1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban együttesen: önkormányzati ingatlan) az ingatlan elhelyezkedésére tekintet nélkül.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet szerinti forgalomképtelen törzsvagyonra és a korlátozottan forgalomképes vagyonra.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed az önkormányzatra, mint bérbeadóra, az ingatlanok kezelésével megbízott szervezetre, az ingatlanok bérlőire, használóira, az ingatlanok hasznosítása során ajánlattevőkre egyaránt.

2. § (1)¹ A Bérbeadó a lakások feletti tulajdonosi és a szakember lakások esetében bérbeadó jogait Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármestere (továbbiakban: Polgármester),a többi lakás bérbeadói jogait a Szociális, Egészségügyi és Lakhatási Bizottság (továbbiakban: Bizottság) gyakorolja.

(2) Bérbeadót jelen rendeletben szabályozott feladatai előkészítése és végrehajtása során a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság. mint lakások és helyiségek kezelője (továbbiakban: kezelő) valamint Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: hivatal) segíti.

(3) A bérbeadó e rendeletben meghatározott körben egyes jogait, kötelezettségeit a kezelő útján gyakorolja.

(4) A kezelő feladatkörét e rendeletben és a bérbeadóval a lakások és helyiségek üzemeltetésére kötött szerződésben foglaltak szerint látja el. A kezelő feladatkörében a bérbeadó nevében és megbízásából jár el.

(5)² A közgyűlés, a Polgármester és a Bizottság döntéseinek előkészítése és végrehajtása a lakásbérlettel kapcsolatos egyedi ügyekben – beleértve a szerződésekkel kapcsolatos feladatokat is – Hivatala lakásügyekkel foglalkozó osztály (továbbiakban: lakásügyekkel foglalkozó osztály) feladata.

3. § (1) A lakásokat

(2) A Magyar Mentőszolgálat Alapítvány részére a bérbeadó lakásbérleti jogot biztosít a rendelet 1. mellékletében alapítványi bérleménytípussal jelölt lakásokra, határozott időtartamra, a velük kötött ellátási szerződés fennállásáig, amennyiben a számukra bérbe adott lakást teljes körűen felújítják.

(3) Az bérbeadó tulajdonában álló üres lakásokat az (1)–(2) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólag a lakást bérbe venni szándékozó által beadott ajánlat vagy a bérbeadó által esetileg kiírt pályázat útján lehet bérbe adni.

(4) Önkormányzati ingatlan bérleti jogának magántulajdonú ingatlan tulajdonjogával történő cseréje esetén a bérbeadó a jelen rendeletben a cserével érintett bérlakásra meghatározott lakbérkategória szerinti, piaci vagy költségalapú bérleti díj megfizetésének előírásával adhat hozzájárulást.

(5) Önkormányzati tulajdonú lakás kizárólag lakás céljára adható bérbe.

4. § (1) Lakás bérletére vonatkozó kérelem az e célra rendszeresített adatlap kitöltésével a bérbeadó a hivatalának lakásügyekkel foglalkozó osztályán személyesen nyújtható be.

(2) Kérelmet a házastársak és élettársak vagy együttesen, vagy külön is benyújthatnak. A házastársak és élettársak külön-külön kérelmet ugyanarra a lakásra nem nyújthatnak be.

(3) Kérelmet olyan személy vagy család nyújthat be, akinek vagy az együtt költöző személyeknek nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, és nem rendelkeznek másik önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával. Amennyiben a jelen rendelkezésben megjelölt személy a bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkezik, a pályázott lakásra szóló bérleti jog elnyerésének feltétele a korábbi bérleti jogról térítési igény nélkül, a bérbeadó javára történő lemondás. A jövedelemszerző célra hasznosított lakást beköltözhetőnek kell tekinteni.

(4) A kérelmeket a lakásügyekkel foglalkozó osztály átveszi és nyilvántartásba veszi, évente felülvizsgálja, és a bejelentett adatváltozásokat a nyilvántartásban átvezeti.

(5) Az adatlaphoz mellékelni kell

(6) A bérbevételi kérelmező az adatlapon feltüntetett adatok változását köteles a változástól számított 30 napon belül bejelenteni.

(7) A kérelmező felhatalmazza a hivatal a lakásügyekkel foglalkozó osztályát, hogy a kérelem elbírálásához szükséges adatainak a valódiságát tartalmát szükség esetén ellenőrizze, és adatait az eljárás befejezéséig kezelje.

(8) A kérelmező kérelmét a nyilvántartásból 8 napon belül törölni kell, ha

5. § (1) A pályázat kiírásáról, a pályázat részletes szabályairól, a pályázat egyedi feltételeinek és érvénytelenségi okainak meghatározásáról a Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

(2) Pályázat csak üres lakás esetén írható ki.

(3) A pályázatot a bérbeadó honlapján, valamint a bérbeadó költségvetéséből támogatott, hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, dunaújvárosi újságban közzé kell tenni és 30 napra a bérbeadó hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

6. § (1) A meghirdetett lakásokra olyan személy pályázhat, akinek vagy házastársának, élettársának, avagy a vele együtt költöző hozzátartozójának nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, és nem rendelkezik másik önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával. A jövedelemszerző célra hasznosított lakást beköltözhetőnek kell tekinteni.

(2) Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.

