működő költségvetési szervek, valamint a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közzétételi kötelezettségére az 4. mellékletben foglalt egyedi közzétételi listát határoz meg.

(4)     A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a 4. melléklet szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

(5) Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az önkormányzat nevében előkészítő szervezeti egységet terheli, melynek végrehajtásáról a szerződést előkészítő osztály vezetője gondoskodik.
A (4) bekezdésben meghatározott nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve – külön jogszabályban meghatározott egyéb okból – államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra.

VII. FEJEZET
          ÁRUBESZERZÉS, ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS,
SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉS

40. §^[9] (1) E rendelet alkalmazásában beszerzés az a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárt el nem érő árubeszerzés, építési beruházás és szolgáltatás megrendelés, építési koncesszió,  szolgáltatási koncesszió (a továbbiakban együtt: beszerzés), amely beszerzés nem tartozik a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá.

(2) E § rendelkezéseit – a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – alkalmazni kell a Kbt. 9. § és 111. §-ában nevesített közbeszerzési kivételek kategóriájába tartozó beszerzésekre is.

(3) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni

a) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény hatálya alá tartozó művészeti tevékenységre,

b) a hatósági eljárás során történő beszerzésekre,

c) a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 310/2015. (X.28.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó tervpályázati eljárásokra,

d) az olyan szolgáltatás megrendelésekre, feltéve, hogy azok értéke a nettó 1 millió forintot nem haladja meg, melyek teljesítése jellegénél fogva bizalmi jellegű, személyhez vagy szervezethez kötött, vagy

e) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5., 7. és 9. pontja, valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre.

(4) A döntés meghozatala a Polgármester hatáskörébe tartozik, ha a beszerzés a nettó 100.000 Ft összeget nem éri el.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értékhatárig a beszerzésekre külön eljárást nem kell lefolytatni.

(6) Ha az önkormányzat beszerzése a nettó 100.000 Ft összeget meghaladja, de a közbeszerzési értékhatárt nem éri el, a beszerzéshez kapcsolódó minden döntés, így különösen az ajánlattevők körének kiválasztása, illetve az ajánlatok értékelése

a) az önkormányzat közbeszerzési eljárásaihoz kapcsolódó ügyekben a Bíráló bizottság, a Gazdasági és területfejlesztési bizottság, valamint a Pénzügyi bizottság,

b) városüzemeltetési, városfejlesztési és környezetvédelmi feladatok esetén a Városüzemeltetési, turisztikai és környezetvédelmi bizottság, a Gazdasági és területfejlesztési bizottság, valamint a Pénzügyi bizottság,

c) oktatási, kulturális, ifjúsági és sport feladatok esetén az Oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság, a Gazdasági és területfejlesztési bizottság, valamint a Pénzügyi bizottság, vagy

d) az a)-c) pontban meghatározottakon kívüli feladatok esetén a Gazdasági és területfejlesztési bizottság, valamint a Pénzügyi bizottság véleményének kikérése mellett a Polgármester hatáskörébe tartozik.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott beszerzés esetén, amennyiben a beszerzéshez szerződés megkötése is szükséges, a szerződés aláírása előtt ki kell kérni az Ügyrendi, igazgatási és jogi bizottság véleményét is.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott beszerzés esetén a döntés meghozatalához – jogszabályban vagy pályázati felhívásban/útmutatóban meghatározott kivételekkel – legalább három árajánlat bekérése szükséges.

(9) Nem kell a (8) bekezdésben meghatározott számú árajánlatot bekérni, ha az önkormányzat a beszerzését egyszemélyes gazdasági társasága útján látja el, kivéve, ha a pályázatokkal kapcsolatos beszerzés esetén a pályázati felhívás/útmutató több árajánlat bekérését írja elő, amely esetben az adott pályázati felhívás/útmutató szabályai az irányadók.

(10) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések lebonyolításáról szóló önkormányzati szabályzat rendelkezései az irányadók.

VIII. FEJEZET
VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

41. § (1) Ezen rendelet hatálybalépését megelőzően kötött határozott idejű szerződések esetében csak meghosszabbításukkor, illetve megújításukkor kell e rendelet szabályait alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésekor a nem költségvetési szerv használók részére önkormányzati feladatellátáshoz átadott önkormányzati tulajdonban álló ingó és ingatlanvagyon használatára vonatkozóan e rendelet kihirdetését követő 30 napon belül polgári jogi szerződést kell kötni.

(3)     A rendeletben meghatározott értékhatárok nettó értéken kerültek meghatározásra.

(4)     E rendelet 2015. május 26. napján lép hatályba.

(5) Hatályát veszti
    1. Az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 1/2008. (I.18.) önkormányzati rendelet,
    2. az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 1/2008. (I.18.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló18/6/2008. (IV.11.) önkormányzati rendelet,
    3. az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 1/2008. (I.18.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 53/2008. (XI.28.) önkormányzati rendelet,
    4. az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 1/2008. (I.18.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 6/2009. (II.13.)önkormányzati rendelet,
    5. az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 1/2008. (I.18.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 23/2009. (V.15.) önkormányzati rendelet,
    6. az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 1/2008. (I.18.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 31/2009. (VI.12.) önkormányzati rendelet,
    7. az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 1/2008. (I.18.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 35/2009. (VI.26.) önkormányzati rendelet,
    8. az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 1/2008. (I.18.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 44/2009. (X.16.) önkormányzati rendelet,
    9. az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 1/2008. (I.18.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 50/2009. (XII.11.) önkormányzat rendelet, és
    10. az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 1/2008. (I.18.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 30/2010. (IX.17) önkormányzati rendelet