A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. §-a szerint a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a vármegyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

A törvény hivatkozott rendelkezése alapján a helyi önkormányzás jogának gyakorlásában elsődleges a képviselet, ezért a képviselő-testület (a megyei jogú városokban a közgyűlés) működése lényeges szerepet tölt be. A képviselő-testület működésének alapdokumentuma a szervezeti és működés szabályzat, megalkotásának jogát az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontja biztosítja.

A szervezeti és működési szabályzat törvény, az Mötv. keretei között határozható meg. Az Mötv. 53. §-a tartalmazza szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket az alábbiak szerint:

A fenti törvényi rendelkezések figyelembevételével a közgyűlés megalkotta a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló hatályos önkormányzati rendeletet. A hatályos rendelet megalkotása részben azt célozta, hogy a közgyűlés és szerveinek működése hatékonyabbá váljon. Az elsődleges cél az volt, hogy a közgyűlés ülésén olyan előterjesztéseket tárgyaljon, amelyek az Mötv. 42. §-a, illetőleg más jogszabályok szerint a közgyűlés át nem ruházható hatásköreibe tartoznak. A közgyűlés központi szerepét nem sérti azonban az, ha más döntések meghozatala a közgyűlés által a szerveire (bizottságok. polgármester, jegyző) által átruházott hatáskörben történik.

A hatályos rendelet, részben tehát a közgyűlés tehermentesítése érdekében új elemként, biztosította, hogy a bizottságok döntési jogkörrel rendelkezzenek. A bizottságok a hatályos rendelet szerint szükség szerint tarthatnak üléseket, ezért számos ügyben a döntéshozatali folyamat felgyorsulhat, egyszerűsödhet, amely igazodik a társadalmi elvárások okozta igényekhez.

A hatályos rendelet szabályozása alapján a közgyűlés és szerveinek működése a megalkotásakor meghatározott célok megvalósultak.

Az új rendelet megalkotásának indoka az, hogy a Fejér Vármegyei Kormányhivatal célellenőrzés során vizsgálja az önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatról szóló önkormányzati rendeleteit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseire figyelemmel. A Kormányhivatal összeállította az SZMSZ-ek felülvizsgálatához segítséget nyújtó módszertani útmutatót.

A felülvizsgálat során lehetőség van a hatályos SZMSZ [29/2024. (XII. 16.) önkormányzati rendelet] módosítására, vagy új SZMSZ megalkotására. A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy új SZMSZ felülvizsgálata indokolt az SZMSZ szerkezeti zártságának megőrzése érdekében. A benyújtott rendelettervezet a hatályos SZMSZ gyakorlatban bevált szabályait átveszi, a változtatások elsősorban technikai jellegűek. Így többek között a hatályos SZMSZ függelékeit törölni kell, a függelékek egy része a szabályozási javaslat szerint melléklet lesz. Az önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szervek, a tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek a rendelkező részben kaptak helyet. A közmeghallgatás szabályai áthelyezésre kerülnek a közgyűlés üléseinek szabályai közé, a nyilvánossággal kapcsolatban új szabályozás lép életbe. A szabályozási javaslat egy új bizottságot, a polgármester ellen elrendelt fegyelmi eljárásban kötelezően létrehozandó vizsgálóbizottságot is szabályoz. Felülvizsgálatra kerültek az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, az átruházott hatáskörök.

A szabályozási javaslat szerint az új SZMSZ 2025. szeptember 1-jén lép hatályba, ez kellő időt biztosít a felkészüléshez. Az új SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg a hatályos SZMSZ hatályon kívül helyezéséről is rendelkezik a szabályozási javaslat.

Tekintettel arra, hogy az általános indokolás a részletes indokolás számos elemét is tartalmazza, ezért külön részletes indokolás nem készült.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (5) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzétételre kerül.