(3) A pályázati feltételek és az érvénytelenségi okok fennállását a lakásügyekkel foglalkozó osztály a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi. Amennyiben a pályázó a pályázati kérelmében vagy annak mellékleteiben a valóságnak nem megfelelő tényt vagy adatot közöl, vagy a pályázatától az eredményhirdetés után visszalép, a pályázat kiírását követő 2 éven belül benyújtott újabb pályázatát érvénytelennek kell tekinteni.

(4) A lakásleadás nélkül megpályázható lakások határozott időre, a tulajdonosi jogkör gyakorló döntésétől függően adhatóak bérbe.

7. § (1) Amennyiben a meghirdetett lakásra lakásleadás mellett lehet pályázni, a pályázat nyertese a pályázatban meghatározott idejű bérleti jogot szerezhet.

(2) A pályázott lakásra szóló bérleti jog elnyerésének feltétele a korábbi bérleti jogról térítési igény nélkül, a bérbeadó javára történő lemondás.

(3) A pályázott lakásbérleti jogának elnyerése esetén a bérlő köteles – a pályázati eredményről szóló értesítésben megjelölt határidőben – a felajánlott lakást tiszta, üres, kifestett, tehermentes és beköltözhető állapotban a bérbeadó birtokába visszaadni. A bérlő köteles továbbá a leadott lakásba bejelentett személyek kijelentése iránt, legkésőbb a birtok átadásáig gondoskodni. Amennyiben a pályázó e pontban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó a pályázatban meghirdetett lakásra kötött bérleti szerződés felmondására is jogosult.

(4) A pályázó által felajánlott lakásban a kezelő képviselője helyszíni szemlét tart.

8. § (1) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártát követő első rendes ülésén a Bizottság véleményezi, a Polgármester ezen vélemény birtokában 8 napon belül bírálja el.

(2) A Polgármester – amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra I-III. helyezettet rangsorol.

(3) A pályázók a pályázat eredményéről a hivatal internetes honlapján és hirdetőtábláján megjelenő hirdetményen keresztül értesülnek. Az I-II-III. helyezést elért pályázók e-mailben vagy postai úton is kapnak értesítést.

(4) A pályázat nyertesének a Polgármester döntéséről, vagy a szerződéskötés lehetőségéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a lakásbérleti szerződést megkötni.

(5) Amennyiben a pályázat nyertese a bérbeadó írásbeli értesítését követő 5 napon belül a kért igazolásokat és mellékleteket nem csatolja be, vagy a szerződést a jelen rendelet szerinti határidőben nem köti meg, úgy a második, ezt követően a harmadik helyezett számára nyílik lehetőség az igazolások és mellékletek becsatolására és a szerződéskötésre.

(6) Amennyiben az I-III. helyre rangsorolt pályázó által közölt tény vagy adat valódiságát az utóbb benyújtott igazolások nem bizonyítják, vagy a nyertes pályázó a bérleti szerződést határidőben nem köti meg, ha a bérleti szerződés megkötését követően a bérlő nem tesz eleget a pályázatban vállalt felújítási kötelezettségének vagy a szerződését felmondja, a pályázat érvénytelenségének megállapításáról és a pályázati eljárásból két évre történő kizárásáról a Polgármester dönt.

9. § (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a Polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy a bérbeadó a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.

(2) Elővásárlási jog alapján lakottan a bérbeadó tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon 5 (öt) évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen jogszerűen használta.

(3) A bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárásban elővásárlási jog alapján adós vagy zálogkötelezett által lakottan a bérbeadó tulajdonába került lakást, ha a kérelmező a bérbeadás feltételeit elfogadja

(4) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a Polgármester dönt.

10. § (1) A lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit nem kell figyelembe venni, ha a bérbeadónak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kerül sor a lakás bérbeadására.

(2) Nem kell figyelembe venni a lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján vagy a bérbeadó tulajdonában lévő lakás megsemmisülése miatt elhelyezési kötelezettség teljesítéseként kerül sor.

(3) A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a Polgármester megszüntetheti.

11. § (1) Amennyiben a lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakásban olyan jogcím nélküli személy marad vissza, aki a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult, részére a Polgármester hozzájárulhat a lakás, vagy másik lakás bérbeadásához, feltéve, hogy a lakást igazolhatóan életvitelszerűen lakja.

(2) Annak a jogcím nélküli lakáshasználónak, akinek a korábbi bérleti jogviszonyát a bérbeadó lakbértartozás miatt felmondta, a Polgármester a kiürítésről rendelkező jogerős bírósági ítélet meghozataláig benyújtott kérelemre, a bérleti jogviszonyt 6 hónaptól-5 évig tartó határozott időre, amennyiben a lakáshasználó bérleti-, külön szolgáltatási és egyéb közüzemi díjtartozását megfizette, valamint a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeinek is eleget tett.

12. § (1) A bérbeadó a lakások bérbeadása során a bérbeadásra kijelölt lakás méretére, valamint az igénylő és a vele együtt költöző személyek számának figyelembevételével:

(2) Három vagy annál több kiskorú gyermeket saját háztartásában nevelő ajánlatot tevő, illetve pályázó esetén a (1) bekezdésben meghatározott lakásigény mértéke fél lakószobával túlléphető.

13. §³ (1) A Bizottság a környezettanulmányok figyelembevételével megvizsgálja az ajánlattevők, illetve pályázók lakáskörülményeit, és jövedelmi vagyoni helyzetük mérlegelése után a lakás bérbe adható válásától számított 30 napon belül dönt a leendő bérlő(k) személyéről. A Bizottság a döntésében a bérbeadás egyéb feltételeit is meghatározhatja.

(2) A Bizottság döntését követően a Polgármester tulajdonosi hozzájárulást ad a lakásbérleti szerződés megkötéséhez.

(3) A lakásügyekkel foglalkozó osztály a döntést követően haladéktalanul – legkésőbb 5 munkanapon belül – tájékoztatja a kiválasztott személyt, aki az értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy

(4) A lakásbérleti szerződést az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat beérkezésétől számított 15 napon belül a Bizottság bérlőkijelölő határozata figyelembevételével meg kell kötni a Bérbeadóval, majd azt követő 5 munkanapon belül a bérlő köteles bemutatni a közüzemi szolgáltatókkal kötött szolgáltatási szerződéseket a közigazgatási osztályon.

(5) Amennyiben a bérleti szerződés megkötésére jogosult személy a lakásbérleti szerződést a (6) bekezdésben írt határidőre nem köti meg, úgy a 14. § (2) bekezdése szerinti tulajdonosi hozzájáruláshoz Bérbeadó a továbbiakban nincs kötve és

14. § (1) Szociális helyzete alapján magánszemélynek abban az esetben adható bérbe lakás, ha

(2) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) – a hivatal lakásügyekkel foglalkozó osztályához kell személyesen vagy postai úton benyújtani, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokkal együtt. Amennyiben az igénylő a kérelmet hiányosan nyújtja be vagy egyéb okból pontosításra szorul, a közigazgatási osztály határidő tűzésével hiánypótlási felhívást ad ki.

(3) Szükség esetén a kérelemben foglaltak valódiságát a közigazgatási osztály a kezelővel együtt helyszíni ellenőrzéssel és környezettanulmány készítésével jogosult ellenőrizni.

(4) A bérbeadó a kérelem a benyújtásától számított 30 napon belül értesíti az igénylőt a kérelem nyilvántartásba vételéről, vagy annak visszautasításáról.

(5) A bérbeadó a kérelmet nem veszi nyilvántartásba, amennyiben az igénylő

(6) Az igénylő a kérelem elbírálása alapjául szolgáló feltételek megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni a közigazgatási osztályon.

(7) A kérelem a benyújtását követő év azonos hónap utolsó napjáig érvényes, ezt követően az igénylőt a lakásügyekkel foglalkozó osztály a lakásigénylést nyilvántartásából törli.

(8) Szociális helyzet alapján nem jogosult önkormányzati bérlakásra:

15. § (1) A lakásügyekkel foglalkozó osztály ügyintézője a döntést követő 10 napon belül írásban tájékoztatja a bérbeadó döntéséről a bérlőnek kijelölt személyt, aki az értesítés közlését követő 15 napon belül jogosult az adott lakásra bérleti szerződést kötni.

(2) Amennyiben bérlőnek kijelölt személy a határidőn belül a bérleti szerződést önhibájából nem köti meg, a kijelölés érvényét veszti és bérbeadó a hivatal javaslata alapján e rendeletben foglaltak szerint gondoskodik új bérlő kijelöléséről.

(3) A szociális lakbérre jogosultság igazolására – a bérlőre és az együtt lakó személyekre egyaránt – az alábbi okiratok alkalmasak:

16. § (1) A szociális alapú, határozatlan időre szóló, érvényes bérleti szerződéssel rendelkező bérlő a szociális lakbérre való jogosultságát erre irányuló felülvizsgálati eljárás során, a bérbeadó felhívására igazolni köteles (a továbbiakban: szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata).

(2) Amennyiben a bérlő a bérbeadó felhívására, a felhívásban előírt határidőben nem adja meg a felülvizsgálathoz kért adatokat, vagy nem megfelelően igazolja a szociális lakbérre való jogosultságát, a bérbeadó legfeljebb további két alkalommal, jogvesztő határidő tűzésével, ismételten felhívja a bérlőt a jogosultság igazolására.

(3) A szociális lakbérre való jogosultságot a bérlő által benyújtott dokumentumok és a bérbeadó rendelkezésére álló adatok együttes értékelése alapján kell megállapítani. Amennyiben a szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata alapján a szociális lakbér fizetésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a bérlő a bérlakásra meghatározott lakbér-kategória és a jelen rendelet szerinti piaci vagy költség alapú lakbért köteles fizetni.

(4) Amennyiben a szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata alapján a bérlő jövedelme legfeljebb 15%-kal haladja meg a szociális vagy a költség alapú jövedelmi értékhatár felső mértékét, a tulajdonosi jog gyakorlója jogosult dönteni a költség alapú lakbér megállapítása helyett a lakbér mértékének változatlanul hagyásáról, valamint a piaci alapú lakbér megállapítása helyett költség alapú lakbér megállapításáról.

(5) Amennyiben a bérlő a szociális lakbérre való jogosultságának fennállását felhívásra nem igazolja, a felülvizsgálat lezárultát követő hónaptól a bérlakásra meghatározott lakbér-kategória szerinti piaci alapú lakbért köteles fizetni.

17. § (1) Az önkormányzati ingatlanban szociális lakbért fizető bérlője nagyobb szobaszámú önkormányzati ingatlan szociális alapú bérbevételére akkor nyújthat be ajánlatot, illetve pályázatot, ha

(2) Nem fogadható be ajánlat, illetve pályázat, ha az (1) bekezdésben megjelölt bérlő vagy a vele együtt lakó személyek e rendelet 15. § (8) bekezdés b) – d) pontjában megjelölt vagyonnal rendelkezik, és ha a bérlő jelenlegi lakását a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nagyobb szobaszámú lakása elcserélésével szerezte.

(3) Amennyiben önkormányzati ingatlan bérlője, cserelakásként az általa használt lakásnál kisebb szobaszámú lakásra nyújt be ajánlatot, ajánlata – lakásgazdálkodási érdekből – minden más jogosultat megelőzően jövedelmi, vagyoni viszonyaitól függetlenül teljesíthető.

(4) Az (1) – (3) bekezdésekben foglalt kérelmek teljesítésére – a bérleti jogviszony feltételeinek változatlanul hagyása mellett – csak akkor kerülhet sor, ha a bérlőnek lakbérhátraléka, önkormányzattal szemben fennálló egyéb tartozása és közüzemi díjhátraléka nincs és a cserelakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg az általa addig használat bérlakást – tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban – a bérbeadó birtokába visszabocsátja.

(5) Cserelakás bérbeadása esetén a korábban használt lakás birtokának (4) bekezdésben foglaltak szerinti visszabocsátása úgy is biztosítható, hogy a bérlő legfeljebb 30 napra szóló határozott idejű használati szerződést köt bérbeadóval a bérbe venni kívánt új lakásra, hogy ez idő alatt a korábban bérelt lakást tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáról gondoskodhasson.

18. § (1) Költség alapú bérleti jog megszerzésére és gyakorlására az a személy jogosult, akinek többtagú család esetén a vele együtt költözőknek – az ajánlattételt, illetve pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban – vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor – az egy főre jutó nettó jövedelme meghaladja

(2) kerül megállapításra a költség alapú lakbért fizető bérlő részére, aki a méltányolható lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik – még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján költség alapú lakbérre lenne jogosult – és a bérbeadó által felajánlott kisebb szobaszámú lakást nem fogadja el.

19. § (1) Piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni az a személy, akinek – többtagú család esetén a vele együtt költözőknek – az ajánlattételt, illetve pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban – vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor – az egy főre jutó nettó jövedelme meghaladja

(2) kerül megállapításra a költség alapú lakbért fizető bérlő részére, aki a méltányolható lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik – még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján költség alapú lakbérre lenne jogosult – és a bérbeadó által felajánlott kisebb szobaszámú lakást nem fogadja el.

20. §⁴ (1) A bérlő a saját és a lakásban jogszerűen vele együtt lakó igazolhatóan megváltozott jövedelmi helyzete, valamint jelentősen megváltozott életkörülményei alapján kérheti a költség alapú bérleti díjának szociális alapúra, valamint a piaci alapú lakbérének költség alapúra történő ideiglenes módosítását.

(2) A megváltozott vagyoni, jövedelmi helyzetének és életkörülményeinek igazolására a 15. § (2) bekezdésben meghatározott okiratok alkalmasak, a lakbér módosítására vonatkozó kérelmeket a Bizottság bírálja el.

(3) A Bizottság – indokolt esetben – 1 évre adhat hozzájárulást a bérleti szerződésben szereplő költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetéséhez.

(4) A kérelmező az (2) - (3) bekezdés szerinti fizetési kedvezmény érvényességi ideje alatt is köteles a Bérbeadó felé bejelenteni, ha a kedvezményes díjfizetés feltételei már nem állnak fenn. Ennek elmulasztása esetén a Bérbeadó a bérlőt a különbözet megfizetésére kötelezheti.

(5) A lakásbérleti díj nem csökkenthető annak a bérlőnek, aki

(6) A lakbércsökkentés engedélyezéséről, a lakbércsökkentés időtartamának meghosszabbításáról, valamint a kedvezmény megvonásáról a Bizottság dönt.

21. § A 17. § (1) bekezdése szerinti lakbér kiigazítást két részletben kell végrehajtani. A lakbér összegét a felülvizsgálat lezárultát követő hónaptól a felülvizsgálat eredményeként megállapított lakbér és a korábbi szociális alapú lakbér különbözetének a felével lehet emelni. Amennyiben a felülvizsgálat június 30. napjáig lezárul, a bérlő a felülvizsgálat eredményeként megállapított lakbér teljes összegét a felülvizsgálatot követő év július 1. napjától köteles fizetni. Amennyiben a felülvizsgálat június 30. napjáig nem zárul le, a bérlő a lakbér teljes összegét a felülvizsgálatot követő második év január 1. napjától fizeti.

22. § (1) A lakás költség és piaci alapú történő bérbeadása esetén a bérlő a szerződéskötéskor óvadékot köteles fizetni.

(2) Az óvadék mértéke

(3) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén bérbeadó a bérlő által befizetett óvadékot lakbérhátralék, közüzemi díjtartozás, továbbá a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségei megtérüléséhez használhatja fel.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott költségek hiányában a bérbeadó a lakás visszaadását követő 30 napon belül köteles a bérlőnek az óvadék összegét kamatmentesen visszafizetni.

(5) A befizetett óvadék után a bérlő részére kamat nem fizethető.

23. § (1) Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására – eltérő megállapodás hiányában – azonos sorrendben jogosultak.

(2) A bérbeadó a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke, házastársa és szülője közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha

(3) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával jöhet létre.

(4) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó az önkormányzat közigazgatási területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

24. § (1) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, lakást határozott időtartamra, legfeljebb öt évre, illetve meghatározott feltétel bekövetkeztéig lehet bérbe adni.

(2) bérbeadó a szociális helyzet alapján, határozott időtartamra bérbe adott lakást az addigi bérlő részére legfeljebb ötévi határozott időtartamra ismételten szociális helyzet alapján is bérbe adhatja, amennyiben a bérlő az ismételt bérbeadás iránti kérelem benyújtásának időpontjában is megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás e rendeletben meghatározott feltételeinek.

(3) A bérlő, valamint a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakást használó volt bérlő a bérbeadóhoz benyújtott írásbeli kérelemben kérheti a lakás ismételt bérbeadását.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jogosult ismételt bérbeadásra az addigi bérlő, amennyiben

25. § (1) Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítését a bérlő szükségtelen háborítása nélkül havonta jogosult ellenőrizni. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2) Amennyiben megalapozottan feltehető, hogy a bérlő a lakást nem rendeltetésszerűen vagy a bérleti szerződésben foglaltak szerint használja, vagy a lakás állagát veszélyezteti, valamint rendkívüli káresemény megakadályozása, elhárítása érdekében bérbeadó a lakást az (1) bekezdésben foglalt gyakoriságtól eltérően bármikor, haladéktalanul jogosult ellenőrizni.

(3) Az ellenőrzésről a lakásügyekkel foglalkozó osztály ügyintézője és kezelő a helyszínen jegyzőkönyvet, valamint leltárt vesznek fel. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt megfelelő határidő tűzésével felhívja, a határidő leteltét követően a felhívásban szereplő hiányosságok megszüntetésének végrehajtását ellenőrzi.

(4) Amennyiben a bérlő az ellenőrzés lehetőségét nem biztosítja vagy azt meghiúsítja és ezen kötelezettségének bérbeadó felszólítása ellenére sem tesz eleget, úgy ez olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amelyre tekintettel bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.

26. § (1) A bérbeadó megbízottja új bérbeadás esetén a lakásokat a jogszabályokban és a szerződésben meghatározott feltételek szerint jegyzőkönyv felvétele mellett adja át az új bérlőnek.

(2) A lakás átadás-átvételekor a kezelő jegyzőkönyvet, valamint leltárt vesz fel, amelyek tartalmazzák a lakás, a lakásberendezések, az épület központi berendezései lakásban lévő részeinek tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, azok pótlásának határidejét, valamint a pótlásra kötelezett személy megnevezését.

(3) A felek a lakásnak a bérlő részére történő birtokba adását a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismerik el.

(4) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a bérlő részéről felmerülő, igazolt költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

(5) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbe adó megbízottja birtokba veszi a lakást, és érvényesíti a bérbeadói igényeket.

27. § (1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú épület esetén a bérbeadó köteles gondoskodni:

(2) A központi berendezések lakásban lévő vezetékszakaszainak üzemképes állapotát a bérbeadó köteles biztosítani, függetlenül attól, hogy az önkormányzat tulajdonában álló lakás milyen épületben található.

28. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezen feltételt a lakásbérleti szerződésnek is tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak várható időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(2) Amennyiben a (1) bekezdésben foglalt feltétel nem áll fenn, a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.

(3) A bérlő a lakásba a Ltv.-ben foglaltakon túl a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján kizárólag az élettársát és annak együtt költöző kiskorú gyermekét fogadhatja be.

(4) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén, a bérlő által befogadott személy a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult, velük szemben a bérbeadónak elhelyezési kötelezettsége nem áll fenn.

(5) A bérlő élettársa és annak együtt költöző kiskorú gyermeke lakásba történő befogadásához hozzájárulás megadásának feltétele:

(6) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakásba az élettárs és kiskorú gyermeke befogadásához az (5) bekezdésben leírtakon túl a hozzájárulás abban az esetben adható meg, ha a befogadást követően a bérlő továbbra is megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás e rendeletben meghatározott feltételeinek.

29. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

(2) A bérlő köteles megfizetni az általa bérelt önkormányzati bérlakásra megállapított lakbért.

(3) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről az ajtók és ablakok külső és belső felületének mázolásáról.

(4) A bérlő tűrni köteles a bérbeadói döntés alapján mellékvízmérő felszerelését, hitelesítését, biztosítani annak leolvasását, ellenőrzését. A mellékvízmérővel rendelkező lakások bérlői díjfizetési kötelezettségüket a hitelesített mellékvízmérő által mért fogyasztás szerint kötelesek fizetni.

30. § (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő a lakást kiürítve, a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas, beköltözhető, tiszta állapotban az átadáskor készült bérleti jegyzőkönyv tartalma szerinti állapotban köteles a kezelőnek visszaadni.

(2) A lakás visszaadásakor a kezelő jegyzőkönyvet, valamint leltárt vesz fel, amelyek tartalmazzák a lakás, a lakásberendezések, az épület központi berendezései lakásban lévő részeinek tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, azok pótlásának határidejét, valamint a pótlásra kötelezett személy megnevezését.

31. § (1) A Bérlő kérelmére a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkák körét, konkrét megjelölését, a munkák befejezési határidejét, a munkák elvégzésének költségeit.

(2) A bérbeadó és bérlő közötti előzetes megállapodásban rögzíteni kell, hogy az (1) bekezdés szerinti munkálatok hitelt érdemlően igazolt költségeinek felével havonta egyenlő arányban csökkenteni kell a bérlő által fizetendő bérleti díjat. Ha a bérleti szerződés azt megelőzően megszűnik, mielőtt a költségek a bérleti díjba történő beszámítása megtörténik, a bérlő részére a fennmaradt összeget a lakás bérbeadónak történő visszaadásakor egy összegben meg kell téríteni.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti lakásbérleti szerződést – az új komfortfokozatnak megfelelően – szükség szerint módosítani kell, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

(4) A lakást erre vonatkozó külön megállapodás hiányában átalakító, korszerűsítő bérlő az átalakítással, korszerűsítéssel felmerült kiadásai megtérítését a bérbeadótól sem a lakásbérleti szerződés alatt, sem annak megszűnése után nem követelheti.

(5) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és bérlő megállapodása állapítja meg.

(6) Ha a bérlő a lakást jogosulatlanul alakította át, a bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

(7) A bérbeadóval szemben előzetes megállapodásban nem rögzített felújítási, karbantartási munkálatok elvégzése után a bérlőnek bérbeszámítási joga nincs.

32. § (1) A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, különösen az alábbiak határozzák meg:

(2) Az önkormányzati ingatlanok lakbérét az (1) bekezdésben meghatározottak alapján kell megállapítani.

(3) A bérbeadót a vegyes tulajdonú társasházi vagy lakásszövetkezeti ingatlan esetén az üzemeltetési és fenntartási költségek fedezésére külön szolgáltatási díj részeként társasházi díj illeti meg:

(4) A társasházi díj mértéke a lakás közös költségének felújítási alappal csökkentett összege.

(5) A bérlő a társasházi díjat a lakbérrel együtt fizeti meg.

(6) A közüzemi szolgáltatók által a bérlő részére közvetlenül számlázott közüzemi szolgáltatások díját a bérlő a szolgáltatók részére köteles megfizetni.

33. § (1) A lakbérek megállapítása során figyelembe kell venni a lakás alapvető jellemzőit, így különösen alapterületét, minőségét, településen és a lakóépületen belüli fekvését, állapotát, bérbeadó által nyújtott szolgáltatást, szociális helyzet alapján történő bérbeadáskor a bérbeadás célját.

(2) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetére és a költségelven történő bérbeadása esetére megállapított bérleti díj mértékét a 1. melléklet tartalmazza.

(3) Lakás szociális alapon történő bérbeadása esetén – a bérlő szociális körülményei alapján – lakbértámogatás adható. A lakbértámogatásra való jogosultság feltételeit, a lakbértámogatás mértékét és eljárási szabályait külön rendelet tartalmazza.

(4) Bérlőkijelölési jog biztosítása útján bérbe adott lakások bérleti díja megegyezik a költségelvű lakbér mértékével.

34. § (1) A szociális alapú nettó bérleti díjat, valamint a szolgálati és szakember elhelyezése célját biztosító lakások bérleti díját a rendelet 1. mellékletében szereplő táblázat tartalmazza lakásokra lebontva Ft/m2/hó összegben, övezeti besorolásban.

(2) Az költségelvű bérleti díj összege a szociális alapú lakbér mértékének kétszerese.

(3) A piaci alapú bérleti díj összege a szociális alapú lakbér mértékének háromszorosa.

(4) A lakbér mértékét Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) minden év október 31. napjáig felülvizsgálja és azt az üzemeltetési, karbantartási költségek, valamint az infláció mértékére figyelemmel módosítja.

35. § (1) A lakbér mértékét és változását a bérbeadó a hatályba lépést (változást) megelőzően, írásban köteles közölni a bérlővel.

(2) A bérbeadó a külön szolgáltatások díját – társasház esetében – a társasházi közös költségek változásával együtt, azzal megegyező időpontban változtatja.

(3) A bérbeadó a külön szolgáltatások díjának változásáról és annak időpontjáról a kezelő által kiállított soron következő számlával egyidejűleg értesíti a bérlőt, egyben ezzel együtt kiszámlázásra kerül a változás időpontjától az értesítés megküldéséig esedékessé vált összeg, illetve esetleges csökkenés esetén a különbözet jóváírásra kerül.

36. § (1) Az e rendelet szerinti lakbér és külön szolgáltatások díjának fizetési kötelezettsége (a továbbiakban: fizetési kötelezettség) a lakásbérleti jogviszony létrejöttének napjától, illetve a jogcím nélküli lakáshasználat kezdő napjától esedékes, és a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napjáig, illetve a lakás tényleges visszaadásának napjáig áll fenn.

(2) Az e rendelet szerinti fizetési kötelezettségnek a bérlő havonta előre esedékesen, egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles eleget tenni.

(3) Az e rendelet szerinti fizetési kötelezettség a bérlőt terheli.

(4) A bérlőtársakat a fizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli.

(5) A bérlő a lakbért és a külön szolgáltatások díját együttesen köteles megfizetni.

(6) A külön szolgáltatásokért járó díj nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményei megegyeznek a lakbér nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményeivel.

37. § (1) Jogcím nélküli lakáshasználat esetén a bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználó ellen haladéktalanul megteszi a lakáskiürítés iránt szükséges intézkedéseket.

(2) A lakást jogcím nélkül használó a bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(3) A lakáshasználati díj mértéke szociális helyzet alapján történő és költségelvű bérbeadás esetén a lakásra e rendelet 1. mellékletében meghatározott lakbérrel megegyező, piaci alapon történő bérbeadás esetén a lakásbérleti szerződésben szereplő lakbérrel megegyező összeg.

38. § (1) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő nagyszülőjét, házastársának gyermekét és unokáját, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársa gyermekét és unokáját, gyermeke házastársát, vagy élettársát és annak gyermekét, valamint gyámhatósági határozattal igazolható gondozottját a lakásba befogadja.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a be fogadott személy köteles a lakásból elköltözni, a befogadott személynek előzetesen nyilatkoznia kell arról, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának a megszűnésekor elhelyezésre nem tart igényt.

(3) A lakásba történő befogadáshoz nem adható hozzájárulás, ha

(4) Amennyiben a bérlő a lakást jelen e rendelet által előírtak megsértésével albérletbe adja, és a lakás tényleges használója a lakás birtokát felszólításra nem adja vissza, a bérbeadó jogosult a lakás tényleges használójával szemben a kiürítésre tűzött határidő eredménytelen elteltétől a bérleti díj ötszörösének megfelelő használati díjat érvényesíteni.

39. § (1) Lakás vagy annak egy része albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat nem kell alkalmazni, ha

(3) A Polgármester a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén kizárólag határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adhat tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak vagy gyámnak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.

40. § (1) Lakás egészének nem lakás céljára történő használatához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára használni a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, ha

(3) A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás érvényét veszíti.

41. § (1) Ha a bérleti szerződés megkötését követően a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlőnek vagy házastársának, élettársának, avagy a vele együtt költöző hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás van, a bérbeadó a bérleti szerződés felmondására jogosult. (2) A bérbeadó a korábbi bérleti szerződés felmondására jogosult akkor is, ha a bérleti jog jogosultja másik önkormányzati bérlakás bérleti jogát jogviszony folytatóként megszerzi.

(2) Annak részére, aki szociális intézménybe történő elhelyezését követően pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról a bérbeadó javára, az intézményi ellátását követő kihelyezésekor legalább komfortos lakást kell bérbe adni.

42. § (1) Amennyiben bérlőkijelölési, vagy a bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás megüresedik és a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – jogosultságának igazolásával – közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit.

(2) A jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben határidőben nem jelöl új bérlőt, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, úgy a bérbeadónak számlázott közüzemi, valamint közös költséget – bérlőkijelölő joga gyakorlásáig – köteles megtéríteni.

43. § (1) A határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó részére pénzbeli térítés ellenében felajánlhatja.

(2) A Polgármester a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.

(3) Az önkormányzati ingatlanra fennálló határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésekor a bérlőt az általa visszaadott lakásra megállapított éves lakbér négyszeres összege, de legfeljebb 400.000 Ft illeti meg.

(4) Amennyiben határozatlan időre bérbe adott önkormányzati ingatlan bérlője részére az általa használt lakásnál kisebb szobaszámú lakás kerül bérbeadásra, a bérlő a két lakás lakószobáinak különbsége után félszobánként 50.000 Ft-nak megfelelő térítésre tarthat igényt.

(5) közös megegyezéssel a lakásbérleti jogviszony akkor szüntethető meg, ha a bérlő vállalja, hogy a vele együtt lakó személyek a lakásban nem maradnak vissza, és a bérlőnek lakbérhátraléka, a bérbeadóval szemben fennálló egyéb tartozása, és közüzemi díj tartozása nincs.

(6) A térítési díjat egy összegben a (3)–(4) bekezdésben szabályozott esetekben a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadását követő 8 napon belül kell a bérlő részére kifizetni.

44. § (1) Bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési jognak más szerv részére megállapodás alapján történő biztosításáról és ezen jog feltételeinek meghatározásáról a Közgyűlés dönt. A bérlőkijelölési jog határozott és határozatlan időre szólhat.

(2) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kiválasztására vagy kijelölésére jogosultat fel kell hívni, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy a megállapodás feljogosítja.

(3) A megállapodásban ki kell kötni, hogy az üresen álló, bérlőkijelölési joggal érintett bérlakás összes költsége a bérlő kiválasztására vagy kijelölésére jogosult szervet terheli, melyet számla alapján köteles az önkormányzatnak megtéríteni.

(4) A bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv csak olyan személyt jelölhet ki bérlőül, aki az adott szervvel munka-, szolgálati vagy tagsági jogviszonyban áll. A kijelölt bérlővel a bérleti szerződést mindenkor határozott időtartamra, és azzal a feltétellel lehet megkötni, hogy a fennálló munka-, szolgálati vagy tagsági jogviszonyának megszűnése a bérleti jogviszony megszűnésével is jár. Erről a tényről a bérlőkijelölési joggal rendelkező szervezet haladéktalanul köteles értesíteni bérbeadót. A bérlő a lakást elhelyezési igény nélkül köteles a bérbeadó részére átadni.

(5) Amennyiben a bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv a bérlőkijelölési jogát 6 hónapon keresztül nem gyakorolja, úgy a bérbeadó jogosulttá válik bérlőkijelölési jog visszavonására és új bérlő kijelölésére.

(6) Az önkormányzat által egyéb szakember elhelyezése céljára vásárolt, illetve bérbe adott lakások tekintetében jelen rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.

45. § (1) Azon szakemberlakások bérlőjének személyére, akik a hivatal alkalmazásában (továbbiakban: alkalmazott) állnak, Dunaújváros Megyei Jogú Város Jegyzője indokolással ellátott javaslatot nyújthat be.

(2) Nem válhat olyan alkalmazott szakemberlakás bérlőjévé, akinek magának, házastársának, élettársának, vagy az általa eltartott kiskorú gyermekének Dunaújváros közigazgatási területén önkormányzati bérlakása, vagy legalább 1/2 tulajdoni hányadot elérő lakástulajdona van, kivéve, ha lakástulajdonát haszonélvezettel terhelten örökölte, vagy ajándékba kapta, és azt a haszonélvező életvitelszerűen lakja.

(3) Az alkalmazott személyre tett javaslatot követően, a szakemberlakás bérbeadásról a bizottság véleményének kikérését követően a Polgármester dönt. A bérleti szerződés határozott időre, a bérlőnek a szervezetnél történő alkalmazásának idejére, de legfeljebb öt évre szólhat. A szerződés egy alkalommal, legfeljebb öt év időtartamra a munkáltató javaslatára, a bérlő méltányossági kérelmére a bizottság véleményének kikérése mellett, a felek együttes akaratával meghosszabbítható. Az alkalmazotti jogviszony megszűnését a bérlő köteles 15 napon belül bejelenteni a bérbeadónak.

(4) Az alkalmazott szakemberlakásba történő befogadásra a rendelet 36. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

46. § A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

47. § A helyiségeket

48. § (1) Helyiség e rendelet szabályai szerint akkor adható bérbe, ha üres, vagy meghatározott időn belül megüresedik, és hasznosítása nem veszélyezteti az önkormányzat kötelező feladatainak az ellátását.

(2) A helyiség bérbeadására irányuló eljárás:

(3) Hivatalból (pályázat kiírásával) indult hasznosításra javaslatot tehet:

(4)⁵ Pályázati eljárás mellőzésével adható bérbe a helyiség 25 millió Ft/év bérleti díjig.

(5) Helyiséget bérlőtársak részére vagy társbérletbe adni nem lehet.

49. § Helyiséget bérbe adni határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig, de legfeljebb – amennyiben az ajánlatot tevő rövidebb időtartamot nem jelöl meg – 5 éves időtartamra lehet.

50. § (1) A pályázatra kiírt helyiségre pályázni a nettó havi bérleti díj megjelölésével lehet.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(4) A helyiséget annak kell bérbe adni, aki

(5) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet, kivéve, akinek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a bérbeadóval szemben tartozása, köztartozása volt.

(6) A pályázati eljárás lefolytatásának részletes szabályait az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

51. § Helyiség bérleti joga a kérelmező által benyújtott bérbevételi kérelem alapján is megszerezhető, melynek feltétele, hogy a bérbeadó a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet elfogadja és a bérbeadóval megállapodjon:

52. § (1) A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe.

(2) A helyiség engedély nélküli más célra való használata, vagy más személy, vagy társaság részére történő átengedése esetén a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

(3) Amennyiben a helyiségben tervezett tevékenység az érintett társasház szervezeti és működési szabályzatában foglalt közgyűlési döntésével ellentétes, a bérbeadó jogosult a bérbeadást megtagadni, a már fennálló helyiségbérleti szerződést jogosult felmondani.

53. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával – a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel – saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.

(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4) Bérbeadó a helyiség felújítására – a helyiség állapotától függően – a bérlő részére 1-3 havi bérleti díjmentességet biztosíthat.

54. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül hozzájárulás megadása érdekében a bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele:

(4) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

(5) A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

55. § (1) A bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával a helyiség egy részét albérletbe adhatja. A bérbeadó azzal a feltétellel adhatja hozzájárulását a helyiség egy részének albérletbe adásához, ha a bérlő a bérleti szerződés módosításával vállalja az albérletbe adott helyiségrészre vonatkozóan a bérleti szerződésben megállapított bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű bérleti díj fizetését. A bérlő az emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni mindaddig, amíg az albérleti szerződés megszűnését írásban be nem jelenti, és a felek a bérleti szerződésben a bérleti díjra vonatkozóan eltérően nem rendelkeznek.

(2) Az albérleti szerződéshez a tulajdonos a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig, de legfeljebb 2 évig járul hozzá.

(3) Az albérleti hozzájárulás érvényességének lejártával, vagy a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő és az albérlő a helyiség – elhelyezési, kártalanítási igény nélküli – kiürítésére egyetemlegesen kötelesek.

(4) Az albérletbe adás engedélyezése esetén, a bérleti szerződés módosításakor a bérlőnek vállalnia kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

(5) A helyiség egy részének albérletbe adására abban az esetben adható tulajdonosi hozzájárulás, amennyiben a bérlőnek a bérbeadóval szemben bármilyen jogcímen tartozása, köztartozása nincs és a helyiség méreténél fogva alkalmas a bérlő és albérlő által párhuzamosan folytatni kívánt tevékenységekre.

(6) A helyiség egésze albérletbe nem adható.

56. § (1) A bérlő a határozott időre kötött bérleti szerződést a határidő lejárta előtt írásban felmondhatja.

(2) A bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőt nem illeti meg kártalanítás, és kizárólag a bérbeadóval előzetes megkötött, erről szóló megállapodás alapján jogosult a helyiség felújítására fordított összeg visszatérítésére.

(3) A helyiségbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő legkésőbb a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget a bérbeadó részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.

(4) Amennyiben a bérlő a helyiségbérleti szerződés megszűnését követően a helyiséget határidőben nem üríti ki, a bérbeadó jogosult a jogcím nélküli használóval szemben használati díj címén a kiürítési határidő eredménytelen leteltétől a tényleges kiürítésig a helyiségbérleti díj ötszöröséig terjedő használati díjat érvényesíteni.

57. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.